Tényleg nem tudom másként mondani: nincs olyan, hogy osztatlan közös tulajdon eszmei hányada négyzetméterben kifejezve. Ha az ingatlan 1000 négyzetméteres, akkor az összes tulajdonosnak 1000 négyzetmétere van. Nem több, de nem is kevesebb. Az meg, hogy a ténylegesen használt részből akarsz tulajdoni hányadot számítani, hajmeresztő. A tulajdoni hányad az ingatlannyilvántartásba bejegyzett arányú - függetlenül attól, hogy a valóságban ki mit használ és mit nem.
Ha arra vagy kíváncsi, hogy mi a helyzet akkor, ha a kisajátítás eltérő mértékben érintette a tulajdonostársak által - megállapodás alapján - kizárólagosan használt ingatlanrészeket, szívesen elmondom. De ezt a "hány négyzetméter egy 4/25 eszmei hányad" dolgot felejtsd el légy szíves!
P.s.: A birtokosokat meg végképp ne keverjük bele, maradjunk annyiban, hogy a tulajdonosok egyúttal a használók is.
"Én is éppen így gondoltam." A fejtegetéseidből nem úgy tűnt. Mert ez esetben mi a csudának arányítottál egymással különböző négyzetmétereket?
Akkor most én próbálom elmagyarázni neked a tulajdoni hányadok számításának mikéntjét.
Adott egy 1000 nm-es (átveszem ezt az írásmódot, hogy ne zavarjon az enyém) telek. Ketten birtokolják 1/2-1/2 tulajdoni hányaddal. Mekkora egy-egy tulajdoni hányad (ami szerinted fizikálisan nem létezik), ha mégis nm-ben ki kellene fejezni?
1/2 * 1000 nm = 500 nm
Megfordítom a kérdést.
Van két birtokos, akik egyenlően megosztva használják ugyanezt a telket. Mindegyik lemérte az általa használt területrészt, és 500 nm-nek találta. Mekkora a tulajdoni hányaduk?
500 nm(mint rész) viszonyítva az egészhez, ami 1000 nm.
Vagyis 500nm/1000nm = 1/2 (dimenziókkal kiegyszerűsítünk).
"Én is éppen így gondoltam." A fejtegetéseidből nem úgy tűnt. Mert ez esetben mi a csudának arányítottál egymással különböző négyzetmétereket?
"Léc följebb!"
Nincs tovább. Ennyi. A ti esetetekben ugyanígy kinek-kinek a döntés időpontjában bejegyzett tulajdoni hányadát be kell szorozni a kártalanítás összegével. Ami ezen túl van, az már a tulajdonostársak egymás közti vitája - csak érintőlegesen lehet köze a kisajátításhoz. Azonban ebben a vitában a kisajátító nem fél, még csak nem is érdekelt, esetleges perbe vonása tévedés.
Így van! Azért - biztos, ami biztos - ezt a nagy ugrást lépésekre bontom.
1. Legyen az egyszerűség kedvéért ismét két 1/2-1/2 eszmei hányadban társtulajdonosa az 1000 négyzetméteres ingatlannak. A kisajátítás ezúttal nem az ingatlan egészét, hanem csak 500 négyzetmétert von el. A kártalanítás összege ezért 1000 Ft/nm * 500 nm = 500.000 Ft. Ebből a tulajdonosokat egyformán 500.000*1/2 azaz 250.000 forint illeti meg.
2. A tulajdonostársak korábban megállapodtak, hogy egyikük az ingatlannak a kelet-nyugati középvonalától északra eső felét (500 nm), másikuk pedig a délre eső felét (500 nm) használhatja kizárólagosan. Mint korábban már leszögeztem, egy ilyen megállapodás csak kettejük jogviszonyában hatályos, harmadik személyekkel - így a kisajátítást kérővel - szemben nem bír joghatással.
2/a. Kisajátítanak az ingatlanból 500 négyzetmétert. A kártalanítás összege ezért 1000 Ft/nm * 500 nm = 500.000 Ft. Ebből a tulajdonosokat egyformán 500.000*1/2 azaz 250.000 forint illeti meg. Méghozzá tekintet nélkül arra, hogy a kisajátítás a tulajdonostársak által kizárólagosan használt ingatlanrészeket hogyan érintette. Nem számít, hogy mondjuk épp észak-déli irányban csökkent felére az ingatlan, vagy hogy kelet-nyugati irányú vágás mentén zsugorodott a felére. (Az más téma, hogy az utóbbi eset a tulajdonostársak egymás közötti viszonyában további kérdéseket vet fel.)
Az túl sokat nem változtat. Ebben az esetben valemennyi tulajdonos 1/4*1.000.000, azaz 250.000 forintnyi kártalanítást kap.
Mehetünk tovább.
Jöjjenek eltérő tulajdoni hányadok, vagy ugorhatunk egy merészet, és vegyük azt, ha megállapodás van a tulajdonosok között a használat megosztásáról, és a kisajátítás csak részleges?
Tőlem akár mátrixba is rendezheted a tulajdoni hányadokat, aztán majd azzal végzünk matematikai műveleteket.
Tekintettel a tucatnyi tulajdonosra, lássuk mi sül ki a magyarázatodból. De ha lehet, hagyjuk ki azt a példát, hogy most 1/3-1/3 tul. hányad-arányok vannak. Folytassuk rögtön 1/4-1/4-el...
Jogi kérdésről beszélünk - nem? (Persze jogilag.) Nos, megkérlek (jogilag), hogy ne egyszerűsíts (jogilag), mert továbbra is zöldségeket beszélsz (jogilag), mert még mindig nem sikerült megértened (jogilag) a közös tulajdon (jogilag) sajátos természetét.
Szóval kérlek, hogy arra válaszolj, azt az egyszerű példát a két 1/2-1/2 eszmei hányadot (jogilag) bíró tulajdonossal és az egész ingatlan kisajátításával megértetted-e (jogilag)? Ha igen, akkor mondd, melyik irányban léphetünk tovább (jogilag). Ha nem, akkor mondd, mi okozza a nehézséget (jogilag).
Amíg ezzel nem vagyunk meg, addig (jogilag) bonyolultabb, összetettebb - illetve messzebb vivő - részletekbe inkább nem mennék bele. (jogilag)
Ha legközelebb reálosoknak magyarázod az osztatlan közös tulajdon egyes fizikai részeinek nemlétét, mindíg tedd hozzá, hogy jogilag nem létezik. Már ha meg akarod magadnak spórolni az ezt követő vitát. Maga a dolog (részeivel) pedig létezik, a Ptk. XII. Fejezete pedig nem a dologról, hanem a dolog tulajdonjogáról szól.
Elnézést kérek azoktól, akiket ez a téma untat. Mivel tucatnyi család pártízmillió Ft-járól beszélgetünk, nem mindegy a végeredmény.
Egyszerűsítem az ügyet.
Adott egy ingatlan, amelynek durván a felét kisajátították. Van olyan tulajdonos, HF, akinek csak a felét fizették ki, mint járt volna. Nem perelt.
Felperesek kereshetőségi joga kiterjed-e arra, hogy azzal érveljenek a bíróság előtt, - mivel a kártalanítás a kisajátított tulajdoni hányad után arányosan jár - hogy HF kisajátított tulajdoni hányadát csak részben váltotta meg II.r. alperes, ez pedig Ptk.177.§ szerint kisajátítási akadály. Állítom, hogy akkor csak a fele tulajdonát vonták el mint amekkora a 3000 m2-be esne, de félek az a jogász válasz, hogy márpedig az egész 3000 m2-t elvonták, HF-nek az erre a területre eső összes tulajdoni hányadával. Függetlenül attól, mekkora összeggel kártalanították. Ez utóbbi esetben kíváncsi leszek arra, HF -nek mekkora tulajdoni hányadát vezetik át a tul. lapon az önkorm. javára.
Sajnos, nem léphetünk tovább. Az első leckét sem sikerült elsajátítanod. Pedig, Iupiterre, igyekeztem olyan egyszerűen elmondani, amennyire csak lehet.
Szerencse, hogy a természetet nem jogászok alkották, hihetetlen sz-rul működne.
az eszmei tulajdoni hányadok semekorra területet nem jelentenek "fizikálisan".
Ez nem igaz. Minden tulajnak ott a telekrésze az egészben. Ha az egyes tulajok tulajdoni hányadát megtestesítő dolgot elkezdem összerakni, egy egész jön ki. Most telekről (osztható) van szó, nem egy bicikliről. Tán az addíció szabálya alól a bíróságnak mentessége van?
A közös tulajdon egy tulajdonostársat illeto hányada természetben nem létezik - ezért "eszmei" hányad. Ha tetszik, virtuális. Természetben csak az egész létezik - ezért "osztatlan".)
Ha csak az egész létezik, a 3000/6023-ad része nem létezik, ezért azt elvonni sem lehet. (Bíróság mint Teremtő. Látod, hova vezet a szemléleted?)
Másként látom a dolgot. Igaz, hogy kártalanítani a tulajdoni hányadok után arányosan kell.
HF-nek 5000 Ft/m2 fajlagos értékkel 715.000 Ft-ot ítélt a kis. határozat. A nejének ugyanennyit. Ebből számítva 1.430.000/5000=286/6023 m2/m2 tulajdoni hányadukat vonták el. Fennmarad mint elvonandó 3000-286=2714/6023 m2/m2 tulajdoni hányad. Valójában több, mert HFné nem volt tulajdonos, blindre kártalanították. Az elvonandó tulajdoni hányad, hogy a 3000/6023 összejöjjön, 2714+143 = 2857/6023 m2/m2. Ha ezt szétosztom a maradék tulaj között, a növekmény 143/6023 tul.hányad miatt a "terhelésük" HF-hez képest megnő. Közöttük van olyan amelyik perelt, és van olyan, aki nem. Vagyis kényszerűen elszakad a bíróság attól, hogy a kártalanítás a tulajdoni hányaduk után arányosan jár. A nem perelőkre rendelkezést hozni nem lehet, a 143/6023 m2/m2-nek megfelelő tulajdoni hányad elvonást a perelők között lehet szétdobni. Ez Ft-ban jelentkezni fog, a fajlagosan eltérő kártalanítás pedig diszkriminál stb.
Ez a levezetés hibás is lehet. Ui. miért dobná szét a bíróság a 143/6023 m2/m2-re jutó kártalanítás összegét? Egyszerűen megítéli a perelőknek a nekik járó összeget, és slussz. De akkor kinek fizet II.r. alperes a 143/6023 m2/m2 tul. hányadért? Ui. tulajdont elvonni csak tulajdonostól, azonnali feltétlen és teljes kártalanítás mellett lehet Ptk. 177.§.
Bizony HF-et kellett volna teljes mértékben kártalanítani, mint tényleges tulajdonost. Aki viszont nem perelt. Oda jutottunk, hogy az északi térfélen a 3000 m2-en maradt olyan tulajdoni hányad, amelyet nem váltottak meg. HF 143/6023 m2/m2-e. Kisajátítási akadály!
Azon lehet vitatkozni, hogy a házastársi vagyonközösség felbomlásának ténye csak széljegyként volt a tul. lapon, ezért nem vették figyelembe. De azon már nem, hogy a haszonélvezők haszonélvezeti joga sem került megváltásra, amely jog pedig teljes valójában ott szerepelt a tul. lapon.
Itt most nem vizsgáltam az LB három évig tartó felülvizsgálata miatti jogcsend alatt bekövetkezett tulajdonváltozásokat, annak a kártalanításra hatását, de az is érdekes lehet. Az LB-nek a közbenső ítélet hatályon kívül helyezése, jóhiszemű tulajdonszerzéseket tett semmissé, a felülvizsgálati eljárás következtében feléledő kisajátítási peres eljárás megsértette a már állandósult tulajdonviszonyokat Alk. 13.§, és az Alk. 2.§(1) bekezdésben szavatolt jogbiztonságot.
Ebből pedig az következik, hogy maga a felülvizsgálati eljárás jogi lehetősége tisztességtelen, és mint ilyen, megszüntetendő.
Most már tényleg sokat értetlenkedsz, hidd el, hogy Modestnek van igaza. A titkárhoz hasonlóan jobban kellett volna figyelni a közös tulajdonnál tanultakra.
Ez azt jelenti, hogy a nagyon alapvető és nagyon triviális példát sem értetted meg? A kártalanítás a tulajdoni hányadok arányában illeti meg a tulajdonostársakat. Simplicite.
(Egyébként Ptk. XII. fejezet. A közös tulajdon egy tulajdonostársat illető hányada természetben nem létezik - ezért "eszmei" hányad. Ha tetszik, virtuális. Természetben csak az egész létezik - ezért "osztatlan".)
Akkor én valami fiktív területen tologatom a fűnyírót...Esetleg a valóságban nem is túrták szét a vakondok a placcot, csak virtuálisan. Rájöttem: a fű nem a területen nő, hanem a tulajdoni hányadon. A mezőgazdasági szakkönyvek pedig teljesen hibásak, mert nem a talajjal szembeni követelményeket kell megfogalmazni bennük, hanem az eszmei tulajdonhányaddal szembeni követelményeket, a fű szempontjából...
Ez a jogértelmezés már önmagában is nobel-díjas.
De legyen. Belemegyek ebbe a fikcióba. A dimenziók persze a kártalanításnál nem jönnek ki, és ezt te is tudod.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyes tulajdonosok virtuális terület-mértékével ne kelljen arányosnak lennie a kártalanításnak. Tehát a diszkrimináció akkor is fennáll, ha a terület csak virtuális.
Szerintem pedig a terület sem terület, hanem kvarkok meg egyebek halmaza, és az LB-n majd bizonyítom az általános relativitás elmélettel, hogy valójában nem is 6023 m2.
Tudod mit? Ha majd az AB-n megtámadom a Ktvr-t, felhozom ezt a bírósági gyakorlatot. Hivatkozhatok rád?
De hogy az alapvető tévedésed nehogy rögzüljön - vagy ha már rögzült, akkor törlődjön: az eszmei tulajdoni hányadok semekorra területet nem jelentenek "fizikálisan". Nincs ilyen.
Felbuzog a pedagogoszi vénám. Előbb egy egyszerű példával világítom meg számodra a dolgok menetét, aztán, ha ez megy, áttérhetünk a következő fokozatra.
Adott egy 1000 négyzetméteres ingatlan, két személy 1/2-1/2 arányú osztatlan közös tulajdonában. Kisajátítják az egészét. A kártalanítást 1000 Ft/m2-ben adják meg, tehát a tulajdonosok összesen 1 milliót kapnak. A teljes kártalanítási összeget a tulajdoni hányadok arányok szerint osztják el a tulajdonosok között, vagyis egyik is kap 500 ezer forintot és a másik is. (1.000.000*1/2=500.000)
Bólints, ha érted. Mi legyen a következő fokozat? Tegyünk a példába több tulajdonost, esetleg eltérő tulajdoni hányadokkal, vagy maradjon a két tulajdonos, de állapodjanak meg egymással a közös tulajdon használatának megosztásában, esetleg a kisajátítás vonatkozzon az ingatlannak csak egy részére?
(P.s.: Egy bölcs tanítóm mondta egyszer, hogy akinek a fogalmazása hosszú és zavaros, annak általában a gondolatai sem rendezettek.)
Senki nem vitatta, hogy a 754-es hsz-ben felkapott tulajdonosi használati megosztásnak semmilyen joghatása nincs. Csak éppen nem a lényegre vonatkozik, attól olyan messze van mint Makó Jeruzsálemtől.
Sokadjára tapasztalom azt a jogászi technikát, ami abban áll, hogy mondok valamit, abból valami lényegtelent kiragadnak, azt elkezdik ragozni, mintha én annak igazságtartalmát vitattam volna. Közben pedig a lényeget kisiklatják. Ezt a módszert utálom, és ilyen vitákba nem megyek bele.
Hol állítottam, hogy a használati megosztásnak joghatása volna valamire is? Példaként említettem, hogy világossá tegyem, az egyes tulajdoni hányadok az osztatlanban valójában mekkora területet is jelentenek fizikálisan.
"kártalanítási összeget Ft/m2-ben határozta meg a szakérto".
Literben vagy Hertzben furcsább lett volna.
A szakértő Ft/m2-ben határozta meg a kisajátítási összeget. Ha kicsit bonyolultabban gondolkodnátok, ebből annak kellett volna számotokra világossá válni, hogy kisajátítani területet lehet, annak dimenziója m2. Ellenértéke Ft/m2. Ha a kettőt összeszortom, a teljes ellenérték dimenziója Ft. (ld. törtek, általános isk.)
Nomármost ha tulajdoni hányadokat akarnátok kisajátítani, annak dimenziója m2/m2. Ha ezt megszorzom a Ft/m2 ellenértékkel, Ft/m2 marhaság jön ki. Ezt kifizetni sem lehet.
Unom, hogy ilyen alacsony szintre kell leszállnom, de értetek megteszem.
A helyzet az, hogy te beszélsz hülyeségeket és Modestnek van igaza. Ez olyan egyszerű, mint az egyszer egy. Mi a csudát nem értesz rajta???? Próbálj meg egy néha kiszállni a mókuskerekedből és ici-picit logikusan gondolkodni. Na jó, elég, ha csak a gondolkodást megkíséreled.
Az, hogy a közös tulajdon használatának megosztásában a tulajdonostársak megállapodtak, semmiféle kihatással nem jár quod kisajátítás. Másképpen mondva - bár félő, hogy így sem fogod érteni - az osztatlan közös tulajdon tulajdonosainak a használatra vonatkozó megállapodása kifelé, harmadik személyekkel szemben semmiféle joghatással nem bír.
"kártalanítási összeget Ft/m2-ben határozta meg a szakértő".
Amíg osztatlan, minden mm2 közös. De amint szétválasztom - ld. pl. használati megosztás - már akár önálló telekrészek lehetnek. A kártalanítási összeget Ft/m2-ben határozta meg a szakértő. Ha a bíróság nem jelöli meg az egyes tulajdonosoktól elvont terület nagyságát, az megint szabálytalan lesz.
Te nem vagy tisztában az osztatlan közös tulajdon lényegével. Nincs olyan, hogy valakinek a területrésze. Közös mind a 6023 négyzetméter. A további fejtegetésed innen kezdve totalice értelmetlen.
Biztos voltam benne, hogy nem te leszel az első, aki megérti. Fussunk neki mégegyszer:
A tulajdoni hányad: az illető telekterülete (m2), viszonyítva az egészhez. Pl. SP-nek 360 m2 területe volt a kisajátítás előtt. Mivel 3000 m2-t a 6023-ból elvonnak, a rá eső elvonás 3000/6023*360 = 179 m2. Tehát SP-től 179 m2-t kell elvonni. Ha a szakértő szerint 1 m2 10.eFt-ot ér, SP-nek 1.790.000 Ft-ot kell kapnia. A visszamaradó területben lévő területe 360-179 =181 m2.
Ellenőrzés: 181/3023 = 179/3000 stimmel (kerekítéssel nem foglalkozom).
Másoktól ugyanilyen arányban kell területükből elvonni úgy, hogy ha a végén összeadom az egyes tulajdonosoktól elvont részterületeket, annak ki kell adnia a 3000 m2-t. A perelő egyes tulajdonosok kártalanítási összegének és az elvont területüknek a hányadosa 10.000 Ft-ot kell kiadjon, a nem perelő más tulajdonosok kártalanítási összegének és az elvont területüknek a hányadosa 5000 Ft-ot kell kiadjon (kis. határozat szerint).
Ha az egyes tulajdonosok elvont területi hányadának summája - amely SP vonatkozásában 179/3000 m2 - nem adja ki a 3000/3000 m2-t, akkor diszkrimináció van. Fogalmazhatjuk úgy is, ha az egyes területi hányadokat megtestesítő tényleges részterületek összege - amely SP vonatkozásában 179 m2 - nem adja ki a 3000 m2-t, akkor diszkrimináció van. Akkor is diszkrimináció van, ha a perelő egyes tulajdonosok részére megítélt kártalanítási összeg fajlagosan nem 10.000 Ft, a nem perelők vonatkozásában a fajlagosan számított kártalanítási összeg nem 5000 Ft.
Ha a hatóság HF elvált feleségétől is akarna kisajátítani, aki mint tudjuk, 1998-ban átadta 50%-os tulajdonrészét HF-nek, az lehetetlen lenne, hiszen 2000-ben már nem volt tulajdonos. Ergo HFné részterületét pótolni kell - de kitől? Nyilván HF-től. A gond csak az, hogy HF nem felperes, így rá nézve a bíróság nem hozhat döntést. Ha össze akarja gründolni a 3000 m2-t, másoktól kell ezt a kieső részterületet pótolni. Ha megnézzük HF tényleges tulajdoni hányadát, azt látjuk, hogy 2000-ben HF-nek 528 m2-nyi területe volt a 6023-ból. Ellenben a hatóság úgy vette, mintha csak 264 m2-e lenne, és ebből vonták el a 3000/6023-adnyi részt, vagyis eszerint kártalanították - amit elfogadott. További tulajdonosok vonatkozásában hasonlóan balhés a kártalanítás, csak végig kell számolni.
A kisajátítás terület elvonás. A kártalanításnak pedig arányosnak kell lennie. Csupán ennek nem felel meg a bírósági eljárás (sem).
Ha a bíróság pl. a HFnére jutó kieső területrészt pótolni akarná mondjuk úgy, hogy másokat pluszban kártalanít, így megváltoztatná az egyes tulajdonosoktól elvont területmértékeket, az a közig.hiv.vezető hatáskörének az átvétele lenne. Mint tudjuk, ezt a hatáskört boldog-boldogtalan birtokolhatja :) Akkor elegendő lenne a kis. hatóságnak mindenkit kártalanítani mondjuk 1 m2-nek megfelelő összeggel, a bíróság majd úgyis eldönti, kitől mekkora területet kell elvenni, és azért mekkora kártalanítás jár :)
Nem hinném, hogy további magyarázat kellene, ebből tán még te is megérted - kifejezetten mint remekjogász - a diszkrimináció lényegét.
Nem tulajdoni hányadokat sajátítanak ki ugyanis, hanem területet. A ti esetetekben 3000 négyzetmétert. A közös tulajdonban megmaradó ingatlanon a tulajdoni hányadok változatlanok. Ha valakinek a kisajátítás előtt 1/2 része volt, annak ennyi lesz utána is. ha 1/100 része volt, az is annyi marad. És ugyanilyen arányban részesülnek a kártalanításban is.
Az, hogy ki kivel házasodott vált, szerződött, pereskedett legfelejebb a kártalanítás összegének elosztásában számít.
De tényleg: tulajdonképpeb mi is a problámád? (Már azon túl, hogy minden bíró - sőt: minden jogász - utolsó gazember és még idióta is.)
Ja: és természetesen egsistál kisajátítási törvény (akkor is, ha tvr.)
Az alábbi történetnek még nincs vége. Hogy mégis felteszem ide, annak az az oka, hogy ha a bíróság elkötelezett lenne a jog(tudomány?) iránt, már régen hatályon kívül helyezte volna a kisajátítási határozatot.
Hinnénk, hogy diszkrimináció elkövetése bírósági eljárásban fogalmilag kizárt, jogi nonszensz. Hiszen a bíróság feladata a jogvédelem, a jogszabályok érvényre juttatása, az "igazságtétel", ami természetesen magában foglalja a (közigazgatási vagy egyéb) eljárásban elkövetett esetleges diszkrimináció megszüntetését is.
Mielőtt tovább mennénk: a diszkrimináció az azonos jogi szabályozás alá vont jogalanyok közötti hátrányos megkülönböztetés, alkotmányos indok nélkül, amelyet az Alkotmány általánosságban büntetni rendel.
Adott egy 6023 m2-es telek, amelyen egy faház áll. Osztatlan közös tulajdon, tehát minden m2 közös, sőt, minden mm2 is közös. A 6023 m2 valamely részterületében az egyes tulajdonhányadok ugyanolyan arányban állnak egymással, mint az egész 6023 m2-ben az egyes tulajdonhányadok.
Ebből az következik, hogy ha a bíróság/hatóság kisajátít pl. 1 m2-t, akkor mindenkitől el kell vennie az 1 m2-nek megfelelő "részterületet" az illető tulajdonos tulajdoni hányadából. Olyan nincs, hogy xy résztulajdonostól arányaiban kevesebbet vesz el, mint amekkora tulajdoni hányada xy-nak van az egészben. És nem "illik" kifelejteni egy tulajdonost sem. Olyantól meg nem lehet elvenni, akinek telekrésze nincs. Ugyebár világos...
Akkor nézzük ennek mikéntjét, esetemben. Az elvonandó terület 3000 m2.
SP 6000/12046 * 360 m2 = 179 m2
KJ 6000/12046 * 551 m2 = 275 m2
FI 6000/12046 * 360 m2 = 179 m2 <>
SJ 6000/12046 * 232,5 m2=116 m2 <>
SJné 6000/12046 * 232,5 m2=116 m2 <>
JT 6000/12046 * 656 m2 = 327 m2 <>
NyZs 6000/12046 * 360 m2 = 179 m2 <>
SzA 6000/12046 * 275,5 m2=137 m2
SzJ 6000/12046 * 275,5 m2=137 m2
HF 6000/12046 * 575 m2 = 286 m2 <>
ÉJ 6000/12046 * 360 m2 = 179 m2
FI 6000/12046 * 540 m2 = 269 m2 <>
SFJ 6000/12046 * 442,5 m2=221 m2 <>
SFJné 6000/12046 * 442,5 m2=221 m2 <>
GGy 6000/12046 * 360 m2 = 179 m2
Összesen: 3000 m2
<> tulajdoni hányad változás
A kisajátítási határozat (2000. évi) elfelejtette figyelembe venni, hogy HF és feleségének házastársi vagyonközössége 1998-ban felbomlott, és a feleség telekrészét HF kapta. Széljegyként a változás a tul. lapon volt, a kis. határozat mégis vont el a feleségtől, HF-től pedig csak az indokoltnak a felét.
De a 2000. évi kisajátítási határozat meghozatala előtt egy hónappal három tulajdonostárs megvette másik kettőnek - akiket már nem is soroltam föl - tulajdoni hányadát, miáltal a három birtokszerzőt a többlet után nem sújtotta kisajátítás, míg az eladókat igen. Pedig széljegyként ez is a tul. lapon volt. A földhivatal a birtokváltozást átvezette, senki nem fellebezte meg.
A megyei bíróság 2001. dec.-ben közbenső ítéletben megállapította, hogy a kisajátításnak jogalapja nincs. Nosza, egy tul házaspár NyZs teljes tulajdoni hányadát nyomban megvásárolta. A földhivatal a tulajdonváltozást átvezette, senki nem fellebezte meg.
Az LB három év után helyezte hatályon kívül a megyei döntést. Persze ez NyZs-t és az új birtokszerzőket már nem érdekelte.
A kisajátítási határozatot nem perelte meg HF, ÉJ és GGy.
HF kisajátított tulajdoni hányadához lehetetlen hozzáférni - új eljárás nélkül. Pedig azt meg kellene emelni, hiszen ténylegesen a felesége részét is birtokolta 2000-ben. Új eljárást a bíróság nem akar, mert nincs új kisajátítási törvény, ennek híján pedig egy új eljárásban az AB-panasz ugyancsak megállhat. Tehát várakozik: vagy törvényre, vagy csodára.
NyZs a tulajdoni hányadát jogszerűen adta el, mert a megyei közbenső ítélet jogerős volt 2001. dec. és 2004. dec. között. A vevő jóhiszemű jogszerző.
ÉJ és a másik nem perelő GGy kisajátított tulajdoni hányadához sem lehet új eljárás nélkül hozzányúlni (a dohányt egyikük felvette).
Nos, a dolog lényege az, hogy az 1998-ban váló házaspár miatt, a kisajátítási határozat meghozatala előtti és közbeni tulajdoni hányad változások miatt az egyes tulajdonosoktól elvont területmértékek - és a határozatban megjelölt eredeti tulajdonviszonyok is tévesek - diszkriminálnak. Hiányzik 337 m2, amelyet a bíróságnak valaki(k)től pluszban el kellene venni. És ezt jogszerűen nem teheti. A nem perelők jóhiszeműen jártak el, és mivel nem peres felek, a bíróság utólag a kisajátított tulajdoni hányadukat nem emelheti fel (ráadásul a földhivatal is elutasította a kisajátítási határozat szerinti átvezetést). Felemelheti (alkotmányellenesen) ellenben a felperesek kisajátítandó tulajdoni hányadát, amely nélkül a 3000 m2 nem képes összejönni. Bonyolítja a helyzetet egy beavatkozó, FI, aki támogatja a felpereseket, és tulajdonos.
Előáll az a helyzet, hogy - új eljárás híján - a kisajátított 3000 m2-ben egészen mások lesznek a tulajdoni hányadok és tulajdonviszonyok, mint a 2000. évben az érintetlen 6023 m2-ben voltak.
Ezzel a bíróság nem csak konzerválja a kisajátítási határozat diszkriminációját, hanem újakat is visz bele.
Az a beadványom, amelyikben ezt kivesézem, egy éve hever bírósági aktámban. Vagy az történt, hogy a kutya sem nézte meg, vagy az, hogy nagy ívben tesznek rá. (Erre tippelek.)
Tény, hogy a tulajdonosok mint jogalanyok azonos szabályozási körbe tartoznak. Az nem lehet ok fajlagosan eltérő tulajdonelvonásra, mert valaki perelt, más pedig nem. Vagy az, hogy valaki csak beavatkozó. Az sem, hogy a földhivatal két évig - 1998-tól - nem volt hajlandó átvezetni a házaspár birtokváltozását, vagy másokét, a kis. hatóságot pedig a valós tulajdonviszonyok bazira nem érdekelték.
Elismerem, nehezen követhető ez az ügy. De ha konkrétan végigszámolom, nagy hülyeségek jönnek ki az elvonandó tulajdoni hányadokra és azok arányára.
Hát tisztességes az a bíróság, amelyik a hetedik perévben ilyen joghelyzetben tartja magát? És közben végig előtte van a tulajdoni lap 2000-ből, és újat is kért pár éve...Vagy pedig a jog(tudomány?) olyan mélységeire jutottunk, amely már a nobel-díj közelébe terelte bírómat, és csak a megfelelő pillanatra vár, hogy ezt az ő tudományos felfedezését jogerővel tegye vitathatatlanná.
A mondatok végén szereplő írásjel (?) azt jelenti, hogy amikett leírtam azok kérdések volt. Nem vettem magamra. De ha javasolhatom ne komcsizz-nácizz össze-vissza, mert semmi értelme. Meg aztán csak lejáratod a hozzád hasonló fogalmazókat...
Most akkor én egyike vagyok Kende Péter őszinte rajongóinak? Vagy én lennék a próbanáci? Ha ezt így látod, akkor nem remekjogász vagy, hanem egy kisszerű zugírász...
Gyönyörű reggelre ébredtem. Madarak ébresztője keltette a napot, a harmatcseppek mint apró gyöngyöcskék ringatóznak a fűszálakon, a fény-árny játék megkapó a fák között.
Ma dícsérnem kell a bíróságokat.
Van tisztességes bíró is.
Vagy inkább bírósági titkár.
Harmadjára is fölszólított a városi bíróság titkára, ugyan kezdeményeznék már végrehajtási pert, különben végrehajtanak. (264, 268. hsz.) Ha nem nyilatkozom, úgy tekinti, nem tartom sérelmesnek az eljárást, és irattározza ügyem. Kedvesen felajánlja, hogy amennyiben nehézséget okoz a kereset megfogalmazása, segítenek, tán meg is írják helyettem, csak pereljek már. A panasznapi fogadóórákról is kimerítően tájékoztat.
Harmadjára is megírtam, hogy az eljárás számomra sérelmes, de nem kezdeményezek végrehajtási pert.
Kíváncsi vagyok, negyedszer is felszólít-e. Amilyen rendes, megteszi.
Mert én bandavezér szeretnék lenni, a remekjogászhoz és a vasedényhez képest. Borsnéni és bandája.
Nem feltétlenül elfogadni kell Hack Péter ötletét, hanem gondolkodni rajta, vitatkozni vele, érvelni ellene, esetleg részigazságait elismerni. Az viszont gáz, hogy ezt is alapból elutasítják.
Ezzel nem is vitatkozom. Erről vitatkozni azoknak kellene, akik tehetnek valamit a változtatás érdekében. Sokkal ezelőtt már írtam, hogy szerintem ott zár szorosra a bírósági vezetés, ahol nem szerencsés. Néha a kívülállók, pont azért, mert kívülállók, érdekes dolgokra tapinthatnak rá.
Bocs, hogy beleszólok, de nem azt írta, hogy az utolsó remekjogászok egyike. Ő az utolsó remekjogász. Eltűnésével egyetlen remekjogász sem maradna, ellenben amíg regnál, az összes többi jogász nem "remek", csupán (átlag)jogász. Beleértve Borsnénit is. Utóbbi következtetéssel persze egyet kell értenem, ha egy remekjogász állítja. Hogy mi minden következik még a remekjogászi státusból, - ld. politikai nézetek a bírósági túlkapások vonatkozásában, ebben a topikban - annak csak a fantázia szab határt.
Egye fene. Hackot tulajdonképpen tisztelem is. Ő még az a fajta politikus volt, aki megfelelt az én politikáról vallott elveimnek - ha a nézeteimnek nem is. De ez a bíróságok fölötti bizottság akkor is nagyon SZDSZ-es ötlet.
A köze meg az a pártpreferenciákhoz, hogyszerintem nem szakmai jellegű javaslat.
Mint az utolsó remekjogászok egyike, gondolkodhatnál egy kicsit bonyolultabban. Ha valaki kritizálni meri a bírói kart, az nem feltétlenül pozícióhajhász, SZDSZ bérenc, értékromboló idióta. Amúgy Hack volt az első, aki hányingert kapott az SZDSZ MSZP-vel történő mutyizásától, fogta magát és ki is lépett a liberálisnak nevezett pártból, lemondva a jövőbeli képviselőségról. Szerintem őt aligha lehet vádolni a jelenlegi "értékek" elleni kirohanásokkal, még kevésbé azzal, hogy két kézzel kapaszkodik a székébe. (Tudom szektás is, az is baj.)
Egyébként ha olvastad az idézetet, akkor láthattad, hogy Galajda Ágnesnek, a Legfelsőbb Bíróság bírájának a szájából is hasonló beismerés hangzott el.
(Esetleg ő azért nem mérvadó, mert komcsi vagy MDF-es?)
De biztosan remek lesz a bíróságok munkája, ha egy ha egy fideszes, nem értékszétverő idézettel egekbe magasztaljuk a jelenlegi rendszert. Persze akkor mindjárt megszólal a topikon valami okos emeszpés, hogy mit szövegel ez itt, nem akar reformot, meg hülye is, ráadásul fideszes.
Hogy ezekhez a szakmai észrevételekhez mi köze van az egyes emberek pártpreferenciáihoz, azt szerintem Te sem tudod.
Először is nézzük meg mi is hangzott el a hazai büntetőelljárás egyik legjobb ismerőjének a szájából (Hack Péter) a Transparency International budapesti konferenciáján. (Tudom szektás meg miegymás, de abban megegyezhetünk, hogy ő a büntetőeljárás Hermann Ottója.)
"A bírósági rendszer működése ugyanis kívülállók számára teljesen átláthatatlan, a kinevezések és az eljárások ellenőrzése kizárólag a bírósági szervezeten belül történik. A bíróságokat felügyelő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tagjainak egy része például egyben megyei bíróság igazgatási vezetője is, így saját magát kell ellenőriznie, de hasonló a helyzet az ügyészségnél is, ahol korrupció gyanúja esetén a szervezet szintén saját magát vizsgálja.
Nincs átlátható, világos szabályozása továbbá annak, hogy milyen szempontok alapján választhatnak valakit bíróvá: Magyarországon mindössze 3 bíróság ír ki pályázatot megüresedett pozíciókra, 5 helyen pedig még formálisan sincs felvételi eljárás. Miközben az állásokra harmincszoros túljelentkezés van, a felvettek az esetek 2/3-ában nem a legjobb minősítésű, summa cum laude diplomájú aspiránsokat veszik fel. Emellett sok helyen azt sem lehet egyértelműen tudni, hogy mi alapján léphet előre egy bíró a ranglétrán - ezek a szempontok és szabályok gyakorlatilag a megyei bírósági elnökökön múlnak.
Az átláthatóságra azonban a bírák számonkérése során is szükség van a Transparency International szemlélete szerint: ez Magyarországon nincsen meg. Bár a törvény elvileg lehetőséget ad úgynevezett alkalmatlansági eljárásra, Hack Péter szerint egy ilyen eljárás sem zárult bíró eltávolításával az utóbbi időben. A számonkérés, belső ellenőrzés a bírósági vezetők hatásköre. Nekik sok lehetőségük van vizsgálódásra, kívülről azonban a bírósági szervezet jelenleg egyáltalán nem elszámoltatható - ismerte el a csütörtöki konferencián Galajda Ágnes, a Legfelsőbb Bíróság bírája is."
Lényegében én is ezekre a problémákra próbáltam rávilágítani saját ismerettségi körömből a magam sajátos stílusában. (Nem én rendeztem a konferenciát :-)
Máshol pl. az angolszász világban létezik felelősségbiztosítás, tehát hülyeség esetén nem az állam, hanem a biztosító fizet. Magának a biztosítónak nyilván az állam fizet, de annyival kevesebb jövedelemhez jut a bíró.
Ja, ha tudsz jobban fizető állást az APEH-nél légyszi szólj, mert akkor dobbantok. Eddig azért nem mentem oda, mert tényleg nem érte meg. (Az APEH központban a fiatalabbaknál a mozgóbér olyan 2-300 ezer forint körül mozgott, ami 1-1,5 havi fizetésnek felel meg, persze a kor és a beosztás változtathat ez az összeg, nem túl jelentős mértékben.)
Nagyon szomorú lenne, ha csak úgy röpködnének kifelé a bírák, mert azt jelentené csapnivaló a kiválasztás és a képzés. Az alkalmatlanoktól a gyakorlatban úgy szabadulnak meg, hogy felajánlják nekik, hogy elmehetnek maguktól és általában el is fogadják.
A közigazgatást nem magasztaltam fel, de tény, hogy mind az "adósok", mind az azóta "adóssá" vált illetékesek többet keresnek a velül egykorú bírónál, a közig. hivatalban meg kb. ugyanannyit. Lehet, hogy a prémiumos idők elmúltak, de a jutalékos idők (adóhivatal)még nem.
Valóban az állam fizet, az adófizetők pénzén, mint mindehol máshol is a világban. Gonosz megjegyzés: az államtól legalább megkapják a pénzüket, míg a lakatos nyomát bottal ütheted.
Mégis mit szeretnétek? Konkrétan, mint a kalapos boltban. A bíró által elkövetett hibákról lehetne vitatkozni, de azzal, hogy "lámpavasra vele" nem.
2006-ban az érkezett 119.165 ügyből 76.513-ban meltek vádat. a maradékból 8008 esetben halasztással éltek. (A tapasztalatok szerint ezen terheltek ötöde ellen fognak később vádat emelni.)
Érdekesség, hogy 42 esetben az ügyész enyhítésért, 49 esetben pedig egyenesen felmentésért fellebbezett.
Az ügyészség a felterjesztett ügyeknek egy jelentős hányadában nem emel vádat. (Pontos statisztikákat valószínűleg találsz az LF honlapján.) Még az sem túl ritka, hogy a vád beterjesztése után ejtik azt. (Igen emlékezetes, de messze nem egyedi eset volt a Palotás Jánosé.)
Ha már így megkérdezted: Modestinvs vagyok, az utolsó remekjogász.
Ott nem az volt a baj,hogy le akart valakit csukatni,hanem az,hogy belekeverték a politikát. Ez a legkönnyebb. Cserni akkor is felkészült,korrekt bíró-és még tudok jó néhányat. Azért nem nevezem emg őket,mert akkor be lehetne azonosítani. Annál meg rutinosabb avgyok,mert tudom,mit tettek néhány emberrel,aki ki merte nyitni a száját.. .o(((
Örülök neked. Tiszta szívből kívánom, egyszer kerülj bele egy ilyen spirálba..majd persze hirtelen derüljönk i az igazság.Miután egy - két évig elszórakozgatott veled valami nagy tudású bíró,meg az ő másodfokon ücsörgő triumvirátusa..
"az húzza fel az orrát aki visszakap abból a stílusból amit képvisel.
A te hangnemed változott az elsô bejegyzésed óta"
Figy nem hiszem, hogy alpári lettem volna Veled szemben, de ezzel nem kívánok többet foglalkozni. Egyáltalán nem változott a hangnemem és nem képviseltem alja stílust sem.
A bírói karról leírt kritikámat pedig vállalom és többször próbáltam rá utalni, hogy szép számmal akadnak kivételek. Ha pedig úgy gondolod, hogy Te nem tartozol ezen kivételek közé akkor nyugodtan habzóra püfölheted a klaviatúrát magad, és az általam említett kollégáid fokozott védelme érdekében. Én pedig hátradőlök, élvezem a virt. buksisimit és garantáltan nem fogsz emlékeztetni egy hülye évfolyamtársamra sem.
"aki ártatlanul tudomásul vesz egy letöltendô börtön büntetést I.fokon, az ülje le"
Ne magadból indulj ki! Már írtam, hogy egy mentálisan sérült, labilis személyről van szó, nem pedig egy többdiplomás kiegyensúlyozott figuráról. Biztos vagyok benne, hogy munkád során Te is találkoztál "nem túl bonyolult módon" gondolkodó, de a társadalom számára értékes emberekkel, akiknek a gondolkodásmódját a magunk fajta csak hosszú évek tapasztalata után vagy soha sem fogja megérteni. Igen, ilyenkor jutna a védő kiemelkedő szerephez, aki ezt a hajót nem túl elegánsan, de elengedte. Elszúrta és a hülye ügyvédek táborát gyarapítja ez tény, ez viszont nem menti fel a bírót azon felelőssége alól, hogy ártatlan embert ültetett le. Szerencsére ilyen a büntetőjog, mindig lehet a másikra ujjal mutogatni, ügyész a rendőrre, rendőr az ügyészre, bíróra, bíró az ügyészre rendőrre. Csak a mutogatásnak soha sincs vége, illetve mire vége lenne már senkit sem érdekel és szépen elfelejtődik az ügy.
"talán Cserni az egyetlen üdítő kivétel-,aki azt mondaná: Na,itt egyártetlan ember,akit az ügyészség megpróbál elítéltetni. "
Egyre szórakoztatóbb vagy. Épp Cserni, aki azzal lett híres, hogy annyira le akart csukatni valakit, hogy mániássá vált, amikor a fellebviteli bíróság megváltoztatta az ítéletét...
Őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy politikai alapon anyázzátok a bírákat. Nos, jobb ha tudod, nem mind fideszes. Sőt...
Fussunk neki még egyszer: te meg vagy róla győződve,hogy 100 esetből 96-ban a bíróság überfasza módon jár el,jó ítéletet hoz és még csak parányit sem hibázik?!
Kit érdekel,hogy milyen,ha hibázott? Nem is akármekkorát. Hiszen mindkét vádlott végig tagdta,hogy bűnös lenen. Mindezek ellenére ez az általad annyira sztárolt ember végig csak azt látta,hogy ők a bűnösök.. Mi ez,ha nem hiba? és ha hibázott,akkor annak nincs következménye? :o((
Nem az a baj,ha hibázik valaki-emberek vagyunk-de akkor legalább lássa plebs(beleértve minket,ügyvédeket is),hogy ők sem istenek,érinthetetlenek.. Engem jobban dühít az,amit szintén valaki a zugügyvédben írt le: Nincs ma egy bíró sem az országban-talán Cserni az egyetlen üdítő kivétel-,aki azt mondaná: Na,itt egyártetlan ember,akit az ügyészség megpróbál elítéltetni. Az én dolgom pedig az,hogy ezt az ügyet minden oldlaról alaposan megvizsgáljam-és ha szemernyi kétdégem is van, mentsem fel;bűncselekmény hiányában! Na,ez hiányzik a Lomnici-féle társaságból..
Mellesleg egy igen közeli hozzátartozóm bíró és van titkárnője, igaz ő nem úgy nevezi, de jó kávét főz és hatékonyan segíti a munkáját (igaz az iratokat nem segíti hazacipelni).
Engedd meg, hogy a megszólításodra és az első mondatodra röviden reagáljak. Tőled, (aki szintén jártál jogi egyetemre) magasabb szellemi színvonalat képviselő megnyilvánulást várna az ember. De felejtsük el, nem vagyok egy mimóza lélek, meg hozzá is szoktam, (voltak hülye évfolyamtársaim is) csak nem értem mitől lesz Neked jobb ha keményítesz a hangnemen. Hidd el, el tudom olvasni úgy is, ha normálisan szólsz hozzám, sőt még az agyamig is el fog jutni, igaz lassan, de most ráérek.
Ezt a Pusoma ügy iránti lázas rajongásodat pedig nem igazán értem. Egy egyszerű emberről van szó, aki mellesleg kissé labilis volt, úgy gondolta, megússza annyival és kész. A védője pedig nem hitt az ártatlanságában és abban sem, hogy a fellebbezés meghozza a számára hőn áhított felmentést. (A váderedményesség ugye, ami nem feltétlenül az ügyészség rendkívüli teljesítményét dicséri...) Ettől függetlenül dilettáns volt a védő, teljes mértékben igazad van.
A közfigyelem középpontjába került ügynél pedig aggályos, ha ilyen dolog történik. Ha lezuhanna az óriás airbus (A380), attól még szintén a légi közlekedés lenne a legbiztonságosabb és nem utaznának többen vonattal vagy autóval, de a gépen utazó 555 ember családját ez a tény a legkevésbé sem érdekelné. Hozzáteszem, hogy a bíróság ennél jóval szerencsésebb helyzetben van, hiszen lehetősége van a hibák korrigálására. A sérelmek orvoslására viszont aligha. Nem hiszem, hogy Te bevonulnál 1-2 évre x millió Ft-ért.
Szerintem az nem gerjesztett hisztéria, ha valakit ártatlanul elítélnek, hanem dilettantizmus. Ha pedig az ország egyik legjobb büntetőbírója és az általa vezetett tanács egy igen nagy horderejű ügyben dilettáns, akkor itt súlyos problémák vannak. Amúgy a sajtó az esetek többségében megemlítette, hogy az ország egyik legjobb büntetőbírója által vezetett tanács (pl. ha megnézed az indexen), az viszont tény, hogy az érthetőség kedvéért a média hajlamos a leegyszerűsítésekre.
Viszont Kaiser Edét jogerősen ítélték életfogytiglanra, azt pedig, hogy mi jár neki amúgy halmazatként a későbbiekben majd kiderül. Félre ne érts, nem szeretnék bűnözőkkel való szolidaritásra buzdítani, de azért más a megítélése egy tömegmészárlásnak, mint a Kaiser által elkövetett más bűncselekményeknek.
Olvassátok már el a zugügyvédben talán derelygrádi szellem hozzászólását-és ezt sok ügyvéd látja így.. sajnos.Alényeg:sokan inkább nem fellebbeznek,még ha ártatlanok is,mert egy aránylag enyhe ítélettel túl vannak az ügyön és az elhúzódó eljárások tönkreteszik egészségüket, családi életüket stb..
De nem baj,fő a váderedményesség és a sok elmarasztaló ítélet! Talán hallott a sok ..bíró arról az elvről,amit viszont nem alkalmaznak: inkább tíz bűnös fusson,minthogy egy ártatlan is szenvedjen..
Te meg az agyadat játszani-kevés sikerrel. Aki ennyire egyszerű,hogy így leírja: ..súlyosítási tilalom van.. az ne adja nekem a Csekonicsot. Így elnézést kérek nickfreetől, nem vele volt vitám.
Ne hagyd, hogy a sajtó, meg az ott gerjesztett hisztéria megtévesszen. A móri ügy tanácsvezetője (természetesen nem egyes bíró ítélkezett) az ország egyik legjobb büntetős bírája. nagy luxus lenne, hogy elveszítsük, csak mert egy (a másikat még nem ítélték el) hivatásos bűnöző téletének indoklása hibás. Az illetőnek hamazatként ugyanis amúgy is járt a 20 év.
A sajtó felületességét és következetlenségét az is mutatja, hogy csak a tanácsvezető lemondását követelték - holott nem egyedül hozta az ítéletet.
Először is szeretném megemlíteni, hogy jártam jogi egyetemre, szóval nem laikusként írtam le a gondolataimat a hazai törvénykezéssel kapcsolatban.
"bírót bizony ki lehet rúgni és csökkenteni is lehet a fizetését, ráadásul, ha nem is gyakran, de ez meg is történik"
Pontosan ez a probléma, amit leírsz: ha nem is gyakran. Hidd el, én is nagyon jól ismerem a Bsz.-t, az abban lefektetettekkel néhány kivételtől eltekintve nincs égető gond, viszont az érvényesüléssel annál inkább. A móri ügy bírája megtehette volna, hogy elegánsan önként nyugdíjba vonul, ehelyett tájékoztatta a nyilvánosságot a szóvivőn keresztül, hogy nem kíván élni a nyugállományba vonulás lehetőségével.
A bírói kinevezési eljárással hasonlóképpen tisztában vagyok az általad leírt ún. szakmai grénium a gyakorlatban szintén nem működik tökéletesen, hajlamos a részrehajlásra és az egyéni szimpátia érvényesítésére. Természetesen itt óvatosan fogalmaznék, mert számos pozitív kivétellel lehet találkozni.
Nem átlag feletti a bírák jövedelme, egy közigazgatásban dolgozó jogtanácsos is megkeres ennyit, ha nem többet, lazább munkával, nem is beszélve az illetékhivatali vagy adóhatósági előadóról.
Senki sem állította, hogy a bírói hivatás könnyű munka. Következésképpen, ha nem lenne elégséges az ott megszerezhető jövedelem, ráadásul jóval kevesebb munkával is több pénzt lehetne keresni, azt hiszem a bírák krémje régen eltávozott volna az általad felmagasztalt közigazgatásba. Egy 40 év körüli adóhatósági előadó közel nem keres annyit, mint hasonló korú társa bíróként. Most itt lehetne számokkal dobálózni, de elmúltak azok az idők, amikor a közigazgatásban mindenki féléves prémiummal spékelhette meg éves appanázsát. Egyéb iránt az átlag feletti jövedelmet a Magyarországon diplomásként megkereshető átlagbérhez viszonyítottam, ami a bírák esetében - nagyon helyesen - ezt az összeget meghaladja.
Korlátlanul nem fellebezhet senki. Pl. a móri ügy esetén ha nem merültek volna fel az új tények, akkor maradhattak volna benn életük végéig.
Bíróságokat valóban be lehet perelni kártérítésért ezt sem vitattam, a probléma csak az, hogy ezt a számlát is az adófizetők állják, ellentétben az Általad írt lakatossal.
A legnagyobb hibája a bíróságoknak, hogy valóban nem informálják megfelelően a társadalmat a bírák számonkérhetőségéről.
A bírót bizony ki lehet rúgni és csökkenteni is lehet a fizetését, ráadásul, ha nem is gyakran, de ez meg is történik. Na persze nem azért, mert a valaki a fejét követeli, hanem mert valóban nyomós ok van rá. Az igaz, hogy a legnagyobb ellenőrzés alatt az elsőfokú bírák álnak, de azért az is igaz (legalább is döntő többségében), hogy a legjobbak jutnak felfelé.
A bírót először 3 évre nevezik ki. A 3 év lejárta előtt komoly vizsgálaton esik át, nem beszélve arról, hogy a másodfokra felterjesztett ügyeiből, már elég sokat tudnak a munkájáról. Akkor nevezik ki, ha megfelelően dolgozik. Formálisan nem kirúgás, ha nem nevezik ki határozatlan időre, de gyakorlatilag az. Havonta számot kell adnia a befejezett és még folyamatban lévő ügyeiről, kiemelten azokról, amik 2 vagy 3 éven túliak, ezekben jelentésben kell közölnie a per elhúzódásának okát. Jelentenie kell, ha egy ítéletét nem foglalta határidőn belül írásba, stb, nem úntatlak. Évente egy szakmai grénium értékeli szóban és írásban szakmai munkáját.
Nem átlag feletti a bírák jövedelme, egy közigazgatásban dolgozó jogtanácsos is megkeres ennyit, ha nem többet, lazább munkával, nem is beszélve az illetékhivatali vagy adóhatósági előadóról. A közjegyző pedig nem zsebre, henem szivarzsebre teszi őket.
Ettől persze még összefuthatsz hülye bíróval éppenúgy, mint hülye orvossal, tanárral, lakatossal, stb., De ne felejts el, a határazatok ellen fellebbezhetsz!!!!
Amúgy a bíróságokat is be lehet perelni kártérítésért, országszerte folynak ilyen perek.
Igazad van, téves ítélet fogalma nem található a jogi terminológiában. Slampos fogalmazásom ilyen késői órán visszaüt. Konkrétan olyan esetekre gondoltam, amikor nem a vádlott követte el az adott bűncselekményt.
A Pusoma ügy szintén ezt az esetet testesíti meg, viszont ha jól emlékszem a vádlott nem élt a fellebbezés lehetőségével.
Múltkori borozgatásunknak is hosszasan ez volt a témája, amit Bob próbált jelen topic sorai között a maga sajátos stílusában megfogalmazni. A közelmúlt téves bírói ítéletei és a Bsz elavultsága hosszú távon ki fogja kezdeni a bírói kar jelenleg is eléggé megtépázott tekintélyét. Ha belegondolunk, hogy a társadalom többsége nem jogászokból áll és ezek a nem jogász emberek azt látják, hogy egy tanult ember (jelen esetben bíró) téves ítéletet hoz és ezek után még annyi sem hangzik el, az LB elnökétől, szóvivőtől, akárkitől, hogy bocs, igenis jogosan megy fel a pumpa a mezei adófizetőben. Mit lát az állampolgár? Azt, hogy a bírói kar a hazai átlagfizetésekhez képest magas jövedelemmel és társadalmi megbecsüléssel rendelkezik. Megkezdték a bíróságok felújítását, tehát a bírák munkakörülményei sem a balkáni viszonyokat idézik.
Ezért cserébe igenis elvárható lenne a bíráktól, hogy a móri horderejű ügyektől kezdve az egyszerű tyúklopásig lelkiismeretesen és körültekintően ítélkezzenek. Gondoljunk csak bele, ha egy orvos hibázik a műtét során (aki mellesleg jóval többet tanult, mint egy jogász) nem kerülheti el a felelősségrevonást. Ha egy gyermek megsérül az iskolában, szintén ekőveszik a pedagógust. Ha egy bíró elítél egy ártatlan embert, akkor mi is történik? Az állam kártérítést fizet... A bírót ezek után sem lehet kirúgni, lefokozni, félreállítani, fizetését csökkenteni, mert ők egy mindenek felett álló, tévedhetetlen csoport. A bírói kar pedig mindig összezár és megvédi a legpancserebb, legtehetségtelenebb tagjait is. Rosszabb, mint a rendőrség. A törvények pedig védik őken mindenáron, mint valami tévedhetetlen, szakrális hatalommal bíró, átlagon felüli csoportosulást. Mindenképpen be kellene vezetni a bírák társadalmi kontrollját és meg kellene szüntetni a bírói függetlenség álarca mögé bújtatott bebetonozottságukat. Az elmozdítás szinte lehetetlen, ami egyáltalán nem ösztönzőleg hanem ellenkezőleg hat.
Egyetemista koromban az egyik legjobb tanárom - aki egykoron büntetőbíró volt - mindig azt mondogatta, hogy bezzeg akkor, milyen jó volt, mert mindig vezethetett ittasan. Ez a mondata tökéletesen jelzi, a hozzá hasonló kisvárosi bírák hozzáállását a törvényekhez. Valamennyi - tisztelet a kivételnek - egykori évfolyamtársam nyugodt szívvel vedel vezetés közben, mert megvédi őket a bírói igazolvány. De felhozhatnám példának azt a tényt is, hogy egyes bíróságok jobban hasonlítanak egy nagy családi vállalkozásra, mint komoly szellemi műhelyre. Megyei bíró papa, mama berakja a kislányát kisfiát, ezek barátját, cimbiét. Ettől aztán garantált lesz a szakmai színvonal. Mi sem minősíti jobban a bírói kart, hogy egyetlen ismerősömnek sem sikerült anno protekció nélkül fogalmazói állást megkaparintania.
Szerintem ezek a dolgok elkeserítőek és van egy olyan sanda gyanom, hogy a jövőben nem lesz változás e téren.
Vártam válaszod, egyszerű barátom. De ezt nem mindenki tudja, tehát-ismervén a hozzád hasonló magyar átlagot-gondoltam, kiugrasztom a nyulat a bokorból,nehogy idetévedő jogban járatlan honfitársunk azt higgye: amit az I.fok kimondott, azt nem lehet súlyosítani. És azt is tudom,hogy a bírónak jegyzője, esetleg fogija vagy titkára van..
Szerinted az isteni bíró mit foglalkozik ilyen egyszerű-hozzá fel nem érő- kérdésekkel? Hiszen ő nem hibázhat,még ha ártatlan is az elítélt,akkor sem. Hol van ma máshol Magyarországon olyan munkahely,hogy össze-vissza csalhatsz,hazudhatsz és még csak felelősségre sem von(hat)nak téged a szent bírói függetlenség nevében? E mellé jár még a fizetett szabadság,a titkárnő, a jó fizetés stb..Mindez a mi pénzünkből..
Kis G. Eszer nyitott egytopicot,melynek az volt a címe: a társadalom szemete: a rendőr,az orvos(vag hasonló). Érdekes, a bírókat ő sem merte feltenni a listára. Kik ezek az "emberek",hogy őket csak dícséret illeti ,nem bírálat?!! .o(
A fellebbezéssel nem kockáztattak súlyosabb büntetést. Büntető ügyekben súlyosbítási tilalom van ugyanis.
A cellatársak tanúként való kihallgatása meg nehogy tilos legyen már! És akkor mi van, ha egy vádlott "védekezésképtelen"? Akkor már nem is szabad elítélni?
A sorrend: először a vamzer. Aztán jön csak az első fokú ítélet, amely ellen senki nem fellebbezett. Ha a beépített ember nincs, és nem húzza csőbe Pusomát, akkor fellebbezendő ítélet sincs. Ergo a védő sem tud hibázni.
Ha az ítélet túl enyhe volt, pl. mert mégiscsak látták, hogy Pusoma nem kezelhető úgy, mint mások, a védő pedig gyaníthatta, hogy az ítélet sokkal súlyosabb is lehetett volna, akkor tulajdonképpen Pusoma érdeke szerint járt el amikor az enyhébb büntetés elfogadása mellett maradt. A fellebbezés még nem tette volna semmissé a vamzernek tett beismerést. A fiatalember gyakorlatilag védekezés képtelen volt, és ezt senki nem ismerte fel. Kár, hogy az ügyvédje sem.
A levél aláírói zömükben ugyanolyan dilettánsok, mint te, a többiek meg vagy kizárt ügyvédek, vagy olyanok, akik büntetőügyekre specializálódtak. És nem lehet büntetlenül (értsd: lelki, személyiségi torzulások nélkül) évtizedeken át bűnelkövetőket védeni.
Feltűnően sok azon a listán az SZDSZ-es politikus. Van az aláírók között olyan is, aki csak némi szerencsével és a kapcsolataival (épp SZDSZ-es volt a Belügyminiszter) úszta meg, hogy elmarasztalják bűnpártolás miatt gyilkossági ügyben.
Erről jut eszembe: érdekes lenne megvizsgálni az átfedést ezen levél és a Franciországnak a zámolyi banda menedékéért köszönetet mondó levél jegyzői között. Biztos vagy benne, hogy olyan nagy dicsőség velük közös platformra kerülni?
"Pusoma Dénes 1997. január 8. napján kártalanítási keresetet nyújtott be a Magyar Állam ellen, majd még ebben az évben, augusztus 5-én öngyilkosságot követett el.
Az 1997. január 8. napján elkezdett és az örökösök nevében folytatott kártalanítási eljárás - amelyben Pusoma Dénest, majd az örököseit kezdettol fogva én képviseltem - jogerosen 2002. február 21. napján fejezodött be, a Heves Megyei Bíróság a kártalanítási kérelmet teljes egészében elutasító elsofokú ítéletet helybenhagyta. Az elutasító döntés lényege az volt, hogy Pusoma Dénes a hatóságot az alapeljárás során megtévesztette és okot adott arra, hogy a gyanú reá terelodjék. Ugyanis a fogdán a gyilkosságot beismero levelet irt és adott át a zárkatársának, aki azt a rendoröknek hamarosan átadta. Minekutána beépített emberként - vamzerként - pont ez volt a megbízatása.
Az ismertetett esetbol a drámát mérgemben írtam, mert felháborított a hatóságok eljárása. Szerintem ugyanis nem Pusoma Dénes tévesztette meg a hatóságokat, hanem a hatóságok tévesztették meg ot." (Kiemelés tőlem.)
Azért ez a módszer elgondolkodtató. Gyenge lelki alkatú gyanúsítottra rá lehet verni az el nem követett bűncselekményt, ehhez az állam beépített embert alkalmaz, majd utólag erre a gyengeségre hivatkozni a kártalanítás megtagadásakor? Nem semmi.
De maga az öt évig húzódó kártalanítási eljárás sem semmi.
Nem szeretnék tartósan a Pusoma üggyel foglalkozni, mert alul vagyok informálva, egyébként pedig nem ezt láttam lényegesnek a parlamenti nyílt nap alkalmából összeállított levéllel kapcsolatban. Számomra csak az a feltűnő, hogy én mint amatőr (kényszer)pereskedő hasonló visszásságokat fedeztem fel és élek meg, mint sokan a hivatásszerűen ezzel foglalkozók - pl. ügyvédek - között. Ez az egybeesés nem véletlen. De nem is lehet véletlen az, ha más a kockát szögletesnek látja, mivel hogy tényleg az, akkor én is szögletesnek látom. Az lenne a problémás, ha éppen kereknek látnám.
Persze az érdek alapon feltett szemüveg a látást torzítja.
Nem emléxem, hogy ugyanarra az eredményre jutottunk volna.
Nem veled, hanem azokkal vállalok közösséget, akik a levelet aláírták. Az nem zavar, ha Te nem csatlakozol ehhez. Tisztelem az önálló véleményeket, már amelyik tárgyilagos. (A hülyézésért azonban ezt a mod.figurát egyre inkább szívesen pofánvágnám. Már csak azért, hogy öregségére megtanulja, mi a másik véleményének tisztelete. Nem emléxem, hogy ilyet mondtam volna róla.)
Ami Flattilát illeti: igen, mást is kimoderáltak már onnan, ha jól tudom, téged is a PoliDiliben.
Pusoma ügy:
Kende Péter tán nem fog haragudni, ha kis részt - csak a tényállás kedvéért - idézek a Védtelen igazságból (280. old.)
"Az igazság kiderültekor elrendelték a perújítást, fél év múlva Pusomát ...fölmentették. Jogi képviselője... elindította a kártalanítási pert, mivel a magyar állam képviseletében eljáró jogtanácsos nem volt hajlandó egyezséget kötni, sőt, egyáltalán nem ismerte el, hogy Pusomának joga lenne kártérítésre. A jogtanácsos arra hivatkozott, amikor előzetes letartóztatása idején a rendőrök vamzert küldtek be Pusomához a zárkájába, s neki sikerült is a labilis idegzetű fiatalembert rávenni, hogy beismerő levelet írjon neki - tehát Pusoma megtévesztette a hatóságokat, és okot adott arra, hogy reá terelődjön a gyanú.
A bíróságok első-és másodfokon egyaránt elfogadták ezt az érvelést, s elutasították a kártalanítás iránti keresetet...."
Tehát Pusoma vétlen volt. A jogról fogalma sem volt. De ült, több mint két évet. Labilis idegzetű volt. Kártérítést, kártalanítást nem kapott. Felelőssége, hogy hagyta magát rávenni a beismerésre, nem áll arányban a két évi szabadságvesztéssel, pláne nem azzal, hogy ezért a két évért senki nem ítél meg neki egy fillért sem. A bíróságoknak föl kellett volna ismerni a labilis idegzet, a bűncselekmény bevallása és a tényleges ártatlanság közötti "kapcsolatot",legalább utólag. Nem ismerték föl, ezért nem kapott egy fillért sem. Ezt már nem tudta megemészteni, mert az igazságban gondolkodott, nem a jogszolgáltatásban.
A véleményem természetesen szubjektív, de fenntartom a jogot megalkotására, megváltoztatására, esetleg megtagadására. Amint minden bizonnyal a belinkelt levél alkotói is.
A kommunistázásod annyira szánalmas, hogy nem is kívánom ragozni. Velem kapcsolatban pedig elég röhögséges. Nem is fordult eddig elő, valahogy ez rólam senkinek nem jutott eszébe.
A baj az, hogy amit leírtam nem jogÉRTELMEZÉS, hanem maga a JOG. A törvényeken a bíróság nem változtathat. Fordulj az országgyűléshez!
No ez az igazi kommunista jogértelmezés. Ez is egy módszer a jogállamiság normáinak felülírására. Tisztára azt hittem, amikor a kisajátítási határozat jogszerűségét vitatom, a per végeredménye az lesz, hogy az ingatlan (dolog) megmarad, vagy éppen elvesztem. Döntés arról, van-e jogom a tulajdonom megtartására... Szóval csak azt állapítja meg majd a bíróság, hogy a határozat nem volt jogsértő, és a vagyonomra mint dologra nem is lesz rendelkezés...? Arra sem lesz rendelkezés, hogy a tulajdonostársam által végzett építés ellenértékét ki kapja...? Borsnéni, ha ezt tanítjátok az egyetemeken, akkor az siralmas. Neked és mod.társadnak fogalma sincs a jogállamiságról. Ezt még megbocsájthatónak tartom, mert a szoc. érában szocializálódni objektív dolog. Elszakadni tőle nehéz, alkalmazkodási készség szükséges hozzá. Az meg vagy van, vagy nincs. De ha mégis tudod, mint kellene lennie az alkotmány szelleme szerint, akkor amit itt művelsz ezzel a hamis jogterjesztéssel, az galád dolog. Értem, hogy a bíróságoknak a hatalomgyakorlás zavartalanságához fűződő érdeke szerint kellenek olyan felügyelők, akiknek az a dolga, hogy szekálja az olyan jogkeresőket, akik nem tudnak belenyugodni a bíróságok galádságaiba és az ilyenfajta szoc. jogértelmezésbe. Csak éppen elfogadni nem tudom, mert az erkölcsi normáim nem engedik. De nem vagyunk egyformák.
"A dologi joji per dologi jog, jogosultság fennállását és az ebből eredő követeléseket dönti el, érdemben. "
Szóval a kisajátítási határozat bírósági vitája - mivel az közig. per - nem fogja eldönteni, mi lesz az ingatlanom sorsa, az ebből eredő követelésem megáll-e vagy sem. Pénzre váltjuk-e a dolgot vagy sem. Kínában vagy Észak-Koreában tárt karokkal várnának.
Közig per a közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányul. Tárgya csupán csak az, hogy a közigazgatási határozat törvénysértő-e. A dologi joji per dologi jog, jogosultság fennállását és az ebből eredő követeléseket dönti el, érdemben.
Szakmailag egyre lejjebb kerültök. De segítek kioperálni a szöget a fejedből.
Ez a per dologi, mert az ingatlan dolog. Ez még nem zárja ki, hogy egyben közigazgatási is legyen. Mi a dolog? Tallózzunk egy kicsit a Ptk-ban, nem fog nektek ártani :)
94. § (1) Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. 112. § (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. (2) Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. 121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja. (2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. 157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. (3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. 158. § (1) Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. (2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott. 159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. 189. § (1) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását.
A per tárgya a birtoklás (ingatlan mint birtokolható dolog) maga, másodlagosan pedig ha a dolgot elvonják, többlet kártalanítás. Ennek eldöntése a kisajátítási határozat jogszerűségének felülvizsgálatán keresztül történik, a Pp. XX. Fejezetében előírt speciális szabályok alkalmazásával. A speciális szabályokat pedig akkor kell alkalmazni, ha az a XX. Fejezetben kötelező, egyébként az általánosakat.
A Pp. 324.§ (4) bekezdését az 1999. évi CX. tv. 51. § iktatta be. Az ehhez fűzött Indokolás kapcsolódó szakasza: A törvény 51. §-a a közigazgatási perekre vonatkozóan állapít meg egy új, sajátos rendelkezést a bíróság összetételét illetően. A Pp. 11. §-a rendelkezik általában a polgári pert elbíráló bíróság összetételéről. A 11. § (2) bekezdése szerint a bíróság főszabályként egyesbíróként jár el elsőfokon. Kivételt képez ez alól a munkaügyi per, amelyben a Pp. 349/A. § alapján a bíróság ülnökök közreműködésével ítélkezik. Néhány esetben külön törvény rendelkezik a Pp. 11. § (6) bekezdésének megfelelően az elsőfokú bíróság eltérő összetételéről. A törvény egy újabb eltérési okot teremt meg. A törvény szerint, ha olyan határozat felülvizsgálata iránt indult az ügy, amely pénzbeni követelést tartalmaz, és a vitássá tett követelés összege a harminc millió forintot meghaladja, az elsőfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Az 1998. évi LXXI. törvény rendelkezése alapján a közigazgatási perekben elsőfokon a megyei bíróság dönt (kivéve a társadalombiztosítási ügyeket) és ezekben az ügyekben (ideértve a társadalombiztosítási pereket is) főszabályként nincs helye fellebbezésnek az elsőfokú bíróság határozata ellen. Erre tekintettel indokolt, hogy ezt a jogerős döntést azokban a pénzbeni marasztalást eredményező ügyekben, amelyekben a vitatott érték a harminc millió forintot meghaladja, ne egyesbíró, hanem három hivatásos bíróból álló tanács hozza meg.
Az indokolás lényege, hogy közig. perben (ami jelen esetben egyben dologi is) fellebbezésnek helye nincs. Ha a perérték ezzel párhuzamosan jelentős, pl. valakit köteleznek harmincmillió Ft-ot meghaladó tb-járulék vagy vámköltség megfizetésére, akkor máris három hivatásos bírónak kell(ett) eljárnia. Ebből a szempontból mindegy, hogy haszonélvezeti jogról (dolog, Pk. 132.) kell dönteni, vagy ingatlanról (az is dolog). Esetleg egyéb követelésről (pénzről, ami ugyancsak dolog, hiszen birtokolható). Aztán milyen alapon lehetne különbséget tenni az egyes közig. perek jogalanyai között 30 milla perérték fölött, némely esetben egyesbíró járna el, másokban pedig tanács? Ezt hol olvassátok a Pp. XX. Fejezetében?
Ha nem áll föl a tanács, rendben. De akkor citálom a Római Egyezményt, a törvényes bírósághoz való jog megsértését, és kártérítést kérek ilyen alapon is. L'oréal - mert megérdemlem.
Ez már nekem is szöget ütött a fejembe. Ha több pénzt akar, akkor csak a különbözet jön számításba - nem kell tanács. Ha a kisajátítást magát akarja megsemmisítteni, akkor nem játszik az érték - nem kell tanács.
Ilyen az, amikor valaki egy szál cédé jogtárba öltözötten azt hiszi, hogy kész akadémiai jogtudós. Már várom, amikor a vakbelét is kiveszi tükörből.
A tanács kijelöléséről szóló végzést????? Hát azt biza várhatod! :-)
Nem olyan bonyolult dolog ez: Bejelented, hogy szerinted súlyos eljárási szabálysértés történt, kéred, hogy orvosolják. Legkésőbb az ítéletben meg kell indokolni, ha nem fogadják el, ha meg igen, akkor keresel más puffognivalót. Erre alapozva egyébként fellebbezést is előterjeszthetsz.
Túljogászkodod a cuccot, erős zagyvaság az eredmény. Ha szépen egyszerűen elmondonád mit akarsz, biztosabban célt érnél. Ennyi idézet még egy szakcikk lábjegyzetében sincs.
"Közigazgatási határozatok felülvizsgáltában szerintem egyébként sem számít a perérték. (De erre nem esküdnék meg, a KET bevezetésével történhetett változás.) "
A Pp. 324.§ (4) bek. éppen a Pp. XX. Fejezetében van. 324. § (1) Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Ha a perben vitatott pénzbeli követelés összege a harmincmillió forintot meghaladja, az első fokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
"És? Semmit nem akarnak fizetni? Mert ha mégis, akkor a vitatott követelés értéke szükségképpen kisebb az ingatlan értékénél. "
Ez helytelen jogértelmezés, tekintettel arra, hogy a jogalapot is vitattuk, tehát a teljes elvonandó ingatlan értéke a vita tárgya.
Pp. A pertárgy értéke 24. § (1) A pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. (2) A keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként - a tényleg megállapítható összegtől függetlenül - az alábbi értéket kell számításba venni: e) dologi jogi perekben a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét;
PK 132. szám A haszonélvezettel kapcsolatos perben a per tárgya értékének meghatározásánál a Pp. 24. §-a (2) bekezdése e) pontjának az a rendelkezése irányadó, amely szerint a keresettel érvényesített jog értékeként a vitás dologi jog értékét kell számításba venni. Ennek az értéknek a kiszámítására az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 72. §-ában foglaltak az irányadók.
Pp. 25. § (3) Ha egy vagy több felperes ugyanabban a keresetlevélben egy vagy több alperes elleni követeléseit érvényesíti, a pertárgy értékének megállapításánál az összes követeléseket össze kell adni.
Ha igaz lenne a fenti állításod, akkor a hivatkozott BH masszív bírósági túlkapás lenne. Akkor pedig éppen e topikban lenne a helye.
"Közigazgatási határozatok felülvizsgáltában szerintem egyébként sem számít a perérték. (De erre nem esküdnék meg, a KET bevezetésével történhetett változás.) "
A Pp. 324.§ (4) bek. éppen a Pp. XX. Fejezetében van. Új bek.
324. § (1) Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Ha a perben vitatott pénzbeli követelés összege a harmincmillió forintot meghaladja, az első fokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
Új bek.
"És? Semmit nem akarnak fizetni? Mert ha mégis, akkor a vitatott követelés értéke szükségképpen kisebb az ingatlan értékénél. " Új bek.
Ez helytelen jogértelmezés, tekintettel arra, hogy a jogalapot is vitattuk, tehát a teljes elvonandó ingatlan értéke a vita tárgya. Új bek.
Pp.
A pertárgy értéke Új bek.
24. § (1) A pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó.
(2) A keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként - a tényleg megállapítható összegtől függetlenül - az alábbi értéket kell számításba venni:
e) dologi jogi perekben a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét; Új.bek.
PK 132. szám
A haszonélvezettel kapcsolatos perben a per tárgya értékének meghatározásánál a Pp. 24. §-a (2) bekezdése e) pontjának az a rendelkezése irányadó, amely szerint a keresettel érvényesített jog értékeként a vitás dologi jog értékét kell számításba venni. Ennek az értéknek a kiszámítására az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 72. §-ában foglaltak az irányadók. Új.bek.
Pp.
25. § (3) Ha egy vagy több felperes ugyanabban a keresetlevélben egy vagy több alperes elleni követeléseit érvényesíti, a pertárgy értékének megállapításánál az összes követeléseket össze kell adni. Új bek.
Ha igaz lenne a fenti állításod, akkor a hivatkozott BH masszív bírósági túlkapás lenne. Akkor pedig éppen e topikban lenne a helye.
És? Semmit nem akarnak fizetni? Mert ha mégis, akkor a vitatott követelés értéke szükségképpen kisebb az ingatlan értékénél. Közigazgatási határozatok felülvizsgáltában szerintem egyébként sem számít a perérték. (De erre nem esküdnék meg, a KET bevezetésével történhetett változás.)
OFF
A fórummotorral tényleg van valami gond. Csak html-ben lehet szerkeszteni a szöveget - nem hagy átkapcsolni a "Szerkeszt" üzemmódra, ahol sima szövegszerkesztéssel is menne.
ON
Ha a kisajátított ingatlanrész értéke - amelynek az ellenértékének a megtérítését kérjük - eleve harmincmillió fölött van, a vitatott követelés min. ekkora. Aztán ott a hivatkozott BH. Tán az analógiát is kétségbevonod?
Szia Aranka!
Köszönöm a tanácsot. Igazából nem érdekem ennek a pernek a gyors lefutása, mindenképpen Strasbourghoz fordulunk, már összejött annyi jogsérelem, hogy kénytelenek lesznek elmarasztalni a MK-ot. Pl. a szept-i tárgyalás már átesik a nyolcadik perévbe.
Tudom, hogy soronkívüliség iránt is terjeszthettünk volna elő kérelmet. Ezt azért nem tettük, mert több AB-panaszunk is van önkorm-i rendeletek ellen. Mivel a bíró erre való hivatkozásunk alapján és kérelmünkre sem függesztette fel az eljárást - nem köteles, tudom - időt kell kapnia az AB-nek. A rendeletek megsemmisítésével a kisajátítás jogalapja szünik meg, a pert megnyernénk.
Netes rendszeremen nem változtattam, ezért nem értem az átszerkesztést. Használom a Megnéz funkciót, de tenni semmit nem tudok a transzformáció ellen (most sem). Várom a modik felvilágosítását. Azóta torzulok, mióta a keyMedia itt reklámoz. Nálad minden rendben?
Szia!
Az OIT honlapján megtalálod (a Fővárosi Bíróságén is) azt a közérdekű adatkérelmi nyomtatványt, és a hozzá tartozó szabályokat, amivel konkrét kérdéseidre 8 napon belül választ kell kapj. Én a helyedben - az előbb leírtak alapján - számos kérdést tudnék feladni nekik, és könnyen lehet, hogy előre is viszed vele ügyedet.
Szerintem nem moderátori játszadozás szerkeszti át a hozzászólásodat, hanem attól függ pld. hogy milyen rendszerben netezel. Próbáld meg megnézni mielőtt elküldöd a"Megnéz" menüben, és akkor láthatod a végleges formátumot, amin még van változtatásra lehetőséged.
Elkerülte figyelmed a 639-es hsz. szövegrésze:
"És egyesbíróként új tárgyalási időpontot jelölt ki szept. második felére." Mármint 2007. szept. második felére.
Kivételesen beidézem a bíróságnak írásban tett - személyesen, még aznap benyújtott - nyilatkozatomat, amiből láthatod, hogy jelen helyzetben még nincs okom és lehetőségem az LB-hez fordulni. Előtte van min. három jogi lehetőségem, amelyek egyenként is hatásosak lehetnek. A beadványból kitetszik, hogy a néhány napra rá megtartott tárgyalást el kellett volna halasztani, és szept-re nem lehetett volna egyesbíróként tárgyalási időpontot kitűzni.
(Ezt a hsz-t szépen tagolt formában írom. Ha a zindex ezt a tagolást eltorzítja mint a korábbit tette, arról nem tehetek. Micsoda moderálási trükk...)
... Megyei Bíróság 2007. ápr. 23.
Hiv. szám:
Tisztelt ... Megyei Bíróság!
Fenti számú perben a 99. sz. végzésre hivatkozva kérem, hogy Tisztelt Bíróság a pert teljes terjedelmében a Pp. 324.§(4) bekezdés értelmében megismételni szíveskedjék.
Dr. ... felperesi jogi képviselő 2007. ápr. 16-i keltezésű előkészítő iratához az alant nem érintett kérdésekben csatlakozom.
Indokolás
Pp. 324.§ (4) "Ha a perben vitatott pénzbeli követelés összege a harmincmillió forintot meghaladja, az elsőfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el."
Az előterjesztett ingatlanforgalmi szakvélemény szerint a vitatott perérték a 30 millió forintot meghaladja. A perérték limit fölé kerülése a Pp. fenti szabályának alkalmazását hívja fel, vagyis a perben kizárólag három hivatásos bíróból álló tanács járhat el.
Per alatt, ügy alatt a Legfelsőbb Bíróság 1/1998. sz. Polgári Jogegységi határozat szerint magát az eldöntendő jogvitát kell érteni, amely jogvita a bíróság előtt zajlik. A bíróság előtt folyó jogvita - a per - egységes egész. Ennek egyes részei - a perszakaszok - összessége képezik a teljes ügyet, az abban való bírósági eljárást. A jogalap kérdésében folytatott jogvita, bírósági perszakasz. Nincs jelentősége e szempontból az egyes perszakaszok megnevezésének, azok elkülönültségének, a Pp. hivatkozott rendelkezése a teljes perre, nem pedig egyes perszakaszokra teszi perértéktől függővé az eljáró tanács felállítását, ezáltal egyes perszakaszok - önkényes értelmezéssel - nem vonhatók ki az általános eljárási szabály alól. Mivel a jogalap kérdésében is Pp. fenti szabályával ellentétben egyesbíró járt el, a teljes eljárás megismétlése a kogens szabály alkalmazásával kötelező.
Ezt a jogértelmezést a Legfelsőbb bíróság KÜ BH 2005/126. számú eseti döntése példázza: (Súlyos eljárási szabálysértés, ha a bíróság kisajátítási kártalanítással kapcsolatos közigazgatási határozat megváltoztatása iránt indított perben a felperes 30 millió forintot meghaladó követeléséről nem három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.(1952. évi III. tv. 11. §, 324. §))
A szakértői vélemény megválaszolandó kérdéseit - így a 2000. évhez történő rendelést - a fentiek értelmében nem a hatáskörrel rendelkező bírói tanács tette fel.
Releváns azonban a szakértői vélemény a kisajátítandó ingatlanrész 2000-es forgalmi értékére, vagyis a perértékre, amely mivel 2007-et írunk csak magasabb lehet. Az egyesbírói kérdésfeltevés okafogyottá teszi szakértői véleményre történő érdemi felperesi nyilatkozatot is.
A 2000-es évi ingatlanérték és a 2007-es évi (vagy a majdani kisajátításkori) ingatlanérték között többtízmillió forintos eltérés van. Az érdemében helytelen bírói kérdésfeltevés kapcsán a kisajátítást szenvedőket ez az értékkülönbözet közvetlen kárként érné, többek között ezért is indokolt a szakértői vélemény kiegészítése amelyre már most határozott kérelmet terjesztek a még ki sem jelölt bírói tanácshoz. Jelen perszakaszban nem tudni, mikor kerül sor illetve sor kerül-e egyáltalán szakértői vélemény kérésre, mert azt meg kell előznie a jogalap kérdésében - tanácsban - történő eljárásnak. (Ez eljárásban pedig felperesek nem lehetnek elzárva olyan jogi érvek előterjesztésétől, amelyeket a korábbi, immár szabálytalan eljárásban nem tettek.)
Fenntartom azonban a jogot arra, hogy a majdani szakértői véleményhez az idő múlására tekintettel az eddigi kérdéseken túlmenő kérdések megválaszolását is kérjem.
Tisztelt ... Megyei Bíróság!
2007. ápr. ...-a 10.00 órára - folytatólagos tárgyalásra - történő idézést, fenti nyilatkozatom szerint nem a hatáskörrel rendelkező bírói tanács hozta. A tárgyalás hivatalból történő elhalasztása szükséges. Kérem a tanács kijelöléséről szóló végzést számomra mihamarabb megküldeni, a Pp. 13-21. §-aira tekintettel is.
Tisztelettel
.... felperes
Ha monománia alatt azt érted, hogy következetesen be szeretném tartatni a törvényt a bírókkal, akkor valóban monomániás vagyok. De ha ezt a hármas tanács dolgot rosszul gondolom, magyarázd el mint jogtudor, miért nincs igazam.
Elgondolkodtam, micsoda nyomást gyakorolhatnak az egyes bírókra föntről! Vagy fanatikus az a bíró amelyik ezzel a nyomással szembeszáll, vagy már annyira elege van, hogy nem érdeklik a következmények.
Elméletileg a bírónak jogalakító lehetősége van: az AB-hez fordulhat, ha alkotmányellenesnek ítéli a jogszabályt amelyet alkalmaznia kell az előtte lévő konkrét ügyben. Érdekes, hogy az én bírómnak - indítvány ellenére - sincs mersze ehhez (a kisajátítási Tvr.-ről beszélek, amelyet fel kellene váltani jún. 30-ig egy másikkal. Persze az új nincs a jogalkotási programban, mondanom sem kell.). Még ahhoz se, hogy a hármas tanács felállítását kezdeményezze. Azért az nem semmi, hogy a törvény kikerülhetetlen rendelkezését semmibe veszi...Röhej, hogy jogvédelemért éppen ahhoz az LB-hez kell fordulnom, amelyiket már többször rajtakaptam sumákoláson. (Most megint magam akadályozom meg, hogy ügyemben tisztességesen járjanak el :) )
Alaposan túlértékeled magadat. Cserni meg nagyon zokon vette, hogy helyre tették a tévedését. Lám, nemcsak a vesztes felek egyike-másika válik monomániássá. Megeshet ez felülbírált bíróval is.
Lényeges eljárási szabálysértésre hivatkozva, kezdeményezheted az ítélet hatályon kívül helyezését, de az eljárás folymán is bármikor hivatkozhatsz rá, sőt kérheted ennek jegyzőkönyvbe vételét.
Off.
Olyan érzés kerített hatalmába, hogy esetleg a postabank-ügyig már eljuthattál :)
Lám, itt sincs felelős.
Kedvelem a tartályos példákat, szemléletesek.
Pl.
Végy egy zárt tartályt. Szabály, hogy a nyomás ellenőrizetlenül nem csökkenhet. Legyen ez a tartály a Postabank.
Regisztráljuk a nyomást - kezdőérték - ami X. Aztán megnézzük négy év múlva, amely már csak X-140 milliárd.
Következtetés: a tartályon lyuknak kell lennie, hiszen esik a nyomás (tünik a pénz).
Ha csökken a nyomás, arról valaki tehet, valahol iszonyatos lyuknak (felelősnek) kell lennie, a nyomásesésért a lyuk felel, vagyis aki csinálta a lyukat, vagy csak éveken át hagyta, hogy legyen.
Az állam szervei pedig kihozzák, hogy már pedig felelős (így lyuk) nincs, bár az igaz, hogy a nyomás rohadtul leesett, majd a nép az egyensúlyi állapotot helyreállítja (adóból). Mondjuk úgy, hogy az egész tartályt kidobjuk.
Hol van ez az eltünt nyomás - pénzmennyiség? Rájött már valaki? Mert ha a Piri nénit a piacról felküldeném, bizony megtalálná. De az állami szervek nem lelik.
Persze az állam szervei függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve - meg egyéb baromságok, kinek mi a gumilegye.
Ha valaki mégis fellelné, kinél, hol, merre stb. lehetnek a 140 milliárdok, mire kimondaná, már el is kaszálták az ügyet, ezért eleve nem is érdemes megtalálni. Sőt, egyenesen veszélyes! A népnek meg úgy sem kell (hiszen nem is reklamál) visszaadni a pótteljesítést.
Hát ekkora marhák vagyunk mi, mert elhisszük, hiszen "hitelesen" mondják, hogy lyuk nincs. Azért hiszünk, mert az állam szervei ezt mondják, az pedig igaz lehet, hiszen kizárólag a törvénynek vannak alárendelve.
Persze mindez a bíróságokra nem igaz, azok aztán tényleg csak a törvénynek vannak alárendelve, az sem igaz, hogy a vád képviselői esetleg tartanának attól, hogy a bíróság nem találja megalapozottnak a vádat és nevetségessé válnak.
On.
Akkor most térjünk vissza a hármas tanácsban történő bírósági eljáráshoz.
Pp. 324.§ (4) Ha a perben vitatott pénzbeli követelés összege a harmincmillió forintot meghaladja, az elsőfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
Aztán itt egy BH: 2005/126.
Súlyos eljárási szabálysértés, ha a bíróság kisajátítási kártalanítással kapcsolatos közigazgatási határozat megváltoztatása iránt indított perben a felperes 30 millió forintot meghaladó követeléséről nem három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz (1952. évi III. tv. 11.§. 324.§.)
Mivel a bíróság független és csak a törvénynek van alárendelve, az meg a fenti, hittem, hogy nyomban kijelölik a hármas tanácsot, és elkezdjük a pert előlről.
Frászt.
Pertársaim elmondása szerint (elfelejtettem elmenni, mert a hármas tanács nem állt fel, alperesek jogi képviselője és további felperesek jogi képviselője is távol maradt) bíróm ezt a jogesetet és a joghely kogens rendelkezését gazdasági perekre vonatkoztatja. Nem zavarja a BH-nak a "kisajátítással kapcsolatos" szövegrésze, és az sem, hogy a Pp. 324. § (4) bek. most hatályos - eltérő - szövegét csak a 2005. nov. elsejét követően indult ügyekben kell alkalmazni. Rám az idézett vonatkozik.
És egyesbíróként új tárgyalási időpontot jelölt ki szept. második felére. Hogy ezzel II.r. alperes zsebéből cca egymilliót vett ki? Kit érdekel. Sajnálom, hogy elvettem I.r. alperes felülvizsgálati érvét, de hát ez van.
Látod kedves nickfree, egységesen sz_ar ez, és ezt szinte bármiből le tudom neked vonni. Ezt a telekrész bármilyen eszközökkel is, de odaítélik az önkormányzatnak.
Azért néha derülök is a dolgon, amikor ilyen helyzetekbe lavírozza magát, mint pl. ez:
Az önkormányzat anyagi helyzete sosem volt rózsás. Zörögtem, mert bölcsőde és óvoda helyett kisajátításra költött (pl. az én adómból is), a szülők pedig a szomszéd településekre hordták a lurkókat. Már akkor beíratták a gyermeket, amikor az még csak szedercsíra volt (hogy milyen néven, fogalmam sincs). Az önkorm. merész húzással - amikor az ÁNTSZ már be akarta záratni a bölcsődét - felemelte a létszámot 28-ra. Az ÁNTSZ nyelt, de kénytelen-kelletlen hagyta (az is csak a törvénynek van alárendelve).
Aztán egy uniós pályázaton nyert az önkormányzat 232 millió ft-ot bölcsődére és óvodára. Örültünk. De a pályázat utófinanszírozású, tehát előbb meg kell építeni az egészet, a beruházást megvizsgálják, és ha minden rendben, fizetnek. Ez viszont azt jelenti, hogy jelenleg egy petákja sincs az önkormányzatnak, hiszen minden forintját koncentrálnia kell a pályázati célra. Pénze csak kb. két év múlva lesz. Erre jön a bíróság, feledi a hármas tanácsot, és odaítéli (majd) az ingatlant az azonnali fizetési kötelezettséggel.
Az önkormányzat aztán tévedhetetlenül tudja, mi a közérdek.
Hoztak egy határozatot, tárgyalnának a felperesekkel. És kérték, szüneteltessük a pert. (A végén még azt kérik, egyezzünk bele valamiféle halasztott fizetésbe.) Ekkora pofátlansággal régen találkoztam, bár ebben a városban születtem. Azt hittem, az előző testület gondolkodásmódját nem lehet űberelni, de úgy látszik, lehet. Csak várnom kell egy kicsit.
Egy dolog nyitott maradt: mi az a bazi fontos közérdek, amiért az önkornányzat képes lenne kockáztatni egy már megnyert 232 milliós támogatást, vagy megalázkodna a felperesek előtt és tizenegy év után tárgyalna velük? Ezt is megtudhatod, ha jogcsűrőt visszaolvasod.
Úgy tűnik, teljes az egyetértés. A bírónak szerintem is figyelembe kell vennie - bizonyos fokig- a látszatot is. Lehet, hogy nem elfogult, de ha a felek okkal gondolhatnak erre, szerencsésebb, ha nem ő tárgyalja az ügyet. Tapasztalatom szerint egyébként, inkább a ló másik oldalára csúsznak, túlbiztosítják magukat, szegény ember meg mehet a szomszéd vármegyébe pereskedni.
Nekem csak egy " politikai színezetű " ügyem volt és az viszont az ítéletet (jogerős) nézve igen megkérdőjelezhető.
Nem szerettem volna, ha másodszor is ehhez a tanácshoz kerülök, de nem is történt, most más lett a leosztás.
Egyéb saját tapasztalatom pedig egyezik azzal amit írtál, ugyanis egyáltalán nem az a véleményem, - ügyeimben soha nem tapasztaltam - hogy mindenki pártos és elfogult.
Másként látom a dolgokat. Szerintem nem kell és nem is szabadna foglalkozni azzal, hogy ki a bíró házastársa, főleg, hogy milyen politikai pártba tartozik, és ezen agyalni. A bírót a munkája alapján kell megítélni. Minden bíró megesküdött, hogy csak a törvényeknek veti alá magát, ha elfogult, akkor köteles azt azonnal bejelenteni. Tök mindegy kinek a kije, ha egyszer képes részrehajlás nélkül ítélkezni. Amennyiben azonban kiderül róla ,hogy nem, ki kell rúgni. Te sajnos eleve abból indulsz ki, hogy mindenki pártos és elfogult, nekem más a kiinduló pontom. Számomra ez elfogadhatatlan. Amúgy a tapasztalatom sem ezt támasztja alá.
Csak abban értek egyet, hogy egyértelműen politikai szinezetű ügyet nem szerencsés politikai kötődésű bíróra szignálni, de csak mert támadhatóvá teszi az igazságszolgáltatást.
Amire szerintem nagyon nagy szükség lenne, az az ítélkezési gyakorlat egységesítése. Ez nem azt jelenti, hogy minden bíró egyformán fog ítélkezni, mivel meggyőződése szerint kell döntenie, de a jelenlegi helyzeten a jogbiztonság érdekében javítani kell.
Egységesen sz_r ez: megnézik, ki kinek a fia-borja, milyen politikai/egyéni érdekek működnek és aszerint döntenek. Ha a közvélemény nagyon zörög, akkor kicsit gyorsítanak, és csak egyszer adják vissza új eljárásra az ügyet. Ezt az állapotot persze akkor lehet fenntartani, ha a köznép lehetőleg nem szerez tudomást a dolgokról: magyarán sutyiban lehet tartani az ügyet.
Mi enne, ha vennék a fáradságot a legfőbb bírák (és nem a hivatal!!!) és egy-egy tárgyban egyszerűen végigböngésznének néhányszáz befejezett ügyet.
Tegnapelőtt este sugározta a TV valamelyik híradója, hogy Lomnici pénzt kér arra, hogy kb. kétszázezer befejezett ügyet internetre tegyenek. Elkapott a mosolygörcs. Nyilván tisztában van vele, hogy erre nem lesz pénz, ezer más helyre sincs. Így a költségvetésre keni a nyilvánosság hiányát. Párszázat pedig én is végig böngésznék.
Adós vagyok néhány bírósági túlkapással, ha lesz egy kis időm, törlesztek.
Most csak annyit: megszületett kisajátítási ügyemben a szakértői vélemény. Mitadjisten, 175.000.- Ft volt a teljes szakértői költség, messze fölébecsült a bíróság. Először kiszabott 300.000 Ft-ot, de ezt egy kifogás miatt gyorsan 500.000.- Ft-ra emelte. Nem kell félre érteni, nem keveselltük a háromszázezret, a kifogás az eljárás szabálytalanságát célozta. Erre jött a kontra.
Apró bosszantásnak veszem, hogy egy tapasztalt bíró nem tudja megbecsülni egy szakértői vélemény várható költségét, és annak 2,8-szeresét előlegezteti meg.
Ha már itt vagyok, nem állom meg, hogy meg ne jegyezzem: a szakértői vélemény éppen a duplájában állapította meg a kisajátítandó ingatlanrész értékét mint a közig. határozat - 2000-ben. Ezzel aztán adtak a jogállamiságnak ismét egy nagy pofont: kisajátítani azonnali kártalanítás mellett lehet. Bazira azonnali a kártalanítás 2000-ben, ha akkor csak a felét helyezték letétbe, a másik felét a szakértői vélemény alapján esetleg 2007-ben fizetik ki, a hét év kamataival. Magyarán a letétben lévő összeg a teljes kártalanítási összegnek kb. 37 %-a. És visszamenőleg jegyzik be a tulajdonjogot az önkormányzat javára.
Derűre ad okot, hogy az önkormányzatnak kezd elmenni a kedve az egésztől. Elkottyantottam: azért kell elállni a kisajátítástól, mert a hét évi bírósági vacakolás miatt az önkorm. anyagi helyzete megrendült. (Kaptak az ötleten, két nap múlva már a jogi képviselőjüktől hallottam vissza ez érvet.)
Erre jön még, hogy mivel a szakértői vélemény szerint a vitatott ingatlan érték 35 milla körül van, egyesbíró helyett tanácsban kell megismételni az egész eljárást :)
Mire a végére érünk, Strasbourgban bérelt helyünk lesz.
Kikből is áll a közvélemény? Hát pont belőlünk fórumozókból, meg az újságolvasókból, és természetesen mindenkiből.
Talán ott kezdődött a probléma, hogy a bíróságok a felektől várják (lásd lejjebb az ÉS-ben) hogy jelentsenek be elfogultságot, holott a bírónak kellene - különösen az ilyen közérdeklődésre számító ügyekben - átadni másnak az ügyet.
Elég sokszor tapasztalhatuk, hogy következmények nélküli kis hazánkban nem mindegy, hogy férjünk melyik pártnak az oszlopos tagja, hogy feleségünk cége milyen állami támogatást kap. A család az egy egység és szoros kapocs, nem lehet szétválasztani nézőpontok szerint semmiképpen. (egyéb módon sajnos igen)
Gyermekeink szövegértése minden évben rosszabb és rosszabb a felmérések szerint, naná, hogy aztán később ez komoly problémákat is okozhat bármely szakmában is.
Amit javasolsz, azt jó lenne megvalósítani, de tartok tőle, hogy nagyon messze járunk a fejlődés ilyen lehetőségeinek kiaknázásától.
Na nekem meg ez a "közvélemény által fideszközelinek tartott" tesz be. Kikből is áll ez a közvélemény? TGM szemrebbenés nélkül, mindősítette ugyanazt a bírói kart kommunista kövületnek, majd konzervatív nőgyűlölőnek. Az ítéletet és az ítélkezést, azt szíveskedjél bírálni. Az nem kritika, hogy azt suttogják, buzi/zsidó/ávós volt az apja/fideszes stb.
Amire szerintem nagyon nagy szükség lenne, az az ítélkezési gyakorlat egységesítése. Ez nem azt jelenti, hogy minden bíró egyformán fog ítélkezni, mivel meggyőződése szerint kell döntenie, de a jelenlegi helyzeten a jogbiztonság érdekében javítani kell. És nem pontozgatással. Mi enne, ha vennék a fáradságot a legfőbb bírák (és nem a hivatal!!!) és egy-egy tárgyban egyszerűen végigböngésznének néhányszáz befejezett ügyet. Érdekes dolgok derülhetnének ki és jó sok következtetést is le lehetne vonni. Pl. miben kellene továbbképezni a bírákat, miben tér el a vásárosnaményi bíróság gyakorlata az ajkaitól és miért? Esetleg közösen kellene megbeszélni a tapasztalatokat a megyei kollégiumvezetőkkel.
Amúgy nem ártana a bíróknak újra megtanulni magyarul. Sokszor az egyszeri jogkereső meg sem érti mit akarnak tőle, kötelezően német szórendben fogalmazva, hatsoros összetett mondatban.
Vásárhelyi Marit nagyra tartom. Cikkei számomra nem kötözködésre utalnak, hanem arra, hogy nagyon tehetséges újságíróként a törvény keretein belül maradva hallatlanul és egyedülállóan közérthető stílusban küzd olyan célokért, amelyeket sokan nagyra becsülünk.
Sajnos személyesen csak egyszer volt alkalmam találkozni vele, amikor az ÉS sajtóperében a folyosón ültem, és vártam arra, hogy tanúskodnom kell-e vagy sem. Akkor ült mellém, de akkor sem kötözködött velem így pár szót beszélgettünk, bár tény, hogy fogalmam sem volt akkor még, hogy kivel beszélek.
Kekeckedésedet, csak a témában való "Olvasottságod" általi alul tájékozottságod múlja felül.
Jó lenne, ha a becopyzott cikk pontosan az én problémámról szólna.
Azonban az Ítélőtábla elnöke (még) nem az én fellebbezésemre, hanem Vásárhelyi cikkére válaszolt, aki egy másik - és nem hatásköri problémát feszeget évek óta.
Hozzáteszem: eredményesen, így most már nekem is megadatott, hogy másodfokon ne egy közvélemény által fideszközelinek tartott tanács bírálja el az ügyemet.
Arra nézve még nem adott ki közleményt az elnökasszony, hogy a kerületi bírók és bíróságok kirendelése hogyan- milyen törvény ill. jogszabály alapján tud megyei bíróságot helyett ítélkezni, és pld. miért nem elérhetőek az interneten a kirendelésekről szóló határozatok.
Szóval Vásárhelyi is abba próbált belekötni, amibe te. Kié volt az éca? Vagy egyszerűen csak nagy szellemek találkoztak?
Nem is értem, miért foglalkozott Vásárhelyi ezzel a témával. Hiszen nincs benne se holokauszt se neonáci fenyegetés. Még a Fidesz is csak közvetve. Vagy Máriának ennyi már elég?
Jogász úr/hölgy Te aki itt ezen a Modestinvs fantázianéven regisztáltál:
Elnézést, ha megbántottalak, de van már némi tapasztalatom a több mint egy éves fórumozás alatt, hogy itt a névtelenség homályában hozzám szólók miként viszonyulnak ügyem kapcsán személyemhez.
Bizonyára minden ember egyedi és utánozhatatlan. Azonban váltig állítom, hogy azon népes csoportba tartozol, aki úgy véleményez, hogy tájékozatlan, bár tény, hogy ezt részben elismerted, ami viszont ritkábban fordul elő.
Én nem szoktam mások véleményével foglalkozni, inkább saját tapasztalatom után foglalok állást valakinek a megítélésében, és a Te esetedben sem befolyásolt, hogy van aki így jellemez
:
Figyelj, ez nem érdekli a n"nagy" modestinust,aki olyan hatalmas és nagytudású,hogy hozzáképest a kamarás is csak kispályás tálcánjáró lehetett volna.. :o( Nézd meg-mindenkit leszól,kioktat.. Ennyit tud. Közben még érettsigje sincs talán.. :O)
Csak a biztos tudás alapján szoktam ítélkezni amit viszont alapvetően nem szavak, hanem tettek után lehet kialakítani. Persze ez sem egyszerű, mert egy anyagyilkost és egy önvédelemből gyilkolót, vagy egy gondatlanságból elkövetett gyilkosságot is különbözően ítél meg a közvélemény és a Btk. is.
Te Cserni kapcsán szóltál hozzám először, konkrét véleményeddel, ami ellenkezett az enyémmel, azonban érveimre és ezzel kapcsolatomban kérdéseimre nem válaszoltál.
Viszont kineveztél két mércével mérőnek, de érveid, ellenérveid változatlanul nem voltak. Az enyéimre meg nemcsak nem válaszoltál, sőt visszaolvasottság hiányában épp egy jogi helyzet kapcsán irreleváns példát hoztál. Ezt felróttam miután ezt írtad:
Mea culpa. De azt hiszem megrögzötten megmaradok benne. A jog érdekel, a politikai civakodás nem. A magánéleti bosszúból elkövetett politikai civakodás meg végképp nem.
Hadd ne tartsam már respektussal viseltetésnek személyem iránti ilyen megnyilvánulásodat!!
Ez után beleraktalak a kalapba macisajtfélék közé.Mert ha jobban belegondolsz: nem Cserni csinált egy jogkérdésből politikát.
Az én történetem, pedig egy jogerős ítélet be nem tartása és egy vagyonjogi per kapcsán került a politikába. Való igaz, az én döntésem volt az ÉS-hez fordulni. Ennek azonban minden momentumát vállaltam és vállalom.
Azoknak az embereknek a véleményét is, akik közé Te is tartozol, akik többnyira úgy gondolják, hogy mivel a volt férjem üzletfelei prominens személyek, ezért nekem nem kellett volna borítani. Hagynom kellett volna, hogy az exem a Szárhegy Kft.-re azt mondja, hogy 0 Ft, holott pld. 100.000.000.-Ft körüli állami támogatást kapott. Fogalmad sem lehet, hogy mik zajlanak azóta ez ügyben, pedig hidd el napi történések igazolják minden lépésem helyességét.
Azonban engem ma sem érdekel, hogy mi lesz szegény Kft. tagokkal, amikor a bíróság előtt kell nyilatkozniuk épp a mi perünkben, hogy most ki mondott igazat: a Kft. tagok, O.V. a felesége, vagy az exem, vagy tán a hegybíró?
Tudod hol tartanék, ha nem borítok? Inkább nem ecsetelem, minek. Olvass utána.
Aki ismer tudja rólam , hogy nálam apolitikusabb ember kevés van.
Még valami. Én nem civakodok, hanem küzdök, a családomért. Jogaim érvényesítésére, pedig minden törvényes eszközt felhasználok. Sajnos, nincs túl sok, és iszonyú lassú. De az ököljogot messzemenőkig elutasítom.
De engem nem használhat senki. (na jó a gyerekeim igen)
Drága Hölgyem! Eddigelé határozott respektussal viseltettem irántad - hiszen a vita azt nem zárja ki. Szeretnél ezen esetleg változtatni? Az ilyen benyögésekkel könnyen elérheted. Különösen a "- félékkel". Egyedi vagyok és megismételhetetlen.
Vagy már be is soroltál az egydimenziós zsidófalók közé?
605-ös hsz-edhez: talán mégsem mindegy, kit perelsz. Ez önmagában is negatív a bíróságra, mert a bíróságot a hatályos jog köti.
Pp. 221. § (1) Az ítélet indokolásában elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. stb.
Ezt sérti az ítélet, ha okszerűtlen az indokolás.
Lásd még: 98-as, 137-es és 138-as hsz-eket :)
Hát ez szép, és tanulságos. De jó, hogy ilyen ügyem nincs.
Az eljárásjogi hibákon túl hadd említsek csak két súlyos hibát:
Hivatkozhat a tényállás részeként arra az ítélet, ami a per folyamán szóba nem kerül a felek egyike sem hivatkozott rá A bíróság sem tett róla említést?
Szerintem nem. Főleg, ha ez a Színes Búlvár Lap. Akinek mellesleg nem nyilatkoztam.
Vagy
Hivatkozhat a tényállás részeként arra az ítélet, hogy rólam könyv jelent meg?
A jogsérelem 2005. 08. 04. A könyv megjelenése 2006. 03. 28.
Szerintem nem.
De sorolhatnám oldalakon át az okokat, ami miatt a hatásköri problémát fontosnak tartom megemlíteni. Mert véletlenek nincsenek, viszont összefüggések léteznek.
Tudod kavitáció nem olyan régen a személyiségjogi ügyeket a helyi bíróságok tárgyalták. Aztán megreformálták és megváltozott a helyzet, mivel "egyre több és nehezebb ténybeli és jogi megítélésű ügy "volt, ezért ezeket az ügyeket megyei bíróságok lettek kötelesek tárgyalni.
Ezt kerülte meg az OIT.
A bíróság ennél sokkal dörzsöltebb.
Pl.
A közigazgatási perek 1999. jan. 1-ig helyi és megyei (Fővárosi) bíróság előtt folytak, majd átkerültek megyei (Fővárosi) bírósági hatáskörbe. Kétszintűről egyszintű bírósági eljárássá alakult a jogorvoslat.
A perújítási rendelkezést viszont változatlanul hagyták: a perújítási kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelyik az elsőfokú határozatot hozta. Tehát ha 1999. előtt elindult és befejeződött egy közig. per, akkor 1999. után a perújítási kérelmet a helyi bírósághoz kell benyújtani. (Gondoltam én.)
Pár év alatt kiderült, hogy a bíróság nem így értelmezi, mert közig. bírók helyi bíróságon 1999. jan. 1. után már nincsenek, ezért a helyi bírósághoz benyújtott kérelmet rendre átteszik a megyei bíróságra.
Ezzel csak az a baj, hogy a Pp. nem így rendelkezik.
Meg az, hogy ha a perújítási kérelemnek helyt adnak, azaz a jogerőt felbontja a perújítási bíróság, feléled a szabály, hogy a kereset elbírálásakor hatályos jogszabályok alapján kell a bírálatot lefolytatni.
Meg az is baj, hogy ha a megyei bíróság a perújítási kérelmet érdemi elbírálásra alkalmatlannak találja, hoz egy végzést és elutasítja a perújítási kérelmet, azt nem lehet fellebbezni vagy felülvizsgáltatni, mert fellebbezni az elsőfokú bíróság határozatát lehet. Vagyis egy jogorvoslati lehetőség elveszik, ami 1999. előtt megvolt - lásd még szerzett jogok.
Itt most lehet vitatkozni a hatálybaléptető rendelkezésen, a Pp.-n, de tény az, hogy kirendelni helyi bíróságra lehet közig bírót. Csak éppen nem derogál a bíróságnak.
Ezért aztán vért izzad, aki közig. pert újít, és néhány évbe - mint nekünk - beletelik, míg kiküzdi a perújítási ítéletet.
Hát ha igazad van - nagyon könnyen meglehet - akkor ez egy olyan kiskapu amivel egy bírói tanács döntése folytán hiába is vitatom a hatásköri problematikát.
Nem véletlenül nem agyonpublikált, amennyiben így van.
Akárhonnan is nézem, sikeresen "kivédték" épp azt, amit reformáltak (lásd alul) mert ellehetetlenítették a megvalósulását.
Egy adott bíróságon bíró és bíró között különbséget tenni - azonos szakon belül - nem lehet. Vis major eset sincs a Pp-ben (mondanák a jogászok). Leírtam amit ezzel kapcsolatban tudtam. Többet sajnos nem tudok hozzátenni, mindamellett szurkolok Neked :)
Tegyük fel, a megyei bíróságon a polgári kollégium bírói megbetegszenek, mondjuk kifognak egy szalmonellás cukrászdát. Ágynak dől 10 bíró. Mivel az élet nem áll meg, ítéleteket pedig hozni kell, összeszednek másik tíz bírót mondjuk öt másik bíróságról. Azokat a törvényben előírtak szerint kirendelik a szalmonellával érintett megyei bíróságra. A kirendeltek ott ítélkeznek - a megyei bíróság nevében, a betegek helyett - mondjuk két hónapig. Amikor a beteg bírók felépülnek, a kirendeltek hazamennek a rendes szolgálati helyükre. Ennyi.
Se hatáskör változás, se semmi. A peres felek csak azt látják, hogy Gipsz Jakab helyett Tündér Amálka hozta az ítéletet, ami ettől még szabályos. A képesítésekről és egyéb háttér dolgokról a Pp. nem rendelkezik, a nem létező eljárási szabályokat így megsérteni sem lehet.
Azért akadnak itt még törvények, amiket nem lehet nem figyelembe venni, a kiemelések tőlem származnak:
1997. évi LXVI. törvénya bíróságok szervezetéről és igazgatásáról1
11. § (1) Senki sem vonható el törvényes bírájától.
(2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, az előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró.
(3) Az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, illetőleg igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni.
16. § A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:
a) a Legfelsőbb Bíróság,
b) az ítélőtáblák,
c) a megyei bíróságok, a fővárosban a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: megyei bíróság),
d) a városi és a kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: helyi bíróság),
e) a munkaügyi bíróság.
17. § (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, illetékességi területének meghatározásáról - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - törvény rendelkezik.
Aztán találtam egy érdekes és egyben tanulságos összefoglalót is, amiből nem sikerült azt a konzekvenciát levonnom, hogy az OIT intézkedése jogilag megalapozott lett volna.A bíróság reform tényezői
Az 1989-90-es rendszerváltás megteremtette a jogállamiság alapjait s az igazságszolgáltatásban egy fokozatosan kibontakozó reformfolyamatot indított el. A rendszerváltást megelőző időkben a szocialista állammodellnek megfelelően a bírói és végrehajtó hatalom szorosan összefonódott. Az összekötő szálat az igazságügyminiszter jelentette, az ő hatáskörébe tartozott a megyei és helyi bíróságok felügyelete és igazgatása. Bár az ítélkezés elvi irányítása a Legfelsőbb Bíróság feladata volt, az igazságügyminiszter igazgatási és felügyeleti joga keretében a bíróságok szakmai tevékenységét is ellenőrizte. Az elvileg egységes bírósági szervezet igazgatásilag kettévált: a Legfelsőbb Bíróság elnökét az Országgyűlés választotta, ez nagyobb fokú pénzügyi önállóságot biztosított a testület számára a megyei és helyi bíróságokhoz képest. Az igazságszolgáltatási rendszer átalakítását eredményező törvénycsomag célja a korszerű és hatékony bírósági rendszer kereteinek megteremtése volt, mely egyben megfelel az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek is. Ennek érdekében a törvénycsomag a következőkre koncentrált:
ˇ A bíróságok igazgatását az igazságügyminisztertől átvette az újonnan megalakult Országos Igazságszolgáltatási Tanács, ezzel véglegesen elvált egymástól a bírói és végrehajtó hatalom, s az igazságügyminiszter által gyakorolt külső központi igazgatás belső igazgatássá vált.
ˇ A Legfelsőbb Bíróság autonómiája megszűnt, igazgatási és költségvetési szempontból is integrálódott az egységes bírósági szervezetbe.
ˇ Az addigi háromszintű bírósági szervezet kiegészült egy negyedik szinttel, az ítélőtáblákkal. Az ítélőtáblák felállítása lehetővé tette az igen leterhelt helyi bíróságok munkájának csökkentését, kibővítette a rendes jogorvoslati lehetőségeket, s azáltal, hogy lényegesen csökkentette a Legfelsőbb Bíróság előtt zajló ügyek számát, hozzájárult ahhoz, hogy a Legfelsőbb Bíróság immár legfőbb alkotmányos feladatára, az ítélkezés elvi irányítására összpontosíthasson. Ld. 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról.
ˇ A korábbi szabályozáshoz képest a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény megszigorította a bíróvá válás feltételeit, meghatározta a bíró jogait, kötelezettségeit, s a javadalmazás rendszerének új alapjait. A törvény célja a bírói kar összetételének javítása és a bírói hivatás presztízsének növelése volt.
ˇ Az 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyát és javadalmazását szabályozta.
ˇ A bírósági szervezet négyszintűvé alakításához kapcsolódott a polgári és büntető eljárásjog módosítása. A különösen nehéz ténybeli és jogi megítélésű ügyek első fokú elbírálása a helyi bíróságokról a megyei bíróságokhoz került át, s a tisztességes tárgyalás elveit tiszteletben tartva lehetőség nyílt az egyszerűbb és gyorsabb eljárásra.Tudod kavitáció nem olyan régen a személyiségjogi ügyeket a helyi bíróságok tárgyalták. Aztán megreformálták és megváltozott a helyzet, mivel "egyre több és nehezebb ténybeli és jogi megítélésű ügy "volt, ezért ezeket az ügyeket megyei bíróságok lettek kötelesek tárgyalni. Ezt kerülte meg az OIT.
Esetemben azonban nem rendeltek el más szolgálati helyre bírót, hiszen egy kerületi bíróságon dolgozó olyan bíró tárgyalta az ügyet, aki soha nem dolgozott a Fővárosi Bíróságon. (tudomásom szerint nem is dolgozhatott volna, mert nem megyei bíró)
Esetemben feltehetőleg az történt, hogy az OIT elrendelte hogy a Fővárosi Bíróság helyett és nevében egy kerületi bíróság bírája járjon el. Álláspontom szerint azonban ezzel hatásköri szabályokat lépett át.
"A kirendelés történhet alsóbb szintű bíróságról felsőbb szintűre is, pl. megyei bíróságról LB-re stb. A bíró képesítése nem játszik, azt értelmetlen feszegetni."
Ennek törvényileg megengedett szabályozását nem feszegetni szeretném, hanem olvasni. mert az általad idézett szabályokban nem leltem.
Kirendelni csak bírót lehet, bíróságot nem. Azt kijelölni lehet Pp. 45.§ már kitárgyaltuk, mely esetekben. Vagy át lehet tenni az ügyet más bíróságra. A hatásköri szabályokat meg az Atyaisten sem írhatja át, ahogy Te magad is látod. Ha valamely más szolgálati helyre kirendeltek egy bírót az a kirendeléssel érintett időszakban olyan, mintha eredetileg is ott dolgozott volna, ergo nincs és nem is lehet különbség a már ott dolgozó, és az ideiglenesen ott dolgozó bíró között. A kirendelt bíró azon bíróság nevében jár el és hoz ítéletet, amelyik bíróságra kirendelték. A kirendelés történhet alsóbb szintű bíróságról felsőbb szintűre is, pl. megyei bíróságról LB-re stb. A bíró képesítése nem játszik, azt értelmetlen feszegetni.
A (bíró) kirendelésre szóló szabályok:
1997. évi LXVII. törvény
a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
15. § A bírót - hozzájárulásával - az OIT a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába (a továbbiakban: Hivatal), illetőleg az igazságügyminiszterrel egyetértésben az Igazságügyi Minisztériumba is beoszthatja.
16. § (1) A bíró beosztása a határozott idejű első kinevezés kivételével határozatlan időre szól.
(2) A bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni, abban meg kell határozni a bíró szolgálati helyét, beosztását, a szolgálati ideje kezdetét, fizetési fokozatát, az ahhoz tartozó alapilletményét, a pótlékok jogcímét és összegét, valamint a kötelező előrelépése időpontját.
17. § (1) A bírót - hozzájárulása nélkül - háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet igazságszolgáltatási érdekből bírói beosztásba ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni. A kirendelést a bíróval - annak megkezdése előtt legalább 30 nappal - írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés indokát, helyét, kezdetét és időtartamát.
(2) Ha a bírót a megyei bíróság illetékességi területén kívüli, illetőleg az ítélőtábla bíráját más szolgálati helyre rendelik ki, a kirendelésre jogosult OIT-nak ki kell kérnie az érintett megyei bíróságok és az ítélőtábla elnökének véleményét.
(3) A kirendelésnél a bíró méltányos érdekét figyelembe kell venni.
20. § A bíró más bírósághoz történő kirendelésére vagy áthelyezésére az OIT, ha a kirendelés vagy az áthelyezés a megyei bíróság és az illetékességi területén működő helyi bíróság között vagy a megyei bíróság illetékességi területén működő helyi bíróságok között történik, a megyei bíróság elnöke jogosult.
111. § Ha a bírót a szolgálati helyétől eltérő más településen működő olyan bíróságra rendelik ki, ahonnan a munkahelyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra, élelmezési költségátalányként - a közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl - a napidíjra jogosult. Ha a kirendelésre a 17. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a bíró a napidíj 150 százalékára jogosult.
115. § (1) A bírót belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére - napidíjként az 1. fizetési fokozat szerinti összeg egy munkanapra eső részének a 20 százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a 6 órát nem haladja meg, de a 4 órát eléri, a napidíj fele jár. A pótlék összegének kiszámításánál havonta 21 napot kell figyelembe venni.
(2) Nem számolható el napidíj azokra a munkanapokra, amikor a bíró kirendelési díjra jogosult, továbbá, ha a munkáltató a napi teljes élelmezést a kiküldetés helyén természetben biztosítja.
(3) Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal csökkenteni kell.
116. § Kiküldetés és kirendelés esetén a bíró a vasúti első osztály igénybevételére jogosult.
Megtennéd, hogy a kirendelés jogszerűségét is jogszabállyal demonstrálod.
Nekem nem sikerült olyan jogszabályt találnom, ami arról szól, hogy mely esetekben és milyen feltételekkel rendelhet ki a Fővárosi Bíróság más bíróságot vagy bírót egy meghatározott ügyben, mint amilyen pld. egy személyiségjogi ügy, amelyben hatáskörrel megyei bíróságnak van csak joga eljárni.
A Fővárosi Bíróság feltehetőleg túlterheltsége miatt, hatáskörrel nem rendelkező kerületi bíróságot rendelt ki személyiségi jogi peremben, ezáltal alapvető alkotmányos jogaim sérültek, mivel nem a törvényben előírt feltételeknek megfelelően bírálták el jogsérelmemet.
A szabályos eljárás: első fokon Fővárosi Bíróság, egyesbíróval. Másodfokon: Fővárosi Ítélőtábla tanácsban (ahol meg sem nyikkanhatsz, mert nem engedélyezik. Csak a jogi képviselődnek. Ergo akár el se menj.)
Ha túlterhelt, odarendelnek egy bírót, ha nem, hát nem. Az oda(ki)rendelés abszolut nincs hatással semmire.
Ha kirendelnek egy bírót más bíróságra, a kirendelt bíró a más bíróság nevében fog ítéletet hozni. Tehát ha az elsőfokú ítéleted fejlécén (preambulum) Fővárosi Bíróság szerepel, akkor az jogszerű ítélet, hatásköri szempontból. Ha az elsőfokú ítélet fejlécén kerületi bíróság van, az jogszerűtlen.
1997. évi LXVI. tv.
11. §
(1) Senki sem vonható el törvényes bírájától.
(2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ bíróságon mûködõ, elõre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró.
A fentiekből vezethető vissza, hogy senki sem vonható el törvényes bíróságától. Esetedben tökmindegy, hogy a bírót kirendelték-e vagy sem, milyen a titulusa, ha a Fővárosi Bíróság nevében hozta az elsőfokú döntést.
Ok értem. Meglátjuk. Legkésőbb május 30-án, amikor ebben a kérdésben a Fővárosi Ítélőtábla feltehetőelg dönteni fog.
Mindenesetre, ha a kerületi bíróság eljárása nem lett volna tele eljárásjogi hibával, és a 12 oldalas ítélet tele hibával, - akkor nem kellene hatásköri problémával foglalkozni. De sajnos tele volt.
Ha vége lesz az ügynek, majd felteszem a honlapomra az összes dokumentumot, hogy megérthesse mindenki, hogy pernyertesként miért kényszerültem fellebbezésre. Nagyon tanulságos.
"Magasabb szintű bírói fórum magasabb szintű ítélkezést jelent, csak általánosságban igaz. Megyei bíróságon is lehet 32 éves bíró 6 éves bírói gyakorlattal és helyi bíróságon is ítélkezhet 52 éves bíró 26 éves gyakorlattal."
Ez így igaz!!!
De az azért mégsem lehet mindegy, hogy egyesdöntés történik vagy hármas kontroll alatt születik egy ítélet? A magasabb szint ezt is biztosította volna.
Megfelelő törvényi feltételekről írsz. Jó lett volna. De nem biztosították, hiszen arról se tájékoztattak, hogy bármilyen kirendelés történt.
A Fővárosi Bíróság feltehetőleg túlterheltsége miatt, hatáskörrel nem rendelkező kerületi bíróságot rendelt ki személyiségi jogi peremben, ezáltal alapvető alkotmányos jogaim sérültek, mivel nem a törvényben előírt feltételeknek megfelelően bírálták el jogsérelmemet.
A személyhez fűződő jogok megsértésére alapított, per útján érvényesített igény elbírálása a Pp.23.§ (1) bekezdésének g.) pontja alapján a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.
A hatásköri szabályok az ügyek bíróságok közötti megosztását rendezik, (mégpedig nem mennyiségi, és nem is területi alapon), hanem azt határozzák meg, hogy adott per elsőfokú elbírálása milyen szintű bíróság elé tarozik, vagyis azt a kérdést döntik el, hogy az egyes ügyekben melyik (helyi vagy megyei) bírói fórum hivatott eljárni.
Tudomásom szerint jogrendszerünkben szigorúan érvényesül a hatásköri elkülönítés elve, amelyet az Alkotmány épp a bírói szervezet különböző szintű tagolásának kinyilvánításával fejez ki, ahol a hatásköri szabályokat az eljárási törvény kényszerítő jelleggel állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy a hatásköri szabályoktól való eltérésre sem a felek részéről, sem a bíróság számára nincs törvényes lehetőség, továbbá, hogy a hatáskör hiánya, nem orvosolható perakadályt jelent.
Nem tudom, - mert senki nem tájékoztatott erről - hogy az ügyemben eljáró kerületi bíróság, mint helyi bíróság milyen intézkedés, igazgatási aktus alapján tárgyalta a törvény által megyei bírósági hatáskörbe utalt ügyet, de ez nem eshet a bírói kirendelés jogszabály által értelmezhető fogalomkörébe, hiszen az a bíró más szolgálati helyre való beosztását jelenti, s nem egy bíróság másik helyett átruházott jogkörben való eljárását.
A bíró jogszabályszerű kirendelése sem vezethet arra az eredményre, vagyis nem járhat azzal a következménnyel, hogy a hatásköri szabályok sérüljenek, azaz, hogy egy alacsonyabb szintű bírói fórum bírája egyesbíróként (tehát közvetlen kontroll nélkül) járjon el egy magasabb szintű bíróság hatáskörébe tartozó ügyben. A hatásköri szabályok rendelkezései senki által nem áthághatóak, így azok a bíróság részéről sem megkerülhetőek.
Egy kerületi bírósági hatáskörére figyelemmel perrendtartásban rögzítettek ellenére , sem működhet a Fővárosi Bíróság kihelyezett tagozataként, bírái pedig megyei bírói (vagy megyei címzetes bírói) cím hiányában nem ítélkezhetnek a Fővárosi Bíróság, mint megyei hatáskörű bíróság égisze alatt.
Senki nem legalizálhatja a hatásköri szabályokba ütköző, azokat ilyen módon megkerülő eljárást. Egy helyi bíróság igazgatási úton nem hatalmazható fel megyei hatáskörbe eső ügyek intézésére, ahogyan egy helyi bírósági bíró sem emelhető egyéb törvényi előfeltétel megléte híján egy igazgatási aktus által, megyei bírói státuszba.
Szerintem a hatásköri elkülönítést szabályozó rendelkezések azt a törvényhozói szándékot tükrözik, hogy bizonyos ügycsoportba tartozó perek: tárgyuknál, társadalmi jelentőségüknél, tárgyi értéküknél, illetőleg egyéb szempontoknál fogva, nagyobb szakmai felkészültségű, több tapasztalattal rendelkező bírói testületet feltételező, vagyis magasabb szintű bírói fórum elé kerüljenek. E szabályok megalkotására nem véletlenül került sor, indokoltságukat más jogrendszerek hatásköri elkülönítést tartalmazó eljárásjogi szabályozása is alátámasztja.
A törvényes bíróhoz való jog szerint ( a francia forradalom óta) senki sem vonható el a törvényes bírájától. Én ezt rosszul értelmezném?
A megyei bíróság nem egyszemélyes ugye? A kerületi bíróság viszont az. A megyei bíróság bírója csak megyei címzetes bíró lehet ugye? Az ügyemben eljárt bíró viszont nem az.
Hol itt az egyenlőség, és az egyenlő bánásmód? Ez nem joghézag, hanem törvényeket áthágás.
Ha nincsenek érvek, akkor jön a mellébeszélés és a támadás. Megszoktam, nem meglepő.
Megszoktam, hogy el sem olvasnak egy beadványt, de ítélkeznek Megszoktam, hogy rigid beállítottsággal "megrögzött" előítéletekkel kell szembemenjek. Sebaj.
Ha Téged a jog érdekelt volna, akkor akkor nem éppen a jogi kérdés megválaszolásában kellett volna Mea Culpa-ba menned. (ritkán ismerik el, ezt viszont köszi)
A hatásköri problémák nem politiaiak, de ha épp Te annak látod,akkor nagy a gond. Én szeretném nem annak látni, de nem igazoltad vissza.
Nyilván pontosan ismered ügyemet, ha az a véleményed, hogy magánéleti bosszúról van szó.
Ugye mindent elolvastál velem kapcsolatban és pontosan észlelt tapasztalataid alapján emelkedtél ilyen erkölcsi magaslatokra?
Amennyiben mégsem olvastad volna Tóth Bálint Péter könyvét "Szög a zsákból" akkor olvasd el, mert e nélkül joggal feltételezhetem, hogy ahogy jogi problémámra is érdekes módon (mondhatni teljesen felkészületlenül reagáltál) így személyem megítélésében is hasonlóan maximum a Színes Bulvár Lap, vagy a Magyar Nemzet híradásaira alapoztad véleményedet. Így azonban nemhogy vitatkozni nem szeretnék, de reagálni sem a továbbiakban.
Ha nem szeretsz olvasgatni, akkor legalább a Magyar Értelmezőszótárban nézd meg, mi a bosszú szó definíciója. Tanulságos. Talán elgondolkozol.
A Fővárosi Bíróság mégiscsak "leosztotta" az ügyet egy kerületi bíróságra, hiszen az folytatta le az eljárást nem?
Lehet, hogy van olyan, hogy különböző okok miatt egyes bírákat kirendelnek más bíróságra, akár helyi bírót megyére is,de esetemben a kirendelt bíró mitől minősült volna megyei bírónak, ha egyszer nem az?
Ha esetemben a Főváros járt el, csak nem a Markó utcában, hanem egy másik épületben, akkor minimum megyei címzetes bírónak kellett volna tárgyalnia.
Aranka a következőket írta: "keresetemet a Fővárosi Bíróságra nyújtottam be végig csak rajtuk keresztül lehetett beadványokat küldeni és kapni" "keresetemet persze, hogy az illetéket Fővárosi bírósághoz nyújtottam be. És velük is leveleztem végig." "áttételről engem nem értesítettek, és az iratok közt sincs ilyen a peranyagban" "megkaptam a Fővárosi Bíróságtól a hivatalos papírokat(idézés, felhívás, végzés) amelyek az első tárgyalást megelőzően is szép számmal akadtak. Mindig a Fővárosi Bróságnak kellett címeznem minden iratot és ha személyesen vittem be valamit, akkor is csak a Markó utcában lehetett leadni. " "Fővárosi Bíróság nevében eljáró kerületi bíróság" "Május 30-án majd dönt e kérdésben a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárás tárgyalásán"
Tehát a Fővárosi Bíróság járt el. A kerületi bíróság (ami gondolom II-III. ker.) meg úgy került képbe, hogy jó eséllyel ott dolgozik az a bíró, akit mellesleg kirendeltek a Fővárosra is. Ha a Markóban kér egy tárgyalót a megyei ügyeire, most senkinek semmi problémája nem lenne...
Köszönöm, így lehet. De akkor mi a gond? A hölgy nem érti, hogy a kerületi bíróságra beosztott bíró ítélkezett - de a hatáskörrel rendelkező Fővárosi Bíróság nevében? És emögött az eljárási lehetőség mögött poltikai elfogultságot alít?
Bocsáss, meg, nem felületesen olvastam, hanem egyáltalán nem. Mea culpa. De azt hiszem megrögzötten megmaradok benne. A jog érdekel, a politikai civakodás nem. A magánéleti bosszúból elkövetett politikai civakodás meg végképp nem.
Nem osztotta le egy kerületi bíróságra, az ügyet a Fővárosi Bíróság tárgyalta le - már ha jól értem a történetet. Van olyan, hogy különböző okok miatt egyes bírákat kirendelnek más bíróságra, akár helyi bírót megyére is, ilyenkor a kirendelt bíró ugyanolyan megyei bírónak minősül a megyei ügyekben, mint a "rendes" megyei bírák. Ebben az esetben is a Főváros járt el, csak nem a Markó utcában, hanem egy másik épületben. És így lehet az, hogy a tábla jár el másodfokon.
Nem fér a fejembe, hogyan tűzhette ki a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési tárgyalást 2007. máj. 30-ra, ha kerületi bíróság ítéletének fellebbezését kell tárgyalni. Annak fellebbviteli bírósága a Fővárosi Bíróság!
Ismered a Római Egyezményt? A helyedben a fellebbezés kiegészítéseként hivatkoznék a megfelelő Cikkeire, sürgősen.
Megnéztem a honlapodat, klassz. Azt a mondatomat, mely szerint még csak a pereid elején tartasz, visszavonom :)
"Szabad egyszerre kívánatosnak tartani mások szólásszabadságának az erőteljes korlátozását, ugyanakkor tiltakozni a sajátunk korlátozása ellen. Szabad - de nagy következetlenség."
Ilyen módon általánosítani nem szabadna, ahogy Te teszed.
A szólásszabadság korlátozása szabályozva van, a hatását hogyan kell, vagy nem kell tűrni emberek pedig szelektálva. Az ítéletek sokszínűsége és állandó vitatottsága, pedig épp arra utal, hogy sem a szelektálás, sem pedig a szabályozás nem egyértelmű. A törvénynek és a jogszabálynak nem szabadna kiskapukat hagynia, sőt gyártania. (Ezen a területen hiányos a jogalkotás épp a pontos defíniciók vonatkozásában. Amíg a sajtótörvényünk (1986) így marad, addig persze nem is lehet érdemben egymással vitatkozni se. (Közszereplő, vélemény, tényállítás)
Csak egy konkrét példa:
Az Európai Unióban ma már követelmény, hogy azok az internetes honlapok, melyek megfelelnek a sajtótermék defíniciójának, - pld. egy nagy párt internetes honlapja - sajtóperben perelhető legyen. A törvény úgy fogalmaz, hogy sajtóterméknek nevezhetőbármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz Magyarországon joggyakorlat és megfelelő értelmezés hiányában az internet jelenleg nem egy nyilvános közlésre szánt technikai eszköz, és pld. egy párt webszerkesztője és webszerkesztősége, mint tartalomszolgáltató nem perelhető.
Még mindig várom a konkrét idézetet tőlem a két mércére mérésre.
"Nem ismerem az ügyedet, a benyújtott keresetet, előfordulhat, hogy a kerületi bíróság rosszul ítélte meg a hatáskörét. Mint idézted is, nem kizárt, hogy személyiségi jog megsértése miatt kerületi bíróság járjon el. A zavart a vonatkozó norma bizonytalan, és talán helytelen értelmezése okozza.
Viszont nincs leosztás. Ha a keresetet a kerületnél nyújtották be, és a bíró, akire szignálták, nem észleli a hatáskör hiányát, akkor lefolytatja az ügyet."
Sajnos mondataid arra utalnak, hogy nemcsak a két mércével való mérés ügyében általánosítasz, hanem felületesen olvasol. Pár hrsz.-al lejjebb részletesen taglaltam, hogy keresetemet a Fővárosi Bíróságra nyújtottam be végig csak rajtuk keresztül lehetett beadványokat küldeni és kapni, és ŐK osztották le az ügyet a kerületi bíróságra. Vagyis amit válaszoltál nekem, remélhetőleg nem durva csúsztatás, csak egyszerű felületesség.
Szabad egyszerre kívánatosnak tartani mások szólásszabadságának az erőteljes korlátozását, ugyanakkor tiltakozni a sajátunk korlátozása ellen. Szabad - de nagy következetlenség.
Nem ismerem az ügyedet, a benyújtott keresetet, előfordulhat, hogy a kerületi bíróság rosszul ítélte meg a hatáskörét. Mint idézted is, nem kizárt, hogy személyiségi jog megsértése miatt kerületi bíróság járjon el. A zavart a vonatkozó norma bizonytalan, és talán helytelen értelmezése okozza.
Viszont nincs leosztás. Ha a keresetet a kerületnél nyújtották be, és a bíró, akire szignálták, nem észleli a hatáskör hiányát, akkor lefolytatja az ügyet.
Nézd én elfogadom a kritikát, de ez így kevés. Én konkrét eseteket és tényeket írtam le, és egyértelműen közöltem, hogy miért tisztelem Cserni bírót. Te erre kijelented, hogy két mércével mérek. Ha jogász vagy (de elég ha csak műkedvelő) akkor is tudnod kell, hogy forrás (tőlem) és indoklásod nélkül nem állja meg a helyét szavad. Várom tehát, hogy konkrétan közöld: miért és hol mértem két mércével.
De arra is válaszolhatsz, hogy ismersz-e olyan esetet, amikor a Fővárosi Bíróságon személyiségi jogi pert indított egy párt, egy politikus, vagy egy bármilyen közszereplő, vagy híres közéleti személyiség - és ügyüket nem a Fővárosi Bíróság tárgyalta, vagy egy Megyei Bíróság, hanem hatáskör nélküli kerületi bíróság?
Amennyiben ilyen példát nem tudsz, akkor a két mércével mérés forrását meg is találtad, az ügyek leosztójánál, ill. közelükben. Nagyon szeretnék ez ügyben tévedni, várom a példát.
Ezek után honnan kellett volna tudnom, hogy a Fővárosi Bíróság nevében eljáró kerületi bíróság rendelkezik e olyan hatáskörrel, hogy esetleg egy megyei bíró tárgyalja ügyemet? (de mint kiderült még a bíró sem volt címzetes megyei bíró)
Ne emészd magad. Biztos vagyok benne, legközelebb jobban résen leszel.
Pp. 28. § A bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe.
Azért eltartott egy darabig, amíg észlelte hatáskörének "hiányát".
Most vagy a zsiványságát vállalja be, vagy a hozzá nem értésen keresztül a totális alkalmatlanságát.
Hasonló történet velem is megesett, a bírósági túlkapások nem személyre szólnak, a hatalom velejárói. Mert mit ér a hatalom, ha nem lehet vele villogni, ha nem lehet demonstrálni a nagyságát, ha nem lehet a büntetlenség pajzsa mögül a biztonságból ki-kifricskázni. Ha ezt a jogot megtagadnák a bíróságtól, az egész bírói hatalmi ág degradálódna, meghasonlana, egzisztenciálisan összeomlana.
A rendszer lényege a hatalom birtoklás, az azzal való kötetlen élés. Ennélfogva pl. teljesen fölösleges új bírót kérni, az ugyanolyan lesz. Megfogalmazhatják a Pp-t másik százféleképpen, azt akkor is ki fogják forgatni értelmezéssel, biztos lehetsz benne.
Azt mondta a bíróm, hogy ha gondoljuk, jelentsünk be személye ellen elfogultsági kifogást. Értelmetlen, mondtam. Értette.
Még csak az elején tartasz pereidnek. Meglátjuk, néhány év múlva milyen véleményed lesz a bírói tisztességről, meg a hatékony eljárások gyakorlati biztosításáról. Szeretnék bízni benne, hogy ezt a türelmes szemléletet addig meg tudod őrizni.
Hivatalos áttételről engem nem értesítettek, és az iratok közt sincs ilyen a peranyagban. Ha nincs áttátel hivatalosan, akkor nincs határozat, így kifogásolni -fellebbezni sem lehetett volna.
Jogi áttételt sem lehetett volna foganatosítani, ha az hatásköri törvényt sért. Senki nem lehet(ett) arra felhatalmazva, hogy ne tartsa be a törvényt.
Tehát végzés nélkül tették át ügyedet, így nem volt olyan határozat, amit fellebbezni lehetett volna. Erre találták ki a Pp. 114-et.
Senki nem lehet(ett) arra felhatalmazva, hogy ne tartsa be a törvényt.
Ez a topik éppen ezért jött létre, és ezért sem fog elhalni mostanában. A bíróság jogot vindikál magának az ilyen csalafintaságokra és azt mondja, tetszett volna jogorvoslattal élni. És kacag egyet.
El tudod azt képzelni, hogy annyira képzetlenek, tudatlanok a bírók, hogy a jogszabályi hatásköri/illetékességi szabályokkal sincsenek tisztában, nem hogy a §-okkal? Kizárt dolog: nagyon is tisztában vannak vele. Mivel semmilyen ellenőrzés, szankció ilyen ügyekben nincs, bátran élnek vissza a közhatalommal. Te fizeted meg ennek az árát, meg én és mindenki.
Gyanítom ügyed kezdődik majd előlről, első fokon, a Fővárosi Bíróságon.
Hivatalos áttételről engem nem értesítettek, és az iratok közt sincs ilyen a peranyagban. Ha nincs áttátel hivatalosan, akkor nincs határozat, így kifogásolni -fellebbezni sem lehetett volna.
Jogi áttételt sem lehetett volna foganatosítani, ha az hatásköri törvényt sért. Senki nem lehet(ett) arra felhatalmazva, hogy ne tartsa be a törvényt.
Aranka, a keresetedet melyik bírósághoz nyújtottad be 2006. jan.-ban? Gondolom, a Fővárosi Bírósághoz. Onnan pedig áttették a kerületihez. Ez ellen is lehetett volna fellebbezni.
Persze ez jogilag áttétel (Pp. 129. § ), nem kijelölés.
Pp.
2)628 Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a bíróság köteles a felet, ha nincs jogi képviselője - perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről -, a szükséges tájékoztatással ellátni, illetve meghatározott esetben részére jogi képviselőt kirendelni.
8. § (1) A bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevője jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják és perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek.
(2) A bíróság köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, így azt, amely a per elhúzására irányul, vagy erre vezethet. A bíróság a feleket a perbeli jogok jóhiszemű gyakorlására figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemű pervitel következményeire is.
Amire Te hivatkoztál:
Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen
114. § A fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a kifogást szóval adja elő, azt jegyzőkönyvbe kell venni. Ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles.
Engem itt nem kötött kötelezetség, csak lehetőség, és nncs szankció arra nézve, hogy jogi képviselő nélkül (vagy akár azzal) nem jöttem rá hogy valaki átlépett a hatásköri törvéyeken.
Jogi képviselőm egészen augusztus 30-ig nem volt. A bíróság (az eljáró bíró) nem tájékoztatott arról, hogy jogorvoslati igényem lehetne hatáskör miatt.
Kijelölési eljárás nem volt, egyszerűen megkaptam a Fővárosi Bíróságtól a hivatalos papírokat(idézés, felhívás, végzés) amelyek az első tárgyalást megelőzően is szép számmal akadtak.
Mindig a Fővárosi Bróságnak kellett címeznem minden iratot és ha személyesen vittem be valamit, akkor is csak a Markó utcában lehetett leadni.
Ezek után honnan kellett volna tudnom, hogy a Fővárosi Bíróság nevében eljáró kerületi bíróság rendelkezik e olyan hatáskörrel, hogy esetleg egy megyei bíró tárgyalja ügyemet? (de mint kiderült még a bíró sem volt címzetes megyei bíró)
Ha valaki jogi képviselő nélkül jár el, akkor bizonyos kötelezettségei lennének a bíróságnak. (nem csak ezirányú tájékoztatásom maradt el)
Itt még nincs jogerős határozat, meg ütközés. Amit idéztél teljesen érdektelen esetemben.
Ez egy elsőfokú eljárás volt személyiségjogi pertárggyal, amire nem lett volna hatásköre kerületi bíróságnak csak megyeinek. (lentebb idéztem én is és Te is az idevonatkozó és elég egyértelmű szabályokat)
Jogorvoslat jelen esetben az, hogy megfellebeztem az I. f. ítéletet.
Többek között hatásköri alapvető probléma miatt.
Május 30-án majd dönt e kérdésben a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárás tárgyalásán.
Mertem remélni, hogy egy ilyen - szakember számára - egyszerű jogtechnikai kérdésben, mint hatáskör, ezen a fórumon válaszol valaki, de úgy tűnik nem mernek, vagy nem akarnak.
Nem vagyok jogász, csak lelkes amatőr, az alábbiakat ekként értékeld!
A hatásköri szabályok alkalmazására a kereset beadásának időpontja irányadó: 2006. jan. 11. Tehát az új Pp. szabályt kell alkalmazni.
45. §
(1) Jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, úgyszintén akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot ki kell jelölni.
(2) A kijelölés kérdésében
a) a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi bíróságok között merült fel, valamint ha a területén levő helyi bíróság kizárása esetén a területén levő másik helyi bíróság kijelölhető;
b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi, megyei, illetve munkaügyi bíróságok között merült fel, továbbá ha a területén levő helyi, megyei vagy munkaügyi bíróság kizárása esetén a területén levő másik helyi, megyei vagy munkaügyi bíróság kijelölhető;
c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben a Legfelsőbb Bíróság dönt.
Kijelölési eljárás kezdeményezésére akkor van lehetőség, ha
- hatásköri vagy illetékességi összeütközés van,
- magáról két bíróság megállapította, hogy nincs hatásköre vagy nem illetékes,
- jogerősen Pp. 45.§(1) !
Ha a helyi bíróság megállapítja, hogy nincs hatásköre vagy nem illetékes, az ellen a végzés ellen fellebbezni lehet.
Ha a Főv.Bír. is megállapítja ugyanezt, az ellen ugyszintén fellebbezni lehet. Ez után jöhetne a kijelölés kezdeményezési eljárás, mert jogerőssé a határozatok a jogorvoslati jog kimerítése után válnak.
Most találtam meg, amiről írtál, azonban nem értem, az összefüggést, a hatásköri kérdésben hogy jön ez ide? (Összeütközés jelen esetben nincs)
A Pp. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(2) A kijelölés kérdésében
a) a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi bíróságok
között merült fel, valamint ha a területén levő helyi bíróság kizárása esetén a területén
levő másik helyi bíróság kijelölhető;
b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a
területén levő helyi, megyei, illetve munkaügyi bíróságok között merült fel, továbbá ha
a területén levő helyi, megyei vagy munkaügyi bíróság kizárása esetén a területén levő
másik helyi, megyei vagy munkaügyi bíróság kijelölhető;
c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben a Legfelsőbb Bíróság dönt.
Kérdésedre az LB adja meg a választ az alábbi jogesettel (kiemelés tőlem).
Ha kereseti kérelmed a Ptk. 84.§ (1) bek. a)-d) pontjai valamelyikét érintette, akkor az személyiségi jogi per, Fővárosi (megyei) Bírósági hatáskörbe tartozik akkor is, ha mellette vagyonjogi kereseti kérelem is van, illetve a per vagyonjogi értéke 5 millió Ft alatti.
BH2004. 53
A Pp. 23. § (1) bekezdés g) pontja alkalmazásában a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igény érvényesítése iránt indított pernek csak az a per minősül, amelyben a sérelmet szenvedett fél a Ptk. 84. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott valamely igényét érvényesíti [Pp. 23. § (1) bek. a) és g) pont].
A felperes a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással 1 000 000 Ft nemvagyoni kár megtérítése iránt terjesztett elő keresetet az alperes által okozott közúti baleset során elszenvedett testi sérülései miatt. A városi bíróság végzésével hatáskörének hiányát állapította meg és elrendelte az iratok áttételét a megyei bírósághoz. A végzés indokolása szerint a Ptk. 76. §-a értelmében a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti - egyebek mellett - a testi épség, egészség megsértése, a Pp. 23. § (1) bekezdés g) pontja alapján pedig a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak.
A megyei bíróság végzésével ugyancsak hatáskörének hiányát állapította meg azzal, hogy az eljáró bíróság kijelöléséről a Legfelsőbb Bíróságnak kell majd döntenie. A végzés indokolása szerint a kártérítés iránti per vagyonjogi per és ezért a Pp. 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján csak 5 000 000 Ft-ot meghaladó pertárgy érték esetén tartozik megyei bíróság hatáskörébe.
A Legfelsőbb Bíróság a felmerült negatív hatásköri összeütközést a Pp. 45. §-a alapján a városi bíróság kijelölésével oldotta fel az alábbi indokok alapján.
A kijelölés kérdésében való állásfoglaláshoz a Legfelsőbb Bíróságnak azt kellett meghatároznia, hogy a Pp. 23. § (1) bekezdés g) pont alkalmazásában mely igények tekinthetők személyhez fűződő jog megsértése miatt keletkezett polgári jogi igénynek.
A személyhez fűződő jogok megsértése miatt érvényesíthető polgári jogi igényeket a Ptk. 84. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Ezek közül az a)-d) pontokban felsorolt ún. objektív szankciók kizárólag a személyhez fűződő jog megsértéséhez rendelt sajátos jogkövetkezmények, míg az e) pontban említett, a polgári jog szabályai szerint igénybe vehető kártérítés nem csak személyiségi jogsérelem megvalósulása esetén vehető igénybe, így nem tekinthető a személyiségi jogsérelem elhárítását célzó speciális igénynek.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Pp. 23. § (1) bekezdés g) pontja alkalmazásában a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igény érvényesítése iránt indított pernek csak az a per minősül, amelyben a sérelmet szenvedett fél a Ptk. 84. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott valamely igényét érvényesíti.
Ha a sérelmet szenvedett fél - akár a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontjára utalással, akár anélkül - a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint kizárólag kártérítési igényt érvényesít, a per a Pp. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagyonjogi pernek minősül, és így csak 5 000 000 Ft-ot meghaladó pertárgy érték esetén tartozik megyei bíróság hatáskörébe. A kártérítési igény vagyonjogi jellegén ugyanis nem változtat az, ha érvényesítése személyhez fűződő jog megsértésén alapul. Vagyonjogi pernek minősül az is, amikor a károsult a személyhez fűződő jog megsértése miatt nemvagyoni kártérítési igényt érvényesít. Ilyenkor ugyanis a károsult az őt ért nemvagyoni hátrány vagyoni kompenzálását kéri, követelése tehát eljárásjogi szempontból vagyoni igény. A konkrét esetben a felperes kizárólag 1 000 000 Ft összegű nemvagyoni kárigényt érvényesített, így az eljárásra a helyi bíróságnak van hatásköre. A megyei bíróság hatásköre csak akkor lett volna megállapítható, ha a felperes - külön kereseti kérelemmel - a Ptk. 84. § (1) bekezdés a)-d) pontok szerinti igényt is érvényesített volna. (Legf. Bír. Pk. VIII. 26.311/2003. sz.)
Bocsi, hogy belekotnyeleskedek izgalmas nyelvi szócsatátokba, de a végén Flatilla azt hiszi, hogy annyira jót mondott, hogy érdemes rajta elvitatkozni. Holott Flattila szerintem nem mondott jót. Ha egy fórumon sértegetnek, akkor nem hinném, hogy vissza kell sértegetni, vannak ennél sokkal célravezetőbb és hatékonyabb megoldások.
"Tehát így a helyes: "Nem lőttem le senkit, hogy ideadd a helikoptert tízmilliárddal"" Ezt a kijelentést melyik mondatból sikerült levezetned? Mertmivelhogy a "ha engem nem fog senki sértegetni, én sem fogok senkit sértegetni!" kijelentésből nekem nem sikerült, tekintve, hogy a kijelentő jövőbeli cselekvését teszi függővé mások jövőbeli cselekvésétől, a te helyesnek tartott megoldásod viszont már múltbeli cselekvésre hivatkozik.
"Jó a hasonlat, csak rosszul fogalmaztad." Nem. Teljesen jól fogalmaztam, mert a hivatkozott hozzászólásban mástól várja a cselekvést az eredmény elérése érdekében.
"Odaadom a helikoptert tiz milliárddal, ha nem lősz le senkit" Ezesetben viszont te teszel valamit az eredményért.
"Az alap ugyanaz:"Ha az történik, amit én akarok, akkor..." Nem egészen, mert az áltatlad vázolt esetben "Ezt tettem, hogy az történjen..."
Cserni bíró első fokon ítélkezett Mécs ügyben , és elege lett az ítélete miatt őt ért aljas támadásokból, ezért a Fővárosi Bíróság vezetőivel MEGBESZÉLTE, hogy pert indít az ellen az újságíró ellen, aki a nagy nyilvánosság előtt róla azt terjesztette, hogy ítéleteiben pártutasításokat hajt végre"
Ezt a pert azonban elvesztette, mert a keresetét mind az első és a másodfokon eljáró bíróság is elutasították.
Az ítéletüket azzal indokolták, hogy az egy vélemény, és nem tényállítás, ha valakiről mégha bíró is az illető -, azt mondják, hogy ítéletében pártutasításokat hajt végre.
Hogy vesztett, annak fő indoka az volt, hogy a véleményt közszereplőként tűrni köteles. mondta az ítélet.
A Fővárosi Bíróság tagjai az előzetes egyeztetés során egyetértettek Csernivel, hogy a sérelmezett állítás, tényállítás. (Ezt bizonyítja, hogy a Munkáspárt elleni büntetőfeljelentésük miatt indult eljárásban nyertek is!!!)
De milyen jogbiztonság ha ugyanazt az állítást pont egymással ellentétese ítélik meg Székesfehérváron és Budapesten?
Bizonyára sokan tűrték volna a zsidózást Cserni bíró helyében, aki internetes fórumok és rasszista honlapokon fotójával együtt szemét viccelődéseknek szenvedő alanya lett.
A magyar zsidóság joggal fél a fajgyűlölő nacionalizmus feltámadásától. Ezer okuk van a félelemre, és érthető, hogy nem tudják feledni Szálasiék dunaparti osztagait.
Cserni nem félt, ezért tisztelem. Nagyon helyesen nem hagyta magát és perelt.
Cserni bíró érveiben volt igazság , mert az érvényben lévő magyar jogszabályok szerint a sajtóban megjelenő véleménynyilvánítás büntetőjogilag büntethető.
Ezt a pert Amerikában megnyerte volna. Nem mintha magasabb rendűeknek tartanám őket, de náluk az intézmények működését nem a tradicionális és országunkban sokszor ezáltal begyökeresedett merev - törvények és szabályozások irányítják.
Elég régen lett volna a törvényhozóknak idejük arra, hogy a sajtóval kapcsolatosan változtassanak a törvényeken. Nem tették meg, így Cseri bíró az érvényes törvénykönyvből dolgozott.
Szerintem nem elsősorban a személyekben-Cserni-Soós bírók, vagy Mécs-M. Szabó kell hibákat keresgélni a történtek miatt.
A magyar intézmények egészséges működését sok rossz és főképp régi beidegződés akadályozza. 1949-es Alkotmányunk vajon nem lehetne tökéletesebb és egy szabad és demokratikus ország érdekében, nem igényelne változtatást? De törvényeink és jogszabályaink nagyon nehézkesen akarnak változni, ez viszont személyeken múlik.
Jogrendszerünk elavult, és túl sokszor mér két mércével. Ez ellen tenni kell. Mindenkinek a maga módján és eszközeivel, de a törvényes keretek között küzdve.
MÁS
Várom a válaszát egy hozzáértő fórumozónak alábbi felvetésemben:
http://www.itelotabla.hu/index.php?id=49
Szakmai anyagok
Ajánlás a Pp. 23. § (1) bekezdésében foglalt egyes hatásköri szabályok értelmezése tárgyában
5. oldal tetejétől:
A Pp. 23. § (1) bekezdés g) pont alkalmazásában személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igénynek a Ptk. 84. § (1) bekezdés a)-d) pontjai alatt felsorolt igények tekinthetők. A megyei bíróság hatáskörébe azok a személyhez fűződő jog megsértése miatti perek tartoznak, amelyekben a Ptk. 84. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt valamely igényt érvényesítenek. A Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kártérítési igény érvényesítése vagyonjogi pernek minősül, ezért 5 millió forintot meg nem haladó pertárgy érték esetén helyi bíróság hatáskörébe tartozik.
Amennyiben egy eljárás keretében érvényesíti a felperes a megyei bírósági hatáskörbe tartozó igényt (igényeket) helyi bírósági hatáskörbe tartozó kártérítési igénnyel, úgy a kártérítési igény tekintetében is pertárgy értéktől függetlenül fennáll a megyei bíróság hatásköre.
KÉRDÉS:
Fentiek értelmében volt e hatásköre az I.-III. kerületi bíróságnak személyiségjogi peremben (Fidesz-Mayer) első fokon eljárni?
Álláspontom - a törvények és jogszabályok valamint a Fővárosi Ítélőtábla által kimondottak alapján az, hogy NEM. De várom a szakmaértők hozzszólásait.
Az előítéletes gondolkodásmódot egy kalap alá venni a népirtással nem éppen árnyalt megközelítés.
Ami a szóban forgó alapjogot illeti: a bíró úr ítéletében vastag - és az LB verdikt valamint számos AB-határozat szerint elfogadhatatlanul szűk - határt szabott a szólásszabadságnak. Annak a szólásszabadságnak, amelynek a beadványában viszont védelmére kel. Az ember hajlamos azt hinni, hogy Cserni úr érzékenysége ezen alapjog vonatkozásában attól függ, hogy ki gyakorolja. (Vagy nem gyakorolhatja éppen.)
Cserni bíró nem szent, egy mintabírónál viszont több. (Abból sok van, Cserniből egy)
Idült antiszemitákból is van számos, és nem az bűnük, hogy" nem szeretik, sőt utálják a zsidókat". Ha csak ennyi lett volna akkor minimum félmilióval többen élték volna túl az 1945-öt.
"Az meg egyenesen hiba, ha egy bíró nem képes elfogadni a jogorvoslat során hozott döntést. "
A bíró is ember. Ő is tévedhet. Cserni is, más is. Az a különbség, hogy ritka az a bíró, aki el is ismeri, és nincs is olyan hivatalos fórum, ahol megtehetné.
Ugye ha egy bíró a saját, vagy családtagja perében pld. kap egy másik bírótól egy elsőfokú ítéletet, akkor az ellen élhet jogorvoslatta, vagy ha már jogerős, lehet ellenvéleménye, sőt adott esetben perújítással is élhet?
Sokan vannak, nagyon sokan, akik "nem képesek elfogadni a jogorvoslat során való döntéseket" Ez azonban csak akkor baj, ha az ököljoggal tesznek ellene, vagy nem teljesítik a jogerős ítéletben előírt kötelezettségeket, vagy megakadályozzák a végrehajtását.
Beszélni, érvelni valami ellen, amivel nem értünk egyet szerintem nem hiba, sőt adott esetben egy jogerős ítélet is tartalmazhat hibát. Ha nem így lenne, akkor mindig minden másodfokú vagy LB döntés maga a tökély lenne, és akik-akik hozták hibátlan mintabírók.
"Végül már csak mosolyogtató momentum, hogy a bíró úr beadványában ugyanannak az alapjognak a védelmében lép fel, amelyet ítéletében igen csak korlátozhatónak tartott."
Ezt konretizáld légyszíves, milyen alapjogra gondolsz?
Az Igazságügyi Minisztérium Honlapján található 2005. óta a Pp. tervezete. Akkor ami abban másképp van a jelenlegi ítélkezéséshez képest, sőt feltehetően 5 év múlva már joggyakorlattá válik, az ma mennyire mosolyogtató momentum?
Ez inkább a viszonosság elvének egyfajta megfogalmazása. Igaz, az jobbára csak nemzetközi jogviszonyokban érvényesül, ott sem mindig. Az Európai Közösség Bírósága például az előtte fekvő ügyekben következetesen elutasítja az erre történő hivatkozást.
Kedves Hölgyem!
Azért talán még nem lesz sem szent, sem mintabíró valakiből, mert elítélt egy idült antiszemitát. (Az még nem bűncselekmény, hogy valaki nem szereti, sőt utálja a zsidókat.) Az meg egyenesen hiba, ha egy bíró nem képes elfogadni a jogorvoslat során hozott döntést. Végül már csak mosolyogtató momentum, hogy a bíró úr beadványában ugyanannak az alapjognak a védelmében lép fel, amelyet ítéletében igen csak korlátozhatónak tartott.
"Fogadalmat tettem, ha engem nem fog senki sértegetni, én sem fogok senkit sértegetni!" Bravó. Már csak továbbléppni kell, mert ennek a megfogalmazásnak egy másik megvilágítása:"Ha megkapom a helikoptert a tízmilliárddal, nem lövök le egy túszt sem."
Az alap ugyanaz:"Ha az történik, amit én akarok, akkor..."
Cserni János dr. indítványa az Alkotmánybírósághoz Küldte Adm időpont 2007.02.03. 15:51 ________________________________________
Cserni János, Egyesületünk tagja, 2007. január 14-én indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy állapítsa meg a bírák jogállásáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét, amelyek a bírákat eltiltják attól, hogy döntéseikről nyilatkozzanak vagy véleményt nyilvánítsanak a bírói gyakorlatról.
Az indítványt most a honlapunkon is közzé tesszük, mert módot szeretnénk adni mindazok számára ideértve a bírákat is -, akiknek a témában véleményük van, hogy ezt kifejthessék, és e-mailben az Egyesületnek megküldve, (akár anonim módon) megjelentetését lehetővé tegyék.
Másrészt általában nagyon fontosnak tartjuk, hogy az AB elé kerülő, össztársadalmi jelentőségű beadványok nyilvánosságot kapjanak, az állampolgárok tartalmukat részleteiben is megismerhessék. Honlapunkon ezért lehetőséget kívánunk teremteni arra is, hogy az e körbe sorolható beadványokat - amennyiben a lehetőséggel az indítványozók élni kívánnak - szintén közzé tegyük, ugyancsak módot adva a csatlakozó véleményeknek is.
Meggyőződésünk, hogy az AB tevékenységének nyitottabbá válása a jogállamiság érdekét szolgálná. Az általunk biztosított lehetőség elősegítheti egy-egy beadvány sorsának nyomon követését.(Mikor, milyen döntés születik, milyen kérdések tisztázását vállalta fel az AB?)
(az índítvány teljes szövegének alján található e-mail címen várjuk az olvasói hozzászólásokat) __________________________ ______________ A hír szövege ________________________________________ A Magyar Köztársaság Alkotmány bírósága részére
Esztergom
Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott, dr. Cserni János (1044 Budapest, Fiumei út 18/A 5. lph. 4/4.) az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. (Abtv.) 1.§ b) pontja és 21.§-ának (2) bekezdése alapján indítványozom, hogy a Tisztelt Alkotmánybíróság az Abtv. 30.§ (1) bekezdésének c) pontja szerinti teljes ülésen eljárva állapítsa meg a bírák jogállásáról szóló 1997. évi LXVII. tv. (Bjt.) 28.§-a (2) bekezdésének, valamint 29.§-a (1) és (2) bekezdésének alkotmányellenességét és azokat az Abtv. 37.§-ára tekintettel semmisítse meg.
Indítványom indokai a következők:
A bírák jogállásáról szóló 1997. évi LXVII. tv. 28.§-a (2) bekezdése valamint 29.§-a (1) és (2) bekezdése szerint (2) A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre. 29. § (1) A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást.
(2) A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást.
E rendelkezések rendszertanilag a törvénynek a bíró jogait és kötelességeit felsoroló II. fejezetében találhatóak. Kiemelést érdemel, hogy a törvénynek a kifogásolt szabályozást közvetlenül megelőző 28.§ (1) bekezdése éppen a bíró fegyelmi felelősségre vonását megalapozó, a Bjt. 63.§ (b) pontjában nevesített egyik okot tartalmazza, amiből egyértelműen következik, hogy az indítvánnyal támadott rendelkezések megsértése szintén fegyelmi vétség alapját képezheti.
A fenti törvényi szabályozással szemben a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1949. évi XX. törvény 61.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra;.
Az Alkotmánybíróság az Alkotmány e rendelkezését értelmezve már igen sok határozatában rámutatott arra, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog az egyéb alkotmányos jogokkal összevetve kitüntetett szereppel bír, s korlátozására csak kevés jog ellenében van lehetőség, akkor is odafigyelve arra, hogy az e jogot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni.
E kitüntetett szerepet az Alkotmánybíróság rangsorban is elhelyezte, amikor megállapította, hogy az alapjogok hierarchiájának csúcsán az egymással elválaszthatatlan egységet alkotó élethez és emberi méltósághoz való abszolút jog helyezkedik el, míg közvetlen utánuk következik a véleményszabadság, mint a kommunikációs jogok anyajoga.
A Bjt. jogalkotói indokolása a korlátozáshoz az alábbi magyarázatot fűzi: 2. A törvény a szolgálati viszony keretein belül teszi lehetővé a bíró számára a konkrét bírósági ügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítást. Ennek a rendelkezésnek a bevezetését az indokolja, hogy a bíráknak saját vagy más bírósági ügyről nyilvánosan alkotott értékítélete számottevően befolyásolhatja a társadalomnak az igazságszolgáltatásról alkotott képét. Véleménynyilvánítás alatt a törvény különösen a konkrét, beazonosítható bírósági ügyben a bíróság eljárásának, határozatának helyességével, jogszabályszerűségével, illetve az ügy bármely résztvevőjével vagy körülményével kapcsolatos értékelést, állásfoglalást érti. A szolgálati viszonyon e vonatkozásban a bíróságon belüli munkavégzést kell érteni, tehát a szintén titoktartásra kötelezett bíró kollégákkal történő szakmai konzultáció során a véleménynyilvánítás megengedett. Nyilvánosság alatt érti a törvény a bírósági szervezeten belüli szakmai konzultációkon kívül eső minden más véleményközlést, a baráti körben történő állásfoglalástól a sajtó nyilvánosságáig. A törvény rendelkezései kiterjednek a folyamatban lévő és befejezett ügyekre, valamint a saját ügyein kívül más bíró által elbírált ügyekre is. A 29. §-hoz
A törvény rendelkezik a médiák részére történő tájékoztatás alapvető szabályairól. A tájékoztatás nem azonos fogalom az előző szakaszban szabályozott vélemény-nyilvánítással, mert a tájékoztatás csak az ügy lényegét érintő adatok és tények közlését jelenti a nyilatkozó szubjektív álláspontjának megjelenése nélkül. A bírósági ügyről az eljáró bíró még tájékoztatást sem adhat, csak a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy, de nyilvános véleményalkotásra ők sem jogosultak.
Ebből az indokolásból nem állapítható meg olyan különösen védett jog, amely a véleménynyilvánítás, mint alkotmányos alapjog korlátozását indokolná. Az ugyanis, hogy a bíráknak saját vagy más bírósági ügyről nyilvánosan alkotott értékítélete számottevően befolyásolhatja a társadalomnak az igazságszolgáltatásról alkotott képét ilyen oknak nyilvánvalóan nem tekinthető és nem is érthető, hogy a nyilvánosság szakmai tájékoztatása miért lenne káros a jogállamiságra, a társadalomra vagy akár az igazságszolgáltatásra nézve. (Előfordulhat ellenben mint ahogy a közelmúltban elő is fordult olyan eset, amikor a legfelső bírói fórum durván törvénysértő határozatát a nyilatkozásra jogosult minden szakmai érvet nélkülözve törvényesnek tünteti fel a közvélemény előtt, s az annak jogellenességét észlelő, az ügyben alsóbb szinten eljárt bíró a nyilvánosság tájékoztatásától törvény által eltiltva nem hozhatja nyilvánosságra a jogsértést, a későbbi ügyeikben ugyanazon bírói fórum előtt képviseletet ellátó ügyvédek pedig vélt vagy valós megtorlástól tartva nem teszik azt.)
A 29.§-hoz fűzött magyarázat pedig még kísérletet sem tesz arra, hogy indokát adja az ügyről a bíró részéről történő tájékoztatásadás tilalmának.
Mindezek pedig azt jelentik, hogy a véleménynyilvánítási jog korlátozásának Alkotmány és Alkotmánybíróság által megkívánt erős indoka adott esetben nem állapítható meg, így a korlátozás alkotmányellenes.
Ehhez kapcsolódóan érdemes utalni az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának - az Alkotmánybíróság 19/1999. (VI. 25.) AB határozatában is hivatkozott - R (94) 12. számú Ajánlása 1/2/d) pontjára, mely szerint a bírák nem kötelezhetők a bírói hatalmon kívül álló személyeknek az eléjük terjesztett ügyek érdemi részéről számot adni. E rendelkezés értelemszerűen mindössze azt tiltja, hogy a bíró köteles legyen akár akarata ellenére is nyilatkozni az általa intézett ügyben, de nem veszi el a bíró azon jogát, hogy amennyiben élni kíván a megszólalás jogával, megszólalhasson. Ezzel szemben a Bjt. gyakorlatilag fegyelmi felelősségre vonással fenyegeti a véleménynyilvánító vagy nyilatkozatot adó bírót.
A Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 19. cikkének 3. pontja is csak abban az esetben teszi lehetővé a szabad véleménynyilvánítás korlátozását, ha az a) mások jogainak, vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, illetőleg b) az állambiztonság vagy a közrend, a közegészség vagy a közerkölcs védelme érdekében szükséges.
Az Emberi jogok európai egyezményének 10. cikke a bíróságokkal kapcsolatban e jog korlátozását csak tekintélyük védelme és pártatlanságuk fenntartása céljából teszi lehetővé a cikk teljes szövegéből megállapíthatóan nem a bírák jogainak korlátozására gondolva.
A kifogásolt normaszöveg megsemmisítésével egyéb jogalkotói tevékenység nélkül - állna elő az a magyar Alkotmánnyal, a fenti ajánlással és nemzetközi egyezményekkel is összhangban álló - helyzet, melyben a bíró jogosult lenne véleményt mondani és nyilatkozni, ellenben nem lenne köteles arra.
Kérem továbbá a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy indítványomat a Legfelsőbb Bíróság elnökének a bíróságok és a sajtó kapcsolatára vonatkozó így tartalmában jelen beadvánnyal szorosan összefüggő - indítványával együttesen bírálja el.
Budapest, 2007. január 14. Tisztelettel:
dr. Cserni János
Az alábbi e-mail címen olvasóink hozzászólhatnak az indítványhoz (kattintáskor a levelező nyílik meg): joggal.jogert@gmail.com
Köszi! Jó lenne üzenni neki, mert nekem is van olyan ügyem, amit szívesen leírnék neki. Nem tudja valaki a címét, vagy akár postafiokját, vagy akár milyen elérhetőségét???
A Korruptországot azért nem olvasom már, mert kivette a szerző belőle azt ami engem érdekelt volna. Méghozzá a Tánczosügy. Azt hiszem Egyszer úgyis kiderül Tánczos Gábor balsorsa. De ez volt a Blikk fórumán is. Ott sem találom.
Szervusz! Nekem azért hiteltelenek, mert az egy Csernit kivéve senki nem mondta azt,hogy na,ennyi-mondjuk el,mi a valós helyzet.. (Ez elmondható a rendőrökre és az ügyészekre is..) :o((
Ne haragudj, de egyrészt kicsit kusza minden, másrészt egyre inkább az az érzésem, hogy egy valamit nagyon nem számítasz bele ügyeid menetébe.
A pereidben és azok döntéseibe SEMMIT NEM SZÁMÍT AZ, HOGY KI MIT MONDOTT, VAGY CSINÁLT, ha azokat, amikre itt hivatkozol nem tudod bizonyítani.
Mondom a példákat: az alapügyi felperes elmondta, 100 ezer forintot fizetett a megrendelt "szerződésért", és rajta keresztül 100 ezer forintot fizetett a bírónak is, az "ítéletért" a felperes többször kijelentette, hogy "kilóra veszi meg a bírókat". az alapügyi felperes uzsorás, és megszokta, hogy a bíróságokat befolyásolja, ha arra kerül a sor! Nála természetes az ítélet vásárlása
Ha nem, és ilyeneket, vagy ehhez hasonlókat tartalmaznak a beadványaid, az nem vezet sikerhez, sőt még újabb pereket is a nyakadba vehetsz.
Viszont ha jól értem kártérítési pert nyertél első fokon Makk ügyvéd ellen?
Vagyis tudtad bizonyítani az elsőfokú eljárásban, hogy ügyvéded kárt okozott Neked.
Szerintem (már, ha jól foglaltam össze eddig az írásaidból kiszűrt lényeget), - akkor az a jogtiszta helyzet, hogy Makk ügyvéd miatt elbukott pered miatt, a vele szemben indított kártérítési perben jogsérelmed elintézést nyert.
Ha így van, akkor csak egyet tanácsolhatok, hagyd az első ügyet és annak sérelmeit, és koncentrálj a kártérítési per másodfokára. Az ellenfél fellebbezésére, és a Te fellebbezési ellenkérelmedre. Ezen múlhat minden. Ne térj mellékvágányra, csak azt írd, ami téged biztosan erősít, nem kell új és bizonyítatlan dolgokat előhozni, de olyat se, amit szerinted az I. f. bíróság figyelmen kívül hagyott az indoklásában, pedig szerinted fontos volt. A lényeget lásd. Nyertél. És ezt kell másodfokon megismételni.
Ha jó az ítélet, -vagyis a rendelkező rész jó és korrekt tényállásra van alapítva és az indoklási rész is erős, akkor csak arra figyelj, hogy a fellebbezésében Makk ügyvéd mire hivatkozik, és arra készíts ellenkérelmet, amit ha lehet, az ítéletben rögzítésre került mondatokkal indokolj, amire a bíró hivatkozott, amikor Neked adott igazat. Nem a hossza a lényeg, hanem a pontos érthető megfogalmazás a lényegre koncentrálva.
Ha van lehetőséged kérj tanácsot, legyen külső kontrolod, ha javasolhatom.
Az lenne a legjobb, ha egy honlapra feltennéd az egész ügyet, persze az adatvédelmi törvényeknek megfelelően az elérhetőségeket kiszedve. Bár lehet, hogy folyamatban levő ügy anyagát nem lehet felrakni, ezt nem tudom biztosan, meg kellene tudni hogy sérthet e személyiségi jogokat vagy mást.
Elnézést kérek, de most is készülődünk vendégségbe, csak belenéztem a topicba.
Igen, volt motíváció, mert mint az alapügyi felperes elmondta, 100 ezer forintot fizetett a megrendelt "szerződésért", és rajta keresztül 100 ezer forintot fizetett a bírónak is, az "ítéletért"! És még büszke is rá, mert mint megtudtam utólag, az alapügyi felperes uzsorás, és megszokta, hogy a bíróságokat befolyásolja, ha arra kerül a sor! Nála természetes az ítélet vásárlása! De az eredeti jogi képviselőnk is ilyen dilettáns. Szerencsére elkövette azt a hibát, hogy mire észrevette magát, minden számomra lényeges dolgot elmondott, és utúlag igyekezett korrigálni, ami a bíróü szerint sem volt hiteles! Természetesen azt is tudom, hogy a másodfoknak milyen feladata van (elnézést nem kioktatlak, Te tőlem sokkal okosabb vagy), csak ott van a gond, hogy én a másodfokú bíróságot figyelmeztettem a "fellebbezésemben", és bizonyítékokat csatoltam be, hogy a felperes többször kijelentette, hogy "kilóra veszi meg a bírókat". Apropó fellebbezés! Az én jogi képviselőm tőlem azt kérte az első fokú ítélet kihirdetése után, hogy egy piszkozatban írjam le neki, és nehogy valami kimaradjon, hogy eddig mi történt, mi a véleményem. Tette ezt azért, mert a fellebbezési határidő lejárta előtt három nappal érkezett haza spanyolországi üdülőjéből (amúgy elmondta, hogy öt országban van még üdülője), és mi akkor éppen ismerősökhöz utaztunk, írjunk le mindent, mégpedig úgy egy piszkozatban, mintha a fellebbezést írnánk, és írjuk mindketten alá, mert járt már úgy, hogy két fél nevében nyújtott be fellebbezést, és később a az egyik fél arra hivatkozott, hogy ő nem bízta meg. Ő ezt átfordítja a "jog nyelvére", és beadja a fellebbezésünket a másodfokú bíróságra! Mivel ezelőtt én már kértem tőle az első fokú per iratanyagát, (amin megfelelőképp meg volt sértődve) hogy tudjak miből "dolgozni", azt, vagyis egy részét átadta nekem! Ekkor jöttem rá, hogy számos bizonyítási eszköz nem volt becsatolva (az alapügyi felperes által írt levelek). Én megírtam a piszkozatot, és otthagytam a titkárnőjénél, azzal a kitétellel, hogy a piszkozatomban leírt panaszomat, kifogásomat, mind szerepeltesse a fellebbezésben. Erre ő a fellebbezési határidő lejárta után egy nappal küldött nekem egy levelet, ügyszám: 2067, melyben leírja szó szerint idézve, hogy "Megkaptam üzenetüket, hogy a felperes elleni perben a fellebbezést nyújtsam be, és hogy azok, amit Önök leírtak a "fellebbezésbe", azok kerüljenek bele a fellebbezésbe! Az Önök által készített fellebbezés lényegében nem tartalmaz semmi mást (?), mint a bíróság becsmérlését, ezért a fellebbezést úgy nyujtottam be, ahogy Önök elkészítették. Egyidejűleg bejelentettem a bíróságnak, hogy ilyen irányú szemléletük miatt, nem vállalom további képviseletüket, tehát jövőben vagy maguk látják el képviseletüket, vagy más ügyvédet bíznak meg. Majd jöjjenek be irataik átvétele végett!"
Aláírás: 2003 augusztus 04. Makk Miklós ügyvéd. 4220 Hajdúböszörmény Jókai ut 20. Telefon: 52/228-248 Ennyi!
A Mór megtette kötelességét, a mór mehet! Megtette, amire megbízta ellenem az alapügyi felperes, amiért a pénzt kapta, és lelépett! Hogy az Ügyvédekről szóló törvény, a felmondási idő, stb, kit érdekel? A lóvé a zsebben, az Ügyvédi kamarának ő az egyik tagja, tehát mehetek a francba! Legalábbis így gondolta! Etikai kódex? Egy ilyen korrupt gazember, hogy ne szarná le, ő megszokta, hogy a törvény mint működik! A szerződés 1995.-ben történt, a jogi képviseletünket az alapügyi felperes 2000 juniusában adta be, és az első fokú ítélet 2003 junius 25.-én született.
A kártérítési keresetemet az 1999 évi Strassburgi korrupcióellenes törvényre hivatkozva adtam be, melyet az országgyűlés aláírt, és a Ptk.349.§ is utal rá. A ne haragudj, csak úgy nevezem "mocsadék" ügyvéd kizárólag elévülésre hivatkozott, semmi mást nem tudott védelmében felhozni. Én viszont a fenti törvényre hivatkozva, miszerint "a kiderűlési időtől számít az elévülés" hivatkoztam. Ez egy korrupciós, sőt koncepciós eljárás volt. A bíró is tudott arról, hogy Makk a törvény szerint nem képviselhet bennünket, Makk is tudott róla, hogy a bíró többszörösen sértette a Pp.-t (Pl.8.§.(2)), így a bűncselekmény elkövetése nem lehet kétséges. (Vesztegetés, jogtalan előny elfogadása, stb) Egyelőre ennyi, majd holnap folytatom, amiért elnézést kérek, de mint említettem vendégségbe megyünk, és eddig már kétszer szólt a feleségem, hogy mikor leszek kész! Érdeklődéssel várom észrevételedet!
A másik az ügyvéd elleni kártérítés, az első per buktatói miatt.
Az első per másodfokáról ezt írtad:
"Másodfokról annyit: 10 perc "tárgyalás"! Öt perc szünet! Majd ezután egy előre megírt gépelt mappából 15 percen keresztül olvasták fel, hogy miért hagyják helyben az első fokú ítéletet. Megállt az ész, mert olyan nevet említettek tanúként, akit senki nem ismert, még én sem, olyan perbeli nyilatkozatomra hivatkozik, amit soha nem mondtam, és olyan bizonyítékokra, ami nem létezik, és olyan tanúvallomásokra, melyet, mikor a tanúk elolvasták, felháborodtak, és ezt nekem le is írták, hogy ők pont az ellenkezőjét mondták az alapügyi bíróságon!"
Azt tudnod kell, hogyha a fellebbezési ellenkérelemben, vagy a fellebezésben nincs olyan körülmény, ami megingatná a másodfokot, akkor az első fokú eljárás iratanyagából döntenek. Így valóban előfordul, hogy előre leírt ítéleteket érzékelünk a másodfokú azonnali ítélethirdetésen. Ebben nem látok kivetnivalót. (Ahhoz ismernem kellene az összes iratot)
Ha olyan tanút említ a másodfokú indoklás, aki nem szerepelt a perben, ha olyan perbeli nyilatkozatodra hivatkozik, ami iratellenes.ha olyan bizonyítékokra, amik nnem léteztek, és olyan tanúvallomásokra, amik nem visszakereshetőek az iratokban,
AKKOR MINDEN OKOD MEGVAN (ha még határidőben vagy) a Legfelsőbb Bíróságtól felülvizsgálatot kérj. és minden bizonnyal sikeresen hatályon kívül is helyezik.
De amennyiben ezek valójában nem bizonyíthatóak, vagyis nem úgy vannak amit és ahogy írtál, akkor persze értelmetlen, fenti javaslatom.
Kérdésem: Szerinted, az ügyvéded hasznot húzott valamilyen módon abból, hogy a tartási szerződést olyan szerződésben köttette meg veletek, amiből később hátrányotok származott? Vagy csak egyszerűen dilettantizmusból, felelőtlenségből hibázott?
Szerintem is olyen stílusban kellene "beszélgetnünk" ebben a topicban, és mivel tudom, hogy sokan figyelemmel kísérik e topicot, esetleg egy olyan ember is, aki talán törvényjavaslatot is megfogalmazhat (mert van ilyen), és segíthetene. Ha nem érted mit akarok mondani, akkor később elmagyarázom! Szeretnék Neked válaszolni a hozzászólásodhoz:
"Ügyvéddel szemben pert nyerni egyedül , az dicsőség valóban. Gratulálok az I. fokhoz, de sajnos nem szabad inni előre a medve bőrére, másodfokon dől el minden." - ezért írtam, hogy "igaz csak első fokon". Illuzióim nincsenek, de bízom, hogy jóvá hagyják az első fokú ítéletet, de nem élem bele magam!
No és még többen megállapították, ha az alapügyben nem lett volna jogi képviselőm, talán nyerek, de így esélyem sem volt. - Ezt arra írtam, hogy az alapügyi okiratokat, egy adás-vételi, és tartási szerződést, ugyanaz az ügyvéd készítette, aki jogi képviseletünket is ellátta. Mint utólag kiderült, mert más ügyvédnek bemutattam e két szerződést, hogy ebből a tartási szerződést meg kellett volna támadni, mert az egy úgynevezett uzsorás szerződés. Az ügyvéd úr a tartási szerződésre való tekintettel, és le is írta az ellene indított kártérítési perben, hogy "természetes, hogy egy tartási szerződés megkötésekor az eltartott részére haszonélvezeti jog bejegyzését javasolom, mert így van rá esélye az eltartottnak, hogy a szerződés felbontásakor visszakapja a pénzét. Ezt egy általános eljárásnak tekintem, és mivel a peres felek tanácsot kértek tőlem a biztosítékot illetően, ők mindketten elfogadták, én ezek után a tartási szerződésre való tekintettel 100%.-os haszonélvezeti jogot jegyeztettem be az eltartók tulajdonát képező ingatlan tulajdoni lapján.......Stb."
Természetesen ezek után hivatkoztam a Pp.8.§ 8. § (1) A bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevője jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják és perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek. (3) A bíróság pénzbírsággal (120. §) sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki akár a tárgyaláson, akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból: b) olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése céljából jelentős, vagy
c) nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra.
Hivatkoztam, hogy az alapügyben az ügyvédünk egyáltalán nem adta elő, hogy ő adta a tanácsot, és mi azt elfogadtuk, de nem tájékoztatott a haszonélvezeti jog következményeiről. Ezt a kártérítéskor el is ismerte! Azt írta a Tartási szerződésbe, hogy az "eltartók a tartási szolgáltatás ellenértékét 1,2 millió forintban határozták meg. Az eltartók valóságban 1,5 millió forintot kaptak a tartási szolgáltatásokra, ezért az eltartott 300,000,- Ft.-ért megvásárolta az ingatlan haszonélvezeti jogát." Mi tényleg 1,5 milliót kaptunk, de a tartási szolgáltatásokra, amiről 965,000,- Ft értékű postai felladóvevényt, illetve az eltartott által átvett összeg elismervényét mutattuk be. Mivel hivatkozott, hogy későre jár, így a tartási szerződést 3 nappal később fogalmazta meg, és behívott bennünket, hogy írjuk alá. Akkor megkérdeztük, hogy mi az a 300 ezer forint, ő azt válaszolta, hogy az eltartott haszonélvezeti jogát egy táblázat szerint számolják ki, és ez az. De nincs jelentősége. Megkérdeztem, hogy nem lesz ebből baj, nehogy később az eltartottnak bármiféle követelése lehessen az ingatlanunkból, mert abba egy keresztbe gazszálat nem tett. Elmondta, hogy az ingatlant 3 hónappal korábban vettük, ezért mienk a tulajdonjog, és azzal mi rendelkezünk. Az eltartott csak biztosítékként kapta a haszonélvezetet, és természetesen, ha felbomlik a tartási szerződés, akkor automatikusan megszűnik a haszonélvezet is. No itt volt a kutya elásva. Ugyanis a tartási szerződést 5 évvel később a bíróság felbontotta. El kellett számolnunk. Ekkor jött az eltartott ügyvédje, és leírta, hogy az ingatlanunkat a tartásra átadott összegből vásároltuk (igaz, hogy szerződéssel igazoltuk, hogy három hónappal hamarabb, ez az alapügyi bírót nem érdekelte). Így az eltartottat megilleti az ingatlan értéknövekedése (mert jelentős beruházásokat végeztünk, de ehhez az eltartott egy fillért sem adott), visszamenőlegesen "albérleti díj illeti meg", az eddigi tartásért mi nem számolhatunk el semmit, mert "nem megfelelően történt" (erre az eltartott levelét mutattuk be, melyben leírta, hogy maximálisan meg volt elégedve a tartással!) Amúgy, meg igaz, hogy elismerik az elküldött postai feladóvevényeken, és egy összegü 500,000,- Ft átvételét elismerik, de ők úgy gondolják (indok nélkül), hogy minket ebből 153,000,- Ft. illet meg! Hogy ezt hogy számolták ki, értelmes magyarázat nincs!
Megtudtuk, hogy az 1973.-as Ingatlannyílvántartási törvény 16.§ szabályozza, hogy milyen jog jegyezhető be egy tulajdoni lapra. A teljesség igénye nélkül INytv16.§.(1)(h) - Haszonélvezeti jog INytv16.§.(1)(g) - Tartási gondozási szerződés
Tehát, ha az ügyvéd úr helyesen a tartási szerződési jogot jegyzi be a tulajdoni lapon, akkor az adott, kapott összeggel kellett volna elszámolni, amit mi meg is tettünk. A haszonélvezeti jog miatt pedig "joggal" követelőzött! Így az alapfokú bíróság az eltartott részére 2,5 millió forint megfizetésére kötelezett bennünket, és a haszonélvezeti jog törléséhez csak abban az esetben járult hozzá, ha mi a megítélt összeget megfizetjük az eltartottnak. Az ügyvéd lelépett "hivatkozva, hogy ilyenbeli magatartásunk miatt nem vállalja tovább képviseletünket" Természetesen, mint a kártérítést megítélő bíróság is ítéletében kimondta, az ügyvéd úr ellenérdekelt volt abban, hogy az igazság kiderűljön, nem tájékoztatott bennünket, hogy a szerződést megtámadhatjuk, és az egy év eltelt
Három évig húzódott az első fokú eljárás. Olyan jogi kategória, hogy biztosítéki haszonélvezet nincs, stb. Nem megfelelő felvilágosítás adás, stb.
Másodfokról annyit: 10 perc "tárgyalás"! Öt perc szünet! Majd ezután egy előre megírt gépelt mappából 15 percen keresztül olvasták fel, hogy miért hagyják helyben az első fokú ítéletet. Megállt az ész, mert olyan nevet említettek tanúként, akit senki nem ismert, még én sem, olyan perbeli nyilatkozatomra hivatkozik, amit soha nem mondtam, és olyan bizonyítékokra, ami nem létezik, és olyan tanúvallomásokra, melyet, mikor a tanúk elolvasták, felháborodtak, és ezt nekem le is írták, hogy ők pont az ellenkezőjét mondták az alapügyi bíróságon! Ennyi! Tévesen fogalmaztam, mert én általánosságban írtam le a jogi képviseletet. Nem! Én azt akartam mondani, hogy ez az okiratszerkesztő ügyvéd nem képviselhetett volna, hogy még saját törvényükkel is kiegészítsem az Ügyvédekről szóló törvény 25.§.(2), határozottan tiltotta ezt az állapotot!
Egyelőre ennyit, és a többi felvetésedre is később válaszolok, így is hosszúra sikerült!
Sok minden igaz abból, amit írtál, és ahogy itt csevegünk támadt egy gondolatom.
Nem lehet-e hogy az emberek nagy része nem tanulta meg, mert nem tanították meg neki(a szülei, a környezete, vagy az élet) hogy tudni kell bocsánatot kérni, ha tévedünk, elismerni, ha hibáztunk, és mindezt lehetőségeinkhez és képességeinkhez mérten helyrehozni, mégha utólag is.
Az emberi kapcsolatokban a beismerés, egy jó kapcsolatnak legyen az baráti, rokoni, vagy szerelmi természetes velejárója, és hiánya okozza a konfliktusokat. A létező legritkább esetben fordul elő, hogy az állami gépezetben egy orvos, egy pedagógus, egy rendőr, ügyvéd, ügyész, vagy bíró, stb.- elismerné, hogy tévedett, vagy hibázott. Holott lehetetlen, hogy nem hibáznak soha, hiszen ugyanolyan emberek, mint mi, a többiek, és semmivel sem hibáznak kevesebbet, mint mások. Szerintem ez komoly hiba.
Ha egy másodfokú ítélet gyökeresen más, mint egy ugyanazon a tényálláson alapuló elsőfokú ítélet, akkor mondhatnánk, hogy az első fokon eljáró bíró pontosan ugyanolyan műhibát követett el, mint az az orvos, aki nem császároz meg egy 24 órája vajúdó asszonyt és emiatt maradandó károsodást szenved a szülőcsatornába túl sok időt töltő gyermek. Csak ott nincs másodfok.
De ilyet senki sem mond, hanem remegve várja, attól függően, hogy alperes vagy felperes, hogy maradjon, vagy változzon az ítélet. De az egyik biztos, hogy csalódik, mert azért pereskedett, mert tudni vélte biztosan, hogy igazságot nyerhet. Az őt képviselő ügyvéd ugyanabba az iskolába járt, mint a bíró, tehát, ha az ő álláspontja is az volt , hogy az ügyfelének igaza van, akkor ő is tévedett. (Ritka az az ügyvéd, aki tisztességesen megmondja, hogy ha ragaszkodik hozzá az ügyfele, akkor vállalja az ügyét, de nem tartja valószínűnek, hogy nyernek)
Én pontosan tudom, hogy sokan vannak már, aki tesznek az ellen, amit kifogásolunk, (írók, újságírók, civilek, ügyvédek, jogászok, bírók, sőt jogalkotók is) és hidd el komoly erőfeszítések történnek a visszásságok megszüntetésére. De egyelőre még nincsenek elegen, így ez még kevés a sikerhez.
A kisvárosi összefonódások biztosan nehezen kivédhetőek, ezt elismerem. Ennek ellenére, mivel magam is egy kisvárosban pereskedem 5. éve(Gödöllő) bátran állítom, hogy semmilyen jelét nem tapasztaltam ügyemben semmilyen visszásságnak. Sőt, ellenkezőleg. Azon kívül, hogy az ügy így elhúzódik, - nincs mit kifogásolnom. Korrekt, szakszerű, tisztességes minden vonatkozásában. Az időbeli elhúzódást pedig sajnos az ügy bonyolultsága, az alperesek sok száma, az exem rosszhiszemű pervitele és a bíróság túlterheltsége okozza.
Azt írod. Gyakorlatilag elfogulatlan döntéshozó szinte nincs is Annyiban valóban nincs, hogy döntése mellett mivel ő is gondolkodó ember, mint mi kell legyen egy véleménye, ami azonban nem befolyásolhatja a döntésében. Szerintem azonban több az ilyen értelemben elfogulatlan döntéshozó, mint aki pofára dönt.
Tény, hogy nagyon sok olyan esetet ismerünk, ahol kifogásolható, az eljárásban résztvevők szakmaisága, és ez nemcsak szomorú, hanem elkeserítő is, különösen ha saját bőrünkön tapasztaljuk. Ez ellen, azonban tehetünk, és igenis rajtunk is múlik, hogy MINDENT megteszünk-e annak érdekében, hogy az igazság győzedelmeskedjen.
És itt utalok arra mit az előbb másnak részletesen válaszoltam. Nem mindegy, hogy hogyan küzdünk: Ésszel, higgadtan, kitartással? Vagy pedig sokszor meggondolatlan indulatokkal.
Az általánosítás (előítélet) egy természetes emberi (ösztönszerű) tulajdonság. Ha Téged töbször megtámadott egy fekete kutya, félni fogsz a fekete kutyáktól, pedig biztos sok szelíd fekete kutya van. Vajon miért van az, hogy ha az egyszerű ember levelet kap egy hatóságtól bíróságtól, összeszorul a gyomra? Az valóban igaz, hogy nem minden bíró, ügyész stb korrupt. Vannak tisztességesek is, de ők sem tesznek semmit (nem mernek), hogy lebukjanak ezek az emberek. Azért nem teszik, mert egymásra vannak utalva. Ma én kérek szivességet, holnap ő kér tőlem. Ez nem biztos, hogy korrupció. Biztos érted miről beszélek, ha nem talán mondok példát(később). Ha valaki nem tartja be a "házi" szabályokat, könnyen az utcára kerülhet, sőt még egyéb következményei is lehetnek. Ha ilyen történik, könnyen meg tudják magyarázni, hogy minden szabályos volt, hiszen ők maguk vizsgálják az ügyet.
A másik dolog, a rendőrség, ügyészség, bíróság, ügyvédek teljes összefonódása. Különösen igaz ez egy kisvárosban. Ennek oka egyrészt a fentebb említett egymásra utaltság, másrészt a családi kötődések. Nagyon gyakori, hogy pl. a férj ügyész, a feleség ügyvéd, esetleg a papa bíró. Tehát ha ez az ügyvéd feleség szembe áll egy másik ügyvéddel, ez a másik tudja mit kell tennie, még akkor is ha nem kérik erre. Sokszor hallottam (ügyvédtöl is) hogy az ítelet alku tárgya. Az összefonódásra vall az is, hogy az esetek nagy részében, az ítélet már a nyomozás megkezdésekor eldől. Egy rendőr mondta: "Magyarországon az lesz bűnös, akit mi azzá teszünk" Ez sokszor nem korrupció miatt van, hanem inkább elfogultság, felületesség, a híbák be nem ismerése, saját igazuk bízonyítása, a sikeresség látszatának fenntartása. A vádemelési javaslat benyújtása után, már senki érdemben nem vizsgálja az ügyet. Kivétel ez alól, mikor valamilyen befolyásoló tényező lép közbe. Ez lehet pl nyilvánosság, egy jó nevű ismert ügyvéd, egyéb ismert, és vagy magas rangú személy közbelépése. Ezek nem biztos, hogy korrupciók, de lehet még zsarolás megvesztegetés, fenyegetés, ez már igen, de ez ritkán fordul elő.
"De nagyon hiányolom ebben a topikban azt a beírást, legalább egyet - aki legalább a névtelenség álarca mögött fel merné vállalni, hogy neki sikerült korrumpálnia egy bírót."
Azért nincs ilyen, mert neki nem érdeke, hogy megszűnjön ez a lehetősége.
"Vagy lehet, hogy sokan összekeveritek a korrupt és az elfogult szó jelentését?"
Lehetséges (én nem).
Az elfogulság még nem lenne baj, de az igen, hogy nem ismerik be, és elfogultan nyomoznak, vizsgálnak, döntenek ítélkeznek. Az elfogultság nagyon jellemző!
Gyakorlatilag elfogulatlan döntéshozó szinte nincs is!
Gondolod, hogy mind az összes bíró, ügyész és rendőr hiteltelen? Szerintem nem. Miden szakmában és emberfajtában található hazug, korrupt, dilettáns alkalmatlan, és ellenkező előjelű tisztességes, jó, sőt profi szakember.
Egyrészt, szerintem a jogalkotás hiányosságait nem lehet a jogalkalmazókon számonkérni. Feljebb, ill. mélyebben kell a hiteltelenség forrását keresni. Ott, ahol eldöntik, majd sokszor teljesen felesleges tradícionálisan antik nyelvezetre leírják a kiskapuktól hemzsegő új törvényeket, és ahol képtelenek a régieken érdemben változtatni, holott idejét múltak és sokszor végrehajthatatlanok. A jogrendszerünk elavult, és amíg azt érzi a bőrén az ember, hogy mi vagyunk érte, és nem fordítva, addig nagy a baj.
Másrészt "pályafutásom" során több hiteles jogalkalmazóval találkoztam, mint hiteltelennel.
De nagyon hiányolom ebben a topikban azt a beírást, legalább egyet - aki legalább a névtelenség álarca mögött fel merné vállalni, hogy neki sikerült korrumpálnia egy bírót.
Rendőrben (közleledés) tudom, hogy sok van, sőt ügyvédi példát is írhatnék, de korrupt bíróról szóló valódi történettel még nem találkoztam.
Vagy lehet, hogy sokan összekeveritek a korrupt és az elfogult szó jelentését?
Másik topikra hivatkoztál itt, ezért itt válaszolok.
Már leírtam, pert nyertem ügyvéd nélkül, ügyvéddel szemben, igaz csak első fokon! Ennyit a szakmaiságról.
Ügyvéddel szemben pert nyerni egyedül , az dicsőség valóban. Gratulálok az I. fokhoz, de sajnos nem szabad inni előre a medve bőrére, másodfokon dől el minden.
No és még többen megállapították, ha az alapügyben nem lett volna jogi képviselőm, talán nyerek, de így esélyem sem volt.
Ezt remélem nem haragszol de felelőtlen megállapításnak tartom, akárkik is mondták. Ezt akkor tudom elhinni, ha megbizonyosodok arról, -a periratokból - hogy az ügyvéd feltételezett szarvashibáit, te nem követted volna el, sőt nélküle tuti tudtad volna mikor mit kell mondani, írni. Sőt még az is kellene egy megalapozott véleményhez, hogy megbizonyosodjak arról, hogy vajon a kereset egyáltalán megalapozott volt-e.
Természetesen tisztában voltam, vagyok azzal, hogy csak a büntető eljárás lefolytatása után tehetem meg a hamis vád bűncselekménye miatt a feljelentést. Hamis vád miatt valóban csak az alapügy lezárta után élhetsz feljelentéssel élni de a hamis vád bűntette, csak valótlan tények állításával követhető el. Tehát ha valaki konkrétan azt mondta, és ennek okirati nyoma is van - hogy téged gyanúsít egy bűncselekmény elkövetésével, és ezért gyanúsított leszel egy ügyben. (És ha mindez fennáll, még akkor is vannak kiskapuk, amivel ki lehet csusszani a hamis vád elkövetőjének a hurokból) De a kiskapukról a jogalkotók tehetnek és nem a jogalkalmazók, mint pld. a rendőrség, az ügyészség, stb.
Tételezzük fel, hogy türöm szó nélkül, hogy lakásomat felforgassák, mert engem egy "bíró" meggyanúsított. Ehhez nem tudok érdemben hozzászólni, mert nem tudom, hogy egy érvényes házkutatási parancs ellen tehetsz-e bármit. (gondolom nem)
Mindenről beszéltetek, de mi van az én előzőleg tett 6 feljelentésemmel, ami miatt meg sem indult a nyomozás? Nem tudom, hogy a 6 feljelentést ugyanabban az ügyben vagy különböző ügyekben tetted? A nyomozás elrendelésére vagy nem el rendelésére megvannak a pontos szabályok. Ha nem rendelik el a nyomozást akkor vagy valóban nem látnak nyomozni valót, vagy tévednek, vagy pedig a feljelentésed nem volt jó. Ha 6 különböző esetben dobták vissza, akkor valószínű, hogy a feljelentés megalapozottsága, vagy a feljelentés megfogalmazása nem volt jó.
Egyébként a szórólap bekezdése azt tartalmazta "Nyílt feljelentés Kóródi, és bűntársa Makk ellen", hozzátéve azt, hogy azért kényszerültem erre, mert az intézkedni köteles hatóságok a törvény ellenére nem tették meg a korrupciós bűncselekmény miatt a szükséges lépéseket, sőt egyáltalán nem tettek semmit! Ezek súlyos vádak. Nem vonom kétségbe a szavaidat, de az élet megtanított arra, hogy csak olyat állítsak, amit bizonyítani tudok. A szórólapos ellenállás nem tartozik az eszköztáramba felvevendők közé, de mivel nem ismerem a lépésed részletes előzményeit, ezért nem akarok az előítélet hibájába esni.
És ezután szó szerint leírtam azt, amit előzőleg a Hajdú Bihar Megyei Főügyészségnek írtam, és azt eljárási hatáskör hiánya miatt a KÜNYH.-hoz továbbítottak! Na erre varrjatok gombot! Természetesen panaszt tettem az eljárás ellen, aminek a Hajdúböszörményi Városi Ügyészség helyt is adott. Itt látszik, hogy tökéletesen helyesen láttad, és igazat is adtak neked. A hatáskör paramétereiben nincsenek kiskapuk, itt nem lehet nem a pontosan leírt törvényeket figyelmen kívül hagyni, itt nem tudnak csúsztatni, vagy két mércével mérni. (Bár próbálkoznak)
De a szomszédaink látták, hogy előttünk 3 rendőrautó állt meg, és betódultak. Ez ellen nincs védekezés. Az emberek a szerint ítélnek, amit látnak, és nem mindig keresik a miértekre a választ, hanem inkább előítéletesek. Ezt a jog nem tudja megoldani, csak talán az empátia és a jó konmmunikáció egyvelege főleg egy kisvárosban.
"Ez történt május elején. szeptember 5,én a szóban forgó ügyvédet levélben azzal fenyegették meg, hogy abban az épületben, ahol tartózkodik bombát helyeztek el, mivel szemét módon viselkedett. Mint később megtudtam a szóban forgó Makk Miklós Hajdúböszörményi ügyvédet tanúként hallgatta meg a rendőrség. Ő jegyzőkönyvbe vallotta, hogy határozottan tudja, hogy a fenyegető levelet én küldtem neki! Erre azonnal elrendelték nálam a házkutatást. És természetesen megint rendőrségi kocsik előttünk, nyomozók be, nem engedem a számítógépet elvinni. Számítógépes szakember jön, megvizsgál mindent több órán keresztül, és megállapítja, hogy egyrészt a karakterkészlet más, másrészt a nyomtató típusa (nekem lézer nyomtatóm van, a levelet pedig tintasugarassal nyomtatták). A törölt dokumentumokban sem létezik az említett levél. Kizárja, hogy én írtam volna ezen a gépen. Makk dühös, amikor ezt megtudja, és állítja másik gépen írtam. Csakhogy! Én szeptember másodikán, mint régebben említettem is, balesetet szenvedtem, minek következtében bal bokám ketté-, és a sarokcsontom szilánkosra tört. Itthon feküdtem úgy, hogy mozgásképtelen voltam. Fel volt "bakolva" a lábam. Panaszt tettem az eljárás ellen, és a panaszomnak helyt adott az ügyészség. Gondolom, itt a fent említett házkutatás előzményeit részletezed. Hát valóban sok mindent ki kellett állnod, egy alaptalan vád miatt. Ha tényleg nyoma van jegyzőkönyvben és a házkutatás elrendelés megalapozottságának indoklásában, hogy egy alaptalan, felületes, tán rossz szándékú gyanúsításnak lettél fizikailag és erkölcsileg is áldozata, - akkor ha nem is rövid idő alatt, de itt is pert nyerhetsz.
"Csak addig kétszer látta az összes szomszédom, hogy kivonult a rendőrség házkutatásra, és azóta, ha átmegyek valakihez "zárják előttem, és utánam az ajtókat", meg mondják mindenkinek, hogy most sikerült kimagyarázni, de nem hiába tart nálam a rendőrség házkutatásokat!" A hitelrontás, amennyiben erkölcsi netán vagyoni károkkal járt, az is érvényesíthető a későbbiek során , de a bizonyítás itt is nagyon nehéz, és kizárólag a te terhed, ill. kötelezettséged.
Ugyanis e két házkutatás után kaptam egy telefont! A telefonáló tájékoztatott, hogy a fenyegető levelet ő írta, és ő tette postára! Természetesen név nincs, rejtett a szám. Elmondta azt is, hogy Makk bízta meg a levélírással, azt ő írta, de a "szemét" csak a fele pénzt fizette meg neki, és megfenyegette, ha nem vigyáz magára, akkor ő kerülhet bajba, mert az ő gépén mindent meg lehet találni, és ő azonnal telefonál, hogy megtalálta a fenyegetőt! Elmondja, hogy a címzést Makk Úr készítette saját magának. Azt is elmondta, hogy ő nem vállal semmit, mert Makk életveszélyesen megfenyegette! Ekkor ugrott be, hogy mikor nála jártam, láttam az irodájában egy etikettnyomtatót, amivel a levelek címzettjeit jelölik meg a borítékokon. Beugrott az is, hogy a borítékot is mutatták nekem, amikor nálam a házkutatás volt, és azon olyan etikettel megcímzett borítékot mutattak, mint amilyet Makk Miklós hajdúböszörményi ügyvéd irodájában láttam. Azonnal felhívtam Nagy László alezredest, a Hajdúböszörményi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjét, és elmondtam azt amit ő is azonnal ellenőrizhet, hogy érdemes megvizsgálni Makk Úr etikettnyomtatóját, és a levelen szereplő etikettet. Erre tájékoztatott, hogy a nyomozást már lezárták, a tettes ismeretlen, de lehet, hogy igazam van. Ennyit tudok a mai napig.
Hát ez szomorú. Az is, hogy megtörtént, megtörténhetett, és az is, hogy csak ennyit tudsz a mai napig. Nem tudom, hogy a téged hívó ember telefonját le lehetett volna nyomoztatni? Hogy ismeretlen tettes miatt feljelentést tehettél volna, és akkor nem a lezárt, hanem egy új nyomozás keretében kiderülhetett volna az etikettnyomtató, meg a boríték titka? Hogy egy-két hangfelvételt nem lehetett volna készíteni a sikeres bizonyítás érdekében? (utalok itt a következő idézetre tőled)
Rendszeresen kellett járnom kontrollra, illetve táppénzes ellenőrzésre három hónap elteltével. Szinte éreztem, hogy valki figyelt. Debrecenben a Kenézi kórházban mellém ült egy ember és elmondta, hogy megbízója hallotta, amikor Makk Úr valakivel beszélt az irodájában (ő rá várt az előtérben), és háborgott, hogy nem került be a Flórek (én) számítógépem a rendőrségre? Hogy tegye ő ezután fel a winchesterre, amit akar? Elmondta, hogy miről is van szó! A rendőrségnek a házkutatások alkalmával le kellett volna foglalni a számítógépemet, megvizsgálni a merevlemezt, hogy mi szerepel rajta, ő ezt lebeszélte, miért nem történt ez meg? Állítólag nagyon mérges volt! Ugyanis, mint az ő megbízójának elkottyantotta, hogy ő mint kirendelt ügyvéd, elég szabad mozgása van az épületben, és esetleg segítséggel is felmásolja a "fenyegető levelet" az én gépem merevlemezére. Ezzel buktam! Csak nem számolt a balesetemre, meg az ellenállásomra, hisz a gépem lemezén olyan személyes adatok (a vállakozásról, számlázó program, stb) szerepel, ami miatt én joggal tagadtam meg, hogy átadjam a gépet, de hozzájárultam, hogy egy szakember azonnal átvizsgálja! Egy millió forintot kért a tanúskodásért azzal a feltétellel, hogy azonnal menjünk el egy bankba, és vegyem ki a pénzt, adjam neki oda, erre ő megmutatja a személyi igazolványát, elmehetünk rendőrségre tanúvallomást tenne, stb. Én ebbe nem mentem bele, annál is inkább, mert nem rendelkeztem magánbankszámlán 1 millával, és ezt közöltem is vele. Ő sajnálta, és elköszönt! Azóta se láttam!
Tudom! Hazudok, meg elmebeteg vagyok!
Nem hiszem, hogy hazudsz. Csak nem mindig találod meg a helyes utat és döntést, hogy mit és hogyan kell tenni az adott szituációban. Persze ezzel mindegyikünk így van, ez a legnehezebb:a döntés.
Én úgy gondolom, hogy a mi feladatunk, és úgy hogy háttérbe maradjon személyünk, hogy megküzdjünk ha a mai rendszerben nem is lehetséges, de leszármozattaink, egy tényleges jogállami igazságszolgáltatást kapjanak! Mert ez a rendszer, ahogy van, egy nagy budi! Nekem ez a véleményem, de ha valaki meg tud győzni, hogy nincs igazam, én bevállalom! Kérlek írd le véleményed! Nem tudom miért kellene háttérbe maradni? Ezt nem értem. Küzdeni kell, kinek-kinek a maga módján és általában a maga érdekében. Persze segíteni kell akin, tudunk és akarunk, és jól jön egy szakmabeli mellénk állása, aki vállalja szintén nevét, azé különösen hasznos lehet. De hidd el, hogy a küzdelem stílusa fémjelzi a céljaid értékét is.
A véleményem erről az, hogy még egy fórum sem az a hely, ahol elszabadulhatnak az indulatok. Azt tartogassuk a minket szerető és jól ismerő embereknek, akik tolerálják mert pontosan tudják a motivációt. Egy beadványban, egy tárgyaláson, de egy szórólapon sem lehet vagdalkozni. Én az írást tartom a legmegfelelőbb küzdelmi eszköznek az ilyen hivatalos ügyekben. Nemcsak azért, mert jó magyar szokás szerint a szó elszáll, de az írás megmarad, hanem azért is mert ha írok, azt nem tekinthetik semmisnek, az nem tűnhet el (tértivevény kötelező!!) arra határidőn belül válaszolni kell, arra a későbbiekben hivatkozni lehet, stb.
Hát itt tartunk, és ezek után természetesen néha kiborulok, és nem hagyom abba, és még jobban kiállok álláspontom mellett, és mindent megteszek, természetesen törvényes keretek között, hogy a felelősöket felelősségre vonják. Szerencsére egyre nagyobb érdeklődés van nem csak a média, hanem az "intézkedni köteles hatóság" részéről is, és most ott tartunk, hogy úgy néz ki felül revidiálják eddigi álláspontjukat, úgyhogy nem kiabálok el semmit!
Ez arra utal, hogy ügyed jó irányt vett, tehát munkád gyümölcse lassan beérik, valóban ne kiabáld el. Légy türelmes, higgadt és kitartó!
Elnézést, én nem akartalak megsérteni. Bár ismerős volt a nicknév, de nem gondoltam (mással ellentétben), hogy igazi név van mögötte. Nagyjából ismerem ügye(i)det, de tényleg csak nagyjából. Nekem nagyon nagy segítség, amikor elolvasom ezen a topicon, és a büntetőjog topicon is a hozzásszólásokat, ugyanakkor sokszor kinyílik a bicska a zsebemben, mikor egy két hozzászólást elolvasok. Annak viszont örülök, hogy az "átlag" józanul gondolkodó ember úgy gondolkodik, mint én! Különösen tisztelem Kavitációt, aki mint jogi szakember is megállja a helyét, gbakkert, aki az átlagpogár szemével nézi az eseteket, és hozzászólásaik javító, és nem kötekedő szándékuak. Ugyanakkor a jogalkalmazók részéről olyan hozzászólások vannak, ha végig olvasod őket erről meggyőződhetsz, hogy folyamatosan igyekeznek bennünket megalázni! Én egy 33 ezer lakosú városban élek, és szeretem ezt a várost. Az emberek többsége (mint másutt), tisztességes, elvei mellett kiálló, mondhatom csökönyös ember! Mint minden társadalomban, itt is vannak, akik hatalmukkal visszaélnek, csak az emberek nem hiszik, hogy ez ellen tudnak tenni valamit! Nagyon jól esik, amikor emberek megállítanak, és gratulálnak, hogy "ez ellen a mocsok ellen mertem lépni, de vigyázzak, mert ezek úgy össze vannak fonódva, és elmondják, nekem is volt egy esetem.....hiába igyekeztem, pedig az paraszti igazság mellettem állt, stb", és sok sikert kívánnak! Egy ember elmesélte, hogy egy végrendelet során, amit előzőleg olvasott is, megtámadták ezt a végrendeletet, az emlegetett ügyvéd részéről, egy új végrendelettel, amely végrendeletet az ügyvéd úr készített, csak az volt a baj, hogy az okiraton szereplő tanú két héttel előtte elhunyt, mint amikor az ominózus okirat készült! Más! Panaszkodik, az egyik szintén nevét nem vállaló "polgár", mert nem is titkolja, hogy fél, mert az ügyvéd úr megfenyegette. Ő vett egy ingatlant, mint hátrányos helyzetű, vissza nem térítendő támogatást kap és az ügyvéd úr két adás-vételi szerződést iratott alá vele. Mondta, hogy egyik az államé, amire a pénzt kapja, aminek a felét az ügyvéd úrnak le kellett jattolnia, de "elintézte", hogy ugyanezt az összeget egy pénzintézettől, mint kölcsönt megkapja! Mire kifizeti ott van, mintha nem is kapott volna semmit. Az ügyvéd úr felesége volt a közjegyző! Mindezeket én bizonyítani nem tudom, hisz az esetet elmondó emberek félnek! A mai napig nem hiszik el, ha az igazságszolgáltatás elé kerül ügyük, igazságos ítélet születik. Mert: "Az ügyvéd úr mondta, hogy neki nagyon messzire elér a keze, és nagyon vigyázzon mindenki, mit mond, mert ha nem tudja bizonyítani, ő mint ügyvéd, egy életre lakat mögé teteti!"
Én nyíltan neveket felvállalva felálltam ellenük, úgy, hogy anonim módon néhány ügyvéd, sőt most már bíró is segít, akik szerint is a jelenlegi korrupt állapot nem tartható.
És itt ledöbbentek, Modestinvs és társai, mert nem tudnak ezzel a helyzettel mit kezdeni? Nem szoktak hozzá!
Egyre több a jogát is megismerő polgár száma, ugyanakkor egyre nagyobb a korrupció az "igazságszolgáltatásban"(erről regényeket tudok írni).
Én úgy gondolom, hogy a mi feladatunk, és úgy hogy háttérbe maradjon személyünk, hogy megküzdjünk ha a mai rendszerben nem is lehetséges, de leszármozattaink, egy tényleges jogállami igazságszolgáltatást kapjanak!
Mert ez a rendszer, ahogy van, egy nagy budi! Nekem ez a véleményem, de ha valaki meg tud győzni, hogy nincs igazam, én bevállalom! Kérlek írd le véleményed! A "modoromat", aki ismer, úgy is mondhatnám ezeken az írásokon keresztül nem ismerné fel! Ugyanis a való életben, tekintettel arra is, hogy több embernek adok munkát, és a cégem hírnevét is figyelembe kell venni, nem viselkedhetek így, így nem titkolom, néha dühöngő szobának is használom ezen topicocat, amiről igyekszem leszokni. De ez esetben kell keresnem valami helyet, ahol levezethetem a feszültséget. Gondold el, amikor ide költöztünk, és már 11 éve itt élünk, mindenki tisztelt, becsült bennünket, tudták, hogy vállalkozással keressük a kenyerünket. Egy szomszéddal se volt semmi bajunk. Most az van, hogy összesúgnak a hátunk mögött, hogy "állandóan jön hozzájuk a rendőrség legalább három kocsival házkutatást tartani", a 11 éves fiamat kezdik kiközösíteni, aki ezt nem érti, és kérdezi, hogy apa, miért jön érted mindig a rendőrség, mert az x nevű szomszéd néni ezt mondta! Ha lehet engem nem engednek be a szomszédos házba, mert hát sokat jön hozzájuk a rendőrség. Arról nem is beszélve, hogy olyan fantazmagóriákat hallottam magunkról, hogy valójában én egy gyilkos vagyok, csak sikerült magam kimagyarázni, stb, sorolhatnám, mit kitalálnak emberek, csak abból következtetve, hogy már kétszer volt nálunk házkutatás?. Na ezt a "kárt" ki fogja nekem megfizetni? Hisz ez előtt az eset előtt, sem bíróságon, sem rendőrségen soha nem voltam! Mindenki tisztességes vállalkozónak tartott, aki sok embernek adott munkát, mielőtt ezek az események megtörténtek, és arról nem beszélek, hogy az üzleti partnereim is szóba hozzák néha, hogy meséljek miről is van szó. Értelmesebbek megértik, vannak akik úgy teszik, mintha megértenék, de nem hisznek nekem! Volt egy beszállítónk, aki olcsóbb volt a jelenleginél, de mikor meghallotta, mint tulajdonos "mibe keveredtem", megtagadta az átutalást, majd a készpénzre szállítást is, arra hivatkozva, hogy nincs kapacitása, felbontotta a szzerződésünket! Magánbeszélgetésünkkor arra hivatkozott, hogy nem engedheti meg magának a vállalkozása, hogy olyan vállalkozással álljon kapcsolatban, melynek ügyvezetője ellen "büntető eljárások vannak folyamatban"
Hát itt tartunk, és ezek után természetesen néha kiborulok, és nem hagyom abba, és még jobban kiállok álláspontom mellett, és mindent megteszek, természetesen törvényes keretek között, hogy a felelősöket felelősségre vonják. Szerencsére egyre nagyobb érdeklődés van nem csak a média, hanem az "intézkedni köteles hatóság" részéről is, és most ott tartunk, hogy úgy néz ki felül revidiálják eddigi álláspontjukat, úgyhogy nem kiabálok el semmit!
Sajnos nekem más tapasztalataim vannak. Voltak saját ügyeim is. Ha még nem ismered látogass el erre az oldalra: http://www.korruptorszag.tvn.hu/ Bár a hozzászólók politikai beállítottsága erősen kitűnik, azért sok érdekes, és szomorú történetet találsz itt.
Kedves Aranka! Megkerestelek a Google-ban és mos már tudom hogy hova tegyelek. Az ügyedben, meg a többiben is megjártad te is a hadak útját, ahogy látom. Kicsit azért könnyebb dolgod lehetett a hatalommal szemben mint annak, akinek az ügyét én a nyakamba vettem. Sajnos egy csóró, kis jóhiszemü, talpig becsületes, a hatalomnak, hatalmasoknak kiszolgáltatott család a széllel szemben sajnos nem tud p..ni. Szélmalomharcukat szegénységben, nincstelenségben vívják 9 éve az igazságszolgáltatásnak csúfolt valamivel szemben. Én látod értük küzdök.
A Kende Péter könyvét most már megszerzem, és elolvasom én is, mert már mástól is hallottam hogy ilyen jogsértett esetek vannak benne. Engem pedig 6 éve csak ezek érdekelnek. Na mindegyikre nem tudok időt szánni, csak amelyik megfog. Sok sikert és kitartást kívánok ügyeid elérésében. És most már látom bátor nő vagy.
Szia kedves Slimage! Nem éreztem sem okításnak, sem gúnynak szavaidat, csak az zavart, hogy nem értetted szavaimat, de már ez is helyére került.
A gyereknevelés nem könnyű feladat, de hallatlanul jó és izgalmas kihívás mindannyiunk számára. Tele lehet sikerélménnyel, és persze a kudarcok sem elkerülhetőek.
Főképp rajtunk múlik, hogy milyen családjuk lesz, hogy milyen szülők lesznek, és milyen bírók, tanítók, vagy épp rendőrök.
Ennél nagyobb felelősség nincs. Sokan élnek is a lehetőséggel, és mindent megtesznek, amit csak szülőként tehetnek. Az, hogy mindenki másképp csinálja, az se baj. Csak szeretet legyen mögötte. (nem majomszeretet)
Nevem onnan lehet ismerős, hogy egy sajtóperben tanúskodtam, majd ennek kapcsán a Parlamenti Vizsgálóbizottság is meghallgatott az Élet és Irodalom c. újságban teljes terjedelemben megjelenő taggyűlésközeli jegyzőkönyvek eredetéről és tartalmával kapcsolatosan.
Az előző munkahelyemmel kapcsolatban semmilyen kapcsolatom nincs. Otthon - gödöllőn - dolgoztam, a férjem munkájába besegítettem, főképp számítógépen. Kapcsolataim - exem révén - nincsenek. Abból a társaságból soha többet senkivel egy szót nem beszéltem.
Perekben kapcsolatokat felhasználni az korrupció, és szerintem a bírók többsége nem az. Biztos vannak kivételek. Akkor fogom elhinni, hogy ez gyakori, ha olyan történeteket is hallottam volna valaha, hogy valakinek így sikerült nyernie. Pont egy ilyen jellegű topikban tehetné meg ezt bárki - a névtelenség álarca mögé bújva. Az ellenpéldára csak elfogult ügyfelektől hallottunk, és nem a szavukat, hanem az ítélőképességüket vonom kétségbe.
z annonymitásde erről anak kéne már egyszer és az esetek többségében már a kisérlet is kudarcba fullad
Az ügyeim felében nem volt jogi képviselőm, ebben az utolsó kettőben (Fidesz és a vagyonper) van, bár a Fideszest is anélkül kezdtem el, egyedül adtam be a keresetet és a 2. tárgyalástól volt képviselőm.
Hihetetlen sok meló az ügyvédeim keze alá dolgozni, de nálam jobban senki nem ismeri az ügyeket, tehát ha nyerni akarok mindent meg kell tennem, hogy segítsek.
példa: Ügyvédem a Fidesz perben a 12 oldalas I. f. ítéletre 18 oldalas fellebbezést küldött be, ami szakmailag kifogástalan véleményem szerint. Mivel én hiányoltam belőle az emberi oldalról való közelítést, ezért magam is hasonló terjedelmű beadvánnyal örvendeztettem meg a Fővárosi Ítélőtáblát. Sokan próbáltak meg lebeszélni arról, hogy én is írjak, vagy hogy ha már muszáj, akkor legalább röviden. Nem engedtem. Nem lehetett húzni a beadványból, mert ha egy 12 oldalas ítéletben csak egy-két mondat az, ami elfogadható, akkor arra nem lehet röviden reagálni. Számomra fontos, hogy biztosan értse az írásomat, az, aki veszi a fáradságot és el is olvassa.
Az "ismertségem" nem lehet előny egy perben, de abban is bízom, hogy hátrány sem.
Nehéz, egy itt elmesélt történet alapján igazat adni bárkinek, vagy bármilyen állásfoglalásba belemenni. Egy perben a döntés bírálata - legyen az a legegyszerűbb eset is - az nem egy fórum paraméterei közé való. Felelőtlen az, - legyen az egyszerű halandó, vagy szakmabeli, aki az összes irat pontos ismerete nélkül ezt megteszi. Hozzám sokan fordulnak tanácsért - honlapomon keresztül is, de van pár alapvető dolog, ami nélkül meg sem nyikkanok. De azok a tanácsok, amiket bontóper-vagyonmegosztás- gyerekelhelyezés kapcsán - adtam, - az esetek többségében előbbre vitték sorstársaim ügyét.
Azért is jöttem ebbe a topikba, mert miután elolvastam Kende Péter könyvét, rájöttem, hogy az én ügyeim többnyire semmik azokhoz képest, akikről ott szó esik. Érdekelt, hogy mások hogy élik meg a sikereket és kudarcokat, amik egyaránt érnek bennünket, - akiket peresedésbe hajtott valaki, vagy valakik.
Bocs Aranka! Nem akartalak sem oktatni, sem gúnyolni, csak jelezni akartam, hogy én másként gondolkodok ilyen téren a gyereknevelésről. De mindenki saját belátása szerint okítja gyermekét. Sőt, azért mert én másképp neveltem a gyermekeimet, azért nem azt mondom, hogy mindenkinek úgy kellene. Főleg még azt is elismerem, hogy én azt tartom jóbb megoldásnak, hogy egy matekdogánál ha a tanár nem vesz figyelembe mondjuk egy jó megoldást, és ezzel a dolgozat összpontszáma alulértékelődik, akkor igen is okos az a gyerek, aki ezt nem hagyja szó nélkül. Sajnos nekem egyik gyerekem sem lett ilyen. Bár kiharcolták volna az igazukat. Na erről inkább személyesen szeretek beszélgetni anyukákkal. Már csak azért is, hogy tanuljak. Utolsó mondatoddal viszont 100 %-ig egyetértek.
És bocs. De a neved nekem is ismerős, ha elárulnád honnan ismerős nekem is meg az alattam szólónak, mert nem tudom. Köszi, és bocsi.
Szerintem, azt hogy pereket nyertél, nem csak a kitartásodnak köszönheted. Te eléggé ismert lettél, a tokaji ügy kapcsán és az ügy is nagy nyilvánosságot kapott. Az előző munkahelyeid révén is jó kapcsolataid voltak. Azt nem mondom, hogy tudatosan használtad fel a kapcsolataidat, de ha ezek nincsennek valószínüleg nem nyertél volna. Tudod milyen sokan vannak akik 10-12 éve kitartóan küzdenek az igazukért? Nagyon sokan. Minden lehetséges fórumon próbáltak segítséget kérni, de ahol tudtak volna segíteni csak azt kapják: nagyon sajnálom de.. vagy még azt sem. Addig még igazat adnak nekik, amíg meg nem tudják, hogy a bíróság másként döntött, de mikor ez kiderül azonnal megváltozik a véleményük. Vajon miért?
Ez így igaz pontosan. És akkor sem biztos, hogy megállja a helyét a hamis vád. Ugyanis ez is egy érdekes színfolt a büntetőjogban. Mármint a definíció, ami mint az angolna olyan síkos.
Engem pld. feljelentett az exem, hogy sikkasztottam. Hogy mit? Hát a 6 éves Suzukinkat, ami az ügyvédi irodája nevén van, de évek óta én használtam, és nem akartam visszaadni. Főképp azért, mert szükségem volt rá, na meg azért, mert a másik három autó is az iroda nevén volt, azt meg ő használta.
Az iroda meg az összes vagyonával a vagyonmegosztás egyik megosztásra váró tétele, amelyben majd a bíróság dönt. Mivel sikasztani nem lehet azt, ami a sajátod, ígyhát a cselekmény nem volt bűncselekmény, - ahogy azt meg is állapították.
Hogy ez miért nem valósította meg a hamis vádat?
A hamis vád bűntette, csak valótlan tények állításával követhető el. Az ex feljelentése tényszerűen nem volt valótlan, és az, hogy a vissza nem adást bűncselekményként -sikkasztásként értékelte ez nem ad hamis vád bűntettének megállapítására okot.
Lehetett volna kekeckedni, hogy egy jogász nem értékelhetne helytelenül egy ilyen pofon egyszerű helyzetet, de minek. Elfogadtam.
Te menj azon az úton, amit jónak látsz, és ha eredményes vagy, akkor elégedett lehetsz. De sajnos zaklatott soraid nem a sikeres eredményekre engednek következtetni. (Remélem tévedek)
Sok mindennek neveztek engem az elmúlt két évben de naivnak még soha senki.
Nagy értékű pereim vannak Flattila. Anyagilag és erkölcsileg is. A legközelebbi kettőből adok egy kis ízelítőt:
Május 30-án Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság: Az I. és II. rendű alperesek Révész Máriusz és Fidesz MPSZ
Június 14-én tárgyalás a Gödöllői Városi Bíróságon 5. éve tart a per, a tét több tucat ingatlan és többszáz ingóság megosztása.
A többi - már jogerősen megnyert ügyem közül a legfrissebb a munkaügyi per, melyben hétfőn kaptam kézbe a a jogerős ítéletet. A per 4 évig tartott kétszer tárgyalták első és másodfokon is, de vége. Kamatokkal közel 4 millió.
De a végcél, a nempereskedés áldott békés időszaka. Eljön. De nem adják ingyen.
Nem hiném, hogy kiskamasz gyerkőcök folyosói kakaskodásába a szülőknek bármilyen szinten bele kellen folynia. (Napok azt játszották, hogy ki bírja tovább levegő nélkül, míg egyikőjük elájult és ebből lettek az intők, 5 gyereknek írta be ugyanezt a szöveget és ugyanezzel a helyesírási hibával a pedagógus, aki egyébként az osztályfőnök, és akivel soha nem volt semmi problémája se a gyereknek se nekem.
Valamit nagyon nem értesz, vagy inkább félreértetted. A gyereket arra tanítottam és tanítom, hogy az őt ért fizikai és szellemi atrocitásokat hogyan kell megoldani, hiszen általában gyors és jó döntést kell hoznia. Legyen az egy hibásan értékelt matekdoga, amikor a tanárral kell "megküzdenie" vagy épp egy utcai banda telefonelszedő akciója, ahol nem mindegy, hogy harcol, ordít, vagy fut.
A tanárnőt nem az intőért hibáztattam, sőt egyáltalán semmiben sem tartom hibásnak. Jogos volt az intő, sőt már rég észre kellett volna venni valakinek a fiúk idétlenkedését.
Azért sem ő a hibás, hogy nem tud helyesen írni. A hiba a rendszerben van, aki pedagógust csinált belőle.
Elmondom az esetemet, ami a büntetőjogot, és bírói túlkapást illeti: Eddig hatszor tettem egy bíró, nevezetesen Kóródi Júlia a Hajdúböszörményi Városi Bíróság bírója ellen büntető feljelentést a teljesség igénye nélkül említve a Btk.225.§, Btk.275.§ elkövetése miatt. Mit tett a KÜNYH? " Feljelentésemet, mint jogorvoslati kérelmet megküldte a Hajdúböszörményi Városi Bíróságnak a szükséges intézkedések megtétele végett". Na erről, kinek, és mi a véleménye. Minő érdekesség ebben az időpontban a városi bíróság átmenetileg megbízott elnöke( mivel az előző már besokallt, hogy mi történik ott), Kóródi Júlia volt. Vártam másfél évet, és nem történt semmi. Ezért megismételtem a KÜNYH.-nál a feljelentést! Innen azt a választ kaptam, hogy ők már egyszer intézkedtek ügyünkben, beadványomat, mint "ellenvetést" értékelik, semmi újat nem tartalmaz a7z előző beadványhoz képest, ezért elutasítják, és "legközelebbi ilyen irányú beadványát olvasás, és válasz nélkül irattárba helyezzük!" Ezután a nyílvánosságon keresztül. egy szórólappal (csak 500 példány) fordultam a nyílvánossághoz, és ezen a szórólapon keresztül ugyanazon bűncselekményekkel vádoltam meg a bírót, és bűntársát egy ügyvédet (aki ellen első fokon a 3 millát megnyertem), nevesítve Ptk, Btk törvények megsértésével. Erre Kóródi és bandája feljelentést tett ellenem "nagy nyílvánosság előtt történt rágalmazásért", és még aznap házkutatást tartottak nálam, el akarták vinni a számítógépemet. Csak ismertségemnek köszönhető, hogy nem csuktak le, és nem vitték el a gépet. Természetesen azonnal viszontfeljelentést tettem hamis vád miatt! Az ellenem büntetőeljárást lefolytató Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság nyomozója közölte, hogy elvileg van jogom a védekezéshez, de gyakorlatilag azt nem biztosítja, mert ezt a parancsot kapta feletteseitől! Kértem az iratokról másolatot, az iratismertetésnél is, de azt mondta a nyomozó "mivel nekem nincs jogi képviselőm, az nem jár nekem". A mai napig semmilyen engem ez ügyben érintő iratról semmilyen másolatom nincs, még a saját tanúvallomásomról sem adtak másolatot! "Természetesen" vádemelési javaslattal továbbküldte az ügyészségnek, a nélkül, hogy tudnám egyáltalán, hogy mivel vádolnának, mi volt az a mondat, vagy mondatrész, amely kimeríti a " nagy nyílvánosság előtt elkövetett becsületsértés" bűncselekményét? A nyomozó közölte, hogy arra kapott parancsot, hogy le kell folytatnia ellenem a büntetőeljárást, viszontfeljelentésemet nem veheti figyelembe, cél az én megbüntetésem! Csak, hogy mindenki lássa, hogy nem hazudok, a nyomozást az a Hajdú Bihar Megyei Főügyészség megyei főügyészhelyettese Jónáné Dr Pocsai Edit rendelte el, aki előzőleg ez irányú beadványomat "eljárási hatáskör hiánya miatt a KÜNYH.-hoz küldte meg", ahonnan "természetesen" a mai napig válasz nincs. Mitől lett az Editke rögtön eljárásra jogosult? Nehogy azt mondja már valaki, hogy ez nem hivatali hatalommal való visszaélés, bűnpártolás, és korrupciós bűncselekmény !? Az eljárást (nem kell külön leírnom, hogy miért?) az eljárási hatáskörrel nem rendelkező Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság Dr Domján Sándor által vezetett kapitányság Sinkovicz Péter rendőrszázados nyomozója folytatta le. A nyomozó magatartása kifogástalan volt, de végig láttam rajta, hogy kényelmetklenül érzi magát! De parancsot kapott! És mi akik katonák voltunk, tudjuk, hogy a parancsot megb...ni nem szabad, mert akkor szaporodik, ő ehhez hűen viselkedett! Véleményt kérek!
Ja, bocs. Igy írtad: "Mindennel menj szembe, amiről meg vagy győződve, hogy meg kell tenned..." Szóval te is azt mondod, hogy az elveiért álljon ki. Ugye? Ez rendben is van. De azért a társaival nem kéne szembe, azaz ölre mennie egy gyereknek sem. Legalább is nem szép dolog.
Megütötte a fülemet amit írtál. Azt írod, hogy azért tudsz tenni, hogy a gyereked ne fojtogassa az osztálytársát. Tehát elismered, hogy tudtál volna tenni, még sem tettél. Hisz fojtogatta a gyerked a másikat. Ez még hagyján, más gyerek is úgy szerez akarátanak érvényt, hogy kiharcolja, elveszi a más érveit, igazát. Viszont azt hogy a tanárnő hozzá nem értésére utalsz, az már egy kicsit sok volt. Ezért voltam kénytelen ezt megjegyezni, hogy te ezek szerint annak ellenére, hogy arra neveled a gyerekedet (írtad 2-vel lejebb), hogy szerezzen érvényt akaratának, vagy most már pontosan nem is emlékszem. Mindjárt visszaolvasom. Tehát te el is ismerted, hogy harciasnak neveled a gyerekedet. Rendben, te tudod, csak a tanárnőt nem tisztességes dolog ezért hibáztatni. Csak egy kicsit fogsz majd meglepődni ha a te gyereked jön haza a nyakán lévő fojtogatási nyomokkal.
Ebben igazad van. De ha a mostani káosz miatt hülye és alkalmatlan bírók osztják az észt,akkor 10-15 év múlva gáz lesz. Viszont a gyerk nevelést én elsőorban a családra és a szűk környezetre testálnám..
"A korrupcióval én sem, de a káosz,a hozzá nem értés ,valamint a minimális felelősségérzet hiány az maximálisan igaz!"
Erre bátorkodtam reagálni. Káoszt és hozzá nem értést, felelősség érzet hiányát sok helyen lehet találni. Nézőpont kérdése, hogy ki melyiket, és hol találja a legnagyobb méretűnek és a legelviselhetetlenebbnek.
Az óvodákban, az iskolákban és elsősorban a családokban nevelődnek gyermekeink, akikből a majdani bírók és az egyéb hivatalnokok lehetnek.
És ez hogy kerül ide? Ugyanis a bíróságokon, a rendőrségen,az ügyészségen akkora káosz avn,hogy elképesztő.. De mindegyik sír és követelőzik,miközben jogellenesen használják hatalmukat...Még szerencse ,hogy a bírók között van néhány ember,aki helyreteszi az elbaltázott dolgokat és kiáll az igazság mellett..
Számomra nagyobb káoszt jelent, hogy egy sportiskolába hirtelen havi 5.000.-Ft edzéspénzt kell vinni, de számlát nem adnak róla, nagyobb és hozzá nem értést tükröz, amikor az általános iskolai tanárnő beleírja a gyermekem ellenőrzőjébe.
"Verekedésért megintem, mert folytogatta osztálytársát"
Azért, hogy a gyerek ne verekedjen és ne fojtogassa az osztálytársát, - tudok tenni
A tanárnő hozzá nem értése ellen még csak nem is szólhatok, olyan ciki.
Van, hogy elszabadulnak az indulatok, ezt elfogadom. De nem hiszem, hogy ez bárhol hasznára válhat bárkinek, és nem csak azért vagyunk emberből, hogy az állatokon és a természeten uralkodjunk, hanem azért is, hogy önmagunk urai legyünk. A gyerekeimnek is azt tanítom: Mindennel menj szembe, amiről meg vagy győződve, hogy meg kell tenned, de tudj bocsánatot kérni, ha tévedtél, és hengereld le a vitapartneredet, vagy az ellenfeledet azzal, hogy mindig kulturáltan beszélsz, és kerülöd a kommunikációban az alpári vagy szemtelen hangvételt.
Rém nehéz és lehetetlen mindent tolerálni, hisz rengeteg olyan történik velünk naponta többször is, az autóvezetés közben, a munkahelyünkön, a kappcsolatainkban és persze a bíróságokon is, amit már nem bír az ember megemészteni.
Azzal azonban nem értek egyet, hogy a fejetlenség a káosz és a korrupció a bíróságokon a legnagyobb.
Én is olvastam Kende Péter könyvét, és elképesztőek -döbbenetesek a történetek, amiket leírt, és ezek a szomorú pédák egyben valóban azt mutatják, hogy lenne min változtatni, hogy a jogbiztonság ne csak egy összetett szó, egy közhely, vagy inkább közröhej legyen.
De van valami is ebben az országban, amin ne kellene változtatni? Más országokban a terrorizmus, a közbiztonság az árvíz és a földrengések, vagy épp az atomfegyverek ellen küzdenek. Nekünk meg ez jutott.
Saját bőrömön is tapasztaltam, hogy rengeteg a hiba, a pontatlanság, az eljárásjogban és az ítéletekben. Igen nehezen tolerálható, amikor az I. fok és a II. f. gyökeresen ellentmondó ítéletet hoz, ugyanazt a tényállást alapul véve.
De a legrosszabb pillanataimban sem kezdek el "üvölteni" ezek ellen, hanem lassan, módszeresen és tudatosan TESZEK ELLENE. Mindent , amit csak tehetek. Van aki úgy tesz ellene, hogy könyvet ír, van aki újságot, van aki jogtudósként küzd ellene, és itt vagyunk mi, a "nép" akik nem tehetünk mást, mint a saját kis ügyeinken keresztül mutatjuk meg, hogy NEM HAGYJUK MAGUNKAT. De nem ordítunk, nem káromkodunk, mert akkor nem is vesznek- vennének minket komolyan.
Ha valaha olyan bíróval találkoztam volna, aki megengedte volna magának azt, hogy "szarházinak" nyilvánít, azt nem hagytam volna, de megközelítőleg sem találkoztam hasonlóval sem. Ha az ítéletét nem tudtam elfogadni, az ellen viszont megtettem és teszek mindent, hogy bebizonyítsam, nekem van igazam. Miután, eddig nagy százalékban sikeres volt az ilyen jellegű ténykedésem, ezért merem azt mondani Nektek, hogy nem hiszek más útban.
Az elmúlt pár évben többször kényszerültem arra, hogy feljelentést tegyek. Két ügyben mindkét alkalommal lazán visszadobta az ügyészség, hogy NEM. Ügyvéd nélkül megpanaszoltam, igaz kicsit hosszú lett, de nem volt olyan pontja, amire ne kellett volna odafigyelniük, és nemcsak elfogadták, nyomoztak és vádat emeltek, hanem a perekben nyertem is.
Sokat dolgoztam rajta, (Jogestek, jogszabályok, internetes kutakodás stb.,) de megérte, és nem is volt más lehetőségem, mint küzdeni.
Ugyanis az elszabadult indulatok könnyen az ököljog megoldásaihoz vezetnek. Nem hinném, hogy erőszakkal bármit is meg lehet oldani, nem lehet a szomszéd fáját kivágni, vagy gyereket rabolni, vagy a volt férj pénztárcáját lenyúlni, ha nem fizet gyerektartást, és véleményem szerint persze kordont bontani se. Ezek sem minket, sem a céljainkat nem viszik előre.
Figyelj, ez nem érdekli a n"nagy" modestinust,aki olyan hatalmas és nagytudású,hogy hozzáképest a kamarás is csak kispályás tálcánjáró lehetett volna.. :o( Nézd meg-mindenkit leszól,kioktat.. Ennyit tud. Közben még érettsigje sincs talán.. :O)
"Ugye milyen szemetek? Holmi kis fegyveres rablás gyanúja miatt?! Hát ez már mindennek a teteje!"
Úgy tudom az alapozta meg a gyanút, hogy azon az autópályán mentek kék színű autóval, ahol a rablás tortént. Gondolom kifogással éltek a gyanúsítás ellen, és az ügyészség csípőből elutasította.
Ne hagyd figyelmen kívűl, hogy vannak olyan esetek, amikor a "bíróságok által leművelt" cselekményeket", már nem képes tolerálni az "átlagpolgár", akinek nem csak az a dolga, hogy peres ügyével foglalkozzon, hanem meg kell termelni az "igazságszolgáltatási gépezet bugyraiba" kerülő pénzeket! Nem tagadom, hogy én is sokszor indulatosan szóltam hozzá! Ingem, magamra vettem, és én vállalom! De egy valamit tudomásul kell venni. Ha minden vállalkozásnál, cégnél, hivatalnál, stb akkora fejetlenség, káosz, korrupció lenne, mint a bíróságokon, akkor ez az ország lebénulna! Így, ne csodálkozz, ha az állampolgár toleranciája véget ér, és indulatos, nem mindig a bírók kényes ízlése szerint nyilatkozik! Ilyenkor a bírók szarháziaknak nyílvánítják a peres felet! Elfelejtik, hogy ezek a szarháziak termelik meg nekik a "szarra valót"! És hidd el ez nem "alpáriság" kérdése, hanem a tolerancia megfeszítése az állampolgárokkal szemben a jogalkalmazók részéről!
Valaki - azt hiszem, satelite five - napokon keresztül türelmesen magyarázta, miért téves jogi szempontból az álláspontod. A jelek szerint teljesen feleslegesen, hiszen lepergett rólad. Még csak el sem bizonytalanodtál. Ne hidd, hogy újra el fogjuk magyarázni. Ez nem az általános iskola.
A magyarázat tárgya az volt, hogy a hivatalvezető átruházhatja kiadmányozási jogkörét, 2908, 2911, 2929 hsz.
Ilyen belső szabályzat, utasítás és hasonló azóta sem került elő a perben, pedig elhiheted, hogy forszíroztam. Nem hivatkozott ilyenre az LB sem, alperesek sem, mélyen hallgatnak. (Ha létezne ilyen, az valszeg a főosztályvezetői szinre engedményezne jogokat, nem osztályvezetőire.)
De olyan jogszabály sincs, amely a Tvr. taxatív rendelkezését felülírná, másra mint a hivatalvezetőre döntési/kiadmányozási jogot engedményezne.
Isten ments, hogy újra kezdjétek magyarázni a megmagyarázhatatlant. Igaza volt satellit fivenak: nem mentem semmire a hivatkozással. De ez nem az én hibám, hanem a bíróságoké. Napirendre is térnék a dolog fölött, ha valamelyik bíróság indokolni tudná, miért hagyta/ja figyelmen kívül hivatkozásomat, előkerülne egy belső szabályzat, utasítás vagy hasonló, de "sajnos" ilyenek nincsenek. Ettől aztán jogszerűtlen az egész. Hogy azt ne mondjam: bírói túlkapás.
Ha már az iskolát említetted: némi szövegértési gyakorlás - kétévente egy nap az általános iskolában vagy ilyesmi - elkelne bírói körökben.
Valaki - azt hiszem, satelite five - napokon keresztül türelmesen magyarázta, miért téves jogi szempontból az álláspontod. A jelek szerint teljesen feleslegesen, hiszen lepergett rólad. Még csak el sem bizonytalanodtál. Ne hidd, hogy újra el fogjuk magyarázni. Ez nem az általános iskola.
Ne haragudjatok, de szerintem, az indulatos alpári fogalmazás az minősíti azt, aki használja Ajánlom figyelmetekbe ezt a stílust és higgyétek el ennek van csak eredménye: http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0713&article=2007-0401-2203-40RMQA
Amúgy meg hibák voltak, vannak és lesznek. A kérdés csupán az, hogy a hiba a kivétel-e vagy a rendszer sajátja. Szerintem kivétel,ezért nem lehet belőle az általánosra következtetni. A fontos számomra az, hogy a rendszer képes-e a hibákból okulni, levonni a megfelelő következtetést és ennek megfelelően tenni is. Ezt még nem látom igazán tisztán.
1. Közig. perekben az LB felülvizsgálata tisztességtelen. Ld. korább hsz-emet. Nem nyilatkoztál rá. Ez feltétlen rendszerhiba, nem egyedi. AB előtt.
2. Az LB hármas tanácsban döntött, min. ketten nem észlelték, hogy a közig. határozatot nem a hatáskörrel rendelkező szerv hozta.
3. A hivatalvezető elnézte beójának, hogy a saját hatáskörébe tartozó ügyben önállóan hozzon döntést. Gondolom a hallgatólagos beleegyezésével történt ez a hatáskör túllépés. Nos, az illető osztályvezetőt ezért minimum ki kellett volna rúgni, de szerintem egy büntetőeljárást is a nyakába lehetett volna akasztani. A hivatalvezetőnek erről tudnia kellett: a határozatot vissza is vonathatta volna, de nem tette! Ha a beó felelősségét valaki megállapítja, akkor felelnie kellett volna a hivatalvezetőnek is. És itt jön be az LB. Azzal, hogy elfogadta az illetéktelen szerv határozatát valósnak, kimentette az osztályvezetőt, és a hivatalvezetőt.
Mivel három bíró döntött így, - de kettő minimum - célja pedig egy lehetett: kimentés, amelyre valszeg mindketten jóelőre számítottak is, ez csak rendszerhiba lehet.
4. Rendszerhiba az is, hogy közig. perekben 3-5 fő kezében összpontosul a felülvizsgálati jogkör, több tanács amelyik között a hasonló ügyek megoszlanának, nincs. Túl nagy a hatalmi koncentráció ld. Alkotmány: a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé.
Hozok majd más bírói hibát, amely ugyanazt mutatja: törvénytől, saját határozatától is függetlenül döntögetnek odafönt, és ez sugárzik lefelé. Megtehetik, nincs kontroll.
Ha pedig törvénytől, saját jogegységi határozatától vagy elvi határozatától függetlenül dönthet egy bírói tanács (törvény által megszabott eljárási rend semmibevétele), akkor azzal a bírói rendszerrel gond van. Ott már nincs demokrácia, nincs jogbiztonság, ott diktatúra van, amely ellen tenni kell.
Bocsánat. Nem gondoltam, hogy félreérthető. Ezt a kartárs konkrétan nem írta. Egy közismert viccre kívántam utalni, amelyben a bemutatkozó úr közli, hogy egyébként ő a frappáns visszavágások nagymestere. A kérdésre pedig, hogy tudná-e ezt valamivel igazolni, az idézet mondattal válaszol. Rendkívül frappánsúl (sic!).
Persze a vicc halála, ha meg kell magyarázni. Mégegyszer elnézést kérek.
Lássuk be, hagyományos retorikával a bíróságok túlkapásai ellen nem megyünk semmire. Vagy ha igen, az száz év múlva lesz. Van nekünk annyi időnk?
Mivel toleráns vagyok, nincs bajom Flattila egyetlen hozzászólásával sem. Főleg, hogy ezek a keménynek tűnő szövegek végül is a bírói, igazságszolgáltatási státusznak szólnak. Hadd emlékeztessek mindenkit arra, hogy az elmebajra célozgatások nem Flattilától indultak.
A jogi/moderátori oldal olyannyira ostoba, hogy nem tudatosul benne: valahányszor normális hangnem alakul ki, tárgyszerűvé válik a vita, jobbító ötletek kerülnek az asztalra, mindig jön egy beszólás, egy ciki a másik vitatárs elmeállapotára. Aztán csodálkoznak a kontrán.
Újabb kísérletet teszek arra, hogy jelen vita konkrét jogeseten keresztül tárjon fel bírói, bírósági túlkapásokat (vannak).
178. hsz-ben:
A bíró 5.
Adott a norma.
Legott átírja. Csak a
Papiros birja.
Nézzük ennek mikéntjét.
1976. évi 24. törvényerejû rendelet a kisajátításról
Tvr. 18. § (1) A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje folytatja le.
Esetemben 2000-ben kisajátítási határozatot hozott egy osztályvezető. A hivatalvezetőt dr. Petrik Jánosnak hívták ( a papa dr. Petrik Ferenc bíró, volt igazságügyi miniszter helyettes).
A határozat semmisségét kellett volna eredményeznie ennek a hivatali hatáskör túllépésnek (ilyen alapon a portás is hozhatott volna határozatot), mégsem így lett. Az LB elismerte a határozatot, és a jogalap kérdésében 2004-ben döntött. A mai napig vitatjuk ezt a kisajátítási határozatot, a megyei bíróság követte a vezetést. Ld. még: fejétől büdösödik a hal.
Hosszú polémiákat folytattunk satellit five topiktárs/tanácsadóval a döntési jogkör legitimitásáról. Változatlanul fenntartom, hogy a hivatalvezető személye nem azonos valamely osztályt irányító vezetővel. Sajnálatos módon nem sikerült meggyőzni a jogi szakembert erről az egyszerű igazságról. Így forgatja ki a tételes jogot a Legfelsőbb Bíróság (most magam akadályozom meg, hogy ügyemben a bíróságok tisztességes eljárást folytassanak :) - ld. modestinvs korábbi hsz-ét.)
Valameddig visszaolvastam a hozzászólásait, viszont nem találtam sehol ezt a szóösszetételt. De ha valakivel az igazságszolgáltatásnevü hatalom egymás után elbánik, az engedjétek meg, hogy zöldséges- , vagy kocsis- módjára vágjon vissza a süket füleknek. Mindenki vérmérséklete szerint. De ha az emberrel már annyian elbánnak, akkor annak sajnos megkeményül a szive, modora.
Kedves Flattila! Együttérzek veled. Bár én tudnám ilyen frappánsúl helyretenni az én általam felkarolt ügyben kételkedő vakegereket. Kívánom, hogy sérelmeid előbb utóbb orvoslásra találjanak! Lesz itt még pálfordulás, szerinted???? Mert az kéne.
Nem ebből olvasta ki, hanem a levél többi részéből, amit most nem másolt be. Miért kell Flattiláról feltételezni, hogy nem mond igazat. Őt még sosem sikerült rajtakapnod, hogy hazudik. Flattila eddig minden kérdésedre válaszolt, Te viszont mindig kikerülöd a válaszokat. Szerintem ezt a modortalan beszédet Te hoztad ki belőle, azzal, hogy idiótának nézed.
Egyébiránt nem gondolom én, hogy tisztességtelen lennél. Attól félek, még csak nem is tudatosan ferdíted el az igazságot. Akkor viszont - mint már korábban is céloztam rá - nem jogi segítségre szorulsz, hanem orvosira. Csak hát a huszonkettes csapdája: ha egy pszichiátriai gondozásra szoruló ember belátja, hogy gondozásra szorul, az már nem is igazán szorul gondozásra.
Aha. És te ebből kiolvastad, hogy a biztos szerint "igazad van". Ennyi erővel az Aeneis-ből és a Talpra magyarból is kiolvashatod. Meg szerinted az is benne van, hogy a biztosnak "a hatósággal szemben" van hatásköre.
No, így kell komolyan venni a többi állításodat is.
Az a gond, hogy ezek után kapsz egy levelet a "hatóságoktól", melyben közlik veled, hogy már egyszer intézkedtek ügyedben, válaszoltak, tvábbi ez irányú beadványodat válasz nélkül irattárba helyezik. Ennyi! És ekkor mit csinálsz? Ha valaki kitartó, és makacs, én az vagyok! Jelenleg 6 peres eljárás van folyamatban, amelyikben felperesként veszek részt, illetve egy bűntető eljárás van velem szemben folyamatban (lentebb olvashatod a történetet), melyben én vagyok a gyanúsított. Én feljelentést tettem a Debreceni Ítélőtábla ellen, és becsatoltam a bizonyítékot is, ami egyértelmű volt. A Legfelsőbb Bíróság válaszolt felhívásomra, közölte, hogy jogomban áll feljelentést tenni a Hajdú Bihar Megyei Bíróságon, panaszt tenni az eljárás ellen, az én ügyemet ezelőtt 5 évvel tárgyaló első fokú bíróságon (ahol körberöhögtek, hogy mit akarok öt év után), ezért beadványomat visszaküldik, mert sajnos eljárási hatáskör hiánya....! Te túlságosan bízol ebben az igazságszolgáltatási gépezetben. Ne haragudj, de nagyon naív vagy! Ez egy korrupt, többszörösen összefonódott rendszer, amin most már ténylegesen vannak rések, és azon kersztül fel lehet "robbantani", természetesen csak képletesen az egész rendszert összetartó korrupt erők fonódását. Ha rám hallgatsz, akkor mindenütt kereshetsz, és találhatsz is "igazságot", de a bíróságon ne keresd! Ott pofára menő döntések vannak, és kész! Természetesen, mint mindenütt, ott is vannak kivételek, szerencsére, csak én még nam találkoztam velük! Regényeket tudnék írni az aljasságukról!
Az a baj, hogy nekem úgy tűnik sokan hajlandóak vagytok elfogadni, hogy az szentírás, amit válaszolnak: hogy sajnálattal nem.....
Ha tudom, hogy kényelmes, vagy félrevezet, netán hazudik, vagy leráz, vagy két mércével mér, vagy csúsztat, vagy nem az én érdekemnek megfelelően értelmez egy jogszabályt, vagy stb.
AKKOR NEM KELL ANNYIBAN HAGYN!!!!
Aki írta, aki döntött, ugyanolyan ember, mint mi, aki másképp látjuk azt amit ő szeretne láttatni velünk.
Miért nem mentek szembe vele? Miért hagyjátok egy levéllel lerázni magatokat?
Újabb levél, kokkrét kérdéssel, didaktikus módon rávilágítva a válasza hibáira, és hogy mi az amit vársz tőle, és azt mire alapozod.
Ha nem küzdünk az igazunkért, helyettünk senki nem teszi meg.
A jogrendszerünk egy rozsás gépezet. De el kell érni, hogy ha nyikorogva is, de ő legyen miértünk és ne fordítva.
Teljesen igaza van alattam szólónak. Ugyanis az esküdtszéket ugyanúgy meg lehet vezetni, vesztegetni. Nagyon jó példa rá az O.J. S. Ahogy mint írtam bírákat is meg lehet... Tehát egyedül a tisztesség, a becsület, és a jogállam bevezetése lenne a megoldás. Amit 2-vel alattam irt, azzal is (Az esküdtszék kivételével) mindenben egyetértek. Én is írtam már az ombutsmannak is, és érdekes módon szinte szóról szóra azt válaszolta mint neked. De ugyanúgy kiszignálták leveleimet az állami vezetők titkárságai a legpökhendibb kollégájuknak, és "sajnálattal", vagy még úgy sem, közölték nem tudnak segíteni. Szerintem az a legnagyobb baj, hogy ezeknek milliós, milliárdos állásuk van/hó, ezért hogy ezt megtartsák, vagy szerezzenek ilyen beosztásokat, nem riadnak vissza a becstelenségtől, érzéketlenségtől, hazugságoktól. Ha itt pl. csak max. pár 100.000,- Ft-ot keresne csak a legmagasabb rangú fél-/Isten is, akkor talán nem lenne neki érdemes a kisembert elsöpörnie. Talán tudna, vagy akarna mérlegelni: úgy sem lesz azáltal nekem jobb, ha nincs egy gyilkos ellen bizonyíték, mégis azt hazudom, hogy ő a gyilkos.
"Megoldás a gondokra, amely már más jogállamban működik: ESKÜDTSZÉK !" Az esküdtszék döntése alapján mentették fel O. J. Simpsont is, szóval az sem megoldás. Cseréld csak ki O. J. Simpsont az általad szabadon választott bíróra.
Itt nem hibákról van szó, hanem szándékos törvénysértésekről, korrupcióról. Ne kicsinyítsük ezeket apró hibákra tévedésekre. Ha csak tévedésekről lenne szó nem lennénk ennyire felháborodva, bár azok is sok bosszúságot okoznak. A hibákat ki lehet javítani, de a szándékos törvénysértéseket, igazságtalanságokat nem is akarják korrigálni.
Az összeesküvéssel szembe kell menni. A hibákkal a "rendszert" de inkább a rendszert koordináló személlyel kell szembesíteni és a sarokba szorítani. Mindig tisztán kell látni. Nincs kivétel.
Galaktikus összeesküvés esete forog fenn. A vak is látja.
Amúgy meg hibák voltak, vannak és lesznek. A kérdés csupán az, hogy a hiba a kivétel-e vagy a rendszer sajátja. Szerintem kivétel,ezért nem lehet belőle az általánosra következtetni. A fontos számomra az, hogy a rendszer képes-e a hibákból okulni, levonni a megfelelő következtetést és ennek megfelelően tenni is. Ezt még nem látom igazán tisztán.
Visszaolvastam a topikot, nagyon érdekes. Saját tapasztalatból azt tudom hozzátenni, hogy ahogy minden szakmában van jó és kevésbé jó, -sőt néha pocsék szakember, úgy ebben a műfajban is akad ilyen is olyan is. Legyen az ügyvéd, bíró vagy irodai tisztségviselő. nem szabad általánosítani, se ügyet, se ítéletet, se eljárást, és egyáltalán semmit.
Számos ügyem kapcsán meggyőződtem arról, hogy saját ügyeimet nálam jobban senki nem ismerheti, a bíró vagy az ügyvéd munkáját nálam jobban senki nem segítheti, de mégis kell a legtöbb esetben szükség van arra, hogy egy szakember (jogász) a tudásával tapasztalatával elősegítse az eljárást hogy érdekeimnek megfelelő döntést hozzon a bíróság. (Főképp akkor, ha a másik fél jogi képviselővel jár el, vagy ő maga jogász)
Mindehhez rengeteget kell olvasni, el kell tudni igazodni a jog labirintusában, ismerni kell az ellenfél által tudott kiskapukat, és résen lenni, hogy ne tudja azokat használni, keresgélni kell ítéletek és LB. határozatok között, és megfelelően hivatkozni rájuk. Sorolhatnék még egy halom dolgot, ami nélkül esélye sincs egy átlag értelmiséginek arra, hogy ügye ésszerű határidőben és jogszerűen el legyen bírálva.
Azt is tudjuk, - mi akik ilyen fórumokra járunk csevegni - hogy erre csak nagyon kevés embernek van tárgyi és észbeli ehetősége, ezért van oly sok ügyvédre szükség.
Én hiszek abban, hogy rengeteg melóval, kitartással, megfelelő idegrendszerrel, és baráti vagy családi háttérrel felszerelkezve - a legtöbb esetben elérhető egy peres ügyben a siker. De tény - ezt sem lehet általánosítani, biztosan történnek igazságtalan rossz méltánytalan ítéletek, amik ellen tenni már nem lehet.
Javaslom ilyen esetekre az Ombudsman igénybevételét. Több esetben írtam már neki, és bár igaz, hogy érdemi segítség ritkán volt, de mégis hasznosnak tartom a bevonásukat. Egyrészt bírósági ügyeknél megküldik a már jogorvoslati lehetőség nélküli ügyekben a panaszokat a bíróság elnökének, akinek kötelessége válaszolni, másrészt ha gyűlnek a hasonló panaszok, akkor egyre közelebb kerül az esetleges rossz jogszabály, vagy hasonló hiba jövőbeli kiküszöblése egy új törvény vagy módosítás révén, amire az ombudsmannak nagyobb esélye van javaslatot tenni, mint bármelyikünknek.
Ügyeim bár lassan haladnak, de sikeresen be is fejeződött legtöbbjük, és ami még hátra van, annak is látni a végét. Született optimista révén mondhatom - a sikeresnek ígérkező végét.
Könyvet tudnék írni a temérdek eljárási hibától kezdve, az iratellenes elszámolt stb. félreértelmezett apróságokról, de minek? Nem szabad elveszni a részletekben, a célt kell nézni, és küzdeni, megdolgozni a sikerért. Mindenkinek sikeres ügyintézést kívánok!
Ezek szerint neked hiába is beszél bárki. Te csak fújod a dalt! Kaisert is életfogtiglanra ítélte az elsőfokú, majd a másodfokú bírók is. Nem tudom volt-e LB-i döntés. De ha nincs ez a két újabb gyanusított, akkor ha száz bíróság ítélkezett is volna felette, mind a száz kimondta volna rá a halálos ítéletet, azaz az életfogytiglant olyan dologért, amihez semmi köze. Igaz téged a más sorsa nem érdekel. Fogadjunk te is az az embertipus lehetsz, ha valaki fetreng az utcán, még csak át sem léped, inkább rugsz bele egyet. Igaz?? Vagy nem igaz??? Én csak gondolom. Nem állítom, de a hozzászólásodból inkább erre következtetek. Neked aztán mondhatják, hogy életveszélyesen megfenyegették a bírót, vagy hogy rábeszélték az ejb. elnökét ne gondolkozzanak ők 25- vagy 30 ezer eurós kárpótlásban. Különben is, ha neked leírnám, hogy Lomnici az Európai Bírák Egyesületének Vezetője, te ebből sem azt vennéd ki amit ebből le lelet vonni következtetést, hanem téged ez is hidegen hagyna.
Nem válaszoltál a kérdésre: ha neked három különböző magyar bíróság (mindegyikben három hivatásos bíróval) és az Emberi Jogi Bíróság döntése együttesen sem elegendő - akkor mégis mi kellene ahhoz, hogy elfogadd Táncos bűnösségét?
Nem engem kéne, hogy megáldjon az Isten, hanem az elvakult érzéketlen embereket. Ismered a Tánczos ügyet???, Elsőfoku megyei bíróság hozott egy ítéletet. Ezt a legfelsőbb bíróság Domokos J. visszadobta, és utasította egy csomó mindenre a megyei bíróságot. Erre mi történik nagyon jól, mindenre kiterjedően vizsgálódik a másodfokú megyei bíróság, de a végén jön egy apró kis dolog, telefonon életveszélyesen megfenyegetik a bírót, hogy ha fel meri menteni Tánczost, kinyírják. Erre egy az egyben a bírónő lemásoltatja az elsőfokú bíróság ítéletét, egy-két dátumnál átírva az eredetit, és a 14 évet is átváltoztatja 13-ra. Ezután jön a második legfelsőbb bíró, akit már nem is kell megfenyegetni, ő szemrebbenés nélkül kivesz bizonyítékokat, a vádlott mellett szólókat, és beír olyan tényeket, amit már ezerszer megcáfoltak a grafológus szakértők. Lásd: Agárdi és Lépoldné. Viszont beírja, hogy a vádlottat nem szerette senki, rossz helyesíró, stb. Na kedveském, ez szerinted mi???? Vagy ez is az egyik füleden be, a másikon ki???? Nem tudom ki vagy, nem akarlak megsérteni, de ha én nem tudok egy gyilkosról semmit, akkor nem írom még azt sem le, hogy az milyen gazember. Nem mondok róla véleményt, hisz a mai gazságszolgáltatást ismerve le tudom vonni a következtetéseimet. Az Ejb-ról pedig már leírtam a tényeket. De az ment be egyik füleden és jött ki a másikon.
Tisztelt Modestinvs! Ha egy családban az apa, fia, lánya, feleség úgy dönt, hogy az egyik szomszéd bűnös mert megölte a kutyájukat, akkor az bűnös? Azért az egyik szomszéd, mert a másik szomszéd elég sok pénzt fizetett nekik, vagy éppen az a család barátja.
Az ég áldjon meg! Mi az, hogy ártatlanul elítélték?! Megállapította a bűnösségét az első fokú bíróság. Aztán a másodfokú bíróság. Aztán a felülvizsgálati eljárásban az LB. Végül az EBJ. Mi kellene ahhoz, hogy elhidd, nem ártatlan a terhelt? Maga a Jóisten szólaljon meg neked a lángoló csipkebokorban?
"A szótöbbséges, esküdtszékes döntés pedig manapság nem jelent semmit." A professzionális bírói tanácsban (három fokon) hozott döntés - mint azt is tőled tudjuk - szintén nem jelent semmit. Mégis, akkor hogyan kellene ítélkezni? A vádlott bemondja, hogy bűnös-e vagy nem, és ebből a nyilatkozatból lesz az ítélet? Vagy hogyan?
(Az EBJ egyébként nem laikus - azaz esküdszéki - bíráskodást folytat. De ez mindegy is annak, akit ennyire nem zavarnak a tények.)
Tisztelt Modestinvs! Ha Téged ártatlanul elítélnek, és bárhová fordulsz azt kapod, hogy helyesen döntöttek, nem gyártol összeseküvés elméletet? Persze itt valószínüleg nem összeesküvésről van szó, hanem rutinról. Azt Te is tudod, hogy a kifogások, fellebezések, stb elutasítása nagyrészt csípőből történik. Ezek számítógépen előre el vannak készítve, és csak az adatokat kell beírni. Természetesen a korrupciós ügyeket most tegyük félre, az más tészta. Ez nem csak az igazságszolgáltatásra vonatkozik, hanem minden hivatalos eljárásra. Eleve úgy állnak hozzá, hogy a panaszosnak nem lehet igaza, hiszen a döntés a hatóság hozta, és az tévedhetetlen. Mit akar itt egy egyszerű állampolgár, hatósággal szemben. A másik az állampolgár szívatása, a huza-vona. Mindenféle hibákra múlasztásokra hivatkozva, új beadványokat, kiegészítéseket, kérelmeket kérnek, hónapokkal, évekkel elhúznak eljárásokat.Teszik ezt annak ellenére, hogy ezeket a hibákat fél perc alatt ki lehetne javitani (ha van ilyen egyáltalán). Hívatkoznak a sok munkájukra, aminek 95%-t saját maguk kreálják. Teszik ezt azért, hogy nekik és ismerőseiknek biztos állása legyen. Ezt piaci alapon működö szolgáltatásoknál nem lehetne megtenni, mert a vállalkozó tönkremegy. Mondok egy példát. Bemegyek egy élelmiszer boltba, és kérek egy kilo kenyeret. Az eladó azt mondja egy kilo kenyeret nem tud adni, mert a kilo nem mértékegység. Jöjjek vissza egy hónap múlva és fogalmazzam meg újra a kérésemet. Természetesen az eladó tudta miről van szó, de hát hibásan volt megfogalmazva, ezért visszautasította. A kenyér árát az üzlet megkapja az államtól, így semmi nem öztönzi, hogy helyben az eladó kijavítsa a hibát. Így működnek a hatóságok az adófizetők pénzéből. Ezen változtatni kellene, hiszen nem az adófizetők vannak a hatóságokért, hanem fordítva. Nem nekünk kellene küzdeni a hatóságok kegyeiért, hanem fordítva. Ez Neked nem tűnt fel soha? Kérlek gondolkodj el ezen! Tisztelettel: gbakker Ui: Most hogy olvasom a következő hsz-t, lehet hogy nem rutinról van szó a Tánczos ügyben
Bizony nyilván!!!! Hisz ahogy az én tudomásomra jutott ez az "emberjogi" grénium még a végleges elutasító döntése előtt pár héttel még arról értesítette a Tánczos Gábor ügyvédjét, hogy döntsék el mennyi kártérítést kérnek: 25- vagy 30 ezer eurót. Erre megtudta az igazságot semmiképp kideríteni nem szándékozó magyar maffia, aki ebben a témában ludas, és rögtön beindította gépezetét. Ezek után arról kellett értesülnie a Tánczos családnak, hogy Lomnici vendége volt az Európai Strasbourgi Emberjogi Bíróság elnökének. Ebből következtetheti le az ember a végső döntést::::: A magyar bíróságok nem sértették meg T.G. tisztességes eljáráshoz való jogát. Semmit nem vizsgáltak ezután. A szótöbbséges, esküdtszékes döntés pedig manapság nem jelent semmit. Hisz mindenki megvesztegethető. Főleg az, aki kételkedik az igazságban. Vagy legalábbis úgy tesz, mintha kételkedne. Mint pl. te.
Aztán lehet óva inteni minden szeretteteket, hogy ha a rendőrség segítséget kér egy bünügyben, akkor eszükbe ne jusson elmondani mit láttak, mit hallottak!!!!
(1) A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a per iratait - a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek kivételével - a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat (kivonatokat) készíthetnek. Oly tárgyalásról készült jegyzőkönyvet azonban, amelyről a nyilvánosságot államtitok vagy szolgálati titok megőrzése végett zárták ki, lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem szabad. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvényben meghatározott megismerési engedély alapján - a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.
2005. óta nem tudom mennyi ítélet keletkezett, de gondolom, növekvő a tendendia.
Gyanús ez a csönd. Ha valaki érdemi infót tud, szóljon!
Él bennem a remény, hogy esetleg mégis tisztességre lehet szorítani a bíróságokat.
Ma volt felperes társam a bíróságon, egy hete beérkezett ügyünkhöz az a szakértői vélemény, amelyre vártunk. Szerette volna megtekinteni. Mivel az eljáró bíró szabadságon van, a Közig. Iroda nem adta ki betekintésre. Vajh melyik Pp. § az, amelyik kimondja, hogy az ügyhöz érkezett bármilyen beadvány, irat stb. - amit jelen esetben mi finanszíroztunk - csak bírói engedéllyel tekinthető meg?
Bocs, de azt akartam kinyefegni, ha megbolondul(ok)(tam), akkor az annak köszönhető, hogy rossz társaságba keveredtem, illetve beleláttam a "működésükbe", de azt értelmes ember nem értheti! Ahhoz le kell alacsonyodni. És erre egy tisztességes ember (maradandó agykárosodás nélkül) nem nagyon képes! Lehet, hogy bennem van a hiba, mert nem szoktam hozzá, de nem tudom hogyan lehet olyan szennyben, mocsokban élni! Mivel látogatást tettem Nálatok, hát sajnos én is észreveszem, hogy ragad(t) rám egy kis mocsok.
Tényleg kezdek hasonlítani hozzátok, igazad van! Hülyülök! Orvoshoz kell mennem. Szerintem az én betegségem még gyógyítható, de a Tietek maradandó!
Kavitáció, és más drukkereim! Legyetek szívesek szóljatok már, ha tényleg elviselhetetlen vagyok, mert túlságosn bűzlöm! Köszönöm!
Megy egy bíró az utcán! Vele szemben csúszik mászik egy részeg ember! A bíró (felsőbbrendűsége tudatában) rászól: - Maga mocskos részeg ! Mire a részeg válaszol: -Én ismerem magát! Maga egy hülye bíró! És az én részegségem, mocskosságom, mert összekentem magam sárral, holnapra elmúlik! De maga akkor is egy hülye bíró marad!
Van egy régi közmondás! Aki korpa közé kerül, előbb-utóbb megeszik a disznók! Sajnos megtapasztaltam társulatod működését. Szeretnélek megkérni, hogy ne bántsd az elmeintézeteket. Sértő azt összehasonlítani a bíróságokkal. Ott gyógyítás folyik, és rend van, ahogy hallottam róla, még nem tapasztaltam. A bíróságokon, és tapasztalataim szerint, lopás csalás, iratok eltüntetése, emberek tönkretétele, hatalmas korrupció van, nem akarom összehasonlítani a budival, mert a budi számára az sértő lenne. És ilyen "észlények" "dolgoznak" benne, mint Te is, akik ahelyett, hogy egy kérdésre , amit értelmesen feltettek neki, válaszolna, ilyeneket ír, mint Te is. Így nekem nem kell minősítenem Téged, megteszed azt Te magad! Tehát az elmegyógyintézet összehasonlítása a bíróságokkal szemben sértő az elmegyógyintézet jó hírnevére. Tudod, hogy mi az egyetlen különbség a Te irodád, és az elmegyógyintézet zárt osztálya között? ????????????? A telefonszám!!!!!
Tudod annak idején (6 éve) volt jogi képviselőnk (akiről kiderült mostanra, hogy egy uzsorás szerződést írt, és ez volt a probléma, hisz a bíróval ketten arra törekedtek, hogy ne derüljön ez ki, ami miatt a másik bíróság első fokon nekem a kártérítést megítélte). Abban az időben még nem számítógéppel írták a jegyzőkönyvet, hanem hagyományos írógéppel, nem tudom hány példányban, de ebből egy példányt kapott a jogi képviselőnk is, aláírva, lebélyegezve. És én ezt elhoztam tőle, csak erről a bíróságon nem tudtak. A végén ez áll:
"Dr Kóródi Júlia s.k. Bíró"
A jegyzőkönyvet hangszalagról, és itt jön a dátum, leírta: Szabó Mihályné s.k. jk.vez.
És itt jön egy kriksz kraksz aláírás, eredeti bélyegző, és mellette egy másik bélyegző, hogy a másolat hiteléül. Hogy kié volt az "s.k.", fogalmam sincs. Na erről feltételezi a jelenlegi tárgyalást vezető bíró, hogy hamisítvány! Ugyanis, amikor hivatalból megkérte a tárgyalási jegyzőkönyvet ez a bíróság, valahogy ez a jegyzőkönyv is kimaradt belőle, meg még kettő! Mivel ő nem kapott a jegyzőkönyvből, tehát az nincs is. Az eszébe sem jutott, hogy kiderítse mi történt? Én beszéltem rá, hogy ugyan már nézzen utána, hol vannak a jegyzőkönyvek? Természetesen, ha nem lesznek meg, akkor írásszakértőt kérek, hogy állapítsa meg az aláíró kilétét. Tollal van írva, nem másolat, és a bélyegző is eredeti. Mivel engem erről előzőleg bizalmasan informáltak, hogy "hiányosan" adta ki a Hajdúböszörményi Városi Bíróság az iratokat a tárgyalás(oka)t elfogultság miatt más megyében végző bíróságnak, ennek utána kellett járnom. (Ott is megy a hatalmi harc. ) Most március 22.-én délután fél kettőkör volt az a tárgyalás, amit lentebb említettem. Én délelőtt 10 órakor bementem a városi bíróságra, és kértem hiteles másolatot a tárgyalási jegyzőkönyvekről, és kértem, hogy írják rá arra a lapra, amelyre az illetékbélyeget ragasztottuk, oldalanként 100 forint, hogy a tárgyalás ÖSSZES JEGYZŐKÖNYVÉNEK a másolatát kértem, és adták. Arra hivatkozva kértem, hogy nekem nincs meg egyetlenegy sem (felvidult a képe az adminisztrátornak), és szükségem van a másolatokra. Úgy figyelték (mivel már volt összetűzésünk, amikor ellopták a perújítási kérelmemet) minden megmozdulásomat, hogy mit akarhatok, hogy minden más tevékenységet abbahagytak az irodában. Először nem találták, de mikor elmondtam, hogy egyszer már ezt eljátszották, és emlékeztettem az adminisztrátort, hogy ekkor majdnem a fején landolt a monitor, és mikor figyelmeztettem erre "megtalálta". Ne kelljen mégegyszer ezt eljátszani. Elmondtam neki azt is, hogy én készültem. Hoztam egy nyilatkozatot, ami őket illeti, hogy nyilatkoznak arról, hogy nincs itt a bíróságon a peres ügyünk jegyzőkönyve! Erre nem gondolt, hogy készültem. Ezt nem akarta aláírni, így kénytelen volt "megtalálni". Elmentem megvenni a 3,300 Ft értékű illetékbélyeget. Kértem az illetékbélyeges lapról másolatot. Ezen a lapon nyilatkozott a bíróság, hogy 33 oldalt tartalmaz az összes 3.P.20.658/2001 sz tárgyalási jegyzőkönyv, és ennek másolatáért a 3,300,- Ft illetéket leróttam. Mondtam, hogy erre is hoztam száz forintos illetékbélyeget. Annyira ideges lett a hölgy, hogy mérgesen, flegmán közölte, ezt ajándékba adja. Természetesen mikor megszámolta, hogy hány oldal (ami kb. egy fél óráig tartott, és remegett a keze), mindenki engem nézett. Sajnos nem tudtam megállni, hogy ne szóljak be, láttam idegesek az én magabiztosságom miatt, és ekkor bizonyossá vált számomra a csalás ténye. Közöltem, hogy hazudtam! Meg vannak a jegyzőkönyvek másolatai, csak össze akartam hasonlítani az ő jegyzőkönyvüket, úgy mennyiségileg, mint tartalom szerint, hogy egyezik-e a nálam lévő jegyzőkönyv másolatokkal. Ezután illedelmesen, hangosan, (mert én tudom az illemet, és ismerem az etikát) CSÓKOLOMMAL elköszöntem tőlük, és megköszöntem a darabban a közreműködésüket! Az a ledöbbenés az arcokon, nekem minden pénzt megért! Sajnálom, hogy nem vittem magammal fényképezőgépet! Megállapítottam, hogy a náluk nyílvántartásban lévő jegyzőkönyvnek 52 oldalt kellett volna tartalmazni, de csak 33 van. Na borsneni! Igazad van, nem tudom kinek az aláírása van a jegyzőkönyv alján, mert a jk.vezető, meg a bíró neve mellett is s.k. van írva ! Na mit szólsz a bandádhoz? Hogy muzsikálnak? Nagyon fals hangok jönnek ki a bíróságokról. A közönség már kezd háborogni! Fitogtatom magyar irodalom tudásom, és "még kér a Nép, most adjatok neki!"
"Bár felül a gálya, és alul a tengernek árja, azért a víz az úr!"
Ezek után tudtam, hogy menni fog a forródrót, és el fogják halasztani a tárgyalást, mert a tárgyalást tartó bíróságra is csak a 33 oldalas változat került. Így is történt, és mint lejjebb írtam ezt egy kicsit kurtán, furcsán adta elő a bírónő. Ennyi a történet !
Szeretném mindenkinek megköszönni, aki nekem "szurkol". Higgyétek el nagyon jól esik, és erőt ad. Annak is örülök, a mit gbakker írt, ha nekem sikerül az neki is egy elégtétel. Sajnos igaza van Kavitációnak! Egy jogállamban ilyen események nem történhetnének meg. De itt igen! Előbb utóbb, itt tényleg az a tét, hogy az Alkotmány2.§. szükséges - e. Vagy csak olyan jól mutat az a néhány sor az elején. Mert, hogy a bírók azt hülyére veszik az tuti! Az a szerencsém, hogy az elkövetők már részben látják, hogy kik állnak a hátam mögött, egyszer kétszer mederben is tartották az ügyünket, és én nem engedem, hogy nyílvánosságra lépjenek egyelőre. Azzal is tisztában vannak, hogy ezt a topicot nagyon sokan olvassák, sok a "kukkoló", mondjuk úgy összességében, hogy jogalkalmazó! Én nagyon szeretném, ha ők is beírogatnának néha! Vannak rossz tapasztalatok a bíróságokról, mint "Harmadik utas a nászutas" is bizonyítja. Ezzel kapcsolatosan lenne a moderátorhoz is egy kérésem! Nem lehetne-e, mint néhány más fórumokon is teszik közzétenni a látogatók számát? Azt nem értem, hogy "értelmes" bírók, hogy nem tudnak egy átlagos kérdésre válaszolni?
Az egy dolog,hogy a bírók készpénznek veszik a tanúk vallomást minden kétsdég nélkül-ha az alátámasztja a vádat,te szerencsétlen.. :O( Olyan okos vagy,hogy a Nap is miatatd kel fel,igaz?! :o(
Miért néznék utána? Szerinted érdekel engem, hogy ki a tök vagy te? A véleményemet vállalom,bárki is legyélte.De gondolom valami nagy csóka nem lehetsz..
Pervesztesek ligája?! Milyen per? Amit a bírók "elcsaltak"?
Te azt hiszed,hogy a bírák a kormány? Mert én nem... Én nem Gyurcsánynak akarok ártani-már csak azért sem,mert balos vagyok-,hanem az igazságszolgáltatás reformját szeretnén végre látni..
Örülök, hogy bár nem vagyok jogi szakember, de tudtam tippet adni. Most fognak majd jönni a telefonok, hogy egyezzünk meg, stb. Tapasztalom. Számos jogalkalmazónak csak nagy pofája van, de ha tényleg beperlik őket, akkor derül ki, hogy mennyire hülyék az általuk képviselt joghoz, és mindent megtesznek, hogy ez ne derüljön ki!
Üdvözlök mindenkit néhány nap után, bár tudom, hogy sokan nem örülnek neki, hogy újra írok! Mentségemre legyen mondva, pár napig a kertemmel foglalkoztam, próbáltam magam túl tenni, hogy újra"elhalasztja a bíróság a tárgyalást, mert a:
A jelen per tárgyát képező alapügyben keletkezett jegyzőkönyvet immár háromszori alkalommal sem sikerült megszerezni a bíróságomnak. Felperesi állítás szerint a Hajdúböszörményi Városi Bíróság dokumentumokat, bizonyítási eszközöket tüntetett el, legalábbis a felperes (én) ezt állítja, és ennek bizonyításaként bemutatott három tárgyalási jegyzőkönyvet, aminek hitelességét illetően a jelen bíróságban kétség merül fel, bár kétség kívűl megállapítható, a bemutatott előző tárgyalási jegyzőkönyvből, hogy arra a napra tárgyalást jelölt ki a bíróság, amely napon az eredeti bélyegzővel, és aláírással ellátott "jegyzőkönyv" készült. Az is megállapítható, a rendelkezésre álló tárgyalási rendből, hogy az adott napon a városi bíróságon ebben az ügyben tárgyalást nem folytattak le. Azt is kétség kívűl meg lehet állapítani, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv vezetése, alaki, és logikai hibákat tartalmaz. Mindezek miatt szükséges az összes jegyzőkönyv beszerzése, és a tárgyalás elhalasztása, mindaddig, míg a teljes dokumentum elő nem kerül. Az is megállapítható, hogy az alapügyben háromszor halasztotta el a bíróság a tárgyalást, ami ellentmond a bemutatott jegyzőkönyveknek. Ezért hivatalból megkeresi, stb, stb,......"
Értitek Ti ezt a logikát? És az egészet, mert én elvesztettem a fonalat. Akárhányszor meghallgatom, szinte szó szerint ezt mondta a bíró ! A bíróságnak nem küldték meg a jegyzőkönyveket, amiből dolgozzon (harmadszorra) de megállapítja a bíró, hogy az általam benyújtott alapügyben három jegyzőkönyvvel többet adtam be, mint amennyi valóságban az ügyben keletkezett, így bár eredetiek, és az aláírások is eredetiek (nem fénymásolt), de azt feltételezi, hogy hamisítottam! Ez ám a tisztességes eljárás. Eleve abból indul ki, hogy jegyzőkönyvet "gyártottam", amit a bíróval aláírattam! Ezért felszólítja a Hajdúböszörményi Városi Bíróságot (negyedszer), hogy tájékoztassa az alapügyi iratok hollétéről, mennyi jegyzőkönyvet tartalmaz, mikor tudja bemutatni. Ezért a tárgyalást elhalasztja, az új időpontról levélben értesíti a feleket!
Végül is lényegét illetően ennyit tudtam felvenni a telefonommal a tárgyalásról, mert a kamerát nem engedték bevinni. Ebből nem is csináltam ügyet, arra való tekintettel, hogy úgysem történt semmi! Tisztelt olvasó bírói testület! (Látjátok, nem bandázlak le benneteket!) Szerintetek én vagyok a hülye, vagy engem akarnak hülyének nézni? Szerintetek tűrnöm kell e ezt? Szerintetek megfelel e a hatályos Pp, egyéb jogszabályoknak a bíróság eljárása? Nem részrehajló-e az eljárás? Ne csak gúnyolódjatok ! Adjatok értelmes választ! Tudom, hogy nem fogjátok elhinni, de ha kell ügyszámot is írok, és azt is elárulom, hogy a Nyíregyházi Városi Bíróságon van folyamatban a peres eljárás!
Rendben. (Látom, a PoliDili-t jobban kedveled. Mi is a különbség?)
Szavaidat úgy értelmezem, hogy nem tudsz mit kezdeni az ilyen jogalkalmazással, és hivatásodból adódóan nem nyilváníthatsz konkrét véleményt az ügyben. Nyilván ezért hallgatja agyon a másik oldal is ezt az ügyet - bár állítólag penge jogi elmék.
Olyasmiről beszélsz, amihez szellentésed nincs. Az meg külön aranyos, hogy kész tényként kezeled a pervesztesek ligájának a találgatásait.
Nézz csak utána, ki az a Modestinvs. Nem praetor.
Még valamit: a bíróságok nem a kormány. Azzal nem ártasz Gyurcsánynak, ha a bírókat anyázod. Ugyanezek a bírók dolgoztak a spirituális vezéred idején is. Ugye, nem akarod azt mondani, hogy akkor mind prima volt, csak a szemét kommunisták elrontották őket?
Én a helyedben-ha bíró vagy-,olyan mélyen meghúznám magam, hogy csak na.. :o(
Kik azok,akik "ónezsanér" lecsukták -nem csak előzetesbe- Pusomát,a Gánt testvéreket,símán elítélték Kaisert stb? Mindezt persze, csak egy kis gyanú miatt..Persze ,tudom, az ügyész havert csak nem hagyhatták szarban.. .O((
Modest' lehetsz te a bandavezér, de azt azért szeretném leszögezni, hogy a "borsnéni és bandája" sokkal jobban hangzik, mint a "modestinvs és bandája".
Döntöttem a 264, 268. hsz-el kapcsolatos vh. lap ügyben. Megvárom, hogy végrehajtsanak, aztán feljelentem az eljáró ügyvédet és a bírósági titkárt (ismeretlen a tettes, közrehatásukat majd eldönti az ügyészség), mert ez így ebben a formában bűncselekmény. Az ügyvédet hamarabb tökön lehetne fogni de félő, akkor kisiklik a titkár.
Tényleg tök egyszerű dolgot akarok: nem hagyom magam kirabolni.
"Igenis vannak alkalmatlan bírók, vannak elkövetett hibák, rossz beidegződések."
Ebben sincs vitánk. Meg a Lomniczi szerencsétlen nyilatkozatát illetően sem - bár a hangulatkeltést én is károsnak tartom. Viszont megtiltani nem szabad.
Félreértettél. Nem szakmailag, hanem részben emberi vonatkozásban értettem a szorosra zárást. Igenis vannak alkalmatlan bírók, vannak elkövetett hibák, rossz beidegződések. Rosszkor zárodik a kapu, akkor, mikor a "főbíró" szemrehányja a médiának, hogy bírálgatja az ítéletet, mivel szerinte ennek szakfolyóiratokban lenne csak helye, ahelyett, hogy szépen megmagyarázná a döntést.
A népek már csak ilyenek. Ha megváltoztatják az ítéletet másodfokon, lehülyézik a bírókat, látszik, hogy kutyaütő mindegyik. Ha helyben hagyják, na persze, hogy összejátszanak. Sajnos sokszor az ügyvédek is felbújtók ebben e kis játékban. Elveszett a veszett fejsze nyele, hát ugye látta kedves Kovács úr, hogy nézett a bíró az alperes ügyvéjére, na, nála jelölt a lányának a veje,stb.
Arra nem gondoltál, hogy vannak tisztességes bírók is, és felismerik az előtte ítéletet hozó "hozzá nem értését". Vannak idősebb, és (vagy) tapasztaltabb, vagy igazságérzettel rendelkező bírók, akik igenis adnak az igazságszolgáltatás (nagyon bemocskolt) hírnevére, és ha van lehetőségük helyre hozzák a "fiatal kollegák" hibáit. Azt sem kell elfelejteni, hogy vannak bizonyos esetek, amikor túlságosan kilóg a lóláb(mint esetünkben is), hogy első, és másodfokon nem az igazságszolgáltatással foglalkoztak, hanem az összefonódás miatt a "mundér becsületével". Ami mocskos, és fekáliás. Ezt a tisztességes bírók nemigen tudják jó szemmel nézni. Ugyanis őket nem a karrier vezérli, hanem a "tisztesség"! Vannak leveleim, és elképesztő, hogy az ő szavaikkal éljek "csitri" bírócskák, és főleg bírónőcskék mire képesek. Egyébként ma bíróságon voltam egy általam beperelt ügyvéd miatt! Holnap elmesélem! Eszméletlen! Mondjátok meg, hogy lehet azt büntetlenül megúszni egy bírónak, ha ellop az általa tárgyalt peres ügyben keletkezett 8 jegyzőkönyvből hármat. És pont azt a hármat, amelyik bizonyítja az általam elmondottakat? Az elfogultság miatti másik bíróságra az öt jegyzőkönyv érkezik meg, és abból ítél a bíró! És én azért nem boldogulok, mert az általam benyújtott jegyzőkönyvről azt mondja az elfogultság miatti másik bíróság, hogy az hamisítvány, és csak az eredetinek hisz, de olyan dátumu,és sorszámú nincs, illetve van, csak azon az szerepel az enyémmel ellentétben, hogy bíróság elhalasztja a tárgyalást. Pedig hiteles eredeti aláírás, pöcsét, minden van rajta! Végül még én vagyok meggyanusítva, hogy "hamis" iratot nyújtok be, mert a "hivatalból megküldött jegyzőkönyvek" nem azt tartalmazzák! A baj csak ott van, hogy az elhalasztott tárgyaláson említést tesznek olyan perbeli eseményekre, ami azon a tárgyaláson történt, ahol semmi nem történt, csak a tárgyalás elhalasztása végzéssel! Ti értitek! Modestinvs, Borsneni, most védd meg a fajtádat! Most elvonulok a fürdőszobába, és megvizsgálom, hogy fiú vagyok, vagy leány, vagy mindkettő, vagy egyik sem, most már nem is tudom ! Itt valaki nagyon hülye, és még hülyébbnek nézi a másikat! Fáradt vagyok, nem szoktam hozzá, hogy ilyen mocsokban kell járnom, mint a bíróságnak nevezett "társulat". Elnézést, ha nem egészen helyesen fogalmaztam, de még nemigen tudtam magamhoz térni!
Ami a bírók "összetartását" illeti: gondolom te is tömegével ismersz olyan ügyeket, amelyekben másodfokon felülbírálták az első fokot, meg olyat is, ahol a felülvizsgálati eljárásban minden további nélkül helyretették a másodfokú bíróságot. Néhány olyat is, ahol módosították az elsőfokú ítéletet megváltoztató másdofokút, d úgy, hogy nem az első fokú ítéletet állították vissza, hanem egy attól is eltérőt hoztak.
A bíróságok "véd- és dacszövetsége" mítosz. A döntésbe belenyugodni nem tudó pervesztesek mítosza.
Valóban könnyű beleesni abba a hibába, hogy a nyolcacik, széltől szélig sűrűn, zagyvaságokkal teleírt oldal utan az ember feladja és bevágja a grafomán őrültség skatulyába az cuccot.Aztán kiderül, hogy valami tök egyszerű és amúgy jogos dolgot akar, csak ugye, nem épelméjű szegény. A jogszolgáltatás azonban így is jár neki.
Ha már így "'magunkra maradtunk", néha valóban nem a megfelelő helyzetekben zár szorosra a bírók sorfala, ami nagyon laza tud lenni, amikor viszont jogos lenne az önvédelem. Szerintem nincsenek igazán helyükön a dolgok.
Nyilvánosságra hoznám a jelenlegi és utóbbi kapcsolataimat. Abból láthatná bárki a nemi identitásomat. (Alapjogba kotornál, tényleg az LB környékéről jöhettél.)
De az LB tudtommal nem is tette nyilvánossá a fasiszta/antiszemita ügyekben hozott ítéleteit. Vagy igen? Hol?
Jogi identitását kénytelenek vagyunk más szemüvegén keresztül megfigyelni. Az értékelés pedig nem annyira szubjektív, mindig van jogszabályi logikai meg jogelvekre való hivatkozás. (És nem kotort alapjogba Kende.)
Ha mondod a kulcsszót - Hegedűs Lóránt - rögtön bekattant volna.
Pártolom a szólásszabadságot, de ha mások lelki sanyargatását célozza - ami bármikor átmehet fizikaiba is - már nem.
Ami Kendét illeti, ő csak a saját igazára hoz példát. Minden más irányú ítélet elsikkad, holott egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy a bírói kar antiszemita és fasiszta ítélettekkel elégítené ki magát.
Akkor valaki vehetné a fáradtságot és tételesen cáfolhatná Kendét. Mert most van egy állítás, alátámasztva konkrét jogesetekkel. Erre kellene a kontra, de az nincs. Ha lenne, Kende megint kutatna egy évig, és megcáfolná a cáfolatot, végül mind az ötszáz fasiszta/antiszemita kapcsolatú per feldolgozásra kerülne. És ott lenne a pont. Ebbe az állapotba a vita soha nem kerül, mert jelenleg nincs konkrét tényeken alapuló cáfolat. Ha bíró lennék, valónak kellene elfogadnom a Védtelen igazság állításait :)
Az ilyen szellemű hozzászólások az építő jellegűek, és azt hiszem, hogy ebben egyetértünk. Te vagy az egyik oldalon, mi vagyunk a másik oldalon, akiket egyre több attrocitás ér a bírók részéről, és ráadásul bizonyítani is tudjuk. Csak a törvény emberei, akiknek az lenne a dolga, nem hogy az ilyen "ítészeket" eltávolítanák, sajnos vésdik a mundér becsületét, pedig tudják, hogy, "nem a jó oldalt képviselik", mégis megteszik, na ez a nagy baj! Azt mondod, hogy Ausztriában kiírták, hogy "magyar ne lopj"! Biztos volt rá okuk, hogy ezt kiírják, hisz a magyarok tényleg loptak. De ez nem azt jelenti, hogy minden magyar lopott! Persze, hogy sértő az általánosítás! Csakhogy! Ott voltak biztonsági őrök, akik a tolvajokat kiemelték, és megtanulta a magyar, hogy ne lopjon, mert nagyon csúnyán ráfizethet, és ez visszataszító erő! Ezért nem loptak, vagy jelentősen csökkent a lopások száma! Mi azt mondjuk! Bíró ne csalj! És ezt általánosságban mondjuk! Biztosan van rá okunk, hogy ezt mondjuk, bármennyire is sértő ez a bírókra! És egyre többen mondjuk! De a bírók csalnak. (tisztelet a legnagyobb hányadot képviselő többségnek, aki nem ezt teszi!) A probléma az, hogy nincsenek "biztonsági őrök", illetve a biztonsági őröket, maguk nevezik ki, maguk között, hogy ma én vagyok a csaló, és ma Te vagy az őr, holnap én leszek az őr, és Te leszel a csaló. Ezt hívják úgy, hogy korrupció! Így tehát megegyezünk, hogy egymás érdekeit képviselve, egy külső behatolót, aki meglátja a csalás tényét, elintézzük! Elvégre is mi ítélkezünk fölötte, nem pedig ő fölöttünk, és ez így is marad, mert mi vagyunk az elit! Mi fölöttünk vagyunk, mi ismerjük a törvényeket (pedig nem), és annyira ítéljük el, büntetjük meg, akik beleszólnak (korrupt) ügyeinkbe, hogy beledöglik. Mehet a főnökünkhöz (Lomniczi), dehát az egy húron pendül velünk, neki sem a törvények betartása, betarttatása a cél, hanem, hogy megvédje, a (nem kívánom minősíteni, milyen) mundér becsületét! És ezt önteltsége miatt, még hirdeti is! Véleményem szerint nagyon buta ember. Van végzettsége, de nincs kurázsija! Tehát ezek után a bírók, ügyészek, úgy csalhatnak, garázdálkodhatnak az emberek sorsával, ahogy akarnak, mert a törvényben is lerögzítettük magunknak, hogy lényegében egy bírót csak úgy lehet perbe fogni, ha ő maga is hozzájárul. Na ilyen, és hasonló törvények nem léteznek egy jogállamban! De nálunk igen! Lehet fordulni a bírók etikai , hadd ne sértsem meg, de bandájához! Szívesen elküldöm bárkinek a válaszuk másolatát! Egy piszkozat, amit egy általános iskola alsós tagozatos nebulójával irathattak meg, levelezési cím, beiktatási szám nélkül! Mit mondjak egyebet! Szerintem fantom cég, amelyik felveszi az állami pénzeket, és elosztják maguk között! (Na most ezzel megint belegázoltam valakik lelkivilágába) Neked is szívesen megküldöm, csak nehogy kétségbe vondd, hogy ezt "értelmes, az elithez tartozó" bírák küldték, mert volt rá eset, pontosan a fajtájából kétségbe vonták, hogy ez nem az "Etikai tanács" (véleményem szerint bűnöző bírók érdekképviselete) levele. Most megkérdezed, hogy mégis hogy találhattam meg? A Legfelsőbb Bíróságnak írtam egy levelet, mivel sehol nem volt közzétéve cím, telefonszám, a tudakozó sem tudott semmit mondani (fantomcég), hogy küldjék el oda (is) panaszom. Hát elküldték! Röhej! Summa summárum, szerinted szükség van e arra, hogy a bírói társadalom megindítson egy "öntisztulást", és amennyiben valaki ezt akadályozza, akkor azt büntetőjogilag nagyon rövid idő alatt felelősségre vonjanak, és eltiltsák szakmája gyakorlásától? Szükségesnek tartod-e, hogy egy bírót "tévedése" miatt felelősségre vonjanak? De ne úgy, mint most! Szerinted meddig tartható ez a jelenlegi, hiába is szépíteném, és Te is, ez a korrupt állapot? Véleményed szerint "bírói tévedésnek", mennyi halálos áldozata volt a rendszerváltás óta? Szerinted százalékos arányban a bírók, ügyészek hány százaléka korrupt? Mennyire jellemző a maffiaszerű összefonódás? Ne feledd, attól hogy nem beszélünk arról, hogy Sanyi bácsi rákos, attól még az marad. Miért ne beszélhetnénk arról, hogyan kezeljék az orvosok, és a család? És minél tovább várunk a rákos sejtek egyre jobban fognak terjedni! Én egy személyt, a Hajdúböszörményi Városi Bíróság bíróját, név szerin Kóródi Júliát ajánlom minden bűnügyi szakember figyelmébe. Természetesen senki nem akarja felelősségre vonni! Miért? Véleményem szerint a kártyavár szindróma miatt! Ő egy eljárása során némi túlzással azt is mondhatnám, hogy a Btk.-ba ütköző minden cselekményt elkövetett kivéve a nemi erőszakot. Miért kell egy ilyen bűnözőt, még, ha bíró is minden áron védeni a bizonyítási eszközök, tények ellenére is? És a lényeg, miért nem engedik ezt? A feljelentésemre a válasz "általánosságokat fogalmaz meg, nem tartalmaz konkrét tényeket, stb." Hogy hazudik a KÜNYH? Persze ! Gondolj bele ! Ítélkeznek emberek sorsáról, eldöntik hogy mit tett, és mit nem annak az elmondása alapján, akit feljelentettünk, és ezt le is írják, de a feljelentők véleményére nem kíváncsi, mert "az semmi konkrétumot nem tartalmaz". Erre természetesen dühödten reagálunk, és részükről ez is a cél. Mert így bebizonyítják, hogy nézzék meg ez az ember nem normális, és csak sértegeti a bíróságot! Persze, hogy leanyázzuk az összes bírót, pedig tudjuk, hogy direkt provokálnak! Azért írok többes számban, mert sokan vagyunk így! Szerinted ez a tisztességes eljárás! Saját példámról megyek el. Hoztak több mint 20 végzést, egyéb határozatot az elmúlt két év alatt ellenem, arra hivatkozva "hogy megvizsgálták, és megállapították", holott én három éve egy szót nem tudtam a saját érdekemben mondani, mert egyszerűen nem engedtek szóhoz jutni. Nyíltan kimondták, hogy nekem nincs a védekezéshez jogom! És röhögnek! Szerinted, ezt tűrnöm kell? Mondjuk, ha ezt megpróbálta volna nálam, egyikünk életének biztosan vége lett volna. Szubjektíve megjegyzem! Nagyon ronda a nő! Ha lakatlan szigeten maradnék vele, biztosan hozzányúlnék, de csak azért, hogy vízbe fojtsam! Szerencsére van humorérzékem, ezt más is mondta, és attól függetlenül, hogy itt sokan azt hiszik, hogy begyepesedett vagyok, állandóan csak a bíróságokon jár az eszem, tévednek. Én egy nyugodt családi életet élek, egy komoly vállalkozást folytatunk, nem engedhetem meg azt a luxust magamnak, (mivel már több mint egy fél éve táppénzen vagyok egy balestből kifolyólag, de nem az agyam sérült meg, hanem a bal lábam egy része tört szilánkosra) hogy a családomat is felbosszantsam. A feleségem vezeti jelenleg a vállalkozásunkat, elvégzi kettőnk munkáját, épp elég az ő baja neki. Három hónapig tolókocsihoz voltam kötve. Volt időm alaposan körülnézni, ügyvédekkel kapcsolatot felvenni, sőt még egy nyugalmazott bíróval is. Meg kell mondanom, hogy a jelek szerint, és tapasztalatom alapján az igazságszolgáltatás korruptsági szintje szerintem az EU.-ban a legmagasabb. Szerinted tudnak-e az emberek, hogy mennyi milliárd forint büntetést fizettünk ki a bírók tévedése miatt, és tudják e, hogy eddig ezért egyetlenegy bírót sem vontak felelősségre? Ebben az érzékeny világban milyen hatása lenne, ha az embereknek ezt a tényt (is) valaki az újságok címlapján közölné! Mert Te is letagadhatod, hogy ez nem így van, de vannak bizonyos statisztikai adatok, és számok, amik ellen kár védekezni. No már megint túl hosszú lett a hozzászólásom! Ejnye bejnye magamnak!
Legyen ahogy akarod. A lényeg, hogy a bíró becsületesen: jogszerűen, tisztességesen, stb. járjon el. De legalább a Pp. szerint.
Akkor talán becsüljük meg, a bíróknak hány %-a lehet ilyen - becsületes.
Nem egyszerű feladat. Ilyen felmérés nincs, nem is lehet, tiltja a jogbiztonság. Szubjektíven attól függ, kiket kérdezel. De a dolog sokkal árnyaltabb, mert lehet egy bíró becsületes valamely felperes ügyében, míg a másikéban becstelen. Aztán lehet a bíró becsületes valamely ügycsoportban, és lehet becstelen egy másikban.
Vegyünk igénybe segítséget. Pl. Kende Péter Védtelen igazság c. könyvében www.kende.hu egyrészt laza egyedi - kirívó - eseteket sorol fel nem is keveset, másrészt ügycsoportokat képez. Egy ilyen ügycsoport a háborús bűnösök, a nácizmus kapcsán hozott, 96 %-ban felmentő ítélettel záruló ügyek. A másik ügycsoport a mai zsidózás okán érvényesíthetetlen személyiségi jogi jogsérelem perei.
Ez utóbbi két ügycsoportban Kende statisztikusan bizonyítja, - értékítélettel - hogy nácibarát a mai ítélkezés, valamint zsidó/cigány stb. ellenes. Az általános zsidózás miatti személyiségi jogsérelemnek semmilyen jogi konzekvenciái nincsenek (nem érdekel az LB. jogértelmezése Ptk. 76 § vagymi. De ha fölhoznád, kontráznám az OIT jogalkotás-módosítás kezdeményezés hatáskörével, ha komolyan akarná venni az Alk. 50. § (1) bek.-t).
Nem vagyok érintett egyik ügycsoportban sem. Előző kérdéseim csupán arra irányultak, hogyan lehet az, hogy a bírói kar tagjai sértőnek ítélik személyükkel kapcsolatban az általánosítást - mely szerint a bírói kar aljas, korrupt stb., - amikor a zsidózás, cigányozás stb. kapcsán az érintettek ezt az általánosítást rendre elszenvedik, de nem élhetnek jogorvoslattal. (Így a bíró sem, ha a közvetlen érintettsége nem állapítható meg.) És mindezt a holokauszt után, 2007-ben. Ugyanakkor a bírók saját jogaik védelmében bizony ellennyafognak. Tehát egyes ügycsoportokban Kende statisztikusan tettenéri a bírói kar "igazságtalanságát". Nem téged, a bírói kart.
Mi nyafogók az egyedi ügyeink kapcsán keressük az eltűnt - vagy sosemvolt - bírói tisztességet, jogszabályi hátterével. Ha mindenképpen konkrétumokat akarsz, vedd a fáradtságot, és olvass vissza (amit a netikett egyébként is megkívánna, ha már egyszer idepottyantál) párszáz hsz-t. Aztán gyere vissza, hogy folytatni tudjuk az eszmecserét immár célirányosan. Nincs kedvem újra leírni ügyeimet, valahányszor egy bíró vagy jogász kétségbevonja véleményemet. Biztos lehetsz benne, nem zörögnék itt hónapszám, ha nem lennék meggyőződve igazamról. Ráadásul kezdik sokan magukévá tenni az eszmét a bírósági/bírói diktatúráról. Talán az évi 400.000 per kényszerű tapasztalatai alapján.
Valahogy közös értékeket/rendező elveket kellene föllelnünk. Pl. hogy az általánosítás sértő azokra a bírókra, akik becsületesek, betartják a jogszabályokat, a törvény szellemét is figyelembe véve ítélkeznek stb. Egyetértesz ezzel?
Köszönöm a válaszodat! Bevallom nem értek a dologhoz, meg még nem volt dolgom a bírósággal, meg tényleg csak benéztem ide... De nagyon elszomorít az írásod... Ha ez tényleg megtörténhet...és egy korrupt bírót senki nem von felelősségre, és nincs is módja(?) az engem is felháborít, nagyon utálom az igazságtalanságot, meg a korrupciót is, még kicsiben is. Őszintén remélem, hogy azért a bírók többsége is így van ezzel. Azért kell, hogy legyen erre megoldás... de nekem tényleg lövésem nincs a dologhoz, úgyhogy nem is rontom tovább itt a levegőt, nincs sok értelme. Nem tudom, hol tart az ügyed, de ha még nem rendeződött, talán segítséget is kaphatnál itt a fórumon. Persze ahhoz kicsit félre kéne tenni az indulatokat, meg úgy tisztábban is tud az ember gondolkodni. Lehet megérné. De nem akarlak kioktatni, csak szerintem. Minden jót!
Nézd meg Kavitációt, vagy Asmo-t. Ilyen logikusan gondolkodó emberek kellenének a bíróságokra, hidd el nagyon sokat javulna a színvonal. De még nem válaszoltam a kérdésedre, hogy "mit háborgok"? Én és feleségem 10 évi takarékoskodással elértük, hogy megvásároltunk készpénzben egy ingatlant. Ezt az ingatlant e miatt a korrupt bíró miatt majdnem elárverezték, mert kötöttünk egy tartási szerződést tekintettel arra, ha mi már a semmiből indultunk a mi gyerekünknek legyen jobb. Ráadásul, mint bizonyítottuk is, nem mi akartuk a tartási szerződést, hanem az eltartott sírva könyörgött érte, hogy se kutyája se macskája, könyörüljünk rajta. (Ezt ő is elismerte) Szeretne családban élni. Mi öt év után beadtuk a derekunkat, a születendő gyerekünkre való tekintettel. És ráadásul ez az ember a feleségem nagybátyja, vagyis apjának testvére! Vannak öten testvérek, de senki nem beszél már vele. Ez az ember, mint utólag kiderült egy közismert uzsorás! Megtudtuk utólag, hogy nem ismer se embert, se istent a pénz a mindene! De mint a korrupt bíró mondta "amit a kisöreg állít az az igazság, és nekünk lehetőségünk van védekezni, és ő azt vagy figyelembe veszi, vagy nem ! (És ehhez járt egy gúnyos mosoly a pofájáról) Ha Te lettél volna a mi helyünben, akkor tudnál indulatok nélkül írni?
Természetesen megértem a reakciódat, amikor csak belenézel egy ilyen topicba. Tiszta szívből kívánom, hogy ne kerülj olyan helyzetbe, mint amilyenbe mi vagyunk, akik itt egymással elbeszélgetünk, és akkor be-be száll egy bíró, olyan hülyeségeket mondanak, hogy már nem tudjuk elhinni, amikor már azt hisszük, hogy nagyobb marhaságot nem mondhatnak, mégis megteszik. Lásd Kavitáció hozzászólását ! Miről is van szó. Vannak itt jogi szakemberek, meg nem jogi szakemberek, akiknek vannak bizonyos ügyei a bíróságokon. No már most a bíróságra azért megy el az ember, hogy az a bemutatott bizonyítékok alapján, minél igazságosabb ítéletet hozzon. No és itt ér véget a mese, mert a valóság teljesen más! Van olyan bíró, aki feldob egy pénzt, és úgy dönt, van amelyik az inga módszert használja, van olyan, akinek nem tetszik a profilod, és azért dönt ellened. Ő vezeti a tárgyalást, és kérdez Téged ! Te válaszolsz! Csak épp észreveszed, hogy nem azt mondja magnóra amit Te mondasz! Reklamálsz! Válasz: vagy csendben maradsz, vagy megbírságol. Vagy! Bemutatod, mint esetünkben részben csekk formájában 465,000,- Ft.-ot 3 év alatt elküldtél a másik peres félnek, az el is ismeri, részben pedig 500,000,- Ft egy összegű pénz átvételét elismerő levelet. Erre a bíró közli veled, hogy csak 153,000,- Ft.-ot vesz figyelembe, kérdésünkre, miért, közli, hogy itt ő kérdez, és az ítéletében majd megindokolja. Az ítéletben azt írja indoklásként, hogy ennyit lát bizonyítottnak. Sorolhatnám... 1995 augusztus 16,-án megvásárolod saját lakásodat. 1995 október 17,-én kötsz egy tartási szerződést, egy bizonyos készpénz összegért. A bíró leírja ítéletében, hogy ő úgy döntött, hogy az augusztusban kifizetett lakásomat, a tartási szerződésre átadott októberben kapott"készpénz"-ből vásároltuk. Hogy akkor már három hónapja ki volt fizetve a ház, mit érdekli? Az eladó is azt mondja, amit mi! Szakértőt rendel ki, mert el is mondja, hogy hülye az egészhez, amit tesz, szerintem be is volt kábítózva! Aztán a szakértői véleményt, amit velünk fizettet ki"elutasítja, mert nem kedvező a felperes számára". Mi voltunk az alperesek. A röhej az az egészben, mint a jegyzőkönyv is tartalmazza, mi egyezséget kötöttünk, és mindketten kértük, hogy a szakértői vélemény alapján ejtse meg az elszámolást. Ő ezt elutasította indok nélkül, pedig a törvény arra kötelezte volna, hogy végzéssel jóváhagyja. Gúnyos vigyorral a képén közli, ha meg merek szólalni kizavar a teremből! És megállapítja "hogy természetesen az (általunk vásárolt ingatlan, melyben a felperes egy gazszálat keresztbe nem tett, sőt) értéknövekedése a tartási szerződésre átadott készpénzre való tekintettel megilleti a felperest!" No látod itt látszik, hogy hülye a bíró, vagy korrupt. Persze, hogy korrupt, hisz a felperes széltében hosszában dicsekszik vele, hogy "kilóra vette meg a bírót!" Ráadásul az egész város tudja, és természetesen ezt nem lehet bizonyítani, hogy ennél a bírónál lehet vásárolni ítéletet 100,000,- Ft,-ért, minimum, de a jogerősen(levajazott) ítéletben megítélt összeg 10%.-ért. Ezt mindenki tudja, csak a főnökei nem, de nem is akarnak utána járni, hanem téged fenyegetnek, és különböző diszkriminatív (amire a törvény nem hatalmazza fel őket) intézkedéseket tesznek ellened! És ez csak a jéghegy csúcsa! Na látod, ehhez hasonló események zajlottak le azokkal, akik itt "panaszkodnak". Az általánosításról meg annyit, ha megfigyelted, szinte minden hozzászólásomban leírtam, hogy a többség tisztességes, csak vannak közöttük ilyen aljas, bűnöző bírók is, mint Hajdúböszörményben K.J. (még) bíró(nő). Az lenne a tisztességes, h a testület az ilyen rákos sejteket kidobná magából, és ne minden áron (akár még az én életem árán is) védelmezze a nyílvánvaló korrupt bíróját! Erről szól a dal, mindenki csak azt akarja, hogy legyen joga a tisztességes eljáráshoz. És az úgy is történjen. Összefoglalva, a törvény mindenkire vonatkozik, kivéve a bírókra, akik ezt tudják is, és szeretnénk elérni, hogy egy demokratikus jogállamban, mint a Magyar Köztársaság is, tényleg mindenkire kötelező legyen a törvény betartása, még a bírókra is. (Mindent a "bírói függetlenséggel" magyaráznak, de vannak bizonyos kogens törvények, amiket nem hagyhatnának figyelmen kívűl, de azért szándékosan megteszik.) Mert ez most nem így van! Addig pedig egy állam nem jogállam, mindaddig, míg a törvények kivétel nélkül mindenkire nem kötelezőek. Az most a kérdés, hogy jogállamban élünk-e? És bátorkodik itt néhány ember, aminek viszont, a nélkül, hogy bármit mondanék, már igazságügyi berkekeben igen csak nagy visszhangja van. Figyelnek bennünket, pór népet! Mit írunk, és provokálnak! Hát, nagyjából ez a lényeg. És itt nem mi hisztizünk! A bírók, féltik kiváltságaikat, amiről ők is tudják, nem illetik meg őket! Tehát innen logikusan következik, hogy bitorolják! Ezeket elviselni indulatok nélkül néha nagyon nehéz! De természetesen vannak néha "mű" felháborodások is, így tudunk reakciókat kiváltani a bírókból., és le tudjuk tesztelni, hogy nem a "mi készülékünkbe van a hiba". Ilyenkor mindig azt hiszik, hogy valami bölcset mondanak, de csak saját butaságukat, jogi impotenciájukat mutatják be. Egyébként nem "beleugattál", csak értelmesen kérdeztél valamit. Nagyapám mindig azt mondta, hogy nem mindegy, hogy a hülye ember okoskodik, vagy az okos ember hülyéskedik?
Az urak a radikálisok tipikus hibáját követik el: túlzásaikkal, dühödt kirohanásaikkal egységbe tömörítik az amúgy messze nem monolit "ellenfelet". Így aztán a "harc" tartósítását elérik, de egyéb követeléseik, céljaik teljesülése elottmaguk zárják el az utat.
Szóval az e topikon nyafogók - mi - magunk akadályozzuk meg, hogy a bíróság a pereinkben tisztességesen járjon el. Ehhez az emeletes marhasághoz nem is írok semmilyen kommentárt, el kell mennem röhögni. Vagy inkább sírni.
egyik ügyvédem négy órai beszélgetésért (a tényállás felvételéért) és egy tárgyaláson az ügyvédbojtárjának részvételéért 680.000Ft. -ot kért és kapott tőlem!
Baromi jó üzlet mások problémájából élni. Ezt teszi a bíróság is, ld.111.hsz-t és 141-est. Ha pedig nincs megoldandó probléma, hát csinálnak. Aztán majd azt "oldják" meg, kontódra.
Vagy tíz évvel ezelőtt a bíróság közig. irodájának egyik alkalmazottja azt mondta, sajnál. Kérdem, miért. Mert nem tudok megszabadulni a peres ügyektől. Nem akartam hinni neki. Ma már tudom, hogy ha egyszer elindult egy ügy, ha akarják, annak sosincs vége. Kende ezt úgy hívja, futószalagra kerül az ember. Onnan pedig nincs leszállás.
Egy megoldás van: a nyilvánosság, és tartósan. Amit persze utálnak.
Ami ügyedet illeti, a négy év még nem sok, hat év bírósági eljárás után állapítja meg az eljárás tisztességtelen voltát az Emberi Jogok Európai Bírósága. Javasolom, hivatkozd be a Római Egyezmény megfelelő §-ait (olvass vissza a topikban). Ha jogerőssé válik egyszer ügyed, fordulhatsz kártérítésért az EJEB-hez, fizessen a Magyar Köztársaság a jogsértésért.
Kezdem megérteni Kondorosiékat: a bíróságok (rendre) megsértik az alapvető emberi jogokat. A sértettek (egy része) beperelik a MK-ot Strasbourgban, amely néhány év után megállapítja a jogsértést, és kártérítésre kötelezi az államot. Ám a kártérítést az IRM költségvetéséből kell kifizetni, amely így nem érinti a bíróságok költségvetését. A bírók ezért jókat röhöghetnek a markukban. Höltz Lipót és Kondorosi Ferenc pedig kínlódnak, és égnek - a bíróságok helyett.
Bocs, hogy beleugatok... Elhiszem, hogy igazságtalanság ért, de azért erősen túlzásnak érzem az írásaidat... Ráadásul a düh beszél belőled, az pedig egy olyan érzelem, ami erősen elhomályosítja az ember tudatát. Az általánosítást meg minden körülmények között helytelennek tartom. Azt meg végképp, hogy sértegeted az ide író embereket, akár bírók, akár nem, gondolom még csak nem is ismered Őket. Egyébként meg magadat is mérgezed, meg sokat nem hinném, hogy javítasz ezzel a sérelmeiden... A másik, amiért nem szerencsés ilyen stílusban írni, hogy így akkor se fog igazat adni Neked egy jóérzésű ember sem, ha Neked van a leginkább igazad az egész világon...:( Bár kezdem azt hinni, hogy az emberek imádnak háborogni... és nem értem miért, pedig komolyan érdekel... Ha válaszolnál esetleg, lehet, hogy tudnál erről mondani valamit... megköszönném. Mégegyszer bocs.. és nem bántani akarlak.
És itt ismerd meg a másik oldalról, az állampolgár oldaláról! Elnézést kérek, mert előszöri olvasás után úgy értelmeztem, hogy úgy gondolod "nincs mit söpörni a bíróság háza táján". Nem tudom hogyan történhetett, de tényleg én hibáztam, és ezzel kapcsolatosan tényleg szélsőségesen válaszoltam, amit szégyellek! Talán azért történhetett, mert ma névnapon voltam, és megittam egy két kupicával, de úgy éreztem, hogy estére már kiszellőzött a fejem. De mégsem, mint a hozzászólásom tartalmazza. Az lenne a reális magatartás részedről, ha a hibákat elismernéd, és javaslatokat tennél, hogyan lehetne ezeken javítani, mi lenne a megoldás? Írom ezt azért is, mert talán Te sem hiszed el, hogy mennyi "intézkedni képes", valamit tehető jogalkotó, jogalkalmazó olvassa ezt a topicot. Még maga Lomniczi Úr "kollégái" is. Erről meggyőződtem, de ez nem tartozik ide.
"Az zavar igazán, hogy tényleg lenne miről beszélni, van söprögetnivaló a bíróság házatáján. De ez így gumiszoba!"
Az állítás mindkét részével tökéletesen egyetértek.
Az urak a radikálisok tipikus hibáját követik el: túlzásaikkal, dühödt kirohanásaikkal egységbe tömörítik az amúgy messze nem monolit "ellenfelet". Így aztán a "harc" tartósítását elérik, de egyéb követeléseik, céljaik teljesülése előtt maguk zárják el az utat.
A jog nem egy bonyolult dolog csak alkalmazói és az abból egész jól megélők teszik azzá. Történetemből egy újabb kis szelet, egyik ügyvédem négy órai beszélgetésért (a tényállás felvételéért) és egy tárgyaláson az ügyvédbojtárjának részvételéért 680.000Ft. -ot kért és kapott tőlem! Igen hatszáznyolcvanezer forintot. Ezért érdemben nem csinált semmit.
Kedves Kavitáció!
A közokirat fogalmán elmélkedünk, mégegyszer, a bíró azért írta a hivatalos feljegyzését mert azt a tényt takargatta, hogy nem olvas el egy oldalt. Miért nem olvasta el azt az egy oldalt kb. 15 sort? Mert így szokott "dolgozni". Miért tehette, teheti meg? Mert Őt még senki sem vonta felelősségre , még senki sem rúgta ki, még senki sem mondta el neki, hogy ezt nem szabad. Befojásolta az ítéletet a feljegyzése? Természetesen igen! Miért? Mert, ahogy azt az egy oldalt nem olvasta el az egész peranyagot sem, Ő egyet tudott az egész perből, hogy Ő a bíró. Szégyenli azért magát amit tett? Nem szégyenli! Miért nem? Mert nincs lelkiismerete! Mert tudja, hogy ezt is megúszta, mint eddig mindent, három felettes bírája és két legfőbb ügyészségi ügyész adta írásba, hogy amit tett az részükről nem elítélendő. Hány paragrafust sértettek meg közösen azért az egy oldalért és azért az egy bíróért?
Kívánom neki, hogy élje meg mindazt, amit én átéltem a négy év alatt. Kívánom neki, legyen annyi álmatlan éjszakája ahány nekem volt. Kívánom neki, hogy jó sorsa ezentúl függjön olyan emberektől amilyen Ő maga is. Innen is üzenem neki nincs vége, folytatom.
"Az értékes mu szerteágazó hasznosíthatóságát jól érzékeltetik Dr. Lomnici Zoltán gondolatai: "Fontos tananyag a bírák, ügyészek, ügyvédek számára, de különös haszonnal forgathatják gyakorló politikusok, a tudományos élet képviseloi, a média munkatársai és mindenki, aki felelosséget érez a hazai jogállam és jogrend minoségéért."
Ezen az álszentségen Kende ki fog bukni!
Persze egy szóval sem jelzi, hogy alkalmazni kell(ene), hogy holnaptól aszerint járnak el, csak annyit, hogy tananyag. Azt meg ugye gyorsan elfelejtjük.
Azért szerettem volna látni az arcjátékát, amikor az előszó írására való fölkérést megkapta... :)
Kíváncsi lennék, hány pld-t rendelnek ebből a bíróságok, ha meg is rendelik, hány bíró olvassa el. És akik elolvassák, azok közül hányan alkalmazzák majd a gyakorlatban is, ha föntről jön az ellentétes prikász.
Ismertem, karnyújtásnyira járt el mellettem. Egy "jó" tanácsa viszont kételyeket ébresztett bennem egyrészt az igazságszolgáltatással, másrészt az ügyészség-ügyvédség intézményével kapcsolatban. De erről már - tekintettel a körülményre - nem kívánnék szólni. Nyugodjon békében.
Tudod a Te időd lejárt. A kommunizmusnak vége! Jól élsz ebben a kapitalizmusban, mert hirtelen "megvilágosodtál", megemlékezel Szőgyényiről (akit, én is, mint ember sajnálok), de ő volt Tocsik Márta ügyvédje (is). Mindent elmondhatsz, de, hogy az a népnyelv szerint kialakult szójárás, hogy tocsikolás, nem pozitív gondolatokat ébreszt fel a becsületes emberekben! Nem az én stílusommal van a baj, hanem az aljas korrupt bírókkal van a gond, és ha nem vetted volna észre, mi ennek a topicnak a neve, akkor olvasd el. Egyáltalán nem a mi hibánk, hogy ez megtörténhet. Sajnos, miattad, miattatok történhet meg! Nem vagytok hozzászokva, hogy a Ti "ítéleteiteknél" létezik más. Mint alább leírták, néha közönséges gyilkosoknak is lehetne benneteket titulálni! Mint látod nem vagyok egyedül! Mint írtam, értelemes emberek között észérvekkel lehet ezt megbeszélni, és vitatkozni, ne haragudj, de Te nem tartozol ezek közé! Persze Te nem állsz szóba egy "mezei állampolgárral". Ezt szoktad meg! Ez túl megalázó számodra, meg amúgy sem ismered a törvényeket, csak "ítélsz", pofára, egyébre, stb. Ameddig ez így van, nincs miről beszélni, és nem mi vagyunk a hibásak, legalábbis úgy érzem! De lehet, hogy meg tudsz győzni! Te pálcát törsz fölöttem, holott nem ismered ügyünket, és előzményeit, az eljárást, amit egy bírói banda művelt velem, és családommal. Én ki is mondom. Az én nyelvemen! És leszarom, hogy ez a Te pökhendi "egyéniségednek" nem tetszik. Éppen azt akarom elmondani, hogy attól, hogy egy, vagy több bűncselekményt bírók követnek el, azért még a bűncselekmény bűncselekmény marad! Az elkövetőt akkor is meg kell(ene) büntetni. De Ti nem ezt teszitek, eskütök ellenére! Hanem véditek a nyílvánvaló korrupt bírót! Gondolod, hogy le merném írni mindezeket, ha nem tudnám bizonyítani ! Azért nem tudom bizonyítani, mert Ti nem engeditek. Azt válaszoljátok, hogy a feljelentésem nem tartalmaz konkrétumot, eltűnt a beadvány, stb. Ne haragudj, de hányingerem van Tőletek! Ez alapján én is mondhatnám, hogy kötözni való bolond vagy, csak a hozzászólásod alapján! Nem teszem! Minősít Téged, a hozzászólásod! Te is a "latintudású" pökhendi beképzelt bírók közé tartozol! Azt mondod, hogy olvastad mit írtam! Akkor olvashattad volna azt is, hogy pert nyertem (igaz, csak első fokon, ezért nem kiabálom el) egy ügyvéd ellen, úgy, hogy nem volt ügyvédem! Megoldódna az igazságszolgáltatás egész problémája! Semmi mást nem kellene tenni, hogy a bíróknak be kellene tartania, és tarttatnia a törvényeket! De nem ezt teszik, egyik legjobb példája vagy ennek Te is, hanem hisztiznek, ha valaki kritizálni meri őket. Nem veszik tudomásul az új Uniós szabályokat, és az nagyobb lehetőséget biztosít az aljas bírókkal szemben a polgárok számára. (Pp.2.§.3bek, Ptk.349.§"liberalizálása, stb.) Egyébként megkockáztatnám, lehet jobban ismerem a törvényeket, mint Te !
A következőkre jutottam a feljegyzés közokirat-nem közokirat fogalmával kapcsolatban (vélemény):
Pp.195 § releváns követelménye:
- bíróság - ügykörén belül - megszabott alakban állítsa ki, bizonyító erejű (valósághű) legyen a benne foglaltakra nézve. A köz számára.
14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól
10. § (4) A határozat tervezetéről, a tanácskozási jegyzőkönyvről, a különvéleményről, a tanács tagjainak a feljegyzéseiről felvilágosítás nem adható.
- a bírók ügykörébe feljegyzések készítése beletartozik. Ezek rendeltetése szerintem bírói vélemények az üggyel és eljárással kapcsolatban.
- a rendelet jogszabály (Pp. 195.§ (1) bek. második mondata), megteremtette (volna) a feljegyzés közokirat fogalmát (amelyről felvilágosítás nem adható). A feljegyzésnek alaki követelménye - megszabott alak - nincs deklarálva, tehát a "megszabott alak" kötetlen forma. Ha odaírta a bíród, hogy az feljegyzés, akkor az egy kötetlen formájú közokirat (lenne).
- a Pp.-ben a feljegyzés szó két helyen szerepel, ezek más témát érintenek.
- ha a feljegyzés hamis - mert hamisan bizonyítja a benne foglalt adatok, tények valóságát, közokirat hatású (de mégsem közokirat) - és azon ítélet alapszik -, az ítélet is hamissá válik (ld. Pp. 221.§ (1) bek. a bíróság ítéletét indokolni köteles).
A tárgyalási jegyzőkönyv nyilvános, a feljegyzés nem. A közokirat szabadon felhasználható, a feljegyzés nem.
Szóval csinált egy kvázi hamis jegyzőkönyvet amit feljegyzésnek nevezett el, és közokirati hatást tulajdonított neki. Ettől aztán az ítélet hamis közokirattá vált.
Ezen a témán jogászok is elvitatkoznának, a bírók pedig azt mondanák: tévedett az elsőfokú bíróság.
Úgy látom, nálad két stílus létezik. Az egyik a világos érthető, a másik a zagyva érthetetlen mellébeszélés. Biztos ezért tévesztel össze más, tisztességes emberrel. Mindenki magából indul ki, úgy gondolod, ha Te nem tiszta lapokkal játszol, más sem. Kérlek ne vedd sértésnek, de a hozzászólásaidból ez derül ki.
Most a bírókhoz (ügyészekhez, rendőrökhöz) szólnék. Biztosan sokan olvassák ezt a topikot. Ti nem érzitek a lelketek mélyén, hogy itt mekkora szemétség folyik az eljárásokban? Tudjátok hány ember életét teszitek tönkre, okoztok nekik álmatlan éjszakákat, kergetitek a halálba, vagy veszitek el az egsziztenciáját? Vagy talán attól féltek ha tesztek ez ellen Ti is egy ilyen igazságtalan eljárás részeseivé válhattok? Ez uttóbbiban biztos van valami.
Néhány leszerelt rendőrrel beszélgettem, és többen azt mondták azért hagyták ott a céget mert nem voltak hajlandó közreműködni a korrupt, igazságtalan eljárásokban. Ez oka lehet néhány rendőr öngyilkosságnak is.
Kedves bíró urak! Gondolkodjatok el ezen. Ha nem is valljátok be nyilvánosan, hogy ez így van, legalább magatoban ismerjétek el.
Elnézést kérek a tisztességesektől, akik a nyomásnak nem engedve, igazságosan (de legalább törvényesen) döntenek (bár lehet, hogy a kettő együtt nem megy).
Kár, hogy az igazságszolgáltatás ennyire lejáratta magát. A bűnözés ezért (is) öltött ilyen méreteket. Senki nem lehet abban biztos, hogy ha bűncselekményt követ el, elítélik, ill. ha nem követ el nem ítélik el. Valamelyik fórumban olvastam egy rendőr nyilatkozatát aki azt mondta: "Magyarországon az lesz bűnös, akit mi azzá tesszünk" Ez teljesen összevág az én tapasztalataimmal. Nálunk már a nyomozás elején eldől (amennyiben semmilyen befolyás nem történik az eljárás alatt), hogy valaki bűnös, vagy nem. Ezután már csak (szemellenzővel) ebben az irányban vizsgálódnak. Ha feltűnik valami ami ennek ellent mond, azt figyelmen kívül hagyják. Az ügyészség és a bíróság már érdemben nem vizsgálja az ügyet (hozott anyagból dolgoznak). Más eset, amikor az eljárás alatt befolyás történik (valaki "odaszól")
Köszönöm a segítségedet a közokirat fogalmának tisztázásához. Magam nem egészen értek egyet azzal, hogy a hivatalos feljegyzés nem közokirat. Magam a következő gondolatsor mentén vezetem le a közokirat fogalmát.
A perirat minden leírt lapja, annak minden állítása, betűje, ami a perrel kapcsolatos, amit a bíróság pecséttel aláírásával elátt, tudatos cselekvés. Amennyiben az tudatosan valótlanságot tartalmaz, közokirat-hamisításnak minősül. Elég egyszerű, igaz?
Elmélkedni, értelmezni lehet, ettől még a bíró valótlan állítása valótlan marad. Gondold végig ha egy bíró nem olvassa el a peranyagot mert itt erről van szó, abból milyen ítélet születik?
Az ügyészség első elutasító határozatában nem látta bizonyítottnak állításomat, a másodikban már elismerte a tényt, majd egy logikai bakugrással kétségbe vonta, ezután a két állítását még össze is keverte. Nem csodálkozom, hogy az ügyész úr sk. és nem aláírásával hitelesítette határozatát, hányingere lehetett a saját munkájától. Őszintén mondom nem irigyeltem az ügyész urat, kértem személyes meghallgatásom az érintett bíró jelenlétében az első elutasító határozatra írt panaszomban, meg sem említették miért nem adtak lehetőséget erre.
Itt az indexen jelent meg: Nem függesztették fel három szegedi bíró mentelmi jogát március 14. szerda 11:30 [MTI] Sólyom László köztársasági elnök nem függesztette fel a Szegedi Ítélőtábla azon három bírájának mentelmi jogát, akiket magánindítványban rágalmazással és becsületsértéssel vádoltak meg egy gazdasági ügyben hozott határozat kapcsán. Hajdu István bíró szerint ilyen kis tárgyi súlyú cselekmény vádjánál a köztársasági elnök rendszerint elutasítja a kérést. M. Zoltán azért jelentette fel a három szegedi bírót, mert szerinte ők megsértve a gazdasági törvény rendelkezéseit, tudatosan valótlan tényeket foglaltak közokiratba, s ezzel jogellenesen védelembe vettek azt a cselekményt, melynek nyomán valakik cégénél tiltott apport elvonásával sikkasztást követtek el. Ezzel pedig őt és jogi képviselőjét rossz színben tüntették fel.
Te GÁZSI, hát Te a fiám vónál, mivel kijjártadd a 6 ostályt, és már elmúltál 30 éves, már majdnem írni is tucc, bíró diplomát vettem neked ezsírt, hát visekegy okosan. Én csak egyserű csigányprímás vótam, de látod mi lett belűlem, hogy hála jóistennek olyanjól szaporodott a fajunk. Itt vagyok ebbe a kupolás házba, most vitettem hazsa ezst a jó kis padlót, amire azst mongyák 200 éve szárad itt. valami kossutot is emlegetnek aki azson járt, tudod azt a csigiárust. Te, milyen jól ki van az sáradva, hogy fog azs majd ígni a spórba ! Na, de nem ezsírt sólok hozzsád, hanem mint jogivígzsett sakember, me má a vagy, mer lecsukatom, agyonütöm aki mást mér móndani, me há papirod van rúla, hogyte jogigádzsó vagy, modd meg nékem, mégis mit csinájjunk ezzsel a kissebbségi kírdísse ! Tűlem kírdi a többi roma, hát miazsistent mondjak nekík, én csak ministerelnyök vagyok ! Nem tom, hogy azs elődöm azs a gyucsány, vagy mi, mí hatyta meg azzst a níhány ezser magyart? Hogy ütné meg a jóizsten, mer ránkhagyta, est a kicsinysígi kírdíst, mír nem irtotta ki mindet, ha mán elkezdte ?
A jogiforum.hu/forum/33/6909 oldalt bizonyára Te is ismered. No már most engem a jogiforum.hu oldaláról a moderátor kitiltott, "törölt felhasználó" lettem mert semmi mást nem tettem, hogy bemásoltam egy cikket, mely nyílvánosan megjelent az interneten számos oldalon korlátozás nélkül, az Élet és Irodalom február 7.i cikke, ami itt is a 255 hsz. megtalálható. Ez a cikk a bírók fizetését teszi közzé. Én ezt a cikket számos fórumra bemásoltam, de senki nem tiltakozott. Egyedül a szerintem bíróbérenc jogiforum.hu. Indok nélkül töröltek. Ezt a tényt én megírtam Dr. Kincses Istvánnak, (aki mint tudjuk egy nagyon értelmes, jogilag százszor képzettebb, egy átlagosn ítélkező bírótól, van tapasztalata, és realitáson alapuló (hozzászólásait olvashatjuk), ő is eltökélt híve ennek a begyepesedett agyú bíróság "reformjának", szerinte is tarthatatlan ez az állapot. Nem kimondott véleménye is egybeesik az enyémmel! Válasza öszintén szólva lehangolt engem, mert ő is többet várt attól a fórumtól. Ő is azt várja, hogy ki fogják tiltani az oldalról, semmi más miatt, csak azért, mert kritizálni merte az igazságszolgáltatást. Véleménye egybeesik a mienkkel, a tarthatatlan, korrupt állapotokat tekintve. Miért kell megvárni, hogy ezek a súlyos korrupciós összefonódások úgy kerüljenek nyílvánosságra, mint ahogy majdnem én is cselekedtem? Miért kell vérnek folynia?
Modestinvs, Borsneni, és bandája! Figyelmeztetlek benneteket, hogy nem tudok rövid lenni, ezért Neketek a pizsamát ajánlom, ami eltakarja azt a szervet, amiben köztudottan vérnek kellene lenni! Az ezutáni "előadásom" jogilag érett felnőtteknek kívánom előadni! Megkérlek benneteket, bár nem vagyok jogi szakember (hivatalosan), de hoztam már bíróságot olyan kellemetlen helyzetbe, amikor a bíró azt mondta, hogy "ennek a jogszabálynak, és részleteinek utána kellene néznem". Nekem volt egy régi igazi "parasztember" ismerősöm! (Nem tagadom paraszti családból származom!) Ő azt mondta az ilyen esetekre, mint a mienk: "Fiam jegyezd meg ! Nem mindegy, hogy az okos ember hülyéskedik, vagy a hülye ember okoskodik ! Lehet, hogy az okoskodó több iskolát végzett, de akkor is hülye, és lehet, hogy a paraszt kevesebb iskolát végzett, de az élet a paraszt állítását igazolja." Azt is számtalanszor elmondta! "Ha a paraszt nem dolgozna, az Úr nem szarna!". Ezzel arra célzott, ha a paraszt nem termelne, hogy az Úrnak legyen mit ennie, akkor az Úr éhen halna. Itt is erről van szó, az Urakat azért etetjük, és itatjuk, hogy azt tegyék, amiért fizetjük őket! Azért, mint a törvényben is le van írva, hogy "jogszolgák"-ként szolgáljanak bennünket. De ők szereptévesztésben vannak! Nagyon el vannak szállva maguktól, pedig a késhegy élén táncolnak, és lehet, (sőt) hogy a mi ügyünk alkalmas lesz arra, hogy az egész igazságszolgáltatási gépezet vérátömlesztésen essen át, ami mint tudjuk, jót tesz az egészséges szervezetnek! Ezt egyszerűen fel lehet vázolni! Ki van zárva, hogy egy Modestinvs, vagy borsneni ezt megértse. Ők menjenek el egy tréningre. Bár egy próbálkozást teszek IQ.-jukra tekintettel! Átvitt dolog, így, nem tudom, hogy megértik-e? "Azt mondja a majom, hogy én itt vagyok benn a ketrecben, biztonságban, meg van minden kajám, kiszolgálnak, a rácson kivül meg az a sok hülye ember, vigyorgok nekik, produkálom magam, hogy minél több, és jobb kaját kapjak! Ezek azt hiszik, hogy én érdem szerint produkálom magam, pedig ők az igazán hülyék, hogy bedőlnek a trükkömnek, mert én annak produkálom magam, aki több kaját ad!. Ha meg ennyire hülyék, tudjanak rá!" "Azt mondja az ember, hogy mi itt vagyunk a rácson kívűl, szegény majom meg ott van a rácson belül, adjunk meg neki minden jót, ha már belül kell neki lenni a rácson". Így, hát amajom elkurvul ! igen ám, csak egyszer odamegy a ketrechez egy "ember", egy igazi, nem jópofizó, hanem az élet dolgaival, és törvényekkel tiszában lévő lény, aki tudja, hogy az állatkerti belépőért fizetett pénzéért elvárná, hogy a majom természetes módon viselkedjen. Igen ám, csak a majom ezt nem szokta meg, mert ő hisztivel, vicsorgásával megszokta, hogy véghezvitte akaratát. Megszokta, ha valaki neki nem tetszik, akkor leköpi, megkarmolja, stb. Megszokta, hogy neki kiváltságai vannak, ehhez szokott hozzá. Az értelmes lény (latin tudásomat csillogtassam: homo sapiens), azt mondja, hogy álljon már meg a menet ! Én fizettem rendszeresen a belépőt, és elvárom, hogy a pénzemért az állatkert dolgozói úgy neveljék a majmot, hogy azt "homo sapiens" (hű de latin vagyok, mindjárt latin táncra perdülök) alkalmas legyen az emberek közé. Nehogy már a majom mondja meg nekem, hogy mit kell tennem ? Nehogy már én alkalmazkodjak a majomhoz ? Az, hogy más több kaját adott neki, mint én, azért nem kell úgy viselkednem, mint az előző etetője ! Én kifizettem az állatkertbe a belépőt, amiért elvárom, hogy ne az állatok "hisztijéhez" alkalmazkodjak. Tanítsák meg az állatokat viselkedni! Minden relatív ! Azt mondja a macska: Az ember engem etet, itat, minden jóval ellát, odadörgölőzöm, úgy simogat, ahogy nekem jól esik, minden kívánságomat teljesíti ! EZÉRT BIZTOSAN ÉN VAGYOK AZ ISTEN ! Azt mondja a kutya: Az ember engem etet, itat, minden jóval ellát, odadörgölőzöm, úgy simogat, ahogy nekem jól esik, minden kívánságomat teljesíti ! EZÉRT BIZTOSAN Ő AZ ISTEN ! Valamifélekképp el kell dönteni, hogy ki itt az ISTEN! A macska kijelenti magáról, hogy ő az ISTEN, mert megszokta a jólétet ! A "nemesített"kutya meg felismeri egy idő után, hogy a macska csak kihasználja az embert, és megkezdődik a kutya-macska háború! És, mivel (2000 éves latin bírói kultúránkból) ismerjük, hogy mindig az erősebb kutya ....ik, előbb utóbb a macskának idomulnia kell a kutyához, már csak amiatt is, hogy a kutyák többen vannak, mint a macskák! Az is meglehet, hogy a macskák ezt nem fogadják el. Ezután a kérdésem ! Ki, és hány kutyát látott már, melyet macska tépett szét ? Gyakorló bírók számára egy feladvány, hogy ki írta, és jól írta e szerintük?: Sajnos van egy rossz hírem számukra, nem latin szerzője volt, hanem magyar, de gyönyörű, és számomra, lehet elfogultságom miatt, de nemigen közelíti meg egyetlenegy latin költő sem !
"Bár felül a gálya, és alul a tengernek árja, azért, még a víz az úr!"
Ezt én már 30 éve tanultam, és gyönyörködöm ebben a versben (is), ezért elnézést kérek, ha nem betű szerint írom, mert csak emlékezetből teszem. És ennek tanulságát is, melyet az élet sokszor bizonyított, ajánlom a jogalkamazók figyelmébe. Lehet, hogy túl elvi síkon haladtam, de akik átlagos hazai polgárok, azok megértik mondanivalómat, de mint barátom is írta "magukban beszélő(latinul?)", azok nem biztos, hogy felfogják írásom mondanivalóját, és biztosan közzé teszik ezt a véleményüket (is)! De nem is érdekel, mert én értelmes emberekkel, értelmes észérvekkel, egymást meggyőzve, kívánok, egy "a törvény ellenére lett perveszteseknek" úgymond képviseletében szót ejteni a jogalkalmazókkal értelmes párbeszédet kialakítani. Látom, hogy hozzám hasonlóan többen kívánják ezt, és erre a jogalkalmazók jelenlegi álláspontjuk szerinti "felsőbbrendűségük" miatt nem hajlandók. Kizárólag bennünket sértegetnek, diszkriminálnak, pl. a latin tudás hiánya miatt. Ezt a viselkedést egy normális társadalom nem tűrheti el, és a törvények betartattására szankciókat kell alkalmazni, ha másképp nem megy, és ennek épp itt az ideje ! Elnézést, hogy megint hosszan írtam, de egyszerűbben (lehet bennem van a hiba), nem tudtam ! Egy ide nem illő kérdés ! Tudjátok, hogy kik, és mennyien figyelik, olvassák topicunkat ? Megdöbbennétek, hogy mennyien vannak. Erre, hogy hiteles legyek, legközelebb egy névvel is hivatkozni fogok, de várom erről véleményeteket !
Végül is minden csapat, így az igazságszolgáltatás csapata is maga dönt szokásai felől, legyen az akár a latin igék megszállott ismételgetése (erről a magában mormoló félbolond ismerősöm jut eszembe), vagy a táplálkozási szokások megválasztása. De ami a szabadságjogok bírósági gátolását illeti, abba beleszólásunk kell legyen. Ha a demokráciában deklarált jogszabadság a bíróságok miatt sérül, amikor épp az ellenkező lenne a feladata, az államnak kutyakötelessége lenne fellépni (ügyészség), és ennek a folyamatnak megálljt parancsolni.
Az a helyzet, hogy a számonkérés jogszabályi lehetősége adott lenne, csak éppen a jogalkalmazók és azok ellenőrei szabotálják. Ez egy hallgatólagos megegyezés, a hatalmi jogok elosztása: kéz kezet mos.
Itt egy link, hogy ötszáz bejelentésből alig néhány esetben kezdeményeztek büntetőeljárást. De mire lecsapódik a bíró kalapácsa, a hivatalos személyek zömét föl is mentik. Közben tünik a közvagyon, meg a magánvagyonom, lopják az állami szervek. Teszik utóbbit fellebbezési-, perilletékkel, szekálással, a jog kiforgatásával. Téves vh-lappal, hibás hivatkozású jogorvoslati lehetőség megjelölésével, perelhúzással - végtelen a skála. Kende könyvéből - ahol több mint hárman állítanak egyfélét - átfogó képet lehet kapni, mi történik akkor, ha egy állami szerv hatáskörét oly mértékben bővíti, hogy az már magát a jogállamiságot veszélyezteti. Persze a politika a hibás, mert rángatja az igazságszolgáltatást. Az pedig mindig megkéri az árát, így jut egyre nagyobb hatalomhoz.
Erre is igaz Murphy szabálya: a lehetőségek határát csak akkor ismerhetjük meg, ha átlendülünk a lehetetlenbe.
Észrevetted, amikor azt hinnénk, hogy lehet ezekkel a "jogalkalmazókkal" normálisan is társalogni, a következő hozzászólásukból rögtön kiderül, hogy mégis csak bunkók! Tisztelet a kivételnek, de az ide, ebbe a topicba nem írt! Rögtön megmutatják felsőbbrendűségüket, latintudásukat, de ezzel egy átlag magyar embernek csak azt mutatják be, hogy mennyire taplók! No ebbe ne menjünk bele, mert úgy sem fogják megérteni, hiányzik hozzá az iq.-juk, meg majd megint leírják, hogy mi a fenének írok ilyen hosszan ?
Jó étvágyat Neked hozzá borsneni. Én maradok a jól megszokott magyaros kajánál ! Mit szóltok hozzá barátaim, hogy ezek a bírók mit meg nem esznek ? Biztos van a teveszarnak valami jól hangzó latin neve, azért eszik! Lehet, hogy én maradi vagyok, de úgy gondolom, hogy egy magyar ember Magyarországon magyarul értesse meg magát! Ha meg csak latinul mekeg, és lenézi saját honfitársait, akkor költözzön a pápához, vagy menjen el papnak, bár az igazat megvallva nem lennének rá alkalmasak, mert hiányzik a "műveltségük". Arról nem is beszélve, hogy hiányzik a szókincsükből az a szó, hogy: ETIKA Bírók csapata, valamelyikőtök írja már meg, hogy hogyan nevezik a teveszart latinul, és mitől annyira szeretitek?
Amíg a jogászok a legyeket kérdezik jogügyekben, kérdezzük mi a népet!
Az meg azt mondja, hogy a fejétől büdösödik a hal. Meg: nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. (De hogy van ez latinul, hogy a túlképzettek is értsék. Tartok tőle, hogy a kétezer éves római kultúrában is voltak hasonló mondások, de azt nem citálják ide. Ha mégis, csak lefordítanánk valahogy.)
"Van erre egy latin maxima: res iudicata pro veritate accipitur. De ha magyar nemzeti orientációjúnak tetszik inkább lenni, akkor ugyanez népiesben: ha ketten azt mondják, részeg vagy, eridj haza, és feküdj le - akkor is, ha nem ittál semmit!"
Mennyien mondtuk azt, hogy "részeg" vagy, és Te mennyien vagy a sok ellen. Lagalább arra vigyáznál, hogy a saját kijelentéseidnek ne mondanál ellent ! Ennyit elvárnék, attól, aki ilyen jól orientálódik minden nemzetiség felé!
"Fellebbezésemből értesült súlyos hibájáról, amit a peranyagba írt hivatalos feljegyzésbe foglalt meg nem történt eseménnyel próbált elfedni, majd erre a hivatalos feljegyzésre hivatkozva kijavító végzést hozott. A hivatalos feljegyzés közokirat, amennyiben tartalma valótlan, az közokirat-hamísítás bűntettének minősül, elkövetője ha hivatalos személy, jelesül a bíró, akkor a Btk. 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti az elkövetőt. "
Szerintem másként kell értelmezni.
A Pp. 195.§ adja meg a közokirat fogalmát, a feljegyzést nem sorolnám ide. Viszont az ítélet vitathatatlanul közokirat.
Btk.
Közokirat-hamisítás
274. §
(1) Aki
a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis vagy hamisított, illetõleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közremûködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszûnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
275. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bûntettet követ el és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bûnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelõen kell alkalmazni.
Ha a bíród lényeges tényt, valótlan adatot hamisan foglalt közokiratba (ítéletbe), mivel hivatalos személy is, 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.
Már csak olyan valaki kell, aki a jogkövetkezményeket le meri vonni. Itt a gond...
Ovasod Te, hogy milyen esetek történnek meg a bíróságokon ? Tudom, mert hallottam róla, hogy vannak orgiák is, de én most nem arra gondoltam ! Olyan jó érzés fog el, mikor arra gondolok, hogy Te mindent tudsz rólam! Így már nyugodtan hajtom álomra a fejem ! Tudom, hisz nagyképű hozzászólásodból kiderült, hogy én vagyok a hülye! Hát igen, lehet hogy hülye vagyok, mert bízom, hogy az ilyen gondolkodású jogszolgákat (és ne feledd, hogy a törvény szerint Te az én szolgám 'is' vagy, mert én etetlek, itatlak, és ha túl messzire mész teszek, tehetek annak érdekében, hogy elveszisd állásod) eltakarítsák a bírói székből. És ne feledd ! Engem az állampolgári státuszomból nem tudsz leváltani ! Addig is maradj alázattal azzal szemben, aki etet, itat, és szolgáld, hisz mint említettem erre kötelez a törvény ! Jó éjszakát !
Mint említettem, nem vagy képes mocskos mundérodat levetni. Mikor azt gondolnám, hogy értelmes emberrel állok szóba, csak kiderül, hogy bíró, és a való élethez semmi köze nincs. Hozzászólásod is jellemez. Én hiszek, és ez valóban így van, a népi bölcsességben. Hozzáteszem a magyar bölcsességekben, mert itt élek e bíróktól, ügyészektől nyomorított kis országban, amit nagyon szeretek, és mindig megérzem, ha külföldre megyek. Úgy gondolom, hogy általánosságban vonatkozhatnak a "bölcsességek", de vannak adott országra, társadalomra vonatkozó, saját kultúrájukban kialakított bölcsességek is. No már most, ha nem bírói, hanem értelmes logikával gondolkozol, "ha már ketten mondják azt, hogy részeg vagy,stb.", akkor azt már magadra is kellene értelmezni. Ez a Ti tipikus hibátok, és ebbe fogtok belebukni. Azt hiszitek, hogy az általatok hozott törvények (" nem magyar nyelvű, és a magyar társadalom által nem ismert bölcsességek") mindenkire vonatkozik, csak rátok nem. Öreg harcos, esetünkben itt Te vagy a "részeg", csak ezt nem tudod felfogni. ! Egyszerűen nem szoktál hozzá ! Ez nagy baj, mert hidd el, hogy nagyon rövid időn belül hozzá kell szoknod ! És nem én miattam, hanem azért, hogy az állásod megőrizd, mert mész oda, ahol a helyed is van, a politikai süllyesztőbe ! Ne haragudj, de most ezt vagy megérted, vagy nem ? Az én 11 éves fiam megértette miről van szó, no de ő nem bíró ! Ő még tud logikusan gondolkodni ! Hidd el nem akarlak megbántani, de ne várd el, hogy akkora baromságokat, melyet Te latinul (is) írsz, nem lehet szó nélkül hagyni. Hozzáteszem én is a úgy gondolom, mint Kavitáció, és Asmo ! Olyan nyelven írj, amilyen országban élsz, és amilyen nyelven meg akarod érttetni magad ! Az, hogy Te a holtak nyelvén?, latinul fejezed ki magad, és Téged az élők nyelvén élő ország lakosai nem értenek meg, nem az élők országának a lakosai hibásak. És még mindezt felróni, hogy az élők országában nem tudnak a (a néhány ember által ismert) holtak nyelvén, és lenézni ezért az élőket, tipikus viselkedés, mely igencsak ráillik a köztörvényes bűncselekményeket elkövető bírókra. Az a baj, hogy a mi pénzünkből, adóforintjainkból, mint pl én, Kavitáció, Asmo, stb, mondasz, és írsz le olyan hülyeséget ülőhelyből, mint amit egy törvényt tisztelő állampolgár 100 méteres nekifutásból sem engedne meg magának. A baj csak az, hogy ítélkeztek, és sajnos ezért még pénzt is kaptok, nem is keveset ! Nem bántalak, csak megnézem, hogy meddig vagy képes eltűrni az AB határozatokban is "eltűrni köteles" kritikát? Ez által kívánok rámutatni a bírói hibákra, amennyire az én állampogári eszem feléri. Hála istennek itt vagy Te, az igazságszolgálat állat(jog)orvosi esete! Rajtad keresztül be lehet mutatni az "igazságszolgháltatást" ! Ezért megkérlek, hogy tedd közé észrevételed, bármit, hisz én nem haragszom érte, de sajnos én csak egy közönséges állampolgár vagyok, aki úgy gondolja, hogy jobban ismeri(az őt érintő) jogot állampolgár létére, mint Te bírói létedre. No persze nem tudok latinul, ezért ha kérhetném, magyarul írjál ! Előre is köszönöm! Saját megjegyzésem: Azt hallottam, hogy leértékelték a bírói mundért, és akciós áron lehet kapni a móri eset óta. Bárki vehet belőle, aki csak akár fizetni is akar valamit érte. Azt hallottam, hogy ezután kínai boltokban is lehet majd kapni, annyira leértékelődött ! Tényleg igaz ? Váro hozzászólásod ! Köszönöm ! Tudom, túl hosszú volt az írásom ! Bocs !
Hozod a formádat. Kár, hogy a neved már nem a régi. Az illene ehhez a tömény marhasághoz, tudálékos, logikai bakugrásoktól hemzsegő grafomán szóáradathoz.
"A bíró szakértőt rendelt a perbe a Pp. 164§ (2) szerint erre ebben a perben nincs lehetősége mégis megtette."
De bizony megtehette. Ugyanis:
Pp. 177. § (1) Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki.
"Ha megkérhetnélek, értelmes dolgot nem tudsz írni, akkor legalább hülyeségeket ne írj."
Kedves Flotilla!
Az idézett maximát nem én találtam ki, hanem a római jog kétezer éves történelme során csiszolódott. Ettől, persze, te még tarthatod hülyeségnek - de ez nem erről az ősi jogelvről fog valamit mondani, hanem rólad. Bár rólad is csak olyat, amit azért eddig is tudtunk.
Amikor bírósághoz fordultam ügyemmel, többen figyelmeztetek arra, hogy óriásit fogok csalódni a magyar igazságszolgátatásban. Nem értetem mire figyelmeztetnek hiszen bizonyítékok sokasága állt a rendelkezésemre ahoz, hogy három négy tárgyalás után igazamat bizonyítva látva ítéletet hírdetnek. Óriásit tévedtem! Nem hittem volna, hogy egy bíró aki felesküdött kinevezésekor a törvényre ezt fogja két lábbal a sárba tiporni. Sokat gondolkodtam mi az oka annak, hogy ez megtörténhet ma magyarországon. Nem tudom a választ, illetve sejtem de még mindig nem akarom elhinni. Mit szólnának az érintettek ha a busz vezetője minden reggel elütne egy-két utast a megállókban amivel munkahelyükre utaznak. Mit szólnának ahoz ha ismerőseik, rokonaik, családtagjaik is a szerencsétlenül jártak között lenne, csak azért mert a sofőrt nem vonnák felelősségre. Rossz a példa de talán annyira nem, hogy a lényeget megértsük. Egyszerübben, miért nem vonatkozik az igazságszolgáltatásban dolgozókra a törvény? Ismét elnézést kérek a munkájukat tiszteségesen végzőktől. Annyira világosan bizonyítottam a bíróról, hogy már nem alkalmas feladatának ellátására, de nem kívántam én a törvény által ráróható bűntetést kiszabását. Egy dolgot akartam elérni, ne engedjék tovább bíróként dolgozni nem alkalmas erre a feladatra. Mi történt? A mundér védelme érdekében három magasrangú bíró és két szintén magas rangú ügyész magyarázta el nekem a megmagyarázhatatlant. A következőket sikerült elérniük, most már a bíró felelőségrevonását akarom és mindaddig nem nyugszom amíg ezt el nem érem. Mennyivel egyszerűbb lett volna a bírónak peranyagot olvasni és azt mérlegelni. Mennyivel egyszerübb lett volna eltíltani a már alkalmatlan bírót. Zsigerből, elvtelenül védik a kollégát, nem hallgatnak meg személyesen mert tudják, hogy igazam van. Azt is eltudom képzelni, hogy feljelentésemet vizsgáló és az elutasító határozatot hozó ügyész amikor leírta , hogy "el kellett utasítanom" valóban "kellett " mert utasították erre? A bejelentett panasz alaptalan. Írta a rövid mondatát a már további panasznak nincs helye ügyésze. Akkor tessék engem felelősségre vonni! Az nem megy, hogy alaptalan a panasz és a bírót pedig súlyos bűncselekménnyel lehet vádolni. Valaki bűnözött!
Flattila! Látom nem vagyok egyedül, és vannak jogászok akik nem azzal kezdik hogy a jognak és az igazságnak semmi köze egymáshoz. Hiszem, hogy az igazak lesznek többségben. Nekem nem kell szerencsémre senkit féltenem, nem kell családom érdekében hallgatnom. Sok szerencsét kívánok Neked és minden társunknak akik hasonló gondokkal küzdenek. ASMO
Próbáljuk meg tárgyilagosan nézni a bíró nyilvános tevékenységét.
Alk. 57.§ (1) szerint nyilvánosan tárgyal. Az Alk. 61. § szerint az információhoz mindannyiunknak joga van, ezért a nyilvános tárgyaláson bárki részt vehet.
A bíró jogviszonyt létesít ítélkezésre, a munkaviszonya kapcsán viseli a nyilvánosság következményeit. Társadalmi érdek, közérdek is az ítélkezés nyilvánossága, éppen a bírói galádságok megelőzése érdekében (amit persze ez nem akadályoz meg).
1997. évi LXVI. törvény
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
12. §
(1) A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános.
(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.
1992. évi LXIII. törvény
a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;
4. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;
5. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;
6. hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
(7) Az érintett a hozzájárulását az adatkezelővel írásban kötött szerződés keretében is megadhatja a szerződésben foglaltak teljesítése céljából. Ebben az esetben a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbítását, adatfeldolgozó igénybevételét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.
(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
Ha a kiemelt részeket megnézzük látható, hogy a bíró a munkaviszonyából rá háruló feladatokat akkor tudja elvégezni, ha kiadja az arcát, hangját, stb. személyes adatát. Mint a telefonos kisasszony, amikor hozzájárul, hogy munkáltatója kezelhesse a személyes adatát képező hangját, mert rögzíti a felvételeket.
Ha törvény elrendelte, hogy nyilvános adat a bíró ítélkezése során az arca, hangja stb., akkor Flattila azt simán rögzítheti is. Tökmindegy, közszereplőnek vagy közfeladatot ellátónak titulálom, mert a személyes adat jogi kategóriából - ítélkezése idejére - a bíró talár fölött kiesik. (Bölcs dolog ez a talár, mennyi személyes adatot fed el.)
De tán a munkaszerződésében valahol ez benne is van. Ha mégsem, nem számít, mert törvény rendezte.
Flattila pedig éppen abban a körben használná fel a felvételt, amelyre eredetileg rendelve volt: a jogviszony elbírálásának mikéntjére.
A történetem egészen röviden. Négy éve folyó nagyon egyszerű vagyonmegosztási per felperese vagyok. A bíró szakértőt rendelt a perbe a Pp. 164§ (2) szerint erre ebben a perben nincs lehetősége mégis megtette. A szakértő véleménye 200 oldalasra sikeredett, olvasása és értelmezése ennek ellenére sem több egy óránál, mivel folyószámlák halmaza, világos érthető összesítésekkel. Most jön a lényeg, a bíró végzésében 310.000Ft. szakértői díj megfizetésére kötelezett. A fizetendő összegben bennefoglaltatott egy a lakóhelyemtől 90 km-rel távolabbi megyeszékhelyen folyó per szakértői munka díja, amely 150.000Ft. tett ki a 310.000Ft-ból. Természetesen ehez a perhez semmi közöm. A bíró nemhogy a szakértői munkát, de a per egész anyagát, így azt az egy oldalt sem volt hajlandó elolvasni ami a téves szakértői számlát tartalmazta. Fellebbezésemből értesült súlyos hibájáról, amit a peranyagba írt hivatalos feljegyzésbe foglalt meg nem történt eseménnyel próbált elfedni, majd erre a hivatalos feljegyzésre hivatkozva kijavító végzést hozott. A hivatalos feljegyzés közokirat, amennyiben tartalma valótlan, az közokirat-hamísítás bűntettének minősül, elkövetője ha hivatalos személy, jelesül a bíró, akkor a Btk. 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti az elkövetőt. A pert elsőfokon elvesztettem, fellebbezésemnek helyt adott a másodfokú bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte és visszautalta a bírónak új eljárás és új ítélet meghozatalára. A biró ténykedése a történtek ellenére nem változott a megismételt eljárásban hat olyan iratot kért ismételten benyújtani ami már évek óta a rendelkezésére áll a peranyagban csak el kellett volna olvasnia. Ezután tájékoztattam esetemről közvetlen felletesét a városi bíróság elnökét, majd a Legfelsőbb bíróság Elnökét. Kioktatást kaptam az Alkotmányból a Pp. paragrafusaiból stb-stb.
A Legfőbb Ügyész Úrhoz írt feljelentésemre a benyújtott bizonyítékaim és azon kérésemre miszerint kérem személyes meghallgatásom további bizonyítékom benyújtására, erre lehetőséget nem kaptam, a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztálya panaszomat elutasította "további panasznak helye nincs" határozatával.
Még rövidebben : négy éve vagyok önhibámon kívül egy per foglya, nem élhetem saját életem, nem kaptam meg munkával megkeresett vagyonomat, viseltem elsőfokon egy bíró tárgyalásról-tárgyalásra történő megalázásait. Kioktattak a jogból, pontosabban a joggyakorlatból aminek véleményem szerint semmi köze az írott joghoz. Mélységesen csalódtam a magyar igazságszolgáltatásban, és az abban munkálkodókban. Elnézést kérek mindazoktól akik tiszteséggel becsülettel végzik feladatukat. A megyei bíróság eddig minden elsőfokon meghozott és általam megfellebbezett összes végzést és az ítéletet elvetette. Ettől még boldog is lehetnék, de kezdődik minden elöről, a megyeszékhelyre átett elsőfokú eljárással. Fizettem edig három ügyvédnek közel egymillió forintot. Ez egy külön történet. A bíró felelőségre vonásáról nem tettem le és nem teszek le! Kérem azokat akik érdemben segíteni tudnak jelentkezzenek.
Üdvözöllek ezen az oldalon, de gondolom Te is jobban örültél volna, ha nem kell ide írnod ! Én is várom a történetedet. Gondolom nyílvánosan közzéteszed. Nálam már meghaladta a panaszkodó e-mailek száma a 200.-at. Vannak segítőtársaim az interneten, becsületes ügyvédek, akik úgy gondolják, hogy tényleg tűrhetetlen ami a magyar bíróságokon folyik. Én sem hittem volna el, ha valaki azt mondja, hogy ilyen komoly bűncselekményeket, melyet bírók képesek elkövetni, megúszhatnak a mentelmi, és egyéb aljas jogra hivatkozva. Ugyanolyan társadalom az övék is, mint a mienk, csak jóval több közöttük a bűnöző, és nincs aki felelősségre vonhatná őket ! Lomniczi bűdös halfej. Azt tanácsolom, hogy vegyél fel vegyvédelmi öltözetet, mert ha közéjük szagolsz, hatalmas fekáliaáradattal fogod magad szemben találni. Talán vígasztaló lehet számunkra, hogy ez az áradat egy folyam volt,(van) de van már aki ebből az áradatból nem kér, szeretne tiszta(ább) vizü patakként csorgadozni egy szürőn keresztül, mert a becsületesebbjei sem bírják már elviselni ezt a bűzt ! Ők szeretnének tiszta levegőt szívni, és nem úgy kimenni az utcára (mint az általam beperelt bíró is teszi), hogy először körülnéz, kimenjen-e. Tudom, és tapasztalom, hogy sokan csak azért nem követtek el súlyosabb bűncselekményt bírók ellen, mert félnek a megtorlástól. (Ha nem tudnád, Bermuda háromszög, Bíróság, Ügyészség, Rendőrség). Nem is ami őket éri, hanem családjukat fenyegetik a hátuk mögött, hogy ameddig ők börtönben lesznek.... Engem is megfenyegettek már, ha nem hagyom abba a bíróságok becsmérlését, akkor.... Ezt elmondtam a rendőrségnek is, de ők nem szólhatnak bele. Még vér nem folyt. Nekem azt ígérte egy kb 120 kilós ember, hogy hamarabb fognak odaérni a gyerekemért, mint én az iskolába ! És ezt az embert, aki fel akart öklelni az utcán, bizonyára féltek a telefon lehallgatástól, gondold el, hogy a Lomniczi féle igazságszolgáltatási apparátus küldte rám ! Na erre varrj gombot Öreg harcos ! Ha most elvinnének egy hazugságvizsgálatra, akkor úgy világítana a hazugságomat igazoló égő, hogy elnyomná az összes többi fényt ! Miért ? Mert a beállításokat ők (a rendőrség) végzik. Senki nem tudja, hogy mire reagál ? Még soha nem voltam ilyenen, de ha alaposabban kutatsz, találsz rá állításokat. Semmi mást nem kell tenned, nézd meg, hogy mostanában mennyi balhé van az igazságszolgáltatásnak nevezett bandával. (Mór ! Ott is égett, és kiderült, hogy hamisan.) Nekem az a szerencsém, hogy nagyon sokan (anonim személyek) állnak a hátam mögött, (és meg vannak őrülve, hogy nem tudják ki?) másképp, hidd el nem túlzok, lehet, hogy "baleset" ért volna. Semmi mást nem kell tenned, csak nézd meg ezt a Modestinvst ! Ez a pökhendiség, önteltség, érezhető fenyegetés, ez a bírói (bűn)társaság kiváltsága ! Nem hogy elmenne papnak, ha latinul gagyog, de a magyarokat szomorítja, és még meg is aláz azzal, hogy menj a fenébe Te kis prímás cigány magyar, Te nem tudsz latinul mint én ! Én felsőbbrendü vagyok ! A kis lökött, nem tudja, azt a folyamatot, ami elindult az igazságszolgáltatási gépezetben, és ennek első áldozata (remélem) Lomniczi, meg az a kövér pökhendi IRM miniszter lesz ! Mindezt azért írtam le, hogy az olyan IQ-val rendelkező bíró, mint modestinvs is megétrtse, bár erre nem látok reményt, mert ő csak "ítélkezik" nem pedig gondolkodik ! Micsoda különbség ! Sok sikert, és amiben tudok segítek !
Flattila válasza megelőzött, mert ez idő alatt az Ő 186-os számon jegyzett 11 oldalas levelét olvastam megdöbbentő-. Köszönöm támogató hozzászólását.
Moes !
A latin nyelv tudása valóban nincs birtokomban ezért köszönöm, hogy népiesben is olvashatom véleményét. Egyébként 15 milliónyian beszéljük Petőfi, Arany, Ady gyönyörű nyelvét. Két lehetséges eset fogalmazódott meg bennem, egy sokat tapasztalt és csalódott, a maga jogi csatájába belefáradt ember jó szándékú tanácsát olvasom, ebben az esetben köszönöm levelét és elgondolkodom a leírtakon. Második eset, Ön is azok közé tartozik, akik elutasították a bíró ellen tett feljelentésemet. Ebben az esetben is köszönöm véleményét, az őszinteség számomra bárkitől is származik értékes emberi erény.
Te tényleg nem tudsz kivetkőzni a bírói mundérodból. Elgondolkodnék rajta, amikor ezen a topicon öten egyetértenek, és egy mond hülyeséget, és az Te vagy, akkor is érvényes, amit leírtál. Szeretném felhívni a figyelmedet, hogy itt értelmes emberek fórumoznak, nem illik "bírói felsőbbrendűségedet" említeni. Mi öten azt mondjuk, hogy Te részeg vagy ! Te vagy egyedül, aki azt állítja, hogy nem ! Látod ilyenek a bírók, mivel nem ismerik a törvényeket, belegabalyodnak saját hazugságaikba ! Ha megkérhetnélek, értelmes dolgot nem tudsz írni, akkor legalább hülyeségeket ne írj. Most nem a bíróságon vagy ! (Vagy igen?)
Megtisztelnél minket azzal, hogy a lényegét ismerteted?
Lomnici nekem sem válaszolt, de ezt nem veszem tőle zokon. Egyrészt eleve számítottam rá, másrészt viszonválaszt csak úriemberek adnak. Ezért aztán többet nem is írok neki.
Van erre egy latin maxima: res iudicata pro veritate accipitur. De ha magyar nemzeti orientációjúnak tetszik inkább lenni, akkor ugyanez népiesben: ha ketten azt mondják, részeg vagy, eridj haza, és feküdj le - akkor is, ha nem ittál semmit!
Egy egyszerű polgárjogi perben vagyok érdekelt hosszú évek óta. A peremet tárgyaló bíró közokirat-hamísitás büntetét követte el a perben erről levélben értesítettem Lomnici urat, milyen birója van a magyar igazságszolgáltatásnak. Valószínűnek tartom a szobájáig sem jutott el levelem. Kovács Tamás legfőbb ügyész úrnak már feljelentést tetem a bíró ellen, panaszom elutasítása jogerősen már megtörtént. Amennyiben van jogász vagy jogvédő egyesület aki(k) segítené ügyemet kérem jelenkezzen, részleteket és megdönthetetlen bizonyítékom bemutatom. Vagy tudomásul kell venni, hogy a mai magyarországon a bíróknak még bűncselekményt is el lehet követni büntetlenül.
Olvastam a fej (Lomniczi) néhány nyilatkozatát ! Ha lehet fejnek nevezni, azt az amorf valamit, tényleg, ami messzire (még az EU is elismeri, hogy hozzájuk is elér a szag) bűzlik, most kapcsoltam, hogy azt nevezik fejnek ! Bocsánat, de szerintem neki kellene bocsánatot kérni. Kiáll a mellett, hogy a média ne közölhessen le bírósági tárgyalásokról cikkeket, időhúzásnak nevezi, hogy a bírók ellen egyre több elfogultságot jelentenek be, stb. Eszébe sem jut, hogy náluk van a hiba ! pedig ott van, és nagyon nagy. Számítógépes nyelven a memóriával, és a processzorral vannak (fatal error) gondok. Ezen kívűl a számítógép működik, csak baromságok a végeredmények. A rendszergazda meg ezt természetesnek tartja ! Amíg így működik a rendszer, nagy baj van. Szakember kellene, de az sajnos a jelenlegi igazságszolgáltatási rendszerben nincs ! Illetve lennének, csak azoknak nincs meg a "megfelelő" végzettségük. Ők még ismerik, hogy mi az igazságszolgáltatás, és rendelkeznek logikával, ezért nem lehetnek bírók ! Csak öntelt magukat istennek képzelő "rendszergazdák", és hibás processzorok, akiknek igen csak kihagy (ha érdekük úgy kívánja) a memóriája léteznek. Ha leszállnának a magas lóról az "igazságosztók", talán érdemes lenne tanulmányozni az angolszász rendszert ! Dehát ez nem érdekük, mert fele társulat a süllyesztőbe kerülne. Estleg ebbe az irányba kellene elindulni !
Maximálisan egyetértek ! Egy átlagember, átlag logikával, és érezhető igazságérzetét tekintve így gondolkodik ! Biztos vagyok benne, hogy a bírói "felsőbbrendőség, törvényen kívüliség",-nek nem sokára vége lesz. Lesz esélyünk, hogy jogállamban, egy ténylegesen igazságot szolgáltató, a kogens jogszabályokat figyelembe vevő bíróság fog ítélkezni, ezek a "ripacsok" meg eltűnnek a süllyesztőben! Mégegyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy a legtöbb bíró tisztességes(mielőtt valaki beperelne), de akad köztük, mint említettem köztörvényes bűnöző is. Én névvel vállaltam egyet ! Tud-e valaki ilyet !? Te egy ritka értelmes ember vagy, és ilyen embereknek lenne helye a bíróságokon, nem pedig, akik most vannak !
Tudod, azért írok ilyen hosszan, egyrészt, akit érdekel végigolvassa, másrészt, hogy a bírók számára is egyértelművé tegyem, hogy mit akarok írni. Ugyanis, ha röviden írom le, tekintve a bírók által leművelt aljasságokat, felfogó képességüket, akkor meg arra hivatkoztok, hogy nem írtam le részletesen, hogy miről is van szó ! (Van rá példám) Summa summárum, ez is baj, az is baj. Tipikus bírói kötekedés ! Van sapkája, nincs sapkája ! Ettől függetlenül, engem észérvvel meg lehet győzni, csak sajnos ilyen a bíróság részéről nincs, csak "félreértések", "csippentések". Királylány, nem sokára férjhez mész ! Nőj már fel ! Egyébként melyik bíróságon tevékenykedsz ? Hátha tudunk alkut kötni ? Ahogy megismertelek benneteket ?! No ez csak vicc volt, de legalább ez nem árt senkinek, nem úgy mint a Ti ítéletnek nevezett "vicceitek".
Az a baj, akár felperes vagyok akár alperes, a bírósági tárgyalást nem élvezem. A színházit meg legtöbbször igen. Az utóbbiban kellemes az illúzió, jól érzem magam a tévhitben - szórakoztatnak. Előbbiben meg szórakoznak - velem.
Miért is nem szervezünk egy jó kis tüntetést az LB elé...TV, sajtó, aláírásgyűjtés, lufieregetés :)
Meghívnánk Kendét, dedikálhatná a könyveit. Apropó, nagyon érdekfeszítő a Védtelen igazság:
"...az igazságtalan és buta ítélkezés nem lentről fölfelé, hanem éppen hogy föntről lefelé sugárzik."
Magyarul fejétől büdösödik a hal. Egyszerűek ezek a dolgok, nem kell ide egyetemi butítás. Bár most az a látszat, aki nem tud latinul mormolni valamit valamire, az már tök hülye.
Szerintem egy bírósági tárgyalást nem lehet összehasonlítani egy színházi előadással. Itt inkább arról van szó, mint amikor egy szolgáltató ügyfélszolgálatával történt beszélgetést rögzítenek. Ez mindkét fél érdekeit szolgálja, a későbbi félreértések elkerülése érdekében. Ha egy bíróság tisztességesen jár el, miért zavarná a felvétel? A jegyzőkönyv is egy felvételnek lenne tekinthető, csak az nagyon könnyen hamisítható (sajnos sokszor meg is hamisítják).
Azt az állításodat, hogy a bírósági tárgyalásokon szabadon lehet kép- és hangfelvételt készíteni, arra alapoztad, hogy az Alkotmányy a szerint ezek a tárgyalások nyilvánosak. Ezen - szerinted szükségszerű - összefüggés cáfolatára tökéletesen elegendő, hogy hoztam két példát is, amely szintén nyilvános esemény, mégsem lehet felvételt készíteni róluk. Sic erat demostrandum.
OFF
Próbálj rövidebben írni, ha azt szeretnéd, hogy el is olvassák. Terápiának jó a kiírás, de ez mégis csak egy vitafórum.
Modestinvs ! Elgondolkodtam később, ne haragudj, hogy leírom, de baromságodon a mozi, stb hivatkozásodon. A bírósági eseteket, és az arról készült felvétel készítésének problémáját a Te megvilágításodból úgy lehetne leírni, hogy a TV.-ből is készülhet felvétel, saját használatra, de nem hozhatod kereskedelmi forgalomba, mert az szerzői jogokat sért ! De, amennyiben, abban a filmben olyan eset fordul elő, ami sérti a Te akár milyen jogodat, törvényt sért, akkor joggal fordulhatsz bírósághoz. A "csippentések", tipikus bírói bűncselekmények közös jellemzői. Most jut eszembe, hogy a kis flegma, pökhendi "borsneni" bírócska hova tűnt ? Szegénykém nem szokott hozzá, hogy kritizálják ! Már pedig hozzá kell szoknia, mert egyre jobban (az internet terjedésével) rá lesz kényszerítve, hogy betartsa a törvényeket. Mondjátok meg ! Hát nem szégyen, és gyalázat ! Nekünk, mezei állampolgároknak, csak kicsit kell belelátni a jogalkalmazásba, és rögtön meg kell, hogy állapítsuk, hogy a bírói, ügyészi jogalkalkalmazók nagyon sok esetben, hatalmukkal halmozottan visszaélnek, büntetlenül ! Nevetséges, hogy nekünk állampolgároknak kell felszólítanunk, ezen jogalkalmazók körét a törvények betartására, de ennek ellenére sem teszik azt meg, mert tudják, hogy "büntethetetlenek", a bírói "szabadság" nevében. Ezt a bűncselekménysorozatot addig tehették, amíg be nem léptünk az EU.-ba. Hála a jó Istennek, ezek nincsenek tisztában azzal, hogy ez a tény(amiről a saját érdekemben nem kívánok többet mondani, nehogy előre kijátszák a törvényeket), jelentős felelősségre vonást alkalmaz az eddigihez képest a jogharmonizáció miatt. A bírói társulat, egy kőkori (hogy is mondjam, összetartó) társulat, amire rázúdult egy új tchnika (internet), és ismerve az alkalmazkodásukat, az "új" lehetőségének felismerő képességét, mire reagálni tudnak rá, addig kell elérni a társadalomban, akár törvényekkel, vagy akár olyan sajátos módszerekkel, amit én teszek, hogy bírák, ügyészek, és egyéb jogalkalmazók számára az legyen a természetes, hogy betartsák a törvényeket, és akik ezt nem teszik meg saját maguk közösítsék ki, ne pedig az a jelenlegi gyakorlat maradjon, hogy mindent megtesznek a fekáliás, messzire bűzlő bírói mundér tisztának látása érdekében (mesebeli király ruhája) ,mely szerint, mi a pór nép nem látjuk helyesen a dolgokat. A legtöbb jogalkalmazó tisztessége, csak vannak köztük ( mint minden társadalmi rétegben, és ez természetes) köztörvényes bűnözők, mint amilyen, hogy igazi hivatkozás legyen, nem csak humbukolok, a hajdúböszörményi Kóródi Júlia bírónő is. Ő ellen már ötször tettem büntető feljelentést három év alatt, de semmi nem történt. Ez a bíró még mindig ítélkezik, és sorban jelentkeznek (vélt,valós?) károsultjai nálam, mert azért nagy port vertem fel egy 33 ezer lakosú városban, ügyünkkel kapcsolatosan. Ennek a bírónak, nem a bíróságon, hanem, a börtönben kellene lenni. Ha egy átlag állampolgár csak fele annyi bűncselekményt követett volna el, mint ez a bíró, nem tudom, hányszoros életfogytiglant kapott volna. Az egész város pletyka szinten tudja, hogy lehet nála "ítéletet vásárolni". A felettesei, a helyett, hogy utána járnának, még engem fenyegetnek, hogy merek ilyet, még csak említeni is, és a joggal fenyegetőznek, az abban leírtakkal visszaélnek. Ennyit a bírói testület tisztaságáról ! Eddig, mint mindenki tudja nem írtam nevet, nem akartam személyiségi jogokat sérteni. Mivel ebben az esetben annyira egyértelmű a helyzet, és itt hivatkozok a Btk.182.§., hogy félelem nélkül, mivel bizonyítani tudom, le merem írni ezt a tényt. Vállalom azt az állításomat, hogy Kóródi Júlia hajdúböszörményi bíró eljárása során köztörvényes bűncselekményeket követett el (Btk.225.§), és ezért én büntető feljelentést tettem, és az intézkedni köteles hatóságok, a helyett, hogy megvizsgálták volna állításom valóság tartalmát, a Btk.257.§ szerinti "közérdekű bejelentő üldözése" bűncselekményét követte el a Hajdú Bihar Megye Bíróság, a Hajdú Bihar Megyei Főügyészség! Egy ügyvéd ellen tettem ezzel összefüggésben 3 éve, és azóta ötször megismételtem a Btk.247.§. szerinti "ügyvédi visszaélés bűncslekményében büntető feljelentést, de arra érdemi választ a mai napig nem kaptam. Se eljárás indításáról, vagy megtagadásáról, egyáltalán semmilyen választ feljelentéseimre nem kaptam ! Egy jogállamban ilyet nem lehet tenni ! Ezt csak a Magyar Köztársaságban lehet megtenni, amelynek a minden ráutaló jel szerint az egész igazságszolgáltatási gépezete, az én tapasztalatom alapján (is), úgy korrupt, ahogy van. Ez nem EU. Ez a balkán békájának segge alatt van több száz méterrel. A jogállamoklban nem így működik az igazságszolgáltatás ! Ideje lenne nem csak az adórendszert (túl is teljesítve) átvenni, hanem tanulni tőkük a jogszolgáknak. És most még a bíróknak mondanék valamit. Önök szolgák ! Jogszolgák! Önöket azért tartjuk (istentelen magas fiztéssel), hogy az állampolgárok peres ügyeiben a Pp. szerinti igazság kiderítésére törekedjenek. Ez a feladatuk. Szogálják az igazságot ! De Önök nem azt teszik. Visszaélnek hatalmukkal, állampolgárok sorsával játszadoznak, a nyílvánvaló jogszabályok ellenére, büntethetetlenségük tudatában. Ismerek olyan embert, aki öngyilkos lett azért, mert mindenki tudta, hogy igaza van egy bírósági ítélet miatt tönkrement egzisztenciája. A másik félnek volt pénze ! Neki nem, még arra sem, hogy a fellebbezési illetéket befizesse. Nem bírta tovább ! A családja elé nem tudott állni, szégyellte magát, és ezt a szégyent nem bírta tovább. Nem tudta megmondani a családjának, hogy igaz, hogy az ügyvédje sem érti (aki minden pénzét elvette), de ilyen ítélet született ! Az a bíró, aki azt az ítéletet hozta (biztosan nem véletlenül), ma is "ítélkezik". Nincs bűntudata. Ő a "saját belátása"(pénztárcája) szerint döntött ! Közönséges gyilkos, és köztünk él, ítélkezik, emberek sorsával továbbra is ga(rá)zdálkodik. Nem volt pénz a felelősségre vonásra ! Sőt, lehet, hogy büszke is rá ! Mindazok mellett, hogy kijelentem, a bírók, ügyészek legnagyobb többsége tisztességes, és az eljárása is az, de azért tisztelettel megkérdezném, hogy hány ilyen közönséges gyilkos jogalkalmazó sétál közöttünk, magát kiválóan érezve, a joggal visszaélve ? Mert van egy jó néhány ilyen közvetett gyilkos, az biztos ! Mikor fogunk felnőni ahhoz, hogy mindenki feleljen az általa hozott ítéletekért ? E-mailben hozzám fordult egy ember. Freemail címe volt. Elküldte anyagát. Nem akarom az egész eljárást vele szemben minősíteni. Aljas, mnocskos bíró! Neki sincs pénze ügyvédre, fellebbezésre. Azt írta, hogy elszánta magát, megöli a bírót, majd magát is, mert reménytelen a helyzete. Én mindenképp lebeszéltem, segítettem, amibe tuidtam, és biztattam, hogy forduljon ügyvédhez, akár a nép ügyvédjéhez is. Azt mondta, hogy ott sorba álltak, és csak egy volt a sok közül, legalábbis ezt érezte ! Szerencséje volt, mert tudott a házára felvenni jelzálog kölcsönt biztatásomra, és bevállalta ezt a rizikót, amiből sikerült egy ügyvédet megbízni. Természetesen a megyében buktak ! (korrupció?) A felülvizsgálati kérelmük sikerrel járt, mert hatályon kívűl helyezték az ítéletet ! Most bizakodik. Ilyenkor látom értelmét ennek a topicnak. No, de menjünk aludni!
Az ügyvédek is, és én is azt mondom, hogy, bár teljes mértékben igazad van, de annyir a kevés összegről van szó, hogy a költség, (és az idegesség) nem ér meg annyit, amennyi cirkuszra számolhatsz. Természetesen tehetsz büntető feljelentést, de tudnod kell, hogy az Ütv. 5.§.szerint, büntető eljárás lefolytatása, vagy nyomozás lefolytatása a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal hatáskörébe tartozik ! Na ott fogsz még csak falba ütközni. Ugyanis az a bűnöző bírók szakszervezete ! Természetesen küldhetsz, mint mondtam, a bíróságok számára egyelőre ismeretlen fogalom, mint írtam "nem vagyoni kártérítés címén" bármekkora összegű fizetési felszólítást. Természetesen arra nem fognak válaszolni. Ekkor jön a per, és az a baj, hogy bíró tárgyalja ! Ekkor jönnek az Alkotmányos jogaid, hogy "nyílvános tárgyalás, igazságos eljárás, stb", amit a bíró nagy ívben leszar, felvételt kell készítened, hogy rákényszerítsd a jogaid tiszteletben tartására a bírót, ami miatt egy tortúrának teszed ki magad. Itt kell számolni, hogy megéri-e ? Rengeteg mocsoksággal, aljassággal, a jog kiforgatásával (úgy, hogy még a megalkotója sem ismer rá) találod magad szemben, amit aljas bírók fognak veled szemben művelni. Akkor rengeteg idő kell, hogy mindennek utána járj, és még akkor sem biztos, hogy figyelembe veszik az általad elmondottakat! A Te általad elmondott vallomásaidból, jogaidból (mint látod modestinvs), aljas módon "véletlenül", mint, ahogy mondtad, "lecsippentenek". Ezek ilyenek ! Így szokták meg, noncs kontroll! Nem szokták meg, hogy valaki is kritizálni merje őket ! Ők állam az államban! Bűnözhetnek büntetés nélkül. Véleményem szerint annyira el vannak magukkal telve, és annyira védi őket az általuk hozott törvény, hogy megengedhetnék, hogy fényes nappal, álarc nélkül kiraboljanak egy bankot, a társai akkor sem ítélnék el őket, hanem az áldozatokat büntetnék, mert nem voltak elég engedékenyek ! Sőt az sem lenne kizárt, hogy az a bíró "ítélkezne" fölöttük, aki a bűncselekményt elkövette. Ilyen aljas igazságszolgáltatási rendszer véleményem szerint a világon sehol nincs ! Természetesen kifoghatsz egy tisztességes bírót is, amilyen a többség, de ha a hatalmukról van szó, semmi jóra nem számíthatsz.
Egyetértek! Velem is ez történt, egészen más volt a jegyzőkönyvben, ill. az ítélet indoklásban, mint ami történt és elhangzott a tárgyaláson. A fellebbezési tárgyalás a következőképpen zajlott: felolvasták az előző ítélet indoklását, (kb 25 perc) ezalatt a bíró aludt. Amikor szót kértem a bíró felébredt, és azt mondta "köszönjük, vége a tárgyalásnak el lehet távozni". Természetesen helyben hagyták az ítéletet.
Most is látszik, hogy bíró vagy ! A színházban, és mozikban nem sértik meg alkotmányos, egyéb jogaidat ! Nem döntenek a sorsodról ! De, ha azt tennék, abba lenne beleszólásod, és automatikusan megillet téged az a jog, hogy ezt magáncélra, és mégegyszer kihangsúlyozom, hogy magáncélra, és érdekedben készíthetsz felvételt. Elég baj az, hogy ennyire lejáratták magukat a bíróságok. Erre kényszerül az átlagpolgár, azért, hogy kikényszerítse hogy tiszteletben tartsa a bíróság az állampolgár jogait. Persze a bírók tiltakoznak, mert akkor számon lehetne kérni őket, nem a peres félnek kellene utólag bizonygatni, hogy mi hangzott el, és akkor nem hivatkozhatna arra a bíróság, mint esetünkben is, hogy nem nyújtottam be egy beadványt, és erre való tekintettel elutasít. Az igaz, hogy a tárgyalás elején még fel is olvasta annak "szerinte lényegét", de természetesen nem írta be a jegyzőkönyvbe, és tényleg nincs meg. Ha nem nyújtottam volna be, akkor mit olvasott volna fel ? Mivel a bíróságon nincs meg a beadványom, hiába van feladóvevény, közölték, hogy elutasítanak, mert nem adtam be, és jogerősen megállapították. Olyan "számítógép hibája", amire Te is hivatkozol ! Ugyan már királylány ?! Ha most nekem meglenne az a felvétel, akkor, egy az, hogy nem buktam volna. Kiderült volna a bírói csalás, és kiderülne, hogy kik a csaló gazemberek a bírók között. Mindaddig, amíg azt mondanak magnóra amit akarnak, és azt is lerövidítik a jegyzőkönyvbe, nincs miről beszélni. Számos alkalommal visszaélhetnek, és visszaélnek a helyzetükből. Megkérdeztem, hogy mi volt akkor a feladóvevénnyel igazolt levélben, de még csak válaszra sem méltatott a bíró, közölte, hogy a tárgyalást ő vezeti, és csak ő tehet fel kérdést. Ha Te látnád, hogy ez az aljas hajdúböszörményi bíró miket írt a jegyzőkönyvbe, és megkérdeznéd a tanukat, és ha még az egyéb bizonyítási eszközökbe is belenéznél, akkor nagyon csodálkoznál !
"hogy az Alkotmány 57.§ (1)-nek lecsippentetted az utolsó szakaszát, és ezzel akartad megvezetni Flattilát"
Az egész egyszerűen figyelmetlenség volt. A laptop sajátos billentyűzete meg tapipadja gyakran okoz ilyesmit. A hivatkozott törvényhelyből teljes egészében sem következik a hang- és képfelvételkészítés korlátlan lehetősége. Hogy mást ne mondjak, a mozi és színházi bemutatók is nyilvános előadások. Mégsem lehet szabadon videóra venni őket.
Kiforgatásban ugyanis verhetetlen vagy. Ahogy az Alkotmány 57.§ (1)-nek lecsippentetted az utolsó szakaszát, és ezzel akartad megvezetni Flattilát, az elgondolkoztató.
Bírók azt mondanák, tévedtél, amikor pont ott hagytad abba, ahol a lényeg. Szerintem meg tendenciózusan szakítottad meg az idézetet, tudatosan, amire én azt mondom, az ügy elkefélése. Vagy mondhatjuk a jog szabotálásának is. Flattila akaratával messze nem esik egybe. Ha így döntögettél aktív korodban, akkor magad vagy az ok, amiért itt tartunk.
Most nézzük a második részét ciceródnak:
Na ja. Majd egy bírákat ellenőrző bizottságot ellenőrző bizottságra is szükség lesz; aztán egy bírákat ellenőrző bizottságot elllenőrző bizottságot ellenőrzpő bizottságot is létre kell hozni...
A jogbiztonság tényleg megköveteli, hogy egy döntés ne legyen felülvizsgálható, és valamikor - előre meghatározott rendben - jusson olyan stádiumba, amikor már végképp nem támadható semmilyen jogorvoslattal. Ld. 9/1992. AB határozatot.
A jogviták során a peres felek bírósághoz fordulnak, tegyen "igazságot", és a hatályos jognak megfelelően hozzon döntést, rendezze véglegesen a jogvitát. A bíróság az esetek (túl)nagy százalékában úgy hoz ítéletet, hogy mellesleg elkeféli az ügyet: hoz valamilyen döntést, de ezt úgy teszi, hogy - mintegy mellékesen - belevisz az ügybe még néhány jogsérelmet, amik eredetileg nem képezték a jogvita tárgyát. A Római Egyezményt a Magyar Köztársaság aláírta, ahol nevesítve vannak a nemzetközileg elismert emberi alapjogok: tisztességes eljáráshoz, hatékony jogorvoslathoz stb. való jog. Na most azon jogsérelmek ellen, amik eredetileg nem képezték a peres eljárás tárgyát, menet közben álltak elő a bíróság tevékenysége miatt, és amelyek ellen az Alkotmány szintén lehetővé teszi a jogorvoslatot - 70/K. § - igen korlátozott jelenleg a kártérítési lehetőség. Kincses doktornak is ez a problémája.
Tudom,hogy érted, miről beszélek. Hogy nálad kevésbé pallérozottak is jobban értsék:
Eszmélés
Én mazochista?
Pofon miatt pofonért
Állok itt sorba?
Elkezdem a jogvitát, várom, hogy a bíróság igazságosan rendezze. Aztán közben beszedek tőle néhány pofont. Igényem támad kártérítésre az állami döntés miatt. Beperelem a bíróságot, aztán elutasítják az igényemet. Na ezt nem szabadna. Ha már egyszer elkövette a jogsértést a bíróság, fizessen. Az állampolgár nem abban érdekelt, hogy menet közben pofonokat kapjon, annak kapcsán meg kártérítést, hanem abban, hogy menet közben ne kapjon pofonokat. Megelégszünk az eredeti jogvita elbírálásával. Ezért kellene a bírósági reform.
Kincses doki azt mondja, ha menet közben olyan volt a jogsérelem, hogy az kihatott az ügy érdemi elbírálására is - olyan pofon volt, hogy teljesen tévútra vitte az eredeti jogvitát is - akkor lehessen perújítani. Helyeslem.
Lenne néhány ötletem.
- A közigazgatási perekben mint a villám, ki kellene iktatni az LB. felülvizsgálati lehetőségét. Túl nagy a hatalmi koncentráció, az Alk. 50. § (2) bek. szerint a bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét - nem bíróságok. Fölösleges jogorvoslat, nem tisztességes. Így jártam, amikor három évig kotlott az LB egy felülvizsgálati kérelmemen, közig. perben. Aztán épp ellenkezőleg döntött, mint a megyei.
- az Alkotmányba be kellene iktatni a Római Egyezményben tett állami vállalásokat, vagyis az alapvető jogokat nevesíteni kell, hogy azok érvényre juthassanak.
- a bíróságnak az eljárási rend szabotálását ellenőrizni kellene. Nem az érdemi döntését, hanem az eljárási rend betartását. Egy korábban írt versem - amely nem került fel a politikai kimoderálás okán -:
Bírónak
Nem a döntését,
Hanem eljárását kell
Ellenőrizni.
Az ügyészségnek kellene olyan jogosítvány, hogy ha a bíróság durván eltér az eljárási rendtől, akkor nyomban fülönfogható legyen az elkövető, az eljárás pedig a törvényes mederbe legyen visszaterelhető. Mégegyszer: ez nem a bíróság érdemi döntésének az ellenőrzése.
Az olyan jellegű disznóságok, mint a rokoni kapcsolatok miatti tévelygések csak nehezen szűrhetők ki. A vh. lap téves kiállítása nyomán előállt jogsérelmem (menet közben beszedett pofon) orvoslására mondd csak: milyen eséllyel jelenthetem fel szerinted az eljáró ügyvédet és a bírósági titkárt? Hadd lám, mivel kennéd ezt el?
"egy bírák ellenőrzésére létrehozott hatóság megalkotásával, "
Na ja. Majd egy bírákat ellenőrző bizottságot ellenőrző bizottságra is szükség lesz; aztán egy bírákat ellenőrző bizottságot elllenőrző bizottságot ellenőrzpő bizottságot is létre kell hozni... Et situr ad astra...
Ceterum censeo: a jogbiztonság megkívánja, hogy egy ésszerű szint fölött már ne lehessen megkérdőjelezni a jogvitákban hozott döntéseket.
Természetesen szeretném leszögezni, hogy a legtöbb bíró tisztességes, de akadnak közöttük bűnözők ! Elfelejtettem mondani Neked, hogy a bíróknál nagyobb arányban találhatunk köztörvényes bűnözőket, mint az átlag társadalomban ! Az egy dolog, hogy nem derül ki, mert a maffia nem engedi. Nem tudom, hogy mit gondolsz a bírókról, de szerintem szentnek hiszed őket, de ugyanolyan esendők, mint mi, csak nincs az az isten aki felelősségre vonná őket (bűn)cselekményeik miatt ! Ez a gond öreg harcos ! Mindenki felel a munkakörében az elkövetett károkozásokért, még egy takarítónő is, ha eltör egy vázát, kivéve bírákat, ügyészeket. (Akik életeket oltanak ki közvetve, milliárdokat pocsékolnak el, milliós fizetéseket vesznek fel, havi 10 órai munkaidőért, úgy hogy ne tudjon a társadalom róla. Összezárkóznak, titkolóznak, bírói függetlenségre hivatkoznak, és bűnöznek.) Ez tarthatatlan állapot, és megteszek mindent annak érdekében, hogy ez az információ a nyílvánossághoz eljusson, és legyenek ugyanolyan elbírálás alá vetve( de ne bírák), hanem egy bírák ellenőrzésére létrehozott hatóság megalkotásával, ahol, nem úgy mint esetünkben a mocskos bírói mundért mossák, hanem teljes érdemi felelősségre vonásra számolhatnak. Mindaddig, míg felelősségre vonás nélkül garázdálkodhatnak emberek sorsával, nem beszélhetünk jogállamiságról a Magyar Köztársaságban.
Ha egy ügyvédtől tanácsot kérek egy ügyben, akkor (főleg, ha 1995-ben 10,000,- Ft.-os órabérért) a pénzemért megfelelő tanácsot adjon. Főleg a tanácsának felvállalja a (jog)következményeit, ne pedig "elévülésre" hivatkozva megpróbáljon a felelősség alól kibújni. Ezt nem méltányolta az én esetemben a bíróság, és a kiderülési időpontot vette figyelembe. Ha jogi szakember vagy, akkor láthatod, ha csak áttanulmányozod a szerződésekről szóló Ptk.-t is, hogy az ítélet indokolása törvénysértő. Azt meg a bírónak kapásból fel kellett volna ismerni (persze, ha nem lett volna korrupt), hogy az Ügyvédekről szóló törvény 25.§. való tekintettel, nem is vállalhatta volna el képviseletünket. Mivel a bíróságnak hivatalból kell vizsgálni, bármely szakaszban a képviseleti jogosultságot, ezt tényként kellett volna megállapítani, felszólítani, amit a peres eljárás során a jegyzőkönyv tanúsága szerint is megállapítható, hogy kértük az okiratszerkesztő, mi jogi képviselőnk tanúkénti meghallgatását. Azon kívűl, hogy ez jegyzőkönyvbe eóle lett írva más nem történt ! A bíró többször válaszolt, amikor ezt emlegettem, hogy még véleménye szerint nem jött el az ideje, ő dönt mikor teszi ezt meg, és csak egyszerűen nem tette meg, hanem hozott ítéletet. Szeretném kihangsúlyozni, hogy mindketten kértük tanúkénti meghallgatását. Mivel akkor én még nem ismertem úgy a törvényeket (Ptk.4.§.elvárható magatartás), nem tudtam, mert nem tájékoztattak, hogy ilyenkor mi a teendő ! Egy dologra ment ki a játék. A bíró tudta, és meg is kapta érte a pénzét, hogy az ominózus szerződések, egy úgynevezett Ptk.202.§. szerinti uzsorás szerződések, melyet az ügyvéd a Btk.247.§ szerinti "ügyvédi visszaélés bűncselekményével" hozott létre. Én nem voltam jogi szakember, de ők igen, és ezt átlátták. Szándékosan igyekeztek bűnszövetségben leplezni a bűncselekményt az ügyvéd, illetve az eltartott vesztegetési pénzéből. Ha kiderül a tényleges igazság, akkor kiderül az is, hogy az egész peres eljárás a minket (törvénytelenül) képviselő ügyvéd hibájából történt, és ezzel felelősséggel tartozik. Ez viszont nemigen hiányzott nekik. Természetesen ez egyikük érdekében sem állt. Nem ezért kapták a megvesztegetési összeget. Lehet, hogy még mindig nem érted, vagy nem akarod érteni. Itt a jogbiztonságba, jogállamiságba vetett hit a tét, amit a legtöbb bíró nagy ívben leszar. Ne kelljen utólag, ne haragudj olyan baromsággal foglelkozni, hogy "én írtam alá".stb. Én csak megfogadtam egy ügyvéd tanácsát ! Mit kellett volna tennem ? Odavinni még egy másik ügyvédet, hogy megvizsgálja, hogy az ügyvéd jó tanácsot adott-e, utána megint odavinni egy ügyvédet, hogy a második ügyvéd jó tanácsot adott-e, stb. Ilyen baromságot, ami az írásodból is kitűnik nem gondolhatsz komolyan ?! Ezért mondom, hogy Te bíró vagy, mert logikusan gondolkodó ember ilyet nem ír le ! Ez az ügyvéd végül el is mondta, hogy minden úgy történt, ahogy mi elmondtuk, szerepel a jegyzőkönyvben is, egy megjegyzésként két sorban, de senkit nem érdekelt ! Na és akkor, mi van ! Olvasd el a megújult:
Nagy vonalakban... De azért elolvastam. Nézd, fölösleges a bíróságokat hibáztatnod azért, mert hagytad magad megvezettetni. Ebben az esetben a bírónak nem kell korruptnak vagy hülyének lennie ahhoz, hogy ellened ítéljen. Olyan dolgokat írtál alá, ismertél el, amelyekről tudtad, hogy nem valósak. A bírónak miért kellene inkább hinnie a mostani állításaidnak, mint az akkori aláírásodnak?
Látod ezért szeretem ezt a topicot, mert ide értelmes emberek (is) írnak, mint pl. Te. Reálisan látnak rá a világra. Én minden észérvet elfogadok ! Mindig tanul az ember valamit, és köszönöm a segítséget ! Az Alkotmány 61.§.-val nem is igen foglalkoztam, de igazad van ! Onnan is gondolom, hogy ismernek, mivel előfordult itt városunkban, hogy valakinek nem akarták kiadni a tárgyalás jegyzőkönyvét. Meg volt az első fokú ítélet ugyanennél a bírónál, csak ő sem értette a zagyvaságot. Mivel a fellebbezési határidő a kézhezvételtől számít, és nem tudta mi van a jegyzőkönyvben, sürgős lett volna a másolat. Azt mondták neki, hogy majd kiküldik. Ezt én is, Te is tudod, hogy törvénytelen. A bíróságról telefonált nekem. Mondtam neki, hogy mondja hangosn a nevemet, és hogy tíz perc múlva ott vagyok. Amikor kimondta a nevemet az ügyintéző ideges lett (volt rá oka, mert egyszer megígértm neki, hogy a fejébe húzom a monitort, mert "elfelejtette lekönyvelni" az általam írt beadványt, és ezért elutasítottak, csak elkövette azt a hibát, mivel személyesen vittem be a beadványt rajta volt az átvétel dátuma. Ebből is volt cirkusz.) Mondta, hogy azonnal megoldja, csak az a vadállat ide ne jöjjön ! 10 perc múlva a kezében volt az összes másolat, még a pénzt is elfelejtették tőle elvenni ! Tényleg mit szóltok ahhoz a monopóliumból adódó pofátlansághoz, hogy 100 Ft.-ért fénymásolnak le egy oldalt ?
Köszönöm a biztatást, nagyon jól esik, és rám is fér ! Szerencsére elértm a fizetési felszólításokkal a célomat, mert már mindenképp meg akarnak velem egyezni a bíróságok peren kívűl, de nevetséges az ajánlatuk ! Nem titkolt szándékom, és segítőimnek is, hogy ez egy precedens. Modestinvs, meg valószínű, hogy bíró ! Most hozzá szólnék.: Nézd át a Pp.-t és mondd meg, hol szerepel az "a tárgyalás nyílvános.stb), hogy magáncélra nem készíthetek felvételt. És igen is megtehetem az Alkotmányos jogra hivatkozva. Hivatkozol arra, hogy nem tudom, hogy mi a közszereplő, és közfeladatot ellátó személy közötti különbség, és keverem. Innen is gondolom, hogy bíró vagy, mert nem ismered a törvényeket. És még ajánlom Neked az AB határozatok tanulmányozását, ott meg fogod találni. Ne hozz rám szégyent, hogy bíró létedre ennyire nem vagy képes ! Ez a mai házi feladat ! Tényleg, miért titkos az e-mail címed ? Így vállalod magad !? Ugyan már királylány !
A nyilvános tárgyalás pedig azt jelenti, felvétel is készíthető róla. Hogy ez nincs így a gyakorlatban? Ezt is ki kell harcolni. Úgy hívják: szabadságjog. Ld. még: Alkotmány 61. §
Azért csak egészítsük ki ezt a csalafinta idézetet:
Alkotmány 57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
Több évi könyörgésre beadtuk a derekunkat, hogy egy tartási szerződést kössünk feleségem nagybátyjával (öten vannak testvérek, de ma már senki nem áll szóba vele), mivel egy gyerekünk született pontosan a szerződés kötésének idején, gondoltuk neki legyen jobb. Mi 1995 augusztus 16,-án vettik ingatlanunkat, egy részlet vásárlással. Végül is ez egy romos épület volt, amiben már régóta nem laktak. Mivel az eladó is ismert bennünket azt mondta, hogy ő a vételárat a fiának adja, de az majd, csak tavasszal kezdi meg az építkezést, addig ráér a teljes összeg. Erre az ingatlanra véletlenül akadtunk rá hirdetés utján. Az eladó közölte, hogy azért nem akar várni tovább az eladással, mert már be vannak törve az ablakok, és láttak már a környéken oda nem illő embereket, hogy itt éjszakáztak, nem akarja, hogy tovább amortizálják a házat. Mi mondtuk, hogy egyelőre nem tudjuk a teljes vételárat kifizetni, mert nekem is el kell adnom egy telket, amit már régóta szeretne a szomszéd megvásárolni. Ezután beszéltem a telekszomszéddal, aki elmondta, hogy továbbra is áll a vételi ajánlata, és a már rég felkínált összeget megadja érte, de mivel a pénze jelenleg le van kötve, azt csak november végén tudja kivenni. Ezért állapodtunk meg az eladóval, először arról, hogy két részletben fizetjük meg neki, úgy mint most, és december közepéig a fennmaradó összeget. Ő azt mondta, mivel ismer bennünket, úgy gondolja, hogy adjunk most neki oda egy minimális összeget, és inkább az ingatlanra költsünk, neki az a lényeg, hogy tavaszig meglegyen. Mivel apósom is ott volt, amikor ezt megbeszéltük, elmondta, hogy ő is kap a volt munkahelyéről (TSZ.-ből) háztáji pénzt, és azt október végéig azt megkapja, azt ideadja nekünk, és ne "tartozás házban éljünk". Így abban állapodtunk meg, hogy az ingatlan árát 3 részletben fizetjük ki, az első részletet augusztus 16,-án, a másodikat október 31,-ig, úgy hogy addig kifizetjük az ingatlan értékének kétharmadát és a harmadik részlettel december 31,-ig kiegyenlítjük a vételárat. Erről szerződés is készült két tanú aláírásával, és be is mutattuk a bíróságon, és az eladó is elmondta, hogy ez így történt. Közben a későbbi felperes, a feleségem nagybátyja aki könyörgött nekünk, hogy kössünk vele tartási szerződést, mert nincs senki családja, se felesége se kutyája, se gyereke. Volt egy hétvégi háza Verőcén, és egy budapesti lakása. Arról volt szó, hogy ezt ajánlja fel az eltartásáért. Illetve közölte, hogy a hétvégi házát árulja, mert nem bírja fenntartani, és annak teljes vételárát is átadja nekünk. Csak, hogy mi augusztus 16,-án vásároltuk az ingatlant, ő még akkor azt sem tudta, hogy lesz-e vevő a hétvégi házára ? Aztán szeptember végére talált vevőt, akitől előleget vett fel, és a szerződés szerint a teljes vételárat akkor kapta meg, ha teljesen kiürítette az ingatlant. Telefonált nekünk, és szavunkat kérte, hogy áll amit megbeszéltünk, hogy Tartási szerződést kötünk vele. Tartottuk ! Kár volt! Mivel anyagilag máshonnan is kaptunk segítséget október elején, felkerestük azt az ügyvédet, akihez az általunk vásárolt ingatlan eladója ragaszkodott, hogy szeretnénk kifizetni az eladónak a teljes fennmaradó összeget, időpontot kértem tőle. Mellesleg elmondtam, hogy van egy ilyen lehetőség is, hogy a feleségem nagybátyja tartási szerződést kíván velünk kötni, és vállalja azt, ha arra kerül sor, hogy azt is elkészíti. Vállalta, és kérdezte, hogy mikor lehet erre számolni. Elmondtam, hogy 2-3 héten belül ki kell az eltartottnak üríteni a hétvégi ingatlanát, és állítólag ügyvédi letétbe van a pénz, akkor megkapja azonnal. És most jön majd a lényeg. Ekkor az ügyvéd azt javasolta, mivel mi ráérünk még fizetni, várjuk meg mi lesz, és előtte két-három nappal telefonáljak, és ne kelljen kétszer bemenni hozzá az irodába, egy napon elkészíti a két szerződést. Így is történt, praktikus is volt, mert a feleségem kórházban feküdt mint veszélyeztetett terhes. Megbeszéltük, hogy október 13.-án délután 4 órára elmegyünk hozzá, és elkészíti a tartási szerződést, ötre jön az eladó, és utána elkészíti az adás-vételi szerződést. Csak arra nem számoltunk, hogy az ügyvéd egy link alak, és csak este fél hat után fogadott bennünket, amikor már az ingatlan eladói is ott voltak. Ő javasolta, mivel a tartási szerződés nem tartozik az eladókra, először elkészíti azt. Megkérdezte az eltartottól, hogy kíván e velünk tartási szerződést kötni ? Mire válaszolt, hogy igen, és előtte átadta nekünk a megbeszélt összeget. Egyben biztosítékot kért arra, ha ő ide költözik az ingatlanunkba, ahol az eltartást vállaljuk, és mivel el akarja adni a budapesti lakását is, akkor biztosítékot kér, hogy mi ne tehessük ki az utcára, ha valami baj történne kettőnk között. Hogy ez így történt, a felperes jogi képviselője is elismerte. Mire ő azt tanácsolta, mivel kétségtelen, hogy a tulajdon jog az enyém, és a feleségemé, ő a tartásra való tekintettel kapjon haszonélvezeti jogot, így nem rakhatjuk ki a lakásból. Én akkor elmondtam, hogy mindenképp válassza külön a két szerződést, mert az eltartottnak semmi köze nincs az ingatlanunkhoz ! Szinte megéreztem ! Erre tájékoztatott, hogy semmi köze nincs ez csak egy biztosíték ! Elkészítette az adásvételi szerződést, és tájékoztatott, hogy már lassan hét óra, írjuk le neki egy piszkozatban, hogy mi egyéni kikötés legyen a tartási szerződésben ? (Mostmár tudom, hogy olyan jogi kategória, hogy biztosítéki haszonélvezeti jog, nincs) Le is írtuk, és mivel ez péntek volt, és nem volt biztos, hogy hétfőn a kórházból hazaengedik a feleségemet, így a keddi napban állapodtunk meg. Mi ott is voltunk kedden, de az eltartott hivatkozva, hogy sürgős dolga van Budapesten, még előtte szombaton visszautazott. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a tartási szerződésben már úgy szerepel, hogy mi igaz el is ismertük, meg a valóságban is annyi pénzt vettünk át"jövőbeni tartási szolgáltatások ellenértékeként készpénzben", de a tartási szerződésben ez az összeg a haszonélvezeti jog értékével csökkentett összegben volt feltüntetve. Megint rákérdeztem az ügyvédtől, hogy mi ez ? Erre azt válaszolta, hogy nincs jelentősége ez csak formaság ! November végén jött megint városunkba az eltartott, és fel volt háborodva, hogy a tartási szerződésben nem annyi, hanem kevesebb összeg szerepel az eltartásra átadott összegeként. A haszonélvezeti jog értékét visszakérte, hisz ennyivel volt kevesebb a feltüntetett összeg. Abban állapodtunk meg, hogy rendben, azt visszafizetjük, de az ő lakására fordítja azt az összeget, mert eredetileg arról volt szó, hogy azt is eladja ! Ő ezt meg is ígérte. Eltelt 6 év, és mint kiderült, az eltartott sűrűn berúgott, garázdálkodott, összepiszkította a lakást, a feleségemet felszólította, hogy váljon el tőlem, ,ert ha nem akkor elperli a házat a fejünk fölül ! A budapesti lakását nem adta el, és akkorra már jóval többet költöttünk rá, mint amennyi pénzt adott a tartási szolgáltatásokra ! Mondtuk, hogy azt csinál amit akar, minket egyszer s mindenkorra hagyjon békén, mi ezt nem tűrjük, takarítsa el ingóságait, és számoljunk el egymással. Ragaszkodtunk hozzá, hogy ingóságainak eltakarítása után számolunk el, mert abnnak jelentős költsége van, ezt ő rendezze. (Mint említettem 2 pótkocsis teherautó lom volt az ingatlanunkon). Ő ezt megígérte, de a mai napig nem tette meg. Ellenben beadott egy keresetet, miszerint az ingatlanunkat ő vásárolta (???), megilleti a tőke, és értéknövekedés, a haszonélvezeti jog miatt bérleti díjat kér visszamenőleg, mi nem gondoskodtunk a tartásáról (holott a bíróságra benyújtott saját kezűleg írt levelében, melyet már a tárgyalás előtt néhány héttel küldött, saját maga is elismeri, hogy maximálisan meg volt elégedve mindennel, rájött, hogy ő volt a hibás és sajnálja, de minden pénzt ki fog belőlünk sajtolni. Hivatkozott arra, hogy a pénzt ő azzal bizonyítja, hogy az ingatlant ő vásárolta, mert a tartási szerződés 17,-én készült, és az adásvételi meg 13,-án és ő abban szerepel már, mint haszonélvező. Telefonon, már az ítélet után elmondta az eltartott röhögve, hogy 100-100 ezer forintot fizetett az ügyvédnek, illetve ennyit kért a jogerős ítéletért a bíró is ! Le is szállították neki a megrendelt ítéletet. És még egy lényeges körülmény ! Az ügyvéd szó szerint behízelegte magát nálunk, hogy majd ő ellátja jogi képviseletünket az eltartottal szemben. Az akinek, most már tudom hibás szerződéseiből alakult ki a per. Az Inyt.16.§.szerinti "tartási, és életjáradéki jogot" kellett volna bejegyeztetnie. Most meg arra való hivatkozással igyekezett kibújni, hogy elévült cselekménye. A bírósági ítéletben "a tartási szerződésre átadott készpénz összeg helyébe automatikusan az ingatlan, és annak értéke lép." Indok semmi ! Olyan általam mondott perbeli nyilatkozatra hivatkozik, amit én soha nem mondtam, a tanúknak amikor megmutattam a jegyzőkönyvet, felháborodtak, és ezt le is írták, hogy soha nem mondták azt ami oda van írva. Olyan korona tanura hivatkozik az ítélet, aki pont az ellenkezőjét mondta, és szerepel ügyünkben olyan tanu, akit én soha nem láttam, nem ismerem, hiába kértem, hogy mutassák be nekem ! Mivel minden tárgyaláson ott voltunk, így nem is volt a bíróságon ! Az ügyvéddel nem voltunk megelégedve, a per folyamán a bíróság elnökénél panaszt tettünk. Az ügyvéd alig szólt egy-két szót, állandóan csak bennünket nyugtatott. Nem kell idegeskedni ! Kaptunk összesen 1,5 millió forintot, abból rá költöttünk a szakértő vélemény alapján(is) 1,9 millió forintot, és ez a mocsadék bíró megítélt számára 2,5 millió forintot, úgy, hogy megállapította, hogy ennyi az eltartott haszonélvezeti jogának értéke. Első fokú ítélet után az ügyvéd mondta, hogy írjuk le, hogy mi legyen a fellebbezésbe és azt majd ő jogi nyelvre lefordítva beadja a bíróságon. Meg is tettük, természetesen egy piszkozatként, ami egy személyes irat volt számára, és természetesen indulatokat tartalmazott. Erre az ügyvéd küldött nekünk egy levelet a fellebbezési határidő 1 napos lete ltével, hogy "ebbéli nézeteink miatt nem vállalja tovább ügyünket, azonnal felmond és ezért az általam írt piszkozatot, mint fellebbezést benyújtotta a bíróságra, és menjünk be az iratainklért !" Másodfok 15 perc tárgyalás ! Valami olyasmit makogtak, amit én egyáltalán nem állítottam. Öt perc szünet. Ezután egy számítógépen előre megírt, kb 15-20 oldalas dokumentumból felolvasták, hogy miért hagyják helyben az első fokú ítéletet. Ennyi ! Ez került legalább húsz percbe. Több ügyvéd megállapította, hogy épelméjű bíró olyan hülyeségeket nem ír le, mint a hadúböszörményi, de abban is egyetértenek, hogy a másodfok is benne van a buliban!
Voltál már olyan másodfokú tárgyaláson, ahol 15 percig tart a tárgyalás, a fellebbezés egyetlen pontjára nem tért ki. Többek között hivatkoztam, hogy a magnóra nem az került amit mondtam, szakértőt rendelt ki a bíróság, az én költségemen, ezt előre megmondta, azt nem fogadta el "mert az nem kedvező a felperes részére". Ehhez hozzátartozik, hogy mindketten elfogadtuk a szakértői véleményt, és kértük, hogy ennek alapján ejtse meg az elszámolást a bíróság, mindketten kértük a korona tanú beidézését, de annak nem tett eleget, Úgy szerepel a jegyzőkönyvben"Felperes kérdésére a tanu:", holott sem a felperes, és sem annak jogi képviselője nem volt jelen a tárgyaláson ! A felperes, és annak jogi képviselője által írt két beadványában elismeri, hogy tőlünk egy összegű 500,000,- Ft,-ot átvett. Az erre való hivatkozásunk egyetlenegy jegyzőkönyvben jegyzőkönyvben nem szerepelt. Bemutattunk ezen kívűl 465,000, Ft. értékű postai feladó vevényt, amit a felperes el is ismert. A bírónő már a tárgyaláson közölte, hogy ezt nem fogja teljes összegben figyelembe venni. Kérdésemre, hogy miért azt mondta, hogy az ítéletében majd megindokolja, és nem tehetek fel több kérdést ez ügyben. Az ítéletben az volt az indok, hogy a bíróság a 453,000,- Ft postai feladóvevényből (itt már 12,000,- Ft,-al kevesebbet emleget, és mégegyszer a felperes elismerte, hogy az egész összeget átvette), csak 153,000,- Ft átvételét látja bizonyítottnak. Az ötszázezer forintról, mert már az utolsó tárgyaláson ordított velem, nem emberhez méltóan viselkedett, az ítéletében még említést sem tesz, nem hogy javamra írta volna. Annyira világos volt, hogy a felperes össze vissza hazudik, mindenki látta, csak ő nem. A felperest mindig csak úgy emlegette, hogy kisöreg. Tanúkkal, és a szállítást végző vállalkozóval bizonyítottuk, hogy a felperes a hétvégi házából, a mi ingatlanunkba hozattuk az ország túlsó végéből két pótkocsis teherautó ingóságait, és ennek költségét nekünk kellett fizetni, mert amikor rendezni kellett volna a számlát, a felperes közölte, hogy nincs pénze, pedig mint a tanúk is elmondták erről szó sem volt. A szakértő is megállapította, hogy ennek a minimális költsége 210,000,- Ft volt annyi emberrrel, és ennyi kilométerrel, stb. Ezt sem vonta kétségbe a felperes. Az ítélet indokolásából tudtam meg, hogy 100,000,- Ft.-ot "ír javamra" a bíróság, hivatkozva, hogy a felperes ennyit ismer el. Sorolhatnám, de azt hiszem ennyi is elég. Hja, és még, a másodfokú bíróságot figyelmeztettem, hogy a felperes többször emlegette azt részegen, hogy a "bírókat kilóra veszi meg, van benne tapasztalata". Ennyi.
Alkotmány 57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított
És neked ebből az jön ki, hogy alanyi jogod van hang- és képfelvételt készíteni a tárgyalóteremben?
Amúgy mintha összekevernéd a köfeladatot ellátó személy és a közszereplő fogalmát.
Félreértések elkerülése végett: nem állítom, soha nem is állítottam, hogy a bírók nem tévednek. Dehogynem - ők is emberek. Ezért van a jogorvoslat, ezért döntenek egyes ügyekben tanácsban, esetenként három tapasztalt bíróból álló tanácsban. A hibát még így sem lehet teljesen kizárni, de elég rendesen a minimumra van szorítva. Így aztán maffiáról, mindent elborító korrupcióról és hozzá nem értésről papolni teljeséggel hiteltelen.
Egy kicsit mélyedj bele az ügyekbe, nézz körül az interneten. Az, hogy valamiről Te nem tudsz, azért az még létezik !( Mint a bírság is !) Talán, ha alaposan körülnézel, és leveszed a rózsaszín szemüveget, mikor meglátod a "bíróság" cégtáblát, akkor másképp látsz sok mindent! Egyébként tudom, hogy mi a pertársaság, és mi nem egyenként akarunk bírókat perelni, hanem az igazságszolgáltatást működtető államot ! Erre gondolom, hogy nem gondoltál ! Másrészt nem hiszel nekem, az ítéletet illetően. Nem is kell, nem is akarom most bizonyítani, ugyanis az ítélet első fokú. Ha jártál már bíróságon (szerintem közeli dolgozó vagy), meg ismernéd az ítélethozatali technikákat (lentebb leírtam)akkor tudhatnád, hogy úgy működik, hogy a bíróság meghallgatja a feleket, és mindaddig, amíg ítélet nincs kétesélyes a dolog. Képzeld el, 28,-án még délben sem tudtam, hogy mi az ítélet, és délután két órakor kihirdette a bíró. És ezt hirdette. Ez így szokott történni. Persze ez nem jogerős. Majd, ha az lesz, ne félj felrakom mindenhová, csak azért, hogy értesüljön mindenki, hogy ilyen is létezik ! Addig viszont nem merem, mert személyiségi jogokat sérthetek, az alperes szerint, és nem tudom mi lenne a következménye ? (Ismerve a bíróságok működését). Elnézést kérek Kavitációtól, majd holnap délután, a tanácsadóimmal megtárgyalva, elmondom, hogy ők mit válaszoltak ? Egyébként a bíróságokat azzal lehet rákényszeríteni, hogy tisztességes eljárást folytassanak le, hogy tájékoztatni kell őket az előkészítő iratban, hogy az Alkotmány 57.§ hivatkozva, kép és hangfelvételt készítek, kizárólag magáncélra a tárgyalásról. Ilyenkor szokott a bíró a személyiségi jogára hivatkozni, de ekkor kell vele közölni, hogy milyen vele járója van a közfeladatot ellátó személy szempontjából, és AB határozatokról(a topicban le vannak írva), ennek vele járója, hogy róla bármikor készülhet felvétel, ha azt a törvény külön nem tiltja. Ebben az esetben nem tiltja. Vegye jegyzőkönyvbe, hogy ezért nem tartja meg a tárgyalást ! Mivel hivatkozása ellentmond a törvényeknek, ezért én akkor is ragaszkodok a felvételhez, tiltása ellenére, mivel az Alkotmányos jog magasabb szinten van, mint a Pp. azon paragrafusa, hogy "a tárgyalást a bíró vezeti". Tudom, hogy ez egy meglehetősen egyéni megközelítés, de én hivatkozom arra, hogy laikus vagyok, én csak azt látom, hogy előfordult már hogy meghamisították a bíróságok a jegyzőkönyvet, és hivatkozom a Ptk.4.§. Előadom, hogy ez csak egy állampolgár jogos védekező reflexe, aminek természetesen minden következményét vállalom. Itt lepadlóznak ! Azt is leírtam, hogy ezt csak abban az esetben használom fel (akár az EJEB előtt is), ha a tárgyalás, és annak ítélete nem tisztességesen született. Ezért nyertem most is (véleményem szerint). Hivatkoztam a jogszabályok hierarhiájára, melynek élén mint tudjuk, az Alkotmányos jog áll, és majd csak jóval utána következik a Pp. És ezt a peres eljárásban a bíróságnak is kötelessége figyelembe venni. Egyébként mostanában a Bíróságok nagyon szarban vannak, mint a médiákból is tudjuk, és ezt kizárólag maguknak köszönhetik.
Nem, nem gyártottam új nicket. Ez az első, és eddig az utolsó nickem ezen a fórumon. Nézd meg az e-mail címem (én nem rejtettem el mint Te), ez nem egy ingyenes szolgáltató! Sajnos, ami Kavitáció és Flattila leír nem egyedi eset, már ami a bírók, ügyészek, rendőrök ténykedését illetti. Az ami nem tipikus, hogy Flattila megpróbál tenni ellene több-kevesebb sikerrel, és ezért minden elismerésem az Övé. REmélem előbb-utóbb lebukik ez az egész korrupt társaság és megkapják méltó büntetésüket.
Szóval inkább ennek a mondatodnak marhaságát vállalod be :)
"A bírói jogfejlesztésnek két esetben nyílik tere: ha a norma hallgat (joghézag), illetve akkor, ha a történeti, rendszertani és teleologikus értelmezés a nyelvi-logikai értelmezéssel ellentétes eredményre vezet."
Most magyarázzam el, mekkora a különbség a törvény megváltoztatása és a törvény megváltoztatásának kezdeményezése között? Körülbelül akkora, mint a te jogi tudásod meg az enyém között.
"Az egyértelmu törvényi szabályozáson a bírói gyakorlat nem tud, nem képes változtatni. A bírói jogfejlesztésnek két esetben nyílik tere: ha a norma hallgat (joghézag), illetve akkor, ha a történeti, rendszertani és teleologikus értelmezés a nyelvi-logikai értelmezéssel ellentétes eredményre vezet."
Tisztelettel megkontrázom a fenti marhaságot.
1/1999. OIT szabályzat
az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Szervezeti és Működési Szabályzatáról
11. § (1) Előterjesztés benyújtására jogosult az OIT elnöke és tagja, valamint a Hivatal vezetője.
12. § (1) Az előterjesztés két részből áll, az indokolásból és a határozati javaslatból.
Az indokolás tartalmazza a megalapozott döntéshez szükséges információkat, különösen a tervezett intézkedés indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, jogi indokolását, lehetséges költségkihatásait, az alkalmazhatóság feltételeit és javaslatot személyes meghallgatásra.
(3) Az előterjesztőnek javaslatot kell tennie a titokvédelmi minősítésre, az előterjesztés megtárgyalásának időpontjára, az előterjesztés részletes vitára bocsátására vagy vita nélküli elfogadására, a döntés közzétételének módjára, a szükségessé váló jogszabály-módosítás kezdeményezésére, valamint a döntés következtében meghaladottá vált korábbi OIT határozatok hatályon kívül helyezésére vagy módosítására.
1997. évi LXVI. törvény
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
Az OIT jogköre és feladatai
39. § Az OIT
e) a bíróságok feladatkörét érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti, és véleményezi a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét,
Köszönöm a tippeket, §-okat, tanácsot. Gondolkodnom kell rajtuk.
Kiegészíteném a korábbi hsz-emet, a példámban mondottakat.
Látjuk, nálad is így volt, hogy valahányszor valami disznóságot csinál a bíróság, mindig van ott egy ügyvéd, aki valamiféleképpen asszisztál, vagy éppen kedvezményezett, a végén pedig megkeveri a sz-rt.
Esetemben az Ítélőtábla elfelejtett rendelkezni a 6000.- Ft áfájáról, ami végül is megillette volna az ügyvédet. Az ítéletet nem hajlandó tudomásul venni, és az áfát kéri a végrehajtási lapon.
Mivel a jogi képviselőnek állandó meghatalmazása van az önkormányzattól, felmerül a kérdés, nem kellett volna megfellebbeznie a megyei bíróság elsőfokú ítéletének perköltség - 60.000 +ÁFA - rendelkezését? Ugyanis a fellebbezés elmulasztása számára előnyt jelentett, megbízója számára pedig kifejezett hátrányt. Márpedig köteles megbízójának érdekeit szem előtt tartva legjobb tudása szerint eljárni. (Persze ahhoz nem hülye, hogy a saját érdekei szerint járjon el.)
Aztán elfelejtette bejelenteni az ügyvéd úr a bíróságon, hogy az önkormányzathoz beérkezett a 2000 Ft-om. A végrehajtás erre az összegre eleve okafogyott.
A fentiek szerintem etikai vizsgálat alapjául szolgálhatnak a Kamaránál.
Aztán van más hiányossága is a végrehajtási lapnak: mivel a 60.000 Ft + Áfát három alperes perköltségeként ítélték meg, milyen alapon kéri I.r. alperes javára megfizetni a teljes összeget. Azt alperesenként szét kellett volna választani.
Felmerül még, hogy az önkormányzat köteles-e kezdeményezni az ügyvéd úrnál a 60.000 Ft-nak ráeső hányadának visszafizetését. Nem hiszem, mert hatósági határozaton alapszik az önkormányzat vesztesége. Ellenben az ügyvéden a fellebbezés mulasztása kapcsán kérhetné számon, és itt már nem látom megkerülhetőnek az önkormányzat eljárási kötelezettségét.
Az egész problémahalmazt a bíróság okozta. Nem kéne azon a portán valamit csinálni?
Végigolvastam hozzászólásodat, és örülök, hogy itt léteznek úgynevezett normális emberek, akik értelmesen, logikusan, érdemben, emberi hangnemben hozzá tudnak szólni ahhoz, amiről végül is a topic szól. Először általánosságban írom le véleményem, és megtisztelsz, ha elolvasod. Mivel ezt a topicot sokan olvassák, (meglepődnél mennyien, és jól gondolod a bírók legalább 80 %.-a, de mindnek tudomása van erről a topicról is, a fennmaradó 20% hülye az internethez, az már meghaladja képességeit) szükségesnek tartom azt a tényt leszögezni, hogy a bírók, ügyészek, ügyvédek legnagyobb többsége becsületes, korrekt lelkiismeretes ember, akik büszkék hivatásukra, és "tényleges" igazságot szolgáltatnak. Mint minden társadalomban, és ez természetes, hogy ők sem kivételek ez alól, közöttük is vannak aljas bűnözők. A kutya ott van elásva, miszerint lehet őket vádolni korrupcióval, hogy az elmúlt 60 évben létszámukhoz viszonyítva, az egész társadalommal szemben hányat ítéltek el bűncselekmény miatt ? Egyet sem. Ez azt jelenti, hogy a bírók között nincsenek bűnözők ! Ez viszont ellentmond a társadalom megítélésével (főleg ami mostanában kiderült róluk), és minden értelmes logikának. Ez azt jelenti, hogy a bírók között az elmúlt 60 évben senki nem hozott olyan ítéletet, mely égbekiáltóan törvénysértő, és senkit nem vontak felelősségre ! Ez úgy baromság, ahogy van ! Közöttük is vannak köztörvényes bűnözők, csak nagyobb százalékban, mint az átlagpolgári társadalomban ! Miről is beszélünk ?
Örülök a hozzászólásodnak, ugyanakkor szomorú vagyok, hogy Te is egy ártatlan áldozata vagy a bírói, mondjuk úgy szerveződésnek. Sokan nem tudják, és én sem hittem el, hogy eddig az EJEB döntései hazánkat elmarasztalták, a bíróságok fölöttébb furcsa, és törvénysértő ítéletei miatt. Állítólag az EU-ban a Magyar Köztársaság vezet az egy főre eső "bírói törvénysértések" számában. Tudják-e azt az állampolgárok, hogy bírói jogsértések miatt eddig több, mint 100 milliárd forint büntetést kellett fizetnünk az EU.nak. És ezeket ezután joggal nevezhetjük bűncselekményeknek, kevesebb, mint 100 bíró követte el. Ami azt jelenti, hogy bűnöző bíróként, fejenként 1 milliárd forint. Ennyivel károsítottak meg bennünket, Téged, engem, és a jövő nemzedéket. Az ember kezében kinyilik a bicska, amikor hallgatom, ha a szülészeti, és csecsemő klinika országos szinten 10 milliárd forinttal többel tudna gazdálkodni, a csecsemőkori, illetve fiatalkori halálozást felére lehetne visszaszorítani ! Amikor egy életmentő műtétre a szülők a nyilvánossághoz fordulnak, 2-3-5 millió forintért, mert ennyi pénzből lehetne a gyerekük életét megmenteni, és sokszor nem sikerül ezt a pénzt összehozni. A társadalombiztosítás, természetesen ezt nem támogatja, mert a bírók által elkövetett bűncselekmények miatti bírságra kell a pénz. Ugyanakkor itt van ez a sunyi aljas banda, és nem érdekli, hogy az ő felelőtlensége életeket olt ki. Közvetett gyilkosok. Ezek a mocsadékok meg szórják büntetésekre a pénzt, úgy, hogy az általuk hozott törvényekkel, sunyi, aljas módon körbe bástyázzák magukat. Egy jogállamban az ilyen bűnözőket (mert nem lehet másképpen őket nevezni), elítélik. Akik miatt ezt a 100 milliárdot ki kellett fizetni, ugyanúgy nyugodtan a heti két munkanap "teljes" kitöltésével, havi átlagos 1 millió forint fizetéssel, köszönik szépen jól el vannak. Ha az Ő gyereküket kell ilyen műtétre elvinni, két három havi keresetükből kitelik, amit mi "összedobunk". Természetesen az állam nem fizeti be utánuk a járulékokat, istenem, hát nő az államháztartás deficitje ! Természetesen Lomniczi, és társai semmit nem tesznek a bűnözők felelősségre vonása érdekében ! Sőt ! Még ők vannak felháborodva ! Ezek a bűnözők most is ott ítélkeznek a bíróságokon, és természetesen védi őket az általuk hozott törvény, meg Lomniczi, jól érzik magukat, amúgy is utálnak dolgozni. Saját maguk elmondják, hogy ítéleteiket nem az észérv alapján hozzák meg, nem a logika alapján, hanem csak úgy ! Ezt nem kommentálom, elnézést kimegyek hányni, mert eszembe jutott az az istentelen ronda hajdúböszörményi bírónő, akinek folyik a nyála, miközben valamit mond. És ez szó szerint így volt, és ez volt a bíró ! És most a Te ügyedről, az én véleményem, szeretném kihangsúlyozni, hogy saját véleményem, ezt mindkettőnk érdekében teszem, a fentebb leírtak miatt ! Én az általad felvetett jogi helyzetet úgy oldottam meg, (EU csatlakozásunk jelentősen bővítette ezzt a lehetőséget, amiről még sok ügyvéd sem tud), hogy fizetési felszólítást küldtem a Pp.2.§(3), Ptk.349.§, Ptk.355.§. szerint, nem vagyoni kártérítés megfizetésére szólítottam fel őket. (Ebbe sok minden belefér, határ a csillagos ég) Mivel az általam előadottakat bizonyítási eszközökkel bizonyítottam, én szólítottam fel az alperest hogy adja elő védekezését, kitérve arra, hogy az a törvényben meghatározott mértéket nem haladhatja meg. Mivel megtapasztaltam, hogy a bíróság nem igen van tisztában azzal amit elmond, "felsőbbségem tudatában" szinte azt csináltam a bírósággal, amit akartam. Beültettem őket a jogos ringlispírbe, és megbuktak ! Én arra kérlek, hogy első körben ezt járd körül ! Van-e itt neked valami kapaszkodód ?
Néhány napig nem voltam netközelben, bokros teendőim elszólítottak.
Megnéztem az általad javasolt Jogifórumot. Amit Kincses doktor elkezdett, igen érdekes. Feltűnő, hogy van egy hatalmi ág, amely teljességgel kontrollálatlanul teszi a dolgát (ő mondja). Dönt milliók sorsáról, egzisztenciákról, megszabja az emberi szabadságjogokat (mielőtt még jogászok azt mondanák, hogy azt az Alkotmány szabja meg: szerintem csak részben. De jórészt nem).
A harmadik hatalmi ág függetlensége kiterjed nemcsak az anyagi jog értelmezésére, de az eljárásjog szabad értelmezésére is. Amíg ezek az értelmezések a törvény keretein belül maradnak, nincs is gond. De mint azt sokan állítják, a bíróság rendre túllépi a legális kereteket, amelyek miatt nehéz - vagy épp lehetetlen - felelősségét érvényesíteni.
Kincses doktor jogszabálymódosításért, független szervezet felállításáért száll síkra, amely rendre megállapítaná, ha a bíróság jogszabályt sértett. Ez a felülvizsgálat - bár szerintem csak kísérletezik - felhasználható lenne perújításra is. Elbírálatlan AB kezdeményezése van: álláspontja szerint nem valós az olyan jogorvoslat, amikor a tisztességes eljáráshoz való jogot a Pp. és maga a rendszer nem garantálja. Ettől a bíróság még megadhatná, de mégsem teszi. Alkotmánymódosítást is szükségesnek tart, mert szerinte maga az Alkotmány hiányos, abból fakad a jelen törvényi szabályozási anomália.
1. A Jogifórumon senki nem meri állítani, hogy a bírók esetleg tudatosan szabotálják az anyagi jogot, vagy gyakrabban az eljárásjogot. Kerülik az ilyen állítást, mert úgymond szakmai a fejtegetésük. Mi nem vagyunk jogászok, ellenben szenvedő alanyai a hibás jogértelmezésnek, ami nekünk kerül milliókba. Ezért bátran állítjuk, szabotál a bíróság ilyenkor. Egy fenét bírói tévedés amikor elkeféli az ügyet. Ez az állításom most példáért kiált.
Pl.
Egyik ügyemben pert vesztettem. A megyei bíróság rendelkezik:"A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg I-III. r. alperesek jogi képviselőjének 60.000.- Ft (hatvanezer) + ÁFA összegű ügyvédi munkadíjat ..." stb.
Az ítélőtábla döntése: " A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesek részére 6000 (hatezer) forint másodfokú perköltséget ..." stb.
Milyen perköltség jár és kinek?
- a megyei bíróság itélete alapján az ügyvédnek jár 60.000 + ÁFA
- az Ítélőtábla döntése alapján I-III. r. alpereseknek jár 2000-2000 Ft.
Megkerestem az LB-t is (vesztettem), ezért ezeket a költségeket nem fizettem ki addig senkinek. Alperesek ügyvédje végrehajtást kezdeményezett. Kérelmezte, hogy az I.r. alperesnek fizessek 60.000 Ft-ot + Áfát meg a végrehajtás költségeit. A bírósági titkár ki is állította a végrehajtási lapot, így.
A végrehajtási lap kézhezvételét követően még aznap kifizettem mindent, az ítéletek szerint, a helyi bíróságon végrehajtási kifogást terjesztettem elő. Számelírás kijavítására pedig a megyei bírósághoz kérelmet, mert az ítéletek szerint közvetlenül az ügyvéd részére kell fizetnem.
A bírósági titkár elutasította a kérelmet, írván, hogy a végrehajtási eljárásban kifogásoljak. A helyi bíróság írja, hogy a megyein kifogásoljak, mert a végrehajtási szakaszban nem tud mit tenni, számára a végrehajtási lap irányadó.
Újabb kérelmet írtam a megyeinek, ismételten kértem, javítaná ki a kérelmező igényét az ítélet szerint. Ez a mai napig nem történt meg.
Mi most a helyzet?
Az ügyvéd a 60.000 + ÁFA-t tőlem megkapta, ítélet szerint. De megkapta ezt a perköltséget I.r. alperestől is, mert állandó megbízása van jogi képviseletre. Gondolom, II-III. r.-től is.
A megyei nem hajlandó az ítéletek szerint kijavítani a végrehajtási lapot. A végrehajtást folytatni fogják a hibás végrehajtási lap alapján.
Gondoskodok róla, hogy végre tudjanak hajtani bankszámláról ( lakásomra a végrehajtás tényét már bejegyezték). Meghivatkoztam a Római Egyezmény megfelelő §-ait (ha végrehajtanak, beperelem a MK-ot Strasbourgban). Nem kezdeményezek végrehajtási pert, mert az nem a szám- és egyéb elírások kijavításának eszköze. (Ellenben a jogorvoslati jog kimerítését szerintem a kijavítási kérelem megalapozza.)
A hiba: a Pp. 78. § (1) bek. szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. Szó nincs arról, hogy ügyvédnek lehetne a perköltséget közvetlenül ítélni, a költségek felek között mozognak. Ebben az esetben ui. I-III.r. alperes költsége nem térülne meg. Erre jön még egy bírósági titkár, aki nem tudja értelmezni az ítéleteket, és azokkal ellentétben állítja ki a végrehajtási lapot. És nem hajlandó kijavítani.
Az Ítélőtábla tehát jogellenesen preferálta alpereseim ügyvédjét, aki eddig kétszer jutott munkadíjhoz. Ráadásul végrehajtási eljárás folyik ellenem jogellenesen.
Tény, hogy az eljáró ügyvéd felesége annak a megyei bíróság polgári kollégiumának vezetőjének helyettese, amelyik bíróságon pert vesztettem, és ahol a végrehajtási lapot kiállították.
2. A bíróság függetlenségét mindenek fölött őrzi, senkinek nem enged semmilyen ellenőrzést (tv.). Kincses doktor nem vizsgálta, hogy esetleg az ügyészségről szóló törvény alapján lehetne valamit tenni.
Az Ütv. 10.§ (1) bek. Az ügyész közreműködik abban, hogy a bíróságok határozatai megfeleljenek a Magyar Köztársaság törvényeinek.
Aztán persze az Ütv. taxatíve fölsorolja, mit kell érteni konkrétan közreműködés alatt. Nem azt, amit hiányolunk. Az előbbi példára visszatérve pl. megnézhetné az ügyészség, hogy a bírósági titkár az ítéletnek megfelelően állította-e ki a vh.lapot. Ez persze így nem közreműködés, hanem ellenőrzés, de nem az ügy érdemi részének - a jogvita tárgyában hozott döntés helyességének - az ellenőrzése. De azért került állítólag titkári hatáskörbe a vh. lap kiállítása, mert az nem igényel akkora jogi felkészültséget, mint a bíróé. Most vissza kellene tenni bírói hatáskörbe a vh. lap kiállítását? Nem, szerintem egyszerűen ki kell rúgni a titkárt, de méginkább a felettesét. Azért egy ügyész közreműködhetne pl. kérelemre.
Meggyőződésem, hogy amíg az Ütv.-hez nem nyúlnak, az ügyészség jogosítványait nem terjesztik ki ilyen egyszerű eljárási kérdések ellenőrzésére, pl. a titkár felelősségrevonása elmaradhat, maradunk a mocsárban.
Ui.: Jogcsűrőt kb. 100 vers után kimoderálták. Biztos leszólt a bíróság, a figyelő szemek pedig végrehajtották...Itt vagyok helyette.
Attól tartok, te nem tudod, mi az a pertársaság. A fajtáiról már nem is beszélve. Lehet, hogy valóban bírói tévedés áldozata vagy, de még valószínűbb, hogy most meg egy lelkiismeretlen ügyvéd csapdájába sétálsz bele.
Ja, és konfabulálni csúnya dolog. Eddigi posztjaidból nem az derült ki, hogy akár csak egy negyed pert nyertél volna. Most meg rögtön négymillió...
Ha értelmes dolgot nem tudsz leírni, akkor legalább hülyeségeket ne írj le ! Nem tudom, hogy azzal a kis agyaddal fel tudod e fogni, hogy mi ennek a topicnak a neve, miért nyitották. Elmondom Neked. Ebbe azok írnak, akik a bíróságok túlkapásának áldozatai ! Te nem vagy az, akkor meg minek vagy itt. Előadnám Neked, hogy ilyen áldozatok száma, és bizonyítható, mert ügyvédek nézték át, mert számosan megküldték anyaguk másolatát nekem emailen, már több mint 200 fölött tart ! Ezelkből az ügyekből egy pertársaság (úgysem tudod mi ?) jön létre. Az, amit itt leírok, akiknek írom tudják, hogy miről szól. Nem írom meg mindenkinek e-mailben, ami általánosan mindenkire tartozik. Egyébként, ahogy halad a feldolgozás, egyre több károsulttal vesszük fel a kapcsolatot emailen, és konzultálunk, de ez nem tartozik másra. Egyébként elmondanám, hogy a múlt héten, február 28,-án mondtak ki egy ítéletet. Én, aki jogi képviselő nélküli felperes, és az alperes, egy praktizáló, (és az egész ügy, az ő hibájából történt) ügyvéd közötti per ítélete. Az én keresetem 4.99 millió forint volt, amelyből 4 millió forintot az első fokon eljáró bíróság nekem megítélt ! Persze ez még nem jogerős, mert valószínű, sőt biztos, hogy az alperes ezt megfellebbezi ! Kicsi Bors(nagyságú aggyal rendelkező ), fel tudod ezt fogni, és ennek jelentőségét ? Egy ügyvéd ellen nyertem egy pert, úgy, hogy nem volt ügyvédem. Ezt azért írtam le, hogy értsd, bár nem hiszem, hogy Te ilyen dolgokat, és ennek jelentőségét fel tudod fogni. Kizárt dolog, megnyilatkozásod alapján ! Az a baj a magyar társadalomban, hogy sok olyan ember van, mint Te. Beszél, beszél, nem tudja miről, a másikat hülyének nézi, mindenbe, amihez nem ért, (hogy mások lássák, hogy milyen okos, pedig saját hülyeségére tesz tanubizonyságot) beleszól, de amibe beleszól, ahhoz olyan hülye, mint a segg,(Mint, pl Te) Nekem, és családomnak a házát majdnem elárverezték egy korrupt hajdúböszörményi bíró,és ügyvéd, akit úgy hívnak, hogy Kóródi júlia, és egy bűntárs ügyvéd, akit úgy hívnak, hogy Makk Miklós hivatali visszaélés, és ügyvédi visszaélés bűncselekménye miatt. Azt a házat, amiért egy életen át dolgoztam, és jött egy ember, aki bár össze-vissza hazudozott, és bizonyítható is, és elmondta, hogy egy köztünk és az emberke között létrejött szerződést megrendelt, azért 100,000.-Ftot fizetett az ügyvédnek, és büszke volt, hogy sikerült (bár ez köztudott városunkban) egy bírót is ugyanennyi összeggel megvesztegetni ! Szakértőt rendelt ki a korrupt bíró, de azt azért nem fogadta el, mert az kedvező volt számomra, a jegyzőkönyvet meghamisította, a köztem és a másik fél között létrejött egyezségről, bár mindketten kértük, hogy ez alapján számoljunk el, hallani sem akart. Magyarul ez a bíró, egy köztörvényes bűnöző ! Nem véletlen, hogy névvel írom le, az elkövetőket. Neked, kicsi buta gyerek, meg azt ajánlom, hogy menjél be a szobádba, és vedd elő az építőkockáidat, játszál vele, és el ne feledd, hogy a kisegítő iskola, ahová jársz, nem egyetem ! Én is sajnálom, hogy most zárják be a Lipótot, mert nem tudom, hogy hova fognak szállítani kezelésre ? Bár szerintem a Te bajod maradandó ! Egy életre szóló tanácsot adok: Ne szólj bele a felnőttek dolgába, főleg, ha hülye vagy hozzá !
Na most jól lebuktak. A bíró maffia irányít mindent. Magam is gyanakodtam már. Arra is rájöttem, hogy a topokit is ők nyitották, hogy elkapják a hőzöngöket. Na aggódj, már biztosan lenyomozták, ki vagy, a vádirat is készül már. A kedvesnővér hangnem csupán megtévesztés, Modest tuti beépített ember. Egyébként a bírák semmit sem csinálnak, de abszolút túl vannak fizetve és összefonódtak a kapzsi ügyvédekkel, az ügyészeket meg már ne is említsük.
Képzeljétek el a Jogifórum oldalán cenzúrázták azt a cikket, ami az Élet és Irodalom újság február 7.-i kiadványában megjelent. Nem kívánatos a hozzászólásom, és le is tiltott a moderátor, mert egy olyan újságcikket tettem közzé a fórumon, amely a klikkjének fizetését tette közé ! http://www.jogiforum.hu/forum/33/6909 Én nem is fűztem hozzá semmit, csak egy az egyben átmásoltam ! Ez a jogállam ? Vagy egy bírói maffia által létrehozott diktatúra van, az alkotmányos jogok szándékos lealázásával ! Én nyugodt lelkiismerettel le merem írni, hogy mennyi a fizetésem. A bírók, akikből kiderült, hogy sokkal többen vannak, mint amennyi indokolt, meg dőzsölnek havi 1 millából, és két munkanapon keresztül !
Amint az ítélkezés színvonala, temérdek műhibája, vagy éppen rendszere, reformjainak elkerülhetetlensége kerül szóba, Lomnici Zoltán és vezetőtársai első és utolsó válasza mindig ez: de hiszen szegény irtózatosan leterhelt bírók rettenetesen rosszul keresnek, megengedhetetlenül alacsony jövedelemmel kénytelenek beérni. Tényleg így van ez?Vagy tán mégsem?
Fontos kérdés-e, hogy ma Magyarországon hogy keresnek a bírók? Úgy vélem, nagyon fontos. Függetlenségüknek is alapfeltétele, hogy stabil egzisztencia legyen az ítélkezés hihetetlen felelősséggel járó munkája elég, ha azt idézzük föl, mennyire nem volt véletlen, hogy az úgynevezett szocializmusban az értelmiségi jövedelmek legalsó harmadában tartották őket. Amikor azt várjuk a jogszolgáltatástól, hogy független, ellenőrizhető, gyors és hatékony legyen, akkor nyilván jelentős tényező, hogy ennek fejében az ítészek megkapják-e azt a javadalmazást, ami ehhez minimum szükséges. Azok, akik elégedetlenek az illetményükkel Lomnici Zoltán szerint ennek az az oka, hogy nálunk a fizetések az uniós tagállamok között a legalacsonyabbak közé tartoznak. Ami persze így, ebben a formában lett légyen önmagában bármennyire igaz szándékosan félrevezető megfogalmazás. Hiszen egyrészt figyelmen kívül hagyja, hogy az uniós átlaghoz képest nálunk rettentő gyöngén keresnek a pékek, a tanárok, az esztergályosok, az újságírók, valamint a kőfaragók és a balett-táncosok. Másrészt pedig elhallgatja, hogy miközben például Németországban a bírók jövedelme az átlagosnak másfél-kétszerese, addig nálunk nyolc-tízszerese. Nos, a bírók jövedelmének bázisát, az úgynevezett illetményalapot minden évben az állami költségvetésről szóló törvény határozza meg, ez 2006-ban 339 000 forint volt, s 2007-re is változatlan maradt. Ez az alapfizetése annak a bírónak, aki a 1. fizetési fokozatban van, vagyis még nincs három év bírói jogviszonya. Háromévenként ugrik ugyanis eggyel magasabb fokozatba, s szorzódik meg az alapilletménye egy 1,1-től 1,55-ig eső szorzóval. Emellé kapnak a bírák úgynevezett beosztási pótlékot is. Ez az alapilletménynek a helyi bíróságon tíz, a megyei bíróságon húsz, az ítélőtáblán negyven, a Legfelsőbb Bíróságon hatvan százaléka. Vezetői pótlék is létezik persze, szintén az alapilletmény százalékában számolva: a nagyobb helyi bíróság csoportvezető-helyettese és a kisebb helyi bíróság elnökhelyettese tizenöt százalékától az ítélőtábla tanácselnökének, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezetőjének és a megyei bíróság elnökhelyettesének harmincöt százalékán át a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének nyolcvan százalékáig. Jár a bíróknak a 13. havi fizetés és ruhapénz is. Ha mindezeket hozzászámítjuk a jövedelmükhöz, a következő jellemző adatokat kapjuk. Ha egy például 38 éves bíró a megyei bíróságon dolgozik, 558 000 forint a fizetése, ha azonban csoportvezetői kinevezést is kapott, 650 000. Az a mondjuk, 47 éves bíró, aki az ítélőtáblán van, 613 000 forintot keres havonta, de ha kollégium-vezető is, 778 000. Ha egy, például 53 éves bíró a Legfelsőbb Bíróságon ítélkezik, 797 000 forint a fizetése, amennyiben nem vezető; ám ha például elnökhelyettes, már 1 090 000 forint üti a markát. Magának a Legfelsőbb Bíróság elnökének háromévenként kell vagyon-nyilatkozatot tennie. Lomnici Zoltán ezt utoljára 2005. március 29-én teljesítette, 0448. sorszámon . Eszerint 2002-ben 15,1 millió, 2003-ban 20,9 millió, 2004-ben pedig 28,9 millió forint volt az éves jövedelme, utóbbi jubileumi jutalmat és szerzői jogdíjat is tartalmazott. Miközben bár erről a vonatkozó jogszabály nem szól valamilyen jutalmak is létezhetnek, hiszen Lomnici 2005-ben, a parlamentnek szóló tájékoztatójában ezt írta: a bíróságokon a bírák és az igazságügyi alkalmazottak részére 2004. évben kifizetett jutalom átlagos mértéke 2,1 havi illetménynek megfelelő összeg volt . Tehát az iménti számokhoz tán még hozzászámítandó 2,1 havi illetmény. Valamint jogosultak kedvezményes munkahelyi étkezésre vagy étkezési hozzájárulásra, jár nekik lakásépítési (korszerűsítési, bővítési) és -vásárlási támogatás, szociális, beiskolázási és temetési segély, családalapítási támogatás, üdülési támogatás, a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való hozzájárulás, tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás, élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás, valamint szükség esetén illetményelőleg. Meg nyelvpótlék, felsőfokú vizsgával akár havi 40 000 forint. És az állam készfizető kezességet vállal a bíró által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték száz százalékáig. Valamint persze csak ha szemészeti szakvizsgálat ezt indokoltnak tartja minden bíró részesülhet éleslátást biztosító szemüveg vásárlásához nyújtott támogatásban, igaz, mindössze 67 800 forint értékben. Szükség szerinti gyakorisággal. Ám ne higgyük, hogy a bírák elégedettek ezzel a jövedelemmel. A Szonda Ipsos kérésére, hogy egytől ötig osztályozzák saját keresetüket, 62 százalékuk adott hármas, kettes vagy egyes jegyet.
Elküldted nek em az ügyedet, még sajnos a sok ügy, és időhiány miatt nem érrtek el az ügyvédek. Én adhatnék tanácsokat, de csak egyszerúbb esetekben teszem, nem akarok hülyeségeket írni. Naív vagy ! Azt hiszed, ha a bíróságra mész, vagy a hatóságokhoz fordulsz, azok megvizsgálják ügyedet pro, és kontra ! Tévedsz ! Az egész igazságszolgáltatási apparátus a nyomozás megindításától (vagy nem) a bírói itéletekig úgy korrupt, ahogy van. Gondolj csak a fellebbezési, egyéb eljárási illetékekre. Nem az győz, akinek igaza van, hanem akinek több pénze van. A mi városunkban köztudott, és ha az interneten körülnézel mindenki ezt mondja, hogy vannak olyan bírók, akiknél ítéleteket lehet venni ! Mindenki tudja, és licitálnak a bírónál az (igazságos ítéletért), csak a Hajdú Bihar Megyei Bíróság elnöke nem (lehet ő is benne van a buliban), meg az intézkedni köteles Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Azt kell megértened, hogy ez egy maffia. Egyedül nem mész semmire. Én összefogtam egy csokrot, és szó szerint lehülyézem a megyei bírót, a Debreceni Ítélőtábla ügyünkben intézkedőit, írok Polt Péternek, de senki nem válaszol ! A hallgatás beleegyezés, ezt mondja a közmondás. Azt hiszem, hogy a közmondások sokkal bölcsebbek, mint az egész igazságszolgáltatási banda. Mivel tudják, hogy számosan felsorakoztak ügyeikkel a hátam mögött (többek között Te is), mint lentebb leírtam, alkudoznak velem. Én meg azt mondom, ha elkezdtük csináljuk végig. A Bíróságok jelenlegi helyzetében ez egy időzített bomba, és inkább nem válaszolnak a törvény ellenére, csak ne legyen okom beléjük kötni. Sunyi banda ! Ne várj csodákat tőlük, és főleg ne igazságszolgáltatást, ha nincs pénzed lefizetni a bírót ! Azt ,ondják, köznyelven, hogy egy másodfokú ítélet végleges, jogerős, azt a felülvizsgálati kérelmen kívűl, esetleg (gyenge társulat) soha többé nem lehet megváltoztatni. Ha egyszer kimondták az úgy van. Honnan vette ez a színtársulat (poitikai seggnyaló bíróság, akik függetlenek a politikától), hogy politikai okokra hivatkozva, Ságvári Endrét, akit szintén ők ítéltek el, rehabilitáljanak, és hol vannak a felelős bírók ! Hol az a törvény, amely szerint utólag nem bűnös valaki. Most ítélkezzenek jogszerűen, nem pedig utólag politikai segget nyalva a halottnak adjanak igazat. Szerintem az élők fontosabbak a halottaknál.
" mekkora marhaságok történnek ma a bíróságokon, micsoda ökörségek kerülnek jogerős ítéletekbe, mennnyire meg se értik a bírók, amiket mondunk és írunk nekik."
A topik épp ezért van, csemegézzünk. Ehhez az igazsághoz nekem nem kell Kendéig mennem, magamtól is rájöttem.
A www.kende.hu -n a Cikkek között - Miről nem szól a Legfelsőbb Bíróság ítélete? Az igazságról - letölthető a Ságvári ügy. Ezért még nem kellene a könyvet megvennem. De a többi miatt mégis meg kell szereznem... Alexandrától megrendelhető.
Abban tudnál-e segíteni, hogy a másik cikkének - Hazudnak-e a számok a jogszolgáltatásban? - jelent-e meg cáfolata, ha igen hol.
Föl tudnék emlegetni pár saját közigazgatási pert amelyek nem akarnak/tak befejeződni, de nyomban mazochizmussal illetnek.
Ha valaki tartósan itt marad ezen a topikon, az tényleg mazochista kell legyen. Olyan ügyvédi klikk fogadja, hogy csak az lehet. Jómagam a kritikai nézetek terjesztésében vagyok érdekelt, mert feltett szándékom, hogy a jogrendszert, ítélkezést jobbítom. Közvetlenül, vagy közvetve. Ha ehhez a mazochista bélyeget kell viselnem, rendben.
"Ha erre a könyvre sem történik semmi, akkkoor tényleg megette a ffene az egészet, akkor menthetetlenek vagyunk mindannyian!"
Jó hír, hogy Kondorosi Ferenc - a móri ügy kapcsán - kijelentette, hogy tovább kell fejleszteni az igazságszolgáltatási reformot. Ennek belátásához Mór nem kellett.(Mórral véletlenül sem akarok foglalkozni).
Visszavontam, nem mulatságos. A mazohizmusban viszont , lásd be, azért van valami.
Ekkora hihetetlen, algás baromságokat még olvasni is fáj. A gond az, hogy ez nem vita, hanem hisztérikus anyázás. Van értelme erre szép, korrekt válaszokat adni?
Nem tudom, hogy ki, és miképpen reklámozza magát, nem ezt kell nézni. A valóság tartalmat. Most nem akarok kitérni, hogy melyik törvény, mikortól, de lényeg, hogy egy beadványt, vagy másképp ebben a helyzetben, egy írásmúvet, a jelenlegi jogszabályok alapján nem alakisága (verses kötet, szépirodalmi mű, regény, vagy fellbbezés, kifogás, stb), hanem tartalma alapján kell figyelembe venni. Vegyétek figyelembe, hogy a hozzászólása tartalma miatt is felelősségre lehetne vonni. Ha bizonyítani tudja állításait, akkor nem érheti semmilyen attrocitás, elméletileg. Higgyétek el, nem fogják bántani "khmkhm"-et mert azzal még a bíróságok is tisztában vannak, hogy ők a hunyók, mondani akarom korruptak. Nekem azt mondta egy ügyvéd ismerősöm, ha nem lenne igazam, akkor már rég lecsuktak volna, a bíróság által bármilyen vádpont miatt. Egy aljas sunyi banda az egész magyar bíróság, akik nem mernek, még egy olyan átlagpolgárral sem szembeszállni, mint én vagyok ! Mindenki tévedésben van a bírók jogi tudását illetően ! Higgyétek el, hogy egyik másik bíró olyan hülye a joghoz, hogy még el sem hinnétek. Megtapasztaltam, másképp én sem hittem volna el. Én most nem akarok alpári stílusú lenni, de kénytelen vagyok. Észre vettétek, hogy egyre több a női bíró ? Ennek egy oka van véleményem szerint ! Az nyer, aki (akár társaságban is), jobban ki tudja a főnökét elégíteni, és nem a jogi tudás számít ! Ha körülnéztek az interneten számos ilyen megnyilatkozást találtok ! Tudom, és tapasztalom, hogy az én hozzászólásaimat naponta olvassák bírók, sőt addig aljasodtak, hogy meg is fenyegettek, meg mint írtam telefonon próbálnak velem egyezkedni, hogy vonjak vissza mindent, és beszéljük meg milyen ítéletet akarok. Én elhajtottam őket, hogy nem egyezkedem, ha elkezdtük csináljuk végig. Tudják, hogy az én hátam mögött is felsorakoztak néhányan. Aljaskodnak ! Pl. Kerestem a Googleban az én írásaim részlete alapján, de nem találtam ! De ez csak egy pici dolog. Mellém jön egy 120 kilós ember, és azt mondja, ha nem fejezem be, amit csinálok, legközelebb hamarabb érkeznek a gyerekemért az iskolába, mint én ! Ez az igazságszolgáltatás ! Nem, mondjuk ki, hogy maffia, és én szembe szálltam velük. Mondhatják sokan, csak beszélek ! Miért tenném ? Amúgy meg soha nem érdekelt más véleménye ilyen téren! Higgyétek el, hogy ilyen korrupt aljas igazságszolgáltatásnak nevezett banda még nem volt. Még a Kádári időkben sem merték azt megengedni maguknak azt, amit ma ! Én kívánom, hogy ne tapasztalja meg senki !
Most olvastam el Kende Péter új (Védtelen igazság, röpirat bírókról, ítéletekről című) könyvét.
Elképesztő, borzalmas! Vagy száz olyan sztori, ami mind arról szól, mekkora marhaságok történnek ma a bíróságokon, micsoda ökörségek kerülnek jogerős ítéletekbe, mennnyire meg se értik a bírók, amiket mondunk és írunk nekik.
A végén van két döbbenetes fejezet: az első a Ságvári-ügyről, Kristóf László csendőrről tár fel teljesen új tényeket, bizonyítékokat és új szempontokat, amelyek alapján szerintem igaza van Kendének: tök ciki, hogy fölmentették ezzt a Kristófot. A második viszont még sokkal rémesebb: kiderül belőle, hogy háborús bűnösök özönét menti föl ma a Legfelsőbb Bíróság, elképesztő kamuzásokkal. Nézzétek meg, ez világbotrány!
Ha erre a könyvre sem történik semmi, akkkoor tényleg megette a ffene az egészet, akkor menthetetlenek vagyunk mindannyian!
Kedves Brúder! Ebben a topikban Te raktad a csizmát az asztalra. Épp úgy csapongsz, ahogy én fogok ha majd kapuzáráshoz érek.
Mi a problémád, Amice? Az illető azt kérdezte, le kell-e bontania azt a házat, amelynek lebontására már évekkel ezelőtt - az ugyanazon telekre épített házhoz kiadott építési engedélyben - kötelezték. Ha erre szerinted létezik más válasz, mint hogy le kell, akkor légy szíves ott vitába szállni, az itteni aktuális témához ugyanis semmi köze.
Vigyázó szemed vesd a Jogi tanácsok 3667. hsz-re. De ha tévedtem volna, akkor légy szíves ott vitába szállni, az itteni aktuális témához ugyanis semmi köze.
Mulatságos egy topik ez, kis mazohista felhanggal. )))) Mintha a bíró tárgyalás után hallgatózna kicsit a tárgyaló ajtajánál, aztán szépen kiszólna az anyázó pervesztesnek. Nem kiesve persze sem szerepéből, sem stílusából. Amúgy, tényleg jól csináljátok!
Mi a problémád, Amice? Az illető azt kérdezte, le kell-e bontania azt a házat, amelynek lebontására már évekkel ezelőtt - az ugyanazon telekre épített házhoz kiadott építési engedélyben - kötelezték. Ha erre szerinted létezik más válasz, mint hogy le kell, akkor légy szíves ott vitába szállni, az itteni aktuális témához ugyanis semmi köze.
Az egyértelmu törvényi szabályozáson a bírói gyakorlat nem tud, nem képes változtatni. A bírói jogfejlesztésnek két esetben nyílik tere: ha a norma hallgat (joghézag), illetve akkor, ha a történeti, rendszertani és teleologikus értelmezés a nyelvi-logikai értelmezéssel ellentétes eredményre vezet.
(Az Európai Bíróság ítélkezésében van példa a contra legem döntésre is - de szerencsére a magyar bíróságok erre nem vetemednek. Megjegyzem: ennek egyébként is csak az LB eljárásában lenne értelme, hiszen az alsóbb bíróságok ilyen ítéletei ellen sikerrel lehetne jogorvoslatot kérni.)
Mintha kissé nagy lenne a szakadék a fenti állítások és a link között ... Ha lesz egy kis időm, szétszedem ezt a vaskalapos hittérítő szöveget.
Nézzél bele, és nem szenvedtem agykárosodást, de fél éve egy baleset miatt (nem agybaj, hanem ) a bal bokám kettétört, és szilánkosra a sarkam, nem tudtam 3 hónapig még a tolókocsiból sem kiszállni, volt időm az interneten alaposan utána nézni jogszabályoknak, eseteknek, történeteknek, véleményeknek. Vagyis elfoglaltam magam. így szereztem szert autodidakta módon a jogszabályokba, a jogszabály alkalmazók korrupt világába. Ne tapasztald meg ! Ne a saját tapasztalatodon keresztül győződj meg róla, hogy igazam van, és ezt tiszta szívből kívánom ! A bírók, ügyészek, rendőrök között vannak a legnagyobb bűnözők, de mostanában Te is hallhattál "működésükről" !
Tudod, ha valamihez nem értek, nem szólok bele. Egyébként már ilyen bíróság károsultjai (ami Te biztos nem voltál) nagyon sokan vagyunk. Ha értelmes dolgot nem tudsz leírni, akkor legalább hülyeségeket ne írj le, amiről nem győződsz meg. Ugyanis, ha tudnád, hogy több mint száz e-mailt kaptam ez ügyekben, akkor nem írnál ilyen hülyeségeket. Sokan azt hitték, hogy azért nem írok a fóromban, mert lecsuktak, kérték írjak, hogy mások is megtudják, hogy van esély a korrupt igazságszolgáltatás ellen Jelenleg 6 ügyvéddel tartom a kapcsolatot, akik igyekeznek mindenkinek ingyen segíteni. Nem tudom, hogy mit szólnál, ha Te is bíróságra kerülnél, és minden bizonyíték, mint esetünkben is, pl kétszer ismeri el a másik fél, hogy ötszázezer forintot átvett tőlünk, nem hisz neked a bíró állításaidat illetően, és szakértőt rendel ki, éppen azért mert hülye az egészhez, és a szakértői véleményt azzal utasítja el, hogy nem fogadja el, mert nem kedvező a másik fél számára, és megfenyeget, ha meg mersz szólalni kizavar a teremből, és megbüntet, akkor mit szólnál ? Sorolhatnám ! Ez a topic, mint a megnevezéséből is kitűnik, bírósági túlkapásokról szól. Ha Te nem voltál ennek áldozata, akkor meg ne szólj bele, mert nem tudod mit beszélsz ! Személyes sértéseidre meg azt tudom válaszolni, hogy legutóbb azért nem tudtunk találkozni, mert azt mondták, hogy gumiszobában vagy. Nagyon szép sárga házban ápolnak ! Mamád a folyosón sírt, nem érti, hogy abból a sok millió sperma közül miért épp pont Te győztél ! Ez vicc, amilyen vicc a Te írásod is !
Elnézést kérek mindenkitől, hogy eddig nem jelentkeztem ! De ! Az történt, hogy újabb mocskos húzásokat igyekeztek velem szemben lemüvelni, hatóságok, bíróságok, és kénytelen voltam néhány fizetési felszólítást kiküldeni. Ők hivatkoznak arra, egyrészt, hogy a Be580-581.§ szerint, csak lezárt eljárás után lehet "kártalanítást" benyújtani. Én kénytelen voltam őket tájékoztatni, hogy szerencsém van, hogy a hatóságoknak ilyen gyenge tudású fizetett szakemberei vannak, és öröm lesz őket porig alázni! Bár én nem rendelkezem jogi végzettséggel, de ügyeinket illetően autodidakta módon minden esetünkben alkalmazható törvényeket tudom, és tudom azokat alkalmazni is. A kis butákat tájékoztattam ,hogy nem kártalanítást, hanem kártérítést kérek, és perelem be őket a Pp.2.(3), illetve a Ptk.349.(1). Ptk 355.§, hivatkozom jogalapomat illetően, nem pedig a Be. általuk írt rendelkezéseire ! Most a hatóságok megálltak, és lepadlóztak, ugyanis egyrészt ésszerű határidőket ulasztottak, másrészt indítottak egy büntető eljárást ellenem a bíró megsértéséért, amiért szórólapon kerestem a hozzám hasonlókat, amiért én természetesen a Btk.233.§. alapján hamis váddal kínáltam meg a bírót ! Erre a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság (aki a nyomozást végzi a Hajdú Bihar Megyei Főügyész asszony felbujtására), azzal "válaszol", hogy megtagadja tőlem az Alkotmány 57.§.-ban (is) rögzített "védekezéshez való jogomat" indokként pedig azt hozzák fel, mert nincs jogi képviselőm, ezért jogom sincs a védekezéshez. A nyomozónak parancsba adták, hogy cél az én megbüntetésem !(Magyarul nem kaptak jattot a kirendelt ügyvédtől). Az engem megillető Emberi jog, I fejezet.13 cikkely, mely szerint engem megillet a hatékony orvoslás, még ha az elkövető hivatalos személy is volt, nagy ívben leszarják ! A helyett, hogy vizsgálták volna, hogy a szórólapon leírtak megfelelnek e az igazságnak, melyet többször követeltem, nem tették meg. Leírtam azt is, hogy "a rágalmazás" alapját képező szórólapon leírtakat a Btk.182.§ szerint igazolni tudom. Megtagadták, hogy bizonyíthassam ezt, és voltak olyan hülyék (hála istennek), hogy ezt le is írták ! Más egyéb is történt, de túl hosszú ! Telefonon keresztül próbálkoznak velem alkudozni, hogy ők befejezik az eljárást, ha én visszavonom fizetési felszólításomat, stb. Meg hát mégis szégyen, legalább fogadjak ügyvédet, mert nem lehet azt megengedni, hogy jogi képviselő nélkül egy hatósággal, bírósággal szemben nyerjek. Mit szól ehhez az így is igazságszolgáltatásban nem bízó ország. Mi lesz itt azután, ha én nyerek, stb. Mivel tudom, hogy milyen "eljárásokra" számíthatok ezek után, tájékoztattam mindenkit, hogy minden eljárásról kép és hangfelvételt készítek, az Alkotmány 57.§ hivatkozva, magáncélra. Leszarom a személyiségi jogaikat, fontosabbnak tartom a tisztességes eljáráshoz való jogomat, legfeljebb majd pereljenek. A legröhejesebb az volt, amikor tájékopztattam az Ütv.5.§ alapján egy bíró ügyét, ellene eljárás lefolytatásához, mivel hamis vád miatt van ellene büntető eljárás, kizárólag az Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak van köre nyomozást végezni. Dehát a jogszabályok nem tudása, főleg egy Főügyészség részéről, nem mentesít a felelősség alól. Így az engem ért zaklatások, illetve a Btk.257.§ szerinti közérdekű bejelentő üldözése bűncselekménye miatt, melyet a Hajdúszoboszlói Városi Rendőrkapitányság, és mint társtettes a Hajdú Bihar Megyei Főügyészség követett el, peren kívűl 2 millió forint nem vagyoni kártérítésre szólítottam fel őket egyetemlegesen ! Meg vannak őrülve ! Szerencsére saját hazugságaikba gabalyodtak bele ! Ajánlom mindenkinek a www.korruptorszag.tvn.hu honlapot ! Másrészt elértem, hogy volt olyan ügyvéd, aki már tőlem kért tanácsot ?! Akik elküldték ügyüket nekem, még mindig vizsgálódnak az ügyvédek, nagyon úgy tapasztalom, hogy az lesz a vége, hogy egy pertársaságot hozunk létre a sok ügy miatt, perelünk, és az alperes a Magyar Állam lesz, illetve annak igazságszoolgáltatási apparátusa ! Várom továbbra is bárkinek a bírói jogkörben okozott kár iránti igény leírását, és amennyiben tudok segítek, mint tettem is, bár nem tudok személy szerint csak az ügyek felében tanácsot adni, és a segítő ügyvédekről nem nyilatkozhatok határidőt illetően ! Most kell a vasat ütni, most nagyon a helyén a porban van az igazságszolgáltatásnak nevezett társulat !
Tanulságos az alábbi történet. Főszereplője egy lelkes bíró :)
Háttér: Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv.
22. §(2) Az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia.
37. § Az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványban javasolni kell a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes vagy részbeni megsemmisítését.
38. § (1) A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.
941/B/2004. AB végzés
Az Alkotmánybíróság ...11/1997. (II. 18.) BM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja. ...
2. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az indítvány nem tartalmazza az alkotmányellenesség alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés megjelölését, és az még a bírói kezdeményezés tartalmából kiindulva sem konkretizálható. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. §-ának (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló okot tartalmaznia kell. Az indítvány tartalmára meghatározott követelménynek eleget nem tevo indítvány - a fentebb ismertetett hiányosságra tekintettel ilyennek minosül a jelen eljárás szerinti bírói kezdeményezés - érdemben nem bírálható el. (668/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1413, 1417.; 1109/B/2001. AB határozat, ABH 2004, 1924, 1927-1928.) Ezért az indítványt - figyelemmel az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérol és annak közzétételérol szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § d) pontjára is - az Alkotmánybíróság visszautasította.
Valaki elmagyarázhatná neki a formai kellékeket.
Jószándékú volt a bíró, ez vitathatatlan. De a felperes számára a történet több mint banális.
Csak szeretném megdícsérni a moderátort, remek munkát végzett, sikerült kivenni vagy 60 kommentet reggel óta, és még a gondolatmenet sem vesztett a követhetoségébol... Bár ez lehet h a gondolatmenetet minosíti, nem a moderátort. Órabérben vagy egyébként, vagy teljesítménybérben a törölt kommentek számától függoen?
Találtam még valamit:
Az 1976. évi 8. tvr. - Az ENSZ Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. dec. 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről III. Rész 19. Cikk
2. pont Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra; ez a jog magában foglalja mindenfajta adat és gondolat határokra való tekintet nélküli - szóban, írásban, nyomtatásban, művészi formában vagy bármilyen más tetszés szerinti módon történő - keresésének, megismerésének és terjesztésének a szabadságát is.
3. pont Az e cikk 2. bekezdésében meghatározott jogok gyakorlása különleges kötelességekkel és felelősséggel jár. Ennélfogva az bizonyos korlátozásoknak vethető alá, ezek azonban csak olyanok lehetnek, amelyeket a törvény kifejezetten megállapít és amelyek
a) mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, illetőleg
b) az állambiztonság vagy a közrend, a közegészség vagy a közerkölcs védelme érdekében szükségesek.
A művek szó megfejtése a 2. pont lehet.
A cenzúra szóra keresve jogtáram 0 találatot ad: az nem jogi kategória. Prókátor mégis morog, amikor fölveti a cenzúra lehetőségét. Tudnia kellene - ügyvéd foglalkozású - hogy hozzászólásából bármikor törölhetnek, azt nem reklamálhatja: ne menjen máskor arra a topikra. Mégis morog. Füstkarikagyáros is.
Bakos a moderációra is ad értelmezést: önuralom, mértéktartás, tartózkodás.
Moderálás: mérséklés, csökkentés.
Az Egyezségokmányból pedig hiányzik, hogy az elektronikus szólásszabadság a fórumtulajdonos (politikai) szempontjai szerint korlátozható. Sőt. Egyenesen a törvény szót használja, 3. pont.
Korlátozás márpedig van, amint azt minden fórumszabályzat tartalmazza is.
Felvetődik bennem: a Kossuth téren - közterület - ha a gyülekezési jog esetleg nem is korlátozható, a véleménynyilvánítási szabadság talán igen. Mi a különbség a között, hogy a fórumtulajdonos korlátozza a hozzászólót, mondván menjen máshová szólásszabadságot gyakorolni - kizárás -, vagy az állam mondja azt, hagyják el a teret ugyanezen okból - ugyancsak kizárás. A szólásszabadság jogát elvégre bárhol máshol is lehet gyakorolni.
A résztvevők elfogadják a fórumszabályzatot. Abban azt is elfogadják, hogy politikai okból is korlátozhatják őket, hiszen indokolás a moderációhoz nem is szükséges. Ez a kitétel nem jogellenes-e az Egyezségokmányban foglaltak miatt?
Ez miért érdekel ? Az Idegen szavak szótárának nincs normatív tartalma. Amúgy - jogi szempontból - valami nem a hordozó eszköztől válik "irodalmi művé", hanem tartalma alapján. Nem tudom mi a konkrét probléma, de valószínűsítem, hogy valami szerzői jogi gond van. Ha többet elárulsz, lehet, hogy mi is többet tudunk mondani.
Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. (1986)
cenzúra lat 1. a nyomtatásra szánt irodalmi, művészeti, film- stb. művek előzetes (néha utólagos) politikai szempontú felülvizsgálása;
A definíció művekre vonatkoztatja. Nem tudom, ide kell-e érteni az elektronikus úton terjesztett, vagy létrejött alkotásokat is? És amely alkotások kiesnek a művek kategóriából? Mi az, hogy művek?
