A 19. század elején játszódó romantikus történet hőse Tímár Mihály, a gazdag kereskedő, Brazovics hajóskapitánya. Egyik útján üldözői elől a hajóján keres menedéket Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka, aki halála előtt leányát, Tímeát - Tímár révén - Brazovics oltalmára bízza. De Ali Csorbadzsi kincsei Tímár birtokába kerülnek. -Nekem a filmből nagyon szép volt az akkor fiatal színésznő Pécsi Ildikó (Noémi).
Paul és Corie nemrég házasodtak össze. A csodálatos mézeshetek után visszatérnek a szürke hétköznapok: Corie a saját karrierjének építésével elfoglalt férjét szűk látókörűnek és unalmasnak találja, a lakás sem felel meg az álombeli elképzeléseinek, és számára maga az élet is túlságosan kemény. Ám végül rájön, hogy nincs is rossz dolga anyja egyik idősebb szomszédjával kialakuló váratlan kapcsolata segíti hozzá magatartásának megváltoztatásához.
-A másik színésznő aki nagyon szép volt a számomra, az Brooke Shilds. A Kék lagunában játszott fiatal korában.
Kék laguna:
-A tenger szerelmes filmek első nemzedékének, banális néhol már talán túl szirupos, mégis szívmelengető története. A paradicsomról szinte mindenkinek ugyanaz jut eszébe: érintetlen szépség, béke, fenséges nyugalom, boldogság. Ám arra kevesen gondolnak, micsoda veszélyeket is rejthet. Történetünk főszereplői, két gyermek és egy hajószakács különös módon bukkan rá a paradicsomra a Csendes-óceán déli részén: hajótörést szenvednek, amit csak hárman élnek túl. Ám Emmeline és Richard nem sokáig számíthat az idős férfi oltalmazására: Paddy néhány nap elteltével egy hordó rumra bukkanva halálra issza magát. A két fiatal teljesen magára marad a sok-sok veszélyt rejtő dzsungelben, ám lassanként alkalmazkodva a hajótörött életmódhoz, berendezkednek a gyönyörű szigeten. Távol a társadalomtól, önállóan élik át a serdülőkor, a felnőtté válás különböző stádiumait, felfedezik egymás testét, szerelmét. A film megjelenésekor nagy reményeket fűztek a két főszereplő,Christopher Atkins és Brooke Shields jövőjéhez. Azóta bebizonyosodott, sajnos nem lettek etalonok.
-Szeretem a romantikus filmeket, csak az a baj, hogy ma már ilyeneket nem nagyon készítenek. De megmutatom, hogy nekem milyen régi filmek tetszettek. Itt van pl. egy nagyon régi film Marina Vlady főszereplésével amelynek címe a Boszorkány.
Hát nem vette észre senki hogy Monroe az összes képen ugyanabban a rövid fehér sortban van? Az nem szoknya! Hanem az utolsó képen is szereplő újság a kezében:) A fehér bugyika pedig a rövidnaci.....
Tényleg ekkora marhákat mint a cikk írója!!!:) Grat!
Budapest egyik klinikáján született 1914. július 17-én, de felnevelő faluja a Nógrád megyei Mohora volt. Édesapja négyszáz holdon gazdálkodott, nyolcszobás kúriában lakott a család. György bátyja két évvel idősebb volt, apja evangélikus vallását gyakorolta, Klári édesanyja katolikus hitében nőtt fel. A keresztségben a Rózsi nevet kapta, Klárivá Gaál Béla filmrendező nemesítette 1934-ben a Meseautó című film forgatása előtt. Elemi iskoláit Mohorán végezte, Balassagyarmaton bejáró diákként járta ki a polgáriskola négy osztályát, majd a nyíregyházi Angolkisasszonyoknál tanult két esztendeig, végül a debreceni felsőkereskedelmiben érettségizett. Családi indíttatásként rengetget olvasott, édesanyjától zenét tanult, bátyjával és szüleivel kamaramuzsikált és énekelt. A színház világával Bőkay János írő és tekintélyes lapszerkesztő révén ismerkedett meg, a szívélyes rokon otthonába fogadta a szárnypróbálgatások idejére. A falusi kislány hamar feltalálta magát a korabeli színes, hangulatos bálok világában. A nagyreménynek bátorságával kopogtatott be privát meghallgatásra Rajnay Gábor neves színészhez, majd Heltai Jenő színidirektorhoz és végül Hevesi Sándorhoz, a korszak egyik legnagyobb színházcsinálójához. A meghallgatások félsikert hoztak, gyönge biztatással párosultak, ám eredménnyel nem kecsegtettek A próbálkozások a Hunnia Filmgyárban folytatódtak, ahol pártfogásba vette Gaál Béla rendező, aki tanodájában ifjú, csinos lányokat oktatgatott a filmszínészi mesterség alapismereteire. Tolnay Klári itt átmenetileg otthonra lelt, statisztált, egymondatos szerepeket kapott, míg nem megkínálták egy jelentősebb szereppel a Meseautó címii sikerfilmben. A filmgyárból a Vígszínházba vezetett útja, ahol voltaképpen teljesítmény nélkül figyelt fól rá Jób Dániel rendező és színházigazgató, aki csekélyke ösztöndíjjal a színház nagyjaiközé fogadta azzal a szándékkal, hogy a színiskolát nem végzett növendék Somlay Artúr, Gombaszögi Ella, Rajnay Gábor, a Góth házaspár környezetében kijárja a vígszínházi iskolát. Naivaként számos darabban szerepelt, kiugró sikert 1938. október 15.-én aratott Jacques Deva1 könnyű kézzel megírt vígjátékában, a Francia szobalányban. 1936-ban férjhez ment Ráthonyi Ákos ismert filmrendezőhöz. Zsuzsanna lányuk 1940-ben látta meg a napvilágot, három évvel később fiúnak adhatott volna életet, ha egy váratlan robbanás, amely a Mátra rengetegében érte utól, nem indítja el az idő előtti szülést. A háború elpusztítja a Vígszínházat, ideiglenes játszóhelyen folytatják életüket a társulat életben maradt művészei. Tolnay Klári a háború utáni esztendőkben magára maradt, Ráthonyi Ákos külföldre távozott. Várkonyi Zoltán Művész Színházában, ahol két esztendőt töltött,. hozta össze jó sorsa Darvas Ivánnal. A legendás szerelemből házasság lett. A művészpáros útja 1958-ban elvált, Zsuzsi még 1956 lázas napjaiban vonatra szállt, hogy Londonban megkeresse édesapját. Ráthonyi Zsuzsanna később Bécsbe költözött és férjhez ment egy filmoperatőrhöz. Nyugdíjazásáig a bécsi közszolgálati televízió elismert könnyűzenei szerkesztője volt. Édesanyja színi karrierje 1948-ban különös fordulatot vet. Benkő Gyulát, Somló István társaságában a Vígszínház igazgatójává nevezik ki. E művész-hármasnak köszönhető, hogy a Vígszínház visszatalált egykori önmagához. Tolnay Klári, amidőn politikai okokból szétkergették a polgári értékrend őrzőit a Vígszínházból, 1950.-ben a Madách Színházban lelt otthonra. E nagyhírű színházban immár modern hősnőként - sikert sikerre halmozott. 1951-ben, majd egy esztendővel később Kossut-díjjal jutalmazták, elsők között vált érdemes művésszé 1950-ben, négy év múlva elnyerte a kiváló művész címet is. 1997-ben Budapest díszpolgárává avatták. Színészi másodvirágzását 1990 és 1998 között élte; volt olyan esztendő, amikor öt színmű főszerepében láthattuk. 1998 őszén a Nemzeti Színház méltó szerepet szánt neki, Szabó Magda Régimódi történetében egy szeretetre méltó apácafőnök megformálására készülhetett. Október 28-án éjszaka, talán e szerepről álmodván, itt hagyott bennünket.
