lehet, hogy a WW-1-ben volt, lehet, hogy angolokkal ... de a többi stimmel:-) ... a kémek biztosan nem emelgették. A Wikipédia szerint az egyik verziója az elnevezés eredetének:
"Etymology ... British factories making the hulls of the first battle tanks: workmen and possible spies were to be given the impression they were constructing mobile water containers or tanks for the British Army, hence keeping the production of a fighting vehicle secret.
Szerintem, ha történészek(főleg hadtörténészek) írták, akkor mindkét dolog lehet igaz vagy hamis is, márcsak azért is mert egyiken sem voltunk ott(hál'istennek).
Lehet, hogy létezik még harmadik, negyedik...stb verzió is!
Lehet h. jó helyen járok a dolgok megértéséhez? :)
Mivel én nagyon amatőr-amatőr vagyok, jelenleg vizsga és Lis nékül....
Az én gyakorlatomban azért láccik (kizárólag) érdemesnek féhullám x röv.tény. vágni illetve használni az antenna tápkábelt, mert mint írod 1:1 viszi át az antenna talppontjában lévő illesztetlenséget. ( ha jól sejtem, már régebbről is)
Mert, szerintem a nagytöbbség a kábelnek a rádiófelőli végén kezdi az antenna vizsgálatát (szerintem helytelenül).
Akkor ha a kábel hossza találomra készül, és az antenna se perfekt még, akkor mi, és mennyire valós dolog mérhető a rádiófelöli végén a kábelnak ?
Itt nekem elfogy a tudomány, nem vagyok képzett a területen, ezért van bennem 1-2 kérdőjel.
Amiket az előző témábavágó hozzászólásban leírtál, az jól érthető. Régebben volt kábelhossz vita a CB-s topikban... csúnya vége lett :) ill. :( .
Szóval részemről érthető az h. ha a illesztett eset áll fenn, akkor mindegy a antenna tápkábelének hossza..., De ha nem illesztett ( mert még nincs behangolva.) akkor mi a helyzet? És a antenna sávszélein ahol már nem túl kafa a talpponti impedanciája akkor ez hogy jelentkezik az ismeretlen hosszúságú kábel másik végén?
(lehet h. én olvasom felületesen az idevágó témákat, de nem leltem bennük kitérőt erre az esetre.)
Köszönöm a részletes leírást, ez igen hasznos egy kezdő amatőrnek is.
Engem csak azért kezdett el érdekelni a dolog mert a HAM Wiki-ben olvastam az ERP kiszámításáról, ahol ugye azt írják, hogy az effektív kisugárzott teljesítmény=adó kimenő tejesítmény mínusz a tápvonal vesztesége, plusz az antennanyereség(dB-ben).
A te leírásod alapján viszont úgy érzem, hogy mindez csak elmélet. Felvetődött bennem az a kérdés, hogy hová kellene bekötni a teljesítménymérőt, ha meg akarnám tudni, hogy mekkora teljesítmény megy ki az antennáról. Itt most persze egy nem ideális antennára gondolok.
Nagyon csalafinták voltak ezek az amerikaiak, de nem tűnt fel senkinek, hogy a doboz súlya 60 tonna, míg esetleg egy ekkora tartály üresen max. 10 vagy még ennél is kevesebb tonna lehet?
Ha az antennám rezonanciában van az adás frekvenciájával akkor ugye a talpponti ellenállása ohm-os.
Így igaz, az antenna rezonancia ferekvenciáján a talpponti impedancia ohmos (elvileg, a gyakorlatban persze nem). Az viszont nem mindegy, hogy mennyi! A gyakorlatban a félhullámú dipólus 10-70 ohm között lehet bármi (elvileg 0-73 ohm lehetne az értéke)
Ilyenkor, ha ez megegyezik a tápvonal hullámimpedanciájával nincs probléma, mert ha a betáp oldalt is le tudom zárni a hullámellenállással, akkor az SWR=1, minden rendben.
Pontosan.
Bár a betáp oldalt nem lezárni szokás, de a lényeget értem/jük. Leilleszteni.
Ha viszont az antenna talpponti ellenállása nem illeszkedik a tápvonalhoz, és ráadásul nem is ohm-os, akkor a betáp oldalról tudok-e jó SWR-t elérni akár tankkörrel, akár Collinssal?
A kérdés NAGYON jó!
És a becsapós (de igaz) rövid válasz: a legtöbb esetben IGEN!
De pont ez képezte előző hosszabb beírásom lényegét: egy fabatkát sem ér a dolog!!! Látszólagos, talmi megoldás!
Elöljáróban: antennát megtáplálni kétféle tápvonallal lehet.
A/ illesztett tápvonal (impedanciában);
B/ hangolt tápvonal (rezonáns hosszúságú).
Mi eddig és itt az A/ esetről beszél(t)ünk, vagyis az impedanciában illesztett tápvonalakról, amely ma már az esetek döntő többségében 50-75 ohmos koaxiális kábbelel valósul meg.
Tehát: túlsó végén illesztetlen lezárású tápvonal esetén is ki lehet hozni 1:1 körüli SWR értéket a tápvonal elején (ezáltal megvédve a végfokodat!), de tudnod kell, hogy becsapod magadat!!!!
Ugyanis ilyenkor a végfok kimenetét a koax + a végén "lógó" antenna együttesére illeszted (és nem a tápvonalra, mint kellene) - egészen biztosan állóhullámok lesznek a kábelen, sugározni fog a köpeny is, a teljesítmény egy része kárba vész, káros mellékhullámú sugárzások is létre jöhetnek, stb.
Az antenna és a tápvonal közötti illesztetlenséget nem lehet ily módon "eltüntetni" ....
A helyes megoldás: rezonáns (körüli) hosszúságú antenna, talpponti impedanciája valamilyen illesztő elemmel (széles a választék) a tápvonalhoz illesztve, a végfok és a tápvonal között is illesztő elem használata - általában a beépített gyári megoldások elegek (pl. Collins, vagy "ATU")
Egyetlen kivétel azonban van!
Ez pedig a fenti B/ módszer. Vagyis a hangolt tápvonal.
Tudni kell, hogy ennek alkalmazhatósága viszont igencsak korlátozott.
Csak és kizárólag egy frekvenciára érvényes viszonylag kicsi sávszélességgel. A gyakorlatban a szélesebb amatőrsávokat (10m) az ilyen illesztések sávszélessége már nem fogja át. Néhány tíz, legfeljebb néhány száz kHz-en belül azonban eredményesen használható.
A hangolt tápvonal lényege a következő: végy a kívánt üzemi frekvencián a rövidülési tényezővel számolt lambda k*1/2 lambda hosszúságú (ahol a k tetszőleges egész szám), tetszőleges impedanciájú tápvonalat (pld. koaxot). (Nagyon fontos a pontos rezonáns hossz, esetenként a csatlakozók is képesek elhúzni!)
A félhullámú hangolt tápvonal 1:1-es áttételű impedanciatranszformátorként működik, az antenna talpponti impedanciája a tápvonal bemenetén egy az egyben megjelenik, így a végfok hangoló elemével (vagy az ATU-val) egyszerűen illeszthető.
Megismétlem, mert fontos: kizárólag egy frekvencián (szűk sávban) működőképes ez az elrendezés és a tápvonalon állóhullámok lesznek (a koax köpenye sugározni fog, nem a teljes teljesítmény jut az antennára)!
A CB-sek körében elterjedt táplálási módszer.
Evvel a táplálással kapcsolatban egyébként sok a táveszme. Még egyes szakemberek is azt hiszik (terjesztik!), hogy a félhullámú hangolt tápvonal, az maga az illesztő. Pedig nem!
A rádióamatőr gyakorlatban eredményesen használható kizárólag egysávos dipólusok vagy GP-k táplálására.
Az köztudomású, hogy a tank-kört a tankrádiókban használják :-)) Na de miért hívják a harckocsit "tank"-nak, amikor az tartályt jelent ??? (ugyebár "tankolunk" a benzinkútnál ... amiből egy regényében Rejtő Jenő meglepő félreértést kreált)
A WW-2 (vagy 1??) alatt az amerikaiak harckocsikat szállítottak hajóval Európába hatalmas faládákba csomagolva (titkosan), és dezinformációs céllal mint tartályt (tank) jelölték meg a szállítmányt, így is emlegették, ami aztán rajta is ragadt.
A rádiós tank-kör jelentős energiát is tárol .. talán ezért is tartály-kör .. de erről a villanyászok bizonyára többet tudnak mondani mint a lakatosok.
Ha MRASz-tag vagy,akkor kapsz egy levelet,miszerint esedékes megújítanod az engedélyedet.
Ebben küldenek űrlapot is,még a "partnerkód" is benne van (sosem tudtam mi az).
Én úgy jártam,hogy kibogarásztam a honlapról a tudnivalókat,űrlapot töltöttem le,elküldtem minden sallanggal,erre kaptam ma MRASz-tól egy levelet-három nap múlva-miszerint esedékes az engedélyem megújítása,itt az űrlap. : D
Nos,a tényleges értelemben tank-körnek nevezett kapcsolás az olyan,hogy a végerősítőeszköz anódjában(akármijében) egy párhuzamos rezgőkör található,amiből induktív úton csatolják ki az energiát.
Nemigen használnak ilyet manapság,én talán valamelyik régi katonai rádióban találkoztam vele.
A Collins kör is egy párhuzamos rezgőkör-ugye-csak sokkal többet tud.
Hogy erről hol olvashatsz?
A '78-as rádióamatőrök kézikönyvében biztosan,az azt megelőző kis kék "köpcös" rádióamatőrök kézikönyvében is,ill a "készüljünk a rádióamatőr vizsgára" című könyvben is.
Ha alaposan utánakotorsz,akkor itt e fórumon valaki belinkelte a Rádiótechnika újság archívumszerű szkennelt változatát. Ezekben is benne van,de akkora adathalmaz,hogy a hajad lemegy mire megtalálod,minthogy keresni nem tudsz benne-csak lapozgatni. Valami extra.hu....már nem emléxem.
Szia! Az amatőr rendeletben van egy nyomtatvány amit ki kell tölteni (plusz illetékbélyeg), és beküldeni a Visegrádi utcába ... majd mindjárt előhalászom a pontos címet.
Mi a módja a Rádióengedély meghosszabbitásának? Az NHH oldalán körülnéztem,de nem találtam semmi érdemlegest,nyomtatványt stb. Ha valaki tud segiteni, ne tartsa vissza magát...
Igen elgondolkodtató amit írtál. Egy kérdésem azonban lenne. Ha az antennám rezonanciában van az adás frekvenciájával akkor ugye a talpponti ellenállása ohm-os. Ilyenkor, ha ez megegyezik a tápvonal hulláminpedanciájával nincs probléma, mert ha a betáp oldalt is le tudom zárni a hullámellenállással, akkor az SWR=1, minden rendben.
Ha viszont az antenna talpponti ellenállása nem illeszkedik a tápvonalhoz, és ráadásul nem is ohm-os, akkor a betáp oldalról tudok-e jó SWR-t elérni akár tankkörrel, akár Collinssal?
Írd le légyszíves, hogy mi a külonbség a tankkör és a Collins-kör között főleg kapcsolástecnikailag, mert engem nagyon érdekelne, vagy hol lehetne ennek utánnaolvasni?
Nekem erről teljesen más véleményem van. Nem ellentétes a tiéddel, hanem más.
Miért is? (Most jön az okosság, előre is elnézést kérek, nem "kiosztás" jelleggel írom) :)))
A TCVR-be beépített szerkezetet úgy nevezik ugyebár, hogy "ATU" - automatic tuner unit. Az angolszész szakirodalom is keveri a fogalmakat, a manuálist is "ATU"-nak nevezi: antenna tuner unit. Fogalomzavar keletkezik a két teljesen különböző eszköz azonos rövidítéssel történő jelölése miatt: az egyik ATU nem azonos a másik ATU-val.... És akkor még nem is beszéltünk a valóban automata, az antennák talppontjába helyezendő, távkezelt (vezérelt) ATU-król. Az a harmadik, az előző kettőtől funkciójában teljességgel eltérő eszköz! Ennyit a használatos nevek által keltett zűrzavarról.
Most nézzük a műszaki tartalmat!
1. A csöves végfokozatok nagy impedanciás kienetét hagyományosan PÍ körrel illesztik ki az 50 ohmos tápvonalra. A modern készülékekben is hasonló a feladat, csak esetleg szélesebb sávban és kisebb kimeneti impedanciáról. De a feladat azonos: a végfok kimenetét kel illeszteni a TÁPVONAL impedanciájához.
És itt az első buktató!
2. A végfokot NEM az antennához kell illleszteni, hanem a tápvonalhoz!
3. Arról már nem is beszélve, hogy a végfok utáni illesztő hálózat (legyen az kézi tankkör (FT-250), vagy (akár beépített) automata illesztő soha sem hangolja az antennát! Megint a szóhasználat, de immár hamis a műszaki tartalom!
Egyetlen ilyen eszköz sem hangolja az antennát! Csupán illeszti a két, egymástól eltérő impedanciát! (Antennát hangolni csak a rezonancia megváltoztatásával lehet!) Sajnos, még a képzettebb szakemberek jelentős része sincs evvel teljességében tisztában...... az ebből eredő tévhitek, téveseszmék, hiedelmek tárháza, változatossága kimeríthetetlen....
4. A helyes sorrend a következő:
Végfok kimeneti impedancia illesztése a tápvonaléhoz. =>
A tápvonal (tulsó vége) impedanciájának illesztése az antenna talpponti impedanciájához. =>
Természetesen az antenna rezonanciáját és talpponti ellenállását előtte be kell állítani (hossz, elemek távolsága, illesztő elemek beállítása útján).
A fentiekből kitűnik, hogy
1. a készülékekbe épített illesztő, az NEM antennahangoló!
2. az automata illesztőnek semmi köze sincsen az antenna illesztéséhez sem.
3. ugyanakkor nagyon hasznos - ahogy írtad - annak érdekében, hogy a készülék illeszkedjék a tápvonalhoz, ezzel a végfok ohmos(sá tett) terhelése révén jó legyen a kicsatolás és megvédjük a végfokot a túlmelegedéstől. Egyidejűleg nem fog visszaszabályozni a védelem (ha van) esetleges illesztetlenség esetén sem, hiszen korrigálja azt, vagyis kimegy a 100W.... Másra nem jó, de ez is bőven elegendő.
Az igazi ATU az antenna talppontjában helyezkedik el és ugyanazon antennát használva különböző frekvenciákon a talpponti impedancia változásokat egyenlíti ki, ileszti a tápvonalhoz az antennát. Tipikus alkalmazás a hosszú drót antennák esetében.
Megjegyzem: jómagam minden esetben (ha a végfokot bekapcsolom) használok egy kézi illesztőt - nagyon hasznos az illesztésen túl egy bizonyos, kis mértékű preszelekcióra is a vételi oldalon (hiszen hangolt kör!).
