vettem bazárban kemény 390ft-ért egy akai hx-2 decket. nincs szíj a lendkeréken, úgy néz ki ez az összes baja. hogy férek oda be? ha jól látom ki lehet emelni az egész kazetta mechanikát?
Nekem csak az az egy pld volt, de tuti, hogy mind csinálta. Ez a konstrukcióból adódik. Persze gyér mélyátvitelű rendszeren talán nem észlelhető. Vagy csak kevésbé zavaró. Az is lehet, hogy a hangszedőtől is függ, mármint a rugalmasságtól(engedékenység) is függhet a huppogás mértéke.
Az átlag hangszedők úgy vannak kitalálva, hogy egy kar végére vannak szerelve. Ezen a gépen meg hiányzik a kar. Csak egy rövidke kis csonkra volt szerelve a hangszedő, és egy skálahúr vitte ide-oda az egészet.
Nem tudom. Nem volt kedvem szórakozni vele. Kiábrándultam belőle.
Ez konstrukciós hiba volt vagy csak az a pld csinálta? Minden esetre érdekes probléma. Anno mikor még dolgoztam DJ uezt tapasztaltuk ha megfogtuk a lemezt vagy scratcheltünk, ezért a keverőkbe beépíttettünk egy mély frekis vágást.
Nekem volt ilyen tangenciális karú Revox lemezjátszóm. Amikor a hangszedőt mozgató motorocska megindult, hogy arrébb mozdítsa azt, a hangszóró membánja erősen kilengett a nagyon alacsony frekis rezgéstől .
1989-től, az AKAI kazettás gépei között , csak a drágább készülékekben volt DD hajtás. Pl. GX-75, GX-95. Ezekben a mechanika is jóval komolyabb volt, mint az utána piacra dobott, olcsóbb, szíjhajtásos GX-67, GX-69 magnókban. Nem lehetett olcsóbb a DD hajtás a szíjhajtásnál. Egy alacsony fordulatszámú DD motor sebességingadozását, nehezebb feladat 0,04-0,008% ingadozás között tartani, mint egy 2000-4000 ezres fordulatszámú motorról szíjjal meghajtani, a lendkereket, ahol többszörös lassító áttétel van. A motor sebesség ingadozását is csökkentjük a lassító áttétellel!
A DD Double Capstan hajtásban, egy motor hajtja ékszíjjal, a kettő lendkereket. Tehát mindenképpen van egy lapos ékszíj, aminek az ára elenyésző. A csévélő orsóknál, olcsóbb elektronikus szabályozású nyomatékhatárolós motorokat, vagy kuplungokat használtak.
DD lemezjátszóknál, lehet, hogy a motor és a forgótányér közös hangtengelye miatt jobban átment a rezgés, mint a szíjhajtású gépeken. Szíjhajtásnál, idővel a szíj kopása miatt felrakódott gumiréteg okozhatott problémát, a motor ékszíjtárcsáján, mert "berezgett" tőle az ékszíj. (Bár ezt könnyen le lehetett tisztítani.)
A tangenciálkaros lemezjátszóknál is átvihette a hangszedő hajtása a hangszedőre a rezgést, plusz még kapott a tányérról is. Ez sem lehetett olcsó megoldás. Biztos, hogy magas műszaki felkészültség, és precíz gyártás kellett hozzá, hogy jól szóljon a lemezjátszó. (Ilyen pl. a REVOX B-795.)
Egy stúdiómagnónál az elektronika a legkisebb tétel. Egy példa : a csévélőmotorok árnyékoló burkolatának ára minimum a duplája a motorénak! Amúgy pedig a szíjhajtású modell is szabályozott ,tehát ott is van vezérlő elektronika.Hasonlítsd össze a drótok számát a motoron mondjuk a GX77esével. :-)
Persze biztos igazad van. De én nem csak a motort gondoltam hanem magát az egész vezérlést cakk-pakk. :-) Érdekes egyébként, hogy kaziban pont előnyként szokták DD-t emlegetni -lehet csak a kotzáknak :-D- míg esztergáknál nem éppen pozitívumként. Bár van aki szereti a DD-t és más nem is kellene neki és gondolom nem azértmert még nem hallott normális szíj hajtányt. :-)
Aha értem. Akkor miért indult el a DD felé a fejlesztés? Egyszerű kísérletezés volt? Vagy egyzserűen csak több a megvalósításból eredő hátránya mint az előnye? Mondjuk én kazis gépeknél is azt látom, hogy volt egy DD korszak -maradjunk az AKAIknál, GX-6, GX-8- majd a kazisnál is visszatértek a szíjra. Ill fél megoldásokra.
nem elképzelhetetlen. de ha megnézed a képet láthatod hogy ez nemépp hucudli hajtás. komolyan megmunkált minőségi anyagok köszörült speciális anyagú meghajtószíj ezek együtt plusz a német munkadíjak bőségesen kiadnak egy DD motort amit pikpakk 4 csavarral felfogatsz.
Szerintem ez a korrekció miatt van. Az Uherek is valszeg ezért szólnak szebben, mint a tranyós ReVoxok. A Phono előerősítők között is nagyok a különbségek, hiába követik +- 0,5 dB-n belül a RIAA görbét.
ez csak 1 megérzés. nem bizonyított. főleg ha azt nézzük hogy a Studer gyártott fejet pontosan a Telefunken M15höz is. És az a fej is kiválóan működik.
Az egy nagyon merev szíjjkapcsolat, pont úgy viselkedik mint a DD, próbálj csak ki ilyen brutál szíjjal hajtani lemezjátszót :) A különbség az elfoglalt helyben van, a magasabb fordulatszámú motor kisebb azonos tehetlenséggel, és a szabályzás időállandóit másképp van módjuk összehangolni a mérnököknek, az alacsony fordulatú DD + gyortekerés komoly feladat, ennek a technikának az egyik csúcsa a Studer 807-ese.
Szerintem csak a '80-as években volt drágább a DD. Időközben a chipek filléres dolgok lettek, a szerkezetek (szubsasszi, felfüggesztés, stb.) meg drágultak.
