Ebben az idióta időben milyen gyakran és alkalmanként mernnyit öntözzünk? A réges régi táblázatom szerint 2-3 naponta és egyszerre - mint mindig - 20 mm-t. Ez még áll?
Köszi mindkettőt. Összeállt a teljes kép. Tehát ha sikerül mindig a levélszinten mozogni, abból meghagyni legalább egy csipetnyit, akkor a szár sem fog nyúlni. Ebből nekem az is következik, hogy nem elég csak a nagyobb gödröket eltüntetni a kiszórás előtt, de már 2-3 cm-es mélységű “árkoknál”, talajegyenetlenségek esetén is előfordulhat, hogy mivel ott kicsit magasabb (a mini dombocskákon meg esetleg kisebb) lehet a fűszálak teljes hossza, ezért emiatt is fix foltokon jelenik meg a muhar. Tehát nemcsak a napsütétes órák száma szerinti ingadozás számít.
Ha minden jól megy, jövőre kell utoljára gyeppel foglalkoznom, tehát a most kora őszi munkálatokba ezt a szempontot is beemelem.
Húúúúú..., hát a fotók alapján, van (volt) tennivaló a gyepeddel :)
De igen a lyuggatás csodákra képes, főleg a tömött, agyagos talajokon. Én gépet szoktam bérelni, amikor több kertben kellett lyuggatni. Utána homokot sepertünk bele ás vártuk a csodát. Mindig el is jött :)
Nem elég, hogy sűrű legyen a pázsit (ez alapfeltétel, mondhatni dogma), de a muhar elleni harcban számit a magasság is. Ha pl. 3cm magas, akkor nem hűti annyira a talajt, mint amikor 4,5cm magas. Ezért van olyan tétel is, hogy száraz és forró nyár idején egy fokozattal magasabbra nyirunk.
A gyakori nyirástól azért marad leveles a fűszál, mert nem szalad fel magasba a szára, és a változatlan nyirási magasság miatt nem vágsz bele fűnyiráskor. A fű úgy növekszik, hogy a szár is nyúlik, meg a levél is. Ha időben nyirsz, akkor még elkapod azt a pillanatot, amikor a te nyirási magasságodon még levél lesz, nem már szár. Ha belevágsz a szárakba, nem marad levél, ami árnyékoljon, ezért felmelegszik a talaj és kel a muhar.
“Nem attól marad leveles, hogy nem (!!!!) nyírjuk túl rövidre?"
”Azt írta gyakran. Nem azt, hogy rövidre“.
Így van. De miért nem azt írta, hogy nem (!!!) rövidre?
Ha gyakran nyírom, de egyszer fogom magam és 2 fokozattal lejjebb veszem a gépet, akkor a levelek odalesznek.
Ezért nem értettem a megfogalmazást. Nem elég, hogy gyakran nyírjuk, hanem arra is kell figyelni, hogy ne össze-vissza ugráljunk a hosszot illetően. Vagy vmit évek óta rosszul értelmezek?
Én is ezt éltem meg, a legsűrűbb részen is megjelent. S azért mert pont ez az a terület, amit egész nap süt a nap.
Egyébként ezt hogy kell érteni: “májusi időszakban kell gyakran nyírni, hogy leveles maradjon a levágott fűszál és ez biztosít olyan árnyékot és hűvös talaj felszínt, hogy nem tud a muhar kikelni.“?
Mit jelent, hogy a gyakori nyírás miatt leveles maradjon a fűszál? Nem attól marad leveles, hogy nem nyírjuk túl rövidre?
Amúgy én 3-4 naponta nyírtam talán már április végén is. Egyébként lehet, hogy akkor / azzal szúrtam el, hogy egyszer egy fokozattal jobban visszavágtam, hogy a rá pár napra következő szelektív gyomirtózás után ne kelljen egyből újra vágnom, s akkor kicsit megnyílt a gyep. Mire majd elköltözünk, mindegyik “tragikus hibát” ismerni fogok.
A múltkorira visszatérve, találtam egy relatíve egyszerűsített információ forrást, ami nemcsak a növényi makro tápanyagokra, de a kevésbé kitárgyalt egyéb kémiai elemre is kitér: https://www.borealis-lat.com/nutrients/molybdenum-(mo)-11
Tisztában vagyok vele, hogy csak kevés embert érdekel, de talán nem vérlázító, hogy engem igen.
Vásároltam amazonról egy Walensee Lawn Coring Aerator-t. Ezzel a gyepet lehet lyuggatni, hogy levegőhöz és vízhez jussanak a mélyebben lévő gyökerek. Parafadugószerűen jönnek ki a földdugók. Hetekkel ezelőtt, nagy esőzés után mentem végig a füvön. Azt tapasztaltam, hogy zöldebb lett a fű és elkezdett sűrűsödni. Olyan napi 100 m2-t szerintem végig lehet vele lyuggatni. Nem fárasztó, csak ilyen időben izzasztó. A legjobb lenne tavasszal, ősszel művelni ezt a tevékenységet. A fűnek a talaja annyira beton kemény volt, hogy amikor locsoltam slaggal, akkor állt a víz a füvön, nehezen tudta még a vizet is beinni. A kijött dugókat vagy azonnal gereblyével szét lehet porlasztani, vagy hagyni egy napot, akkor teljesen kiszáradnak és össze lehet gereblyézni. A lyukakba lerostált komposztot szórtam és gereblyéztem be, majd alaposan belocsoltam. Kb. hetente egyszer van időm áztatóan locsolni, de így is sokkal szebb lett a fű 1 hónap alatt. Szóval aki hezitál ilyen eszköz vásárlásán, talán mert itthon nem ismert annyira, azt támogatni tudom hogy érdemes beruházni. Egyetlen problémám, hogy el szokott tömődni egy-egy oldal. De ilyenkor olyan erősen beáll, hogy csavarhúzóval se tudom kiszedni. Most épp bele is száradt, szóval majd áztathatom, hogy kijöjjön. Lehet, hogy van amikor a föld túl vizes és van amikor már túl száraz és a közti időben lehet érdemes lyuggatni Szóval az átmérője lehetne nagyobb, hogy ne ilyen vékony dugókat szedjen ki és ritkábban duguljon el. Lehet más gyártóknak van jobb termékük, de a Walensee eszközéről jókat olvastam. Utánanéztem annak is, hogy bérelni lehetne-e benzines gépet, de azok tömege 100 Kg felett van, szóval el se tudtam volna hozni ha egyáltalán lehetne itthon bérelni. Összességében ez egy nagyon jó módja szerintem a gyepápolásnak, a komposzt is jobban hasznosul. Arra jutottam, hogy a talajt kell rendbe rakni, legyen az fizikai szerkezet javítása vagy szerves anyag bejuttatása, nem pedig ész nélkül műtrágyázni, mint ahogy korábbi években csináltam, kevés eredménnyel.
A muhar egynyári, tehát ahol most van vagy ahol nagyon elterjed, ott luk lesz jövőre a füvedben. Vannak praktikák, amivel minimalizálni lehet a muhart, írtak itt is de szerencse is kell hozzá. Én abban bízom, hogy sűrűre vetem a fűmagot, hogy a muharnak meg másoknak ne maradjon élettér, napfény.
Az ICL műtrágya általában szakszerűen használva nem éget, de ha lehull valahová több mint ai szükséges akkor miden műtrágyának van sóhatása. Amennyiben a kipusztult foltok örül megjelenik egy sötétzöld gyűrű, akkor a műtrágya volt a tettes, hasonlóan az állat vizelet folthoz. Viszont, ha nem, akkor gombával van dolgunk. Ez a foto lapján lehet palántavész vagy barna folt is.
Nem árt ha adsz neki gombaölő szert megelőző védekezésként. Az "amistar top" a legtöbb gombát viszi, II. kategóriás, viszont ki tudod keverni két III. -ból.
Amistar 20 ml+ Score 5ml 10 liter vízhez 100 m2 -re és adj még neki a palántavész ellen Proplant-ból 30 ml-t, mert arra meg csak ez hat.
Mehet együtt mind, de én ezeket a permetezés után beszoktam öntözni, hogy a talajba is hasson, mert ezek a hatóanyagok nem mennek a növényben csak felfelé, gombák viszont a talajból indulnak. A hatásuk így kb. 3 hét, egyébként csak kettő.
A muhar minden évben magról kel ki, amennyiben fel tud melegedni a fű alatt a talaj. A májusi időszakban kell gyakran nyírni, hogy leveles maradjon a levágott fűszál és ez biztosít olyan árnyékot és hűvös talaj felszínt, hogy nem tud a muhar kikelni. Öko-bio gyomszabályozás.
A colombus használata. Szerintem már mehet, mert ha május elején vetettél, az mondjuk kikelt május második hetére és mostanában lezajlott a gyökérváltás is a füveknél, így ki fogják bírni a colombus hatását.
Igen, néhány nappal ezelőtt Antagon és ICL maintenance lett kiszórva. Utána 1-2 nappal jelentek meg a foltok. Mit ajánlanál a gombára? Lehet hogy a műtrágya talajjavító kombó okozta?
Május 1-i vetés. Igazából ha csak egynyári, akkor nem zavar hogy most ott van a muhar...
A többivel kapcsolatban - Colombus van itthon, azzal terveztem végig menni valamikor, amikor már biztonságosnak mondható - mikor merhetek rámenni vele?
Tavasszal jobban nő a fű és a nyírástól sűrűsödik, ezt segítjük a nitrogén túlsúlyos műtrágyával.
Nyáron szinte megáll a növekedése, de a nyári meleg nagy hő stresszel jár. A kálium segíti a párologtatás szabályozását a fűnek, ehhez kell a kálium túlsúlyos műtrágya.
A lényeg hogy a talaj felszíne és a háló között akkora távolság legyen, hogy ott a vakond ne tudjon furkálni miközben le akarna menni a mélyebb rétegekbe.
