Nem viszi ki de a folyamatosan kifelé irányuló enyhe légáramlás miatt nem engedi be.
Voltam olyan üzemben ahol precíziós alkatrészeket gyártottak fene tudja hány mikronos pontossággal. Ott egy porszem a munkadarabon olyan mint a Mátyás templom az autópálya közepén. Ott volt ilyen túlnyomásos rendszer (no meg nagyfeszültségű meg folyadékos porszűrők a befúvókban).
"akkor a venti elott egy komoly filternek kell lennie, hogy be se jusson."
Nem feltétlenül. A beszívási pontot jó magasra kell helyezni és kész. Nem sterilizálni akarom a levegőt csupán egyirányúsítani :) persze ha valaki pl pollen-allergiás, annak áldás lehet egy ilyen (szűrős) rendszer.
"Tovabbi dolog a direkt energiafogyasztas a venti oldalarol."
A legtöbb embenek fogalma sincs arról hogy a lakásában lévő kikapcsolt TV, házimozi, műholdvevő, adsl modem, számítógép , mobiltelefon töltő és ezernyi egyéb tápegység ismétlem: kikapcsolt, használaton kívüli állapotban összesen akár 80-100 wattot is zabálhat folyamatosan éjjel-nappal. Ehhez képest én 20 wattos ventillátorról beszélek.
"Ha csak orankent 20m3 levegot dobsz ki,"
A távozó légmennyiség nagyon-nagyon függ a falak és nyílászárók minőségétől. Hagyományos szerkezetű épületek esetén az óránként távozó légmennyiséget állítsuk mondjuk 2-4 m3-re. Passzívház jellegű gáztömör falazás és nyílászárók + hővisszanyerő hőcserélő esetén pedig hőveszteségről alig beszélhetünk. Amikor éppen üzemel a WC vagy épp főzés folyik akkor persze lenne valamennyi, de ez a lakás egész napi légcseréjének csupán elenyésző töredéke.
Egy embernek 30m3 levegő kell óránként ezt ablaknyitással is lehet pótolni de ha neked csak a por a lényeg akkor az más. Én most csinálok egy ellenirányú hőcserélőt.
"És folyamatosan dobod ki a meleg levegőt, nem gazdaságtalan egy kicsit?"
A kis ventillátor segítségével felpumpált lakásból távozó levegő szerintem nem lenne intenzívebb mint a szokásos légcsere egy enyhén szeles napon. A WC-nél és a konyhából a szellőzőkön távozó levegő pedig a napi légmennyiség egy-két százaléka lehet.
Szia !
Elkepzelesnek nem rossz. Amennyiben gondolod, hogy a port kiviszi , akkor a venti elott egy komoly filternek kell lennie, hogy be se jusson.
Tovabbi dolog a direkt energiafogyasztas a venti oldalarol. Napi 720 Wh, amihez hozza kell szamolnod a teli es atmeneti idoszakban a hoveszteseget is, amit nem lehet elhanyagolni.Ha csak orankent 20m3 levegot dobsz ki, az napi viszonylatban cca 2,36kWh x 2. Egy 200 napos futesszezonban 944kWh, ami 100m3 gaz es 144kWh elektromos energia. Evi cca 15 000HUF. Ha jol szamoltam.
UDV , Peter
"Szerintem nem a levegő jön át ilyenkor, csak a szél jobban hűti a fal külső oldalát"
Elképzelhetőnek tartom hogy (ha a nyílászárók apró réseit ki is hagyjuk a számításból) a szél-nyomás valamennyire felgyorsítja a fal természetes légáteresztésének sebességét.
Én úgy tervezem hogy az egész lakás folyamatosan minimális túlnyomás alatt lesz (20-30 wattos ventilátor). Emiatt ahol a levegő számára kijáratot nyitok ott automatikusan távozni fog a levegő. Ilyen (motoros vagy kézi csappantyúval lezárható) levegőkijárat lesz a WCben és a konyhában. A WC-ből a csésze vízbefolyó csövén át fog majd távozni a helyiségből a levegő, a konyhában a tűzhely feletti kürtőn át.
A túlnyomás melléktermékeként a levegő az öszes icike-picike ablakrésen (plusz ajtónyitáskor) folyamatosan kifelé fog áramlani így a lakásban szinte nem lesz por.
" míg a beton nem vesz el semmit ezért belül feldúsul a páratartalom és kellemetlen lesz a klíma?"
Egyetlen páradús panel sincs, kivéve, ha kisgyereket állandóan fürdetik és mossák a pelenkát. A legtöbb panelben 25% körüli a páratartalom télen, ami nagyon kevés (40% kellene).
Szerintem nem a levegő jön át ilyenkor, csak a szél jobban hűti a fal külső oldalát (azaz megnő a külső oldali hőátadási tényező), így leromlik a fal hőszigetelése.
Azért nem mert folyamatosan friss levegő van. Miért venné fel jobban az égetett tégla a betonnál a párát? Szellőzőberendezéses szellőztetésről beszéltem, vagy áramszünetre gondoltál? De akkor nem megy folyamatosan és itt ez volt a lényeg.:-)))
Ja. Ember sem ront be falon keresztül a házba, azért van az ajtó. Tehát ki kell nyitni és akkor tuti nem fog a falon keresztül közlekedni a szél! :))))
Azt mondod ha szellőztetve van akkor nem érezhető különbség a különböző falazatok között? De mi van ha nem szellőztetek eleget? Ilyenkor a tégla jobb mert felveszi a párát, míg a beton nem vesz el semmit ezért belül feldúsul a páratartalom és kellemetlen lesz a klíma?
Nem jól tudod.:-)) Nem a szellőzés 3% hanem a párának a 3% megy át (páradiffúzió). Ha szellöző berendezésed van és az folyamatosan megy akkor nincs érezhető különbség, hogy milyen a ház fala.
Tudom, hogy a téglánál csak 3% a szellőzés, mégis ha erős szél fúj hidegebb van a szél felőli helyiségben, tehát valamennyire átjön rajta a levegő. Szerintem. A panelben a belmagasság is és az alapterület is kisebb, tehát a légköbméter. A panelben hamarabb érezte úgy az ember, hogy kellemetlen a levegő, szellőztetni kell. Lehet, hogy csak herótom volt a panelben, és előítéletem van.
Középen forduló ablakok voltak, nem hőszigeteltek, sőt a konyhaablakot is csak ott tömítettem, hogy a konyhában ülve ne fagyjon le a vállam. Minél hidegebb volt, annál jobban fűtöttek. A leghidegebb szobában volt 23 fok, ahova a nap is sütött, ott 26, néha 28 fok.
Ahol felnőttem, ott időnként felment a hőmérséklet 25-26 fokig, de az más volt. Mikor gázkazán lett és állandósut az addig ingadozó hőmérséklet az is más volt mint a panel.
Most bukkantam erre a topicra, engedjétek meg, hogy régebbi dolgokra is reagáljak: 1. Jó dolog a gépi szellőztetés, (nekem még sajna nincs) egyrész vezérelhető, a por kiszűrhető, valamennyi energia is megtakarítható. Tőlünk nyugatabbra levő országban az "energialosztó helyiségben" azért volt "túlnyomás", hogy ne okozzon gondot a por. (Ezt hallottam, olyantól, aki Édászos volt akkor.) 2. Én nem hiszem, hogy az életkor ezzel kitolható... Családi házban nőttem fel, majd tömbben laktam 4 évig, most ismét családi házban lakom. A jó levegő fontos, mert a téglafal más klímát teremt mint a beton. Szvsz más a levegő, és még a belmagasság is kisebb=> nem jó a levegő. (Mi sem szoktuk becsukni a hálószoba ajtaját. 3. Ha az álmenyezet alatt kevés a hely, akkor az egyetlen megoldás több cső vezetése, bár ha van hely akkor én is inkább vastagabbat vinnék, Y idomos elágazással. 4. Ha kismértékű szellőzés van és a befelé is megy a venti, meg kifelé is húzza a levegőt, akkor nagyon kis légáramlat is elegendő, szinte észrevétlen. 5. Ha lehetséges akkor szerintem jobb, ha nyomja a levegőt a venti, mint szívja. 6. Lehet törekedni a passzív házra, még akkor is, ha nem érjük el a 30-40 éves házunkkal. Hőszigetelés, szuper ablak, akkor már szükséges lehet a szellőztető. Ha közel tökéletes a szigetelés, akkor pedig a légfűtésolcsóbb és könnyen megvalósítható. 7. Én nem terveznék számítógépes vezérlést. Ágyúval verébre? Szerintem a padláson a legegyszerűbb elvinni a csöveket, és rá a födémszigetelés, ami legalább 30 cm. (Ez fűtésre nem lesz jó, de szellőztetésre igen.)
Nem tudjátok hol lehetne kapni olyan szellöző csővet ami téglalap alakú. A brico, baum, prakti lehet kapni( müanyag) meg idomokat is hozzá csak nagyon drágának találom. Valami olcsóbb helyet tudtok? Gyuri
Ha komolyan gondolod érdemes lenne ujrarakni a kandallódat és lég-hőcserélót szerelni belé. Ez még csak a kisebbik gond lenne, a nagyobb problémát a légcsatornák jelentenék. Fel kéne túrni mindent. Ha nem eleve úgy tervezed meg a házadat, ez komoly gondot jelenthet. Én azt tanácsolom, hogy ha ki van építve a melegvizes radiátor rendszered, akkor inkább azt használd. A kandallóba építhető vizes hőcserélők nem vészesen drágák.
Igazából léteznek eleve légfűtéses kandallók amiről 2-3 csővel elszállítható a hő más helységekbe is, ezért nem hinném, hogy a dolog olyan nagyon veszélyes lenne. De sajnos amikor az enyém épült, ezt még nem tudtam, ezért sima tűztér került beépítésre. Viszont a gázárak miatt -meg egyébként is jobban szeretjük a tűz melegét-, jobb szeretném, ha nem csak az alsó szintet tudnám vele fűteni.
Ezért agyalok valami utólagos légfűtéses megoldáson.
Arra kell odafigyelni, hogy a füstgázhőmérséklet a kémény-kivezetésnél akkor ideális, ha 60˚C körüli. Ha ennél alacsonyabb, akkor a kémény átvizesedik és elrohad, valamint a korom és pernye is jobban rakódik, ha magasabb, az utcát fűtöd fölöslegesen.
Ezzel együtt a füstgáz hőcserélő jó ötlet, de érdemes átállíthatóvá tenni. Begyújtáskor a kémény felfűtéséig közvetlenül mehetne a kéménybe, a megfelelő kéményhuzat kialakulása után pedig a hőcserélőn keresztül. A füstgázoktól nem nagyon kell félni, a kéményhuzat miatt.
www.hornbach.sk ,majd kattints ra a Teplo domova ablakra, utanna meg a Teplovzdusne rozvody-ra . Ha megvan, akkor kinagyitod a rajzot es ott jol lathato minden reszlet.
