Az Infláció kezdeti szakaszát nevezik így?Azt hallottam,hogy a Higgs-bozonok közötti kölcsönhatásra vezetik vissza a taszító lambda erőt.Ahogy a Higgs bozon tömeget generált,úgy automatikusan le is csökkent a lambda erő,és lecsökkent a világegyetem tágulása.
Én is megnézem ezt a könyvet.Bár hallottam róla,de sohasem néztem meg.
Inflaton az Ősrobbanás kezdeti állapotára vonatkozó feltételezés. Inflatonnak nevezi az inflációs kozmológiai elmélet az Univerzum kezdeti szakaszát. A problémát a finomhangolásra vezetik vissza, milyen szabályzódás volt kezdetben? Az inflaton finomhangolódásában a fő szerepet a Higgs-bozonoknak tulajdonítják: amikor a foton az inlatonból ki akart lépni, ekkor a Higgs-bozon hozta vissza az inflatonon belülre. Valami ilyesmit mondott Metasémikus a fermion-bozon kölcsönhatásra, ezért asszociáltam az inflatonra.
Frei-Patkós: Infációs kozmológia c. könyvből fordítottam le az én dilettantizmusomra, te biztosan sokkal többet tudnál kiolvasni belőle.
"És nem találhatóak meg a Higgs-bozonk, mert valószínűsíthető hogy a dimenziótorzulásoknál, annál a 'szakasznál' amikor egy tetszőleges bozon elnyelődik a fermionban, akkor a kilépő bozon valószínűségét, és a kilépő bozonnal arányosan növekvő fermion valószínűségét ők határozzák meg, vagyis a Higgsek. Tehát nem lehet megfigyelni őket, hiszen nem tudjuk a dimenzióktól elvonatkoztatva megfigyelni őket. Ellenben a tudósok által rájuk állított tulajdonságok kisebb-nagyobb pontatlansággal, de igazak lehetnek. "
Elkaptam ezt a részt, nagyon érdekes megjegyzés ez Metasémikustól. Azonnal az inflatronra asszociáltam, és nálam is beiindult a fantáziám.
Vagyis a fotonok az elektromágneses mező gerjesztett állapotai. Vagyis csak az elektromágneses mező aminek fizikai realitása van,a foton pedig ennek energiaállapota ,amit megszemélyesítve részecskének.De más elemi részecskék is mezőknek a gerjesztett állapota.Például a pion+=müon++müoneutrino reakcióban nem az történik,hogy a pion szétszakad müonra és neutrinora.Mert a pionban a bomlás előtt nem volt müon és neutrino.Hanem a piont a bomlás pillanatában egy a eltünető operátor(abszorpcióoperátor) eltünteti,és közvetlenül utána a+ keltő operátorok(emisszióoperátor) kelti őket.A kvantumtérelmélet alapgondolata az,hogy a részecskeszám nem állandó,részecskék keletkezhetnek és eltünhetnek.
A harmonikus oszcillátorok összefüggése az elektromágneses mezőre is fenn áll.Legyen Al az l-edik sugárzási módushos tartozó vektorpotenciál,E az elektromos térerősség,B a mágneses térerősség,fi a skalárpotenciál:
használjuk a Coulomb mértéket:divA=0,és a töltésektől mentes tiszta sugárzási tér esetét:fi=0.
E=-dA/dt
B=rotA
Véges térfogatú dobozban a sugárzási térben a vektorpotenciál csak diszkrét értékeket vehet fel,normálmódusainak teljes rendszere alakul,amik szétcsatolódnak:
A(r,t)=szumma(Al(t)ul(r)
d2A/dt2=c2 nabla2A
hullámegyenlet külön-külön érvényes az egyes módusok vektorpotenciáljára.
Ha itt epszilon0 helyébe egy m tömeget gondolunk,akkor minden tag pontosan egy harmonikus oszcillátor energiája,kifejezve az Al koordinátával és az dAl/dt sebességgel.Akkor viszont,px=mdx/dt analógiájára,pil=epszilon0dAl/dt az Al koordinátához konjugált impulzus.
Innen már egyenes út vezet a kvantumelmélethez:az Al(t) és pil(t) klasszikus mennyiségek helyett vezessük be Al és pil operátorokat,amelyek kielégítik a
Be kell vezetnünk a*,és a+* operátorokat,és ebből kell származtatnunk
gyökalatt(N)*,fi* fázisoperátorokat,amik tartalmazzák azt a plussz információt,amivel a
{fi*,N*}=1 csererelációt egyértelműen teljesítik.(Amúgy csak a {exp(+- i fi),N}=1 igaz egyértelműen.)
Ekkor szerintem megszünne az anyagi minőség fogalma,és a kölcsönhatások miatti összefonódás szétválna egyrészecskehullámfüggvények szorzatává.(Csak a mezoszkopikus tartományban is figyelembe kell venni bázisállapotokat.)
Az emisszió-és abszorpcióoperátorok egyszerű matematikai szerkezete lehetővé teszi,hogy velük kompilkáltabb kifejezéseket is könnyen kiértékelhessük.Az
Az a és a+ operátort bontsuk két hermitikus részre.Legyen:
a=gyökalatt(N) FI
a+=FI+ gyökalatt(N)
Itt gyökalatt(N) az a hermtikus operátor,amelynek négyzete az N kvantumszámoperátor.Ekkor pedig N=a+a-ból(legalábbis az Nnem=0 esetre)következik,hogy
FI+FI=1,mert a+a=FI+gyökalatt(N)gyökalatt(N)FI=N
FI tehát unitéroperátor(egy operátor akkor unitér,ha A+=A-1).
{a,a+}=1 alapján:
{FI,N}=0,ha Nnem=0 csereszabály.
{FI,a+a}=fi
FI unitér voltára hivatkozva gyakran kézenfekvő a fi=exp(-i fi) jelölést használni.
FI+FI=1-ből Nnem=0 esetén formálisan arra is gondolhatunk,hogy fi hermitikus.Ezért gyökalatt(N) nevezhető "amplitúdóoperátornak",fi pedig "fázisoperátornak.Ezeket az elnevezéseket az
{fi,N}=i határozatlansági reláció nem egyértelmű,mert a jelenlegi elméletekben
fi csak segédmennyiség nincs beépítve az elméletbe.Csak azt mondják,hogy
{exp(i fi),N}={exp(-i fi),N}=1 összefüggést engedik meg.Mert két állapotot akkor veszik azonosnak ha abszzólútértéknégyzet(pszi1)=abszolútértéknégyzet(pszi2) egyenlő.De nekünk be kell építeni az elméletbe a hullámfüggvény fázisát és azt kell mondanunk,hogy két állapot akkor azonos,ha pszi1=pszi2.Erre holgorafikus eljárást(fázisrögzítő) kell megalkotnunk.
És nekünk ekkor egyértelműen igaz lesz az {fi,N}=i csereszabály.
Mivel a+ ket(n)=gyökalatt(n+1) ket(n+1)
a ket(n)=gyökalatt(n) ket(n-1)
gyökalatt(N) ket(n)=gyökalatt(n) ket(n)
a=gyökalatt(N)FI,a+=FI+gyökalatt(N) egyenleteket figyelembe véve kapjuk:
FI+ ket(n)=ket(n+1)
FI ket(n)=ket(n-1) (ha nnem=0)
Az operátorok időfüggését Heisenberg-képben a mozgásegyenletek határozzák meg:
Mivel n=0-ból a léptetéssel minden természetes számhoz eljuthatunk és mivel minden n-ből lefelé léve egyesével n0=0-ba kell érnünk,n csak nemnegatív egész szám lehet:n=0,1,2,....
Ez En=n hvonás omega+1/2 hvonás omega szerint meghatározza a harmonikus lineáris oszcillátor energiaértékeit is:
En=hvonás omega(n+1/2),n=0,1,2,...
A ket(0) által értelmezett alapállapotból a+ alkalmazásával minden sajátvektor megkapható:
ket(n)=(n!)-1/2(a+)n ket(0)
Az a+(n)=gyökalatt(n+1) ket(n+1) tulajdonság alapján a+ neve emisszióoperátor.A a+(n)=gyökalatt(n) ket(n-1) tulajdonság alapján a neve abszorpcióoperátor.N neve N ket(n)=n ket(n) alapján N neve kvantumszámoperátor.En=hvonás omega(n+1/2) energia az E0=hvonás omega/2 alapállapotenergián kívül hvonás omega energiakvantumokból tevődik össze.
Nagyobb molekulákat,illetve kristályszerkezetekben levő atomokat harmonikus oszcillátorokkal helyettesítsük.És ezekre egy mátrixalgebrás leírást kell használni,amik lineárisak.Ezeket onnan kapjuk,hogy
ha sikerül a dimenziótorzulást észrevenni,akkor a mátrixalgebra keretein belül szerintem megmutatkozna.
Kezdjük el:{} továbbra is kommutátort jelent,csak a szögletes zárójelet nem tudom előhívni a billentyűzetből.Nézzük a egydiemnziós harmonikus oszcillátor Schrödinger egyenletét.
"És nem találhatóak meg a Higgs-bozonk, mert valószínűsíthető hogy a dimenziótorzulásoknál, annál a 'szakasznál' amikor egy tetszőleges bozon elnyelődik a fermionban, akkor a kilépő bozon valószínűségét, és a kilépő bozonnal arányosan növekvő fermion valószínűségét ők határozzák meg, vagyis a Higgsek. Tehát nem lehet megfigyelni őket, hiszen nem tudjuk a dimenzióktól elvonatkoztatva megfigyelni őket. Ellenben a tudósok által rájuk állított tulajdonságok kisebb-nagyobb pontatlansággal, de igazak lehetnek. "
Számomra az nem világos,hogy mi a szemléletes jelentése annak,hogy a fermionok felcserélésével az ampiltúdók előjele negatívvá válik.Ok tudom ebből jön ki a Pauli elv,vagyis hogy két fermion nem lehet ugyanabban az energiaállapotban,mert csak a nulla amplitúdó minusz egyszerese egyenlő önmagával.A feles spin van emögött az oké,és a bozonok felcserélésénél az amplitúdók állandónak maradása,azzal magyarázható,hogy feles spin egész számú többszöröseiből állnak.Mert páros számú negatív előjelből pozitív előjel lesz.De hogyan képzelhetnénk el a fermion tulajdonságot szemléletesen?
Írok egy táblázatot,a részecskék kategorizálására.Legyen az összeenrgiájúk E.
E=Em+V(r)+mc2
1.eset:Em>0,mc2>0 pozitív összenergiás,pozitív mozgási energiás valós részecske
2.eset:Em<0,mc2>0 pozitív összeenergiás,de negatív mozgásenergiás virtuális részecske
3.eset:Em>0,mc2<0,negatív összenergiás,pozitív mozgási energiás valós részecske(ennek hiánya,mint lyuk az antirészecske)
4.eset:Em<0,mc2<0,negatív összenergiás,és negatív mozgási energiás virtuálsi részecske(ennek hiánya,mint lyuk a virtuális antirészecske)
Arra gondolok,hogy a dimenziókban levő változások megjelennek a mezőkben is.Mert a tér és az anyag együtt van jelen.És az anyagot kell megfonunk,hogy anyagi egyenleteket tudjunk felírni.
"A geometriai gömb alak változására is gondolsz?Hogy a gömb,mint geometriai fogalom kis méretekben megváltozik?"
Igen és amit itt alant írtál az erősen korrelál ezzel. Vagyis hogy szerintem a mezők, amelyekben a hozzájuk tartozó részecskék vannak, energiaállapotuk valamilyen összefüggésben van azon anyagok dimenziótorzulásával, elvégre, a mezők is dimenziótorzulás "megnyúlásai" egyszerre nőnek az anyaggal a korábbi téridőállapothoz viszonyítva.
De itt még kérdés, hogy: Milyen fizikai összefüggés van a mezők és a dimtorzulások között? Illetve hogy egyáltalán tudunk az összefüggésükre analízist találni.
Még írok később.
UI: A Higgs-modell az miért nem jó ahhoz, hogy onnan induljunk ki a fizikai levezetésekhez. TEhát amit korábban egyes tudósok meghatároztak, (a Higgs-teret, az a higgs bozont, mindezt úgy építjük bele a dimtorzulás elméletbe, hogy kapjunk egy fizikai levezetést).
Tudod beszéltem arról, hogy:
A probléma valóban az, hogy a megfigyelésen alapuló Newtoni fizikából nem lehet fizikai elemzést támasztani, csak azt mondhatom el, hogy pl.: az elektron az atommag körül határozatlan helyzetben van, mint hullám, és az elektron és a proton vonzzák egymást, ennek ellenére még sem esik bele az atommagba. Ebből pedig elméleti síkon lehet következtetni arra, hogy itt a dimenziók 'másmilyenek' mint amit megtudunk figyelni, és az erőhatásokkal ekvivalens az itt megjelenő dimenziótorzulás. De ez fizikailag nem levezetés. Erre mondod Te, hogy be kéne vezetni, új fogalmakat a régebbiekből vonatkoztatva. No de az új fogalmat mindig valaminek a mérésére vezetik be, valaminek az arányára, a kiszámítására. Valamilyen meghatározó adatot kell találni a dimenziótorzulásokra. Pl. milyen időfaktort idéz elő egy részecske valószínűségén. Ehhez viszont legkézenfekvőbb a Higgs-bozon, amit azonban szintén nem figyeltek meg. A higgs valószínűleg minden egyes Plank-időben egyre több lesz, de megfigyelése lehetetlen, mert nincs tömege, és valószínűsége a dimenziótorzulásban nyilvánul meg. - mint ahogy korábban írtam. De ezzel az a baj, hogy ez is csak egy elképzelés, miszerint a dimenziótorzulásban dimenzióktól független Higgsek jelennek meg a kölcsönhatás következtében, és attól függően, hogy a kölcsönhatás milyen bozonokkal történik, annak függvényében határozzák meg a következő időpillanatban a fermion illetve a bozon valószínűségét. A Higgs-re vannak képletek, így ezt az elméletet lehet vele úgy összehozni, hogy korreláljon. Kérdés, hogy ez a Higgs-elmélet miként határozza meg a fermionok és bozonok valószínűségét a téridőben? És kérdés, miért vannak eltérő bozoni kölcsönhatások. Pl az atommagban erős kölcsönhatás van, az elektron és az atommag között gyenge. Ez azért van, mert az anyagi világ és az antianyag világ téridőben teljesen határozatlan, de a vákuumfluktuáció törvénye szerint ha határozott egymáshoz az anyag és az antianyag, akkor meg kell semmisülniük (hiszen dimenziótorzulásuk által vonzódnak egymáshoz). Na mármost a részecske valószínűségek ezért nem lehetnek az egész anyagi világban homogén eloszlásúak, amiért minden kötés nagyságrendtől függően más és más.
És nem találhatóak meg a Higgs-bozonk, mert valószínűsíthető hogy a dimenziótorzulásoknál, annál a 'szakasznál' amikor egy tetszőleges bozon elnyelődik a fermionban, akkor a kilépő bozon valószínűségét, és a kilépő bozonnal arányosan növekvő fermion valószínűségét ők határozzák meg, vagyis a Higgsek. Tehát nem lehet megfigyelni őket, hiszen nem tudjuk a dimenzióktól elvonatkoztatva megfigyelni őket. Ellenben a tudósok által rájuk állított tulajdonságok kisebb-nagyobb pontatlansággal, de igazak lehetnek.
