Nemrég téma volt az Ares I második fokozatában használandó J-2X hajtómű. A Saturn V-ben és IB-ben használt J-2 és J-2S alapjain fogják kifejleszteni. A Wikipédián talált adatok róluk:
J-2
Thrust (altitude): 200,000 lbf (890 kN) Burn time: 500 s Specific impulse: 418 s (4099 m/s) Engine weight - dry: 3,480 lb (1,579 kg) Engine weight - burnout: 3,609 lb (1,637 kg) Exit to Throat Area ratio: 27.5 to 1 Propellants: LOX & LH2 Mixture ratio: 5.50 Contractor: NAA/Rocketdyne Vehicle Application: Saturn IB & Saturn V / S-IVB upper stage - 1-engine Vehicle Application: Saturn V / S-II 2nd stage - 5-engines
J-2S
Vacuum thrust: 265,000 lbf (1179 kN) Vacuum specific impulse: 436 s (4276 m/s) Basic engine weight - dry: 3,235 lb (1,467 kg) Engine weight with accessories - dry: 3,800 lb (1,724 kg) Propellants: LOX & LH2 Mixture ratio: 5.50 Contractor: Rockwell International/Rocketdyne
Ezek alapján a max. tolóerőt 80-100 tonnára saccolom, persze meglehet, hogy még erősebbet tudnak építeni 40 év után.
Hol írtam hogy a LM ajtaja nehéz lenne?? Meg akartam beszélni,nem idióta vitát folytatni róla. (amitől 1ébként eltiltott az orvosom is) Miből gondolod hogy csak olyan képet rakok be ami az én előfeltevésemet igazolja? Azért raktam be,mert szeretem a képeket,és mert ez az 1etlen zsilipajtó amit valaha a Holdon használtak.
Biztos olvastad a Holdséta c. könyvet.Én abban hallottam először, hogy a kilépés elött a felső,dokkoló nyiláson kukkoltak ki először,jól körbenézve,azt hiszem a hajtómű házra lehetett fellépni és onnan kinézni.
Egyébként azért válaszoltam így, mert kicsit felszívtam magam rajta, hogy gacsat azt hiszi, ha belinkel egy képet a netről, akkor mindjárt hanyattesünk. Ráadásul olyat mond hozzá, ami nem igaz. (Nevezetesen, hogy az LM ajtaja olyan nehéz lenne.)
Az egész LM ascent modul fullra töltve 4670kg. Üzemanyag nélkül meg épphogy 2 tonnás. És gacsat ebbe akart belemagyarázni egy többszáz kilós ajtót...
Már több topikban elnézést kértem, az akkori rosszabb hangvételem miatt. Volt egy rossz periódusom... Itt is elnézést kérek, ha valakit megsértettem, nem szándékos volt.
Nem tudom, hogy ki mennyit tud apollo-ról, és hogy mi az a szint, amit "meg kell ütni". Én anno kinyomtattam és végigolvastam (amit képes voltam, azt meg is tanultam) az összes manualt.
SHFT/TRUN +-50 +-5 (anélkül, hogy megnézném): Ha a betűszókat megfejtjük, akkor már gondolom sokaknak könyebb a feladvány: - shaft és trunnion. Fejből annyit tudok, hogy ezzel az LM radarjának nyalábszélességét lehet állítani. (Ez kell a leszálláshoz, valamint az LM-CM összekapcsolódáshoz.) A Shaft az elevációs irány, a trunnion pedig az azimutális irány. van is egyébként egy visszajelzője a 2-es panelen. ilyen kis egymást keresztező két görbe van rajta.
Azért kicsit csodálkozom, mert trunnion/shaft vezérlés még az Orbiter Nassp-ban is van... (Igaz nem a radarra, hanem az optikához.)
Offocska. Skaccok! Nekem is az az elvem, hogy a negatív érzelmeket szűrjük ki ebből a topikból, főleg így egymásnak ismeretlenül. Ha pedig ismeritek 1mást, akkor dumáljátok meg IRL.
Egyébként most direkt kiszámoltam mégegyszer. Nem tudom mit kavartam el. Most 10km-en 300m/s mellett 35kPa relatív nyomás jött ki, tegnapelőtt meg 700kPa. Nem tudom mit számoltam el..
A 35kPa lesz a jó. Nem tudom, hogy számoltál, de én az ρv2/2 képlettelbecsülném a nyomások nagyságrendjét. Tíz km magasan kb. harmadannyi levegő van, mint tengerszinten, tehát sűrüség~0.4 kg/m3. A sebesség legyen 300 m/s, tehát a nyomás~18000 Pa. Ennyit tenne hozzá a Bernoulli törvény a "statikus" nyomáskülönbözethez.
Viszont a 0.05 atm, amit írsz az mi?
A felületi terhelésből számoltam. 500 kg/m2 az megfelel 5000 N/m2-nek. Vagyis ennyi a nyomáskülönbség a szárny alsó és felső része között. 5000 Pa viszont 0.05 atm-nek felel meg. Ami újdonság nekem, hogy ez valóban kevesebb, mint a törzs külső és belső oldala közötti, áramlásból fakadó különbség, bár az utóbbi is még bőven 1 atm alatt van.
Azt mondtam, hogy azokat a kapcsolókat el tudom mondani, hogy mire valók, és hogy rendes üzemben mikor milyen sorredben kell használni őket, és hogy minek a működésére vannak kihatással.
Úgy gondolom, hogy ez lényegesen szerényebb kijelentés, mint amit a számba adsz.
Annyira azért nem szerény: a 800 oldalas LM op. manualban kb 150 oldal pont erről szól. De tessék, itt egy konkrét példa, amit megnéztem múltkor kíváncsiságból (én ugyanis nem tudok ilyesmit fejből, mint egyesek :o) ): van a 1-es panelen, a műhorizont alatt egy kétállású kapcsoló, az van ráírva, hogy "SHFT/TRUN", és a két állás "+-5 fok" ill. "+-50 fok". Most őszintén: erről te tudod, hogy mire jó, mire van hatással stb? Persze anélkül, hogy elővennéd guglit, op. manualt, stb., mert kopipasztézni bárki tud.
Nekem itt nem azzal van bajom, hogy teszel egy nagyvonalú kijelentést (én is szoktam :) ), hanem hogy milyen környezetben hangzott el. Ugyanis nekem az jött le az előző hozzászólásaiddal együtt, hogy ebben a topikban csak az mondja meg a frankót, aki fejből fújja a Saturn-V adatait vagy az LM-ben található összes ketyerét, stb. És ez nem helyes szerintem, mert 1. nincs itt az index fórumon olyan aki ezeket tényleg tudná (téged is beleértve) 2. ha nem tudja valaki ezeket, attól még lehet kitűnő űrtechnikai szakember (magamat nem tartom annak, tévedés ne essék) 3. attól, hogy tudja valaki mégiscsak megtanulta ezeket, még nem feltétlenül jártas az űrtechnológia más területein. És ezt attól függetlenül gondolom így, hogy akinek címezted a hozzászólásodat, az okos dolgokat írt-e vagy sem. Ha hülyeségnek tartod amit valaki ír, akkor nem arra kell felvágni, hogy hány órát töltöttél szimulátorozással (bár jómagam is nagy rajongója vagyok az Orbitersim világának), hanem ellenérvekkel illik cáfolni. Ettől volna ez tudomány fórum, vagy mi...
Mindegyik igaz. Az egykomponensű hajtóanyag azt jelenti hogy a tartály(ok)ban egyféle vegyület van. Ez folyékony hajtóanyag esetén a rakétaiparban leggyakrabban hidrogén-peroxid (H2O2) hidrazin(N2H4), de lehet dinitrogén-oxid is(N2O). Ha megfelelő nyomással egy felhevített fémkatalizátorra juttatjuk akkor ezek elbomlanak. A H2O2 pl H2-re és O2-re és a forró katalizátor hőjének a hatására H2O+O lesz a végeredmény. Mivel vannak atomok amik "nem vesznek részt az égésben" ezért ezen megoldások fajlagos tolóereje alacsonyabb, mint a kétkomponensű megoldásoknak.
A űrrepülő SRB-jében pl kétfajta tüzelőanyag (Alumínium és polibutadién) fér meg békésen egy térben az ammónium-perklorát tüzelőanyaggal.
Mint az űrrepülő SRB-jén is látható van olyan is, hogy a kívánt teljesítmény vagy tárolhatóság érdekében adalékolnak itt is, ott is.
Na a Google-ba beütöttem azt,hogy monopropellant és mindjárt az első eredménnyel járt.Vagyis iridiummal bevont aluminium golyócskákon áramlik át a hidrazin ( N 2 H 4 ) és magas hőmérsékleten ( 1700 F )ammonia,nitrogén és hidrogén keletkezik belőle.De használják biprop-ként is.
Konkrétumokat nem tudok. A Lunar Modul hajtóanyagát írtam ki a Wikiből. Szerintem mind keverék,ami stabil amig meg nem gyújtják. Ez nem valami nagy rejtély. Gondolj a csillagszóróra,vagy a gyufára. Állapotára nézve lehet homogén,de vegyileg keverék.
létezik egy olyan hajtómű, ami hidrazin hajtóanyagot, és nitrogéntetroxid (N2O4) oxidálót használ. előnye, hogy nem kell begyújtani, a két komponens érintkezésekor azonnal beindul. szerintem a cassini is ilyet használ. nem értem, hogy miért írtak egykomponensűt.
Szia! Szerintem, amit írsz, az volt a hajtóanyaga a volt Titan II-nek,illetve annak első fokozatának.De itt egy kis teljesítményű motorról lehet szó, mert a Szaturnusz köré fékezésnél vagy 90 pecig működött,tehát nagyon kicsi lehetett a tolóerő. És üzemanyagnak a hidrazin van írva.Na most ezt ha pl. héliummal bepréselik az égőtérbe, akkor ott mi történik ilyen egykomponensű üzemanyag esetén? Más: Tudtok velemi oldalt az új J-2X adatairól? Gondolom erősebb lesz, mint a Shuttle főhajtóműve,mert akkor minek csinálnák.Olvasom, hogy elkezdték e a teszteket.
Elvileg nem feltétlenül szükséges oxidálószer sem. A jód-azid pl. nem oxidációs folyamatban robban. Én nem tudok olyat aminek szabályozható lenne a sebessége,de ettől még lehet. Ha jól emléxem I2N5 az összegképlete (erre azért nem vennék mérget) és nem szeret így maradni,inkább elengedné a nitrogéneket.
Itt is elnézést kérek a pongyola fogalmazásért. Igen, nem "lapát". Ez van, ha mindenféle rc modelled van. :) És szeretnék helyesbíteni, hülyeséget mondtam: kanyarodni úgy kell, hogy csűrőkormány ki, fordul. Ha nem akarod, hogy közben hányjanak, akkor oldalkormánnyal ellentartasz úgy, hogy az érzékelhető gyorsulás a függőleges legyen a géphez képest. A csűrő és az oldalkormányt ilyenkor egyszerre kell használni, majd csűrő egyenesbe, oldalkormány (és magassági k.) tart. Ekkor fordul a jószág (közben a magassági kormánnyal kicsit felfelé kell húzni a gépet, különben süllyedni kezdene) , majd csűrő a másik irányba és kiszeded a fordulásból. Jómagam életemben egyszer vezettem egy Cesna-t, teljesen szabálytalanul, egyszerűen helyet cseréltünk a vezetővel... Élménynek marha jó volt. :)
Egyébként most direkt kiszámoltam mégegyszer. Nem tudom mit kavartam el. Most 10km-en 300m/s mellett 35kPa relatív nyomás jött ki, tegnapelőtt meg 700kPa. Nem tudom mit számoltam el..
Ez igaz. De nem azt mondtam, hogy ismerek minden berendezést, ami az LM-ben van.
Azt mondtam, hogy azokat a kapcsolókat el tudom mondani, hogy mire valók, és hogy rendes üzemben mikor milyen sorredben kell használni őket, és hogy minek a működésére vannak kihatással.
Úgy gondolom, hogy ez lényegesen szerényebb kijelentés, mint amit a számba adsz.
És akkor ugye egyértelmű hogy a molekula egy magasabb energiaállapotból több (összesen is) alacsonyabb állapotúra esik szét,a fennmaradó energia meg jó esetben hajtja az űrhajót.
Ilyen tényleg homogén rakétahajtóanyagot nem tudok,szerintem az űrhajózásban használatosak mind keverékek,ahogy pl. a lőpor is.
Elvileg elképzelhető hogy 1 molekulán belül van az oxidálószer és az éghető anyag,pl. trotil,nitro-glicerin,stb. Pikrinsavval még rakétát is lehet hajtani.
Azért ez egy kicsit bevállalós kijelentés, csak a DSKY-AGC kombóról meg lehetne írni egy komplett PhD-t :) Anno csináltak is páran doktorit belőle az MIT-n, úgy gondolom... Szóval, az LM azért nem egy kiscessna, hogy "tudom mit kell megnyomni ahhoz, hogy beinduljon, tehát mindent tudok" :o) Még az űrhajósok sem ismerték fejből az összes kapcsolót: az Apollo-12 startjánál belevágott a villám a rakettába, a parancsnoki modul fedélzeti elektronikáját ideiglenesen taccsra tette. Szerencséjükre a pályára állást a Saturn-V a saját számítógépével csinálta és nem a CSM fedélzeti számítógépe irányította, szóval tulképp rendben folyt az üzem, csak éppen se kép se hang. Ebben a helyzetben jutott eszébe EECOM-nak (a parancsnoki modul földi gondnoka), hogy lehet hogy az SCE nevű kapcsolót át kellene állítani. Na de erről sem a fő repülésirányító nem tudta, hogy hol van, sem Conrad a parancsnok nem értette, hogy mit akarnak. Szerencsére Mr. Bean - az LM sofőrje - tudta mi a dörgés, ugyanis az ő "térfelén" volt az említett kapcsoló, így a problémát sikerült rendben megoldani, az apró termetű Conrad elmondhatta, hogy "hoppá, kis lépés Neilnek, nagy nekem" :), minden jó ha vége jó. Szóval, ezek után ne mondja senki, hogy ismeri az összes berendezést az LM-n (tudom, a történetben a CSM-ről volt szó, de egykutya).
Asszem belepofázok, mert én nem csak fényképről láttam űrhajót (Szojuz-35 Pecsa, Apollo-10 Science Museum, utóbbinak meg is püfölgettem az odalát, úgyhogy nagy szakértő vagyok :o) )
154-es bedől 40 fokot, és a csűrőlapátot kitolja végkitérésbe, hogy ne csámpázzon be a gép. Ekkor körülbelül 8-10 relatív atm nyomja oldalról az ajtót.
Lapátja a csónaknak van, a repülőgépeknek kormánylapja (magassági, csűrő, oldalkormány). Ha bedől a repcsi, akkor általában nem "csámpázik be" (nem tom pontosan mit értesz ez alatt, feltételezem hogy a megcsúszást), de ha mégis, akkor azt az oldalkormánnyal és - 40 fokos bedöntésnél - a magasságival teszik helyre. De ez eddig csak kukacoskodás a részemről. Ami viszont fontos: a repülőgép sárkányára szinte sohasem hat nyomóerő (már csak azért sem, mert magasan megy, de Bernoulli miatt is inkább szívás van :) ). A szárnyakat is jobbára föntről a szívja a nyomás, és nem alulról tolja. A fellépő nyomások nagyságrendje pedig bőven 1 atm alatt van: a szárnyak felületi terhelése (ami általában a legnagyobb aerodinamikai erőhatás szokott lenni) pl. tipikusan 500 kg/m2 körüli, ami 0.05 atm. Szóval 154-es ajtajára és a törzsére a legnagyobb erőhatást az a kb. fél atmoszféra nyomáskülönbség adja, ami a 2km-es kabinmagasság és a 12 km-es utazómagasság között van. Az viszont nézőpont kérdése, hogy ez statikus vagy dinamikus terhelés: egyfelől pár órányi időtartam alatt változik számottevően, másfelől, ha 20000 ciklust repül a gép, akkor a szegecsek, törzskeretek húszezerszer hajlanak-nyíródnak ide-oda, asszem ez a mérnöki szóhasználatban már dinamikus terhelésnek számit.
Ezzel egyetértek,hogy sok nem idevaló téma volt az elmúlt napokban, ami miatt ez a topic pár társunk vitájává degradálodott le. Nem mondom, hogy nincs értelme komolyan ábrándozni, meg hát nem én akarom megszabni, hogy mi legyen ebben a topicban, de korábban voltak komolyabb témák is. Pl. a napokban átnéztem a Cassini honlapját és ott olvastam, hogy a fő hajtóműve monopropellant üzemanyaggal, vagyis hidrazinnal működött,meg műkszik ma is. Tudja valaki, hogy megy ez? Vagyis egyféle nafta milyen módon ég el oxidálószer nélkül?
Az a baj hogy mi nem a múnbézt képzeljük el másképp,hanem a fórumozást. Én ezt az egészet vidám időtöltő csevegésnek szántam,ti meg valami véresen komoly ügynek. Ha ez vigasztal az idétlen űrutazásban minden lehetőséget és hülye ötletet megvizsgálva (és közben jól szórakozva) arra a következtetésre jutottunk hogy nem nagyon lehetne ezt az egészet másképp csinálni. Nekem nem fixa ideáim vannak,hanem érdekes ötleteim. Mint pl. egy Cirano de Bergerac nevü szinialaknak,aki 50 hülye ötlet között javasolta hogy rakétákkal menjünk a Holdra. Ha unatkozol,és úgy érzed hogy nem akadsz ki ha az egyszerűség kedvéért betonnak nevezek akármit a Holdon ki lehet keverni,és cseszegetés helyett mondjuk megkérdeznéd hogy "mégis ezt miből gondolod?" vagy valami ilyesmit,akár még jól is szórakozhatunk.
Csak gondolom a kívánt hatást nem érte el... Továbbra is van egy sértett, de büszke tudós újítónk (Te) és egy megrögzött csípkelődő konzervatív okoskodónk (én).
