Igen, a SMART-1 szonda európai volt, és 18 hónapig módosítgatta a pályáit ion-hajtóművével, mire a Hold körül a méréseihez szükséges helyzetig eljutott.
A SMART-1 kb 360kg volt, és egy INSAT műholddal párban lett indítva Ariane-5 által.
Két keringés a föld körül elnyúlt pályán kb. egy nap(tesztek). Az elnyúlt ellipszispálya pályasík módosításra is hasznos lehet.
Kb 3,5 nap út a holdig, feltehetőleg a legtakarékosabb szabad visszatérési pályán. Két és fél keringés a Hold körül elnyúlt pályákon, kb.8-9 óra, közben a kisebb egységek pályára állítása.
Ezután végleges pályára állás. Így jön össze az öt nap
Csakis külső támogatókkal. Csak gondolj bele: ez a rover a leszállóegységgel együtt is legalább 20-30kg. Ekkora tömeget a Holdra eljuttatni nem olcsó mulatság, magában ez a része 10-15 millió dollár körül lehet az egész programnak. A másik nagy probléma a roverrel való kommunikáció lesz, vagy átjátszóműhold, vagy . Maga a rover megépítése nem olyan nagy kihívás, és azt is megkockáztatom, hogy ehhez akkora büdzsé sem szükséges.
Ami itt az igazi kihívás itt szvsz, az a feljuttatás, a Holdig tartó út, a leszállás és végül pedig az adatkapcsolat a roverrel...
Megáll az eszem.Most,hogy írtad rögtön odakattintottam és nekem is a régi jött be.Még nem volt kitörölve a reggel megnézett oldalak címe,ezért oda is kattintottam, de azok most hibát jeleztek.No akkor minden rendben és a többi hasonló témáju oldal is maradt a régiben,ugyhogy ez egy átmeneti zavar lehetett,aminek örülök, mert ez csak a napi híreket írja,ezért hamar áttekinthető.
Láttátok a spaceflightnow.com új kinézetét? Eddig ezt néztem meg először,amikor bekapcspoltam,mert mindig volt benne egy vagy két újság, de most semmit sem lehet benne megtalálni.Még news részt se látok benne.
Mennyire jól lehetett sejteni, hogy kamu pénzlenyúlás az egész... http://www.space.com/news/070910_nasa_rocketplane_notice.html
NASA formally notified Rocketplane Kistler (RpK) Sept. 7 that it is 30 days away from having its Commercial Orbital Transportation Services (COTS) agreement terminated for failure to live up to the terms of the deal.
Szerintem, bár jóval kevesebb a pénzük, de céltudatosabb, összeszedettebb az űrprogramjuk, mint a kínaiaknak, akik szerintem még ma sem tudják, mit akarnak tényleg kezdeni a Shenzou-programmal, űrállomással, Holddal és a többi nagyszabású vízióval.
Csak az ILS cég eddigi 42 Proton indításából (1996 óta) 4 lett eredménytelen. 1997, 2002, 2006 és a mostani, az első háromnál az "upper stage", most a "second stage".
Ez így elég rossz arány, kis túlzással 10-ből 1 Proton buktás.
Viszonylag gyakran van gond a (Soyuz kivételével) oroszokkal és a Protonnal is mostanában... Érdemes lenne javítani a gyártást és a minőségellenőrzést. Drágulnak az áraik, kezd veszni az olcsó és megbízható image, az indiaiak pedig épp betörni készülnek a piacra.
Két dolog van összemosva. A Ciolkovszkij képletben a rakéta végsebességének (Vv) növelésével a tömegarány (m1/m2) logaritmikusan növekszik.
Vv=Vki*ln(m1/m2)
Viszont amikor arról beszélünk hogy ugyanarra a pályára, tehát ugyanakkora végsebességre akarunk nagyobb tömeget gyorsítani akkor a tömegarány változatlan marad, ami azt jelenti hogy a kiégéskori tömeggel (m2) egyenes arányban nő az indulótömeg (m1).
Miből áll össze egy rakéta(fokozat) tömege a kiégés után (m2)? - A fokozat üres tömege. - Az üzemanyagmaradék - Végül a hasznos teher
Ha a tömegarány (m1/m2) "nem túl nagy" akkor a hasznos teher növelésénél kisebb arányban nő a fokozat szerkezeti azaz üres tömege. Tehát mivel egy második vagy harmadik fokozat üres tömege kétszer akkora hasznos tehernél nem emelkedik a duplájára, ezért a fokozat tömege sem emelkedik duplájára, ami azt jelenti hogy az előtte lévő fokozatok tömege is jótékonyan csökken.
Ha a tömegarány "túl nagy" mert nem bontjuk fokozatokra a rakétát, akkor persze a szerkezeti tömeg nagyobb arányban nő mint a hasznos teher tömege.
Hogy mikortól "túl nagy" a tömegarány azt a rendekezésünkre álló technika szabja meg. A hajóművek tólóerő/tömeg aránya és a szerkezeti anyagaink tömege.
Ha könnyebb de erősebb anyagokból és jobb tolóerő/tömeg arányú hajtóművekből tudunk építkezni akkor nagyobb tömegarányt engedhetünk meg egy fokozatnak tehát kevesebb fokozat kell.
Az Atlas-D a hatvanas években úgy érte el a másfél fokozathoz megfelelő tömegarányt hogy olyan veszélyesen gyengére építette a rakétafokozatot hogy az csak üzemanyaggal feltöltve bírta el a hasznos terhet. Ez zsákutca volt. Az STS és az Ariane-5 másfél fokozatúságát a később kifejlesztett könnyebb szerkezeti anyagok bitosítják nem pedig az alulméretezés.
Kiváncsi lennék, hogy ebbe a sorba hogy illik bele a korabeli Atlas raketta,ami ugyebár szinte egyfokozatónak volt mondható,hiszen csak a két szélső motorját robbantották le valamilyen magasságban.
Űrgarázsnak olyat is el tudok képzelni, hogy konkrétan az űreszközzel egybe van építve egy egszerű, felfújható szerkezet, így ha valamit szerelni kell rajta akkor az EVA lényegesen leegyszerűsödik. Felfújható falú térbeli idom, ami körbeveszi az eszközt/eszközöket. használat után "le lehet ereszteni", és el lehet tenni a következő használatig. A garázs összeszerelését egyszerű robotok is meg tudnák oldani, ezek az egyszerű gépek idomokon mozognának, és szerelnék össze a "garázst".
Arra próbálok utalni, hogy ez nem egy nagy mutatvány, nem drága, bonyolult dolog. A legjobb, ha a leggeszerűbb.
előnye is lehet, ha moduláris az építés. Több fajta konfigurációt lehet összeállítani az éppen aktuális misszióhoz szabva, anélkül, hogy egyedi terveket, gyártást kellene hozzá csinálni.
Ezzel ugyanaz a probléma, mint minden hasonló rendszerrel: akkor lesz igaz, ha a részelemeket (legalábbis a főbbeket) kellő mennyiségben használják. Lásd még ATV vs. Szojuz/Progressz.
Ilyen körülményeket tudna nyújtani az "űrgarázs".
Ez ismét a felhasználás gyakoriságától függ. Egy ilyen "űrgarázs" csak akkor lesz rentábilis, ha folyamatosan használatban lesz, tehát állandóan lesz munkája. Annak nincs sok értelme, hogy évi egy alkalommal igénybe vegyék, hiszen a kifejlesztése, megépítése és feljuttatása, majd az üzemeltetése ekkor már messze több pénz lesz, mint akkor a külön-külön már eleve megfelelő összeállítású űrhajók feljutattása.