Keresés

Részletes keresés

gerion Creative Commons License 2007.09.15 0 0 6651

Igen, a SMART-1 szonda európai volt, és 18 hónapig módosítgatta a pályáit ion-hajtóművével, mire a Hold körül a méréseihez szükséges helyzetig eljutott.

A SMART-1 kb 360kg volt, és egy INSAT műholddal párban lett indítva Ariane-5 által.

 

G.

Előzmény: jee_c (6645)
kamov Creative Commons License 2007.09.14 0 0 6650
Két keringés a föld körül elnyúlt pályán kb. egy nap(tesztek).
Az elnyúlt ellipszispálya pályasík módosításra is hasznos lehet.

Kb 3,5 nap út a holdig, feltehetőleg a legtakarékosabb szabad visszatérési pályán.
Két és fél keringés a Hold körül elnyúlt pályákon, kb.8-9 óra, közben a kisebb egységek pályára állítása.

Ezután végleges pályára állás.
Így jön össze az öt nap
Előzmény: panoz2 (6644)
Cifu Creative Commons License 2007.09.14 0 0 6649
Csakis külső támogatókkal. Csak gondolj bele: ez a rover a leszállóegységgel együtt is legalább 20-30kg. Ekkora tömeget a Holdra eljuttatni nem olcsó mulatság, magában ez a része 10-15 millió dollár körül lehet az egész programnak. A másik nagy probléma a roverrel való kommunikáció lesz, vagy átjátszóműhold, vagy . Maga a rover megépítése nem olyan nagy kihívás, és azt is megkockáztatom, hogy ehhez akkora büdzsé sem szükséges.

Ami itt az igazi kihívás itt szvsz, az a feljuttatás, a Holdig tartó út, a leszállás és végül pedig az adatkapcsolat a roverrel...
Biga Cubensis Creative Commons License 2007.09.14 0 0 6648

Pont erről akartam én is linket betenni :)

 

http://www.cnn.com/2007/TECH/space/09/13/google.moon.prize.ap/

 

Egyébként szerintetek kb. mekkora összegből lehet ezt kihozni?

Lehet esélye egy magánemberekből összeállt csapatnak ilyesmire, vagy csak nagy cégeknek?

Előzmény: jee_c (6647)
jee_c Creative Commons License 2007.09.14 0 0 6647

Vagy csak ekkora burokba fért bele. :)

 

Más: Google Lunar X-Prize  -- Moon 2.0

http://www.googlelunarxprize.org/

Előzmény: kábelbúvár (6646)
kábelbúvár Creative Commons License 2007.09.14 0 0 6646

Direkt fékezik? :)

 

 

Előzmény: panoz2 (6644)
jee_c Creative Commons License 2007.09.14 0 0 6645

Takarékosabb darab, vagy csak más szélességi fokon küldték fel, és ezért (is) más lett a sebessége.

 

Az ionhajtőművesnek (azt hiszem európai szonda) meg több mint egy évig tartott az út. :)

Előzmény: panoz2 (6644)
panoz2 Creative Commons License 2007.09.14 0 0 6644

Repül a Kaguya, jó kis méretes holdszonda lett belőle.

Lassul a világ, annak idején másfél nap alatt odaértek a szondák, ennek már 5 nap kell...

 

Diótörő Creative Commons License 2007.09.13 0 0 6643
Megáll az eszem.Most,hogy írtad rögtön odakattintottam és nekem is a régi jött be.Még nem volt kitörölve a reggel megnézett oldalak címe,ezért oda is kattintottam, de azok most hibát jeleztek.No akkor minden rendben és a többi hasonló témáju oldal is maradt a régiben,ugyhogy ez egy átmeneti zavar lehetett,aminek örülök, mert ez csak a napi híreket írja,ezért hamar áttekinthető.
Előzmény: moonwalkr (6642)
moonwalkr Creative Commons License 2007.09.13 0 0 6642

Nálam úgy kezdődik, hogy Top stories, aztán utána rögtön NEWS Headlines. És Nekem ilyen már egy pár éve. Nem lehet, hogy elnéztél valamit?

Előzmény: Diótörő (6641)
Diótörő Creative Commons License 2007.09.13 0 0 6641
Láttátok a spaceflightnow.com új kinézetét? Eddig ezt néztem meg először,amikor bekapcspoltam,mert mindig volt benne egy vagy két újság, de most semmit sem lehet benne megtalálni.Még news részt se látok benne.
mrzool Creative Commons License 2007.09.11 0 0 6640
Mennyire jól lehetett sejteni, hogy kamu pénzlenyúlás az egész... http://www.space.com/news/070910_nasa_rocketplane_notice.html

NASA formally notified Rocketplane Kistler (RpK) Sept. 7 that it is 30 days away from having its Commercial Orbital Transportation Services (COTS) agreement terminated for failure to live up to the terms of the deal.
kábelbúvár Creative Commons License 2007.09.10 0 0 6639
  :((
Előzmény: gerion (6628)
gerion Creative Commons License 2007.09.09 0 0 6638

Én is drukkolok nekik!

Szerintem, bár jóval kevesebb a pénzük, de céltudatosabb, összeszedettebb az űrprogramjuk, mint a kínaiaknak, akik szerintem még ma sem tudják, mit akarnak tényleg kezdeni a Shenzou-programmal, űrállomással, Holddal és a többi nagyszabású vízióval.

 

G.

Előzmény: kilenctizenegy (6636)
panoz2 Creative Commons License 2007.09.09 0 0 6637

Ja, én is szeretném ha belehúznának.

Megjegyzem első alkalommal ebben az évben voltak képesek 3x úgy ahogy, de orbitális pályára rakni a műholdjukat.

Szerintem jobb ha van több páhuzamosan futó rendszer, mintha csak egy meghatározó lenne a világon.

Előzmény: kilenctizenegy (6636)
kilenctizenegy Creative Commons License 2007.09.09 0 0 6636

"az indiaiak pedig épp betörni készülnek a piacra"

 

Nagyon-nagyon drukkolok nekik...!

Előzmény: gerion (6628)
kilenctizenegy Creative Commons License 2007.09.09 0 0 6635
"Egy ilyen esetben, pl. kereskedelmi célú indításnál létezik valamilyen biztosítás a sikertelen startok estére?

Mondjuk ha ilyen létezik akkor egy biztosító súlyos pénzekért vállalná csak ezt be akármilyen rakétánál szerintem..."

 

De még mennyire, hogy létezik. Évekkel ezelőtti az adat, de olvastam valahol, hogy a biztosítási díj harmada a biztosított értéknek. 

Előzmény: panoz2 (6631)
Diótörő Creative Commons License 2007.09.08 0 0 6634
Még egy Szojuz is elég nagyot koppan leszálláskor,hátha még a távközlési műholdakat erre is kellene méretezni.
Előzmény: panoz2 (6631)
panoz2 Creative Commons License 2007.09.08 0 0 6633

Ez egy jó hír :)

 

Gondolom azért egy Falcon indítás biztosítása drágább mint egy Szojuzé...

Előzmény: kamov (6632)
kamov Creative Commons License 2007.09.08 0 0 6632
Igen, régóta van biztosítás műholdakra.
Előzmény: panoz2 (6631)
panoz2 Creative Commons License 2007.09.08 0 0 6631

Egy ilyen esetben, pl. kereskedelmi célú indításnál létezik valamilyen biztosítás a sikertelen startok estére?

Mondjuk ha ilyen létezik akkor egy biztosító súlyos pénzekért vállalná csak ezt be akármilyen rakétánál szerintem...

Vagy nem olcsóbb akkor drága műholdaknál inkább valamilyen mentőrakétás megoldás mint az űrhajósoknál?

Valaki ilyenkor vállal valamilyen felelősséget (a rakétaépítők, a felbocsátó cég, a megrendelő cég) ?

Vagy ilyenkor mindenki szétteszi a kezét "ez van, nincs mit tenni..." és bíznak a szebb jövőben?

 

gerion Creative Commons License 2007.09.08 0 0 6630

Ja és közben volt két orosz kormány által fizetett Proton bukta is, 1999 júliusában és októberében.

 

G. 

Előzmény: gerion (6629)
gerion Creative Commons License 2007.09.08 0 0 6629

Csak az ILS cég eddigi 42 Proton indításából (1996 óta) 4 lett eredménytelen. 1997, 2002, 2006 és a mostani, az első háromnál az "upper stage", most a "second stage".

Ez így elég rossz arány, kis túlzással 10-ből 1 Proton buktás.

 

G.

 

gerion Creative Commons License 2007.09.08 0 0 6628

Viszonylag gyakran van gond a (Soyuz kivételével) oroszokkal és a Protonnal is mostanában... Érdemes lenne javítani a gyártást és a minőségellenőrzést. Drágulnak az áraik, kezd veszni az olcsó és megbízható image, az indiaiak pedig épp betörni készülnek a piacra.

 

G.

Előzmény: kábelbúvár (6618)
kamov Creative Commons License 2007.09.07 0 0 6627
Két dolog van összemosva.
A Ciolkovszkij képletben a rakéta végsebességének (Vv) növelésével a tömegarány (m1/m2) logaritmikusan növekszik.

Vv=Vki*ln(m1/m2)

Viszont amikor arról beszélünk hogy ugyanarra a pályára, tehát ugyanakkora végsebességre akarunk nagyobb tömeget gyorsítani akkor a tömegarány változatlan marad, ami azt jelenti hogy a kiégéskori tömeggel (m2) egyenes arányban nő az indulótömeg (m1).

Miből áll össze egy rakéta(fokozat) tömege a kiégés után (m2)?
- A fokozat üres tömege.
- Az üzemanyagmaradék
- Végül a hasznos teher

Ha a tömegarány (m1/m2) "nem túl nagy" akkor a hasznos teher növelésénél kisebb arányban nő a fokozat szerkezeti azaz üres tömege.
Tehát mivel egy második vagy harmadik fokozat üres tömege kétszer akkora hasznos tehernél nem emelkedik a duplájára, ezért a fokozat tömege sem emelkedik duplájára, ami azt jelenti hogy az előtte lévő fokozatok tömege is jótékonyan csökken.

Ha a tömegarány "túl nagy" mert nem bontjuk fokozatokra a rakétát, akkor persze a szerkezeti tömeg nagyobb arányban nő mint a hasznos teher tömege.

Hogy mikortól "túl nagy" a tömegarány azt a rendekezésünkre álló technika szabja meg. A hajóművek tólóerő/tömeg aránya és a szerkezeti anyagaink tömege.

Ha könnyebb de erősebb anyagokból és jobb tolóerő/tömeg arányú hajtóművekből tudunk építkezni akkor nagyobb tömegarányt engedhetünk meg egy fokozatnak tehát kevesebb fokozat kell.

Az Atlas-D a hatvanas években úgy érte el a másfél fokozathoz megfelelő tömegarányt hogy olyan veszélyesen gyengére építette a rakétafokozatot hogy az csak üzemanyaggal feltöltve bírta el a hasznos terhet.
Ez zsákutca volt. Az STS és az Ariane-5 másfél fokozatúságát a később kifejlesztett könnyebb szerkezeti anyagok bitosítják nem pedig az alulméretezés.





Előzmény: jee_c (6621)
jee_c Creative Commons License 2007.09.07 0 0 6626

Atlas II.

http://www.friends-partners.org/partners/mwade/lvs/atlasiia.htm

LEO-ra: 7280 kg

Stage0+Stage1+Stage2 = kb 185700 kg

Össztömeg: 193000 kg kb.

arány: 26

 

Atlas I-ről nem találtam hirtelen.

Előzmény: Diótörő (6625)
Diótörő Creative Commons License 2007.09.07 0 0 6625
Kiváncsi lennék, hogy ebbe a sorba hogy illik bele a korabeli Atlas raketta,ami ugyebár szinte egyfokozatónak volt mondható,hiszen csak a két szélső motorját robbantották le valamilyen magasságban.
Előzmény: kamov (6620)
jee_c Creative Commons License 2007.09.07 0 0 6624
idomokon - a garázs falait alkotó felfújható/kinyitható idomokon.
Előzmény: jee_c (6623)
jee_c Creative Commons License 2007.09.07 0 0 6623

Űrgarázsnak olyat is el tudok képzelni, hogy konkrétan az űreszközzel egybe van építve egy egszerű, felfújható szerkezet, így ha valamit szerelni kell rajta akkor az EVA lényegesen leegyszerűsödik. Felfújható falú térbeli idom, ami körbeveszi az eszközt/eszközöket. használat után "le lehet ereszteni", és el lehet tenni a következő használatig. A garázs összeszerelését egyszerű robotok is meg tudnák oldani, ezek az egyszerű gépek idomokon mozognának, és szerelnék össze a "garázst".

 

Arra próbálok utalni, hogy ez nem egy nagy mutatvány, nem drága, bonyolult dolog. A legjobb, ha a leggeszerűbb.

Előzmény: Cifu (6622)
Cifu Creative Commons License 2007.09.07 0 0 6622
előnye is lehet, ha moduláris az építés. Több fajta konfigurációt lehet összeállítani az éppen aktuális misszióhoz szabva, anélkül, hogy egyedi terveket, gyártást kellene hozzá csinálni.

Ezzel ugyanaz a probléma, mint minden hasonló rendszerrel: akkor lesz igaz, ha a részelemeket (legalábbis a főbbeket) kellő mennyiségben használják. Lásd még ATV vs. Szojuz/Progressz.

Ilyen körülményeket tudna nyújtani az "űrgarázs".

Ez ismét a felhasználás gyakoriságától függ. Egy ilyen "űrgarázs" csak akkor lesz rentábilis, ha folyamatosan használatban lesz, tehát állandóan lesz munkája. Annak nincs sok értelme, hogy évi egy alkalommal igénybe vegyék, hiszen a kifejlesztése, megépítése és feljuttatása, majd az üzemeltetése ekkor már messze több pénz lesz, mint akkor a külön-külön már eleve megfelelő összeállítású űrhajók feljutattása.
Előzmény: jee_c (6617)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!