Ebbe azért csak belekötnék, a pontosság jegyében :)
Annyi víz távozik amennyi a benti és a kinti abszolút páratartalom különbségből adódik.
A 24 liter akkor távozna, ha kintről nulla vizet tartalmazó levegő jönne be, ami ugye nyilván nem jellemző.
Télen egyébként nyilvánvalóan az abszolút páratartalom sokkal kisebb mint nyáron, tehát télen az 5 perc szellőztetéssel simán le lehet vinni a páratartalmat, míg nyáron adott esetben ehhez folyamatos szellőztetés kell.
én magam kevertem szárító vakolatot vályogra ami homokos kavics, és cement is kellett..... csontszáraz...
ez egy 50x100-as flexelt vakolatrész volt 5 centi mélyen...a vályog porlósságát begúzoltam homokos CEMENTES gúzzal,arra ment a válygvakolat amiben szárító adalék melett CEMENT is volt....
nah most elvileg nem lenne szabad teni bele, én tettem bele, aztán jött a sima szárít vakolat síkba húzva....egy hét után a véletlen csákás ütés hatására meg sem mozdult, aztán télen a 2 hetes eső után is lepotyogott róla a víz...
a cementtel nincs semmi gond, én kihagytam volna, de teszt téglákat csináltam és csak pozitív élményeim voltak.... szóval aki azt terjesztette hogy így nem jó úgy nem jó az valamilyen szinten téved.... a vályogra is jó simán és kell is mert ez a híd a modern szárító adaélkos felújító rendszerekhez, mert a sima agyagon nem igen tapad meg , háló ide vagy oda... ha eszetlenül csinálják a legjobb anyag sem ér szart sem....
a vályogra nikecell nem szerencsés, de ha minden ablak "filtrál" még ott is beleférhet helyenként, persze itt sem a full szigeteletlen tőmésfalakra gondolok:)
Kezd gyanus lenni, hogy nem jol mer a paratartalom merom... Tegnap este sokaig (nem mertem, meddig, de tobb mint negyed oraig) nyitva volt az osszes ablak, de nem ment 60% ala a paratartalom...
Miért nem érted meg, hogy a sima tégla falazat önmagában is csak 2-3% párát enged át?
Ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy te szántszándékkal vizbe mártod, mert az már viznyomás, ami sok ezerszer nagyobb, mint amit a levegőből kap páranyomásként.
Tele vagy tévhitekkel, és az a szomorú, hogy nem is akarsz ezeknek utánajárni, hanem mantrázod tovább.
Nincsen semmiféle "polisztirén"-összeesküvés, egyszerű épületfizika az egész.
Egy 4 fős család számára az egészséges levegőt napi kb 3000 m2 szelőzőlevegő csere biztosítja
(és teljesen mindegy, hogy ez a napi levegőmennyiség egy két millió forintos hőcserélős rekuperátoros csúcs szellőzető rendszer, három occó kínai ventilátor, vagy a nagymama huzatos ablakai biztosítják),
Átlagos (50%) relatív páratartalom és hőmérséklet esetén a lakás levegője köbméterenként kb 8 gram vizet tartalmaz.
Tehát a szellőző levegővel naponta (3000m3 x 8g) 24 liter víz távozik a lakásból.
Kíváncsi lennék, hogy szerinted eközben mennyi víz hagyja el a lakást a falakon át?
A házunkhoz épülni fog egy "külső" beton lépcső, azaz a lépcső és az arra kerülő falazat lesz az új külső fal.
Az alsó lépcsőfok előtt lesz egy kis tér, hogy fel lehessen menni a lépcsőn.
A lépcső egy elég tisztes betonalapon fog támaszkodni. Az alsó lépcsőfok előtti részen lesz 15cm hőszigetelés a szerelőbetonon.
A lépcső alsó részénél elég, ha csak az alapot szigetelm körbe XPS-sel, vagy hogyan lehet oda is betenni azt a 15cm hőszigetelést? Ha egyáltalán kell.
Mert ha berakom, akkor a hőszigetelésen támaszkodna a lépcső, ami hülyeség.
A másik amin gondokozok, hogy a lépcsőt alulról 20cm EPS-sel lehetne 0.2W/m2K alá vinni, a külső fal, ami a lépcsőn fog ülni, az 30-as ytong lesz 12cm-es grafitos EPS-sel (0.16W/m2K).
Viszont a lépcső betonjának oldalára ha csak 12cm grafitost teszek, akkor csak 0.26W/m2K.
Tehetnék rá vastagabb hőszigetelést is, hogy a lépcső oldalának hőátbocsátása is megegyezzen a rajta levő ytong falazatéval, de akkor lesz egy kiugrás (vagy befaragva egy ferde rész).
Vagy itt se foglalkozzak az egésszel, mert nem akkora a gyakorlati hatása?
Vegyel egy jo minosegu markas falazoteglat es merd meg, aztan tedd be egy veder vizbe egy napira, a viz fajsulya ismert, ki lehet szamitani mennyi vizet vesz fel. A realis ~ 20 tomegszazalek, barmit irnak a gyartok. Ami nem keves, a tegla tehat egy porozus anyag.
Es mit csinalunk?
Bezarjuk azt a teglat "szellozo" polisztirennel kivulrol es cementes glettel belulrol, aztan csodalkozunk, hogy csak 2% nedvessegtartalmat enged at. Utanna automatizalt szellozoberendezesekkel probaljuk szinten tartani a parasodast a lakasba. Ami koltseges, a befektetes szintjen, energiat fogyaszt es odafigyelest igenyel.
Nem jarna a pofam, ha nem keszitettem volna eleg hazat 38-as teglabol, meszel vakolva kivul es belul (hidraulikus messzel cement helyett), meszpasztaval simitva es oltott messzel meszelve. Jok azok, csak meg kell oldani:
1. A nyilaszarok spaletszigeteleset, falcot kepezve teglabol es kivastagitani az ablak tokozatat
2. A padlo szigeteleset
3. A mennyezet szigeteleset
Sokkal egezsegesebb kornyezetet biztosit.
En megertem, hogy az energia szukos es draga es azt is, hogy szigorubnal szigorubb hoszigetelesi kovetelmenyekkel szorongatnak a hatosagok, de a lakohazaknal a ragasztott polisztiren modszere egy rossz fejlesztesi irany.
Kozepuletekben mas a helyzet.
Az igazi alternativa a szelloztetett homlokzat, vagy legalabb vatta ( esetleg egy Baumit Open stilusu rendszer), belul meg szelloztetett szarazvakolat.
off----hát ebben nagyon tévedsz - a bőrön át "lélegzés" nélkül megfulladnál - az ember bőrfelülete átlag 1,5 m2, aminek a harmadát lezárnád, már a tüdő nem képes ellátni a szervezetet oxigénnel - pl. az égési sérültek ha ennyi vagy nagyobb felületen égett meg/el a bőr, gyakorlatilag megfulladnak......on
Ha betartod a szabályokat akkor penész sosem fenyeget és ehhez az állapothoz még rekuperátort sem kell beépíteni. Először is le kell tisztáznunk annak tényét miszerint a kinti légpára nem okoz bent penészedést. Tehát a beltéri penészedés okai prózai módon minden esetben az 1.0 felhasználó hibáit mutatják. Alapszabály(ok):
- Beltérben csak jól szellőző helyiségben szárítunk ruhát (pallás), de okos ember inkább vesz egy kondenzációs ruhaszárítót az asszonyának.
- Főzés közben gyakran kell szellőztetni. Erre legalkamlasabb egy bukóablak rendszeresítése.
- Az esti fürdést követően a fürdőszobából utolsóként távozó személy bedobja a szárítógépbe az összes törölközőt és zuhany elé rendszeresített subaszőnyeget is, majd 5-15 percre kinyitja a fürdő ablakát, hogy a pára túlnyomó része a szabadba távozni tudjon. Amikor az ablak visszazárásra kerül, akkor a fürdő ajtaját a laktér irányában nyitva kell hagyni.
- Ha a fenti 3 feltételnek eleget teszel akkor a belteret elég napjában 1-szer 5 percre szellőztetni.
az az 500m3 belter az alsohangon 200m2 plafon plusz ennel tobb fal. az a 400m2 felulet meg ha csak 1cm vastag aktiv reteggel szamolsz is, akkor is 4m3. abban par liter viz ugy felszivodik, hogy eszre sem veszed.
Ha mar parasodasrol van szo... Nalatok most mennyi a paratartalom? Miota bekoszontott ez a meleg, akar mennyit szelloztetek, nem tudom 50, sot, altalaban 60% ala se vinni. Gondolom kint is magas mostanaban a paratartalom... Penesz ebben az idoben mar nem fenyeget, csak kellemetlen ez a sok para...
Ha leszigeteld a házat, akkor gondoskodnod KELL a megfelelő szellőztetésről. Vagy rendszeres, kereszthuzatos szellőztetéssel, vagy gépi (hővisszanyerős) rendszerrel.
Azt kellene megérteni, hogy akármilyen falad van, azon keresztül a pára max 2-3%-a távozhat, és ha fene fenét eszik, akkor sem megy át több!
(kivéve a vályog, és még pár falazat)
Tehát kisméretű téglás, B30-as, ikersejt téglás, stb falazatú épületnél ha kicserélik a nyilászárókat modern hőszigeteltre (és ezáltal jól záródóra), akkor patakokban fog folyni a viz a falakon/ablakokon, ha nincs megfelelő szellőztetés.
Mi a különbség eközött, és ha még szigetelve is van a falazat?
A szigeteletlen régi falazatok felületi hőmérséklete 15-17 fokos, tehát a pára penész formájában fog megjelenni, MINDIG és gyakran!
Ha hőszigetelve van a falazat, akkor ennek vastagságától függően a felületi hőmérséklet már 19-20 fok is lehet, ami drasztikusan csökkenti a penészesedés veszélyét.
Ebből fakad a legtöbb hiba, ugyanis csak a falat hőszigetelik, és mondjuk a lábazatot nem: a padló-fal csatlakozásnál marad a 15-17 fok, miközben máshol magasabb, igy a pára feldúsulva fog ezeken a helyeken kicsapódni/penészedni.
Ezért kell egy épületet komplexen egybe hőszigetelni, és a szellőztetés lehetőségét megteremteni.
A párazárás pedig azért fontos, mert a párásabb levegő melegebbnek érződik, valamint a távozó pára jelentős mennyiségű hőt is kivisz az épületből.
A jelenlegi megoldások hiányossága a megfelelő páratartalom biztositása, ugyanis vagy sok van, vagy kevés. Belőni a normálnak számitó 40% körülire roppant nehéz, és drága mulatság.
ugy bolcskodsz mint egy oreg komuves.:) asszem osszetevesztettel valakivel.
Lassuk csak azt a fizikat.
Van egy belso tered amit lezarsz belulrol: legmentesen zaro PVC ablakokkal (mert ez divat), jofele zsakos cementes vakolattal, cementes glettel 4 retegben es mutatos, moshato, belteri festekkel, ja es persze- gipszkarton mennyezettel, parazaro foliaval alatta:).
15g/kobm viznel a belso legterben ( ami csupan 7 liter viz egy 500kobos belternel) 20 C foknal a vizpara kicsapodik.
Hiaba van leszigetelve 20 cm bazaltikus vattaval a harmincas teglafal es megszuntettel minden hohidat, csupan a hovesztesseg lesz kisebb, azaz kevesebb energiat kell elhasznalj a vesztesseg potlasara.
Csamcsoghatsz a prospektusokban lerajzolt homersekleti gorbeken es szamolhatsz, hogy pontosan hol van a bizonyos kondenzacios pont, attol a belso falsiknak nem lesz 20C-nal nagyobb a homerseklete, mivelhogy a fal nem fut, akkor tehat peneszedik.
amíg a levegőben lévő pára telítettsége nem éri el a harmatpontot (tehát a 100 százalékos páratartalmat), addig a levegőben lévő víz "lebegve" marad, tehát nem csapódik ki vízzé, tehát nem is fagyhat jéggé még mínusz húsz fokon sem.
Ezen a görbén a 100 százalékos páratartalom (=harmatpont) látható különböző hőmérsékleteken.
Amíg a levegő állapota (hőmérséklet+páratartalom) a vonal alatt van, addig nem kell a levegőből víz kicsapódástól (és fagykártól) tartani, bármilyen hideg is a környezet.
Egyenletes vagy kifelé javuló páravezetésű falszerkezet esetén nem kell foglalkozni a fagyhatárral,
mivel a jó falszerkezet belsejében belülről kifelé haladva a hőmérséklettel együtt a harmatponti hőmérséklet is csökken,
így mire a pára eléri a nulla fokos falréteget, ott már a harmatpont nulla fok alatt van, tehát a nulla fok alatti falrétegben sem lesz párakcsapódáds vizzé (ami megfagyhatna).
Tehát egyenletes/megfelelő páravezetésű rétegekből álló fal belsejében a pára le tud hűlni akár mínusz tíz fokra is (kicsapódás nélkül), majd szépen távozik a falból.
Ha ez nem így lenne, akor a világ hűvösebb vidékein minden fűtött helyiség külső falat muszáj lenne hőszigetelni már tízezer éve, hogy a fal külső rétege ne fagyjon szét télen (hogy néznének ki az ódon skóciai várak, kívül szalmabálák ezrei rákötözve :)
Tehát nem lesz semi baja az ytongodnak, ha esetleg a fagyhatár belülre kerül.
Nem értem, hogy ha több mint 20 éves épitőipari tapasztalatod van, akkor miért nem nézel utána kicsit, és akkor nem terjesztenéd tovább a hülyeségeket...
Köszönöm a megnyugtató választ. Nekem amit szigetelni kell az B30 téglából épült.
Sokat olvastam a fórumon, de erről nem olvastam még és ezért egyszerübb egy hozzéértő embert megkérdezni. És köszönöm a KIMERÍTŐ választ amiben Indok is elhangzik.
Olvass vissza, aztán legközelebb röhögd a embered szemébe. Persze nem is olyan egyszerű, mert vannak falazatok, ahová valóban a gyapot ajánlott, de kategorikusan kijelenteni, hogy csak az, hülyeség.
Ha már nylon a fejre, akkor tegyük hozzá, hogy lyukak vannak a szánknál, orunknál, mert ugye ott lélegzünk, nem a bőrünkön át. És ez még mindig nem jó hasonlat, de már jobb...
Tegnap egy olyan emberrel beszéltem aki szerint a szigetelésnél a kőzetgyapotot kell alkalmazni, mert akkor lélegzik a ház. Ha hungarocel szigetelést teszünk akkor meg mint hogyha nejlont húznánk a fejünkre. Mi a véleményetek erről?
A pallo ramat, godolom, nem csapolja a kollega, hanem csavarszegezi.
Csapolt ramanak lenne kello merevsege, ha a kozepso fuggoleges erositest is csapolva lenne.
Es akkor johetne a 8-as Osb. Csak nem biztonsagos.
Vegul is a csapolas nem a vilag vege, furt csappal: kell hozza egy fi25 fafuro, paszitofuresz, jol vago veso, spanifer es egy raspoly- csak pontosan kell merni, jelolni es vagni.
...mondjuk ha belegondolok, a 20 és a 30 centi közötti befeketetés különbsége is megtérül kb 5 év alatt, ami végső soron még egész jó megtérülés... szóval tulajdonképpen nem is olyan túlságosan sok az a 30 centi gyapot.
(vannak, aki gondolkodás nélkül megveszik a 20 év alatt megtérülő napkollektort meg a (levegő hőcserélő mellett) kb 100 év alatt megtérülő földbe ásott szellőzőcsövet - ehhez képest az öt év megtérülés maga a svájcifrank-kötvény :)
20 centi vastagság felett már annyira lapos a befektetés/nyereség görbe (a képen a 20-30 centi hőszig közötti rész pirossal bekarikázva),
hogy szerintem 20 centi vastagság felett már csak az alacsonyenergiás (kb 80-90 kWh/m2/év alatti) házak tulajdonosai számára éri meg, átlagos házak esetén a 20cm feletti vastagságra kültött összeg inkbb pénzkiadás, mint reális időn belül megtérülő befektetés.
Ezért ís mondtam úgy, hogy "a falra kerülő hőszigetelés másfél-kézerese menjen a födémre".
Nem is beszélve arról, hogy az időjárásnak kitett colos deszka idővel meg fog görbülni erre-arra, miáltal az egész felület göröngyös lesz, plusz át fog rajta fújni a szél. Ez ellen persze védene a nútolás, de a hajópadló meg még drágább...
"A tetőtér hőszigetelésére 40cm,vagy esetleg 30cm vastagságban elég 0,044-es üveggyapot??"
Minél több, annál jobb,
szerintem általában a falon lévő hőszigetelés vastagságának 1,5-2-szerese egy elfogadható kompromisszum a "lehetne ocsóbb is" és a "lehetne vastagabb is" között.
Vegyel 100x42mm pallot es deszkat, szegelve es egyforma szelesre vagva.
1. Keszits ket ramat a pallobol kannira teve. Az egyik rama merete kulmerete 240x209cm, a masike 258x209 cm.
Az kisebb ramaba csavarszegezz be 3 darab erositest pallobol fuggolegesen. Es deszkazd le colos deszkaval vizszintesen, mert az olcsobb mint az OSB.
2. A nagyobb raman leszne a nyilok, erre tegyek fent a ket sarkaba egy 45 fokos erositest kb. 50 cm hosszut, colosbol labjara, belul (remelem az auto elfer alattuk).
3. Rogzitsd a ket ramat 3 db. M10x100-as anyas csavarral ( lehetoleg besulyhestett fejuvel)
4. Allits be a falkavaba a ramakat, rogzitsd pallobol vagott ekekel, lent es fent a ket oldalan. Fent a ket rama talalkozasanal es a ket szelen uss be ket eket szembe egymassal, de ugy, hogy recsegjen. A rama aljat tedd a padlora, tehetsz ala egy csik katranypapirt is, hogy ne csuszkaljon es ne vegye fel a nedvet. Tehetsz fel es oldalt PUR habot is.
5. Rogzitsd a ramat oldalt 3-3 150x10-es fem tipnivel ( ramatipni)
6. keszitsd el a ket nyilot ( kulmeret szelesseg 129,5, magassag 200) tegyel be kozepre egy-egy pallo erositest es deszkazd le 45 fokban.
7. Vegyel nyilonkent 3 darab bevesheto zsanert, legalabb 150mm szelest, vesd be es csavarozd ra a nyilokra fel a tokra, tedd a helyere a nyilot, jelold meg a vesest a tokon, vesd meg a tokot es csavarozd fel a zsanert a tokra .
de ha tenyleg erdekel, akkor ragassz le purhabbal egy meteres darab 10cm szeles deszkat betonhoz, es masnap probald meg nagykalapaccsal nyiro iranyban utve felszedni. nem fog menni.
"A kiskertnél 40 cm-rel tudok lejjebb menni a homlokzati szigeteléssel a padlószinthez képest."
Nem tudom, hogy merre van a kiskert :) de a lényeg, hogy a külső fali hőszigetelés alja MINDENÜTT (tehát nem csak a kiskertnél) jóval lejjebb legyen a belső padlósíknál.
A kiskertnél lévő 40 centi például már elfogadható szintkülönbség.
A kiskertnél 40 cm-rel tudok lejjebb menni a homlokzati szigeteléssel a padlószinthez képest. Itt van egy kis betonsáv tajalszinten, aminek a szétverését szeretném megúszni, de nem minden áron.
A kapualj innenső oldalán meg reménykedem, hogy nem lesz gond, ott úgysem nagyon tudok mit tenni.
namostakkor fixre akarod becsinalni vagy bonthatora?
fixre gipszkarton profilok es kesz. a hozzavalo beutodubelt alul siman eleg 3-4cm-re befurni, nem lesz baja senkinek. vagy az also sint leragasztod purhabbal es kesz. tan meg bontott profilt is talalsz olcson.
arra mehet vekony olcso osb vagy hasonlo, ha surun bebordazod.
"Vagy mi volna, ha belülről raknám fel a lábazati szigetelést..? Feljöhetne akár a padlószintig is,"
A lábazatodat kívülről az átlag 5 fokos (de olykor mínusz mínusz 15 fokos) külső időjárás hűti, ami hűti a vastag külső falat alulról, ezért ha a külső hőszigetelés nem megy érezhetően lejjebb a belső padlósíknál, az belül, a fal alsó szélén vizesedéshez, penészhez vezethet. Ezen egy belső lábazati hőszigetelés semmit nem segít.
DE:
a padlófűtésed hővesztesége viszont érezhetően csökkeni fog, ha fűtött betontömböt hőszigeteléssel elválasztod a hideg lábazattól
és ha ez a belső elválasztás valamennyire lemegy a talajba is , az egy kicsit még tovább csökkenti a padlófűtésed veszteségeit.
- az öszes palló merőleges legyen a kapu síkjára (tehát benről/kintről az élük látsszon)
- pontos magasság: kapunyílás mínusz 3-3 centi alul és felül
- a 3 centik azért kellenek, hogy amikor kifújod a rést purhabbal, akkor be tudd fújni a közepéig, hogy a hab a fát mind a 15 centi szélességében jól összekösse a betonnal (gagyi minőségű purhab használata tilos!)
- a látszólag felesleges két függőleges merevítő a purhab nyomása ellen kell, plusz ehhez is rögzítheted majd az osb-t
- előtte a betont szigorúan pormentesíteni (előtte én azt a csíkot alul-felül előtte még durva csiszolópapírral is átdörzsölném lazán egyszer és mélyalapozóval is lekenném)
Ha ez nem egy évre készül, akkor alul a purhabot védeném a külső hótól/víztől (fagyveszély), pl az osb-t kívül lengedném a betonig és szipolaszttal tömíteném a betonhoz.
Lábazat / homlokzat utólagos szigetelésével van egy kis gondom. Padlófűtés lesz, az aljzat fel van bontva. Az ajánlásnak megfelelően 10 cm XPS kerülne a lábazatra, padlóvonaltól lefelé min. 60 cm. A ház szomszéd felé néző fala a problémás, két ok miatt. Az egyik, hogy egy öt méteres szakaszon rendezett kert van odaát. Bár készségesen beleegyezett a rombolásba, szeretném elkerülni az árokásást az ő oldala felől, ha lehetséges. A nagyobbik szakaszon meg egy zárt kapualj van melléépítve a házamnak, ahol egyébként a legnagyobb hidegben sem megy nulla fok alá a hőmérséklet. Itt eleve nem jöhet szóba semmiféle szigetelés.
Mit csináljak? Ha szét is verem a kertet, a kapualj még nincs megoldva, pedig a lábazatot ott is jó volna szigetelni a padlófűtés miatt. Vagy mi volna, ha belülről raknám fel a lábazati szigetelést..? Feljöhetne akár a padlószintig is, így legalább nem a falat fűteném. Készítettem két vázlatot. Nem röhögni :)
Most ötletem: a vízszigetelés feletti 5 centis padlóbetont nem fogom furkálni, de a betonozáskor rakatok bele pár kiálló vasat, amihez lehet hegeszteni.
Az 5 méterből 2.5 lenne fix és 2.5 nyitható. Egy vaskonzollal megoldanék mindent és arra az OSB, de alul felül ha nem rögzítem, akkor semmit nem fog tartani..
5m * 2,1m garázsajtó (dupla) - mivel komplettre még nem lesz pénzem hogyan csukjam be ideiglenesen?
csinálnék OSBből és egy fém konzolt neki - de hova rögzítsem?
A kétoldali falhoz oké tiplivel, de a padlóhoz nem lehet mert átfúrom a vízszigetelést - az áthidalóhoz megint nem merem, mert még átfúrom az áthidaló vasalását..
Ha lakott tér van felette, akkor a nagyon minimum 12 cm XPS felül, és alulról 5 cm EPS. Többet ne nagyon rakj alulra, mert az erkélynél fokozatosan igaz a páraveszly, és nem lenne jó, ha felfagyasztaná a teraszbetont+burkolatot idő előtt.
A rétegrend:
- fagyálló burkolat ragasztva
- vizszigetelés (DITRA, vagy kenhető)
- szűrőbeton 6 cm
- szivárgólemez
- XPS hőszig
- bitumenes vagy PVC vizszig
- felbeton lejtésben (min 2%)
- födém
- 5 cm EPS
- álmennyezet
Szigorúan betartandó a 2% lejtés! (ez méterenként 2 cm-t jelent)
Én használtam már ilyet, de vödörben nem probáltam. Betonkeverőben semmi baj nem votl vele :-).
Szerintem csak az arány a kérdéses, hogy meg tudod-e keverni rendesenkeverőszárral. Ha "nagyon hőszigetelősre" akarod csinálni, akkor lehet macerásabb megkeverni fúrószárral. Én mondjuk eléggé "cementesen" csináltam anno, meg homokot is adtam hozzá pluszba valamennyit. Nekem így sikerült a megfelelő állagot elérnem, de hogy milyen egyéb hatásai vannak/lesznek, nem tudom.
A cserép alatti légrésben szerintem a szél által viharban befújt vízpermeten, vagy a cserepek alján kicsapódó harmat cseppjein kívül nem számítanék jelentősebb vízmennyiségre, így az a kis rés viznyomás alá sohasem kerül.
Tehát ha merev léccel szorítod oda, akkor valószínűleg még az sem olyan nagy baj, ha egyáltalán nincs ott még kétoldalas ragasztó sem.
A rásbe esetleg kapillárisan beszivárgó víz ott kárt nem tud csinálni (fagyveszéy sincs, hiszen a környezetben minden anyag rugalmas valamennyire) és az a víz csak eltávozik onnan pár hét/hónap alatt ;)
De még az sem baj, ha átjut a résen egy-egy vzcsepp, mert annyit lazán felszív valamelyik környező anyag, majd szép lassan ráér onnan elpárologni. De ha az egymás mellé fogott két féle fóliát egyszer vissza is hajtod - és úgy szorítod le a léccel - akkor bevittél még egy további biztosítást a rendszerbe.
A kétoldalas ragasztót akkor szorgalmaznám, ha a fólia nem léccel van lodaszorítva, csak közvetenül odatűzve tackerrel.
