Egy jó hír hogy az EADS is meglátta a fantáziát az űrturizmusban....a 200 000 euro kicsit borsos a 2012 es indulas meg kicsit kései...de legalabb az európaiak is kezdenek észbe kapni....mert csak ugy fejlődhet dinamikusan az iparág ha tőke is áramlik be...ez az állami támogatsos módszer elég lassucska
Tudja vki hol érhető el mély technikai-műszaki leírás / ismertető a napelemszárnyakról? Nem az általános, plebsnek szóló infók érdekelnek, hanem pl. a rácsszerkezet felépítése, hogyan fér be a canisterbe, hogyan csukják-nyitják a szárnyakat, milyen anyagra vannak felragasztva a napelemek, etc, etc...:)
Váratlan esemény zavarta meg a Nemzetközi Űrállomás működését és a napelemrendszer szerelését: meghibásodott a helyzetbeállításért felelős orosz számítógéprendszer, amelyet egyelőre nem sikerült újraindítani. A legrosszabb esetben mindenkinek el kell hagynia majd az űrállomást.
Amikor a Mir 2001-ben befejezte, akkor pl. még a Priroda modulja csak 5 éves volt. A Shuttle Docking modul 6 éves. Azaz fiatalabb, mint pl az ISS Zarya és Unity modulja, és lassan a Zvezdával is kortársak! A központi modul (1986-os) cseréjével még a Mir is kitarthatott volna egy darabig, vagy legalább a frissebb modulokat "áttolhatták" volna az ISS-hez, azok orosz elemei úgyis a MIR-2 project hardware-éből származnak, tehát valszeg a kompatibilitás nem lett volna megoldhatatlan.
A Mir peche szerintem a Szovjetunió szétesése, és Oroszország kezdeti mélypontja volt, plusz még az a tény, hogy a MIR-2, Buran programok is kiestek. Nyilván millió karbantartási, frissítési művelet maradt el, nem biztos, hogy olyan mélyre kellett volna jutni, mint ahol végül tartott.
Szerintem is az a jó megoldás, ha egy űrállomás minél hosszabb ideig elétben tud maradni. (persze nem úgy, ahogy a végén a MIR volt, de még az is működött valahogyan a végefele is). Tekintve, hogy a költségek nagy részét a pályára juttatás teszi ki, ezért érdemes maximálisan kihasználni a már fent található modulokat, szerkezeti elemeket, napelemeket, stb.
"Ares-ISS: Az Ares-5 legkorábban 2018-ban repülhet ami túl késő."
protrusion elődomborodás, előtüremkedés, stb. Megjegyzem, ha már szóbakerült, a gerincsérvet megelőző állapotot is így nevezi az orvosi szaknyelv (protrúzió). Az első kép valószínűleg valami becsapós perspektívábólval készülhetett.
Ares V révén az elöregedett modulok cserélgetésével az ISS sokáig életbentartható lenne... Szerintem az állomás szétcsatlakozása, széthúzása után a robotkar tudna ki/betenni közbülső modult is, az oldalra kilógók, napelemszárnyak, stb cseréje pedig még inkább csak szándék kérdése.
A Nasaspaceflight.com nyitóoldalán van a második,oldalnézeti kép. Az azelőtt megjelent előlnézeti képpel együtt nézve elég egyértelmű. Ez volt az első publikált kép, nagy felbontásban(1,5MB). http://www.spaceflight.nasa.gov/gallery/images/shuttle/sts-117/hires/s117e05142.jpg Egy sima lyuk abban a mélységben mint ami az oldalnézeten látszik, jóval kevesebbet takarna ki a paplan többi részéből.
A másik dolog hogy a NASA következetesen a protrusion szót használta , ami tudtommal kitüremkedést jelent nem pedig lyukat.
Ares-ISS: Az Ares-5 legkorábban 2018-ban repülhet ami túl késő.
A hordozórakéta kiválasztáskor az 50-80t LEO kategóriájú rakétát használó CEV-terveknél jelent meg, hogy a CEV mellett egy modult is képes lenne az ISS hez juttatni, megfelelő "űrvontató" (orbital tug) kifejlesztésével persze.
Igen, jól hangzik, hogy a magán kezdeményezést is bevonnák. Ez úgy nagyjából az űrturizmus lehet egyelőre, más bajosan. De én még emlékszem, amikor Denis Tito-t nem akarták beengedni, mondván, hogy véletlen megrúg egy kapcsolót és kész a baj. Pedig Tito (és az összes őt követő spaceturist) mérnök volt, ráadásul űrkutatási tapasztalatokkal.
Elképzelem, amikor a Space Adventures felviszi Paris Hiltont és az épp aktuális pasiját, akik természetesen egy jót szexelnek a súlytalanságban és nem figyelnek a kapcsolókra. Vagy felmegy egy amerikai pénzhörcsög a családdal (mondjuk nem valami nagy család természetesen) és a vásott kölyök kipróbálja, hogy mi van, ha megnyomja azt a piros gombot, ami alá az van írva, hogy "Ne nyomd meg".
Szóval olyan ez, mint amikor a fiatal pár kitalálja, hogy "most már pedig ha törik, ha szakad elköltözünk anyáméktól, majd veszünk fel hitelt". Csak még azt nem lehet tudni, hogy kapnak-e, annyit kapnak-e, melyik bankot kéne megkeresni, stb. Ez esetben eléggé úgy érzem a szándék még édeskevés.
Én a tanulmánynak arra az aspektusára gondoltam, hogy üzleti felhasználás előtt megnyitják a lehetőséget.
Amiket te írtál azok valóban problémás dolgok (pl. mikor készült el), és általában eléggé semmitmondónak tartom az egész cikket, de ha az (egyik - a z üzlet) alapgondolatból valami megvalósul, az a jó része.
A tanácstalan NASA 5 hónappal a kijelölt határidő után kipipált egy feladatot, amit az eszetlen politikusok kiadtak neki: készített egy tanulmányt, hogyan lehetne bevonni más USA kormányhivatalokat és kereskedelmi partnereket az ISS-be. Semmi konkrétum, csak a melegvíz feltalálása után ezt írásba is foglalták. Ha legalább azt olvastam volna, hogy "a Hadügyminisztériummal, vagy a Meteorológiai Szolgálattal, Geológiai Szolgálattal, Parti Őrséggel, stb, stb. folytatott tárgyalások alapján körvonalazódni kezd az ISS másodlagos használatának módja", de csak azt látom, hogy mennyire örülnek maguknak, hogy kitalálták, hogy be kell vonni pár más szereplőt is a NASA-n kívül.
Hatalmas logikai bakugrásokat látok: a 2016 utáni időkről írnak, nyilván arra apellálva, hogy addigra lesz Orion (az előzőekben itt a topicon zajló vita szervesen kapcsolódik ide: shuttle nélkül elég nagy bajban lesznek az amerikai űrprogramok), de a 2010-2015-ös időszakról semmi.
És még valami. A cikk minden második szava a "National Laboratory". Szerinted a G8-as csúcson a legszebb hidegháborús időket idéző oroszok - hogy csak őket említsem - mit fognak szólni hozzá, amikor az amerikai szegmens ajtaját magukra zárva kiakasztják az amik a zsilipajtókra a Nemzeti Labor táblát, az "Idegeneknek belépni tilos" felirat mellé?
Én itt csak tanácstalanságot, a szokásos amerikai nagyképernyőt, meg újabb konfliktusok forrását látom, nem a kivezető út kezdetét.
Nem is tudtam, hogy jelent meg friss űrkutatási témájú könyv, ezért gyorsan rákerestem és találtam is egyet: Almár Iván - Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr (Typotex) 300 oldal, 3500 Ft
Van friss képed, vagy rajzod erről a felhajlásról, ami egyértelműen mutatja azt? Az első közzétett képen, amit én is betettem ide lentebb, simán egy lyuknak látszik, de ezek szerint a látszat ott csal.
A szükséges új részegységek tervezése gyártása, plusz a késésből eredő egyéb költségek. Másrészt korántsem biztos hogy Proton-ról lehet csak szó, az Ariane-5, az Atlas-5, a Delta-4 szintén játszik. Raktárról ugyanis jelenleg senki sem tud 20-t LEO kategóriás hordozórakétát szállítani. Ha most aláítnák a szerződést akkor abból 2010-11-re lehet valami.
Más: Az új felvételek alapján pontosan behatérolható az Atlantis sérülése. Az védőpaplan sarka felvált az illesztéseknél, űrsétán visszasimítják, lekapcsozzák.
Tulajdonképpen a Shuttle nyugdíjazásán nem is kellene búslakodni. A végére szörnyűségesen gazdaságtalan módja lett ez a terhek-űrhajósok pályára állításának, és végeredményben teljesen céltalanul felfalja azokat a forrásokat, amiket másra is remekül el lehetne költeni. A hét űrhajóst is azért erőltetik, mert ennyi fér el rajta, de feladata a többségnek nem igazán van. Nézi a hangyalábak növekedését zéró gravitáción, meg paszulyt pelenkáz, meg esti mesét mesél a gyerekeknek.
Jobban jönne ki a NASA is, ha tized-huszadáron fellőne egy 3-4 személyes, egyszer használatos, könnyű kapszulát az emberes misszióknál. A többletet meg elköltené valós fejlesztésre.
Az hogy a modulokat mással vigyék fel, az műszakilag megoldható, viszont kérdés hogy az ebből fakadó pluszköltséget ki fogja állni...
22t hasznos teherrel a Protonnál az első fokozat kiégése előtt éri el a gyorsulás a 4G-s legnagyobb indítás alatti értékét, ez viszont leszabályozható 3G-re ha kell.
