A másik topikban említetted, hogy esetleg egy eltűnt falu emléke is lehetne. Ez nagyon érdekes és izgalmas lenne a település helytörténetében, de a MOL digi állományában kutakodva semmi erre utaló nyom nincs.(Habár a Szamos mentén minden kanyarban volt egy kis település, így ez itt sem zártható ki. Egy korabeli nagy áradás elmoshatta a mai morotva közrefogta települést és lakói áttelepültek Zsurkra egybeolvasztva a két településrészt. Ehhez tudni kellene a Tisza folyásának történetét. Már ha létezik ilyen információ.)
De egy közeli település honlapján található cikk a Tisza régi árteréről eltűnt erek között említi ezt a nevet a szintén zsurki határrészként említett Szebecsével együtt, amely Szebecse Zsurk mellett Záhony, Bezdéd, Győröcske mentén ma is élő név. Itt folyt régebben az egyik mellékág, s ez elég hosszan kimutatható a helyszínen.
Talán ez irányban lehetne a név eredete után nyomozni. De ehhez már profibb kutató kellene, mint én.
Vagy maradna a szn. eredet, de ezt is nehézkes igazolni.
Boroszkynál, aki korban ugyanez, Zovány alakban szerepel a zsurki dűlőnév. Ráadásul, a -tó utótag nélkül, jóllehet más dűlőneveknél ez nem maradt le. Vö. „[Zsurk d]ülő-nevei közül érdekesek és bizonyos jelentőséggel bírnak a Lesznye, Ipri, Rátka, Rév-tava, Zovány, Kondor-rét, Lókotyor, Pénzverő laposa, Dancsok, Nápa-ágyos, Szebcse ér, Szótalanka, Emberfő-homok, Eszterna, Lidnecsere, Csigje, Nikestó, Nagy Bakos domb elnevezésüek.” http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0019/6.html
Ebből arra következtetek, hogy ez elsődlegesen nem a morotva neve volt, hanem egy nagyobb határrészé, amely azonban földrajzilag nem különül el és nincs hadászati jelentősége, így nem került rá a katonai felmérés térképére.
A másik következtetésem az, hogy a katonai felmérés során torzult a Zovány alak Sovány-ra: ma is Z-vel van, Borovszkyéknak is kimerítő, a katonai felmérésen túlmenő részletességű ismereteik voltak a zsurki dűlőnevekről, tehát a Z-s forma megalapozottabbnak tűnik. Szintén ez irányba mutat az, hogy a tévesztés inkább eredményez „értelmetlen” névből „értelmeset”, mint fordítva.
Ez a második katonai felmérés térképe. Itt 1875. utáni állapotot tükröz, mivel a Nyíregyháza Kisvárda vasútvonalat 1876-ban adták át és utána folytatták a szárnyat Csapig. A térképen már szerepel a vasútvonal.
Azaz a ma Zovány-tó a térképen Sovány-tó néven szerepel. Ezen a térképen a helyesírás már teljesen magyar, így nem lehet elírás. De akkor miért lett Zovány mára? Vagy a térkép készítésekor népetimologizálás történt?
A személynévi eredet annyit tesz, ha jól tudom, hogy egy ilyen nevű ember lehetett a falu földesura, de arról általában már nincs nyom, hogy a személynek miért is ez a neve. S jelen esetben ez is csak feltételezés.
Ha mélyebben érdekel, akkor elküldhetem a közölt forrásjegyzéket és abban tovább lehet kutakodni. Ezek egyike a TESZ dalia szócikke. Ami ide vonatkozik ebből, az az, hogy oszmán eredetű és 'esztelen, őrült - szilaj, vad, heves' a jelentése.
Feltehetőleg egy remek harcos neve lehetett, aki egy fejsze-szerű fegyverrel kiválóan küzdhetett és ezen tulajdonság rajta maradt, továbbá harci teljesítményért földbirtokot is kaphatott. Sajnos a kiváló harci cselekedett épp ellenünk irányulhatott. Persze ez mind csak egy ötlet tőlem. Talán a fele sem igaz.
Deliblát - a szb-hr. Dẻliblato átvétele, melynek feltételezhető szn-i forrása az oszmán delibalta 'kegyetlen ember (tkp: őrült balta)'. Az utótag igazodott a szb-hr. blảto 'sár; tó' fn-hez.
Nincs nálam FNESz, és igaz, hogy a Delibláti puszta egy picit magasabban fekszik mint a környéke. De mivel a Maros–Tisza–Duna alsó folyása közti terület történetileg egy nagy mocsárvidék volt, én nem zárnám ki a -blát(i) rész kapcsolatát a szláv 'mocsár' jelentésű etimonnal. Talán tapadással deliblati puszta = 'a deliblat(o) közepén fekvő puszta (magasabban fekvő, ezért nem mocsaras, de nem is erdős vidék)'.
De majd azok, akiknek kéznél van a FNESz, megmondják, mit tart ő.
A Delibláti-homokpuszták vagy rövidebben Deliblát elnevezés vajon honnan származik?
Az Alsó-Bácska egyik része különben, száraz klímájú, félsivatagos homokvidék.
Ha tényleg szárazabb lesz a Kárpát-medence éghajlata, mint ahogy a klímakutatók valószínűsítik, akkor ez a vidék fog a Kárpát-medencében elsőként elsivatagosodni.
Ez így túl erős állítás. A Révaiban (1915) még így szerepel a Tolnai (1928) azonban már ezt írja:
„Magyar Középhegység, ma már elavult fogalom. A régi geográfiai iskola orográfiai alapon ezen a néven foglalta össze a Zala völgyelésétől a Duna váci könyökéig húzódó, ugynevezett Túladunai Magyar Középhegységet és az előbbi kanyarulaton túl az ÉNy-i Kárpátok D-i vulkánikus zónáját a Bükkig bezárólag. Középhegység nevét közepes magasságától kapta. Ez az összefoglalás azonban tarthatatlan, mert a Túladunai Magyar Középhegység csaknem egészében rögvidék, míg a Dunától ÉK-re levő rész vulkánikus fölépítésű. A M. tagjai: a Túladunai Magyar Középhegység és az ÉNy-i Kárpátok (Cserhát, Mátra, Bükk). ”
A Mátrát például a következőképp kezdi leírni e két lexikon:
Révai: „Mátra az Északnyugati Felvidék vulkánikus vonulatának tagja Heves vm. É.-i részében.”
Tolnai: „Mátra, az ÉNy-i Kárpátok vulkánikus koszorúja D-i szakaszának második csoportja Heves vm. É-i részében.”
Nem vagyok benne a földrajzi névadás szokásaiban, majd egy nálam hozzáértőbb pontosítja a dolgokat, de szerintem:
1. Minden névadás a kezdetén valamilyen kitaláció. Így a valamikori korai névadások is.
2. A középhegyég szerintem egy nagyobb léptékű gyűjtő elnevezés, s nem feltétlenül a szocializmusra jellemző, inkább a földrajztudomány szemléleti változására. S ez talán pont a szocializmus idejére esett.
3. A szlovák karszt elnevezés feltehetőleg a területre és nem az épp ott élő vagy nem élő népességre utal.
Az Északi középhegység socialista kitaláció, ahogy azt a Wiki is leírja. A hatvanas években még Börzsöny, Cserhát, Mátra , Bük és Tokaji hegységek voltak. A mai Zempléni hegység nem létezett (hiszen nem is ott van), Eperjes-Tokaji hegység volt, ennek északi része (ma SzK) a Szalánci hegység és a déli (MO) a Tokaji hegység. Ettől keletre van a Zempléni szigethegység, ami valóban a Zemplén tájegységben van. Az Agteleki karszt pegig attól lett Agteleki, mert az államhatár elválasztotta a gerincén! a régi Gömör-Tornai karszttól. A határ túloldalán levő része meg a Szlovák karszt nevet kapta (hogy mitől szlovák, mikor ott olyanok nem is élnek?).
Hogy létezik-e olyan, hogy „eredeti” név, erősen kétlem. Az Északi-középhegység mindazonáltal meglehetősen friss névalkotás, hiszen a mai Magyarországhoz viszonyítva északi csupán. Magyarán vsz. valamikor az ötvenes években hozták létre ezt az elnevezést, és messze nem az Északi-középhegység az egyetlen ilyen. Ezért próbálkoznak most egy, a természetföldrajzi viszonyokhoz jobban illeszkedő nevezéktannal (ez persze, ilyenként bizonyos mértékig irredentának is értelmezhető, hogy alappal vagy nem, nem tudom megítélni, de most nem is ez az érdekes), amit Kárpát-pannon térség táji tagolódása néven:
Láttam olyan térképet - újabb keletűt - amin az Északi-középhegység helyett Mátraerdő, a Dunántúli-középhegység helyett Bakonyerdő elnevezés olvasható. Érdekes.
Akár csak a Zempléni hegység ami Abaujban található nem Zemplénben, de mióta összevonták BAZ megyének, azóta már Gönc és Tokaj, sőt Szikszó is gyakran "zempléni".
Nagy-Szór (dombvidék Pest megye északkeleti részén, nagyjából Váckisújfalu, Váchartyán, Püspökszilágy és Püspökhatvan határában, legmagasabb pontja 358 méter)
Ecskend (domvidék Pest megye és Nógrád megye határvidékén, lényegében Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan, Acsa, Erdőkürt és Kálló községek között, legmagasabb pontja 321 méter)
No majd kapunk a turanistáktól a fejünkre, hisz ők kétséget kizáróan bebizonyították, hogy szlávok nem éltek a Kárpát-medencében a magyar honfoglalás előtt...
Még az említésük is főbenjáró bűn, akár a holokauszt tagadásáé:-)
Zselic: Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Eredetéül szolgáló név feltehetőleg a létező szláv ®elislav mára feltehetőleg már kiveszett és írásban sem dokumentált, így kikövetkeztetett *®elis rövid alakja lehetett. (Ha a ® nem látszik, az egy fordított kalapos z.)
-Ha Kiss Lajos foglalkozik a tájegységek, nem települések vagy vizek földrajzi nevével, akkor annak első írásos említése átlagosan későbbinek tűnik, mint a települések első írásos megjelenésének átlaga.
-Továbbá egy település megnevezése talán lényegesebb, mint egy tájegysége abban az időben, amikor még nem volt a népesség oly mozgékony, mint manapság. A társadalmi rangsor alsóbb rétegeinek népessége gyakorlatilag a születési helyének környékén élte le életét. Röghözkötöttség. Nekik nem feltétlenül kellett megkülönböztetni egy olyan tájegységet, ahova sose jutottak el. Persze ettől még a magasabb rétegek utazó kiváltságosai elnevezhették, de ezt meg nem feltétlenül ismerték az alsóbb rétegek. Pedig ezen utóbbiak voltak többen és adták a mai nyelvhasználati formánk, s feltehetőleg a tájegységi megnevezések döntő részének alapjait is.
A fenti két megfontolás miatt írtam a "megtámadott" kijelentésemet. Persze ez még nem jelent tényt, no meg én is tévedhetek. :o)
Ha arrafelé laksz és az ottaniaktól sosem hallottad, azon még nem kell csodálkozni. Nem két zárt kategóriaként, de vannak népi ill. "tudós" tájnevek. (Ráadásul a földrajztudósok fölkaphatnak és a könyvekben továbbéltethetnek eredetileg "népi", de közben kihalt tájneveket.) Én úgy emlékszem, a Bársonyos a régebbi Földrajzi Világatlaszomban is benne volt, az újban biztos hogy benne van. Elsődlegesen a dombságot jelöli: "a Vértesalji-dombságnak az Által-ér völgytől Ny-ra terjedő része" (Magyar Nagylexikon). Bársonyos falu az atlasz szerint a dombságtól északnyugatra, Kisbér és Pannonhalma között fekszik (már amennyire ki lehet ezen igazodni).
Tényleg jó volna, ha meglenne valakinek a Juhász Dezső könyve! A tájneveké egy elég kusza probléma és ahhoz képest nem hiszem, hogy sokan lennének itt, akik komolyan foglalkoztak volna vele.
"A tájegységek megnevezése későbbi keletű, mint a településeké" -- Nem feltétlenül, mért? Elég sok magyar tájnév utal pont olyan természetföldrajzi jellemzőre, amelyek éppen a terület benépesülése előtt lehettek meghatározóak, pl. Nyír, Somogy. Mint ahogy az Észak-Amerikát felfedező prémvadászok is nevet adtak az általuk bejárt vidékeknek, amelyek közül némelyik aztán megmaradt, a korai kárpát-medencei magyarok is sok félig-meddig lakatlan (hegyes, mocsaras, erdős), de a tájékozódás szempontjából fontos tájat nevezhettek el. Aztán meg volt úgy, hogy tájnevek/tájfogalmak ki is koptak a használatból anélkül, hogy a településeik neve megváltozott volna.
