Azért nem kéne a mérnöktársadalmat ennyire semmibe nézni. Még, hogy mellékduma egy alagút, vagy viadukt a hegyek között. Ha ennyire olcsó lenne, akkor építhetnél nekem az udvaromba is párat:-)
Kevesebb kihajtó van. Igaz, vagy nem? Ez csökkenti az autópálya építés kölségét? Igen, vagy nem? A melléduma nem érdekel. El kell fogadni, hogy azért drágább itthon, főleg a Balaton mellett, mert minden kis község lehajtót akar. Márpedig egy autópályának nem minden faluhoz kellene eljutattnia az embereket.
Sőt az M5-ön Röszke felé a job pályán Lajiosmizsén van az utolsó benzinkút, mert az 54-es úti a bal pályánál van, azaz 104 km-en nincs benzinkút, na ezt nehéz felül múlni máshol.
De a média sztorikban az a meglepő, hogy nem gondolkoznak utána az emberek, hogy hazánkban épül akkor sok pihenő, meg benzinkút, meg csomópont, X összegért, kint meg nem épül ennyi, de helyette töménytelen viadukt, alagút, híd épül hegyek között (nem az alföldön), még is kevesebből mint a mi X összegünkért. Tehát egy 5 km-es alagút hegyek között = 2 pihenő+2 benzinkút+2 csomópont az alföldön?
A Horvát autópályás média infók csak hazugságok, ami ilyen indokokkal írja az olcsóságot az építésben.
Persze ezt is csak az hiszi el, aki nem használta még a Horvát pályákat.
Az igaz, hogy kevesebb kihajtó van, de a hegyek között a semmi közepébe szerinted minek kihajtó? Így a Sveti Rok-Maslenica közötti 35 km táv indokolt. Közte szó szerint csak hegy van, egy lélek nem lakik. Azért vegyük figyelembe, hogy a Horvát népsűrűség töredéke a hazainak, na meg tele van hegyekkel, ahol túl sokan sem laknak.
Az meg, hogy kevés pihenő van, meg benzinkút kérdem én mihez képest? Nézzük meg az M5-öst, ahol Kecskeméten az 54-es útnál van Mol kút, és semmi több a Szerb határig itthon már, azaz 84 km-en nuku nafta. Na ekkora táv Horvát pályán biztos nincs.
Az meg jogos, hogy az igénybevétele nem olcsó a Horvát pályáknak, de minőségben is ég és föld a hazaiaknak. Ott az ívek átmenetében nem bukkan az autó, mint itthon. Az alagutak, és viaduktok meg lenyúgözőek.
Az oké, hogy beszigetelik, és akkor nincs zaj. De onnantól a pontból b-be eljutni igencsak körülyményes, ha ott van egy autópálya. Hasonló példa pl. az M3-as Rákospalotai szakasza. Délután az öt átjáróból kettőn alig haladnak az autók (Szentmihályi út és Szerencs utca). A többi pedig már délen van, ahol a/ relatíve sűrűn vannak, b/nincs jelentős átmenő forgalom. És akkor nem is említem a már-már Hungaricumnak számító lámpás csomópont az autópályán c. jelenséget. (Oké, az elvileg nem autópálya, de gyakorlatilag a/ az autópályáról érkezők jelentős része halad erre, b/reggel jól megfogja a forgalmat. (Ez most inkább a német példára ment, Kőröshegyen elvileg az autópálya eredeti nyomvonalának a közelébe nem is lehetett volna házakat építeni, legjobb tudomásom szerint.)
Ismerek néhány szörnyű példát, de szerintem a Genovai rakparti út mindent überel. Viszont a prágai és a bostonin kivül jól megoldották a belvárosi gyorsforgalmi utakat Marseillesben és Tulonban is egy -egy alagúttal, meg Barcelonában is. Úgy tudom Madridban is egy ilyet készítenek elő.
(és az út a többnyire süllyesztett kialakítás miatt, szinte nem is látszik, fentről a várból nagyon kellett keresgélnem, mert csak a fele szélességet lehetett látni...)
Én azt hiszem hogy a folyópart egy nagy értéke a városnak. Ha a folyópartot a város az autóknak adja akkor a városnak fontosabbak az autósok mint a lakók (persze itt azért van némi átfedés).
Az autósok nagyon fontosak (itt sem ajánlatos átesni a méregzöld tulsó oldalra), de ami érték azt meg kell őrizni a gyalogosok számára és olyan megoldást kell keresni ami az autósoknak és a gyalogosoknak is jó. Én hiszek abban hogy vannak ilyen megoldások, persze meg is kell fizetni. De hát ez pont olyan dolog mint ha az ember autót vesz. Vehetsz egy Dáciát is, de ha igazi vezetési élményre vágysz, akkor egy komolyabb kocsiban gondolkodsz, és inkább még spórolsz egy-két évet.
Gondolkodhatunk egy négysávos rakpartban is, de ez a Dácia kategória. Az utakat nem 10 évre építjük hanem minimum 50-re, de jó esetben sokkal többre. Úgyhogy alaposan gondoljuk meg hogy elcsesszük-e a várost úgy mint pl.: a bécsiek, vagy inkább gondolkodunk, kicsit várunk aztán építünk egy olyat mint pl a prágaiak (belső gyűrű), vagy a bostoniak (bigdig).
Számomra semmilyen rakparton vezetett út nem elfogadható, mert ez tönkreteszi a rakpartot. Vagy más felé kell vinni, vagy be kell fedni, vagy ki kell fúrni, vagy belesüllyeszteni a folyóba, lehet választani...
Ez hasonlít a köröshegyire, csak szűkebb a völgy és kisebb a híd.
Azt hiszem ez nem anyagi kérdés, inkább szemléletbeli. A szemléletbeli után meg jogi. Az én szemeben egy töltés ami kettévágja a falut akkor sem elfogadható ha zajvédőfalak csökkentik a károkat, és esetleg még két átjáró épül a töltés alatt. Nem a hidat akarom védeni. A híd csak egy következő kérdés. Az első kérdés így szól: megengedjük-e hogy tönkretegyünk egy szép reményű balatoni települést egy ilyen töltéssel. Erre szerintem csak egy értelmes válasz lehet, az hogy nem. A következő kérdés az hogy milyen módon lehetne ezt megoldani. Valószínűleg szóba jöhetett volna valami fedett út is, úgy tudom ilyen tervek is voltak, több is. Szóval az hogy híd vagy alagút szerintem parciális kérdés ahoz képest hogy megúszta a falu.
A kérdés tehát számomra úgy merül fel hogy adunk-e lehetőséget arra hogy önkormányzatok azt mondhassák hogy nem engedélyezik a településüket gyökeresen átalakító és tönkretevő beruházásokat, és költünk-e erre is vagy azt mondjuk hogy nessze itt egy pofon, ha nem tetszik odébbálhatsz. Ezek után jön a dolog jogi része, mert ugye ezzel azért rendesen vissza is lehet élni...
tekintve, hogy itt vagy 30-40mrd-ot lehetett volna spórolni ezzel a nyomvonallal (akár a híd teljes árát, hisz 3-4km-rel rövidebb is lett volna a nyomvonal), ez nem túl nagy ár...
a falut keresztező szakaszt bezajvédőfalazták volna, és nem zavart volna senkit...
(nézzél szét németországban a guglival, hogyan szelik keresztbe-kasul a falvakat, a mostani építésekkel is!
Nézd meg jobban a térképet! A falunak két fontos utcája van. Az egyik a szántódi (ezt a falun kívül keresztezi), a másik a földvári. Itt pont telibekap néhány házat. Gondolom szép kis töltést kellett volna építeni a földvári út felett...
Nem is egészen erre gondoltam, persze itt vannak a rossz útjaink meg a magunk bajai. Viszont azt hiszem hogy pl. nem sikerült annyira tönkretennünk a Dunát mint a bécsieknek. Csórók vagyunk, de mégis építettünk és építünk szép hidakat, megfúrtuk a rakpart négysávosítását, amit Bécsben megcsináltak hat-nyolc sávval a csatorna partján, és még sok olyan dolog van amiben szerencsénk volt. Szerencsénk, mert abban a korban amikor mindenki az iparosításban, és a fejlődésban hitt, mi éppen nagyon csórók voltunk és nem tudtuk annyira tönkretenni a környezetünket mint mások, nálunk gazdagabbak.
Ez egy másik kor, ahol erősebb a civil kontroll, és fontosabb a környezettudatosság. Szerencsénk van hogy most van több pénzünk fejleszteni.
Teljesen egyetértek veled, a bécsiek a nyolcavanas-kilencvenes évekeben átlendültek a ló túlsó oldalára, most pedig próbálják rendbetenni azt amit akkor elrontottak. A városi igények helyett már akkor is az elkerülőútban kellett volna gondolkodniuk. Persze akkor még nem negyon volt forgalom kelet felé, zárva voltak a határok, gondolom emiatt döntöttek a városi autópálya mellett, és emiatt lett egy hatalmas undorító ipartelep a városnak ez a Pest felé eső fele.
Úgy látszik hogy az is csinál hülyeséget akinak nagyon sok pénze van, és néha kifejezetten jó ha nekünk nincs, mert ha lett volna szerintem mi is megépítjük a magunk városi sztrádáit.
Egyébként valószínűleg pont ugyanígy fognak járni a magasházakkal és a Dunaparttal is, tíz év mulva majd elkezdenek azon gondolkodni hogy lehetne rendbetenni a magasháznegyedet, meg az iparosított, erőművesített, műdunapartot.
Szóval szerintem ne a bécsiektől akarjunk tanulni...
