MÁVAG gyártmány, 85-ös szerkezet: Bp 4726/1919.07.03.
Kivonatos életútja:
A Magyar Királyi Besztercebányai Főerdőhivatal rendelte a feketegaramvölgyi EV.-re IV számon. 1921.12.20.-án állt üzembe a Magyar Kir. Gödölli Erdőhivatal Visegrádi Kőbányájában. Innen ismeretlen időpontban (valamikor az 1920-as években) került tovább Lillafüredre, ahol előbb 4-es, később 437,403 számon létezett. 1966-ban Felsőtárkányban selejtezték.
A Boszniai keskenynyomközű vasutakról szóló könyv ilyen fotókkal van gazdagon meghintve:
A felvételt C.P.Lewis készítette 1965 augusztusában, a Travnik-Lasva vonalon Vitez közelében. A képen a JZ 73-018 mozdonya látható, melyet a MÁVAG gyártott 1913-ban 3286 gyári számon a BHLB részére (Bosnisch-Herzegowinische Landesbahn) IIIb5 168 számon. A mozdony még ma is megvan, Jablanicában kiállítva a felrobbantott Neretva hídfőnél.
"411-es Trumannak van-e br-száma" Ez most német besorolás akar lenni? Mert olyanról nem tudok, de lehet hogy más igen. Mi kaptunk a legnagyobb darabszámban belölük.
Az 52-es könyv nem írja az átszámozást, de felcserélva hozza az 520,065 - 069 selejt dátumát. Nem mi adtuk hozzá az adatokat. Roland Beier többször járt viszont az Ernő bácsinál és sokat kutatott különböző magyar irattárakban. A szovjet átadási dátumokat viszont mi kaptuk tőlük.
A Henschel könyv szerzőit akkor még nem ismertem, csak azóta kerültem kapcsolatba velük, azonban símán átvehették az előző könyv adatait.
Ingo Hütter pedig Paul Spencertől kapta az adatokat Angliából, mivel viszont bitre azonosak voltak az általam ismertekkel, ezért valóban megerősítettem azokat.
Azért emeltem ki a szerkocsi 3. kerékpárját mert Falk Alfréd szerint ez volt a legnagyobb gond a mozdonnyal, tehát nem az, hogy időnként kettétörik. Ez arra utal, hogy nem tört szét a főkerete.
Kazánvizsga lejárat:
- 303,001: 1960.11.23.
- 303,002: 1960.10.27.
Lehet, hogy kaptak hosszabbítást, de az nincs benne a központi nyilvántartásban.
1962.05.28-cal valóban át lett adva a kettes a múzeumnak.
A végkonklúzióban egyetértünk, szerintem is fenntartással kell kezelni a dolgot.
Elméletetek szerint jó állapotú mozdonyokat jelöltek ki selejtezésre, és a rossz mozdonyokat pedig meg akarták hagyni. Ezt elkerülendő: átszámozták a két mozdonycsoportot, és így a leromlott műszaki állapotú gépek mentek a bontóba, a jók pedig megmaradhattak. Ez így teljesen világos és megérthető dolog...
DE:
Kiderült hogy a cseremozdonyok az ország legkülönbözőbb fűtőházainál szolgáltak... és az állítólagos jó állapotú de selejtre jelölt mozdonyok hosszú évek óta lejárt kazánvizsgával álltak... (akkor még sem lehettek annyiró jók)...
és az állítólagos rossz állapotú, de megőrzésre itélt gépek pedig a Duna túloldalán szolgáltak, és nagyon is jó állapotnak őrvendenek, érvényes kazánvizsgával rendelkeznek, sőt az egyik mozdony az állítólagos átszámozás napján pont hathavi vizsgán áll Ferencváros fűtőházban, a másik előtte hat nappal jött ki a Landlerből futójavításról, a harmadik pedig 17-én jött ki részlegvizsgáról Komáromtól... vagyis élő, üzemelő gépek...
Ezek után szerintem joggal teszem fel a kérdést: biztos hogy úgy történtek a dolgok, ahogy Ti mondjátok?
Források: Másodlagosak... ettől függetlenül elismertek szerintem is... nem Ti voltatok a hazai 520-asok történeti adatainak a megadói?-:)))
Köszönöm... nagyon jól ismerem Gyuri bátyám gyűjteményét... nála kezdtem... majd hosszú éveken át rendszeres látogatója voltam Ernőnek... elég jól ismerem az anyagot...
A Közlekedési Főfelügyeletet viszont még nem volt szerencsém felkeresni, de ami késik az nem múlik...
Az általad feltett kérdések egyáltalán nem erősítik meg a baleset tényét. A szerkocsi 3. nyomkarimanélküli kerékpárjának pedig vajmi kevés köze van a mozdony főkeretének összerogyásához...
Miért csak a 303.001-est selejtezték és vágták szét? Szerintem Te is tudod... Mert már akkor kezdett kibontakozni a múzeális mozdonyok megőrzésének szemlélete (szerencsére) és mint tudjuk a 303.002-est nem selejtezték, hanem átadták a Közlekedési Múzeumnak...
Frédi bácsi közel tíz éves üzemi tapasztalatot említ: világos... üzemi kimutatások szerint 1961 szeptemberében még mindkét mozdony üzemel...
Miért pont '61-ben állították le a 002-est? Visszakérdezek: Mikor járt le a kazánvizsga?
Szerintem megállapodhatunk abban, hogy van egy állítólagos balesetünk, aminek nagyon kevés bizonyítéka van... és ezért tanácsos ezt is fenntartással fogadni.
És amikor a trianoni békekötés után eltűnt vasúti járműveket csak a bécsi döntés után selejtezték (BHÉV teherkocsikról biztosan tudom, hogy így volt), ugyanis akkor tudták megnézni pl. Észak-Erdélyben, hogy nincs meg? Ehhez képest a tésztaszűrő és a papír közötti idő kutyafüle.
"És 520-as ügyben? Ott is láttad az átszámozást?-:)))"
Neked meg gondolom megint van egy ismerősöd, aki látott egy embert, aki ott ált, mosolygott, és látta a nem átszámozást. De ne bagatelizáljuk el a dolgot. Az általad megadott kazánreviziók napra megegyeznek a Vezig. központi kazánkönyvében levő dátumokkal. Azonban ez semmiféle logikai következtetést nem bizonyít arra nézve, hogy fél évvel később mi történt a mozdonyokkal. Látom ez ügyben senki nem lehet elég kompetens Magyarországon számodra, maga az a mérnök sem, aki ezeket az átszámozásokat folyamatosan nyomon követte és regisztrálta a járműjavítókban.
Figyelmedbe ajánlanám olyan nemzetközi szaktekintélyek publikációit a témával kapcsolatban mint:
"Ettől függetlenül szívesen látnám OKÜ30 forrásait..."
Fáradj be a Közlekedési Főfelügyeletre vagy nézd át Lányi Ernő kéziratait a Vasúttörténeti Park archivumában vagy tedd meg ugyanezt Villányi Györgynél az ő saját adattárában.
Eredetileg tévesen írtam, hogy Falk Alfréd volt a tervezőgárda vezetője, ugyanis Melkuhn István gépészmérnök volt az. Falk Alfréd "csak" részt vett a munkában.
Mint ahogy kiérezhető a hozzászólásomból nekem is vannak bizonyos kételyeim az esettel kapcsolatban. Nézzük mit tudunk vagy nem tudunk:
- Én beszéltem egy emberrel, aki elmesélte a balesetet kb 26 év távlatából
- Te ismersz egy embert, aki beszélt egy emberrel, aki jókat nevet a történeten kb 45 év távlatából
Ez utóbbi közlés, hogy finoman fogalmazzak, nem tünik alkalmasnak vasúttörténeti tények történeti megalapozására. Ha azt írtad volna, hogy látta amint a mozdonyt sértetlen főkerettel szétvágták, nos az kivizsgálandó lenne. Igy logikailag csak az szürhető le, hogy egy ismeretlen időpontban történt feltételezett baleset szinhelyén volt és nem látott semmit. Honnan tudta, hogy mikor nem látott semmit?
Fordítsuk komolyabbra a dolgot, további pro és kontra érvek:
- magát a történetet először Lányi Ernőtől hallottam, ezt erősítette meg a hatvani informátorom.
- Miért csak a 303,001 mozdonyt selejtezték és vágták szét? A szerkocsiját a '80-as évek végén Rákosrendezőn aprították fel, a mozdonyt viszont azonnal.
- a 303,002 leállításánál találtunk egy megjegyzést, amely a 001 balesetére hivatkozik
- mind a két mozdonynál a gazdaságtalan üzemeltetésre hivatkoztak, de a 002-est nem selejtezték, csak kivonták a forgalomból 1962-ben. Miért?
- a feltételezett baleset időpontja ismeretlen. Falk Alfréd "közel 10 év alatt szerzett üzemi tapasztalatok"-ról számol be, amiből 1961 év vége előtti leállítás (feltételezett baleseti időpont) következik.
- Falk Alfréd írja: " Az egyedüli hiányosság a szerkocsi 3. kerékpárjának nyomkarima nélküliségéből és talán a mozdony és a szerkocsi közötti merev kapcsolatból adódott, mert kissugarú váltókon való áthaladáskor a mozdony hajlamos volt a kisiklásra."
A fentiek alapján én valószínüsítettem, hogy az eset megtörténhetett, de nem tartom bizonyítottnak.
"Az biztos, hogy ennek a balesetnek még semmilyen nyomára sem bukkantam, (ámbár még előkerülhet) és a selejtezési dokumentumok sem tesznek erről említést... "
Pedig biztosan készülhettek fényképek, ahogy a nyílt pályán vesztegel csálén álló kerekekkel. Lehet, hogy az egész ügyet annak idején titkosították politikai megfontolásból. Az eset vajon szerepelt-e az akkori hírekben (országos és helyi lapok, mávos újság, stb.)? Gondolom, a pontos időpont ismert - bár nem tudom, mikor történt a dolog.
Nos, ezek az infók ellentmondani látszanak a korábbiaknak, amely szerint novemberben a mozdonyt selejtezték. És a 069-est számozták át ugyanakkor 065-ösre. Vagy nincs igazam? Ha viszont ez is igaz akkor más pályaszámot kapott a felújítása után?
A kép Visegrádon (a dunakanyari) készült, itt egy 760 mm-es nyomtávolságú kisvasút működött 1921-32 között.
