én másodpercenként fél százalék hideg levegővel számoltam de percet írtam.
A többi amit írtam nem változik (remélem),
a legfontosabb annak eldöntése, hogy a lakás légterének mely pontjain tartózkodik tartósan ember és a légtér mely pontjain nincs soha senki (három dimenzóról beszélek, tehát a lakás összes négyzetméterét meg kell vizsgálni a padlótól a mennyezetig).
Azért egy 15cm átmérőjű lyukon is 1 méter másodpercenként a sebessége a légáramnak , ha nincs semmi akadály az egyenes haladás irányában . Akkor inkább a mennyezetnél kellene bejuttatni a friss levegőt minden helyiségben , hogy érvényesülhessen a Coanda effektus , így gyorsan elkeveredik a hideg levegő a mennyezeti meleg levegővel . :-)
akinél pl 25 fokos a szobahőmérséklet és Grönlandon lakik, az egy perc alatt behelyettesítheti a saját számait a képletbe és kiszámolhatja magának saját értékeit.
És nem érzem magam bűnösnek azért sem, mert én tudom, hogy hány forintért csinál 1 kWh hőt a klímám :) Teljesítmény mérős konnektor nem drága dolog, amennyi kilowattórát az mér, azt korszerű fűtő klíma esetén meg lehet szorozni kb néggyel, mert a korszerű fűtő klímák SCOP értéke 4 körül van (tehát szinte az összes modern fűtő klíma kb 17 Ft/kWh áron dolgozik). De a klímák gyári adatai között pontosabb értékek is szoktak lenni, lehet azzal is számolni és akinek a klímája H tarifára van kötve, annak a villany nem 70, hanem csak 24 forint /kw.
(aki pedig gázzal fűt, ezért már enni sem maradt pénze, az 2026-ban is szavazzon a Fideszre :)
Gondolj bele: 60 m3/h hideg levegő = percenként mindössze 16 liter
Ehhez képest egy kis hálószoba légtere legyen mondjuk 3000 liter.
Tehát percenként 0,5 százalék hideg levegőt kell úgy bekeverni a 99,5 százaléknyi már meleg szobalevegőbe, hogy ne vedd észreazon a ponton, ahol naponta sok időt töltesz (ágy, TV fotel, stb). Mert ugye a szobádnak vannak olyan léköbméterei is, ahol csak két másodpercig tartózkodsz és olyan légköbméterek is a szobádban, ahol évek óta nem tartózkodtál és talán még tíz évig nem is fogsz.
Ha
- a hbeáramló ideg levegőt ilyen "sohasem használt" légtérbe fújod (vigyázz, mert a hideg levegő lefelé fog ereszkedni)
- alacsony légsebességgel
- olyan anemosztáttal, ami rövid távon elkeveri a hideg levegőt a szobalevegővel (és nem szűk nyalábban elfújja messzire)
..akkor a beáramló hideg levegőből semmit sem fogsz érezni,
a hideg szellőző levegőért cserébe a lakás fűtése több energiát fog fogyasztani sacc 1-2 százalékkal.
Mire jó az , hogy csak azért is más hőfokkal számolsz , hogy neked kedvezőbb eredmény jöjjön ki ?
Te otthon 20°C-ban éldegélsz és +5°C téli átlaggal számolsz . Mindenki aki akarja , betudja helyettesíteni a megadott képletbe a saját igényei szerinti benti hőmérsékletet és már meg is van a valós érték nála .
Viszont nem mindegy , hogy például nálam ebben a fűtésszezonban durván 750 kWh fogyott a klímákon ( azért durván , mert a Gree Amberen nincs fogyasztásmérő és azt csak 0°C alatt használom , ezért az Ozone-n mért értéket duplán számolom ) . Igaz , hogy nem folyamatos a légcsere , hanem naponta többször félórás légcsere van , valamint főzéskor az egész főzésidő alatt . Tehát a fűtésre elhasznált energiát hasonlítsd össze az általunk kiszámolt hőveszteséggel . Azért az már nem mindegy !
"6 ember x 30m3 x 0,000335 kWh x ( 23°C - 5°C téli átlaghőmérséklet ) = ? "
A 6 emberel számolni nem túl életszerű.
1 ember: 30 m3/h x 15 fok melegítés x 0,000335 kWh x évente 4800 óra = 723 kWh/év
A én fűtésem 1 kWh hőmennyiségért max 17 forintot kér (70 forintos villanyal számolva!)
tehát egy főre eső szellőztetési hőveszteség hideg levegős szellőztetés esetén (723 kWh x 17 Ft) 12.300 Ft/év, másképpen megfogalmazva havonta és fejenként kb 1000 forint
(persze nem mindenki fűt klímával, pl gázfűtéssel lehet akár havonta 3000 Ft/hó/fő is)
...persze van akinek ez is sok pénz, de a beruházási költségeken százezreket, milliókat lehet megspórolni ;)
Arról van itt szó, hogy évente mennyi plusz fűtéspénzbe kerül nekünk,
- ha a tervezésnél egy fillért sem költünk sem hővisszanyerésre, sem egy központba csövezésre
- tehát télen közvetlenül a kinti hideg (átlag +5 fokos) levegővel szellőztetünk.
Tehát szó sincs levegő előmelegítéséről, tehát az most nem jó érv, hogy neked milyen nehéz 20 fokosra előmelegíteni a szellőző levegőt párszáz helyen (szerintem nem kellene sehol sem).
Nézőpont kérdése, nálam is ~900kWh/fő/szezon jön ki, ez kb 100-120m3 gáz /fő/szezon. Szemben azzal, hogy nem igazán tud csövezni, központi rendszert nem tud kiépíteni, a decentralizált megoldás legalább ennyire véleményes
Nem az energiamennyiség a kérdés, mert az tényleg nem sok (igen, kicsit rossz a kérdés) hanem, hogy mit érzel a fűtetlen levegőből.
Talán ki lehetne próbálni, ici-picit kinyitni az ablakot és bekapcsolni a páraelszívót, - egyáltalán ott akar-e bejönni, vagy talál-e valami sokkal egyszerűbb utat,- mennyire zavaró a hideg levegő.
Egyébként bármi megvalósítasz az egészből, CO érzékelő és állandóan szabad nyílás kötelező elem legyen a pincében a kazánnál
Számold ki , hogy hány ember tartózkodik a hálószobákban , szorozd meg 30m3-rel óránként , valamint az Elek által leírt értékkel és még a hőmérsékletkülönbséggel a kifújt levegő és a friss közöttivel ! : -)
6 ember x 30m3 x 0,000335 kWh x ( 23°C - 5°C téli átlaghőmérséklet ) = ?
Számold ki !
Megkapod , hogy 1 óra alatt ez mekkora hőmennyiséget képvisel , amit pótolnod kell . Folyamatos szellőztetés esetében szorozd meg 4800 órával és megkaptad az egész fűtésszezonra az értéket , amit pótolni kell .
Ha az ajtók csukva szoktak lenni, akkor gondoskodni kell arról, hogy a levegő át tudjon jutni az ajtón (vagy a falakon). Sok ajtón van annyi rés (pl körben az ajtólap körül), hogy még becsukva is simán (minimális nyomáseséssel) átmegy rajta pl 60-80 m3/h légáram, de vannak olyan beltéri ajtók is, amelyeknek nagyon jó a légzárásuk. A jól tömített ajtókba vagy légáteresztő nyílásokat kell beszerelni, de vannak légáteresztő ajtókeretek és falba építhető légáteresztők is.
A "szívott" házzal a "fújttal" szemben az az ellenérvem hogy a pincében van egy nyílt égésterű kazán és annak biztosan nem volna jó ha ott a kéményen át is szívna a rendszer.
Bár kvázi egy plusz szint (földszint) választja el egymástól a szellőztetni kívánt szintet (emelet) és a kazánt (pince). A pince ajtaja a lépcsőház felé egy műanyag bejárati ajtó, ha nem is légmentesen záródik de azért nem csak egy "budiajtó".
"Ezt nem tudom hogy lehet összekombózni mondjuk bevezetésenként ventillátorral."
Ha a lakás túlsó végén dolgozik elszívó ventilátor, attól a lakás légterében csökken a légnyomás (enyhe vákuum lesz), ezért a külvilágból levegő áamlik befelé minden lehetséges lyukon át. Ezért a légbeeresztőkbe nem kell befújó ventilátor (a passzív légbeeresztők légáramát tulajdonképpen a lakás túlsó végén lévő elszívó ventilátor működteti). Persze léteznek csőventilátorok mindenféle méretben, ha így túlságosan csendesek a hálószobák :)
Ha a lépcsőház (másik lakószint) nincs LÉGMENTESEN elválasztva ettől a lakástól, akkor a másik szintet is számításba kell venni a szellőzés tervezésénél (tehát mindent, ami összefüggő légtér). Vagy mégiscsak kell befújó ventilátor minden légbeejtőbe.
Nem muszáj mindenáron csövezni. Az a lényeg, hogy a lakáson átáramló friss levegő rendszeresen átszellőztesse a lakás légterének azon részeit, ahol lélegző ember sok időt tölt el. Tehát légáramlat(ok) iránya: friss levegő beeresztési pont -> ember kedvenc tartózkodási helye -> használt levegő elszívási pont.
Jelöld be az alaprajzon
- azokat a helyeket, ahol sok időt (naponta 1-9 órát) tölt el ember
- és a szellőző levegő áramlatok várható útvonalát a beeresztési pontok és az elszívási pontok között
Csövezésre akkor van szükség, ha központi hővisszanyerőt akarsz alkalmazni (mert minden bejövő és kimenő levegőnek muszáj átmenni a hőcserélőn).
A lényeg , hogy a hőcserélőben a meleg lefelé haladjon , a hideg meg lentről felfelé , tehát ellenáramban . Ha az oldalára fektetve helyezed el a hőcserélőt , akkor azt lejtéssel az egyik irányba kell kialakítani , tehát ott is a magasabb pontról indul a meleg levegő a lenti pont felé , így a kondenzvíz is kijut a hőcserélőből és a friss hideglevegő meg az alsó pontról halad a magasabb felé . :-)
Gondolom nem egyenes arányos a szállítás a fordulatszámmal, de szerintem a max szállítás tizede is elég volna.
Gondolom a zaj sem egyenes arányosan csökken a fordulatszámmal, de azért letizedelt fordulatszám mellett gondolom drasztikusan csökken a zajszintje is.
Milyen megoldások vannak a nyilások kialakítására amivel garantálható hogy egyirányú a légmozgás, és pl. ellenhuzatban nem nyomja vissza a "KI" ágakon a levegőt? Valami ilyen visszacsapó működhet?
Amikor éppen a kinti hideg levegőt szívja befelé, akkor a kerámia lehűl és amikor a benti párás levegőt szívja át kifelé a lehűlt kerámián, akkor a hideg kerámián (amíg hideg) vízzé csapódik le a kifelé menő pára egy része. Ez a víz párolog el, amikor befelé megy a levegő.
Igen lehet benne valami ,hogy tárolja a párát bár elvileg a kintről beszívott levegőnek gondolom szárítania kellene a kerámia elemet. Még azt kifogom probálni hogy a kültéri hangtompítós légbevezetőt kicserélem az eredeti sima rácsra ,hogy úgy több levegőt mozgat -e. Talán a legnagyobb csalódás az hogy számomra zajos ahoz képest persze írják hogy milyen szuperhalk azt gondoltam egy közepes fordulaton tudom majd üzemeltetni.
20477-re. A szűrő ellenállása (Pa) az áthaladó levegő sebességétől függően. És akkor nem kell ilyen körmondatokat írni.
20479-re "Plusz egyes radiális (mókuskerekes) ventilátorlapát típusok igen alacsony fordulatszám mellett (= nagyon halkan) is képesek sok levegőt szállítani. "
Ez pont az axiális ventikre jellemző, a radiális halkan relatíve nagy nyomást képes csinálni.
"A kétmotoros gépek már nem annyira zavarók , mivel folytonos a " zaj "
Az állandó egyenletes zajt a legtöbb ember meg tuja szokni, onnantól kezdve nem zavarja. Pl rengetegen élnek békésen vízesés mellett, vagy tengerparton. A változó zajt százszor nehezebb megszokni (a környezeti változásokra ösztönösen odafigyel mindenki, ezt nagyon nehéz elnyomni, van akinek hónapok kellenek hozzá).
Plusz egyes radiális (mókuskerekes) ventilátorlapát típusok igen alacsony fordulatszám mellett (= nagyon halkan) is képesek sok levegőt szállítani. Én mindenekelőtt olyan berendezést keresnék, amiben csendes radiális ventilátor van és nem ordító axiális ventilátor.
"elvileg ennek sem annyira durva a legellenallasa..."
Alacsony légáram (m3/h) esetén minden légszűrőnek alacsony a légellenállása (pascal). Persze minden szűrőnél más érték számít alacsony légáramnak, kis felületű szűrőknél pl 30 m3/h, nagy felületű szűrőknél akár tízszer annyi levegő is alacsony légáramnak számíthat.
" A ventillátor irányváltásai különösen zavaróak. komfortosnak emiatt nem nevezhető "
Pontosan ezt szoktam írni , hogy amennyiben valaki egy szobát akar ilyen géppel ellátni , az jól gondolja meg , mert nagyon zavaró lehet az irányváltás ! A kétmotoros gépek már nem annyira zavarók , mivel folytonos a " zaj " , azt hamarabb meg lehet szokni . :-)
nem akarlak elkeseríteni, de szerintem az ilyen kerámiabetétes, oda-vissza légirányváltós fali szellőztetőkben jelentős páravisszanyerés van. Anno nekem volt egy fluctuvent jellegű rendszer sk kivitelezésben (a kerámiabetétet 7 db csiszolt üreges tégla testesíti meg, ugyanúgy irányváltós ventilátorral) és lehetett érezni a "vizes tégla" szagot befújáskor, közvetlenül a rácsnál. Amúgy szerettem, néma volt, jól működött.
Páratartalom csökkentést ne egy-két nap után nézz, inkább 2-3 hét után, rengeteg víz van a szerkezetekben/bútorokban.
Tartok egy kis élménybeszámolót az egyhelyiséges hővisszanyerős ventillátoromról. Szombaton beépítettem a konyha ebédlő oldalfalába innen nyíilik egy nappali és egy szoba + a fürdő amit nem használunk összeségében kb 60 nm a földszint viszont szépen irányban van állítva a szellőztető tehát elvileg befújhatná a levegőt mindenhova.
A beépítésre került készülék adatai aerauliqa 150mm-es átmérőjű ventillátor 5fokozattal ellátva leírás szerint 60m3 tud maximum fordulaton kívűl hangcsillapított doboz lett felrakva ez egyébként elégjól működik.
Az eddigi tapasztalatok
- az 5 fokozatból maximum a 2-es fokozatig vállalható számomra a hangja de már ez is zavar ,ha csend van olyannyira ,hogy éjszaka fent a szobában hallani így le kell vennem 1-es fokozatra (hálószobában beépítve számomra elképzelhetetlen lenne a használata). A ventillátor irányváltásai különösen zavaróak. komfortosnak emiatt nem nevezhető
- 1-es 2-es fokozaton nagyon kevésnek tűnik a szállított légmennyiség gondolom ebből kifolyólag a páramérőn sem látom hogy csökkenne bent a páratartalom. Nem tudom a 100mm-es mire lehet jó ,ha a 150mm -es ennyire gyengén teljesít.
Nyilván csodát nem vártam egyetlen ventillátortól egy házban bár itt irtak olyan tapasztalatokat sima ventillátor használatánál hogy le vitte 20%környékére a páratartalmat nálam továbbra is masszívan 60%körül van úgy hogy emelett továbbra is van ablaknyitogatás is.
Összegezve nem érte meg ár-érték arányban a készülék és a ráfordított munka így világossá vált számomra ,hogy miért nincs elterjedve.
Az a konszenzus, amikor mindenki nagyjából egyetért valamiben. Ha erőszakosan leugatsz valakit, akinek utána nincs kedve abban a témában megszólalni, az NEM konszenzus, hanem fasizmus :)
Petrch "cső-a-csőben" hőcserélőjében simán tudnak a levegővel ellenkező irányba gördülni a vízcseppek. De egy sűrű lemezes hőcserélőben a vízcseppeknek nincs helyük ilyesmire.
Ha megnézted az ábrákat , akkor ott biztosan láttad , hogy a benti levegő a hőcserélőn úgy halad át , hogy a légáram a kondenzvizet magával sodorja a kilépő pontig .
törekedni kéne hogy a szobai paras/meleg levegő fentről lefelé haladjon? Mert az a konstrukció ami a képen van alulról felfelé halad a levegő. persze irtátok hogy nem olyan jó mert megragad a viz benne, de ilyenkor mindig felteszem a kérdést hogy miért igy gyártják akkor. De ha azt mondjátok hogy haladjon inkább fentről lefelé a levegő benne akkor áttervezem.
Ha ugyanígy állítva lesz a HCs akkor a bal oldalt alul gyűlik össze. A lényeg hogy a szobából elszívott levegőből lehűlve csapódik ki a pára a hőcserélő belsejében, ami két irányba folyhat, attól függően merre lejteted.
Egyszerűsítsük le az én felfogásomra a dolgot.... Ha a kép szerint a sorrend: 1: Elszívott 2: friss Be 3:Kidobott 4: Friss a szobába. És a hőcserélő ugyanilyen ellenáramú ( rekupex RX 05/300).
Igen , az én esetemben a cső a csőben rekuperátornál a kondenz a lejtés meredeksége végett képes visszafolyni a meleg oldal felé . Ha a fényképen megnézed a légmozgás irányát , akkor ott nincs szembenhaladása a kondenznek , hanem pont a légmozgás irányában történik .
A meleg oldal felé lejtés egy régi konszenzus itt, ha jól emlékszem pont peterch fogalmazta meg. Az oka az, hogy, ha véletlenül fagyás van a hideg oldalon, akkor ne épp abba az irányba folyjon.
Ha oda akarod tenni , akkor mindkét útvonalat fel kell cserélned : friss be csere a friss ki-vel és a szobából elszívottat az elhasználttal . Kicsit megtévesztő a rajzod , mert ez egy keresztirányú hőcserélő és amit a fényképen mutatsz , az meg ellenirányú .
Én nem várnám el, hogy a kicsapódott vízcseppek a levegő áramlással szemben csorogjanak: ha erős a légáram, az akadályozhatja a vízcsepp gördülését, ugyanakkor a légáramra támaszkodó vízcseppek fojtják, (további pascal-ok), akadályozzák a légáramot.
Inkább úgy csinálnám, hogy a kimenő használt levegő légáramlása "tolja maga előtt" a vízcseppeket lefelé+kifelé a hőcserélőből.
És ahol ezek a vízcseppek tócsába összegyűlnek, oda tenném a kondenzvíz leeresztő lyukat.
Sajnos a fórumban gyakran próbálnak bennünket "ingyen dolgoztatni" ravaszkodva, pl hiányos információk alapján számoljuk ki neki egy teljesen ismeretlen csőhálózat fojtását, mégpedig PONTOSAN :) Ráadásul a legtöbb termékhez lehetetlen olyan adatokat beszerezni, amiből kiszámolhatnád a várható nyomásesést (és aki eddig házilag kiszámolta, az valószínűleg mind hibázott), ezért a kérdésedre senki sem mer válaszolni. Az általad megadott alkatrészekből lehet építeni akár annyira elcseszett csövezést is, amelyben még 3-400 pascal-os vetilátor sem tudja a 60 m3/h-t. És akkor én leszek a hibás, mert megesküdtem, hogy elég lesz a 125-ös is. Hát én nem fogok megesküdni semmire.
A 160-as venti jóval erősebb, valószínűbb, hogy bírni fogja. De bizonyos fordulatszám alá leszabályozva én félteném a venti motorját, hogy felforrósodik és leég, mert azon a fordulaton a motor tekercseinek már nincs megfelelő hűtése.
Viccesen mondva egyetlen biztos módszer van a bizonytalan pascal számolgatás (sacccolgatás) helyett:
- az amatőr hazavisz pl öt különböző teljesítményű olcsó ventilátort és csak azt fizeti ki, amelyik véletlenül illeszkedik a rendszerhez :)
- a profi szerelő odaviszi a legdrágább+legerősebb professzionális ventilátort, lelassítja a szükséges mértékre , majd szemrebbenés nélkül kifizetteti veled :)
Ha valaki olcsó megoldást akar, akkor én nem vagyok a szakaszosan eltávolított (de legyen visszatehető, ha mégse jön be) tömítőprofil vagy résszellőzésre állított ablak + egy db valami, inkább nyomásra kitalált ventilátor ellen. A zacskós megoldással ki kell mérni, hogy mennyi levegő jön be azon a résen és az alapján beszabályozni a ventilátort vagy a rés méretét. Jó eséllyel ez az hideg levegő áramlat észrevehető lesz, ha van az ablak alatt radiátor, akkor csak nagyon enyhén. Érdemes a felső részen kivenni a tömprofilt, hogy melegedjen a levegő mire leér a földre. (-1 a hangszigetelésnek se tesz túl jót ez a megoldás, valamint nyílt égésterű fűtőberendezés nem lehet a CO miatt)
Számolgattam, 120 pa környèke lehet az ellenállás a 125 venti itt 75m3/H a max fordulaton, a 160as venti át tud nyomni mèg 120m3 is, kisebb fordulaton. Èn inkább hajlok a nagyobb venti felè szakaszosan használva, meg csinálom a co2 èrzèkelőt, az fogja vezèrelni a ventit. 6an vagyunk, persze nem vagyunk mindig mindannyian itthon, nem tudom melyik a jobb. A szűrő mèretèn tudok mèg növelni, a nyomásesèst se tudom, munkahelyről van tekercsek paplanszűrő.
a kis méretű olcsó ventilátorok jellemzően DC és ráadásul BLDC ventilátorok rendkívül jó hatásfokkal. De szerencsére nem kell többet sorosan vagy párhuzamosan egymás mellé rakni, elég 1-1 oda megfelelőt rakni a két irányban. Nálam az össz fogyasztás 10-14 W és tiszta szűrővel megvan a 100-130 m3/h
60 m3/h szerintem szélcsendben, minimális deltaT mellett is megvan. Nagy deltaT mellett még 6000m3/h is lehet. Gondolj bele, 1 m2 felület, ha csak 1m/sec a légmozgás akkor már 3600m3/h-nál járunk.
Legegyszerűbb hőcserélő nélküli szellőztető rendszer a két kinyitott ablak.
Itt milyen légcsere mennyiséggel számoljunk? Valószínűleg nincsen 60m3/h ha csak nincs nagy szél.
Huzamosabb ideig nyitva hagyott ablakok mellett igenis kihűl a ház.
És ne egy panelt hozzunk alapul ahol a félretervezett pénzrabló fűtési rendszerrel 25fokot kell előállítani, és a hőmérséklet szabályzást csak az ablak nyitásával lehet szabályozni megfelelő 21-22fokra.
Köszönöm válaszod, a gerinc 160as, az anemosztátok kis nyomásesèsűek. Akkor elèg a nyomónak ès szívónak is a 125? Mert agyaltam a 160ason kisebb fordulaton.
- ezen csövek belső felülete távolról sem sima (nagy nyomásesés)
- nem tudom, hogy mire gondolsz "filc" alatt (százféle szűrőanyagot lehet filcnek nevezni) de mindössze 9 SZÁZAD négyzetméter felületű szűrők szintén nagy nyomásesést fognak produkálni.
Ha feltételezem, hogy a többi alkatrészt (pl anemosztátokat) is ilyen elvek (kocsmai tanácsadók :) szerint választottad ki, akkor ennyire erősen lefojtott rendszeren csak meglehetősen nagy nyomású ventilátorok képesek 60 m3/h-t átpréselni.
Pl a Vents TT 125 ventilátor teljes fordulatszámon akár 225 pascal fojtás körnékén is tudja a 60 m3/h légszállítást, egy ilyen remélhetőleg elég erős lesz neked. Ha lelassítod egy jó fordulatszám szabáyozóval, akkor a tt125 sokkal csendesebb (és valamivel gyengébb) lesz. Lelassítva akár annyira csendes is lehet, hogy minden fillér kidobott pénz lesz, amit speciális zajcsökkentő csövekre költöttél :)
én
- minimum 125-ös csöveket alkalmaztam volna (gerinc: 150-200),
- sima (vagy nagyon apró recés) belső felülettel
- és legalább 0,5-1 négyzetméteres szűrő felületekkel
- alacsony fojtású anemosztátokkal.
Egy ilyen rendszert könnyedén meghajt a fenti ventilátor akár rohadt csendesre lelassítva is.
Segítsetek lègyszi. Az osztótól indul 4db átmèrő 80mm 10m sonoflex cső mindegyiken van 1 db kis sugarú 90fok hajlítás, a többi helyen igyekeztem nagy sugárral vinni a csöveket. Plusz a venti szívó oldalán 1 db 30x30 filc szűrő, erre megy egy befúvó venti az osztó elè. Elszívó rèsz, 3db átmèrő 80mm 10m sonoflex cső, mindegyiken nagy sugarú hajtással, ezeknek a gyüjtője után 30x30 filcszűrő után elszívó venti. Mekkora ventiket tegyek? Nem tudom eldönteni hogy 125 vagy 160 csőventiket tegyek be? Jó lenne 60m3/h környèkère belőni a szállított lègmennyisèget.
Megvalósíthatónak megvalósítható, ha sok sz*r ventilátort kötünk sorba/párhuzamosan, csak kérdés hogy megéri-e. A kis méretű olcsó ventilátorok hatásfoka a béka fenek alatt van, így ha ebből milliót kötsz be, ugyan úgy rossz lesz az eredő hatásfok. Továbbá meg az axiális és radiális ventilátorok jelleggörbéje teljesen más, ezáltal a felhasználási területük is, valamint a munkapontot is oda kell belőni ahol a hatásfoka jobbnak számít. Véletlenszerűen összelapátolt ventilátorok halmazától ne akarjunk elvárni jó eredményt visszamérés nélkül.
"Ettől a hőcserélő fojtása (pascal) rosszabb lesz egy kicsivel"
Ha axiális ventilátorok légáramlatait "sorba kötöd" (egymás mögé teszel) attól megnövekszik az eredő légnyomás (a szállított légmenyiség ugyanannyi marad). Több (sok) axiális ventilátorral el lehet érni akár radiális ventilátorok légnyomását is.
Ha egymás mellé (párhuzamosan) kötöd őket, akkor a szállított légmennyiség nő, de a max nyomás ugyanannyi lesz, mint egy ventilátoré.
Tehát okosan sorba+párhuzamosan egymáshoz ragasztott 20-30 db olcsó számítógépes ventilátorral valószínűleg el lehet érni egy 80 ezer forintos radiális Papst ventilátor ventilátor tudását is.
Alapvető emberi kötelesség: "tolni kell a banda szekerét" (banda= család/csoport/ország/emberiség/galaxis) Így költöztünk le a fákról és fedeztük fel a tüzet annak idején.
Sajnos egyesek nem csak fékezik, de ellenkező irányba tolnák az emberiség szekerét (és még büszkék is erre).
"annak ellenére, hogy megközelíti a 20m2-t a felülete, nem túl jó hatásfokú,
Talán azért, mert túl nagy sebességgel (= túl rövid idő alatt) rohan át rajta a levegő.
20 m2-es hőcserélőn én nem mernék 60 m3/h-nál több levegőt átnyomni. A profi 4 személyes hőcserélők szerintem 30 m2-nél kezdődnek de a híres Paul pl 70 négyzetméteres(!).
(na ezekhez hasonlítsd az "olcsó" egy-helyiséges szellőztetők hőcserélő felületét :))
"mivel túl nagy távolság van a lemezek között"
Tegyél útközbe "levegő-megkeverőket", hogy a légjárat közepén lévő légáramlat is odaérhessen a falakhoz hőcsere céljából Ettől a hőcserélő fojtása (pascal) rosszabb lesz egy kicsivel, de minden csepp levegő részt vehet a hőcserében.
Már kialakult lamináris áramlás esetén az egyes légrétegek utólag már nem szeretnek helyet cserélni:
Igen minden le van itt írva a fórumban, 10 éve ugyanazt hajtogatod bármiféle belátás nélkül.
Kettőnk közül én vagyok az aki 0-ról kezdve épített hővisszanyerős szellőztetést és légcsatornás klímának csövezést, te meg kvázi semmit, vagy jól titkolod, szóval a tapasztalat az én oldalamon áll.
Az én hőcserélőm annak ellenére, hogy megközelíti a 20m2-t a felülete, nem túl jó hatásfokú, mivel túl nagy távolság van a lemezek között, szóval egy újabb fétised dőlt meg, ami szerint a felület számít elsősorban., amit a gonosz gyártók elhallgatnak.
Szóval a bejövő levegő hőmérséklete kb 60%-a kintinek (további veszteségek vannak az elégtelen hőszigetelés miatt is)
Tehát ezen körülmények között simán előfordul, hogy ha az olcsó, alig fogyasztó műszerventilátorral hajtott (tehát nem óriási, 1000rpm alá lassított, csak az álmaidban létező, megfizethető, radiál EC ventiről van szó, amire még sose hoztál élő példát ) rendszeremet egy kicsit meghajtom, mint, ahogy most is, mivel vendégség van nálunk, hogy a feleségem bemegy a szobába és konstatálja, hogy hűvös van a szobában.
Tehát coanda-effektus ide, vagy örvénytan oda, (apropó, hallgattál áramlástan életedben? én igen) képes érezhető hőmérséklet változást okozni az egész helyiségben a szellőztető.
Te meg a hővisszanyerő nélküli rendszer észrevehetetlensége mellett kardoskodsz..
Már megírtam a programot, zónánkènti fűtèsvetèrlőre szerencse hogy itt olvastam a co2 szintről, így bele terveztem a nyákra egy MHZ 19 co2 èrzèkelőt, úgyhogy megveszem ezt, legalább mindig látni fogom, a co2 szintet is, majd utánna eldöntöm, hogy folyamatos legyen a venti, vagy co2 szint alapján vezèrelje a venti mágneskapcsolóját.
"Ezzel Te hülyézed le azokat az tervezőket akik a hővisszanyerős rendszerekkel foglalkoznak."
Csupán azokat hülyéztem le, akik milliókat fektetnek be olyan energiatakarékossági megoldásokba, amelyek életük végéi nem hoznak neki egy fillér nyereséget sem. Mert az energiatakarékosság ugyanolyan befektetés-> nyereség üzlet, mit pl a részvény vagy a kötvény.
...és aki oda fektet be sok pénzt, ahol egy kis ésszel előre látható/kiszámítható, hogy veszteséges lesz az üzlet...
A tervezőt megfizeti a munkaadója, ő nem a büszkeségért dolgozik.
A marketingest pl azért fizetik, hogy anyagi haszonszerzés céljából másokat tévedésbe ejtsen, vagy tévedésben tartson (Btk. 373.§: csalás)
"Mivel próbálod magyarázni magadnak, hogy zéró számú emberrel találod meg a közös nevezőt?"
Mindenáron meg kel találni a közös nevezőt egy olyan emberel, aki nemcsak buta de ráadásul gonosz is?
Aki gondolkodik, az próbál érvelni, vagy rákérdezni a részletekre. De ilyen szinte soha ne történik, tehát az emberek nagy része buta. Egy másik részük nem csak buta, de büszke is arra, hogy ő nem hajlandó sem tanulni, sem önállóan gondolkodni: nincs saját gondolata/véleménye, helyette valaki másét hajtogatja ordítva, erőszakosan. A hazai lakosság csekély maradéka pedig nem jár ide fórumozni, meg tudom érteni őket :)
Kicsit utána kell olvasni a levegő áramlástechnikának, + némi örvénytan és coanda effektus, stb és máris tudod, hogy milyen anemosztáton és a szoba melyik pontján mehet be a hideg levegő ahhoz, hogy a kedvenc TV fotelodban ülve teljesen észrevétlen legyen.
De minden már le van írva itt a fórumban, csak előítélet és fikázás nélkül kell újraolvasni pár ezer hozzászólásomat.
"norvegoknal nagyobb hidegek vannak, megis ezt hasznaljak"
Norvégoknál minden falu mellett van egy vízierőmű (nagyvárosok mellett tíz). Ezért az áram ott nagyon olcsó, pláne a fizetésükhöz képest . Tehát éppenhogy butaság olyanokról fűtési megoldást másolni, ahol fillérekért van az elektromos energia.
"Csinálnèk arduinoval egy co2 èrzèkelőt ès 1000ppm kapcsolja a venti két kb 800ppm ki vagy egyszerűen szakaszosan?"
800-ról ezerre lehet, hogy 5-10 perc alatt fog felmenni (nem biztos), tehát a szellőzésed talán vezérléssel együtt is napi 23,5 órán át üzemelni fog. Tehát talán nem veszítesz sokat, ha nem pazarolsz energiát+pénzt vezérlére és egyszerűen 24 órán át megy a rendszer. Szerintem először nézd meg pl egy kölcsönkért co2 mérővel, hogy mennyire gyors (hány perc) az emelkedés 800-ról 1000-re, amikor nincs semmi szellőztetés.
Ha az alacsonyabb vilanyszámla a cél, akkor lehet, hogy 2-3 centivel vastagabb légcsövezéssel vagy pl az éles kanyarok megszüntetésével sokkal több energia-forintot spórolsz meg, mit amennyit a szakaszos vezérlés megspórolt volna.
"azt nem hiszem el hogy folyamatosan működő szellőztetés mellett csak a kicserélt levegő felfűtési energiaigényével számolni helyes. "
A szellőzési hőveszteséget a legtöbb ember a tényleges érték kb tíz-százszorosára saccolja nagy tudatlanságában. Természetes, hogy az első kérdésük erre irányul.
A második kérdés a szellőző rendszer várható energiaigénye (villanyszámlája). Ez sem egyszerű terület, mert
- az EC vagy DC villanymotoros ventilátorok SOKKAL kevesebb energiával képesek ugyanannyi levegőt megmozgatni, mint az olcsó AC aszinkron villanymotorok.
- plusz sokat számít a szellőző rendszer összesített fojtása is (pascal):
- alacsony fojtású anemosztátok
- éle kanyarok/törések a csövekben
- vékony vagy vastag csövek,
- recés vagy sima belsejű csövek
- esetleg egyáltalán nincsenek is csövek (légbeejtés -> elszívás).
Egy alacsony energiafogyasztásra optimalizált szellőztetés akár ötöd annyi villanyszámlával is beéri, mint egy energiapazarló: pl olcsó energiazabáló AC villanymotorok + fojtós anemosztátok + vékony levegő csövek + recés belsejű levegő csövek + éles törések/kanyarok az áramló levegő útjában. Ezek bármelyikével szépen meg lehet emelni a szellőztetés villanyszámláját, de a csúcsot úgy lehet elérni ha valamennyit egyszerre alkalmazzuk :)
üdv mindenkinek! Szellőztetèst akarok kièpíteni, csövezès már kèsz van. Nem tudom hogy lenne jobb. Csinálnèk arduinoval egy co2 èrzèkelőt ès 1000ppm kapcsolja a venti két kb 800ppm ki vagy egyszerűen szakaszosan? Persze az èrtèk változtatható. Csöveket úgy csináltam, hogy szobákba megy a befújás wc, fürdő, konyha elszívás.
En is probaltam elmagyarazni, hogy a fizikat nem lehet meg..szni, de ugye a norvegok jobban tudjak, az elado is megmondta!
Egyszer OBIban voltam fultanuja, neni villanyradiatort keresett, volt egy 2kW-os 24e-ert, meg egy 2.5kW-os 16-ert es elado gyozkodte a not, hogy erdemes a dragabbat venni, mert az jobban fut!:D
Nalam legcsatornas klima lesz (lasd hoszivattyu), egyreszt nyari hutes nagyobb munka lesz, mint telen a futes (igen, arnyekolas kimaradt...), masreszt a szelloztetesnel is besegit majd a friss levego szetosztasaban. (Sporolok csovezest/helyet)
A bekerulese es eves karbantartasa is joval olcsobb a rendes hoszivattyunal, kissebb a helyigenye, valamint van egy jo klimasom, ugyhogy uzembiztonsag miatt sem aggodom!:)
Szerintetek mennyire elvetemult otlet a szellozo friss levegojet bekotni a klima szivoreszere?
Ezt ugye nem gondolod komolyan, hogy minden amit árulnak valós haszna van? Innentől meg teljesen mindegy az indok hogy miért fejlesztettek ki bármit is a cégek. Egyszerűen ha van egy réteg akinek el tudják adni (vagyis profit lesz belőle), megcsinálják, ez nem kérdés.
Egy ismerossel volt egy vitam, amikor nyaralojaba futest tervezett.
Mondtam, hogy egy klima es kesz. Nem, mert zavarja a hangja, meg az nem ad olyan meleget!
Kinezett csoda norveg futopaneleket nagy penzert.
Probaltam elmagyarazni neki, hogy par ezer forintos olajradiatorral ugyan ott van, de az erve az volt, hogy norvegoknal nagyobb hidegek vannak, megis ezt hasznaljak, ok azert csak jobban tudjak!
Akkor miért fejlesztették ki a gyárak a hővisszanyerős szellőztetési megoldásokat ha egy ház éves fűtési igényének elhanyagolható %-a a szellőztetés miatti energiaveszteség?
Amugy a tema nagyon osszetett, nem mindegy, hogy hany ember el a hazban, mennyi idot es mikor toltenek otthon, milyen eletmodot elnek, milyen a haz minosege (mekkora a tomitetlensegbol fakado termeszetes legcsere),...
Ha ezek az ertekek megvannak, azt lehet szembeallitani a hocserelos vagy anelkuli szelloztetes bekerulesi/uzemeltetesi koltsegevel...
Es amit meg nem emlitettunk, az a nem forintosithato eletminoseg javulas!
Szoval attol fugg melyik megoldas hive vagy, mindegyik mellett lehet (jogosan) kardoskodni!
Ugyanez a kedvenc vitam passzivhaz futesnel is. Ugyebar mindenki egybol, hogy passzivhazhoz hoszivattyu az kell!
Egy hoszivattyut es hozza valo futesi rendszert kiepiteni nagyon barati aron is min 3 millio. Az en 70nm-es hazam elvi futese ~evi 1000kWh lesz, ami olajradiatorral evi 38e Ft, hoszivattyuval evi 12e Ft. Szoval sporolnek evi 26e Ft-ot, megterules igy potom 115ev!
Nem kell, hogy rosszul mérjen, sok lehet nála a szivárgás. Eleknek sok igazsága vagyon a témában.
Az én számaim: a huszon nm-es bérelt kecómon jólzáródik minden, konyhai és fürdőszobai elszívó van.Ha otthon vagyok, stabilan 1100-1200 ppm az érték. Mikor hazaérek munkából, 700.Wtf? Kicsit nyomoztam, a konyhai elszívó csöve szétcsúszott, simán megy el ott a levegő. A bejárati ajtóm sima, tömörfa szobaajtó, alul 1 centi körüli hézaggal, jöhet az utánpótlás.
A saját házamon az van amit te is írsz, ücsörgök 2-3 órát a kisszobában, lesz 1600-1800ppm.
Ez biztos nem lehet igaz amit most állítasz. 16m2-es szobában a levegő baromi gyorsan (1-2 órán belül) 1000ppm fölé száll 1 fővel is. Én mielőtt szellőztető rendszerben gondolkoztam, elkezdtem rendes (!) CO2 szenzorokkal monitorozni a lakás különböző pontjait is. Egy 15nm-es szobában egy éjszaka alatt 2 fővel reggelre eljutottam 2500ppm-re is (itt már nagy a mérési bizonytalanság a szenzornál). Az meg ha szellőztetsz és leugrik a CO2 szint, az sajnos csak egy átmeneti adat, mivel ahogy becsukod az ablakot, a teljes lakáson belüli CO2 szint kiegyenlítődik, és rájössz, hogy az az 5 perces szellőztetés alig mozgatta meg a CO2 szintet. Valami a mérésedben nagyon félrement, ezt távolról is merem állítani (már ha nem rendelkezel aktív szellőztetéssel ezek mellett).
Mèg annyi hozzátartozik hogy 6an vagyunk a családba, álltalába dèlelőtt kevesen vagyunk itthon (most 2en) este pedig mindenki. Ezèrt is szimpatizálok a co2 èrzèkelő módszeren.
üdv mindenkinek! Szellőztetèst akarok kièpíteni, csövezès már kèsz van. Nem tudom hogy lenne jobb. Csinálnèk arduinoval egy co2 èrzèkelőt ès 1000ppm kapcsolja a venti két kb 800ppm ki vagy egyszerűen szakaszosan? Persze az èrtèk változtatható. Csöveket úgy csináltam, hogy szobákba megy a befújás wc, fürdő, konyha elszívás.
Sajnos csak egyetlen co2 mérő adatai hozzáférhetők az interneten (a többi műszer adatai titkosak). Ez a nyilvános műszer a Hawaii szigeteken van, egy magas hegy csúcsán, tehát a világ egyik legjobb levegőjét méri, tehát feltételezhető, hogy bárhol a Föld bolygón ennél csak rosszabb (magasabb) co2 értékek fordulhatnak elő.
Ha a te műszered azt állítja, hogy nálad a szobában 359 ppm a co2 szint, akkor valószínű, hogy igen hibásan mér, de még az is előfordulhat, hogy a műszeredben nincs is co2 mérésre képes alkatrész, tehát a műszered csak hazudja a co2 szintet (sajnos rengeteg ilyen műszer létezik).
Ha megadd a műszer pontos típusát, akkor megpróbálhatjuk kinyomozni, hogy egyáltalán van-e benne co2 érzékelő alkatrész.
"Este mikor bekapcsoltam a mérőt, 900 ppm volt.... Reggelre 800ra ment fel"
Ha a műszered tényleg széndioxidot mér (és nem valami kamu műszer), akkor feltételezhető, hogy a lakásodnak kiváló szellőzése van (csak nem tudsz róla), amin szinte semmit sem változtat, hogy nyitogatod az ablakokat vagy nem.
Próbálj meg szorosan becsukni miden nyílászárót és várd meg, míg a műszereden a co2 szint felmegy pl 2500 ppm fölé. Lehet, hogy ez soha nem fog megtörténni.
Pedig ez olyan elemi dolog lenne, hogy hogy ha papolsz valamiről, akkor legyen már az kézzelfogható, ha egy értse mindenki, hogy miről van szó. Legyen működő példa, nem csak levegőbe beszéd.
Nem bonyolult ez, fönököm. HA egész nap nem vagy otthon a ki tudja milyen szerkezetű kecódban, akkor elég napi kettő szellőztetés. HA meg ücsörögnöd kell egy 3x4-es jól záródó szobában 3-4 órányit, akkor max 2 óránként szellőztetni fogsz, 8 órányi alvásról még nem is beszéltünk.
Ehh, akkor te nem leszel szellőztető rendszer vásárló, nálad reggel viragillat van a hálóban. Szerintem egyszerűbb lenne ha abba kötnél bele, hogy 1000 ppm felett problémát okoz a CO2.
Gondolod, hogy a német előírások a lobbi hatására írnak elő ~ 30 m3/h-t fejenként?
Lehet hogy buta vagyok a témához, de itt akkor sem csak az a kérdés hogy a bejövő friss levegő felmelegítéséhez mennyi hő kell.
A FOLYAMATOSAN bejövő hideg levegő hűti a belső teret aminek lesznek részei ami SOSEM tud felmelegedni mert pl. közvetlenül arra megy a bejövő hideg levegő. A bejövő firss levegő sosem tud felmelegedni igazán mert már távozik is a "ki"oldalon.
A SZAKASZOS üzemre igaz lenne amit írsz, kicserélődik a ház levegője, a bejövő friss levegőt fel kell melegíteni. De ez a levegő egy darabig bent is marad "amíg el nem használódik" (újraindul a légcsere).
Tehát minél gyorsabban cserélődne ki a levegő annál kevesebbet hűt a lakáson a légcsere.
Ha a légcserere lassabban történik meg akkor többet hűt a lakáson.
Ha folyamatosan történik a légcsere akkor folyamatosan hűt a lakáson.
A szellőztetésnél az a cél, hogy a lakáslevegő széndioxid tartalma ne emelkedhessen 1000 ppm fölé, ehhez a 30 m3/h fejenkénti légcsere éppen elegendő. Ezt a számítást eben a fórumban már többen is leellenőrizték, te is megteheted:
- nyugalomban lévő ember lélegzése: 0,5 m3/óra
- kilélegzett levegő co2 töménysége: 40.000 ppm
- külvilágból bejövő (szellőztető) levegő co2 szintje: 420 ppm (állítólag)
A kérdés, amit fel kell tenned: az ember által kilélegzett levegőt óránként hány köbméter szellőző levegővel kell felhígítani ahhoz, hogy az eredő légkeverék széndioxid szintje 1000 ppm alatt legyen?
"Nekem nem mondja senki hogy ha nem hővisszaneyrős a szellőzető rendszer akkor ez nem hűti ki a házat."
Furcsa mondatodat kérdésnek tekintem.
Hideg levegővel (hőcserélő nélkül) szellőztetés esetén valóban magasabb lesz a fűtésköltség valamennyivel. Az a fontos kérdés, hogy ez a plusz fűtésköltség kinek mennyire fáj egy hőcserélő költségeihez képest.
1 köbméter levegő 1 fokkal történő felmelegítéséhez 0,000335 kWh hőmennyiség szükséges.
A tél átlaghőmérséklete +5 fok, a fűtési szezon átlagos hossza 4800 óra.
Ha a lakás átlaghőmérséklete 20 fok, akkor átlagosan 15 fok a lakás-külvilág hőmérséklet különbség.
Tehát egy fűtési szezon szellőztetési hővesztesége 2 fő (60 m3/h folyamatos légcsere) esetén:
4800 óra x 15 fok x 60 m3/h x 0,000335 kWh = 1447 KWh/év
Én klímával fűtök, nekem 1 kWh hőmennyiség bejuttatatás a lakáslevegőbe 17 forintba kerül (legdrágáb villany tarifával számoltam) ha ezt megszorozzuk az 14447 kWh-val, akkor az jön ki, hogy nekem egy évben 24.600 forint ext fűtéspénzembe kerül az, hogy hideg levegővel szellőztetek (tehát hogy egy fillért sem költöttem semmiféle hőcserélőre).
Persze aki nem 17 Ft/kWh klímával fűt, annak jóval komolyabb végösszeg is kijöhet. Pl régivacak gázkazán + elavult fűtés a manapság divatos gázárak mellett akár 100 Ft/kWh felett is fogyaszthat.
- 100m3/h 10 fokkal való emeléséhez 330 Watt kell, tehát, ha kint -10 van, bent 20 fok-ot csinálsz, ahhoz kb 1 kW kell, ami nem kevés. Átlag télen (Delta 20 fok 180nap) kb 300m3 gáz.
- hővisszanyerős.. ahogy írod, bár irányváltás csak a falba dughatóknál van, meg a fluctuvent-nél
- ha a francba elpenészedik a ház télen, azért van, aki használja.
Futtassuk azt az eszmefuttatást hogy 365nap, napi 24h megy a szellőztető ventillátor. Nekem nem mondja senki hogy ha nem hővisszaneyrős a szellőzető rendszer akkor ez nem hűti ki a házat.
A hővisszanyerős is csak úgy tudja szerintem visszanyerni ha párban van és amíg az egyiket hűti a beszívott levegő addig a másikat fűti a kifújt. Aztán irányváltás és így megy tovább.
Ez a "majd kifújjja ahol tudja" levegő kivezetés nem állja meg a helyét.
A résszellőztetés csak tűzoltásra jó szerintem, azt épeszű ember nem használja egész télen amikor csukva van az ablak.
minél nagyobb a rés-> nyitott ablak, annál könnyebben és szabályozatlanabbul megy végbe a légcsere a környezet által generált hatásokra (szél és hőmérsékletkülönbség). Ősszel és tavasszal kinyitod az ablakot és meg se mozdul a levegő, mert nincs, ami generálja, télen meg a résszellőzőn is süvít a szél, lobog a függöny a panelban, (helló Elek, igen ott is..) mert 20 fokkal hidegebb van kint.
Ha viszont csinálsz egy kicsi rést, ami egy kis, központi ventilátor hatására is legalább x Pa nyomáskülönbséget csinál, akkor ősszel/tavasszal is lehet elég légcsere. Persze, télen megint több lesz, a hőmérsékletkülönbség hatására, ha nem szűkíted a rést. Mindez szigorúan elméleti dolog, gyakorlatban nem próbáltam. (CO-ra vigyázni, nyílt égésterű berendezés nem lehet bent )
Hát, ha van valami szabályozható kütyüd, akkor te döntesz, mikor mennyi friss levegő jöjjön, avagy ne jöjjön, illetve automatizálhatod. Ablaknyitogatással ugyanez fáradságos és pazarló, nem annyira komfortos. Tudod, mint az autónál, ablak le fel, vagy esetleg százzónás digit klíma.
Tételezzük fel hogy homlokzati ventillátort tudok csak feltenni az egyik szobába, a többi szobában csak "luk" van falon hogy meglegyen a légáramlás iránya.
Ez legyen mondjuk úgy hogy a fürdőben van elszívás a hálókban csak "luk".
Miért jobb egy lukat készíteni a falra mintha nyitva volna az ablak?
És akkor mégegyszer a félrement "Ennyi erővel azokban a szobákban nyitva is hagyhatnám az ablakot." kijelentéshez. Kb. a 20263-as hozzászólásodra referálva.
Ha nincs hőcserélő egy FOLYAMATOSAN MŰKÖDŐ szellőztetési rendszerben akkor szerintem tetemes mennyiségű hőt visz el a szobákból az állandó szellőztetés (most az hogy ventillátorral vagy sem igazából lényegtelen).
Egész éjjelre nyitvahagyott ablakok folyamatosan hozzák be a hideg (de friss) levegőt. Minél nagyobb a mennyiség annál nagyobb mennyiségű friss levegő kerül be, és annál jobban hűti a lakást.
Ezért nem gondolom hogy egy egyszerű nagy légszállítású nem hővisszanyerős ventillátor ne hűtené ki teljesen a házat.
EZÉRT KÉREM HARMADSZOR ezúton hogy amennyiben leheőséged van rá kérlek készít képet a Te megoldásodról!
A résszellőztetést én nem keverném bele a megfelelő levegőmennyiségről gondoskodó témába, mert az talán tényleg csak arra jó hogy az ablak körül ne legyen penészedés ( ha arra jó egyáltalán). Szerintem ez egy gyártói-átverős maszlag duma:
Gyakran írok itt olyasmit, amit nem tanítanak az iskolában. És egyesek abból űznek sportot, hogy a lehető legrosszabbat hozzanak ki bármiből, tudatos félreértelmezéssel, mellébeszéléssel. Könnyebb szemétkedni, mit átgondolni, megérteni, esetleg rákérdezni a részletekre, hátha zavarba jövök. Lehet csatlakozni hozzájuk, ha az a csorda rokonszenvesebb, mit valóban megértetni a dolgok működését.
"Voltam olyan ablak közelében nem egy helyen ahol volt ilyen beépített résszellőző.
Mindenki panaszkodott rá mert folyamatosan dőlt be rajta a hideg"
Résszellőős-ablakos (lakótelepi) lakásokban már több generáció nőtt fel úgy, hogy soha senki nem panaszkodott huzatra. Egyes családokban valóban divat (menő) folyton a huzatra panaszkodni, ott is is, ahol nincs huzat. Ezt egy idegbeteg családtag elkezdi egyszer, a többiek pedig nem akarnak kimaradni a sajnáltatásból (főleg vendégek jelenlétében :)
"a lemezközt és egyéb befoglaló méreteket, amiből számolható a felület"
Ennyi adat is ritkaság. Talán a befoglaló méreteknek semmi köze a lemezek méretéhez (mert pl maga a lemez sokkal kisebb, mint a külméret :)
A legtöbb gyártó/kereskedő csak akkor nem próbál csalni/félrevezetni, ha rendszeresen ellenőrzik minden szavát. Erre lenne jó a fogyasztóvédelem (ha lenne).
A csehek gondoltak rád Elek! Nem a felület nagyságát adják meg, hanem a lemezközt és egyéb befoglaló méreteket, amiből számolható a felület. Aki meg nem erre rejszol, annak biztosítanak egy online számolót, ahol mindent is meg lehet tudni a hőcserélőkről, pl hány gramm csapadék keletkezik, nyomásesés, etc. (a fagyveszély határát kivéve..)
"lesz egy minusz bejövő hőmérséklet (pl -5°C) ami fagypont alá hűti a kimenő levegőt, és itt kell beavatkozni."
Egy hőcserélő hatásfoka leginkább attól függ, hogy hány négyzetméternyi benne a hőátadó felület a bejövő és a kimenő levegő között (ezt az adatot titkolják legjobban a hőcserélő gyártók, tisztelet a kevés kivételnek :)
Minél rosszabb egy hőcserélő hatásfoka, annál nagyobb a "hőlépcsője". Létezik annyira vacak hatásfokú hőcserélő is, ami még -15 fokos időjárás esetén sem képes megfagyasztani a kondenzvizet. A valóban nagyon jó hatásfokú hőcserélőkben már mínusz 3-4 fokos bejövő levegő esetén is előfordulhat kondenzvíz fagyás a kimenő ágban. Hogy a te hőcserélődnél ez a hőlépcső 5 vagy 15 fok, fok, azt nem lehet távolból megmondani, csak esetleg helyben megmérni.
Én nem a bejövő levegő hőmérsékletét méregetném, hanem a kimenő ág leghidegebb pontját és annak nulla fok körüli hőmérséklete szabályozná a bejvő ágat (pl levegő előfűtés vagy befújó ventilátor fordulatszáma vagy leállítása).
Akkor lényegében közel sem biztos hogy a bejövő 0°C levegő már fagyást fog okozni, hanem lesz egy minusz bejövő hőmérséklet (pl -5°C) ami fagypont alá hűti a kimenő levegőt, és itt kell beavatkozni.
A hőcserélő kimenő ágában szokott megfagyni a víz (kicsapódott vízpára), azért, mert a hőcserélő bejövő ágában annyira hideg levegő jön befelé, hogy fagypont alá hűti a kimenő levegő-ágat.
Megoldások:
- a hőcserélő előtt a bejövő levegő (elektromos) előfűtése olyan hőmérsékletűre, hogy a kimenő levegő ne kerülhessen fagypont alá.
- bejövő ventilátor (automatikus) lelalassítása annyira, hogy a kimenő levegő ne kerülhessen fagypont alá.
- bejövő ventilátor leállítása arra az időre, amíg a kimenő meleg levegő felolvasztja a jégdugót.
- a hőcserélő előtt a lakás belső meleg levegőjéből éppen annyit hozzákeverni a bejövő hideg levegőhöz, hogy a kimenő levegő ne kerülhessen fagypont alá.
Ha raktáron van, akkor talán két nap. Abszolút ügyfélcentrikus a kapcsolattartó, ír angolul. Annak idején a gyárral vettem fel a kapcsolatot, őket is zaklattam egy ideig, elég türelmesek voltak.
Az én ventim 10 ezer forintos cucc, abszolút megfelel mindenben, egy komplett házat képes ellátni, csak egy feltétel van, hogy a padlásra kell tenni. Nem borzasztóan zajos, papíron kb ugyanannyi, mint a radiális ventilátorok, de mégse merem azt mondani, hogy egy lakótéren belül található gépészeti helyiségből nem fog kihallatszódni a hangja. Annyi, hogy a lakótér és a venti között legyen legalább 3 méter sonoflex cső. Illetve magába a csőbe raktam bele, tehát ad absurdum, a hőcserélő és doboza lehet a lakótéren belül, de a ventilátor a csőben legyen inkább kívül. (a hőcserélőről elszívni kell a levegőt, nem ráfújni)
"A furdoszobaban pl nem is hiszem, hogy praktikus lenne a paras levegot valami "szivacson" atkuldeni..."
..elmenő levegő... a lőtéri kutyát nem érdekli mi van vele. (A hőcserélőt lehet, hogy időnként mosni kell)
"A zaj engem is aggaszt egy kicsit, tobbek kozott ezert is torom a fejem az optimalis megoldason..."
Én a ventilátor fordulatszám alacsonyan tartására esküszöm. Persze nem mindegyik ventilátor képes 500-700 RPM fordulaton elegendő levegőt szállítani.
Ha sikerül jól eltalálni (csendes suttogás/mormogás a padlás távoli pontján), akkor egy fillért sem kell zajcsökkenő alkatrészekre költeni (az árukból sört lehet venni :)
Nekem 3 nap alatt küldték (raktáron volt). Annyi volt hogy felhívtak mert utánvéttel akartam de Magyarországra nincs utánvét. Tehát ha alapból előre utalást választasz akkor semmilyen kommunikáció nem lesz. Amúgy a számlát és a szállitással kapcsolatos infókat cseh és angol nyelven küldik.
A zaj engem is aggaszt egy kicsit, tobbek kozott ezert is torom a fejem az optimalis megoldason...
A lenti furdobol es wcbol egyenesen megy fel fodemen keresztul a cso es gyakorlatilag folotte van a gepesz helyiseg, ezert remenykedem, hogy igy jo lesz, de ez meg nem fix.
Ezert dobtam be ide az elkepzelest, mert johet olyan otlet/tapasztalat, ami nekem meg nem jutott az eszembe!
A hocserelo dobozban van szuro, de a csovek beszivopontjaira nem terveztem.
A furdoszobaban pl nem is hiszem, hogy praktikus lenne a paras levegot valami "szivacson" atkuldeni...
A szurot mennyi ido alatt szallitottak? A kesz keszulekre valami eleg hosszu hataridot adnak..
Foleg a paratartalom miatt nem akarom allandoan jaratni...
A rekupex-el angolul kommunikaltal?
Tudom, hogy konyhai elszivot nem kotunk hocserelobe, de ha az elszivo sajat zsirfogojan kivul beteszunk +zsirszuro es olajlevalaszto dobozt es mindezek melle ritkan fozunk es akkor is inkabb paras (teszta) mint zsiros dolgokat, akkor is szentsegtores?
Volt pont egy 32 dB-es ventilátorom, amit 1,5 méter elnémított, viszont, amikor úgy volt a sorrend, hogy ugyanaz a venti-> 4 méter spikocső->1,5 sonoflex->lakótér akkor már lehetett hallani a hangját. (a merevfalú cső erősítette a hangot).
A hőcserélőt amúgy is kell védeni egy G4-es szűrővel, nálam azok a csövek a szűrő után tiszták, a légrácson azért van fekete porlerakódás. Eszembe nem jutna tisztogatni a csöveket.
Csak betétet, szeretek barkácsolni, ami a szűrőre kijött felület amúgy se fért volna be egy egyszerű házba.
Amúgy elég jók ezeknek a hőcserélőknek a hővisszanyerése, nem vesztenél sokat, ha állandóan menne, az alacsony páratartalom nagyobb gond. Kb 50 forint naponta az olcsóbbik gázból a friss levegő visszafűtése (delta 5 fok, 100m3/h)
Ezeknek az elszivoknak darabja kb 20e Ft, szoval egesz lakas megvan ~60e-bol.
Ha kb ugyanennyibol meg lehet csinalni egy kozponti motor, meg 3 legszelep, motorostul, automatizalasostu (amit egy amator is meg tud csinalni), akkor en nyitott vagyok ra!
Helyiségenkénti elszívást csak mérgező/fertőző anyagokkal dolgozó munkahelyeknél szokás alkalmazni. Sokkal olcsóbb az eges levegő beeresztési (befújási) pontok légáramát szabályozni.
nem használnék KG csövet, nincs miért. Inkább Sonoflex csövet, jó eséllyel nem (annyival) drágább. Az elágazó elemek lehetnek KG idomok, a tömítés nélküli oldalra felmegy a Sonoflex, a gumitömítéses oldalon azt hiszem csak belülre lehet ragasztani a Sonoflex belső rétegét.
Próbálj meg méretezni, én ott látom a gyenge pontját a leírásodnak, hogy a venti hangját hallani fogod a házon belül, tehát nem a hangszigetelt sonoflex csövön keresztül, ha hallgatsz rám
Rekupex jónak tűnik, nekem épp ma jött meg a hőcserélő.
Ránézve a ventire.. lehet hogy jó lesz. ;-) bár mielőtt megvennéd, lehet, hogy kipróbálnék a helyedben 2-3 Wattos 120-as PC ventit, ha van a fiókban, lehet, hogy meg leszel vele elégedve.
Azert gondolkozom helyisegenkenti elszivasban, mert 180m3/h tul sok (ketten csak viszonylag ritkan hasznalunk egyszerre ket furdoszobat+1 WCt), viszont meg ha egy kozponti 60m3/h ventillatort hasznalok, az meg 20m3/h helyisegenkent ami meg furdoben paraelszivasra keves.
Valamint nem folyamatos szelloztetesben gondolkozom egyenlore, hanem csak szakaszos (lampahoz kotott) es kesobbiekben valami legminoseg erzekelohoz kotott megoldas.
Nem álltam neki szanaszét szedni, nyomozni, ott van a leírásban, elhittem, ennyit nem fájt érte kiadni, slussz. Amit mutat, az hihetőnek tűnik, teljesíti amit vártam.
Kulvilagbol ki es befujas egyenes kb 4m 125-os spiko csovon.
Frisslevego bejovo agba valami egyszeru csoventillator, ami hasonlo parameterekkel bir a furdoszobai ventillatorokkal.
Rekuperator rekupex.cz-rol valami tulmeretezett, ami az egesz rendszerrel csak annyira fojtja le a ventillatorokat, hogy egyenkent tudjak a 60m3-t.
Vezerles kezdetben Shelly kapcsolja a bejovo csoventillatort amikor a lampakhoz kapcsolt elszivok elindulnak, kesobbiekben valami legminoseg/CO2 erzekelo altal + bekapcsolas amikor szukseges.
Elvileg van beleírva a termék gyári leírásába az ndir, vagy gyakorlatilag is olvasható benne?
Ne haragudj, de kétértelmű volt a megfogalmazás.
Érdekesség: az ndir szenzorok pontosságát tudtommal a gyártó csak öt évig vállalja. Tehát jó lenne egy ellenőrzési módszer, ehhez pl jó lenne tudni, hogy az ország mely környékein mennyi a külvilág aktuális széndioxid szintje.
Ami nagyon sok mindent mér, az mindig gyanús.... de ha utánanéztél a készülék részletes gyári leírásában és abban külön meg van említve a co2 szenzor fajtája is (pl: "NDIS sensor"), akkor valószínűleg nem co2 kamugépet vettél.
Én egy Brandson márkájú dolgot vettem, 60 ojróért. CO2, hőfok, páratartalom, idő, ébreszt is, tölthető akksis, drótról is műxik. Lehet madár vagyok?:))
Bátran merem ajánlani mindenkinek. 12.000 Huf volt. próbálgattam relatív sok vegyi anyaggal, parfümmel, légfrissítővel stb. Stabilan csak Co2-re reagál. Úgy volt a leírásban hogy NDIR szenzoros, és lehet tényleg...
A káros oxidációhoz a hűtőfolyadék oxigéntartalma szükséges. Úgy gondolom, hogy ha már "kifogyott" az oxigén a folyadékból, akkor az oxidációt gátló adalék jelenléte sem szükséges többé. Ezért is bölcs dolog nem hígítani vízzel a fagyálló folyadékot (a víz oxigént is tartalmaz).
Vagy eleve olyan rendszert kell tervezni, amiben nincs egyetlen olyan alkarésze sem, aminek árthat az oxigén ;)
A napkoliban mint írtam , már 19 éve van ugyanaz a fagyálló . A rendszerben van réz és vas . Idáig nem lyukadt ki semmi . Plusz oxigén a rendszerbe nem jut . Mi okozhatja esetleg az inhibítor elfogyását ?
Gyakorlatilag még a fagyálló képessége meg tud maradni sokáig csak a korrózió inhibitor nem annyira... szóval az csak egy mérés, hogy meddig fagyálló, teljesen nem elég a bemérésre.
Lehet, hogy a ph eltolódásból lehetne az inhibitoros rész elpusztulására következtetni?
Egyesek a folyadék és a földpont közötti feszmérésre is eszküsznek, fene tudja mi az ideális. 3 évente cserével nincs ilyen probléma leginkább.
Szerintem a fagyállóval nincs gond az autókban , ott az adalékanyagok amik esetleg idővel elfogynak és talán az okozhat gondot . Én három évente cserélem és nem higítom tovább a -32°C-os üzletben kapható keveréket .
Oda az 1 köbös kicsi is, ránézésre duplája kellene. Durva, hogy ezt is kilopnák... Hogy ott pár nap? Ha nem Zabaron van, akkor esetleg. Nagyvárosi környezetben túlélne pár napot.
Aksi nem bírja 10 évig, ha csepptöltésen van, 3 év után kuka.
Inteligens vezérlővel, ami nem tölti 100%-ra, és néha lemeríti, azzal 5-7 év.
Én csak abból indulok ki , hogy stabilan nyomás alatt tartva a napkoliban sincs nagy esély a megforrásra ( síkkollektor esetében ) , akkor mitől degradálódna ? Természetesen jól méretezett rendszer esetében ! Nálam 6nm van a 300 literes tárolóra . A 95 °C-os hőmérsékletet még nem észleltem , hogy lett volna , mert a vezérlés ilyen vízhőmérséklet elérése esetében letiltja nálam a napkoliból a keringtetést . Valamint éjszakai visszahűtést is képes véghezvinni ha kell , olyankor 75°C-ig lehűti a vizet . :-)
Hmm, én is úgy gondoltam volna, hogy főleg egy alacsony hőmérsékletű felületfűtéses rendszerben (max 35 fok előremenő), elég sokat elketyeg a fagyálló folyadék. A gépkocsikban inkább a folyamatos nagy hőmérséklet miatt degradálódhat pár évente, de talán ilyen alacsony hőmérsékletű alkalmazásoknál egy évtizedet csak lehet várni a cseréjével kis szerencsével nem?
Átlag családi házban jogos, hogy a puffer nem nagy és talán egy több napos üzemszünetben a kültéri elfagyásgátlást rábízni bátor..
Ám ez az elhibázott rendszer 2x135kW volt, 1 köbméteres pufferrel. Ott azért feltételezhető, hogy lesz elég hő pár napig a kültéri rész elfagyásának meggátlására, ha a folymatos kültéri keringetés garantált. De még ezt a relatív olcsó megoldást (bár akksipakk cserés 10 évente?) is kilopták volna belőle.
Mitől romlik meg a fagyálló ? Nálam 19 éve van ugyan az a fagyálló a napkolirendszeremben és még mindig használható kémiai ellenőrzés szerint . Amennyiben nem forr meg , akkor mi okozza a degradálódását ?
Puffer, de mekkora? A 99,9 százaléknak nincs 100 liternél nagyobb puffere.
Az elmúlt 20 évet országosan nézve igen, én sem tervezném a sajátomat többre. Akár járó motorral, 12 /230as átalakítóval meg tudnám most is táplálni 2,5 kwal.
Azért ha úgy van egy akksipakk meg SPS belőve a keringetésre és elég nagy a puffer, akkor akár több napig is tud így szünetmentesről menni a keringetés. Szóval ha garantálható, mondjuk 3 napig a keringetés, akkor az tök okés sima vízzel is. 3 nap azért, mert ünnepeknél lhet addig nem lesz aki visszakapcsolja, ha valami elmey a gépben az áramszünet miatt stb. Legrosszabb esetre készülve.
Főleg ha az egész rendszert felfagyállózzák, mert meleg vizet is csinál, és 3 évente cserélni kell. Mert megromlik. 4 lakásos házra 1,2 milka volt a fagyálló. Kollégám csinálta a gépészetet, ezt kérte a kivitelező/ tervező. Hurrá. 4 lakó meg összedobja 3 évente.. Biztos.
Sajnos, igazad van, sokan mindenen spórolnak. De a vevőket sem kell félteni ám.
Ez persze egy probléma lehet, ugyanakkor ha olyan magasságig visszaáramlás van az ejtőben az nagyon nagy bukó, akkor már rég a WC kagylóból jön vissza dzsuva és már mindegy.
Valami ilyesmi bekötéssel nem hiszem, hogy alpból gond kéne legyen:
Ámde megfontolandó, hogy ha befér a födémáttörésbe, akkor bekerülhetne simán egy őjabb akár sima 110-es cső csak a szellőzés kivezetésnek, nem hiszem, hogy sokban drágítaná a helyzetet.
Gondolom persze, hogy nem azonnal van fagy el, van több száz liter víz akár a kültéri részekben egy nagyobb rendszernél persze. Csak mi van ha éppen nem ment a gép és csak a minimális fagyásmentesítő állapotot tartotta fent, mondjuk volt 10 fokos a víz a kültéri körben és akkor áll le a rendszer egy fél napra. Az lehet bukó simán.
*Ja és persze nem volt vészleeresztő fagyszelep meg hasonló sem...
Azért ilyet nem illik felteszem :D Csak azért mert a beruházó az utolsó garast is meg akarta spórolni és így lett kiadva a tervezőnek is a koncepció felteszem minden szemetet nem kell elfogadni és aláírni.
Ma voltam hőszipkás továbbképzésen, a legújabbak igen okosan megoldják: 1. lépés, keringető szivattyú. 2. lépés, elektromos fűtőpatron. 3. lépés, elindítja a kompresszort.
Csak legyen áram. De az elmúlt 20 évben 1 olyan nagy áramszünet volt Pest megyében, ahol napokig nem volt áram.
Sokat nem jelen, hogy gépész tervezte. Simán láttam már szépen aláírt kiviteli tervet monoblokkos hőszivattyú megoldásról, ami sima vízzel feltöltött primerkörös és semmi szünetmentes nincs a rendszerben :D
A kevéssé jót a jótól sajnos nem a kamarai tagság választja el.
Érdekes persze, talán szokatlan. Ugyanakkor itt csatornagázokról nem nagyon van szó. Az alsó szintnek van egy külön átemelő aknája ahova minden szennyvíz csorog, ami kiszellőztetett a légtér felé.
Van pótlevegő beeresztés tervezve motoros zsaluval, hogy ne legyen kavar a légtechnikával. Az alsó, pince-szinten nem lesz központi szellőztető, túl nagy szívás lenne, így csak a nedves helyiségekbe kerülne venti.
És kifújásnak meg a tető fölé szellőztetett szennyvíz stangot használnánk... szóval a kivezetés ilyen alternatív módon menne. Csak maguk az elszívó ventik nem olcsók azért. Olyanból volna netán bevált, ár-értékben ajánlott verzió?
a legolcsóbb, ha vagy a tartályból közvetlenül, vagy a tartály alatti csőbe berakott Y.elág-ból felálló csőbe kötöd az elszívót. a drága gyári megoldások is ugyanezek.
áram csak bőven a tartály felső síkja fölött legyen!
a recirkuláló rendszer azért lehet jó, mert az nem kavar be a teljes ház légtechnikájába, és sok helyen utólag esélytelen a házból kifújó kiépítés.
ha a geberit elő van készítve, akkor csak (leginkább folyamatosan emelkedő) 50-es csővel összekötöd a tartályt az elszívóval.
Fürdőbe ha a helyiségben van WC is egész hasznos lehet a WC csésze szagelszívás nemde?
A gondom az azzal, hogy a levegőt recirkuláló meogldásokban nem nagyon hiszek, aktívszén patront cserélgetni bennük úgysem fog senki...
Van a normál fali ventikbe beköthető 50-es kivezetésű WC öblítő csőből szívó megoldás is.
Pl: Valsir Ariapur 80, dupla elszívós megoldása.
Csak ez drága meglehetősen.
Létezik olyan megoldás, amivel egy jóféle Geberit, 50-es csonkkal külső elszívásra felkészített WC tartály megoldás egy jóáras külső elszívással házasítható?
Nincs tapasztalatom az entalpiás hőcserélővel, de azt tudom, hogy a hagyományos hőcserélővel kiszárad a ház.
Szabályzás: youtube-on látom, hogy arduinóval gyerekjáték pár dolláros RC szervókat vezérelni, 100% -osan záródó szelepekre meg szvsz nincs szükség, valami tengely körül elforduló lemez, vagy RP nyomtatott alkalmatosság is jó lehet.
Az olcsó levegőminőség érzékelők nagy része (többsége?) a széndioxid szintet valójában nem tudja mérni, helyette mér néhány egész más értéket és abból kamuzik (hazudik) egy széndioxid szintet. Ez csak egyke az energetikában tapasztalható tömeges átveréseknek.
"A folyamatos levegő keringetés kiegyenlíti a dolgokat"
Plusz a helyiségeket elválasztó közfalak is kiváló hőátadók, ezért pl passzívházakban minden helyiség kb azonos hőmérsékletű, még azok is melyekben nincs semmi fűtés.
Szvsz teljesen haszontalan pénzkidobás a helységenkénti hőfok és egyéb dolgok méregetése állandóan. A folyamatos levegő keringetés kiegyenlíti a dolgokat, főleg ha normálisan hőszigetelt a ház.....
köszönöm mindegyikőtöknek a válaszokat, felvetéseket. Helyszűke miatt lett 75-ös cső. A nagyobb helységekben duplán, ahol pedig automata küszöb is van, ott dupla befújás és dupla elszívás van, bízva abban, hogy ez így már elég lehet. Kisebb szobákban csak 1-1 elszívás vagy befújás lesz. Automata küszöb esetében a kisebb szobákban is 1 befújás ÉS 1 elszívó pont párhuzamosan. Ideálisabb lenne a 125-ös méret, de ezt teszi lehetővé a helyszűke.
Ha jól értem, ti azért az entalpiás hőcserélőt javasolnátok a páratartalom probléma miatt. Teljesen megoszlanak a vélemények ebben a dologban, többen azt mondták, semmit nem ért az entalpiás hőcserélő, legalábbis nem érte meg a felárat.
Jogos a levegőcsere szakaszolhatósága, én két részre bontottam a rendszerben, de nyilván a legideálisabb az lenne, ha az elosztódoboz kimeneteit lehetne lezárni. Létezik ilyen elektronikusan vezérelhető szabályozó szelep 75-ös méretben? Én nem találkoztam vele, de ez nem jelenti azt, hogy nincs...
A venti fordulatszámát azért igyekezném szabályozni, hogy fölöslegesen ne legyen sok levegő kicserélve, ezzel is megőrizve a páratartalmat télen. A szobánkénti levegőminőség mérés magában foglalja a CO szint mérését is!
Szóval én alapvetően a ventik sebességét terveztem szabályozni, viszont ha találok értelmes áron beilleszthető vezérelhető szelepeket, akkor simán lehetne szobánként is szabályozni a légcserét.
A hőcserélő témára visszakanyarodva: alumínium vagy műanyag hőcserélőt preferálnátok? Ha jól értem, ti egyöntetűen az entalpiást javasolnátok. Illetve még nagy kérdés a nyári bypass is...
"minden szobában lesz páratartalom és hőmérséklet érzékelő, illetve a fontosabb szobákban levegőminőség érzékelés is"
Most nincs időm, ezért NAGYON röviden:
Az egészséges lakáslevegő egyik fő jellemzője az alacsony széndioxid szint. Hiába méred a levegő tíz MÁSIK jellemzőjét, ettől még nem lesz optimális a széndioxid szinted :)
Ahogy NAND is leírta, a levegőt útja kéne szabályozni, nem a venti forgását. A venti forgását csak hozzá kéne kompenzálni a szumma levegő térfogatáram tartásra. Az anemosztátokat optimális esetben teljesen nyitni kéne, és szelepekkel szabályozni az egyes cső ágakban a légellenállás mértékét. Azzal ha az nem tudod az ágankénti levegő cserét külön szabályozni, akkor nem tudsz rendes szabályozást építeni. Legalábbis sem a ventillátor/energia hatékonyság, sem a szobánkénti levegő minőség szempontjából. A 300/400m^3/h hogy jön ki nálad?
A 75-os cső nagyon karcsú, főleg ha még hosszú is. 30m^3/h körül is már azért van rajta nyomás esés, ezért hosszabb szakaszon nem túl jó. Ezekkel a csövekkel azonnal velejár, hogy nulla hangcsíllapitasa van, szóval építheted az osztó elé a drága, és nem túl hatékony hangcsillapito dobot. Az viszont kétségtelen előnye, hogy könnyű vele dolgozni.
látok némi ellentmondást az alacsony fogyasztás és a 75-ös cső között, bár elismerem, ha sok van párhuzamosan, akkor lehet alacsony az ellenállása. Számolj utána. Álmennyezet felett lesznek a csövek?
Télen, entalpia nélkül 100m3/h mellett is 30%-ra szárad a ház. Nálam nincs a padlóban vízszigetelés, vályogház, nagy akvárium is van és még így is. Egyszerű párologtatók mit se érnek, valami 12 l/nap-ot számoltam, (lehet, hogy rosszul) ennyit kellene hozzátenni a kintihez az 50% eléréséhez. (5 gramm/m3)
Ezt a szenzoros, vezérlős dolgot nem teljesen értem. Nem inkább a levegő útját kellene inkább szabályozni a venti sebessége helyett/mellett?
Kicsit kiegészítem az előző hozzászólásomat, hogy mely kérdésekkel vagyok elakadva.
Az tiszta ügy, hogy az alapterület és a házban élő emberek száma alapján kiszámítható, mekkora kapacitású rendszerre van szükség. Én úgy számoltam, hogy legalább 300-400m3/óra légcsere szükséges, tehát legalább ilyen kapacitású hőcserélő szükséges. Ami viszont kérdéses:
- normál vagy entalpiás/membrános hőcserélő? Ahogy látom, sokak szerint nem éri meg az entalpiás a felárat, mert érdemben nem javít a pára helyzeten, van aki szerint még a szagok is vissza tudnak jutni a friss levegő ágba.
- Nyári bypass lehetősége: a gyári gépeknél ez eléggé felhasználóbarát módon van megoldva, csak üzemmódot kell váltani, a Rekupexnél meg talán ki kell cserélni manuálisan a belső egységet (core-t). Kérdés, mennyire van tényleges haszna a bypass-nak. Értem a lényegét, hogy nyáron éjszaka a hűvösebb levegővel lehet hűteni is. Viszont nálam lesznek klímák, szóval nem biztos, hogy érdemes ezzel külön vesződni.
- Elő/utófűtés: vannak ugye elektromos/vizes fűtési megoldások a rendszerhez, nálam csak az elektromos lenne megoldható. Van aki szerint növeli a hatékonyságot és a komfortot az előfűtés nagyobb kinti hideg esetén, mások szerint semmi értelme, mert beleég a por, stb. Szóval ez is egy jó kérdés.
A motorok tekintetében talán egészen egyszerűen érdemes megvenni a gyári, 0-10V vezérelhető EC csőventiket, könnyen rendszerbe illeszthető, nem kell tákolni. 600m3/óra kapacitásúakat tervezek venni, így lehet 40% körül járatni, hogy csendes és hatékony legyen.
Anemosztátokból szabályozhatót néztem ki, így minden egyes ponton finomhangolható a levegő mennyisége.
A vezérlés szerintem alapvetően fontos a hatékonyság és a komfort szempontjából, de ezzel nem lesz probléma. A lényeg, hogy szükség esetén legyen meg a kívánt mennyiségű légcsere, viszont ha rendben van a benti levegő, akkor minimálisra kell leszabályozni a motorokat. Így nincs nagy hőveszteség és a komfortérzet is megmarad. És itt nagyon fontos szerintem a helységenkénti monitorozás lehetősége, hőmérséklet, páratartalom (konyha, fürdő), és levegőminőség tekintetében.
No, így már talán tényleg nem felejtettem ki semmit...
A tippeket nagyon megköszönöm! Persze, nyilván kell több infó ahhoz, hogy ti is véleményt tudjatok mondani.
Hőcserélőt és rendes EC motorokat készen vásárolnék, szerintem ezen nem érdemes már spórolni. Ahogy te is írtad, vagy hangos lesz, vagy kicsi lesz a hatásfok, esetleg nagy a fogyasztás.
A vezérlést okosotthon rendszerből 0-10V-os vezérléssel oldom meg, közel minden szobában lesz páratartalom és hőmérséklet érzékelő, illetve a fontosabb szobákban levegőminőség érzékelés is. Az érzékelők adatai alapján, illetve hogy a fürdőkben vagy wc-ben épp ég-e a lámpa, lehet okos vezérlés programozni az EC ventikhez.
Az alap csőhálózat 75-ös flexitech cső, a nagyobb helységekben dupla befújási és elszívási pontokkal. A kültéri kidobó és beszívó pont / hőcserélő közé 160 vagy 200-as csövezést tervezek. Nem spórolnám el a szűrőket sem, illetve a zajcsökkentő elemet a befújó motor után. Tehát nem a filléres megvalósításra törekednék, hanem egy optimalizált, jó megoldásra, ami nem csilliárdokba kerül, mint a kulcsrakész teljes rendszer. A kettő közötti arany középút. :)
A csövezésre, hangcsillapításra megtaláltam a termékeket, szabályozható anemosztátokat is kinéztem már. Most keresem a megfelelő hőcserélőt és EC motorokat. Így került a képbe a Rekupex, de bármi más is szóba jöhet persze. A Rekupexnél vannak EC motorok is, amik egy az egyben beköthetőek a 160-as/200-as csőrendszerbe, még át kell rágnom magam a kínálaton, nem volt időm a sok meló mellett, de holnap már lesz. :)
Ha kihagytam bármilyen lényeges információt, szóljatok. :) És köszönöm!
"Külön ventiket, azokhoz vezérlést, esetleg dobozolást megcsinálom, az még belefér. "
Ezekben tudunk tippeket adni (nagyrészt más boltok kínálatából!), csak azt áruld el, hogy a legjobb minőségű végeredmény (pl alacsony zaj ÉS alacsony energiafogyasztás) vagy a lehető legalacsonyabb anyag-ár a fő szempont neked. Olyasmivel pl ne is próbálkozz, hogy közel nulla zajszint, közel nulla energiafogyasztás, filléres alkatrészekből :) a legolcsóbb anyagokból (pl legolcsóbb ventilátor + legolcsóbb csövek) sajnos csak hangos és energia-igényes szellőztetést lehet csinálni.
Szia, én várhatóan 1-2 hónapon belül fogok csinálni, a terv már megvan Amúgy ha jobban korbenezel az oldalukon láthatod, hogy egyáltalán nem "kis" cég.
Ha jol ertelmezem, lehet venni dobozt meg benne hocserelot es kulon lehet (kell) hozza tenni ventillatort.
Az mennyire eletkepes megoldas, hogy az elszivo pontokra teszunk egy egy normal furdoszobai ventillatort, azt meg ido/para/akarmi kapcsoloval rakotjuk villanykapcsolora es mindezt atvezetjuk egy ilyen hocserelos dobozon?
Lasd en esetemben 60m3/h elvileg a szelloztetesi igeny, 3 elszivasi ponttal, ami pontonkent joesetben 20m3/h.
Namarmost zuhanyzasnal pl nem artana, ha mondjuk 100m3/h-val szivna, de azt eleg lenne csak a furdobol, nem kell 300m3/h az egesz hazbol.
kicsit paranoiás vagy. Nem, nem az akar lenni, valóban a vélemények/tapasztalatok érdekelnek, mivel látom, hogy ez valami kisebb cég, és nem szeretnék úgy vásárolni, hogy nem járok utána. Bármilyen más alternatíva is érdekel!
Hőcserélő építésnek én tuti nem fogok nekiállni. Külön ventiket, azokhoz vezérlést, esetleg dobozolást megcsinálom, az még belefér.
A készen kapható prémium gépek ára (700-1.1M között) viszont nem fér bele most a költségvetésbe.
visszaolvasva látom, hogy másoknál is felmerült a DIY hővisszanyerős szellőzésnél a Rekupex. Én most ugrottam neki egy felújítás kapcsán, és a szűkösebb anyagi lehetőségek miatt saját kivitelezésben készül. Az alapdolgokat természetesen elolvastam, ennek megfelelően próbálom összerakni.
Amin most gondolkodok, hogy mi lehet a "jobb" megoldás: beszerezni egy komplett kulcsrakész gépet pl. a VENTS-től, vagy a Rekupexnél összelegózni a dolgokat? Van közeletek valakinek konkrét tapasztalata a Rekupex termékekkel, épített már belőlük valaki teljes rendszert?
Többnyire napközben egyedül dolgozok itthon (távmunka), ezért lenne elég 30 m3/h légcsere, ha mindenáron ragaszkodnék az optimális (1000 ppm alatti) co2 szinthez.
Ha ez lesz a használt levegő kifújó cső, akkor a hőszigetelés felesleges pénzkidobás, mert a gyapot alatt közel szobahőmérséklet lesz és csőben is szobahőmésékletű levegő távozik.
Ha ez lesz a jéghideg levegő beszívó cső, akkor viszont a mindössze kb 1 centi vastag hőszigetelő réteg valószínűleg nem lesz elég védelem a cső hideg külsején megjelenő párakicsapódás/vizesedés ellen. Bár ha a padláson a cső felett csakis üvegyapot lesz (nulla párafékezés), akkor a cső körül elég alacsony lesz a pártartalom, így megúszhatod szárazon a cső felületét :)
"Manuálisan kapcsoltatod a ventillátort vagy van valami párarzékelőd?
Lényegében 0-24ben megy, csak a fordulatszámmal játszol?"
1 db kézi fordulat szabályozású ventilátor alapesetben 365x24 órás üzemmódban (kivéve: nyitott ablakok időszakai). Az első (30 m3/h-s) ventilátor beüzemelés után a pára lezuhant 20% környékére, emiatt kb két másodpercenként kellett pislognom ;) ezért a fordulatszámot kézzel addig lassítgattam, amíg a páratartalom stabilizálódott 40% környékén (ezt már tartósan elviseli a szemem). Tehát valójában csalok: nekem fontosabb a viszonylag magas (40% körüli) páratartalom, mint az optimálisan alacsony (1000 ppm alatti) széndioxid szint.
Hasonlóra képes lehet egy olcsó ventilátor és egy 40%-ra beállított higrosztát (pára-termosztát) is, de ha nagyon unatkozni fogok, akkor meg szeretném csinálni, hogy a frisslevegő befújó ventilátor fordulatszámát egy co2 szenzor szabályozza, miközben az elszívó ventilátor fordulatszámát egy lakás/külvilág (pontosabban: lakás/padlástér) nyomáskülönbség érzékelő szabályozza.
Akinek van entalpiás hőcserélője, mennyire fordul elő, hogy az elmenőből a szag átmegy a friss oldalra? Eleddig azt hittem, hogy ez badarság, erre most olvasom a gyári brossura kisbetűs részén:
In addition to such odors, odors from the outside can also enter the interior through the ventilation equipment, transmission through the membrane cannot be ruled out. These odors can stick and last for a long time. It can also be odors from other rooms such as smoke, garlic, onions.
Én JÓL hőszigetelt csövet írtam, pl 5-10 centi vastag hőszigetelés a kimenő levegő csövön végig.
Ezen termék vicces kb 1 centi vastag hőszigetelése arra talán elég lehet, hogy átlagos téli időben (+5 fok) ne legyen a belsejében párakicsapódás. De nagyon hideg téli időben ne csodálkozz, ha a nyakadba csepeg a kondenzvíz :) Viszont lehet, hogy soha többé nem lesznek -10 fokos telek, tehát talán éppen jó lesz neked.
"A födém átörése után egyenes vonalban kifelé a tetőn a szabadba, vagy pedig minél hosszabb szakaszon a födémen hogy a bejövő levegő "átmelegedjen"."
A kifelé menő használt levegőnek magas a páratatalma, ha a cső belseje hideg, akkor ebből a párából kicsapódott víz lesz, ami szerencsés esetben visszafolyik a lakásba, pont a nyakadba (láttam már ilyet házibarkács WC szellőzőnél :)
Tehát a kifelé menő szellőző levegőt
- vagy miél hosszabban kb szobahőmérsékletű környezetben kell vezetni (hőszigetelésen belül /alatt),
- vagy ha muszáj hideg környezetben mennie (pl padláson), akkor a cső legyen végig (lehetőleg az utolsó centiméterig) hőszigetelve jó vastagon
A bejövő levegő csöve télen hideg, ezért ha hőszigetelésen beül vezetjük, ott lesz egy hideg csík a plafonon/padlón (hőkamerával jól látszik) ami akár vizesedhet+penészedhet is. Bejövő levegőből nem lehet kicsapódás, ezért annál nincs semmi pára probléma.
"senki sem tekintené természetesnek, hogy télen a lakásában magas a páratartalom."
És senki sem nyavalyogna télen, hogy jajjaj, a lakásban 70% a páratartalom, ha tudnák, hogy odakinn a külvilágban türelmesen várakozik a (szobahőmérsékleten) 15-20%-os páratartalmú levegő.
"nyáron, hogy kint mondjuk van 28 fok és 30% páratartalom (8g/m3)"
Előfordul ilyen a valóságban is, néha.
A 8 gramm körüli kinti levegőt azért szeretjük, mert szobahőmérsékletre melegítve/lehűtve a páratartalma éppen optimális emberi tartózkodás céljára. De ez sajnos nem kívánságműsor, így a kinti levegők szobahőmérsékleten télen többnyire túl szárazak, nyárin meg túl nedvesek.
A fizika oktatás hatalmas hibája, hogy légnedvesség kapcsán nem erőltetik jobban ezt a "relatív páratatalom" dolgot, ezért szinte mindenki rosszul tudja ezt.
Ha értenék az emberek, akkor senki sem tekintené természetesnek, hogy télen a lakásában magas a páratartalom.
Ámde az alábbi diagram alapján pont előállhatna olyan akár nyáron, hogy kint mondjuk van 28 fok és 30% páratartalom (8g/m3). Bent meg legyen 20 fok és 80% páratartalom (15g/m3). Ekkor azért a kinti levegő beszívása és a benti lecserélésével szárítható a pince.
Bár attól tartok, hogy az átlagos nyári páratartalom BUdapesten mondjuk olyan 60% nyári hónapokban, ami már bőven telítést jelentene 20 fokon (ami a pincében lenne mondjuk). Szóval az idő legnagyobb részében inkább káros vagy legalábbis semmiképp sem javító hatású volna a kinti levegő beszívása.
Nézd meg ezen az ábrán, hogy pl 2g/m3 víztartalmat (tehát nagyon száraz levegőt) jelző vízszintes vonal kb hány foknál találkozik a 80%-os páratartalom (0.8 RH) vonalával.
Na, mínusz 10-12 fokos kinti levegővel aztán igazán jól lehet beltéri/pince páratartalmat csökkenteni (csak fel kell melegíteni :)
A légbeeresztő lyuk -> helyiség -> elszívó ventilátor
szellőztető módszer jóm működik. De ez csak szellőztet, a páratartalmat (fűtés nélkül) nem csökkenti.
"és a kinti páratartalom függvényében kapcsolnék valami egyedi megoldással?"
Amikor odakint 80% a páratatalom, akkor a szellőztetés 80%-os levegővel tölti fel a pincédet. Persze amikor a pince éppen sokkal melegebb, mint a külvilág akkor a felmelegedett levegő relatív páratartalma alacsonyabb lesz. Amikor nagy a külvilág/pince hőmérséklet különbség, akkor a pincében felmelegedett levegő páratartalma akár jelentősen is alacsonyabb lehet a külvilágénál.
Amikor pedig odakinn 30% a páratartalom, azt meg úgy hívják, hogy nyár van :)
Amúgy léteznek párára kapcsoló "termosztátok" (= higrosztát), amivel lehet akár ventlátort is kapcsolni.
"a páratartalomból és a hőmérsékletből kéne számolni kint is és bent is abszolút nedvességtartalmat és ha a kinti kisebb, akkor nyomatni nyáron a ventit...?"
Lehet a levegő abszolút víztartalma alapján is szellőztetni, de csak a hideg levegőnek alacsony a víztartalma, tehát a "pince szárító" ventilátorodat csak akkor szabadna működtetni, amikor a kinti levegő SOKKAL hidegebb, mint a (fűtetlen) pincéd hőmérséklete. Tehát a "pince szárító" ventilátor egyúttal "pince hűtő" ventilátorként is dolgozna :)
Ismét ott tartunk, hogy a fűtéstől nem szabadulsz meg, ha tartósan alacsonyan akarod tartani a belső páratartalmat. És hőszigetelés nélküli helyiség a fűtése a gazdagok sportja :)
Akkor talán a reális befektetés addig lehet okés, hogy egy fali légbeeresztő (mondjuk a műanyag ajtólapba könnyen be lehet vágni)+egy az egyik ablak helyére rakott XPS-be bevágott fali venti, amit a benti és a kinti páratartalom függvényében kapcsolnék valami egyedi megoldással? Ez is max hobbinak heccből érhetné meg...
Gyakorlatilag a páratartalomból és a hőmérsékletből kéne számolni kint is és bent is abszolút nedvességtartalmat és ha a kinti kisebb, akkor nyomatni nyáron a ventit...?
Egy pincénél az észszerű, ha kizárólag olyan dolgokat tartasz benne, aminek tökmindegy, hogy mennyi a páratartalom. A boroshordók pl kimondottan szeretik a párás levegőt.
Egy ZÁRT (nulla szellőzés) pince levegőjének páratartalma kb 80-100%
Egy jól szellőző (huzatos) pince páratartalma mindig annyi mint éppen a külvilágé.
Párátlanítani nem nagyon érdemes, mert a pince padlója alulról folyamatosan kapja az egész Föld bolygó talajnedvesség tartalmát (a talajnedvesség elleni szigetelés sok esetben nem párazáró). Ha a pince jól szellőzik, akkor a bolygó összes talajnedvességhez hozzájön még a bolygó légkörének összes víztartalma is :)
Lehet pincében is alacsony páratartalmú helyiséget kialakítani:
1: lehetőleg minden irányból párazárás (párazáró burok) ami NAGYON NEM egyenlő a vízzárással!!! (a pára simán átmegy ott, ahol a víz nem, tehát egy vízzáró réteg, még simán lehet páraáteresztő réteg)
2: folyamatos fűtés (ha a pince a külvilágnál csak 5 fokkal melegebb, már az is számít valamennyit)
3: folyamatos szellőztetés: külvilág levegője be -> felmelegítés (= relatív páratartalom csökkentése) -> használt levegő ki.
Ha a fűtés+szellőztetés jó erős, akkor a párazáró burok lehet picit gyenge/hibás, mégis érezhető lesz a páratartalom csökkenés.
A magyar éghajlati viszonyok között egy pincének az ésszerű páratartalmon tartása, a pincefalonfalon kondenzáció elkerülése még jó talajnedvesség szigetelés esetén sem igazán oldható meg párátlanítás nélkül nem? Feltéve, hogy a pincefal nem hőszigetelt így a hazai nyári átlagos külső páratartalmak mellett sajnos a pincefal hőmérséklete eléggé a harmatpont körüli lehet nem?
Szóval ha a pince bár talajnedvesség szigetelt, de nem hőszigetelt, akkor mindenképpen kell járatni egy párátlanítót vagy rosszul látom?
"A gerendák alja a szigetelés felső 10 százalékába lóg bele."
A beton gerendák alja a fűtött lakás (meleg) mennyezete szokott lenni.
Ha a te házad a szokásostól ennyire eltér, akkor a fenti információ elhallgatásával félrevezetted azt, akitől tanácsot kértél. És azon ugye nem szabad csodálkozni, amikor egy félretájékoztatott tanácsadó hülyeséget mond :)
Vannak, akiknek anyagilag nem mindegy, hogy vásárol egy kész hőcserélő-kockát mondjuk 100-150 ezer forintért, vagy inkább barkácsol magának egyet 5 ezer forintnyi anyagból.
Nekünk csak az a dolgunk, hogy felhívjuk a figyelmét a várható "gyártási hiákra", nehogy a végeredmény túl gyenge hatásfokú, vagy teljesen használhatatlan legyen.
Amelyik gyártó képes a hőcserélőben a kimemő használt levegő útját víztaszító (hidrofób) réteggel bevonni, ott talán nem kell félni, hogy a kicsapódott víz cseppjei elzárják az áramló levegő útját.
A kartonplaszt termékeknél azonban még hiányzik ez a szolgáltatás :)
Né má mit találtam a pince sarkában: egy félkész kísérleti hővisszanyerő koszos romjait :)
Doboz: 5 cm XPS lapok valamiféle tubusos polisztirol ragasztóval összeragasztva.
Hőcserélő: 4 mm kartonplast (bejövő levegő) + 4 mm zárt cellás öntapadós EPDM habcsíkok (kimenő levegő). Szerintem kb 5 m2-nyi hőátadó felület volt a terv, de rájöttem, hogy a mindössze 4 mm vastag légrésbe beszorulnának a keletkező vízcseppek :)
Csak gondold át, hol párásabb a levegő, messzi északon fent, vagy Malájziában, Tájföldön, vagy Dubajban, pl?
Vagy télen, vagy nyáron?
Tegyél be fentre egy kerámia betétes hővisszanyerős szellőztetőt, télen megoldja a párát.
Persze egy ősrégi forgódobos szellőztető jó lenne, az kiviszi a párát.
Az egyik helyen, ahova járok rendszeresen a (kinti nem párásított levegő) annyira kiszárítja a benti levegőt, hogy ilyenkor télen mindenkinek az orrnyálkahártyája sebes lesz. Gőzös párásítót meg kellene csinálni.. Hajrá pénz nélküli épületfelügyeleti/ gépészeti rendszer.
Ez egy szabályozható fordulatszámú egyszerű csőventilátor 150 mm átmérővel (100-mm-est nagyobb fordulaton kellene járatni, ezért túl hangos lenne az ízlésemnek).
"Nincs tőlle hidegérzet a lakásban"
Nincs.
A lakás fűtve van, a hideg levegő befújás (nincs hőcserélő!) miatt kb 1-2%-kal drágul a fűtés, ami nálam havonta kb 200 forint extra fűtésköltséget okoz.
Hidegérzet akkor van, amikor az anemosztátból kijövő hideg levegő pont oda száll le, ahol ember tartózkodik huzamosabb ideig (pár másodpercnél tovább). De nálunk nem szokás közvetlenül a mennyezet alatt tartózkodni huzamosabb ideig :) a könyvespolc tetején lévő könyvek pedig még nem panaszkodtak, hogy valahonnan hideg levegő gyön.
"1db -al oldod meg ezt az extrém alacsony páratartalmat"
Ez az egy darab ventilátor van (a padláson "lebeg", hogy ne halljam).
"mekkora lakásban tudja hozni ezt teljesítményt?"
Egy TT 150-es MAXIMÁLIS FORDULTON (tehát amikor már igen hangos) és jó alacsony légellenállású a csövezés+anemosztát, olyankor akár 530 m3/h levegőt is képes mozgatni. Ez 17 ember számára elegendő friss levegő, ebből meg lehet saccolni a lakás méretét. De nálam a ventilátor nagyon lassan forog, hogy csendben legyen.
Ez egy egyszerű csőventillátor KB 100mm es átmérővel ? Nincs tőlle hidegérzet a lakásban 1db -al oldod meg ezt az extrém alacsony páratartalmat vagy van több is a lakásban illetve mekkora lakásban tudja hozni ezt teljesítményt?
"A fizika működik: melegebb levegőben magasabb a páratartalom.
Így van ez nálad is, mivel a meleg felfelé száll."
Egy épületen belül ,ha azonos a levegőben a nedvesség tartalom viszont a helyiségek között van némi hőmérséklet eltérés (0.5-1 C fokig ) akkor azt gondoltam ,hogy pont ahol magasabb a hőmérséklet (emelet) ott kellene alacsonyabbnak lennie a relatív páratartalomnak ezzel szemben ott magasabb kb 5-6%-al ugyanazzal az eszközzel mérve és ahogy megyek fel a lépcsőn érezhetően "nehezebb is a levegő" Vagy lehet hogy erre az a magyarázat amit írsz már ha jól értem hogy alapvetően a pára a melegebb felé közlekedik fent megszorul és nem tud eltávozni csak a napi kb 2x szellőzésnél viszont az meg lehet hogy ehhez kevés. Alapesetben nem tud a födémen távozni mert rajta van az eps azon több réteg bitumenes lemez +beton és így bent reked. Ezért gondoltam az egy helyiséges hővisszanyerős szellőztetőre csak jó lett volna gyakorlati tapasztalatokat olvasni róla mert látok benne rizikót pl kültéri zajok erősebb beszűrődését +a Zhender baromi drága lett 560000ft abból azért sokat lehet szellőztetni ablakon keresztűl.
"Ezt a mondatod nem értem ez alapján nem tudom eldönteni hogy nálad hogyan van megoldva a légcsere."
Nincs itt semmi trükk: egy ventilátor fújja be a külvilági levegőt a lakásba, ahonnan a használt levegő ott távozik, ahol tud. Amikor a lakásban lezuhant a páratartalom 20 %-ra, akkor lelassítottam a légcserét, hogy ne pislogjak 2 másodpercenként :) így tudom tartani a 39-41%-ot.
"ezzel szemben nálunk az emeleten fixen 5-6%-al magasabb a páratartalom mint a földszinten"
Lehet, hogy az emeleten picivel alacsonyabb a levegő hőmérséklet. Minél hidegebb a levegő, annál magasabb relatív páratartalomként jelenik meg UGYANANNYI VÍZTARTALOM (ebben a fórumban kb hetente kell elmagyarázni valakinek a levegő víztatalma és relatív páratartalma közötti óriási különbséget, ezt senki sem tudja jól ebben az országban).
"Ha csak párát szeretnék csökkenteni azt megtehetném páramentesítővel is"
A páramentesítők sok energiát fogyasztanak (villanyszámla!), ráadásul némelyik lakás levegőjéből naponta akár 15-20 liter vizet is ki kellene vonni, erre csak komoly(=drága) készülékek alkalmasak.
" Ha valaki érezni akarja nálam a bejövő hideg levegőt, az hozzon magával egy létrát és másszon fel oda, ahová mondom :)" Ezt a mondatod nem értem ez alapján nem tudom eldönteni hogy nálad hogyan van megoldva a légcsere.
A mosó szárító helyiségben a legalacsonyabb a pára ott még a legnagyobb hidegben sincs pára lecsapódás az ablakon ,mert ott állandó résszellőzőn van az ablak, hidegebb is van mint a ház többi részén csak ott nem zavar mert egy ajtóval van elválasztva a lakótértől viszont ugyan ezt a mutatványt nem szívesen csinálom a lakás többi helyiségében max lefekvés után ,mert van egy állandó hidegérzet gondolom megy folyamatosan egy bizonyos szintű légcsere.
"A gázok parciális törvénye valami olyasmiről is szó, hogy ha az egyik szobában túl magasa egy gáz koncentrációja, akkor az a gáz igyekszik egyenletesen szétoszlani az EGÉSZ kakásban, kihasználva minden rést és repedést, vagy a falak gáz-átetresztő képességét.
Na a vízpárát is tekintsd ilyen gáznak (és ebben a fórumban a széndioxidot is illene ;) tehát ha zuhanyozás előtt kulcsra zárod a fürdőszoba ajtaját, attól még (egy picit) emelkedni fog a páratartalom a lakás túlsó végében is" Ezt én is így gondoltam ezzel szemben nálunk az emeleten fixen 5-6%-al magasabb a páratartalom mint a földszinten úgy ,hogy több időt töltünk lent mint az emleten oda kb csak aludni járunk és ebből kifolyólag szellőztetésnél már eleve tovább hagyom nyitva az ablakokat is fent mint lent és így is ez az eredmény ráadásul nincs lezárva ajtóval sem a feljáró mégsem fordult még olyan elő ,hogy lent legyen magasabb a páratartalom.
Ha csak párát szeretnék csökkenteni azt megtehetném páramentesítővel is de nekem sem csak ez a célom viszont jó lenne ha az is csökkenne ,mert van néhány veszélyesebb pont a házban hőhíd amin már nem tudok változtatni ahol ritkán megjelennek vizfoltok tipikusan sarkoknál gondolom kivitelezési hibák és az a minusz 5-10 % valószínüleg megoldaná ezt a gondot is. Az óránkénti szellőztetést meg nem tartom életszerűnek.
Én jéghideg bejövő levegővel szellőztetek, nem költök egy fillért se hővisszanyerésre. Ha valaki érezni akarja nálam a bejövő hideg levegőt, az hozzon magával egy létrát és másszon fel oda, ahová mondom :)
"mosó-szárító gép külön helyiségben tehát az nem termel be párát"
A gázok parciális törvénye valami olyasmiről is szó, hogy ha az egyik szobában túl magasa egy gáz koncentrációja, akkor az a gáz igyekszik egyenletesen szétoszlani az EGÉSZ kakásban, kihasználva minden rést és repedést, vagy a falak gáz-átetresztő képességét.
Na a vízpárát is tekintsd ilyen gáznak (és ebben a fórumban a széndioxidot is illene ;) tehát ha zuhanyozás előtt kulcsra zárod a fürdőszoba ajtaját, attól még (egy picit) emelkedni fog a páratartalom a lakás túlsó végében is.
A páratartalom csökkenése a szellőztetésnek csupán egyik mellékhatása, aki CSAK a pára matt akar szellőztetni, azt csúnyán félrevezette valaki :)
Ettől függetlenül a szellőztetés a téli pára csökkentésének legolcsóbb módja (ha nem költünk még hőcserére is egy rakás pénzt).
Sziasztok, Tapasztalatokra lennék kiváncsi. Valaki esetleg használ egyhelyiséges hővisszanyerős szellőztetőt akár a drágább Zhender típusból megérheti a felárát az olcsóbb kerámiabetéteshez képest ?
Kicsit tartok attól hogy 30cm-es átmérőjű lyukat kell fúrni a falon a kivezetésnek nem fog e jelentősen nőni a kintről beszürődő zaj. illetve mennyire van folyamatos hidegérzet az állandó légcsere miatt mert ugye nem szobahőmérsékletű levegőt fúj be. A problémám a következő ami miatt gondolkozok ezen a készüléken nyilván legyen bent friss levegő és alacsonyabb páratartalom a penész veszély miatt. Mi 21.5 fokot tartunk és így van 60-65% pára ha kinyitom az ablakokat lemegy 58%-ra ,de a szellőztetés után kb félórával vissza szalad 65%-ra mosó-szárító gép külön helyiségben tehát az nem termel be párát a ház kb 130nm ezek alapján félóránként nyithatnám az ablakokat de az nem túl életszerű úgy tudom 60% közelében tartani ha több ablakot is résszellőzőn hagyok csak ennek megvan az a hátránya hogy zajosabbá válik a lakás és van egy állandó hidegérzet gondolom a folyamatos levegő beszivárgásnak ettől tartok a szellőztetőnél is hogy kiadok érte elég sok pénzt és esetleg nem lesz komfortos. A központi szellőzetető csak nagyon nagy rombolással lenne megoldható mert kétszintes lapos tetős a ház nem tudok padláson csövezni mert az nincs.
"a nyugvó levegő az állmennyezet felett is egy hőszigetelés nem?"
Ha egy üreg belső felületeinek hőmérséklete nem mindenütt tökéletesen egyforma (tized fok is számít!), akkor abban az üregben a levegő folyamatosan forogni/keveregni fog, mert a melegebb levegő felszáll, a hidegebb meg leszáll. Ezek hő-szállító belső légáramlatok. tehát olyan, hogy "nyugvó levegő", olyan nem létezik. Ezért aki egy levegővel telt üreget hőszigetelőnek tekint, az súlyosan alulképzett fizikából :)
Nyugvó levegő csak a hőszigetelő anyagok BELSEJÉBEN létezik, pont ezzel tudnak hőszigetelni.
Szerintem az a lényeg, hogy a meleg szobalevegő és a padláson futó szellőző cső alja között akármi lehet, csak hőszigetelés ne legyen. Lehet közöttük fa födém, beton födém, salak, sár, deszka, villamos cső/vezeték, döglött patkány, AKÁRMI, csak hőszigetelő anyag ne legyen. Tehát az ottani rétegrendben előforduló valamennyi hőszigetelés a szellőző cső FELSŐ felét válassza el a hideg külvilágól.
Már az is gondot okozhat, ha gyárilag hőszigetelt (pl zajcsökkentős) szellőző csövet alkalmazol, mert annál a levegő cső ALÁ is kerül valamennyi hőszigetelés, így a csőben futó szellőző levegő "távolabbra kerül" az őt alulról melegen tartó szobalevegőtől.
Üdv. Először is elnézést ezért a "minőségi" rajzért. A csövek a födémen futnak majd az elképzelés szerint. A besávozott két helyiségben a plafonon állmennyezet van ( nem akkor a hogy bármi alá férjen,kb 3 centi légrés van, gipszkarton és az a táblás dekorlap van ráragasztva). A csövek a távolság rovására de inkább azon sárfödém szakaszon futnának ahol alulról hőt "kapnának". A légkezelőt nem tudom máshova tenni, ez a kérdés már lejátszott. Jól értelmeztem a kialakítás elvét?
Illetve a másik kérdés hogy a pozdorja lapok felszedése után a sárfödémen futnának a csövek. De vannak gerendák amik fölött kell elmennie:
Ilyenkor kb 30cm hosszúságban a cső nem érintkezik a födémmel. Szükséges plusz szigetelés, vagy elegendő a 30 cm üveggyapot továbbra is?
Egy másik topicban azt ecsetelte a forint százezrekkel párhuzamosan, hogy ő csak azt a szigetelést ajánlja, ami megtérül, mert az befektetés. De itt most forint milliókat lát elgurulni a képen, ahol kilóg a koszorú, mindenféle ponzos helyismeret nélkül. Na így térül meg amit ő ajánl
2. Leteszed a beton szintjére, lefeded 30-50 centi gyapottal, cellulózzal. Alatta csak a födém legyen ,ne legyen szigetelés. Ahogy más is írja, levegő folyamatosan áramoljon.
A betongerendák és az álmennyezet között elférne a cső, akár csupaszon, szigetelés nélkül? Mert ha nem, akkor a jelenlegit szituban kb. az marad, hogy nekiállsz letakargatni vastagon üveggyapottal minden is, illetve keringeted folyamatosan a levegőt, hogy ne hűljenek át a csövek.
Akkor nem a vastagsággal van baj, hanem azzal, hogy "táblás". Merev táblákból nem tudsz olyan hőszigetelő réteget csinálni, amely
- hőszigetelő réteg képes úgy hullámzani mint amire itt szükség van.
- hőszigetelő réteg mégis teljesen összefüggő, nincs bene a meleget átengedő lyuk/rés.
Az "összeffüggő" kifejezés a hőszigetelő réteg egyik legfontosabb tulajdonsága. Alapelv: egy ház fűtött lakóterét összefüggő hőszigetelésnek kell körbeburkolnia, amin csak ott lehet "hőáteresztő megszakítás", ahol elengedhetetlenül szükséges (pl ablak). Ami ezen a "kabáton" belül van, az minden közel szobahőmérékletű, tehát az össze szellőző cső is az ÖSSZEFÜGGŐ kabáton belül fusson.
Sajnos rengeteg "jól hőszigetelt" ház van, aminek durván lyukas/szakadt a "kabátja". A gazdájuk nem is sejti, hogy milyen sok fűtéspénze száll el évente ezeken a lyukakon át. Pl a képeden látható csupasz beton csíkok talán minden évben forint-százezreket lopnak ki a zsebedből, tehát aki ott hőszigetelt, annak halvány fogalma sem volt a hőszigetelés fizikájáról.
25 centi táblás gyapot van a födémen, a betonsáv szinte alig lóg a szigetelésbe.A szellőző csövek csak akkor mennének el a betonok alatt,ha vékonyabbak lennének beépítve.Értem amit mondasz,a szellőző hatásfoka is úgy lenne jó.De erre a hajlékony gyapotra nem azt mondják rosszabb a hőszig.tulajdonsága mint táblásnak?
Látom már megy ez az URL dolog, már csak a fórumba beillesztést kell megtanulni :) Beteszem ide is a képeket.
Én úgy látom, hogy a födémnek csak kb fele van hőszigetelve (ott is elég vékonyan), a soksok négyzetméternyi csupasz meleg beton felületen eközben szabadon távozhat a zsebedből a rengeteg fűtéspénz.
Amúgy simán ki lehet szedni a gyapotot a szellőző csövek alól, de ettől csak a fűtésszámla lesz még több..
Én
1- ledobálnám a padlásról az összes táblás gyapotot
3 - vennék egy rakás hajlékony (tekercses) üvegyapotot
4 - és az EGÉSZET felülről hőszigetelném (betongerendástul+csövestül) min. 30 centi vastagon, mégpedig úgy, hogy ezen födém hőszigetelés szélei körben mindenütt összeérjenek a ház oldalfalain lévő hőszigetelés felső szélével
Akkor hova tegyem,a pincébe, nincs is pince.Szted a plussz szigetelés nem jelent majd annyit,hogy ne kondenzálódjon kissé az utolsó?Mert ennyi a legfőbb probléma.
Az Indafotó felhasználóneved látható lesz az URL-ben. Például a Fáklya nevű Indafotó felhasználó képeinek főoldala: https://indafoto.hu/Faklya
Tehát ha tudnánk az indafotó felhasználónved (és az indafotón van valami használható kereső), onnan már nem nehéz megtalálni azokat a képeidet, amelyiken padlás van.
Csak a 2 utolsó legtávolabbinál ,és mínuszokban fordul elő,egyértelmű szigetelés gyengesége,van egy bizonyos szigetelés vastagság,melynél a benne haladó levegő nem hűlne le annyira gondolom.
Páraáteresztő fóliára ott van szükség, ahol a gyapotot meg kell védeni a felülről rácsepegő víz, vagy befújt porhó súlyától. Ha ilyen szempontból jó a tető, akkor szerintem nem kel semmiféle fólia sehova. Ha viszont bármikor bárhol megjelenhet csepegés vagy porhó befújás, akkor az sem baj, ha az egész gyapot be van fedve páraáteresztő fóliával. (a legtöbb páraáteresztő fólia vízzáró, tehát a tetején nehéz víztócsa kialaulása is várható)
Az üveg/kőzet gyapotok egyik ellensége a vékony szálak keresztezési pontjait összeragasztó pici műgyanta cseppek eltörése, ez a ragasztó évek alatt elöregszik és törékennyé válik. Ha ilyenkor kap egy ütést pl egy magasból rázuhanó vízcsepptől (vagy extra terhelést víztócsától/hókupactól vagy rálépő gumicsizmától), akkor az egymáshoz ragasztott üveg/bazalt szálak ott elválhatnak egymástól így ott szép lassan összeomlik a hőszigetelő gyapot térszerkezete (összeesik a gyapot).
Még egy kérdés lenne, hogy a gyapotrétegre mindenképpen kell valami "fedő" réteg? Pl páraáteresztő fólia. Csak mert ha nem muszáj akkor nem foglalkoznék vele. Köszönöm
"Mindenképpen a csupasz sár födémre kell rakni a csöveket?"
A fizikai alapelv megértéséhez először is tisztában kell lenni a "rétegrend" kifejezés jelentésével. Pl nem létezik olyan födém ami csak sárból van, a sár csak egyik rétege a talán tíz rétegű födémednek.
A fizikai alapelv jelen esetben:
- fűtött (szobahőmérsékletű) lakás
- felette HŐSZIGETELÉST NEM TARTALMAZÓ födém
- felette szellőző rendszer csövei, elosztói, stb.
- felette hőszigetelés (vastag gyapot)
- felette fagyos külvilág (padlástér)
Ha ezt végiggondolod hőmérsékletek szempontjából, akkor értetővé válik, hogy a födém feletti, de hőszigetelés alatti rétegben nincs hideg, szobahőmérséklethez közeli az időjárás. Tehát az ott futó szelőző csövekben haladó levegő sem tud lehűlni, mivel folyamatosan hőt kap az alatta lévő meleg lakástól a hőszigeteletlen födémen át. Ha cső alatt bármiféle hőszigetelés van, az elválasztja a csövet a födém meleg felszínétől., minden centi hőszigeteléstől a szellőző cső egyre hidegebb környezetben lesz.
"Ki kellene vágnom meglévő pozdorja lapokat egy sávban a csöveknek hogy fizikálisan a sarazott födémen fussanak?"
Eddig végig gyapot hőszigetelésről volt szó. Hogyan kerülnek a tetejére most hirtelen pozdorja lapok? Ha titokban tartod, hogy mi van a padlásodon, vagy menet közben folyton átvariálod, azzal azt érheted el, hogy aki eddig tanácsot adott, annak elmegy a kedve az állandó újratervezéstől és ott hagy tanács nélkül.
Én
- először is a pozdrját ledobnám a padlásról
- pofán vágnám azt, aki egy páraáteresztő hőszigetelő réteg hideg oldalára párafékező/párazáró réteget javasolt
- hőszigetelést kihúznám a szellőző cső alól és visszatetenném a cső tetejére
- pozdorját megetetném azzal, aki oda kitalálta (valószínűleg egészt télen vizesedik az alja, ez a víz szép lassan tönkreteszi a hőszigetelő anyagot).
Mindenképpen a csupasz sár födémre kell rakni a csöveket? Tehát a meglévő (minimális szigetelés alig pár cent gyapot, és a rajta lévő pozdorja lapok) padlásfödémre nem rakhatom a csöveket még akkor sem ha erre rakom a 30 centi gyapotot? Ki kellene vágnom meglévő pozdorja lapokat egy sávban a csöveknek hogy fizikálisan a sarazott födémen fussanak? Bocsánat a körülményes megfogalmazásért de CSAK egyszer akarnám megcsinálni. Köszönöm.
"Kivitelezhetetlen,hogy közvetlen födém felett menjenek a csövek"
Ezt úgy kell érteni, hogy a szellőző csövek alól nem lehetséges egyszerűen kihúzni a födémet hőszigetelő gyapotot és visszatenni a csövek tetejére? ...vagy nem jól értettem valamit?
Igazad van,és értem amit mondasz,de a ház előbb készült,nem volt ez betervezve.Kivitelezhetetlen,hogy közvetlen födém felett menjenek a csövek,ezért gondoltam hogy vastagon be kéne szigetelni,tudom hogy akkor sem lessz még a hó hatásfok,de ha már nem kondenzálódik az utolsó befúvó pont sem,akkor elmegy.nem jó hővisszanyerési hatásfok,de friss levegő lessz.
"ha motormentes verzióban akarja az ember a legjobbat, akkor a "szilikon peremes" megoldások azok amik célszerűek volnának."
Egy kemény peremű műanyag szelep nem tud annyira légmentesen záródni, mint amelyiknél lágy gumi zárja az illeszkedési rést. Ennél már csak az jobb, ahol a lágy gumit valami erő (pl motor vagy mágnes) nyomja oda szorosan (légmentesen). De aki nem képes olcso pici villanymotorokkal barkácsolni, azoknak sajnos maradnak a drága gyári motoros szelepek.
Milyen hosszú a csőrendszer , esetleg egy rajz a padlásról a betonsávokkal ? Mennyire járható a padlás ? Tudod minden megoldható , csak egy kicsit dolgozni kell vele . :-)
A csöveket nem BELE kel fektetni a hőszigetelésbe, hanem ALÁ.
1: először megcsinálni a teljes légtechnikát a csupasz padláson
2: az egész födémet csövestül+dobozostul betakarni marha vastagon hőszigetel gyapottal.
Viccesen mondva: a hőszigetelő réteg hullámosan/gyűrötten is hőszigetel :) feltéve, hogy a hőszigetelő réteg hibátlan ÉS folyamatos/összefüggő. lásd: takaród/paplanod alvás közben
A födémre leterített vastag hőszigetelő réteg alatt közel szobahőmérsékletű lesz a levegő, akkor is, ha a padláson van az az üreg. Tehát ott az ott haladó levegő csövek sem tudnak lehűlni.
A padláson 25 cm gyapot szigetelés van,felette a csöveken van 5 centi kasírozott.A csöveket nem lehetett a szigetelésbe fektetni,mert beton sávok akadályoznák fizikailag,azok is szigetelve vannak.etek felett futnak a csövek,az 5 centi kevésnek mutatkozik,ha nulla fok alá hül kint,akkor jön a kevés kis párakicsapódás.Megpróbálok még 5 centit rátenni,hátha.
"Egy ilyen visszacsapó megoldás mennyire tekinthető légtömörnek?"
Hogy ki mit tekint légtömörnek, az egyénenként változó.
Léteznek lágy (szilikon)gumi peremű szelepek is, azok a merev peremű szelepeknél sokkal jobban záródnak (amíg a gumi meg nem keményedik az évek során).
"Padlástérben lett elhelyezve a légcsatornás beltéri egység."
Ugyanez fizikai szempontból megfogalmazva:
A lakást körülvevő vastag hőszigetelő burkon BELÜL minden közel szobahőmérsékletű, ezért a hőszigetelő burkon belül szabad elhelyezni a hidegre érzékeny dolgokat. A padláson lefektetett vastag hőszigetelés alatt már a hőszigetelő burkon BELÜL vagyunk.
Ha a hőszigetelő burok nem vastag (csak pl 5 centis), az nem hőszigetelés, hanem vicc.
Pont a szigeteléssel van mindig probléma, sajnos. Az alapelv volt mindig elrontva.
Padlástérben lett elhelyezve a légcsatornás beltéri egység.
Erre jöttek a szigetelt flexibilis csövek.
A probléma oka, hogy a beltéri és a csövek visszahűltek, és a falon kicsapódó pára folyt ki az anemosztátokon.
Másik esetben hiába volt a födémen 30 centi gyapot alatt az egész rendszer, ugyanúgy visszahűlt. A födém padlás felőli oldala visszahűlt a kinti hőmérsékletre, mert belülről a gipszkarton között volt gyapot. Ergo semmi meleg nem ment fel, amikor nem fűtött, simán áthűlt.
Többszöri eset.
Eredmény ugyanaz.
Valaki magának elszórakozhat azzal, hogy vízgyűjtőt csinál, elvezeti, stb.
A padláson 35cm átlagban , gyapot . A csövek elég hosszan abban mennek ( 21 méter a rendszer hossza a hőcserélőnek ) , a csövön 10cm vastag gyapot van párazáró felső réteggel . A rendszer gyűjtő és osztó ága csak a 35 cm-es gyapot alatt van . Mint írtam , meleg oldal felé lejtenek a csövek . A külső cső nálam a friss levegőnek van és a belső az elhasználtnak . Nálam is csak időszakos a szellőztetés . A pincében lévő gyűjtőben nagyon ritkán van kondenzvíz összegyűlve , pedig havonta egyszer minimum lemegyek a pincébe valami végett , olyankor belefújok a csőbe , hogy nincs-e eldugulva . Idáig még nem volt . Amit észrevettem az az , hogy hideg időben ha nem is működik a szellőztető , akkor is látni ahogyan a csőből a pára kijut a levegőre ( mint amikor az ember hidegben kifújja a levegőt ) . Mondanám , természetes szellőztetés energiafelhasználás nélkül .:-) Viszont volt olyan is , hogy este nagyobb hidegben , ha működik , akkor a reflektor fényében apró jégszemcsék csillognak .
Neked a fűtetlen padláson mennyi és milyen szigetelés van? Mivel én is úgy akarom csinálni. Illetve megnőhet a párakicsapódás veszélye ha nem 0-24 h-ban van használva? gondolok itt arra hogy ha üres a ház akkor nem kivánom használni csak ha otthon vagyunk.
Ha odafigyelve olvasnád a beírásaimat , akkor nem írnál baromságokat !
A rendszerem leírásában szerepel : " a csövek a meleg oldal felé lejtenek. A cső alján van kialakítva egy gyűjtő , amiből a kondenzvíz egy csövön keresztül lefolyik a gyűjtőedénybe , ami a pincében található , mivel a visszabontott régi kéményt használtam ki erre a célra . "
Megjegyzem : lehet a fizikát jobban értem mint Te ! :-)
Sokat ejtegetsz ezekről a peres ügyekről, egyszer tolhatnál részleteket is, már ha tudsz. Mármint arról, hogy mi volt elbaszarintva. A csövek, dobozok hőszigetelése nem ördögtől való dolog, nem is kerül felfoghatatlan összegekbe. Ha felmerül a probléma, akkor miért nem jut el fejben egy értelmes ember odáig, hogy valahol szigeteletlen a rendszer, nosza, tegyünk ellene?
Ez a két utolsó befúvó karima 2-3 fokkal hidegebb,mint az első kettő.padlastérbe jönnek,ott hideg van,5 cm kasírozott gyapot van rajtuk,arra gondoltam rá kéne még egyszer ennyit tenni.
Ha padlástérben vannak a csövek , akkor lehet , hogy a hőszigetelés nem elégséges a csöveken . Megtudod mérni a befújási pontokon a hőmérsékletet , esetleg még páratartalmat is ? Lehet , hogy harmatpont alá csökken a csőben a levegő hőmérséklete .
Arról kinek mi a véleménye,hogy a szellőző rendszer géptől való 2 utolsó légbefújási pontnál a légbeeresztő szelep karimáján kicsapódik a pára.A légbeeresztő fehérre festett fém,a szellőztető gép Lossnay rvx 25.
Nyílt égésterű készülékek levegő utánpótlását légbeejtővel kell megoldani, ezért abban a helyiségben (lakásban?) a gazdinak nincs lehetősége választani a túlnyomás és a vákuum között.
"Mi a jobb,beltéri negatív,vagy pozitív nyomást csinálni?"
A lakás légtere és a külvilág között számtalan rejtett légáteresztő rés/lyuk lehet. Ezt ellenőrzik pl a "blower door" teszttel. Ha a lakásban pici túlnyomás van, akkor ezeken lyukakon kifelé áramlik a levegő, eközben lehűl és levegőben lévő vízpára folyékony vízzé csapódhat ki. Tehát as túlnyomás vizesítheti az épület egyes pontjait.
Ha a lakásban negatív nyomás (vákuum) van, akkor ezeken a rejtett lyukakon befelé áramlik a kinti levegő, vele bejön a külvilágból némi por, zaj, stb.
A hőcserélő csak abból a levegőből tud hőt cserélni, ami őrajta meg keresztül a máshol kimenő és bejövő levegőre a hőcserélő nem lehet hatással, ezért én megpróbálnék semleges nyomást csinálni. Amikor odakinn erősen fúj a szél, olyankor ez az nyomás-egyensúly úgyis felborul valamennyire, átlagos háznál jobban, jól tömített háznál semennyire :)
"Én még nem láttam sok embert aki őrülten keresne CO2 mérőt"
Az emberek nincsenek tájékoztatna az őket folyamatosan körülvevő veszélyekről. Kérdés, hogy ez a nagy tudatlanság kiknek a felelőssége (érdeke?).
Ha az emberek tudnák, hogy a magas széndioxid szint miatt is lehet fáradt, tunya, álmos, fejfájós a család minden télen (és pl ezért is lehet hülye a gyerek az iskolában :), akkor hirtelen mindenki kíváncsi lenne a széndioxid szintre a lakásában.
Én még nem láttam sok embert aki őrülten keresne CO2 mérőt. Egyáltalán még az sem egy közismert tény, hogy milyen minőségű a lakás levegője pár óra elteltével... A kapható pár ezer forintos NDIR szenzorok már bőségesen valós információt adnak arról, hogy mikor kéne szellőztetni, és ez az ár a mezei ember ára, egy nagy gyártó ugyanezt fillérekért szerzi be, csak mivel valószínű közel nulla az igény erre az eszközre, ezért brutál haszonnal árulják.
A fejlett világ lakosságának jelentős része enyhén mérgező levegőjű lakásokban él télen, ezért őrült nagy igény lenne megfizethető co2 mérőkre. Ezért reménykedjünk, hogy laboratóriumok százaiban folynak a kutatások olcsó, stabil és megbízható co2 szenzor kifejlesztése céljából.
"Ez utóbbit bekapcsolva, 24 óra folyamatos mérés alapján a legkisebb értéket fogja 400ppm-nek venni"
Ha külső ablakpárkányra kitéve mindig pont 400-ra kalibrálja önmagát, akkor azt a chipet kb 2015-ben fejlesztették és közben nem gondoltak a jövőre:) mert ma már min. 420-ra kellene kalibrálni: https://gml.noaa.gov/ccgg/trends/
Persze jobb lenne, ha létezne naponta (óránként?) frissülő Magyarország+Budapest co2 térkép, mert akkor mindenki a pillanatnyi tényleges kültéri értékhez hitelesíthetné a műszerét. De az aktuális kültéri co2 adatokat szigorú titokként kezelik, nem szabad tudnunk róla, gondolom országos ingatlan-botrány lenne, ha kiderülne, hogy mely területeken egészségtelen lakni.
Ha tudtam volna a készülék pontos típusát, akkor olyan dokumentációt kerestem volna róla, amiben a gyártója megadja a beépített co2 szenzor típusát.
Ha sehol nincs ilyen gyártói dokumentáció, akkor lehet a legrosszabbra gondolni: a készülék a co2 szintet valószínűleg nem tudja mérni, hanem kiszámolja valami egész más jellemzőből (amiből nem is lehet co2-t számolni :)
Nem néztem utána, de ha ez a doboz 34 pénz, nem biztos, hogy nekiállnék fabrikálni. 2-3 tábla XPS, flaska purhab, csatlakozók, némi csavar-drót, idő- molyolàs....ha ezek vannak elfekvőben, akkor oké.
24 órát írnak kalibrációnak, szóval akkor - elvileg - MHz-féle szenzor lehet benne, és automata kalibrálás.
Majd megnézem, mennyire mutat mást nagyjából azonos használat mellett.
Bár lehet, hogy ezt a darabot vissza kell küldenem, mert pár óránként (tök random) benyögi, hogy alacsony akkumulátor, de napok óta nem kapcsol ki, úgyhogy töltődik az, csak valamiért időnként lecsökken a töltottség/hülyeséget érzékel.
Az egyik a manuális, amikor kiteszed az utcára és azt az értéket fogja alapértéknek nevezni (400ppm). A gyártó szerint ezzel talán fél/egy évig stabil marad. A gyakorlati tapasztalat az, hogy 1 hét után már baromságokat mér így a szenzor. Egyszerűen "eldriftel" a mért érték.
a másik az ABC (automatic baseline correction). Ez utóbbit bekapcsolva, 24 óra folyamatos mérés alapján a legkisebb értéket fogja 400ppm-nek venni. Amennyiben ez idő alatt nem teljesült, hogy teljesen kiszellőztetted az adott helyiséget, akkor a következő 24 óra alatt megintcsak baromságokat fog mérni
Egyébiránt a legnagyobb titok ezeket az automata kalibrációkat övezi. Ezeket őrzik a gyártók mint a fene és nagyon nem is publikusak. A honeywell is minden bizonnyal automata kalibrációval rendelkezik, valamilyen meghatározott algoritmussal.
Amúgy ha az MH-Z19-es szenzorod azzal kezded amit a gyártó leír, vagyis kiteszed az utcára, és azt mondod neki, hogy ez az alapérték, kb azonnal el is kalibráltad :) A mért értékedet a hőmérséklet és a pára is módosítja, ezért egy egyszeri 10-30 perces kinti mintavételezéssel biztos hogy hamis értéket kapsz. Ellenben az a megoldás tökéletes kalibrációt eredményez, ha bekapcsolod az ABC kalibrációt és kiteszed 24 órára szenzorod, majd utána kikapcsolod az ABC kalibrációt. Ez esetben a 24 órás kintléte alatt a legkisebb értéket fogja 400-nak beállítani, de ezután meg az fog következni amit mondtam, tehát kb 1-2 hét után már irreális értékeket fog mutatni.
Mit nevezel állandóan-nak? A Honeywell nem ír kalibrációt, de nyilván nem 30-40 ezres szenzor van benne. :)
Azt látom, ha kinyitom az ablakot, 500 alá csökken, de nem az ablakban mérem, csak eljut hozzá is a friss levegő.
Gyanús volt, most megnéztem, MHz-19 -em volt. Úgy tudtam, az nem mér, hanem lehet az alapján kalkulálni, és ott az az első lépés, hogy tedd ki a friss levegőre, hogy tudja, az a 400(?) ppm. Most látom, hogy valóban ndir, de akkor megint nem tudom, mi a fene lehet a Honeywellben, hogy ott nincs kalibrálás.
AZ MHZ-19 az egy NDIR szenzor, ezáltal valós CO2-őt mér, viszont állandóan kalibrálni kell. Ennél vannak jobbak is, ahol van egy referencia gáztöltet is, ezért nem szükséges sosem kalibrálni, viszont itt csak a szenzor ára 30-40k (ellenben az MHZ-19-el, ami meg 6k). Ilyen a Telaire T6615.
Ja, igen, az a baj, hogy bár érdekelne a dolog, de hülye (vagy öreg, vagy mindkettő) vagyok hozzá. Ha én meg tudom venni 11 $-ért (van olyan is ott), akkor 15-20 ezerből röhögve ki kellene tudniuk hozni a Kínaiaknak nagy tételben. Ehhez képest árulják 10 e körül a 9 funkciós cuccot lokál kütyüként, amiben a co2-t nem mérik, nem számolják, hanem 2 érték közül kiírja az egyiket...
Tudom Kecske, hogy neked nincs időd, csak régi kommenteket keresni és oldal hosszú, a kérdéshez csak lazán kapcsolódó dolgokat leírni, de itt van, 3 perc keresés. Lehet ezt hamarabb megtaláltam, mint ahogy te leírtad a válaszodat arról, hogy a kérdező a hülye, nem tud olvasni, hogy most CO vagy CO2 érzékelőt talált e.
Kapna párát, hogy a penésztől kell aggódni? A konyhaszekrény mögötti fal előbb bepenészedik, mint a szellőztető rendszerben a friss levegő ág.
Kicsit túl van tolva a gyártók részéről ez az egész szellőzéses téma, rá kell licitálni a konkurensekre.
Amúgy az XPS tudtommal zártcellás, nyilván a felülete nem teljesen sima, de osztó-gyűjtőt építeni teljesen jó. Nálam a légcsatornás klíma fogadója van XPS-ből.
"valójában szénmonoxid mérőről van szó és a honlap készítője, (vagy te :) összetéveszti a két gázt."
Vigyázni kell, mert még a Google kereső is hajlamos összekeverni a két gázt: pl beírod, hogy "széndioxid mérő" és a találatok között lesz egy rakás szénMONOXID mérő is. Ilyen esetben keresés előtt a fontos szót tegyük "macskakörmök" közé.
"Ehhez képest 25 ezerért Honeywell kapható. (Most éppen 16 e alzánál.)"
Ha pontos típust is megadsz, akkor esetleg utána tudnánk nézni a készülék részletes műszaki adataiban, hogy valóban méri-e a co2-t. Sok olcsó műszer más mért jellemzőkből saccol (hazudik) valami co2 értéket (pl van olyan műszer, amelyik csak páratartalmat tud mérni és abból "számolja ki", hogy szerinte kb menyi lehet a co2 szint :))), de mindig fennáll a lehetőség (remény), hogy megjelenik a piacon egy olcsó valódi co2 szenzor, ami köré olcsóbb műszereket lehet gyártani. A másik eshetőség, hogy valójában szénmonoxid mérőről van szó és a honlap készítője, (vagy te :) összetéveszti a két gázt.
MH-z19 szenzor. Erre mehet ESP32 és akkor home assistanttal működik kb 10 soros kóddal. Vagy bármilyen arduino, és akkor marad valami local kijelzős cuccod. Nekem HomeAssistant-ba van integrálva a CO2 mérés az előbbi dolgokkal.
Eddig arról olvastam, hogy a co2 mérés (és nem számolás) drága dolog (sok tízezer forint). Ehhez képest 25 ezerért Honeywell kapható. (Most éppen 16 e alzánál.)
Ezen felbuzdulva szétnéztem a kínai boltokban, kell legyen occó okos otthonhoz (vezérléshez) való cucc, de semmit nem találtam. 10 ezer körül vannak a számolós cuccok szintén sima önálló eszközként, és 50-100 e körültől vannak a mérő és vezérlésre alkalmas cuccok.
Ha a Honeywellnől levonom a butuska kijelzőt, dobozt, meg a márka árát, nagyon max. 10 ezer Ft az ndir szenzor (de ez valószínűleg alaposan túlzó ár). Nem létezik, hogy valamelyik dzsunkán ne raknák össze egy akármilyen vezeték nélküli cuccal.
Az XPS felülete porózus penész/gomba szeret megülni benne, ha van egy kis nedvesség. Nekem a padlásfeljárónál van körbe XPS és maga az ajtó is XPS, ott tapasztaltam penészt. A légtechnikában mikor azt írják, hogy antibakteriális. Az valójában nagyon sima felületet jelent, nincs aktív anyag a felületen. Ugyanilyen csatlakozó dobozokat lehet fémlemezből is gyártatni nem túl drágán.
Szerintem már 4 éve van meg az az adag szén. Még működik. 13kg van benne. De ez szerintem indokolatlanul nagy. Mármint a szűrőkosár amiben van. Akkoriban úgy gondolkoztam, hogy így később fog telítődni a szén és a légellenállásai is kisebb. Azt sajnos nem tudom, hogy hol lehetne beszerezni olcsóbban. Én is vennék tartalékba. Egy nyár volt, hogy lekötöttem a rendszerről, hogy ne azon keresztül szívjon a rendszer. De azóta folyamatosan rajta van. Ha nem a fűtéssel füstölnek a szomszédok akkor bogárcsoznak. A padláson van, onnan szív. Egyetlen egyszer volt, hogy füstszagot éreztem bent. De iszonyatosan befüstölt a szomszéd a padlásra. Még nem volt fent a verébdeszka és beszállt a füst.
Egy friss levegő bevezető rendszert építek, mivel környéken télen van olyan, hogy 3-4 napig nem lehet ablakot nyitni a szmog miatt... a rendszer egy h13-as hepa szűrőból és azt követő aktív szén szűrőból áll.
És itt van a probléma. Milyen szenet használjak a szűrőben? Tud valaki megbízható direkt ilyen célra gyártottat ajánlani? egy magyar cégtől vásároltam 5kg szenet, de több hetes szellőztetés és átmosás után is erős fémes kénes szagot bocsájt ki...
Tehát nem kész szűrő kell csak a belevaló szén. Illteve ha van ötlete valakinek mit lehet még csinálni ezzek a szénnel, hogy hazsnálható legyen az is jó lenne.
Ha jól értettem, akkor ez egy klíma beltéri egységen átmenő levegő lenne. Ez csak nagyon kis fűtő/hűtő teljesítmény esetén 100 m3/h, átlagos klímáknál inkább 300-500 m3/h a jellemző, de komoly hőteljesítmény esetén akár 1000 m3/h levegőt is forgathat egy beltéri egység (kültéri akár többszörösét is).
Nem egészen. A beltéri elszív 3x250-en, illetve forgat 1200-1600m3 levegőt, ehhez keveredhetne valamennyi friss levegő, katalógus szerint 260m3/h max, gondolom ennyit tudhat 100-as csonkon beszívni. Na most ennyi nem kell nekem, a kecó összesen nincs 300 m3.
2-3 felnőtt emberre ilyenkor van napi 2-3 szellőztetés, attól még 20-30m3/h is többet érne.
Egy köbméter levegő felmelegítése 1 fokkal: ehhez 0,000335 kWh hőmennyiség szükséges.
Egy köbméter levegő felmelegítése 20 fokkal (pl nullafokosról 20 fokosra): ehhez 0,0067 kWh hőmennyiség szükséges.
100 köbméter levegő felmelegítése 20 fokkal: ehhez 0,67 kWh hőmennyiség szükséges.
Ha valaki napi 24 órán keresztül minden órában újabb 100 köbméter nulla fokos levegőt akar felmelegíteni 20 fokosra, ahhoz naponta 16 kWh hőmennyiség szükséges ami a manapság divatos nem támogatott (NER-hizlaló :) gáz- és villany árak mellett már nem kevés összeg havonta.
Az alapelv működhet, de jó hőátadási hatásfokhoz valószínűleg több négyzetméternyi hőátadó felület, tehát nagyon hosszú cső kellene. Sima falú spiko helyett talán recés/hullámos falú csővel érdemes próbálkozni, azzal is növekszik a két levegő között a hőátadó felület.
És ne feledjük, hogy miközben melegszik a beszívott levegő, a hideg külsejű cső hűti is felülről a födémet, tehát energetikailag nem nyereséges a dolog. Ezért is szokás a hulladékhőt inkább olyan helyről lopni, ahol már biztosan nem kell nekünk, pl a hőcserélős szellőztetők a lakásból kifelé távozó (kidobásra ítélt) szellőző levegőből vesznek ki valamennyi hőt és azt adják át a bejövő friss levegőnek.
"Nagyon max 100m3/h levegő, de inkább kevesebb"
Ha jól értettem, akkor ez egy klíma beltéri egységen átmenő levegő lenne. Ez csak nagyon kis fűtő/hűtő teljesítmény esetén 100 m3/h, átlagos klímáknál inkább 300-500 m3/h a jellemző, de komoly hőteljesítmény esetén akár 1000 m3/h levegőt is forgathat egy beltéri egység (kültéri akár többszörösét is).
Nem kifejezetten a lakásból, hanem a födémre fektetett 200-as spikocső által a födém és a 20cm gyapot között leadott hőből lopnék valamennyit. Nagyon max 100m3/h levegő, de inkább kevesebb.
Az a terved, hogy a közvetlenül a födém tetejére fektetett beszívó cső lopjon hőt az alatta lévő lakásból és ezt a hőt adja át a csőben áramló hideg levegőnek?
A levegőnek történő hőátadás jóságának megsaccolásához
- tudni kellene, hogy menyi hideg levegő áramlik a csőben (köbméter per óra)
- tudni kellene, hogy ez a levegő mennyiség út közben hány négyzetméternyi hűtő/fűtő felülettel érintkezik.
Hadrendbe állt nálam egy egy lcs klíma. A beltéri egység a padláson lógva figyel, van rajta külső levegő bevezetéshez egy 100-as csőnek csatlakozási pont. A gyári katalógusokban nem találtam kifejezetten oda gondolt megoldást. Mennyire elvetemült az az ötletem, hogy csatlakoztatok oda mondjuk 100-125-ös csövet, amelyet aztán 5-6méter hosszan elvezetnék a padlásra fektetett hőszigetelés alatt, a végére meg tennék valaminő szűrőt?A beszívott levegőnek lenne esélye előmelegedni. Vagy ahhoz hosszabb cső kellhet?
"ahogy nő az átáramló levegő, nagyobb nyomásesés lesz"
Ez csak akkor igaz, ha csak egyetlen alkatrészt vizsgálunk.
Egy komplett szellőztető rendszer esetén ahogy nő a teljes csőhálózat fojtása (nyomásesése), úgy csökken a rendszeren átáramló levegő (ventilátorok nyomás-érzékenysége).
Nem furcsa ez. 10-ed akkora nyomásesésig van az egyik ábrázolva. Ott még kb lineáris. Méretezni kéne az egészet a csövezéssel együtt akkor kiderül mi az elfogadható. De sacc/kb az 50Pa jó lehet max térfogat áramnàl.
Alapvetően a két termék tökugyanaz érzésre, a nyomásesés karakterisztika teljesen hasonló, csak a VENTS-nél nem rajzolták ki extrém sokszáz Pascalos nyomásesésig a görbét, gondolom az már nem a hasznos része a használatnak
Szerintem engem nem érdekel hogy hány százalék tudja. Az se hogy mennyi van belőle itt.
Értelmes ember ha nem tudja akkor nem ír semmit.Ebből nincs is gond.
Nem tudom mit ártottam neked hogy ilyen lekezelően bunkó vagy, de megkérlek hogy ha bármit kérdezek vagy írok hagyd figyelmen kívül,nekem ne akarj segíteni.
"nem konkrét tipusra gondoltam hanem általánosan a nagyobb fénymásolók ventilátoraira gondoltam"
Szerinted az ország lakosságának hány százaléka tudja, hogy milyen ventilátorok vannak a nagyobb fénymásolókban? Az az 5 ember, aki ezt tudja a 10 milióból, az valószínűleg nem pont ebben a fórumban fog tartózkodni pont most.
Amúgy egy nagy fénymásolón átszívni a hűtő levegőt, ahhoz valószínűleg elég olyan ventilátor, ami 5-10 pascal fojtás mellett tud kb 80-150 m3/h légáramot. Egy lakás szellőzéséhez viszont 100-300 pascal fojtás mellett kell tudni 100-150 m3/h légáramot, tehát a fénymásolóhoz méretezett ventilátor valószínűleg nagyon-nagyon kis teljesítményű lakás szellőztetési célra.
Just found this amazing item on AliExpress. Check it out! HUF13,579.70 | New For Original Delta 17CM 17050 24V 1.70A EFB1524VHG Inverter Waterproof Fan https://a.aliexpress.com/_mKrtrgs
Szia! Én ilyen ventilátorokat építettem be az én rendszerébe annak idején. Nem volt drága, a pára nem teszi tönkre és bőven tudta amit kellett. Mindkettőn volt fordulatszám szabályzó. Vissza is kellett venni a fordulatuak elég rendesen.
Nálam a gerinc 200as sonoflex és abból vannak a leágazások. De szerintem bármilyen átlagos csalàdi házat kiszolgálna. Itt a fórumon mások is használktak ilyet. A rekupex hőcserélő ilyen ventilátorral xps dobozban jó irány. Csak ha nem entalpiás a hőcserélő akkor a kondenzvízre ügyelni kell. Én nem vezetem el sehova. Fent van a gép a padláson és egy vödör van alatta. Azt borigatom kifelé.
Ha nem tudsz értelmesen válaszolni akkor ne írj semmit.
A kérdésemből szerintem teljesen egyértelmű hogy nem konkrét tipusra gondoltam hanem általánosan a nagyobb fénymásolók ventilátoraira gondoltam. (aránylag halk és a teljesítménye is talán elég)
Szerintem egyébként 12573 féle ventilátor létezik.
"Végülis gyári megoldások is vannak becsomagolt hőcserélőre 300m3/h-ra"
A hőcserélő csupán az egyik alkatrésze a légkezelő berendezésnek, amit pl rekuperátornak szokás nevezni. A "becsomagolt hőcserélő" olyan, mintha egy autót becsomagolt motornak neveznél :)
A gyári katalógus adatot a gyártók nulla terhelésre (pl szabad térben asztalon mérve) adják meg, tehát amikor semmi szellzőcső és nulla anemosztát sincs rácsatlakoztatva.
Amikor te otthon ennek a a négy cső-catlakozójára rákötsz kb 50 méter kanyargós légcsövet, maréknyi elosztót és hangcsillapítót és 5-10 db kínai akciós anemosztátot, akor lehet hogy a fentemlített 300 m3/h-s rekuperátor berendezés csúcs légszállítása nem lesz több 100-150 m3/h-nál.
Komolyabb rekuperátor gyártók meg is adnak légszállítási görbét hogy pl 120 pascal terhelés (fojtás) esetén mennyi marad a 300-ból (ezt a görbét szinte minden komolyabb ventilátorhoz megadják, tsék nézegetni).
Dehogyis! Ez olyan adat, mintha megadnak az autóknál hogy 50 km/ H nal mennyit fogyaszt. Ha saját rendszert épít az ember nem árt tisztában lenni, hogy milyen nyomásesések adódnak a rendszerben, várhatóan X vagy y ventilátor mellett milyen térfogat áram adódik. A hőcserélő csak egy eleme az egész rendszernek. Nézz meg egy amcsi csőméretezős videót.
"azEC motornak a vezrlőjel mindenkppen megköveteli a mikrokontrollert?"
Sajnos nem írta le a ventik pontos típusát.
A Papst-nak vannak olyan EC ventilátorai is, amelyek fordulatszámát akár távolról is lehet szabályozni (PWM vagy 0-10V jellel). Ezekhez nem kell semmi extra okosság, akár pár külső filléres alkatrésszel szabályozhatók, sőt, akár egyszerű analóg szellőző automatikát is lehet barkácsolni hozzájuk.
Sőt, bizonyos (radiális lapátú) ventilátorok akár annyira alacsony fordulatszámon (600-800 RPM környékén) is képesek kiszolgálni egy lakás teljes szellőzését, amilyen fordulatszámon gyakorlatilag nincs semmi zajuk, ilyenek mellett felesleges egyéb zajcsökkentőkre is pénzt költeni.
Nem egy akkora durranas:) 5-os XPS, 2db EBM PAPST EC venti, Recair RE400 entalpias hocserelo, 2 oldalra F4+G5 legszuropaplan, hozza egy arduino vezerles, mert az RE400-on vannak zsalumotorok is
amit anno elrontottam, de 10(!) ev utan kijavitottam, hogy a kidobo cso nagyon rovid volt, igy a kifuvo ventillator zajat hallanni lehetett az udvaron nyari ejszakakon. most beraktam egy kb 4 meteres darabot, vegre csond van.
A munka nagyobbik fele azt elérni, hogy az összes szükséges anyag össze legyen készítve egy kupacba (amit munka közben el lehet rontani, abból a szükségesnél több is!). A munka többi része szinte magától megy :)
"itt végülis egy szereld magad hővisszanyerő lenne a vége, nem egy gyári központi egység"
Fogalmazzuk inkább úgy, hogy
- először csinálsz (vagy valakivel csináltatsz) egy CSAK szellőző rendszert, olyat, amibe később be lehet építheni plusz levegő fűtőt vagy hőcserélőt is
- ezzel a rendszerrel megpróbálsz együtt éni (egy-két télen át) és eközben eldöntheted, hogy ráköltesz-e még X forintot.
Én nagyjából ezen a ponton döntöttem el, hogy veszek egy olcsóbb gépet, mivel a hőcserélőt nem tudtam volna rendesen bedobozolni, úgy mint egy gyári egységben.
100 ezer környékén elég jó hőcserélőt lehet venni, nagyobb gond a ventilátor, bár ha a padláson van majdnem mindegy, csak legyen benne legalább négy méter Sonoflex cső, az kvázi mindent elnémít.
Természetesen a kondenzvízre vigyázni kell , ezért van nálam emelkedéssel kifelé beépítve a cső , majd a kiindulási pontnál , ahol csatlakoznak a befújási és elszívási Sonoflex csövek az osztó , gyűjtő pontokkal , ott van kialakítva a SPIKO csőben egy kehely , ahová összecsordogál a kondenzvíz és onnan pedig a meleg burkolaton belül ( nálam a nem használatos és visszabontott kémény szolgál erre a célra ) az elfolyóba . Nálam a pincében van egy műanyag kanna , abba folyik , ha van , de ugye télen nagyon száraz a benti levegő , ezért nagyon csekély a mennyiség.
A beszerzési ár már gondolom jóval magasabb , mint amikor én készítettem . Ma már semmi sem olcsó .:-(
Az egész rendszert egyedül építettem , két napot vett igénybe . Első napon a pontok kivágása , előtte ugye a merevítő rétegelt ragasztott fa karikákat felcsavaroztam . Második napon a csöveket szereltem .
Mondjuk azért 2x21m SPIKO cső is ilyen 160-as méretben nem lesz olcsó. Meg az egyedi buhera sem két perc... Amúgy a hely még csak-csak adott lenne a padláson. De olvastam a topikban korábbról most visszanézve, hogy a kondenzre nagyon vigyázni kell azért.
Semmi extra dolog , csak sima SPIKO légtechnikai csövek vannak egymásba csúsztatva távtartó csavarok segítségével , plusz hőszigetelőréteg a csőre . Nekem 21 méter hosszú a rendszer . A méréskor mért kinti benti hőmérséklet és a páratartalmak ismeretében a hővisszanyerés ha még jól emlékszem 82 % felett volt .
Ha már a gépi szellőztetésen gondolkodsz , akkor miért nem úgy állsz neki , mintha egy hőcserélős rendszert terveznél ? Az elszívási pontokat és a befúvási pontokat tervezd meg és kösd őket össze . Az elszívási és a befújási pontokat is közösítsd egy kifújási és egy beszívási pontra . Így azt nyered , hogy az anemosztátokkal szépen összetudod hangolni a kívánt légmennyiségeket . A jövőben esetleg csak illeszteni kell a hőcserélőt . Esetleg , ha van nagy padlásod , akkor a nálam már bevált cső a csőben hőcserélős rendszert is megépítheted olcsóbban , mintha kész gépet vennél .
Értem, tehát elég nagy átgondolás kell a beszívási pontok helyére vonatkozóan és akkor sikeres lehet talán egy nem előmelegített levegős stratégia is...
"Hmm, végülis akkor a hideg beszívás is elviselhető lehet akár...?"
A befújt hideg levegő nehéz, ezért (a lelassulás után) lefelé ereszkedik.
Ha a szobalevegő hőmérsékletétől csak egy picivel (tized fokokkal) hidegebb, akkor csak nagyon lassan ereszkedik, miközben egyre jobban keveredik a szobalevegővel.
Ha a hideg szellőző levegőt eleve úgy fújjuk be a helyiségbe, hogy az minél jobban keveredjen a meglévő (meleg) szobalevegővel, az a levegő-keverék a befújási ponttól mindössze pár arasznyira már csak tized fokokkal hidegebb, kicsivel távolabb a befújási ponttól már annyira jó lehet a hideg-meleg levegő keveredés mértéke, hogy azt csak egy idegbeteg nevezné kellemetlenül hideg levegőnek :)
A lakásban vannak olyan pontok a térben (a lakótér három dimenziós, a plafonig tart!), ahol emberek soha, vagy csak 1-2 másodpercig tartózkodnak (pl többnyire csak áthaladnak) és vannak olyan pontok, ahol órákig egy helyben vannak mozdulatlanul (ágy, TVfotel, stb). Ha a lakótér minden egyes köbméterét figyelembe veszed ebből a szempontból, máris tudni fogd, hogy a lakásban hol van az a rengeteg lehetséges levegő befújási pont irány, ahol nyugodtan jöhet befelé akár hideg levegő is.
Sok régi lakásban a fenti feltételek véletlenszerűen teljesülnek, ott nem veszik észre a lakók, hogy pl a felső ablakszárny mellett ujjnyi rés tátog 1945 óta, tehát a szellőző levegőt nem fűti semmi, mégsem érezni ezt sehol a lakásban.
Voltam olyan lakásban, ahol a gazdi a hideg szellőző levegő miatt nyavalygott:
- a szoba falán a mennyezet alatt olyan (legolcsóbb) légbeeresztő anemosztát volt, ami a befújt hideg levegőt nem gyorsan szétoszlatta+elkeverte a szobalevegővel, hanem egy keskeny nyalábban "belőtte" a hideg levegőt szoba belseje felé
- és ez a hideg levegő pont ott lassult le és ereszkedettt le a padló felé, ahol a házigazda kedvenc TV fotelje volt, ahol órákat töltött minden nap.
Persze, hogy "folyton jön a hideg a szellőzésből".
Na az ilyeneknek lehet milliókért eladni hőcserélős/előfűtős szellőzőt :) ahelyett, hogy az anemosztátot kicserélné egy két fillérrel drágábbra és elfordítaná 45 fokkal a levegő befújási irányát.
Hmm, végülis akkor a hideg beszívás is elviselhető lehet akár...? Okés... sajnos tényleg a legtöbb a jövőbeli energiaárakon múlik és ezzel nehéz jelenleg számolni. Vagy az elején építi ki az ember a hővisszanyerés lehetőségét vagy szívás volna később. És lehet olyan rezsiár, hogy megérje a gyakorlatban is...
A jól szellőztetett lakáslevegő jellemzője az alacsony szénDIOXID (max 1000 ppm CO2) szint.
Aki összekeveri a szénmonoxiddal a széndioxidot, az könnyen belehalhat :)
"0,5-ös légcserérvel persze"
Akkor optimális a levegő (széndioxid szintje) a lakásban, ha személyenként 30 m3/h a lakás frisslevegő utánpótlása. Tehát aki 0,5-ös légcserét állít be magának az talán nagyon sok fűtéspénzt pazarol feleslegesen.
"De persze ha az ember előmelegített levegőt akar bejuttatni"
Senki sem meri kipróbálni azt, hogy előfűtés/hőcsere nélkül szellőztessen. A gatyájukat is elköltik (szerintem) nem feltétlenül szükséges dolgokra.
Még azok sem merik kipróblni, akik olyan lakásban laktak 40éven át, ahol a szellőzést a száz éves ablakok rései, illesztési hibái biztosították, tehát néha télen mínusz tíz fokos is volt a szellőző levegő, de ez nem tűnt fel a családból senkinek 40 éven át.
Sokat lehet spórolni a szellőzési hőveszteségen, ha a lakás elszívási pontján elhelyezett széndioxid érzékelő úgy szabályozza a légcserét (lassítja a szellőztető ventilátort), hogy a lakásból távozó levegő széndioxid tartalma ne menjen nagyon 1000 ppm alá. Egy ilyen automatika akár több energia forintot is megtakaríthat éves szinten, mint egy sok százezer forintos hőcserélő.
Nehéz megítélni, hogy valójában mekkora hőveszteség lenne a szellőzés következtében. Normális szinten tartani hővisszanyerés nélkül a hőveszteséget gondolom csakúgy lehet, hogyha CO érzékelők vannak a lakószobáknak meg a nedves helyiségekben villanykapcsolóra kapcsolás meg utánfutás talán?
0,5-ös légcserérvel persze vállalható értékek jönnek ki a kérdés, hogy ez átlagban valóban elég-e stb. (40-50 ezer valóban évente mint bukó ilyen esetben, ha hideg levegő jön be és a hőszipkás fűtés majd felfűti a szoba levegőjével keveredve. De persze ha az ember előmelegített levegőt akar bejuttatni és rezisztív elven fűti azt, akkor ez lehet simán 120k is.)
"pusztán a WC-ben tényleg nem hozza vissza az árát"
Ha a wc-ben lévő elszívási ponton át távozik az egész lakás szellőztetése, az más számítást követel.
De az első számítás szerintem az legyen, hogy évente hány plusz fűtés-forintba fog kerülni ez a légcsere. Mert a hővisszanyeréssel ennek az összegnek valahány százalékát lehet visszanyerni, többet nem.
Például:
- a szellőzési hőveszteség hőcserélő nélkül forintosítva 40.000 Ft/év lenne.
- ha (valóban?) 80 százalékos hatásfokú a hőcserélő, az ebből 32.000 forintot visszanyer nekem
mínusz a szellőztető ventiláto(ok) egész évnyi villanyszámlája.
...és ezután lehet gondolkodni, hogy hány millió forintos extra hővisszanyerő befektetés ér meg nekem évente 32.000 Ft bevételt :)
Köszönöm, értem én. Meg kell vizsgálni majd, hogy mennyire fér bele. Ahogy nézem korrektebb csőventik meg elektromos kalorifer kombó sem lenne meg 100 ezer alatt, ha mondjuk mindent becsövezünk, de elsőre csak a fürdőbe meg WC-be kerülne elszívás és oda így oldanám meg a szellőzést akkor azért 1 millió fogható így. A legkisebb hővisszanyerő a VENTS-től meg 250k, mondjuk az tök felesleges szerintem, mert pusztán a WC-ben tényleg nem hozza vissza az árát. Szóval ha csak a WC-re koncentrálunk az elején, akkor elég a csőventi kombó elsőre abszolút költségfogásra
ha elfogadsz egyg jotanacsot olyantol, aki mondjuk 10+ eve ilyen hazban el, akkor nem ez lesz az elso, amin megfogod a penzt.
hamarabb engednem el a motoros redonyoket meg a jakuzzit vagy a kertet, mint a szelloztetot.
felesegemnek mindig mondom, hogy ha a hazbol csak 3 dolgot tudnek magammal vinni az uj lakohelyemre, akkor az a szellozteto, a kozponti porszivo es a mikrohullamu suto lenne.
nem kell tulgondolni es rogton milliokban gondolkodni.
nekem 10 eve DIY-ben kijott 300e Ftbol komplett egy 2 szintes csaladi haz szelloztetese ugy, hogy az entalpias hocserelot keszen vettem ~130e Ftert.
nezz korbe a neten, hatha arul valaki hasznalt rekuperatort, a csovezest magad is fel tudod szerelni meg akkor is, ha bilincselned kell, ezek nem urraketak, hogy ne tudjad megoldani nemi utanajarassal:)
persze, ha ezen az osszegen mulik, hogy be tudtok-e koltozni vagy sem, akkor nyilvan elso korben a csoveket alakitsd ki, de arra figyelj, hogy eros kondenzacio indulhat meg a nedves helyisegekbol kifele ahogy fokozatosan hul majd a levego, ezt mar most kezelned kell
nekunk is egy helyiseg egy befuvo pont van a legtavolabbi ponton, furdokben elszivas. ejjel zart ajtoknal alszunk, de meg igy is sokkal minosegibb az alvas, mint elotte.
De lehet, hogy senki sem fogja vállalni olyan fűtőkábel legyártását, ami automatikusan leáll a fűtéssel, ha eléri a 80 fokot (pl ha leáll a légáramlat, mert elromlott a ventilátor).
1 m3 levegő 1 fokkal való felmelegítése 0,000335 kWh energiába kerül. Tehát ha ebben a csőben például 100 m3/h légáramot kell 20 fokkal felmelegíteni, akkor (0,000335 x 100 x 20) 670 wattnyi fűtést kell a levegő útjában elhelyezni. Ez lehet kb 20 méter hosszú, méterenként 40 wattos szigetelt fűtőkábel.
Lehet kapni készre szerelt fűtőkábeleket is, sok kereskedő összerakja a kívánt méretre. Én olyat rendelnék, ahol a fűtőkábel soha nem melegszik fel fel a PVC cső lágyulási hőmérsékletére (kb 80 fok).
