Sajna én még magyar Orion-Deltát is szortam meg egy vödör homokkal.Azt hogy miért(?) gyulladtak ki a szineseknek (a lakkal átitatott papirok 7-800 voltnál párás helyen) azt sajna ki kellene találnunk.Szinte mindnek a tápja gyulladt ki még magyar néven forgalomba hozott TV-készülékben is.Egyébként ez volt az a széria amit a franciáktól vettek át.
Igazad van sajna.Mind egykaptafa volt .A bulgár gyártotta a magyar rádiókat elég sokágig például.Hogy a magyarok honnan szerezték a rajzokat azt már nem lehet kideriteni.Sajna csak a Tesla fejlesztett normálisan a KGST-piacra.Az oroszok viszont szerették felvásárolni az elavult technologiákat a japcsiktol.(lásd:junost,sokol,vef).A lengyelek viszont a Grundig cuccokat rakták össze, mig az Unitra tönkre nem ment.Azért a csoda kerámia-kondit szerintem még elég sokáig emlegetni fogjuk.
És mennyire hihető, hogy ez az állomás csak a Molnyija-hoz épült annak idején? :-)))
Az antennaforgató bármilyen pályát tud követni, az antenna elég szélessávú, a tápvonal végén meg könnyű csatlakozót cserélni, és akkor máris más ketyere van rádugva...
Arról nem is beszélve, hogy az átvitt frekisáv mindig biztonsággal nagyobb, mint ami az adott infoáramláshoz kell. A széleken meg akármi is közlekedhet :-)))
Uraim, tudnátok ajánlani egy jó trafótekercselõt? Egy 1.5 kW-os háromfázisú (NDK, levehetõ ajtajú, Robotron) trafót kellene áttekerni, a primer jó, a szekunder most 3x3.8 V-os és 3x11 V-os kellene helyette.
Valószínűleg nem a környezetvédelem,mint inkább a praktikum dominált.
Az Orljonok v. a Koszmosz elemei nem minden trafikban voltak kaphatók,tehát abban a méretben más nem is létezett. Hasonló a helyzet a Sokol aksijával. Emlékezz csak,itthon is hiánycikk volt sokáig a 9V-os "tranzisztortelep".
Hogyne lett volna "nr Moscow" (200km-re)hiánycikk,ráadásul nem is akárki és akármikor szaladgálhatott a városba ilyesmiért.
Én kölyökkoromban nekünk BZs,ill "Madison"-unk volt,úgy ment ahogyan a Sokol is,két laposelemmel. Olyannal,ami már zseblámpában sápadozott,még szólt.
A 2 gombaksival és annak fali töltőjével! Ők már akkor tudták, hogy a sok szárazelem környezetszennyező? Meg a Sokol akkuja. Nem nagyon volt a világban akkoriban divat az akkus kisrádió.
Nem volt egyszerű hozzájutni, de az RH része nagyon el lett találva. Pedig germánium tranyók, nagy KF-ek és azok a bizonyos narancssárga kerámia hidegítőkondik voltak benne dögivel.
Orbita kisrádió... Főoskolás koromban egy darabig a Bem téren laktam albérletben. A Külügyminisztériummal szemközt. Orbitán hallgattuk a külügy morzetáviratait. Egy kis Sharp zsebrádió szolgált BFO-ként. Régi szép idők... 1970 Jól jött a hét megás sáv az orbitán! Múlt héten HA2NC-nél jártamban láttam a polcán ilyen rádiót.
A régi orosz cuccok nem voltak rosszabbak, mint a mondjuk a magyar, cseh, vagy bulgár hasonlók. Az alkatrészeik sokkal nagyobbak, rusnyábbak voltak, de a konstrukciók egyszerűsége miatt használhatóak voltak. Egy-egy konstrució meg kiválóra sikeredett. Pl. Orbita kisrádió.
A kinézet persze más kérdés.
A guglinál prózaibb a dolog. Ők is úgy veszik a képeket pénzért. Nyilván az "érzékenyebb" részekről már volt aki csinált, így van mit megvenni, felrakni. De egy kihaltabb területről senkinek nem kellett részletesebb, így nincs a piacon sem.
Nagyobb rálátásod volt, megválogatták hogy ide inneni vagy onnoni termékek jöttek? Valószínű, a látókörömbe mindig az onnani jutott. Akkor nehezen tudtam megérteni, hogy ami fent van az fent is marad nekik, lent meg az ellentéte adódik.
A google-val kapcsolatban én is arra gondoltam elsőnek, hogy a felvételek eredetéből adódóan a stratégiai területek a részletesebbek, de pl. Pápa és Kecskemét megcáfolt.
Jellemző, hogy mikor kint a nagy medve boltjaiban is jattot kellett adni egy kis hordozható TV-ért, ugyanakkor a polcokon állt ugyanaz a típus. De azt nem vette meg fehér ember, mert tudta, ha az Uralon túl készült, az gagyi. De az észt, litván darabra inkább vártak hónapokat.
Mint sokévig Ramovill szervizes, mondhatom nem volt átlagban rosszabb a hibastatisztika a grísa cuccokkal, mint az akkori Sanyo, National stb. dolgoknál. Inkább attól függött, a nagy CCCP mellik államában, gyárában készült a dolog. A műholdas és pl. repülős cuccok is hasonló technikára épültek, csak minden sokkal drágább alkatrészekkel. Azokból is válogatott, kategorizált fajták voltak. Tantálkondik, teflon derótok, sok trafó. Inkább berakott egy kis hipersil trafót, mint egy illesztő félvezetős fokozatot. A trafók kiöntve műgyantával, MLT fémréteg ellenállások. És végtelenül munkaigényes, mart, esztergált fémtömbökben robosztusra építve. És OTK bélyegző szinte minden forrasztáson.
Az 1967-ben gyártott TEK analizátoromban már FET-es keverők, a ruszki reprádióban meg P216 tranyós inverter és GU18 adócső (qqe03/12) 8 W-ra.
A Visegrádi 116 akadálymentesített, egy két "fordulóból" álló, jó hosszú rámpa van a főbejáratnál. Valamelyik nap arra voltam színházban, gondoltam megnézem a helyszínt.
Előkerítettem a műholdképét: Google maps Nagyon szépen látszanak az antennák. :) Érdekes, hogy Északi és Nyugati irányban pár kilóméterrel odébb már nem olyan jó minőségű a műholdkép.
