Kicsit offolok:
Jóbarátom árulja gitárerősítőjét, mely egy Carlsbro GLX80 típusú kombó, piros, szép, jól szól, 80W, tiszta-torzított hangszín mixelés, 5 sávos aktív eq a torzított csatornán, ilyen nyalánkságok. Valaki említette nemrég a Kormorán koncertet, na ott ilyen volt a gityósnak.
Irányár van: 80 ezer, de alkudni kötelező!
Keressétek Zolust a 30/3484377-es számon!
Ha az elektro akusztikus gitáromat rádugom az sb audigy hangkártyámra, akkor ott tudok rányomni 10-15 fix efektet.
Profi szemmel ezek az efektek nagyon gagyik? Van valakinek ilyen hangkártyája? Lehet ezeket az efekteket paraméterezni? Mert én nem találtam sehol semmi állítási lehetöséget.
Másik kérdésem:
Ha a hangkártyás kimenetet rárakom a hordozható magnómra és megpróbálom azzal felerösiteni a gitárom hangját akkor, hogy lehet, hogy nagyon-nagyon halk? Legalább 40W -ig fel kell nyomnom, hogy halhatóvá váljék. Illene betenni a kettö közé egy elöerösítöt?
Na jó azt tudom, hogy egy gitárt nem egy hordozható magnóval szokás kihangosítani. De próbának nekem megtenné. Mitöl ilyen halk? Esetleg a gitáromnak nem jó a pickup-je? Bár azt nem hiszem, mert amikor megvettem akkor ott kipróbáltuk. És szólt mint állat.
Nyilván nem vagyunk egyformák, sokkal szívesebben olvasok egy ilyen véleményt, mint azt, ahogy az új Dream Theater kapcsán kifejtett gondolataim miatt lesajnáltak.
Ha az egész produkciót nézzük, valóban nem sok köze van Satrianihoz vagy Stevie-hez, de pár hang, pengetés vagy dallam emlékeztet rájuk. Barátnőmnek "laikusként" jó érzéke van az ilyenekhez, neki is ez ugrott be pár résznél, azonban ez csak kiragadott példa.
Nekem amúgy a tekerősebb dolgok jönnek be, első számú kedvencem Jason Becker. JB-szerű hangok is felfedezhetők Tafollánál:-)
Nekem megvan az anyag, multheten megvettem.
Tobb mint 12 eve ilyen zenei terulettel foglalkozom (mint hobbi), foleg Steve Vai es Satriani tekinteteben (de egy kis Marty Friedman, Jason Becker es a tobbiek Zakk W., stb.). Taffola-t pont azert vettem meg, mert Vai-hoz hasonlitottak. Szerintem Satrianihoz egyaltalan semmi koze, Vaihoz meg csak eppen annyi (talan tapping jatekban), hogy ne lehessen tagadni.
Kegyetlen virtuoz, technikas, de egy ido utan otlettelennek, fantaziatlannak tartom. Egy ido utan ugyan azt a megoldast hasznalja. Hianyolom (nagyon) a Satrianis feelinget, a szep nyujtott hangokat(alig nyujt, akkor is foleg tremoloval), az erdeked megoldasokat. Az albumon egy lassu szam van, az is tele tekeressel. Joforman az album 1/8, 1/16, 1/32 hangok pengetesebol all, semmi lassubb resz. Meg ott is, ahol el sem lehet kepzelni a tekerest, o beleteker. Meg Jason Becker sem teker ennyire osszefuggoen, pegig o sem nyugott jatekos.
Ellenben tetszenek a riffek. Jol szol a gitar es frankon duborog.
Ne haragudj, hogy ennyire lehuztam, de Vai es Satriani melle en anyira nem tennem mesternek.
"Whipering a prayer", Vai nominee Grammy-dijra. Ez teljesitmeny.
Láttad volna izompólóban meg biciklis sztreccsgatyóban a Monstersen, az sokkal viccesebb volt. Na mondjuk a Queen of the Reich videója se semmi... pláne a sztorija! :)
Nekem a live evolution DVD előbb volt meg, mint a livecrime, úgyhogy jót röhögtem a srácok kinézetén (bőr, szegecs, Geoff Tate valami tornacipőben)... de a zene zseniális.
Nekem is! Nekem is!!
Én csak megsasolni szeretném, nem is kell másolat (a zenei CD úgyis megvan). Ha már itt tartunk az új dupla live CD elég lapos, legalábbis a Livecrimehoz képest.
Az az érdekes, hogy az általad is említett zenei részletek nem ismerősek, a lemezen nincsenek ilyen durva riffek.
A borító tanúsága szerint Joey jelenleg Carvin gitárokat használ, bár ez szerintem mellékes. A lényeg a zene, ami zseniális.
...te ez az oldal nekem nem jön le :( viszont egy régi kedvencem koncertDVD-jét ma láttam - Queensryche Operation: LIVEcrime. Na ez dettó frenetikus és energiától duzzadó, nem is beszélve a látványról...
Megnéztem az oldalt, teszik! (Ajánlom a Flash verziót azoknak, akiknek bírja a net kapcsolata.) Télleg dögös, húzós a zene a bejátszások és az oldalon található részletek alapján!
Egyébként milyen gitár van a lemez borítóján?
(Jót vigyorogtam: a menüpontok zenéi egyszerre is szólnak, ha gyorsan végighúzom felettük az egeret -he,he - elvan a gyerek...)
Ha valami frenetikusat,energiától duzzadót szeretnétek hallani, merem ajánlani Joey Tafolla legutóbbi munkáját. Az a címe, hogy Plastic. A hangzás korszerű, néha keveredik a dobgép az igazi ütemekkel, de iszonyatosan húz! Van benne kis Satriani, több Vai, de leginkább a Joey-ra jellemző könnyed dallam uralkodik. Péntek óta ismerkedem az anyaggal, annyira komplex.
Nézzeteket el a www.joeytafolla.com oldalra!
