Minden (volt) bányásztelepülésen ismerték és használták. Talán a bányászat volt a legnagyobb mértékben tele német kifejezésekkel. Van is német-magyar bányászati szakszótár a Neten.
Srácok, mit jelent pontosan a "sihna" (régi magyar) szó? Miért nem találok erre semmit a neten? Nagy vonalakban érteni vélem, valami "bányászműszak" lehet - Jókainál is előfordul a Fekete gyémántokban (a filmben legalább egyszer elhangzik), de ilyen szót nem ismer a web...
Jól látom én itt, ezen a képen (rendszámos topic), hogy a Rákóczi úti villamosoknak a Huszár/Berzsenyi utcánál IS, és a Szövetség utcánál IS volt megállójuk? Az megvan, hogy ebben az időszakban a Baross téren a körforgalomhoz viszonylag közel, a Rottenbiller utca és a Bethlen Gábor utca között volt a következő, aztán még a Verseny utca előtt is egy, a Thököly úton, a Keleti indulási oldalában (vagy itt csak végállomási forduló volt?). Ez így összesen négy, elég közel levő megálló... :-o
A másikra, a kisföldalattis felvetésemre tud valaki választ? Napok óta kutatom az "irodalmat", de az arcanum archívumában sem találtam eddig cikket a napilapok híreiben erről. Pedig annyira élénken él az emlékeimben, hogy ennek a három állomásoknak a (Hősök tere felőli) végében az átépítésekor ki lehet látni a felszínre. És ha ez valóban 4-5 évvel a vonal meghosszabbítása előtt történt, ekkor már tudni kellett, hogy az új szerelvények milyen hosszúak lesznek. Holott arra találtam információt, hogy a Ganz-szerelvényeket 1971-72 körül kezdték tervezni/építeni...
Igazad lehet. Miután - én is írtam - a golyók nem tudják, hogy az előző húzáson mi jött ki (akár aznapi előzőn, akár 1 vagy 10 évvel korábban), ugyanakkora esélye van egy adott számkombinációnak minden húzásnál, mint bármelyik másiknak...
Azért nem, mert te nem hat (hét) bizonyos számot akarsz kétszer eltalálni (nem fix számokkal akarsz két egymás utáni héten legalább egy hatost), csak még egyszer szeretnéd mindig a múlthetieket. Magyarán az első héten tök mindegy, hogy mit húznak ki, te azt fogod a következőn megjátszani. Innen meg pont akkor a a valószínűsége, mint egy "sima" hattalálatosnak.
Annak, hogy minden kihúzott számot egyszer eltalálok, a valószínűsége 1:6 724 520. [(35*34*33*32*31*30*29)/(7!), hiszen a sorrend mindegy]. Annak, hogy még egyszer, nem ennek a négyzete? Csak kérdezem...
Ha jól számolom, akkor tényleg nem sok. Az előző hét adott, azzal nem foglalkozunk, csak a második hetet nézzük. Hat szám egyezik a hétből, akkor az első húzásnál 7, a másodiknál 6, a harmadiknál 5, stb. lehetőséged van, hogy "jó" szám jöjjön ki. Ez 7*6*5*4*3*2 jó lehetőség, azaz 7!=5040.
Az összes lehetőségek száma meg a hat húzás alatt 35*34*33*32*31*30. Ez 1169 millió. A valószínűség tehát 1:4 millióhoz.
Mint az közismert (nem, Safranek nem gúnyolódik, legalábbis ezen a topikon nem), a "kisföldalatti" 1972-73-as átépítésekor a három legrövidebb (23,6 m-es) állomását, a Bajza utcát, a (Kodály) Köröndöt és a Vörösmarty utcát meghosszabbították az új, 30 méteres csuklós szerelvények miatt. Azonban sehol nem találtam a neten arra utalást, hogy ezt _pontosan_ mikor végezték el. Emlékeimben él az a megfigyelés, hogy az említett megállóknál a felszínre ki lehet látni a "napvilágra" az egyik végében (amikor a födémet elbontották), de ennek 1967-68 körül kellett lennie, mert akkoriban voltam "napi vendég" a földalatti vonalán (óvodába járás miatt).
Tehát a kérdésem: lehetséges-e, hogy az állomásokat már ennyi évvel korábban kibontották a hosszabbítás miatt? A gugli ebben nem igazán "barátom", a metrós oldalakon is csak annyi információt találtam, hogy az átépítéshez, hosszabbításhoz kapcsolódóan ezt a három állomást szerkezetében meghosszabbították.
[A későbbiekre, az új, csuklós szerelvények 1972-73-as felszíni próbajárataira a Bosnyák tér és az Örs vezér tere között már szintén határozottan emlékszem (utaztam is az új szerelvényekkel ott) - de ez egy másik történet...]
Mekkora esély van arra, hogy a skandináv lottó heti két (kézi és gépi) sorsolásán _szinte_ ugyanazok a számok "jönnek ki"?
Tegnap ugyanis ez történt.
A két sorsolás nyerőszámai:
1. húzás: 3, 4, 10, 17, 29, 31, 33.
2. húzás: 4, 10, 17, 18, 29, 31, 33.
Szóval, csak abban különbözik a két "véletlenszerű" húzás, hogy a második "sorsoláson" a 3-as helyett a 18-as "jött ki". Na, most akkor mit gondoljon az ember a "szerencséről"? :-/
(Értem én, hogy a golyók nem tudják, hogy az előző héten/húzáskor melyik lett kihúzva már, tehát ugyanakkora eséllyel játszik mindegyik, de ez azért valahol ... hmmm ... furcsa ...)
Tatabányán is. Csak akkor nyitották ki, mikor az úri közönség leszállni akaró része leszállt; akkor rögtön össze is keveredett a felszállni kívánókkal. Olyan tumultuózus jelenetek alakultak ki, mint az Úttörővasúton. Aki jobban tudott könyökölni, az jutott előbbre, mint az életben másfelé is. Ezt néhányszor átéltem, aztán rájöttem, hogy a bekerített részen kívül is lehet várakozni.
"vidéken kisebb pályaudvaroknál, még a hatvanas évek végén is zárt volt a peron."
Szegeden biztosan zárt volt a hatvanas években Onnan néztem, hogy húz ki a Pest felé induló gyors, amire fel akartam szállni. Hű de vacak érzés volt :(
Azta...! És tényleg, köszi! Nem tudtam valahogy elszakadni a Szentendrei út torkolatától, annyira közelinek látszik a "túlvég". Jó teleobjektívjük volt már akkoriban... :-)
Az 1874-óta folyamatosan Tavasz utca. A képen pedig két szóból álló utcanév látszik. Az eredeti kép jobb oldalán levő házsor pont az Árpád-híd felhajtójának helyén lenne.
Segítenétek? Ebben a hozzászólásban (Régi magyar rendszámok) az első képen a koda taxi hol áll éppen szerintetek? A szemben levő épület szinte egyből beugrott, de nem tudom hova tenni a látószöget... Hol állt a fotós?
Még a '70-es években gyerekként úgy emlékszem, hogy például Püspökladányban a "kapus" irányította a peronra való kijárást, oldalra elhúzható korláttal.
Nem tudom mikor szűnt meg, később már nagyon ritkán jártunk a nagymamámhoz...
A peronkapunál oda-vissza ellenőriztéek, Vagy peronjegyed volt, vagy tényleges utazási jegyed.Azaz a kikisérők, és a várók fizettek. Valakik kiszámolták, hogy ezt a rendszert nem érdemes fenntartani, eért megszünt, de vidéken kisebb pálaudvaroknál, még a hatvanas évek végén is zért volt a peron. Csak a vonat érkezése indulása alkalmával lehett kimenni.
Pl Balatonalmádi vasút állomás képein a fortepanon lehet a korlátot, lánckorlátot látni, 62-ig, után valamikor megbonttoták. A Körút felőli balsarki kapu a Nyugatonál, éjszakai portás volt éjféltől ötig a hetvese évekbben is. Ritka eset, de hozzánk vezető kaput egyszer bezárták, (ma a wetendcitycenter van a helyén) és személyivel, ott tudtam hazamenni.
"Az utasok a vonat vasútállomásra beérkezéséig nem léphettek a peronra, a váróteremben kellett tartózkodniuk. A váróterem peronkapuját a peronőr nyitotta ki, a peronra csak az érvényes menetjeggyel rendelkezők léphettek, ha valaki egészen a vasúti kocsiig szerette volna kísérni hozzátartozóját, annak külön peronjegyet kellett váltania. A csomagokat hordár segítségével szállították a vonat poggyászkocsijáig.
A vonatról leszállás után a kalauz által a vonaton kezelt menetjegyet a peronkapun kihaladva át kellett adni a peronőrnek."
Mikor szűnt meg ez az "intézmény"? Emlékezetemben nem szerepel a peronjegy, holott a hatvanas évek közepétől gyakran megfordultam pályaudvarok, vasútállomások peronján, amúgy nézelődési célzattal. 1962 körül még működött(?), az akkori októberi Nyugati pályaudvari baleset leírásában (az állomásra betolt vonat kifutott a Lenin körútra, kidöntve, áttörve a pályaudvar homlokfalát) említik, hogy az állomási kapus peronjegyet adott el az egyik délutáni vonathoz az utasokat kísérő családtagoknak.
Húúú, nem gondoltam, hogy a "világ végén" is van még ilyen vasasztal. Eddig csak a néhány "városit" ismertem; most már jó lenne összeszedni mindegyiket ("katalogizálni"), mert kezdem elveszteni a fonalat...
1. XIII., Népfürdő utca, a Viza utca környékén (félig "elsüllyedve")
2. XIII., Lehel utca, a Dózsa György út sarkához közel
3. XIV., Vezér utca, a Komócsy utcához közel
4. XIV., Füredi utca, a Vezér utcához közel
5. XIV., Rákospatak utca (valahol a Czobor utcánál? ezt már elfelejtettem...)
6. XII., valahol a Svábhegy környékén (Szépkilátás út?)
Azt hiszem a témára kellene térni. Ez itt a Budapest anno... topic, nem más!!! Keressetek magatoknak valami megfelelőbb helyet, mert ez itt nem a ti témátokkal foglalkozik!
Mondtam én egy szóval is, hogy neked tetszeni kell, vagy nem kell tetszeni? Felőlem kiteheted az ágyad fölé poszterként, ha örömet okoz. Egyet viszont nem tehetsz meg: nem minősítheted az ízlésemet, főleg hogy nem is ismered. Hála istennek nem vagyunk egyformák, ismerek olyan embert, aki szereti a répafőzeléket. Meg olyat is, aki képes megenni a pacalt.
Amúgy attól, hogy valami régi, attól még éppenséggel lehet ronda, vagy giccses, nem kell feltétlenül és mindenkinek könnybe lábadt szemmel csodálni. Amúgy sem árt a dolgokat a helyükön és környezetükben szemlélni. Képzeld el, nekem tetszik a Mester utca körút felőli vége a nem tudom milyen stílusú házaival. Ugyanakkor tetszik a Wekerle telep is az idétlen városszerkezetével, meg a népieskedőpolgári, vagy mifene stílusával. De éppenséggel nem találom csúnyának a Pillangó utca környékét sem a maga szocialistagót stílusával.
Leginkább talán a Bauhaus stílus (jelentsen bármit is) jön be, meg a letisztult funkcionalitás, egyenes, szögletes szerkezettel. Ugyanakkor volt szerencsém irodai környezetben használni olyan székeket, amelyek a Breuer Marcell féle krómozott csőbútorok klónjai voltak - túl azon, hogy szerintem ronda, állati kényelmetlen is, üldögéljen rajta, akinek hat anyja van.
Egy Habsburg, a családja miatt úgyis "cipeli" magával a múltját, akár királyfiból lett "européer", akár nagykövet (egy "magyar" Habsburg Párizsban!) vagy autóversenyző...
(Persze mindig jól jöhet egy "Habsburg-kapcsolat")
Valójában semmit nem tettek (igazából nem is tehetnek) jóvá (bármennyire is "tiszteletreméltók"), abból, amit az elmúlt évszázadokban az őseik hatalmi céljaik miatt elkövettek...
Ráadásul Ottó díszpolgársága miatt pont mi léptünk egyet vissza bármilyen "megbékéklés" is van ("hol sírjaink domborulnak").
Esztétikailag valami lehet nagyszerű, de az üzenete már kérdéses. És a meghatározónak szánt épületek, szobrok, emlékművek, stb. esetében legtöbbször óhatatlanul ott van a "mögöttes" tartalom...
Hentzi-ről mi is csak annyit tanultunk, hogy "lövette Pestet" és elesett a budai ostrom során.
Osztrák szempontból hősi halott, így a Bach-korszakban szinte kötelező, majd a Monarchia idején elvárható volt, hogy legyen emlékműve...
Ahogyan Haynau már szerencsére nem....
Ugyanakkor kellene végre egy "határ", amit nem kellne átlépni az ilyen ügyekben.
Ha pl. nemzeti kérdés a Szabadságharc vagy a törökellenes küzdelem, akkor nincs helye a dolgok túlzott szépítésnek a mai "barátság" érdekében. Legyen határozott álláspont, de lehetőleg nem bántó. Ez is valahol a "nemzeti öntudat" része, ha már annyit hivatkozunk rá.
Persze ez sokszor nagyon kényes dolog, gondoljunk csak Thökölyre (ha már budapesti szobor), aki alapvetően török "zsoldban" állt, mégha jórészt a magyar önállóság érdekében is tette...
Határozottan nem emlékszem, hogy a Hentzi név elhangzott volna történelem órán a gimnáziumomban. Most hallom először a nevét.
A negatív személyeket/csoportokat amúgy is külön tudom választani az építészettől. Pl. utálom az egyházat és a papok többségét, de szívesen megnézek egy szebb régi templomot kívülről vagy akár belülről is.
Na, azért álljunk meg egy pillanatra a "historizálás", meg a "történelmi nosztalgiázás" dolgában!
Az egyértelmű, hogy a történelem legtöbbször nem csak fekete vagy fehér.
DE Szulejmántól Mária Terézián át Ferenc Józsefig és immáron Hentzi-ig lassan mindenki "elfogadható" történelmi figurává válik, aki éppenhogy ellenünk tett...
Ettől függetlenül a magyar történelem részei, de a helyükön kell őket kezelni: pl. jórészt Szulejmánnak "köszönhető" az önálló magyar államiság megszűnése évszázadokra, a máig ható társadalmi, gazdasági lemaradásunk, az etnikai viszonyok totális felborulása a térségben, stb...
Azért vannak mindig vadhajtások is ilyen ügyekben. Ma már talán senki sem emlékszik arra, hogy a rendszerváltás kezdetén komolyan szó volt arról, hogy március 15-én az akkori Magyar Rádió ne játszon bécsi muzsikustól semmit. Ennek pont a másik oldala pedig az volt, amikor Habsburg Ottó Gyula díszpolgára lett: http://epa.oszk.hu/00800/00804/00207/35479.html.
(Adalék: az aradi vértanúk többségét Gyulán tarották fogva a hadbírósági eljárás előtt...)
Minden esztétikai polémia ellenére sem lehet pont ebben az esetben csak úgy Petőfivel "kicserélni" az említett tábornokot.
Ezek mik voltak? Gondolom már nincsenek meg. Szubjektív, hogy mi a giccs, de én bizonyos esetekben szeretem a giccset.
Nagyon sok budapesti épületre lehetne rámondani, hogy giccs, akár a Parlamentre vagy a Halászbástyára is. Vagy a lemásolt Vajdahunyadi várra. Ettől függetlenül ezek nagyon sok embernek tetszenek, beleértve a turistákat is.
Akárhogy is nézem, elég giccses egy kulipintyó. Bár egy Karl Pfeffer-Wildenbruch emléktáblát beletenni éppen jó lenne. Már csak hogy maradjunk stílusosak.
A tartalmát ki lehet cserélni, mint ahogy a Hősök terén is kicseréltek pár szoboralakot. A formája lenyűgözően szép volt, kis módosításokkal, átnevezéssel szívesen látnám újra. Szerintem nincs még egy ilyen szép emlékmű Budapesten, csúnyább viszont van több száz.
Az első gyönyörű, a másik kettő az én ízlésemnek már nagyon modern. A maiakhoz képest persze még ezek is kiemelkedőek.
Számomra az 1910-es évek volt az utolsó évtized, amikor még TÖMEGESEN születtek szép épületek. Az első világháború után megváltozott valami, habár utána is épültek szép épületek, csak egyre kevesebb.
Mellette a "székesfővárosi kislakásos bérház" (ma Dózsa György út 138-142), Rerrich Béla "mértani kertépítész" (1881-1932, a szegedi Dóm teret övező "Nemzeti Pantheon" oszlopcsarnokának tervezője). A Tüzér utcai oldal (tulajdonképpen ez a tömb frontja, a Dózsa György út felőli csak mellékbejárat!)
Aréna (Dózsa György út) 152., a "Népszálló", más néven "Lordok Háza", Schodits Lajos (1872-1941) és Eberling Béla (1881-1954) műépítészek tervei alapján (a földszinti előtérben Zsolnay-kúttal)
Talán a formája miatt nevezik így. Hihetetlen, hogy milyen modern épületek voltak már 1912-ben is. Persze nem az a hipermodern, de mégis valahogy... és ennek ellenére esztétikus.
Van Kispesten, az Ady Endre út és a Hungária út sarkán (a Wekerle-telep szélén)egy rendőrség. A kérdések erre vonatkoznak.
1. Ismerős szerint "Bagolyvár"-ként is ismert a környéken, kérdése, miért. (Szerintem: minden hasonló, "sokemeletes", tornyos épületet így neveztek, mivel olyan magas - a környezetéhez képest -, hogy ott már csak a baglyok tanyáznak...)
2. Állítólag (a helyén?) valamikor lovarda volt. Ezt még nem hallottam, de lehet, hogy a 100+ évvel ezelőtti megépítése előtt tényleg az volt ott?
1. Békásmegyer, Csobánka tér 2. "Desszertház" édességbolt.
Minden édesség amit keresel kapható - A Korfu kocka csak dobozzal (20 vagy 25 db.) - ismerem a tulajdonos hölgyet. Hívd fel és mindent - akár időpontra is rendel - megkapsz.
(hivatkozz Szerdahelyi József névre) - Telefon: +36-20-395-86-18.
2. Bécsi út-Vörösvári út sarok - GOBUDA(Eurocenter volt) - nyílt benne egy Stühmer mintabolt. Ott is van minden a hölgy szerint.
Arany desszert... Ezüst desszert... Korfu kocka...
Évekkel ezelőtt még lehetett kapni (=hozzájutottam, viszonylag kevés utánajárással - a Stühmer gyártotta utoljára), manapság nem találok sehol. Pedig nagyon szerettem, szeretem mindegyiket. Van még egyáltalán, van még valahol?
"Valamikor rendelet is volt a légoltalmi helyek kialakításáról."
Apám mesélte, hogy Albertfalván az Abádi téren ástak, részben "társadalmi munkával" egy óvóhelyet. Aztán a kisbíró rendszeresen kihirdette, hogy a szülők ne engedjék a gyerekeket az óvóhely tetején ugrálni, mert beszakadhat.
Valamikor vagy 10-15 éve olvastam egy összefoglalót a magyar honi légvédelemről. A II. világháborúban volt rá szükség, az utolsó pillantokban építették ki az ovóhelyeket, 42-43-ban nagyon szorványos orosz, angol berepülés volt. Gyakorlatila 44-március 19 után jelennek meg az amerikaik, és az angolok, némi orosz repüléssel. Valamikor 41 tájékán kezd az ország felkészülni, de szinte csak az utolsó pillanatban lesznek készek az ovóhelyek, figyelő heelyek, radar felderítő, és vezető rendszer a tüzérségnek, és a honi vadász repülő ezrednek. Pl nagyapám házát talán a 2 bombáró napon találják telibe. A család, az alkalmazottak, i vh-ra hajazó érokban, és földalatti bunkerekben vészelt át veszteség nélkül.
Ezeket a megfigyelő helyeket előre gyártották. Ki kellett szállítani, telepíteni.
"Egyszemélyes állás. Megtalálható: III. ker. volt Gázgyár területe. Jégtörő útról lekanyarodva a Duna part felé."
"Újra meg újra visszatérő téma. Ez nem állás, nem géppuskafészek. Ez egy légvédelmi figyelő-előrejelző bunker. Innen (mellőle) figyelték a Fővárost északról megközelítő bombázó kötelékeket. Ha támadták a megfigyelőt, behúzódhatott ebbe a fedezékbe. Egyébként az előrejelző rendszer olyan kitűnően működött, hogy a lelőtt és fogságba esett szövetséges hajózó személyzet el volt képedve, milyen pontosan tudták a magyarok, mikor jönnek a "kollégák"."
Rengeteg ilyen van, volt az országban. 42-44 tájban készültek. Vasút állomásokon, itt villamos végállomáson emelyek távol voltak az emberek többségétől, ahol kis létszámú dolgozó volt jelen, ott használtak ilyen kiucsit. Ebből nem kiőttek, hanem kellet a levegő a bent szorongóknak, meg világitás is ad.
Mintha más nyílás nem is volna rajta. Olyan, mint egy periszkóp, csak a tükörképek helyett fel lehetett kúszni belül a kukucskáló nyíláshoz. Talán óvóhelyhez tartozott, annak a kinövése
Valamikor rendelet is volt a légoltalmi helyek kialakításáról. A mi házunkban is van, szabályosan előtér, kötöző, és a viszonylag nagy tartózkodó, aminek egy betonlappal védett pinceablaka volt, annak is vastag vasajtaja
Sokáig azt hittem, hogy védett lőállás, aza bunker, de inkább légoltalmi menedék lehet.Kevés számú embert, kiskaliberű gépfegyver tüze, kisebb bombák találata, és nagyobb bombák repesze hatása ellen védtek szerintem.
Ilyen volt eredetileg Ősbudavára skanzencsoport a Vásosligetben. Egyre nyugatabbra az épületek. Tégla, kő, beton helyett egy fa vagy acélváz ami kívül-belül valami lemezzel, deszkával általában be van burkolva és a kettő között valmi kitöltő anyag található. Jellemzően hőszigetelés. Fajsúlyra lényegesen könnyebb, építeni szárazon lehet, nem kell víz hozzá. Kicsiben egy újságos pavilon, lakókocsi, nagyobban egy családiház, raktár, csarnok, de akár felhőkarcoló is. Ellentéte a nehéz (kőműves) szerkezet. A Kádárkockáktól kezdve a volt Domus áruházig. És lehet keverni a kettőt értelemszerűen, tehát nem könnyűre a nehezet, hanem nehézre vagy nehéz mellé a könnyűt. Mint egy svábhegyi "svájci" villa.
A kisföldalatti házikóit a húszas években bontották el. Kb. 30 év alatt elkorhadtak, ráadásul besötétítette a lépcsőket-balesetveszély, akadályozta a szellőzést, ezért szüntették meg. Dzépek voltak, de úgy 100 éve praktikus döntést hoztak.
Sajnos ha nem egy könnyűszerkezetes kulisszaépület lenne, horror összegbe kerülne. Nem véletlenül nem látjuk továbbra a vámszedő házakat sem. Közműépítés, útépítés után lehetne csak gondolkozni rajta milliárdok elköltését követően.
A régi Feszl épületek azért lettek elbontva 1936 körül, mert a villamos aluljárónak kellett a hely. Egy kép, amikor már bontják ezeket. Szóval még a vámszedő házak esélye is közel nulla.
Nagyon jellegzetes a Bakáts utcai sarokház hármas balakaival, mely ma is ugyanúgy néz ki.
Az előtérben látható csarnokok azonban már a harmincas években eltűntek és modern "bauhaus" lakónegyed lett az akkor kialakított Gálya utca. Az üres foghíj meg talán a hetvenes években épült be ezzel a ronda házzal.
Sajnos a modern jelző az egyszerű egyhangúság végletes kihajtását is tartalmazza. Pont azt, amit az életben minden területen minél jobban elkerülünk. De ez világjelenség. A régi Pest-Buda/pesten is épültek sorminták, de akkor nem akartak velük a középpontba beférkőzni. Pl. Újépület, kaszárnyák, gőzmalmok.
Igen, jobban néz ki a Bazilika a "látványkiszabadítás" után, csak a modern irodaházat nem kellett volna oda tenni. Nincs baj a külsejével, teljesen korrekt, egyszerűen csak nem illik oda. Mint ahogy a Mátyás templom melletti Hilton szállodától is frászt kapok. Szekunder szégyent érzek, ahányszor csak meglátom.
A Tabán más tészta. De itt 3 ház, a bazilika látványkiszabadítása miatt. A Halászbástya alatt 2 villa, a Fortuna ház udvari szárnya, a Rudas fürdő déli szárnyának emelete 1942-ből jut hirtelen eszembe. Továbbá 1936 körül az óbudai Királydomb házai.
Azt tapasztaltam, hogy február 20.-a után már nem nagyon szokott komolyabb hideg (-10/-20 fok) előfordulni, pláne tartósabb ideig. Úgyhogy még kb. 1 hónap van, amikor rezeg(het) a léc, de szerencsére egyelőre nem jeleznek előre nagyobb hideget. Felmelegedés van, egyre enyhébbek a telek. Fűtés szempontjából ez előnyös, kártevők szempontjából nem. Van kertem, nyáron rengeteg a poloska és egyebek. De havi egy rovarölős permetezéssel vissza lehet szorítani a kártevőket egy kicsit.
Csak az a baj, hogy az a márciusi-áprilisi pár nap, esetleg egy hét bőven elég arra, hogy minden gyümölcs elfagyjon. Főleg, hogy ezekben nyúlós-nyálkás telekben túl meleg van ahhoz, hogy a növények rendesen nyugalmi állapotba kerüljenek. Arról nem is beszélve, hogy minden sokkal előbb kezd rügyezni meg virágzani, így pont a legsérülékenyebb időszakban kapja el a fagy. Én inkább lapátolnék, meg sapkát viselnék, bár ez utóbbit ritkán szoktam
Ami márciusban jön, az már nem tart ki sokáig. Emlékszem a régi telekre, mikor 2 hónapig irtó hideg volt és a koszos hó várta, hogy elvigyék a Dunába végre.
Nekem a hideg meg a hó egy cseppet sem hiányzik. A meleg sokkal kevésbé zavar, mint a tartós hideg, csúszós utak stb.
Szintén zenész, ezért az itteni klímát jobban is bírom, mint nyáron otthon. Most pl. napsütéses -5°C van, nincs szél, de el kell takarítsam a havat a beállóról. Nem sok, lehet tán 15 cm?
Valamit számít a vastag fal de egy valós szigeteléshez képest minimális a hatása. Továbbá a falak és ablaktokok közötti hézag is erős hőhíd. Sajnos gyökeres, nagyságrendileg jobb eredményt ezeknél a régi házaknál nem lehet elérni. Ráadásul ahol több tulajdonos van, ott szinte lehetetlen egységes álláspontra jutni.
Itt egy állatorvosi ló a Wekerle telep, Határ útról. Épp pirosat kaptam. Az egyik maga fölött a tetőt újította föl a sarokrészen, a másik nem várt tovább -jogosan- a hőszigeteléssel. Még a homlokzati tagozatokat is felrakta! Nem ritka az ilyen megoldás. A helyben előállított mészhomok téglák elég rossz hőszigetelésűek.
Egy szép belvárosi házban azonban még ez is lehetetlen, nem marad más mint a költözés. Ez is egy ok, a lakossági kiüresedésre.
Azoknak a régi házaknak nagyon vastagok a külső falaik, jól szigetelnek. Nyáron viszont hűvösek, nem kell légkondi. Mindössze le kell cserélni a huzatos ablakokat, máris nem lesz horror a fűtés költsége.
Szűk. A lakásbelső lehet bármekkora. Ámbár szomszédokból a 6-12 helyett 20-40 van. Ez már a megérkezésnél látszik a viszonyokon. Még hamarabb, kocsival. Egy fszt-i garázs, előtte kifutóval összehasonlíthatatlan. Kilátás. Belső udvar, szemközti házsor helyett pl. Svábhegy, János hegy, Hárshegy panorámája. Ismét lépcsőház: kimenve onnan nagy kert az enyhén más jellegű, illatú járda helyett.
A fentiek révén amikor sokan megtehették, váltottak. Ez is a kiürülés egyik összetevője. Nem véletlenül lett annyi belvárosi polgári nagy lakásból iroda, fogászat, szálláshely.
Semmi bajom nem lenne a Hilton szállóval, ha nem a Budai várnegyedben lenne, a Mátyás templom és a Halászbástya mellett. Pár száz méterrel vagy 1-2 km-rel odébb teljesen elviselhető lenne. A turisták is a régi épületekre kíváncsiak, nem a modern förmedvényekre. Olyat otthon is látnak eleget.
Mit értesz szűk, zajos élettér alatt? A rokonomék 9. kerületi lakása pl. 120 nm-es, 350 centis belmagassággal. Nagyon szép tágas. Amikor náluk aludtam a villamos zaja idegesített, de minden nagyobb város belvárosa zajosabb, mint a külvárosi részek.
Nálam vidéken 280 centis a belmagasság és néha beleverem a fejem a csillárba.
A Hilton szálló szerintem egyáltalán nem fertelmes. Nem lehet múzeumban élni, részben romok közt, más részben meg díszletként újjáépített, nem is annyira izéléses vagy régi, épületek közt.
Ez általános. Szűk, zajos élettér. Jobban szituált polgárok komoly hányadának számára nem bír megtartó erővel. Amikor 1992-ben szüleim minőségi cserét terveztek, háromszobás, körpanorámás, nagyerkélyes, garázsos társaházi lakásukat a vevő a Kossuth Lajos utcai kétszobás, kb. akkora lakásának az eladásából fedezte. Abban az időszakban a kínálat hiánya miatt egekben volt a belvárosi ár, sokan tudtak a zöldbe költözni. Mára ezek a belvárosi bérházak társas bérházzá alakultak, többségében iroda, turista vagy ottlakó, de bérlőkkel megtöltve.
Szerintem a belsőbb városrész szinte minden házának kb 80%-a nem ottlakó. A zöldövezetben ezt 40%-ra tippelem.
A kiürülés Londonban már fél évtizedes állapot, azonban Prága és a legtöbb nagyvárosnál hasonló a helyzet. Vagy ha nem ürül ki, mint sok középkori magú német városban, ott a viszonyokat jórészt törökök tudják csak elfogadni. Nem látok esélyt ennek a tendenciának a megfordulására.
Szerintem a Budai Várban (már ha arról van szó) nem voltak és nincsenek szocreál épületek. Vegyük észre, hogy a világ minden táján általában térdig érnek az 1000-2000 éves épületek.
Nyilvánvaló. A történelmi városmag és a belső kerületek lassan kiürülnek és díszletvárossá válnak; hasonlóképp, mint maga az egész város. Nagyon szép lett/lesz, de hogy-hogynem, mintha senki nem akarna ott élni már.
Ezt a táblázatot már egyszer betettem (szűkebb formában), a jobb oldali oszlopokban az 2022-es lakosságszám a bázisévhez viszonyítva:
(az 1950 előtti adatok esetében annyi csalás van, hogy a IV. és az V. kerületek adatai összesítve az V. kerület alá kerültek.) Persze nem 100%-osan pontos ez így, de a trend jól látszik: a népességfogyás az országos adatokhoz képest többszörös.
Imádtam gyermekkoromban a Jagelló utat (majd Lékai János tér). Akkor a kettes autóbusz 15 perc alatt ért a Vörösmarty téri végállomására (a Lánchídon keresztül).
Elolvastam a fentebb linkelt cikket az emlékműről. Nem látok abban semmi kivetnivalót, ha visszaállítanák az eredeti formájában, de a kapcsolt ilyen-olyan funkciók a kilátó kivételével elég fölöslegesnek tűnnek. Nyilvánvaló, hogy ennek mostanság semmi aktualitása nincs, mert a döntő tényező a lóvé, pontosabban annak hiánya.
Minden relatív. A külföldi turisták nagy része szerint Budapest egy tiszta és biztonságos város. És ők bizony szinte kizárólag csak a központi, belvárosi részeken fordulnak meg. Hajléktalanok, drogosok és lepukkantabb részek pedig minden nagyvárosban vannak Párizstól New Yorkig.
A mai napig lesír a peremvidékekről, hogy azok nem voltak Budapest részei, csak 1950-ben csatolták adminisztratíve a fővároshoz. Azóta is elenyésző az ottani beruházások száma, ami pl. közlekedésileg fölemelné az eredeti Budapesthez. Pl. a legtöbb sugárút lekeskenyedik. Még a metró is inkább visszakanyarodik az eredeti városba, minthogy kibújjon onnan. Csak egy helyen meri, Újpest városközpontban :-)
Szóval nem sikerült a hozzácsatolt peremtelepüléseknek belesimulni Budapestbe 70 év elmúltával sem.
Nem lehet általánosítani. Én például kifejezetten a város belvárosi részén érzem jól magam. Sajnos Budán landoltam, bár a belső részen, de nekem ez már nagyon kihalt. Szerintem a régi Budapest bármely részén vannak jobb és rosszabb részek. Nyilván nem azoknak való, aki a falusi csöndre vágynak.
Ja, csak ez a nem a szó szerinti Budapest, "csak" a Budapesthez közel lévő hegyvidéki vagy külvárosi családi házas környék. Persze papíron Bp.
Én az igazi Budapestet szeretem, szívem szerint közigazgatásilag is elkülöníteném a fővárosi/nagyvárosi funkcióval rendelkező területeket és az alvóváros-részeket.
(Persze az alvóvárosok is rendelkeznek saját alközpontokkal.)
Ez így ebben a formában nem igaz! Budapest nagy város és nemcsak a Belvárosból áll. Vannak lepukkant, sőt esténként veszélyes részek is. Több olyan környék is van viszont, ahol kellemes élni, például a budai hegyvidéken vagy a külvárosok családi házas területein.
A megértéshez érdemes elolvasni, hogy mire születetett válaszként ez a hozzászólás.
Többszázéves rom pl. a zsámbéki romtemplom, amit valóban nem szabadna újjáépíteni. A helyőrségi templom egy töbszázéves templom nyolcvanéves romja, ami csak azt jelzi, hogy még bőven nem fejeződött be a háború utáni újjáépítés.
Az ideiglenesen hazánkban állomásozó trollok minden lehetséges budapesti fejlesztésnek alátesznek, hogy a jelenlegi városvezetés impotenciáját igazolni lássák és láttassák.
Leszámítva azokat a fejlesztéseket, amiből közvetlen kormánypropagandát tudnak csiholni, amit "drága kormányunk" a "gonosz városvezetéssel" szemben tesz drága Budapetünk érdekében, úgy is mint a várbéli replikák építése. Esetleg Városliget.
Én speciel szívesen látnám a Mária Magdolna templom újjáépítését, de még szívesebben látnék több hidat, villamost, metrót, bicikliutat, szakrendelőt, szőkőkutas közparkot stb. Budapesten.
Sosem hallottam még erről az emlékműről, utátanéztem. Hát, nem nyűgözött le. A korra jellemző, kissé ízléstelen és elnagyolt. A két alak viszont elég szépen kidolgozott.
Tulajdonképpen nem olyan rossz, megvan a maga esetlen bája. Este kivilágítva mutatós lehetett.
A vasbeton használatával én sem értek egyet, az újjáépítéseket hagyományos anyagokból (tégla stb.) kellene megoldani, még ha úgy lassabb és költségesebb is. Másrészről viszont a vasbetont bevakolják/beburkolják és kívülről ugyanúgy fog kinézni, mint az eredeti. Mind a hazaiak, mind a turisták jobban járnak így, mintha ronda szocreál épületeket nézegetnének a várban vagy foghíjas telkeken térdig/derékig érő falmaradványok közt bukdácsolnának.
Szóval nem vagyok mindennel elégedett, nagyon sok mindent tudnék kritizálni, de összességében számomra a mérleg nyelve egyértelműen a pozitív irányba billen.
"Ha jól tudom, akkor a budapesti újjáépítéseknél alapvető szempont, hogy a legutolsó ép állapotába, azaz a város természetes fejlődése során kialakult állapotába állítsák vissza. Ez Budapest esetén a II. Vh-t megelőző időszak, még a bombázások és harcok előttről, ami történetesen a Horthy korszakkal esik egybe."
Ehhez kapcsolódva csak pusztán kíváncsiságból kérdezném a véleményeteket: ezt a "legutolsó ép állapotot" figyelembe lehetne-e venni például a Haditengerészeti Emlékmű (Petőfi-híd budai hídfő) újrafelépítésekor is? Van/volt erre terv az utóbbi években?
A Mária Magdolna templom esetében a jelenleg látható falmaradványok 1986-ban épültek és valóban nem egyeznek sem az eredeti gótikus változattal, sem a barokk bővítéses változattal, aminek még a nyomait is eltüntették. Tragikomikus, ami ezzel a templommal történt 1944 óta.
"Az 1944-es ostrom során több bombatalálat érte az épületet: a tornyon repedések keletkeztek, a 3-4. emelet északnyugati sarka leomlott; hosszházának tetőzete, a szentély és a kápolnák fala szinte teljesen beomlott. Az igazi pusztítást azonban a Mária Magdolna templom esetében sem a háború, hanem az 1950-es évek helyreállítása végezte: hiába készítette el 1946-ban Lux Kálmán a templom felújítási tervét, hiába kezdődött meg a tetőzet és a szentélyfal visszaépítése, 1950-ben állítólag Rákosi személyes utasítására az épületet mégis lebontották. Csak tornya menekült meg, néhány forrás szerint Csemegi József egy Rákosi-pantheon kialakításáról szóló mentőötletének köszönhetően.
A gótikus tornyot Csemegi József tervei szerint 195052 között állították helyre, a legszembetűnőbb különbség a háború előtti barokk állapothoz képest a csúcsíves ablakokban látható. A toronybelső, az oldalkápolnák és a copf előcsarnok restaurálására 196163 között került sor. Húsz évvel később, 1986-ban alakították ki a torony előtt a romkertet: a gótikus falakat egy méterrel a járószint fölé emelték, így a barokk maradványok eltemetésével csak a gótikus templom körvonalát, valamint a burkolat mintájában az első, egyhajós templom alaprajzát mutatva be mint később kiderült, a gótikus templom esetében néhol méteres eltéréssel. Az egykori templom méretét érzékelteti a toronnyal átellenben felállított gótikus szentélyablak (amely valószínűleg sokkal magasabban lehetett az eredeti középkori templomon)."
Lepattantabb, koszosabb, valahogy elhanyagoltabb, nagyságrendileg több a csöves, stb. Nehéz konkrétan rámutatni egyes szempontokra, de jól érezhetően olyan csúszik lefele az egész hangulata van. A méhlegelőkbe torkolló bicikliutakról nem beszélek, mert nem érintenek, mivel tömegközlekedni szoktam.
Mondom ezt úgy, hogy Pesten születtem, de egy kisvárosban nőttem fel, majd 18 éves koromtól gyakorlatilag az egész felnőtt életemet (már idáig) Bp-n éltem le. Aztán egy-két éve megpattantam, és örömmel visszaköltöztem. Így aztán volt szerencsém látni és megélni a város különböző korszakait a megvalósult szocializmustól napjainkig. Mivel elég jól ismerem a várost, meg kötődöm is hozzá, észreveszem vagy inkább megérzem a változásait, amikor felmegyek. Nyilván annak, aki folyamatosan ott él, annak ez nem annyira szembetűnő, mint váltogatva egy teljesen másik élettérrel.
Kizárólag a jelenlegi kormány (és annak is a feje) dönti el, hogy mit építenek újjá. Nekünk ebbe nincs semmi beleszólásunk, max. a véleményünket írhatjuk le.
Rengeteg templom van Budapesten, az igaz, de 600-800 éves az nem nagyon akad, vagy csak nagyon kevés. Rendszeresen nézem a youtube-on a külföldi turisták által Budapestről készített videókat és sokszor meglepődnek, hogy a régi épületek "csak" 100-150 évesek. Szent István Bazilika, Országház, Várkert Bazár, Halászbástya, Dohány utcai zsinagóga, Vajdahunyad vára, stb. stb. stb. mind sokkal régebbinek néz ki a tényleges koránál.
Ez különösen a francia, brit stb. turistákra jellemző, akiknél sok középkori épület maradt meg. Egyszer összebarátkoztam egy (francia anyanyelvű) belga egyetemistával és mondta, hogy Szeged gyönyörű város, imádja, de hol vannak a középkori épületek? Csak hebegtem-habogtam árvizekről és II. világháborús bombázásról, mert szégyelltem, hogy az 1261-1280 közt épült szegedi várat 1881-ben lebontották "csak úgy", ezzel ünnepelve a vár 600 éves létezését.
Ha jól tudom, akkor a budapesti újjáépítéseknél alapvető szempont, hogy a legutolsó ép állapotába, azaz a város természetes fejlődése során kialakult állapotába állítsák vissza. Ez Budapest esetén a II. Vh-t megelőző időszak, még a bombázások és harcok előttről, ami történetesen a Horthy korszakkal esik egybe. Ezért aztán pártállástól függően sokan kötelességüknek érzik, hogy minden leszóljanak, aminek most nekiláttak megcsinálni.
Való igaz, hogy történelmi értéke van egy több száz éves, vagy ezer évnél régebbi templomromnak. Csak azt is végig kell gondolni, hogy miként teljesebb a Vár, egy térdig érő falmaradványokat tartalmazó foghíjtelekkel, vagy a pusztulása előtti épülettel, ami végül is a Vár folyamatos fejlődése, alakulása során épült oda, és funkciója is volt. Emellett a talajban lévő templommaradványok is folyamatosan bolygatva, építve voltak, gyanítom, hogy az eredeti változatra nem sokban hajaznak már. Amúgy is el lehetne azon vitatkozni napestig, hogy éppen melyik korszakát tekintjük a visszaállítandónak, mert (ebben a hirtelenzöld világban) mondhatjuk azt is, hogy még az első kapavágás előtti hegyoldal az igazán autentikus. :-)
Azt, hogy mit újítanak fel-építenek újjá, az is befolyásolja, hogy mekkora az idegenforgalmi értéke.
A Várban templom van már, de Lovarda ez az első, emellett a nép szeret elmerengeni azon, hogy milyen volt egy lovarda élete, meg az élet a Várban a két VH között.
"Csakhogy ez nem ezer-, vagy százéves rom, hanem egy II. világháborús."
Ezt nem egészen értem. A templom az 1200-as években épült, 1400 körül bővítették ki. Tehát magyarországi (de még európai) viszonylatban is egy kifejezetten régi templomról beszélünk! A templom korát az építés idejétől számoljuk, nem a sérülés/pusztulás idejétől.
Ha a 120 éve épült lovardát újjáépítették, ami bár egy nagyon szép épület, de történelmi jelentősége nincs és mindössze 40 évig volt használatban, akkor egy 800 éves templomot, aminek komoly történelmi jelentősége is van, miért ne építhetnének újjá? Mondom ezt úgy, hogy nem vagyok vallásos, a templomok csak építészeti/történelmi szempontból érdekelnek.
Nekem mindegy, akár kettő templomot is építhetnek oda, csupán leírtam, hogy milyen szempontok merülhetnek fel egy rom esetében, akár régi, akár új romról van szó.
Köszönöm szépen! Akkor nagyjából jó volt a dátum, valszeg 1913-ban kezdték el építeni és 1914-ben fejezték be. Még épp elkészült az I. Világháború kitörése előtt. Ugyanez a ház 1-2 évvel később már valszeg csak sokkal egyszerűbb, dísztelenebb formában készült volna el anyagi és modernista okok miatt.
"A mai Tinódi utca Mester utca Vaskapu utca Liliom utca által határolt telken az 1900-as évek elejéig Rosmayer Ferenc fakereskedő fűrésztelepe működött. 1909-ben Modl Lajos építészt, a kisújszállási városháza tervezőjét megbízta egy kétemeletes lakóház megtervezésével. A terv többszöri módosulása után végül a ház 1914-ben készült el mai formájában. Az épület szemet gyönyörködtető elemei a gondosan megmunkált homlokzati díszek, különösen a felsőbb szinteken látható emberalakok."
Anno nem építették fel ilyen-olyan okokból, azóta meg eltelt majdnem 80 év, lehet, hogy pont ez az időtartam, amikor elkezdenek azon agyalni, amit írtam. És közben eszembe jutott még az korábbi két szemponton kívül, hogy az is kérdés lehet, hogy kell-e oda épület, nem jobb-e az, hogy kialakult ott egy tér, de ha kell oda valami, lehet, hogy valami egészen más, nem az, ami korábban volt.
Most is tele a város olyan épületekkel, amelyeket senki nem akarna lebontani, de ha valami miatt eltűnnének, senki nem küzdene azért, hogy ugyanaz kerüljön vissza oda.
Egyik rokonom a 9. kerületben lakik a Mester u. 13.-ban. Szeretem azt a házat, de semmit sem tudok róla. Rokonom szerint állítólag 1913-ban épült. Amennyire értek az épületekhez, ez nagyjából korrekt lehet, a stílusát eklektikusnak gondolom. A szecesszió ekkoriban már kezdett kimenni a divatból.
Tud valaki bármilyen infót a házról, esetleg vannak róla régi képei? Főleg háború előttiek. A háborúban megsérült?
A felvetel 1946 december 16. an keszult. Messze meg a munka vege mert latszik hogy az Attila ut kozel van a lejto szelehez. Tudja valaki hogy mi volt a finkcioja annak az epuletnek a VErmezon ami a kephattereben lathato?
Ilyen csillekkel kisvasuton hoztak le az egesz var teruleterol a romokat. Ugnevezett repulovaganyok voltak ami azt jelentette hogy ha megtelt alatta a terulet akkor odebb lehetett rakni pikk pakk.
Koszonom a linket. Az oldalt ismerem es mar tobbszor keresztul turtam magam rajta. Sajnos a romfeltotos idoszakbol nincs foto rajta. Elotte utanna igen de magarol a munkarol nincs rajta foto.
Az MTI foton talaltam egy gyongyszemet. Ni ilyesmikre vadaszom.
Csakhogy ez nem ezer-, vagy százéves rom, hanem egy II. világháborús. Nagyon sok várost újjáépítettek eredeti formájában (Varsó, Nürnberg), vélem a városlakók nem autentikus romhalmazt akartak látni a város helyén, hanem az elpusztított régi városukat, újjáépítve.
Én pedig az 1949/50-ben tervezett (ma) Stadionok metró megállóhely kétkupolás állomásépületét építeném vissza a mai "modern" irodaépület helyett. Annak már úgysincs semmi funkciója, viszont az "eredeti" legalább szép volt/lett volna - a maga nemében...
Tisztelettel kernem a tagsagot hogy ha van modja raakor segitsen. Egy kutatashoz keresek a VErmezorol keszult fotkat illetve filmfelvetelt ami az 1945 -48 as allapotokat mutatja a parkositassal bezarolag de foleg elotte. Annak a dokumentalasahoz keresem hogy mikent lett a VErmezo feltoltve a haborus romokkal . A jelenleg elerheto fotok nagyreszt megvannak sot korabeli hiradok is de igazabol nem sok latszik rajtuk vagy kesobb keszultek.
Szerintem nincs egységes álláspont abban, hogy mit kell kezdeni több száz vagy ezer éves romokkal: hagyni őket romként, de akkor elmondható, hogy ami van, az eredeti, vagy újra felépíteni, ami után látható és használható lesz újra az épület, de lehet, hogy az eredeti részekből semmi sem lesz látható, sőt, lehet, hogy az építés során még meg is semmisülnek az eredeti darabok.
De ez persze nem lenne kérdés, ha megalakulna a MR MGDLN TMPLM Zrt. :-)
Köszi! Ha már annyi mindent újjáépítenek a várban (amivel nekem személy szerint semmi bajom, max. a kivitelezéssel - vasbeton, irodabelső stb.) akkor ezt miért nem építik újjá? Történelmileg sokkal fontosabb és sokkal régebbi épület, mint mondjuk a lovarda. Jó minőségű fotók is vannak róla a háború előttről, tehát nem lenne egy nagy kunszt.
Természetesen a háztulajdonos fizette. Tényleg elég sok van a városban, nekem is mindig feltűnik. Te nyilván szakmádnál fogva ismered én meg a koromnál fogva.:-)
Áprilisban a Budapest100 keretében egy vári házban tartott ismertetésen rákérdeztem az udvarra nyíló öntött vas pinceablakra, hogy az vajon micsoda?
A többször 20-25, kizárólag magyar és eltérő korú érdeklődő közül senki sem tudta, hogy az egy légópince ablaka.
Ezen nagyon elcsodálkoztam, mert a mai napig a városban sok helyen látni ilyen pinceablakot és -ajtót, nemcsak udvarokban, hanem utcán is.
Össze kellene gyüjteni ezeket, mert majd el fognak tünni és igencsak részei a Bidapest annónak.
Az is érdekes lehet, hogy bizonyára a második világháború előtt mennyi idő alatt születhettek ezek a valószínűleg ezrével készült, egyedi méretű és nehéz szerkezetek. Ezek az épületek akkoriban magántulajdonban voltak, vajon a tulajoknak kellett ezeket fizetniük és beépíteniük?
Szerintem is 1967-es. Már nincs a Nemzeti színház, de még nem kezdték el a Duna Intercontitentált. Persze lehet, hogy a képrészletek nagyobb időegységből származnak.
Az M7-es fele Székesfehérvárig tart, amit 1966-ra adtak át. valószínűleg inkább épülhetett Martonvásártól.
Történt egyszer, még 1965-ben, hogy a MÁV olyan ötletet vett a fejébe, hogy iparvágány helyett jobb lesz a trailer, azzal szállítanak Kőbánya-Hizlalóról a gyárakba, mint például a Konzervgyárba. Ma már tudjuk, hogy sok nem lett belőle, maga az állomás is épphogy csak megvan, de egy ismerősöm kutatja a próba vagy próbák képeit.
Hány éves (évesnél öregebb) képek kerülhetnek ebbe a topikba, melyek számítanak anno-nak? Nem találtam a topik leírásban.
(A negatívjaim nézegetve előkerült egy képem az Üllői úti erkélyemről Helmut Schmitt 1979-es budapesti látogatásáról, melyet az út másik oldalán álló rendőr élénk érdeklődése közepette készítettem.)
'89-es képeim (linkje) jöhet? Ha nem, húzok a Kávézónába.
Egészen kiskoromban apám gyakran emlegetett egy "Vlagyimir" nevű festőt a házban. Talán az első vagy a második emeleten lakott. Magára az emberre nem emlékszem, az öregem szerint "érdekes" képeket festett, rajzolt. Lehet, hogy megegyezett ezzel a festővel?
Lehet, hogy ez a híd előtt nézett ki úgy, mint a keresett képen látható.
Ha itt, az Ördögárok hídnál a Széphalom utcában visszafelé feltekintünk, akkor a Nagyhíd villamosmegállónak nagyon ehhez a keresett hídéhoz hasonló a korlátja ma is.
No, megint elakadtam, ha valaki tud, kérem, segítsen! :-)
Tárgy: Angyalföld, Lehel utcai villamos
Kora gyerekkori emlékeimtől él bennem az utca közepén közlekedő villamos látványa, éppen ezért lepett meg egy 1960-as dátumozású Fortepan-kép, ahol a Dózsa György út kereszteződésében a sínek az út szélén mennek. Mivel "eszmélésemet" úgy 1965 körülre teszem (ekkortól jártam óvodába innen, a D.Gy. út 140-ből a Vörösmarty térre, trolival, milfav-val; na persze nem egyedül még) és határozottan emlékszem, hogy akkor már középen voltak a vágányok, keresésbe kezdtem. Összesen egy 1963 májusi Esti Hírlap újságcikket találtam a témában, amely szerint "az év folyamán felújítják az angyalföldi Lehel utcát az Élmunkás tér és a Róbert Károly körút között, és a villamossíneket is az út közepére helyezik."
Egy 1963 októberi fentrol.hu képen pedig már jól kivehetően az út közepén mennek a sínek, ugyanebben a kereszteződésben látszanak a megállók járdaszigetei is. (Egy pótkocsis troli is "befigyel" a kereszteződést éppen elhagyva a Szabolcs utca irányába, ami azért lényeges számomra, mert mindig a pótkocsi "jobb-egyben" utaztunk a Hősök teréig...)
A kérdésem tehát: ténylegesen mikor lett kész a középre helyezés ezen a szakaszon - az már emlékem, hogy a Róbert Károly körút előtt közvetlenül kanyarodik vissza a sín az út szélére. (Lehetőleg hónapra pontos dátum kellene legalább...)
talán azzal a pontosítással, hogy a patak vonala úgy tűnik a későbbi tornateremtől délre ment és ott fordult, ahogy a képen is, azaz ez a korlát a zöld korlátig egy híd maradványa. S akkor a képen a Máriaremetei út 73 telek sarkát látjuk.
Kb. itt lehetett a még nyitott árok, az iskola tornaterme a patak elvezetése után épült. Mi a Zsíroshegyi út 16- ban laktunk, nálunk már föld alatt volt a patak vagy20-25 éve.
Szerintem lehetett a híd Pesthidegkúton, a Nagyrét utcában, az Ördögárok utca és a Remetekertvárosi iskola között, háttérben a Torda utcai kőfejtővel (tetején a Bátori László utca) A patakot a nyolcvanas években Nagyrét utcánál kivezették a magántelkekről és járható méretű csatornába rejtették az Ördögárok utca burkolata alá, átvezetve a Hidegkúti út alatt és a Rezeda utca vége közelében újra nyitott árokban folyik az "Akadémia" PR parkoló nyugati széléig.
Azért sem lehet, mert az Ördög-ároknak ott pár évvel ezelőttig megvolt a régi hídja, és az egy közönséges acél gerendahíd volt. Olyan, mint amilyen a Pénzügyőr pályánál még mindig megvan. De a Google StreetView még őrzi az eredeti képét is.
Egy fortepan kép kifogott rajtam, olyan Körönd vagy Liszt Ferenc tér szerű, egy tér vagy széles út mellett valamilyen terasz (?), egyformára nyírt díszfákkal...
A szerzőből következően szinte biztosan Budapest és nagy valószínűséggel az I. vh. idején.
Itt sokan ismerik a régi Budapestet nagyon jól; reménykedem, hogy lenne ötletetek a helyszínre.
Ez de jó, bennem is felmerült, hogy a plakátokon levő filmek alapján a legcélszerűbb beazonosítani az időpontot, de aztán valahogy eltekintettem a keresgéléstől...
Mondjuk abból a szempontból érdekes a dolog, hogy a lent említett végállomás átépítése miatt nem feltétlenül kellett volna egy egész megállót visszavágni, hogy a semmiben végződjön a vonal, hiszen a Czabán Samu téren lett volna elég hely egy végállomásnak, és az átszállás is könnyebb lett volna a többi vonalra.
Csak tipp: amikor az Árpád úti felüljáró épült, (emlékeim szerint) mintha lerövidítették volna a vonalat egy megállónyival pár hétre/hónapra. Addig ugyebár az 55-ös villamos a régi híd felől a (mostani) Fő úton át közlekedett, míg a 65-ös végállomása a templomot megkerülve a Bácska utcában, a (mostani) Öregfalusi utca vonalában volt. Az új elrendezéssel az 55-ös villamos a Bácska utcából jött tovább egyenesen Rp. Kossuth utca felé, a 65-ös végállomása pedig - új vágánykapcsolattal - átkerült a (mostani) Epres sor elejére, a templom mellé, a Széchenyi, akkori Czabán Samu téren.
Kedves Topiktársak, keresek egy régi fényképet. A villamosos csoportba töltötték fel még a hőskorban, a 65-ös villamos vonalán készült a Beller Imre utcában. Az egyik keresztező utcánál járunk és a jobb oldali kerítésen egy film vagy cirkusz plakátja látható, illetve a 65-ös épp távolodik tőlünk. A csoportban már nem találom (hiszen akkoriban még nem volt feltöltés, csak linkelni lehetett a képeket) a villamosok.hu-n és Hamsternél is néztem, ott sincs. Bennetek bízom. :-)
Tudomásom szerint ennek a víztorony háznak a tetején két műteremlakás van. Az egyikben egy távoli rokonom lakik és alkot, mindenféle projekteket is készít. Szerintem simán meggyőzhető egy ilyen óra-mű fontosságáról...
Egy akkora óra, hogy azt te a másik kerületből is lásd, több tízmillióba kerülne. És a toronyórákat mindig lehetett belülről javítani, de itt a betonfal mögött víztartály van (legalábbis az volt, amikor építették), tehát minden javítás, tisztítás komoly alpintechnikát igényelne.
Zuglói vagyok sok évtizede*, Angyalföldön töltöttem életem első részét. De legyen, elfogadom a lokálpatriotizmust, azzal, hogy budapesti vagyok! ;-)
Órára gondoltam, nem digitális-ledes-lézeres micsodára. Óra, vonalakkal körben harminc fokonként, két mutatóval. Mondjuk, mint a Bosnyák téri templomon, csak még nagyobb.
Nincs semmilyen kapcsolatom a kerületi önkormányzathoz. Talán ha Palotabarát (alias November) tt. erre jár, tudna valamit intézni? ;-)
* Most kinéztem az ablakon, pont ezt a homlokzatát látom a szobámból. A Füredi úti lakótelep nagy részéről is látható lenne, például...
Az a működés azért az még mindig necces. Vagy csak én emlékszem rosszul, hogy a földön levő LED csíkok eredetileg a másodperceket mutatták? Kb. egy hétig?
Újpalota egy egész városnyi lakótelep. Olyan, amilyen, de így szeretjük. Újpalotának van egy főtere. Neve - nem túl fantáziadúsan - Fő tér. Namost, egy valamirevaló város(ka) főterén több, elmaradhatatlan "műintézmény" található, történelmileg. Többek között kocsma, és templomtorony, toronyórával. Előbbi (biztosan) van itt is, templom nincs. Van viszont egy szép(?), magas toronyépület. A fő homlokzata jellegzetes, de csupasz. Éppen "kiált" egy óra után. Ráadásul messziről is jól látszik. Köztéri óra van ugyan, de eléggé méltatlan a helyhez: egy alacsony pavilon tetején "díszeleg", talán pékség, vagy lottózó. Nem látszik, csak egészen közelről. A "víztorony-ház" teteje viszont már ideérkezőben, a Zuglóból átvezető felüljáróról is jól látszik. Szerintem "adja magát" itt egy nagy óra. Hely van rá, akarat kellene. Vagy csak az ötlet is elég? ;-)
(Még egyszer bocsi a kép minőségéért, a megállóban álló buszból fotóztam - több napja itt vezetek, és erős hiányérzetem mára megfogalmazódott...)
aranyos vagy <3 de ez nem az lesz sajnos. a bal oldalon kellene lennie a főbejáratnak a Bajza felől. meg a lábazat sem ér ilyen magasra, de millió ilyen ház van. egyedül az az ajtó ami egyedivé teszi számomra..
A kőborításról és a szecessziós díszekről azonnal az Andrássy út / Bajza utca sarkán álló volt MÚOSZ, most MMA székház ugrott be. Sajnos nem tudom bizonyítani, nagyon megváltozott az egész az új üveg összekötő taggal, de talán megér egy megfontolást. Ami ellene szól, hogy nem emlékszem liftre. (Vagy csak túl fiatal voltam, hogy várjak rá? :-) )
Azta, most látom a "gépen", hogy hanyatt esett a kép. Tegnap telefonnal fotóztam, telefonnal szerkesztettem kisebbre (hogy beférjen a 250 kB-ba), telefonon írtam a hozzászólást és csatoltam a képet. Telefonon áll. Laptopon fekszik. Na, ezt ki érti?
Miket talál az ember oktatás közben: ez a "mini" asztal a Népfürdő utcában van, a Viza utca megálló végében. Azért ilyen kicsi, mert feltöltötték a talajszintet, de vigyáztak rá, hogy megmaradjon. Érdekes lelet...
Azért furcsállom, mert a 18 km2-nyi kerületben (ha az átlagértéket nézzük) négy pontnak kellene lennie. De hogy egy sincs, az furcsa. A kerítés sarkánál lévő pontot meg már többször láttam használni.
Az 1888-1913 között a Monarchiában felállított 7 főalappontból - Maria Rast (Dráva völgy), Franzenfeste (Tirol), Lisov (Csehország), Vöröstornyi szoros (Erdély), Terebes (Felső Tisza), Ruttka (Vág völgy) és Nadap (Velencei hegység) - kettő még biztosan áll. A terebesi egyúttal Európa középpontja is (egyfajta számítás szerint). Ahogy tudom, a nadapit állandó felületnek tekintik és használják mind a mai napig, és az új vonatkozási rendszereket is ehhez a szinthez viszonyítják.
Emlékem, mert az ott készített fényképeket nem találom: néhány város távolsága és tengerszint feletti magassága is szerepel az Ördögoromnál lévő alapponton.
Van egy a Svábhegyen is, valahol a Szépkilátás utca környékén. Nem emlékszem a pontos helyére, megkérdeztem a Sétaműhelytől, mivel az ő sétájukon voltam. Ha kapok választ, megírom.
Persze, de elsősorban olyanokat keresek, amik még az eredeti helyükön vannak. Ez a Bosnyák téri amolyan múzeum, több különböző helyről gyűjtötték ide ezeket.
Angyalföldön van még egy harmadik a Csángó utca 19. szám előtt.
Régebben volt egy kis gyűjtemény ilyesmikből a Bosnyák térnél a volt FÖMI és a templom közötti parkban. De azt azóta a park megújításakor lehet, hogy megszüntették. Majd megkérdezem az ottani kollégákat mi történt, meg rá is nézek, 8-án amúgy is megyek hozzájuk.
Meg tudnátok mondani, hogy hány geodéziai alappont (háromszögelési alappont) maradt meg Budapesten a mai napig? A régiek, a kábé méter magas öntöttvas asztalok. Jómagam most összesen kettőt tudok felidézni, az egyik Angyalföldön, a Dózsa György út és Lehel utca sarkánál, a másik Zuglóban, a Vezér és Komócsy utca sarkán. Mindkettő kerek asztalos, tehát a legrégebbiek közé tartozó. A valamivel újabbak nyolcszögletesek...
ami még segíthet, hogy szerintem az utca egyirányú (legalábbis a pár autó egy irányban megy) vagy csak keskeny és nem kizárt hogy a háttérben egy pirosas épület látszik közel, talán egy V alakú utcasarok lehet. A sarkot abból gondolom hogy mintha ablakok lennének de nem párhuzamosak az utcával.
Megnéztem, ez tényleg nem sokat segít. :-) Egy biztos: lépcsőkön kell felmenni a kertbe, ezért inkább Budát tippelném. Zuglóban inkább olyan házakat tudok, aminek a környékét az utcával együtt feltöltötték, ezért az eredeti ház kertjébe le kell menni.
Alármiből is alakult ki, az átalakulhatott s lett belőle szokás. A hagyományban épp az a jó, hogy egy kicsit logikátlan, ettől egyedi és áll közel a szívünkhöz. Minek ez abajgatni?
Régiposta és Nagyfuvaros. Vissza kell menni az időben és megnézni miből alakultak ki ezek a nevek. A Nagyfuvaros utcánál a különírt név jó, mert a Grosse Fuhrmannsgasse névből jön, tehát az utca volt nagy, nem pedig a fuvaros. A régi posta esetében nehezebb a dolog. Ha az utcát a régi postáról nevezték el, akkor a Régiposta utca alak a jó, ha a Posta utcák közül a régebbit jelölik így, akkor különírva Régi Posta utca. (Amúgy alaposan kibabrált az Akadémia az utcanevek egyértelmű helyesírásával 1950-ben, amikor a kötőjeles írásmódot megszüntette.)
(Amúgy vesszőparipám, hogy a birtokos szerkezetű utcaneveket, épp az egyértelműség végett, bátrabban lehetne használni, de a trend ennek ellene mutat. Régi kedvenceim: a Mindszenty bíboros tér, így leírva egy Mindszentyről elnevezett halvány-lilásrózsaszín teret jelent. Mindszenty bíboros tereként egyértelmű lenne. A II. János Pál pápa tér neve nekem az jelenti, hogy a János Pál pápa terek közül ez a második, a "II. János Pál pápa tere" név ezt a félreértést eloszlathatná.)
Esetleg adjunk tippeket annak, aki suba alatt (vagy volt közgyűlési határozat, közlönyben megjelentetés?) kicseréli a történelmi utcanév táblákat, s legyen ez is Pap nevelde utca, meg legyen Sör ház, Ország ház, Új világ, Zicsi, Dezsőfi, Kis faludi, vagy Kis Faludi?, utca, meg Kis Fuvaros, Nagy Fuvaros (ja, nem, az már van...)
És egyébként ha már gányolnak, miért Régi posta és miért Nagy Fuvaros?
No kedvesek, egy igen nehéz feladványt hoztam. Adott egy emeletes ház-villa szerű , talán klasszicista. Éppúgy lehet Budán (mint a Nyúl utca pl) mint Pesten (Ilka u pl.) . Ezt csak az fogja szerintem tudni aki már járt itt. A mapsról nem látszik a bejárat, mert hátul van. Viszont a kapu elég egyedi. Lift van a házban. Felteszem a fotókat, és most nem annyira ötletet várok (már rengeteget ötleteltem rajta) mint inkább konkrét megoldást. Előre is hálás köszönet.
Pesterzsébetről: 1870-ben lett önálló (Soroksártól) Erzsébetfalva néven, Erzsébet királynéról elnevezve. 1924-ben rt. város Pesterzsébet néven, majd 1932-től (Árpádházi Szent Erzsébet halála 700. évfordulója emlékére) Pestszenterzsébet 1950-ig.
A Fiumei és az Orczy út szerintem pünkt ugyanakkor kapta vissza a régi nevét '90-ben (talán január 30?).
A balesetben érintett 1342-es pályaszámú csuklós villamos ugyanitt, ugyanebben a kanyarban 1987. január 21-én, szintén hibás váltóállítás miatt (akkor is 24-es volt, és a 23-as kanyarodott be a Vajda Péter utcába) összeütközött egy IFA teherautóval, és kisiklott.
Alig négy évre rá jött ez a felborulásos balesete. Újraépítették, 1993 májusában állt újra forgalomba.
Később, 2003-ban általános felújítást kapott (sok másik társával együtt), és a Combino villamosok érkezéséig (általában a 1357-tel csatolva) a Nagykörúton közlekedett hol 4-es, hol 6-os villamosként. Ezután a Hungária kocsiszínből Kelenföld kocsiszínbe került.
2014. december 20-a körül villám csapott bele, üzemképtelen lett átmenetileg (pontosítani tudna valaki időt és helyet?).
Alig egy hét múlva, december 27-én a Móricz Zsigmond körtéren kisiklott, szerencsére nem rongálódott meg.
...és azóta is vígan forgalomban van, közlekedik, szoktam látni a 47-es vagy 49-es vonalon. Utoljára tegnapelőtt, csütörtökön...
A téma az 1990 körüli utcanév átnevezések itt is. Jelesül most a régi Mező Imre út át/visszanevezése. Ismert, hogy 1990 előtt egészen a Baross tértől a Nagyvárad térig ez volt a neve, majd 1990 után (a pontos dátum egyelőre előttem ismeretlen) a Baross tér és az Orczy tér között Fiumei út, az Orczy tér és a Nagyvárad tér között Orczy út lett (újra).
Forráskutatás közben akadtam (konkrétan rákerestem) egy 1991. január 8-án történt villamosbalesetre, ami a (mai) Orczy út és Vajda Péter utca sarkán történt. Közfeltűnést keltő baleset volt, ahogy akkor mondták. De az akkori újságok nem igazán találták el a pontos helyszínt, illetve a megnevezéseket.
A Népszabadság határozottan "Fiumei (Mező Imre) út"-nak írja a cikk ábramellékletének magyarázatában:
Az Autó-Motor - amely csak egy kicsit később számol be az esetről - szintén így tálalja: "Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb közlekedési tragédiája történt azon a januári délutánon, amikor Budapesten egy 24-es villamosa Fiumei út (Mező Imre út) és a Vajda Péter utcakereszteződésében felborult."
A többi újság általában csak a Vajda Péter utcát említi meg, és "bölcsen" hallgat a Mező Imre út új nevéről. Ami - elvileg - akkor már Orczy út volt.
És ekkor belémhasított egy halovány gondolat: lehetséges, hogy nem is egyszerre történt a "kettéosztásos" átnevezés? Elképzelhető, hogy rövid ideig az egész Fiumei út volt, és az Orczy út elnevezés csak később lett? Lehet, hogy valami hasonló volt, mint szintén akkoriban a XX. kerület elnevezése Pestszenterzsébetre, majd miután "rájöttek", hogy nem az Árpád-házi Erzsébetről kapta a nevét, hanem Sisi királynéról (ez igaz egyáltalán?), szinte néhány hónap múlva visszakeresztelték Pesterzsébetre...
Az épületet, az Ön által udvariasan említett rondasága miatt, sohasem néztem meg alaposabban. Pontosabban igyekszem nem meglátni. Így az sem tűnt fel, hogy a terasz a trolivezetéknél alacsonyabban van. A földszinten levő élelmiszerboltban egyszer jártam, amikor még ABC volt, de akkor sem találtam meg benne a kerestt árut. Ha legközelebb arra megyek, feltétlenül megnézem az oszlopokat. Köszönöm, hogy felhívra a figyelmet erre a különleges megoldásra.
A trolivezeték keresztsodronyit nagyon sok helyen az előtte ott közlekedő villamos vezetékének keresztsodronyaira, falihorgaira szerelték.
Érdemes megnézni a Hold utcában is ezeket a falihorgokat, hiszen 1949, a 70-es troli megindulása előtt itt is villamos járt. No meg a Hold utca és a Kálmán Imre utca sarkán az erősen lekerekített járdaszegélyt: ott fordultak valamikor a sínek...
Mind a két ojjektumon látok valami csővezetéket. Azt nem tudom, hogy táp-, szakaszoló-, vagy ellenőrzővezeték futhatott bennük, de, hogy a rendszerhez tartozott, az szerintem biztos.
Csak a történelmi hűség kedvéért: két részletben szűnt meg a troliközlekedés, és ezzel a trolivezeték a Rippl Rónai utcában. Eredetileg a Marx tér felé Szondi-Rippl Rónai-Rudas László volt az útirány, vissza pedig Rudas László-Dózsa György. Aztán amikor a 72-es a Hermina útra került, először (a Nyugati felé) Szondi-Bajza-Rudas László, vissza Rudas László-Rippl Rónai-Szondi. Tehát a Rippl Rónaiban megfordult a menetirány. Ez az állapot nem maradt fenn sokáig, a Városliget felé tartó irányt hamar a Munkácsy Mihály utcába tették át, ekkor megszűnt a Rippl Rónai utcai szakasz, és vele az itt kanyarodó vezeték. A betontömbök azóta munkanélküliek...
A FAV-remíz felől biztosan nem volt betáplálás, a troli és a villamos (meg a FAV) nincs azonos táplálási szakaszban, nem is volt. A troli betápja a Szondi/Dózsa György sarkon volt, és van ma is. Viszont az általad betett streetwiey képen jól látszanak az egykori Rippl Rónai utcai szakasz falihorgai. Ebben a nézetben is, és ha megfordulunk, a Rippl Galéria molinó bal oldalán, fölötte, a másik oldalon is, az első emeleti ablakok magasságában.
A 71-es és a 72-es is itt fordult (Marx tér felé) a Szondi utcából jobbra a Rippl Rónai utcába, a vezeték, és a vezetéktartó oszlopok a sarkon jól kivehetőek a '72-es légifotón. Aztán amikor ez a "szép" ház épült, az oszlopok helyett a keresztsodronyt a házfalak falihorgaira szerelték át - gondolom, nem akarták oszlopokkal eltakarni ezt a "csodás" látványt az épület sarkáról. Mivel azonban a falihorgok úgy hat és fél méter magasan vannak, a homlokzat meg ennél alacsonyabb, ez a két betontömb magasította a kellő mértékre; a horgok a mai napig ott vannak a foszladozó betontömbökben.
Érdekes, hogy akkoriban az ilyen dolgokat mér előre betervezték, és nem csak ad hoc történt a trolivezeték rögzítése. Később, amikor már a Szondi utca-Bajza utca lett a 72-es útvonala, a kanyarodó vezeték feleslegessé vált, és más módon rögzítették az egyszerűbb geometriájú keresztsodronyokat.
Bármilyen furcsa, ezen a '72-es képen vannak olyan árulkodó jelek, amik a későbbi betonkockák funkciójára utalnak. A '85-ös kép sajnos felbontásában nem hozza a funkciót. (Sose értettem, hogy ezeken a "színes" képeken miért rózsaszín a zöld...)
Egy lakóház a Szondi u. 87. alatt. A földszinten egy Reál üzlet. A kérdezett kövekről dunsztom sincs. A google térképen nagyítható, de akkor sem tudom.
Nem anno, csak az építése. Nem is kérdés, hol van és mi ez. Az sem kérdés, hogy szép-e. (Szerintem nem, de meg lehet szokni; elég régóta itt áll. Inkább itt, mint valami olyan helyen, ahol építészetileg még ennyire sem illik bele a városképbe.) De kérdés, hogy mi a fene lehet a két bekarikázott beton "objektum" az emeleti párkány magasságában. Mi célt szolgál/szolgált valamikor? Én tudom a választ...
Bónusz kérdés: mikor is épült ez az épület? Ezt én sem tudom...
A jegyes tej csak néhány (talán 7) városban volt. Tehát csak az ország kis részén.
Amikor Komáromban éltünk rövid ideig, próbáltam felcukkolni a helyieket, hogy balhézzanak, hogy ők miért nem kapnak ilyent. Nem sikerült őket fellázítani, mert nem is értették, hogy miről beszélek.
Amúgy így jártam, amikor a vidéken drágább áramtarifára hívtam fel a figyelmüket, mert erről sem tudtak és nem is hitték.
Hasonló korosztály vagyok, mint a gyerekeid és van egy emlékem, hogy ez sokkal finomabb volt, mint a többi tej. A színre, formára is emlékszem, a feliratra nem, mert ahhoz pici voltam, hogy olvasni tudjak:)
A cetlikre is emlékszem halványan (tejjegy), amire adták, kis papír cetli volt, tömbben, ahol naponta jelölték azt, ami ki lett váltva, talán annak is zöld volt a festéke, de ebben nem vagyok biztos.
Az nem "anyatej" (humán, női tej) volt, hanem egy jobb minőségű, táplálóbb tehéntej!:-)
Ahogy írták is, ez volt az úgynevezett "jegyes" tej, amit csak tejutalványra adtak, viszont olcsón.
Volt még később, a "zacskós" tejek idejében is, nem csak kannából kimérve!
Az én fiam, lányom (74-es, és 79-es születésűek) még mindketten kaptak, napi fél liter járt fejenként, talán a hat éves kor betöltéséig, és úgy emlékszem, 75 fillér (!) volt a fél literes zacskó ára.
Hát, ja. Gyerekkorom aludtteje is a dodo madár sorsára jutott. Hacsak nem tudsz hozzájutni a termelőtől originálhoz, az viszont cserébe meg is ütheti a bokáját emiatt. Pedig, de finom volt a frissen fejt tej! Csak a szalmát kellett kihalászni belőle, ha úgy alakult... :-)
A kisboltban még volt jegyre kiadott kannából kimért anyatej is. Mindig gondolkoztam is, honnan szedik ezt? Sorba állítják a tejtúlgyártó mamákat, aztán vezényszóra spricc? :-)
Amiből ezt-azt kiöltek. :-) Nem bonyolult, egyszerűen tovább, vagy nagyobb hőmérsékletre melegítik. A pasztörizálás arra volt jó, hogy a TBC-től mentes legyen a tej. (pár másodperc 70 fokon, vagy valamivel tovább alacsonyabb hőfokon, erre vannak táblázatok.) A magas hőmérsékleten (90 fok körül?) pasztőrözött már savanyodni sem tud, az UHT (100+ fok) meg eláll három hónapig, az csak szimplán "megrohad". Plusz szűrik és homogenizálják, mert sokan nem szeretik, ha kiválik a tetejére a tejszín. Aztán van, amikor azt az enzimet keresik benne, amitől megkeseredik, mert az a tej pl. nem jó sajtgyártáshoz, de inni még igen. De az a technológia, amivel a zsírtartalmat beállítják, szerintem már 50 éve is megvolt. Leszedik az összes zsírt, csinálnak egy 0,1%-os "tejet", aztán bekeverik az 1,5-öst, a 2,8-ast, meg a 3,6-ost. Mert a szabvány, az szabvány. Szóval klasszikus, tehénből jövő tehéntej már jó régóta nincs, szerintem.
Ehh, már megint előbb járt a szám (kezem a gépeléshez), mint a fülem (agyam a kereséshez). Közben rátaláltam. Pillar of Shame. Ezek szerint ez már a második helye volt Budapesten...
Pár héten át látható volt a Corvinus Egyetem előtt, a Fővám téren, a Dunaparton egy "emlékmű", a Pillar of shame. A hét közepén már nem volt ott, csak a nyoma a fűben, amiből tisztán látható, hogy nem volt alapja, csak úgy "letették" oda. Mit lehet erről tudni, mi volt ez, milyen alkalomból, és miért volt csak ideiglenes? (Mondjuk hozzátartozik, hogy a múlt héten, amikor utoljára láttam, már össze volt graffitizve az alapja...)
Azért az nem egy nagy központi remiz lett volna, de kiválthatta volna a Baross és a Hungária kocsiszíneket. Miket is ad ki ma ez a két remíz? Előbbi a 28-37(-24-62?) vonalakat, ezeknek gyakorlatilag nem változna a rezsimenetük. Utóbbi a 4-6 csoportot, ezeknek picivel rövidebb(!) lenne a ki- és beállás. Ne felejtsük el, hogy ezt az új remízt úgy képzelték el, hogy mind a Kőbányai, mind a Salgótarjáni út felé lett volna kijárata. Tehát az össz-üres-kilométer biztosan nem növekedne, sőt, még csökkenhetne is valamelyest.
Azonkívül ide képzelték el az új trolibusz-garázst is a mai Kőbányai Garázs helyett. Itt már felmerülhet a trolibuszok többségénél a garázsmeneti útvonalak növekedése, ez igaz. Viszont az infrastruktúra, áramellátás közössége miatt evidens lenne egymáshoz igen közeli területen a villamos- és trolibusz-telephely.
Nem teljesen értem, hogy mi az összefüggés a kölyökfoci és a nagypályás labdarúgópályák száma között.
Fociztunk mi is mindenféle helyeken akkorákat, hogy na, de nagypályás fodballpályán soha. Abból ugyanis az egész, 46000 lakosú kerületben volt egy (1), a kerületi sporttelepen. Évente egyszer bemehettünk oda, az úttörő-sportnapon, mert akkor ott kellett felsorakozni. Ha odamentünk volna délután, hogy "csókolom, jöttünk focizni", a gondnok csak annyit mondott volna, hogy "fociztok ti ám az anyátok ...-ba", vagy csak végighúzott volna a botjával a legközelebbi gyereken.
Egyébként, ha már anno, épp ma boncolgatott egy szomorú "fejlődést" a Népsport. Ebben szerepel egy - számomra - meglepő szám is. Csak Budapesten 115 nagypályás focizda szűnt meg a módszerváltás óta. Ennek egy része ugyan üzemi futtatású volt, és a nadrágszíj összehúzásának az áldozata lett, talán kevesebb gyerek is született... lényeg, azonban, hogy mi még akkorákat fociztunk a Nádorliget helyén (Prielle Kprnélai u.), hogy ihaj! A mai gyerek még, ha akarná is, nem tudná összekoszolni magát a környéken... gondolom, máshol sem, helyette (jobb esetben) lóg a szociális médián.
Az egy központi nagy remiz - néhány előnye ellenére - az általad említett okok miatt nem jó ötlet. Azonban a házak közé beszorult Baross kocsiszínnek a Józsefváros pu helyére való áttelepítése bizony előnyös lenne. Mellette még bőven maradna hely más feladatokra is.
Nem vagyok abban biztos, hogy jó ötlet egy konténer terminál a város közepén.
Abban sem, hogy hasznos-e a villamos remizeket egy nagy központban összevonni. A napi be- és kiállás olyan horror lenne, hogy feltehetőleg meg sem valósítható. Meg a hozzá kapcsolódó, napi sok száz kilométer üresjárat.
Én arra is kíváncsi lennék, hogy a volt személypályaudvar helyén mi lesz, ha már láthatólag több pénzt ráköltöttek, mint személypályaudvar korának utolsó ötven évében összesen.
Megjegyzem, a régi konténerterminál eredeti vasúti funkcióját megtartó hasznosítására is lett volna több ötlet és pénzzel alátámasztott projekt, de az a vasúti közlekedés kiszolgálólétesítményi infrastruktúrája szisztematikus felszámolásának politikájába nem fért bele.
Kicsit belenéztem a BMT-ről írottakba... a II. rész egész informatív volt, de nagyon a listák végére sorolták ezt (P077) a beruházási javaslatot. 2030 után lehet esetleg szó róla, ha... Ebből kiindulva, a terület időszakos sportelepi felhasználása nem ördögtől való ötlet: ha meg is valósul az indóház valamikor a távoli jövőben, nem kell majd akkor sokat költeni bontásra és tereprendezésre. Addig is normálisan kinézővé és használhatóvá válik a terület, nem lesz egy eyesore vagy szemét lerakó...
(mondom ezt úgy, hogy nem kék, hanem zöld a vérem)
Új, modern villamoskocsiszín volt idetervezve, ami lehetővé tette volna több régi, elavult kocsiszín kiváltását (Budapesti Mobilitási Terv 2030, P077-es projekt).
Csak ugye az ország vezetése jobban szereti a focit...
Miért? Elnézve a videot (1:17 környékén), mi mást szeretnél ide építtetni? Legalább nem kőrengeteg, hanem túlnyomórészt zöldfelület. Valahogy nem emlékszem, hogy túl sok méltatlankodás történt volna akkor, amikor sorra tűntek el sporttelepek Budapesten (és máshol)...
Ó, köszönöm, ez az infó valahogy eddig elkerült engem; meg aztán pár hónapig most nem jártam arra a 37-es villamossal. Tegnap hökkentem meg a látványon.
Hú, ez sok tekintetben jobb, mint az általam eddig "használt" 1937-es közig térkép. Részletesebbek például az iparvágányok (Vizafogó és térsége), viszont érdekes módon nincs még rajta a Horthy Miklós híd, ami a '37-esen már szerepel...
Ez melyik térkép? Én eddig csak olyanokat találtam, amin a tömb még nincs beépítve, csak az iskola, a 28157 hrsz. Pedig kicsit odébb, az Angyalföldi útnál már megvan a Népszálló (28197 hrsz.), és ismereteim szerint az körülbelül ugyanabban az időben (1910-12) épült, mint ez a tömb...
Érdekesek ezek a házszámok. Most, hogy nézem a 'maps.me' app-on, tényleg, bár akkoriban soha nem használták ezeket a házszámokat. A Taksony utca 5 még talán-talán, ez a tömb 5-ös lépcsőháza. A Tüzér utca 19-21-23 pedig ... hát, érdekes módon van három kapu az utca felől be a parkba, de azok soha nem voltak nyitva akkor sem, és ahogy elnézem a streetview-n, azóta sem. Pedig akár lehettek volna rendre a 4-es, 3-as és 2-es lépcsőház bejáratai a parkon keresztül. De mondom, az egész tömbre akkoriban D.Gy. 140 alatt hivatkoztak.
Ebben a házszám-dologban az az érdekes, hogy akkor hivatalosan Dózsa György út 140 volt. Ma meg 138-142; Ez látható a kapu fölötti falon a fehér fémtáblán. De magán a kapun most is 140 van a számtáblán...
Nem feltétlen munkáslakás, csak munkáskerületben. :-)
Na jó, a szóban forgó ház(tömb) 1911-ben épült 3 emeletesként Angyalföld belsőbb részén. Több lépcsőházból álló hatalmas tömb, U-alakú "gangokkal", a hozzá kapcsolódó udvarral., aminek a hátsó utcából is volt/van bejárata, az 5-ös lépcsőház felől. Ma zárt autóparkolóként funkcionál (mint a mai lakóparkok belső parkolója), de akkor már ez is maga a paradicsom volt a gyerekek számára a porolóval, hatalmas fákkal, meg a nagy szerszámoskamrával. A másik mellékutca felőli részén pedig gondozott, zárt parkkal, ahol a gyerekeknek valódi homokozó, mászókák, mérleghinta és láncos hinta is volt. A 2-es és 4-es lépcsőházból lehetett (lehet a mai napig) megközelíteni. 1961-ben beépítették a főút felőli 1-es és 2-es lépcsőházak tetőtereit, mai szemmel is helyes kis "garzonlakásokat" hozva létre. Igen, külön volt a konyha, fürdőszoba, ezek már előszobából nyíltak, ahogy a szoba is. Nem a konyha volt a bejárat, mint régebben. A fürdőszobában kád és mosdó is volt, meg a WC. Azt hiszem, ezt akkoriban komfortosnak mondták - bár lehet, hogy csak "félkomfort". A lényeg, hogy minden "saját" volt, nem a folyosó végén volt a közös WC, stb. Az eredeti alsóbb szintek is hasonló elrendezésűek voltak (már 1911-ben!), csak a földszinti lakások nyíltak az udvarról, ezeknek nem is volt utcai ablakuk, mert a főút felőli részen boltok voltak, és vannak a mai napig. Akkor volt tejcsarnok, fűszeres, pékbolt, hentes, meg egy söröző. Közvetlen mellette pedig "községi elemi népiskola", akkor már általános iskola. Ma is az.
Nem rejtvénynek szántam, de valaki rájön ebből, konkrétan melyik ház ez? ;-)
Na ezért voltam én mindig a nagybátyámék igencsak nagy lakásába bejelentve, mert nálunk otthon voltunk elegen. Biztos nem én voltam az egyetlen ilyen. Találékony nemzet voltunk már akkor is.
Elvileg a lakót - lakókat át is lehetett költöztetni egy kisebb lakásba, ha nagyobb lakásban élt, mint ami "járt" neki. Ez ritkán történt meg, legtöbbször úgy, hogy egy jó politikai kapcsolatokkal rendelkező elvtárs szemet vetett a nagy lakásra. A nagynénémékkel is ez történt, amikor a nagyanyám meghalt.
Ez ellen is segíthetett, ha valaki albérlőt fogadott. De ennek nem tudom a részleteit. (Természetesen az albérlő léte nem segíthetett, ha az "elvtárs" kinézte a lakást. Akár az is módjában állhatott, hogy az albérlőnek is szerezzen egy saját lakást.)
Amúgy a cserépkályha meg fürdőszoba nekem luxusnak tűnik angyalföldi munkás lakáshoz képest. Legalábbis nálunk nincsenek ilyenek. Szoba-konyha-kamra-wc, fűtés eredetileg vaskályha volt, később valamikor olajkályhára cserélve, ami valamikor a nyolcvanas évek közepén lett konvektorra cserélve. (Az eredeti vaskályha amúgy még meg van, ki tudja, ha elzárják az oroszok a gázt...)
Pont erről ír az egyik alább belinkelt újságcikk is. A havi lakbér többszöröséért adtak ki a "főbérlők" egy szobát, úgy, hogy "természetesen" ők is benne laktak a lakásban. És ez akkor - ha nem is normális, de - elfogadott volt.
A mai szóhasználat valóban hibás, amikor egy mai fiatal pár "albérletet" keres, hát nagyon meglepődnének, ha a házinéni a szomszéd szobában benne lakna, élne. A mostani lakásbérlés tulajdonképpen jellegében az akkorinak éppen megfelelő, csak már nem a tanácstól/önkormányzattól, hanem magánszemélytől bérelik a lakást.
Tisztában vagyok az akkori torz értékrendszerrel. :-)
Igen, jelentősen megváltoztak az árarányok azóta, de ama bizonyos "vásárlói kosár" összetétele is. Más dolgokra költ a mostani ember, mint amire az akkori; és ebben nem csak a fizetés volt a "ludas", hanem a lehetőségek is, mármint hogy mi volt egyáltalán kapható. Választékról sem igen lehetett beszélni, volt egy-kétféle minden árucikkből, most meg nem győzök választani csak pl. a tejek között...
Meg ott volt a társbérleti rendszer is, amikor egy nagyobb, egykori polgári lakást maga a tanács osztotta fel több család között. Anyáméknál ez pl 94-ig tartott, amíg ki nem halt a néni a lakás másik feléből.
A lakbérekhez még annyit teszek hozzá, hogy a tanácsi lakás bére tényleg alacsony volt. De nagy dolog volt tanácsi bérlakást birtokolni. Tehát nem úgy volt, hogy én igénylek és kibérelem. Protekció nélkül évtizedekbe is telhetett egy kiutaláshoz jutás. Így virágzott a valóságos (és nem mai értelemben használt) albérleti rendszer. Egy-egy (fő)bérlő a lakás egy részét az albérlőnek drágábban adhatta ki, mint amennyi lakbért ő fizetett az egész lakásért.
Azt tessék figyelembe venni, hogy a szocializus építésének idején nem piaci volt az árak zöme, hanem politikai alapon központilag meghatározott. Számos dolog ára mélyen a valódi érték alatti volt. Így alkalmazkodva a nagyon alacsonyan tartott jövedelmekhez. Nevezetesen az alapvető megélhetéshez szükséges dolgok (alapvető élelmiszerek, gyermekruházat, stb.),szolgáltatások (közműdíjak, közösségi közlekedés, fodrászat, stb.), a kulturális eszközök (tanszerek, könyvek, sajtótermékek, stb.), szolgáltatások (színház, mozi). De pl. a ponyvairodalom már jóval drágább volt, mint a szépirodalom, vagy a politikai hátszelet élvező könyvek. Ezzel szemben a műszaki cikkel zöme elképesztően magas volt a jövedelmekhez viszonyítva.
Mindezt csak azért írtam le, hogy az akkor nem élt embereket be vezesse félre a 3,60-as kenyér demagógia. Pl. napjainkban az átlagfizetésből simán kitelik egy jó minőségű szinestelevízió. Az 1960-as években egy igen hitvány minőségű fekete-fehér televíziót (pl. a robbanékony Color Star) több, mint kéthavi átlagfizetésért árulták, ha épp kapható volt.
Akkor ezek szerint nem tévedünk nagyot, ha az általam elképzelt ingatlan esetében havi 80-100 Ft lakbérrel, és 70-80 Ft villanyszámlával számolunk. A KSH adatsora szerint (1962-es teljes adataim vannak) 9,30-as átlag órabér, és 1638 Ft-os átlag havibér alapján tehát ez a havi jövedelem cirka 12-15%-a lehetett.
Az, hogy manapság egy hasonló lakás havi rezsije a mai átlagbér hány százaléka lenne, érdekes összehasonlítás lenne (én megtettem), de nem tartozik ide...
A lakbérhez csak annyi kiegészítés, hogy a területnek volt egy szobaszám szerinti maximuma is. Ez azt jelentette, hogy anyámék 59 m2-es, de csak egy szobás (a hall nem szoba, mert nincs ablaka, a személyzeti sem szoba, mert még a félszoba 6 m2-ét sem érte el) lakása után csak 50 m2-nyi lakbért kellett fizetni, mert annyian volt maximalizálva az egyszobás lakás mérete.
Ezenkívül volt még valami zöldövezeti szorzó, de az ránk nem vonatkozott, mert a Németvölgyi út már akkor sem minősült zöldövezetnek. (Ott ment el az ablak alatt a 2-es és a 4-es busz.)
Úgy emlékszem, hogy ha nagyobb dolgot költöttél a lakásra (új bojler, csaptelep, ilyesmi), akkor be kellett vinni a számlát az IKV-hoz, és ki ugyan nem fizették, de "lelakhattad". Emlékeim szerint ez a sima tisztasági festésre nem vonatkozott, az a bérlő feladata és költsége volt.
A víz benne volt a lakbérben (gyakorlatilag ingyen volt), villanyt és gázt kellett fizetni. (Nálunk már Héra gázégős cserépkályha volt, amit a 68-as felújításkor szereltek be. Illetve a hetvenes évek közepétől a konyhában gázkonvektor lett a Minicalor olajkályha helyett.)
Tévét, rádiót beszedték, valami kis cetli rémlik, amit adtak róla.
Házmester eleinte talán még volt, de kaput nem nyitott, volt saját kapukulcsunk.
Akkor én már teenager, majd fiatal felnőtt voltam, ezért nagyjából emlékszem.
Mi ugyan nem Angyalföldön laktunk, hanem a nyócker-ben, de a belső (jobb) részén.
A költségek szempontjából ez nem lehetett lényeges különbség, tanácsi bérlakás esetében!
És abban az időben jóformán ez volt az általános, "öröklakások" még alig voltak.
A lakás területe számított, talán az is, hogy utcai vagy udvari, és, hogy mennyire komfortos?
Mert abban az időben még bőven voltak komfort nélküli lakások is, csak később javult a helyzet.:-(
A területet (m2-t) felszorozták a komfort szerinti m2 díjjal, és annyi lakbért kellett fizetni.
Az nagyjából mindegy volt, hogy a lakás Angyalföldön, vagy a Belvárosban volt...
Tehát, a lakbéren kívül (ez mintegy a mostani "vízóra nélküli" közös költségként funkcionált, benne volt a szemétszállítás díja is, a víz, és csatornadíj szintén) más lakhatási költség nem volt.
A házmestert (nálunk volt, ő takarított, kukát vitt ki) a tanács a szolgálati lakás ellenében tartotta,
és talán fizetett is neki valamennyit, de nem sokat, úgy tudom.
Rádió 10 Ft./hó volt, TV (már, akinek volt) előbb 20, később 50 Ft./hó összevonva, a rádió-TV együtt.
Meg persze a villanyszámla, és a gáz, a fogyasztás alapján!
A fűtés nálunk is cserépkályhával, pincéből kézben felhordott fával, szerencsére csak I. emelet.
De aki a III.-on lakott, az is így hordta, vagy hordatta, ha volt rá pénze. Jó magas emeletekre!:-(
A fürdőben előbb nálunk is fürdőszobakályha volt, ami meleg vizet készített, fafűtéssel.
Nyáron meg lehetett dögleni a hőségtől, ha meleg vizet akartunk!:-(
Aztán a 60-as évek közepén már csináltathattunk (saját költségen) villanybojlert, aminek az árát
-úgymond- "le lehetett lakni" részben, tehát valamivel kevesebb lakbért kellett fizetni egy darabig.:-)
Aztán később a cserépkályhába is lehetett gázégőt szereltetni, de azt már csak saját költségre,
"lelakási" lehetőség nélkül! Viszont -ettől függetlenül- tanácsi tulajdonná vált a gázégő is, tehát
egy lakáscsere esetén nem vihette el magával az, aki beszereltette, kiépíttette hozzá a vezetéket.
Nem kizárólag fővárosiak, ill. az utolsó már '76-os, de mazsolázni lehet belőlük. Pl. a Népszava "Így élnek..." sorozata elég tartalmas. Keresgéléssel biztosan lehet még budapestieket találni.
Hatvanas évek. Gangos bérház valahol egy munkáskerületben, mondjuk Angyalföldön. A Váci út és Lehel út (sic!) között, ahogy a régi nóta mondja. 35-40 m2 körüli tanácsi bérlakás, negyedik emelet (tetőtér-beépítés egy kábé ötven éves házban pár évvel azelőtt), egy szoba, fürdőszoba. Fűtés cserépkályhával, a fürdőben vaskályha, ami vizet is melegíthet. Villanytűzhely a konyhában. A fűtéshez fáskamra a pincében. Lift nincs, majd csak a (valamelyik) következő ötéves tervben. Nagy belső udvar, saját belső park, játszótérrel.
Milyen és mekkora költségek lehettek egy ilyen bérleményre akkoriban havi rendszerességgel? Ugye természetesen a lakbér, villanyszámla. Mi lehetett még? Víz, csatorna, volt ilyen egyáltalán? Nincs vízóra, gázzal semmi nem működik. Szemétszállítás, azon kívül, hogy a vice kapott zsebből egy tízest havonta? Rádió és tévé előfizetési díj, ha jól rémlik, 10 Ft volt havonta?
Milyen emlékeitek, információitok vannak erről az időszakról?
Kedvesek, hoztam megint egy megfejteni valót, mi lehet ez a kerítéses hely? . Erős gyanú a VIII.ker, de lehet másutt is. A film linkjén a 16:10 től kezdődő. Az előtte lévő a Nap utca Baptista. A kerítés ha még megvan jellgzetes lehet. esetleg a háttér utca és az utsó képen mintha egy tér/templomfal lenne. https://www.dailymotion.com/video/xpobgn
Az arcanum szerint Budapest (1785) Pest belterületének kataszteri térképe ilyen formájú telekosztást mutat.Valószinüleg mára eltünt árok iránya lehet a mérvadó, vagy dunaterasz.
Az lehet, hogy a firkész nem látott, vagy nem akart látni ágyulövésnyomot a Nyugati pu körül, én viszomt a Teréz krt - Podmaniczky u sarkán (ma Teréz krt 56) az első emelet magasságában én láttam.
A Corvinnál nem hiszem, hogy szó érte volna a ház elejét a felújítás után. Akkor ez volt a modernizálás divatja világszerte. Technikusként többször jártam az építkezésen mint a vasbeton szerelés előkészítője. A legnagyobb kivitelező vállalat, a Középület-építő Vállalat végezte a nagy munkát.
56-ban elég nagy sorállás volt ott, mert mindenki fért a forint inflálódásától.
Számomra emlékezetes, hogy anyámmal lifttel mentünk fel és ő a liftkezelőnek mindig adott borravalót, amit én nem értettem...
Bizonytalan emlékeim szerint tűz volt benne. Aztán az oltás után fosztogatás is történt. A társbérlőnk akkoriban jött haza az újonnan "vásárolt?" biciklijével. (akkoriban egy köröndi vasutasházban ez esemény volt) A felnőttektől hallottam, hogy több szomszéd szárítgatta a vizesen hazavitt ruháit.
Itt is említésre kerül: "A Budapest Nagyáruházként újranyitott épületre az 1956-os forradalom napjai mérték az igazán nagy csapást, hiszen az itt elszenvedett sérüléseket egy évtizeden át nem sikerült eltüntetni"
De én hiába nézem a képeket a Fortepanon (pl ezt vagy ezt), még egy icike-picike 1956-os sérülést sem sikerül felfedeznem ami indokolná a becsomagolást.
Persze az igaz, hogy szürke, kopott meg "nem modern" :-) ami lehet indok, de sérülést azt nem látok.
'58-ban csak a 7-es vonalat vágták vissza a Margit-kórházig, a pálya megmaradt összekötővágánynak az óbudai kocsiszínhez. A képen még látható a felszedett jobb vágány helye.
A Becsi utnak itt mas volt egy kisse a nyomvonala, a lakotelep epitesekor valtoztattak meg. Illetve regebben csak a Margit korhazig jart a villamos, vagyis ez mar a meghosszabitott nyomvonal. De a fenrol.hu oldalon szepen nyomonkovetheto.
Köszönöm mindkettőtöknek :) Valamiért mindenáron elveszett villamosvonalat akartam belelátni - vagy létezik, hogy ez még az 1959-ben megszüntetett vonal nyoma lenne?
Nézegetem az aktuális fortepan-frissítést, és szembejött ez a fotó. Dátum szerint 1975-ös, előtte-utána Óbudai (azon belül is belső Szentendrei úti, Vörösvári úti) fotók szerepelnek. Viszont nem tudok rájönni ez vajon hol készülhetett, hátha itt valaki ráismer aki jobb a műfajban mint én :) https://fortepan.download/_photo/1600/fortepan_253621.jpg
Eszebe jutott, hogy az Arcanum-Mapire térképek georeferáltak, alájuk lehet tenni a Google térképet, így meglett a mai hely, és a Streetviewban tökéletes rálátás is van a városra. (Kb. 30 méterrel kell arrébb menni a valós helytől, hogy kilássunk a fák mögül.)
És igazad van, meglepően gyorsan felhúzták a kupolát, ahhoz képest, hogy az 1894-es képen még nyoma sincs: "A kupola zárkövét 1895 májusában helyezték el. Ekkorra az is nyilvánvalóvá vált, hogy az Országház a megfeszített munka ellenére sem fog a millenáris ünnepségekre elkészülni, ahogy azt eredetileg tervezték. Azt a kompromisszumos megoldást tűzték ki, hogy az épület külseje, a kupolacsarnok, a főlépcső és a delegációs folyosó legyen kész. Így 1896. június 8-án az Országgyűlés két háza megtarthatta együttes ülését a kupolacsarnokban." (A Bazilika építési üteme alapján prejudikáltam. :-) )
A fortepanos képnél nincs is gondom, mert ott a palota nem látszik, így bármit elhiszek. :-) (Na jó, azért az látszik, hogy a déli kertek már az átépítés utániak.) De az eredetileg kérdezett képen engem zavar, hogy -szerintem- az még nem Hauszmann kupolája.
Ja, a közvilágítás nem segít, a kút melletti lámpaoszlop mindkét képen ott van.
Régebben, úgy rémlik, küszködtünk egy ideig a Hauszmann kronlógiával, de teljesen pontosan nem állt össze.
A Tabán felőli szárny alapkőletétele 1896-ban volt, 1899-re már állt, sztem kb. 1897 körül talán már látnánk építkezést erre. (Az új kupola meg csak olyan 1901 körül lett meg.)
A 86737 -as fortepan képen a nagy felbontásúra ránagyítva elég egyértelmű a Parlament kupolája és mellette talán még a Kúria tornyai is látszanak, tehát 1896 utáni,
sőt az Attila út 21 miatt 1902 utáni.
A másik belinkelt tabáni kép a fentiek alapján kb. 1894-1897 között készülhetett.
A fotó adományozója a Magyar Földrajzi Társsaság, valószínű, hogy adatolva is náluk lett. A Tabán térképét nézve szerintem a Szikla utcából nem láthatunk a Bazilika felé. Amennyiben a parlament kupoláját látjuk, akkor jó lehet az 1910 (körül) dátum
Ez a fotó is a Szikla utcai látvány, még nincsen közvilágítás
A kérdés, hogy át kellene-e datálni a fortepan képet és vele sok más Erdélyi féle Tabán képet. A két kép bár ugyanonnan, de nem egy időben készült, de talán nem telt el köztük 12-14 év.
Még ez időn gondolkodom. Mivel ez még nem a Hauszmann-féle palota, ezért 1890 előtti a kép.
Ha az a háttérben a Bazilika kupolája, akkor az első kupola 1868-ban omlott be, és 1871-ig csak a romok eltakarítása folyt. Szerkezetileg 1890-re lett kész az új épület.
A Parlament kupolája nem lehet, az még 1894-ben sem volt meg.
A fotós passz, de az időt az 1880-1900 közti időszakra tenném. Helyre meg a FLoriani utca - Felsőhegy utca sarkát tippelem, és a Floriani utcán át nézünk északnak, a vár felé. Itt egy másik kép a szerintem vélt sarokról:
A macska rúgja meg! (ahogy egyik szereplőm mondaná...) Máris küldöm az előzetes anyagot! :-)
A helyzet az, hogy ez a második könyv nem annyira "bp-anno", mint az első. Inkább kitaláció, de azért persze vannak benne utalások ténylegesen megtörtént dolgokra. Ezért sem promótáltam itt eddig. De legyen, lehet róla szó.
Tehát akit érdekel (esetleg), és olvasta valamilyen módon az első könyvet, a Promontort (ennek ismerete szerintem feltétlen szükséges a második könyvhöz, hiszen logikai folytatása), dobjon nekem egy email-t az itteni új címemre, mondjuk péntek éjfélig, és én elküldöm a munkaanyagot előzetes, megjelenés előtti olvasásra. Hibákat már nemigen kell keresni benne - ami van, az úgy is marad, mert már lassan nyomdában lesz -, de szabad hirdetni másoknak, ismerősöknek, hogy hamarosan megjelenik! :-)
Meg tudjátok mondani, hogy _pontosan_ mikor bontották le a "régi" Népstadion metróállomás épületét? Arról a kupolás csarnokról van szó, igen. Szinte minden forrás, ahol kép is van róla, csak annyit mond, hogy "később elbontották". Egyetlen forrásban találtam dátumot, de ott is csak évet - ha hihető az 1968-as dátum; én kicsit korábbra tenném, talán 64-65 körülre...
innen: 
itt van a kép színesen
fp 
