A baj ott van, hogy a roma=ember, azt akarják használni, vagy jelezni!(igaz jelent még nős férfit is, mindig röhögnöm kell, amikor egy nő azt mondja, hogy ő nős férfi!) A roma ember, tehát nincs egy roma abc! Szerintem, aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul! Beszéljünk magyarul! Rendben? Magyarul cigány, mi sem mondjuk a másik embernek, hogy a mi nyelvünk szavait használja, mert az azt jelenthetné, hogy a mi nyelvünk magasabbrendű! De ez nem igaz! Egy német németül beszél, ez a természetes! (különben is a cigányok olyan nyelven beszélnek, ahol laknak, aki cigányul az sem érti a másikat)Csak mi görcsölünk, hogy minden más nyelv szavait használjuk, ne a mienket. Pedig a magyar nyelv a világ egyik leggazdagabb nyelve! Hát legyünk büszkék rá! Ha lefordídjuk milyen durva tud lenni! " Az ember gyerekek és a magyar gyerekek együtt járnak iskolába! Vagy;Az emberek és a magyarok egyformák!" hát nem röhej??? Mindha mi nem is lennénk emberek!!!! Akkor ki a rasszista!!!
Hát végigolvastam a leveleiteket és kicsit meghökkentem. Örülök, hogy ilyen sokan érdeklődnek a roma nyelv iránt. Én bárkivel szívesen e-mailezek. Tölem megtanulhatod az irodalmi roma nyelvet (lovari nyelvjárás) és a helyesírását is.
Hogy ki is vagyok én? A roma-nyelv és kultúra közoktatási szakértője. Roma vagyok.
Hát nézd meg a honlapom és sok információhoz jutsz.
Szeretnék segíteni a roma nyelvet szándékozni tanulók számára. Adok egy honlap címet, ahol az irodalmi lovari nyelvet tanulhatjátok olcsón, és könnyedén, sok formában: www.roma-nyelvstudio.com
Kedv csinálóként közreadom:
Az ABC
A roma ABC sorrendje kissé különbözik a magyartól. Míg a magyarban az x az abc vége felé, addig a romában a h betű után van. Azon kívül vannak hehezett mássalhangzók is
a b c ch d dy e f g h xi j k kh l ly m n ny o p ph r s sh t th ty u v z zh dzh
A mássalhangzókról
A kh, ph és a th úgy nevezett hehezett hangok. Beszédben, ha a hehezett hangok a szó
belsejében vannak, a h t is kimondjuk. Elválasztásnál egy betűnek számítanak, ezért
egyjegyű mássalhangzók. A ch, dy, ly, ny, sh, ty, zh kétjegyű, a dzh háromjegyű
mássalhangzó.
A magyar elválasztási szabály szerint választjuk el őket.
A kh, ph és a th úgy nevezett hehezett hangok. Beszédben, ha a hehezett hangok a
szó belsejében vannak, a h t is kimondjuk. Elválasztásnál egy betűnek számítanak,
ezért egyjegyű mássalhangzók.
A ch, dy, ly, ny, sh, ty, zh kétjegyű, a dzh háromjegyű mássalhangzó.
A magyar elválasztási szabály szerint választjuk el őket.
elválasztva
Pl: (az sh röviden) beshel be-shel
( sh hosszan) losshal, losh-shal
A magyartól eltérő írásjellel jelzett hangok:
a romában írva : kiejtve:
ch cs
dy gy
x hh (erős h, mint az orosz harasó szóban)
ly lj (lágyan)
s sz
sh s
zh zs
dzh dzs
A magánhangzókról
Eltérő magánhangzó: a mint a palóc a
Hiányzó magánhangzók: é, ö,ő, ü, ű
A jövevény szavakban az é,ö és az ü hangot e és i hanggal helyettesítjük.
Pl: kép kipo, fürész firizo, fedő fedevo
A roma nyelv a magánhangzók hosszúságát írásba nem jelöli vesszővel, mint a magyar. Beszédben viszont már érzékelhető a magánhangzók hosszúsága. Egy magánhangzó akkor hosszú, ha a szó hangsúlya a kérdéses magánhanzóra esik.
Pl: shavo kiejtve sávó
skamin szkámin
Magyarba átment, illetve könnyű szavak+ hónapok, háztartási eszközök, járművek, intézmények, épületek, vadállatok, számok, melléknevek
o rom/- a c. férj, ember/k
o shavo/e a c. fiú/k
o manush/a az ember/k (férfi)
o nyamo/ura a rokon/k
o raj /- az úr/k
o gazho/e a nem c. férj, ember/k
e romnyi/a a c. asszony/k, feleség/k
e shej/a a c. lány/k
e manushnyi/a az ember/k (asszony)
e familija/i a család/k
e ranyi/a az úrnő/k
e gazhiÍ/a a nem c. asszony/k, feleség/k
o shero/e a fej/k
o kan/- a fül/k
le bal a hajak
o pacali/a a gyomor/k
o vast/- a kéz/k
e godyi/a az ész/k, agy/k
e bul/a a fenék/k, ülep/k
e chang/a a térd/k
e palma/i a tenyér/k
e vuna/i az ér/k
o zhukel/a a kutya/k
o shimijako/ura az egér/k
o cincari/a a szúnyog/k
e muca/i a macska/k
e rabica/i a fecske/k
e raca/i a réce/k kacsa/k
o fusuj/a a bab/k
o shax/- a káoposzta/k
o frukto/ura a gyümölcs/k
o dudum/a a tök/k
e bozuli/a a bozót/k
e piparka/chi a paprika/k
e paradajka/chi a paradicsom/k
e rozhica/a a rózsa/k
o fotelo/ura a fotel/
o balkon/a az erkély/k
o shpajzo/ura a kamra/k
o polco/ura a polc/k
o plafono/ura a mennyezet/k
o gradicho/ura a lépcső/k
e soba/i a szoba/k
e lampa/i a lámpa/k
e vaza/i a váza/k
e divanyi/a a diván/k
e irka/i a füzet/k
e mesalya/i az asztal/k 50
le gada a ruhák
o gad/- az ing/k
o shalo/ura a sál/k
o zoknivo/ura a zokni/-k
o zubuno/ura a kabát/k
e budyiga/i a bugyi/k
e shipka/chi a sapka/a
e papuka/chi a cipő/k
e anglustyi/a a gyűrű/k
e kher/a a csizma/k o kher/- a ház/k
o vesh/- az erdő/k
o barr/- a kő/k
o kasht/- a fa/k
o foro/ura a város/k, vásár/k
o gav/- a falu/k
o drom/- az út/k
e gradyija a kerítése bar/a a kert/k
e valya/i a patak/k
e mal/a a rét/k, mező/k
e vulyica/i az utca/k
e luludyi/a a virág/k
e chiriklyi/a a madár/k
tordyol (3) áll
sovel (R) alszik
daral (2) fél
merel (R) meghal
dikhel (1) lát, néz
zhanel (R) tud
avel (R) jön
kerel (1) csinál, készít,
xal (R) eszik
ushtyel (R) felkel
iskiril (4) ír
kamel (1) akar, szeret
marel (1) ver, üt
shunel (1) hall 90
godyaver okos
dilo-i-e bolond
lungo-o zhi hosszú
drago-o-i kedves
kalo-i-e fekete
baro-i-e nagy
cino-i-e kicsi
shukar szép
Gyakorold a fenti szavak kiejtését és írását. A főnevek végén törtvonallal jelöltük a többes számot. Amint látod, a főneveket két csoportba helyeztük el. Mind két csoportnak más-más a névelője.
Egyébként meg nem is vagyok a phralád, mert gázsó vagyok. Hogy is tudhatnék akkor jól cigányul? Jó, ha az ember olyantól tanul, akinek az anyanyelve, nem?
Egyébként például itt az Index fórumban nem régóta van olyan, hogy egy szó duplán alá van húzva. Ha arra irányítod a nyilat, nem is kell kattintani, bejön egy reklámszöveg. Pl. az előző üzenetemben is a cigány szónál pont egy cigány nyelviskola reklámja jött be.
Nem veszlek fel, Gucciromnyi, mert sajnos én sem tudok jól cigányul. De hirdetnek tanfolyamokat a neten. Válaszd a lakóhelyedhöz legközelebbit, vagy érdeklődj a helyi cigány önkormányzatnál.
Figyelj, szerintem tanulj meg cigányul és akkor nem kell itt kérdezgetned... :-) Csak azért, mert nem nehéz és ennyi idő alatt, ameddig kérdezel, már meg is tanulhattad volna...
Ezek, amiket idézni szoktál, ilyen protokolláris szövegek (formális szövegek), vagyis kötött szövegek, mint pl. a vers, vagy az ima is kötött szöveg. Vagyis ezek hagyományos köszöntések, amit röviden összefoglalva úgy is lefordíthatunk, hogy "Sziasztok", "sok boldogságot", "Isten éltessen", stb. Tehát nem a szavak konkrét értelme a lényeg, hanem hogy hogyan, kinek, milyen szituban mondják. Pl. keresztelőkor, lakodalomban, népszokások alkalmával, találkozáskor, búcsúzáskor, stb. szoktak ilyen kötött szövegeket mondani. Konkrétan pl. a t'aven baxtale lefordítva magyarra furcsán hangzik - "legyetek szerencsések", a lényeget tekintve azt jelenti, hogy "sziasztok". De azért, ha már kérdezted:
"Legyetek szerencsések, cigányok, emberek; a Jóisten hozott benneteket (=Isten hozott benneteket), Isten segítsen, testvérem!!! A JÓISTEN SEGÍTSEN MINDENKIT!!!"
Ebből a Sunto Del az a Jóisten (szó szerint "szent Isten", de ez magyarul megint szokatlanul hangzana).
"Te merav" = Bizony, Isten bizony (szó szerint: Halljak meg! Cigány nyomatékosító kifejezés, esküszöveg, amikor bizonygatnak valamit, hogy nekik van igazuk, stb.)
A "Devla" = Istenem, vagyis a Dél = Isten szó megszólító esete.
A Pujarica nem tudom, mi lehet, szerintem egy név. (A cigányoknak mindig van a polgári anyakönyvezett nevük, vagyis vezeték- és keresztnevük mellett egy cigány nevük is. Ez ilyen lehet.)
Pont ez az egyik hiba, a baxtale (bahhtale, stb. most mindegy, hogy írjuk az erős h-t) melléknév többeszámban van, de a t'aves meg egyes számot fejez ki (= legyél). Tehát vagy az lenne jó, hogy t'aves baxtal(y)i (ha nőről van szó), t'aves baxtalo (ha férfiról); vagy az, hogy t'aven baxtale, vagyis többesszámban: legyetek szerencsések (boldogok).
"Én egy szép kis (roma) lány vagyok, legyetek egészségesek és boldogok (szerencsések), a Pujarica Dorina vagyok. A Jóisten segítsen téged. Légy szerencsés! Szeretlek, fiú, szeretlek."
Néhol rosszul vannak összevonva a szavak, egy-két íráshiba is van, meg nyelvtaniak is, de érthető a szöveg.
Köszönet Shoshoj! Így már értem, maradok a "sigeto"-nál. Többségében romungró cigányokról van szó, amennyire én tudom ők már az 1700-as évek eleje óta itt vannak nálunk. A nyelvet nem tudják, de ha kifelé mutatkoznak (kulturális esemény, csoport) adnak mégiscsak a kétnyelvűségre.
-shéj : az oláhcigány nyelvjárásokban van ilyen alakban, jelentése a muzsikus cigányok nyelvében "csaj", vagyis (cigány)lány, vagy valakinek a lánya. Felszólító módban: shej! = hé, te! (nőkre vonatkoztatva)
-dzsukel : kutya (az oláhcigány nyelvjárások többségében zsukel)
-rafkos: Rafkós? Ez nem tudom, hogy cigány eredetű szó-e, de furfangost, agyafurtat jelent
-márola: fogalmam sincs. Talán valami átkozódás eleje lehet: Márel a... = Megver a... / Verjen meg a(z)... Vagy márela = meg fog verni (jövő időben)
-gádzso: az oláhcigány uralkodó nyelvjárásokban gázso: nemcigány embert, férfit, férjet jelent
-devla: a Dél = Isten főnév megszólító esete (mint pl. a magyarban, hogy "Istenem!")
Attól függ, milyen célcsoportnak akarok lefordítani. Ha magyarországi cigányokat célzol meg, akkor jó a bahhtalo sigeto. Ha pl. szerb cigányokat, akkor valószínűleg valami szerb szót kéne írnod (mondanod) a sigeto helyett. Mert amire nincs szavuk, arra mindig a környezet többségi nyelvéből vesznek szavakat. Az, hogy természeti nép, még nem garancia arra, hogy minden természeti jelenségre saját szavuk legyen. Ők történetesen Európa utolsó nomád népe és azok keveset lehettek vízparton, szigeten. Lehetett valamikor saját szavuk a szigetre, de ez elkophatott. Nyelvészek meg akarják reformálni a roma nyelvet és pl. indiai szavakkal archaizálni és egységesíteni. Hogy ezeket minden roma a világon elfogadja-e és értené-e, kétséges.
Hát, pl. ha megkérdezed tőlük (de ennek általában nem örülnek szerintem). :-) De pl. a járásukból soxor, pl. a fiúk gyakran a felsőtestüket is mozgatják járás közben, éppen az azzal a lábukkal ellentétes vállukat, amivel lépnek. De szociokulturális jegyek alapján (pl. öltözködés, viselkedés) is gyakran rá lehet jönni. De ezek sem 100%-osak, attól függ, melyik cigány csoportról van szó, pl. a muzsikuscigányok viselkedése, öltözködése, stb. eltér az ún. oláhcigányokétól.
Szerettem volna lefordítani azt a szókapcsolatot, hogy "boldog sziget". Egy hozzáértő azt mondta, hogy "bakhtalo szigeto", merthogy nincs saját szavuk a szigetre. Ezen elkezdtem gondolkozni, hogy egy olyan természeti népnek, mint a cigányok, ne lenne szavuk arra, hogy sziget?! Utánanéztem, és aztán mindenhol mást találtam, pl. az onlájn szótárban niso (niszo). Nagyon hozzáértő hozzászólókat látok itt, gondoltam megkérdezem tőletek: hogy is mondják akkor azt cigányul, hogy boldog sziget?
A kálo = fekete (hímnemben). De valami indiai istenség neve is (talán Káli? formában), sőt a cigányok spanyolországi önelnevezése (tehát ott magukat nem romáknak, hanem kálóknak hívják, mint ahogy Németországban szintiknek is hívják magukat egyes csoportok, nem romáknak).
Sok Farkas nevű ember roma, de nem mindegyik persze. Egy jellegzetes cigány név itt Magyarországon, de nem minden Farkas roma, mint ahogy nem minden Lakatos, vagy Lendvai (Lendvay) sem az, stb.
A romák közül sokan kékszeműek, sőt szőkék, vörösek is (eredeti hajszínüket tekintve persze), sőt vannak romák, akik egyáltalán nem is barnabőrűek. Hogy ez milyen genetikai keveredések eredménye, nem tudom.
