a felső "sár" valószínűleg agyagtapasztás. ezzel zárták le régen fentről.. és ez a tűzvédelmet is biztosította. 100 éve nem volt még nejlon, max újságot tettek a felső deszkázatra, hogy az friss "sár" ne folyjon le.
A te problémádra a megoldás az, amit már írtak: a falak vonala fölött szedd fel a felső pallót (vagy bontsd meg a külső oldalról az eresz alatti deszkákat) és töltsd ki a falak feletti fagerendák közti részt szálas hőszigetelővel. azért kell szálas, mert az szellőzik a legjobban, és fontos, hogy a fa körül tudjon a pára mozogni, különben hamar elkorhad a nedvességtől.
az a lényeg, hogy a hőszigetelő burkon csak a födémgerendák és a fa állószék elemek menjenek át. Tehát mindenképp érd el vele a homlokzati hőszigetelést (nem baj, ha mindkét irányban túllóg)
ha bármilyen új párazárót teszel fel, azt a fűtött tér felől, még a hőszigetelések elé tedd.
pl: belső fűtött tér - új gipszkarton - új párazáró - meglévő mennyezet (nádvakolat, deszkázat, gerenda/légrés, deszkázat, agyagtapasztás) - új hőszigetelés - jól szellőző padlástér
Mekk pedig egy kicsit sajátos stílusban kommunikál. te még jól jártál, volt aki sokkal csúnyábbat kapott tőle egy sima kérdésért :)
Köszönöm a választ nem állt szándékomban mellébeszélni...elnézést ha annak tűnt. Én csak meg szeretném érteni ennek a födémnek a működését/szigetelését emiatt félre fogalmazhatok még dolgokat hiszen ismerkedem a témával.
Úgy gondoltam ha a vakolat amennyiben egybefüggő akkor el takarja a felette lévő alsó deszkázat réseit. A felsőt természetesen nem ott hullik a légrésbe...és van is.
Miért szokás eltitkolni a fólia létét főleg ha az még a gerendák alatt a lakótérhez közelebb esik? Ott tudomásom szerint a pára még nem tudja károsítani a faszerkezetet.
Szigetelni szeretném a födémet egyszer, helyesen és itt vártam rétegrendes leírást és útmutatást, hogy a légrések végeit mivel zárjam le amennyiben le lehet és nem okoz kárt a faszerkezetben. Utóbbira kaptam választ Palásitól amit ksözönök
Láttam már néhány olyan födémet, amelynél megesküdött a házgazda, hogy nincs a födémben semmi párazáró réteg, aztán egy perc múlva csak hebegett, amikor megmuttattam neki a 3 ceti perlitbeton "hőszigetelés" alá leterített vastag nájlon fóliát. Minden ügyfél hazudik / hülyének néz.
"Ön is tudja, hogy a nádszövetes vakolat meg tudja ezt akadályozni."
A stukatúr réteg 20 centivel lejjebb van a felső deszkák közötti résekhez képest. Ott alul nem is kell, nem is lehet semmit semmit megakadályzni, nem logikus? :)
"Reméltem is , hogy öntől mint topik gazdától fogok kapni segítséget a kérdésemmel kapcsolatban."
Kaptál is segítséget (keresd a rejtett/eltitkolt fóliát), de köszönet helyett te is mellébeszéléssel válaszoltál: szerinted az alsó nádszövet+vakolat (stukatúr) elzárja a felső dezkaréteg réseit: https://img.index.hu/imgfrm/6/5/2/4/MED_0017236524.jpg
Bemutatkozás: Nem vagyok semmilyen szakember, nem értek semmihez és nem vállalok semmilyen munkát. Mivel az email-ekre válaszolás is munka, ezért a levelekre sem szoktam válaszolni. Minden megosztott gondolatomat és ötletemet tessék a terület szakértőjével leellenőriztetni.
Sártapasztásos fafödém szigeteléssel kapcsolatban fordulok hozzátok. Olvastam a témában elég sokat de az én födém kialakításomra egyértelmű választ/bejegyzést még nem sikerült találni.
A helyzet klasszikus... kőzetgyapot szigetelést (10+5cm) szeretnék a sártapasztásra fektetni.
A jelenlegi rétegrend:
- salak (kb 7-10cm)
- hézagos deszkaburkolat
- fagerendázat légréssel (15 cm)
- deszkaburkolat
- nádszövet
- vakolat
A kérdéses terület az a 2 deszkázat közti légüres tér aminek a végei túlmennek a ház téglafalán kívülre egészen az ereszcsatornáig. Mellékelek egy képet hogyan is néz ki a minőségért elnézést :)
A kérdésem, hogy ezt hogy lehet/kell megcsinálni hogy jó legyen?
Zárjam le a légrést a téglafal vonalában? Ha igen mit használjak? kőzetgyapot? vagy ytong+purhab esetleg?
vagy hagyjam és csak terítsem le a kőzetgyapotot? Ez esetben a szigetelés érne valamit? Nem szökne el a meleg az említett légrés végén?
Szükséges-e a kőzetgyapot és a sár közé párazáró fólia?
Ha a járó/rakodó felület alja és a hőszigetelés felszíne között van hagyva egy JÓL ÁTSZELLŐZŐ légrés, azon át el tud távozni a külvilág felé a hőszigetelésből kilépő pára. Ha a járófelület nem nagy össszefüggő (pl OSB) lapokból áll, hanem pl 10-12 cm keskeny deszkákból, akkor a deszkák között kihagyott 1-1 centis távolságok/szellőző rések szerintem helyettesíteni tudják az előbb említett 5 centi vastag átszellőztetett légrést.
Ha a ragasztás jó felületre történik, jó ragasztóval és lelkiimeretesen (pl felület előkészítése!) akkor inkább a hab anyaga szakad és nem elválik a faltól.
Ráadásul ezer gyártónál meg van adva a polisztirol nyíró és húzó irányú szakítószilárdsága. Lehet számolgatni: 10.000 newton/m2 = 1 kis személygépkocsi súlya négyzetméterenként. Dübelezés nélkül.
Először készíts a padláson 20 centi vastag "járdákat" poliszirolból (ragaszd le a padóhoz ragasztóhabbal hogy ne billenjen fel amikor a szélére lépsz),
és csak utána töltsd fel cellulózzal/gyapottal a az összes többi részt.
(persze hogy nem lehet szerkeszteni a hozzászólást)
Lemaradt, hogy érdemes volna a szigetelés végső magasságáig stafnival/pallóval felhozni egy szintet amivel látszódik nekem is hogy meddig kell hogy kitöltsék, és hogy ha esetleg valamikor be kell menni ebbe a térbe akkor ne legyen megtaposva a cellulóz? Ezekre lehetne rakni már valami pallót keresztbe amivel lehetne ide-oda rakosgatva közlekedni rajta.
Befúvásos cellulóz szigetelés esetén mivel lehet megbizonyosodni róla hogy megfelelően dolgoztak-e és nincs kispórolva az anyag?
Esetemben csak egy vízszintes rész volna szigetelve, de amúgy pl. ferde síkban ahová nem lehet belátni hogyan ellenőrízhető hogy hézagmentesen van kitöltve?
Tapasztalati tény, hogy ha jó a ragasztás, akkor az EPS anyagában szakad, nem a ragasztás enged el. A dübelre azért van szükség, mert hosszú távon maga a vakolat is elengedhet, amire a ragasztó tapad, ha meg van rajta kőpor, festék, stb, akkor még inkább.
