Én nem látom ezt Gergőn, hogy félne vállalni magát, sőt nagyon is önazonosnak látom. Már az X-Faktorban is inkább az érzékeny, mély oldalát mutatta, és az eddigi dalai is ezt tükrözik. Szerintem ő nem az a túlpörgött, nagyon lazulós személyiség. Most nyilvánvalóan görcsössé tette ez a technikai baki. Kár, hogy sosem fogjuk megtudni, hogy ha ez nincs, vajon továbbjutott volna-e.
Megint nagyjából egyetértünk. Annyi, hogy Csondor Katát nem éreztem annyira rettenetesnek, amennyire sokan írják, talán a dal közepén esett szét eléggé. Jó persze egyáltalán nem volt, de ez alapvetően dalverseny volna állítólag.
Katona Petra nekem bejött, bár nem gondolnám annyira jónak, mint amennyire felpontozták, illetve jobban odafigyelve tényleg nagyon zavaró volt, hogy egyáltalán nem artikulált, így nem igazán lehetett érteni, miről énekel.
Igen elvileg lehet, mert mindenki megcsinálta a maga dalát akusztikban. Azt nem tudom, mikor kerülnek fel a dalok és mettől meddig lehet rájuk szavazni. Mivel emlékeim szerint az akusztik győztesét is a döntőben hirdetik ki, az elvi esélyen túl valószínűleg nem nagyon van sansza annak, aki nem jut középdöntőbe.
Én nem vagyok az elefántcsont toronyban, nem vagyok alanyi művész, akit pusztán az esztétikai szintezis vezérel, én a borotvált agyú lakosság vagyok. Otthon maradok, nézem a tévét, benne a számomra kimondhatatlan nevű zenekarokat.
Úgy, ahogy tegnap eljutott. Beneath My Skin néven zenélik, amit zenélnek, Vanda62 pedig meghallotta az elefántcsonttoronyban, és tetszett neki. És már a nevük eredetét is tudja. Szóval mi itt a kérdés? :)
Rendben. Én mint lakosság nem sértődöm meg, hogy nem kívánják szolgálni az izlesemet, elvagyok én az elefántcsont torony lábánál is, csak azt nem tudom, hogy jut be az étel, az ital, a hangszerek, a stúdió, a szakemberek bére abba az elefántcsont toronyba, ha ők ott bent vannak, az együgyű lakosság meg idekint. Na mindegy, ha jó nekik ott bent étlen-szomjan csupán a szellem mannajaval, ám legyen. Mint ért az ilyesmihez az ilyen ecceru lakosság, mint én.
Nem mindenkinek az a célja, hogy a lakosság igényeit kiszolgálja. Azért zenélnek, mert szeretnek zenélni, azt írják meg, amiről szeretnek írni, és olyan nevet adnak maguknak, ami nekik tetszik, mégha ezt rajtuk kívül 5 ember érti, akkor is. Ha már a Linkin Parknál járunk, nekik pl. az eredeti nevük Hybrid Theory volt, utalva a rap és a rock találkozására, később változtattak nevet, s lett az eredeti nevük az első nagylemez címe.
Köszönöm az információt. A vájtfülűeknek ezt biztos egy szellemes és beszédes név, de elég nehéz elképzelni, hogy ezzel olyan átütő sikert lehetne elérni Magyarországon. Bár ezzel a műsorral a Honeybeast is befutott, pedig az se olyan informatív magyar nyelven.
Szerintem utolsónak fellépni a legjobb, főleg pontozós műsorban. Gergő dala kifejezetten gyenge lett így többszöri hallgatás után, a Madár repülj, a Távol jár, a Szempilla mind sokkal erősebbek, érdekesebbek. Kár, hogy nem a Szempillával jött, az nagyot szólhatott volna ebben a szar műsorban.
A "Beneath my skin" a Linkin Park első nagy slágerének, a Papercutnak az utolsó sora. Sokáig gondolkodtam, hogy hol hallottam ezt a szóösszetételt, aztán beugrott. A srác hangja amúgy nagyon Chester Benningtonos, van is LP feldolgozása.
Amúgy a Gyulai Pálinkafesztiválon a Karthagó és a Magna Cum Laude koncertje is nagy élményem 1-2 éve. De a Pecsa Búcsún, a Kolozsvári Magyar Napokon is voltam jó Karthágó-koncerteken.
A Rózsaszín párducok dala nagyon jól megírt dzsesszdal, maga a mű tetszett, a zenekar elmegy, a két énekes tehetsége és zenei tudása ehhez a dalhoz lepkefing. Azonnal el kellene zavarni mindkettőt seprűvel, és felvenni két olyat, aki mondjuk életében min. egyszer látta Berki Tamást közeleről, és valami fogalma van a ritmusról, meg a kottáról.
Sokan ajánlottátok benath my skin zenekert, meghallgattam. nagyon kezdetleges valami, de elgondolkodtató, érdekes zene. Gondolom, a nevük egy angol nyevű szóvicc, amit a hozzám hasonló vidéki háziasszonyok nem érthetnek, úgyhogy a sok tanulás mellett rájuk férne egy magyarul is szellemes zenekari név is. De kétségtelenül jó úton járnak, szimpetikusak ők is, a daluk is.
Szekér Gergőt a hanghiba miatt sajnáltam, nehéz egy ilyen baki után jól előadni a dalt, ugyancsak nehéz utolsónak fellépni, mert ha nem üt nagyot a produkció, nem hagy nyomot. Ráadásul szerintem belőle hiányzik a profizmus, a lazaság, a "dög", de a kellő rutin sincs meg. A dalt beharangozó rövid videóban próbál ugyan "laza csávó" lenni, de nem áll jól neki, erőltetett és művi.
Mintha a srác félne felvállalni, hogy érzelmes, romantikus, szerény, azt hiszi, ezeket az erényeket manapság szégyellni kell, mert nem ez a "trendi". Ha merné magát adni, sokkal nagyobbat szólnának ezek a dalok, mert kevés hasonló kvalitású fiatal férfi előadónk van/lenne.
Tegnap sajnos megtörtént az a negaítv szituáció, hogy kiesett majdnem mindenki aki tetszett, és az öt továbbjutóból volt egy aki valamennyire pozitív élményként hatott.
Chain Bridge Pop: Kb. egy-másfél éve ismertem meg őket az Itt leszel című számuk által. Kedvelem ezt a formációt. Őszinte, autentikus, sallangmentes zenét játszanak. Ez a daluk is nagyon fülbemászó. Sajnos Erik igencsak alulteljesített éneklés terén. Mintha végig kergette volna a saját hangját. Ettől függetlenül örülök, hogy itt voltak. Eriknek drukkolok szólóban, és remélem a zenekar előtt is szép jövő áll.
Kozma Orsi: Már a Jazz+Az-ban is szerettem az éneklését, és az egyéni dalai között is vannak jók. Ez is tetszett. Kellemes élményt nyújtott, pozitív hangulata van a dalnak. Igényes volt, látszik rajta is, hogy van rutinja, karaktere.
Beneath My Skin: Teljesen jó kis zúzás volt ez. Jó volt a színpadkép, megvolt az összhang. Az énekes rózsaszín pulcsiját rossz volt nézni, de ez legyen a legnagyobb baj. Az viszont tetszett, mikor a lassúbb résznél zongorázott az éneklés mellé. Ez is egy sokoldalúságról tett tanúbizonyságot.
Nági és Betti: A tavalyi szériában Nági volt a kedvencem. Imádtam az akkori dalát. Ezzel most nem tudtam mit kezdeni. Kicsit unalmas volt, és Betti sajnos nagyon szürke, erőtlen, és gyenge volt. Elhiszem, hogy jó testvérek és szeretik egymást, de ebben a dalban kioltották egymás energiáját. Nem éreztem az összehangot.
Nagy Szilárd feat. Ragány Misa: Politikai témákba egyáltalán nem szeretnék belemenni, csak önmagában a dalt nézem. Ez nagyon giccses, és erőltetett volt. Tipikusan túl sok. Nagyon akartak adni, de a nagy akarásnak nyögés lett a vége. Egy igazi manírhalmaz egy adag fröccsöntött nyállal. A viselkedésükről meg majd később írok.
Pink & The Painters: Lassú, vontatott, semmilyen dal, egy jelentéktelen együttestől. Behatárolni se tudtam, hogy ez milyen stílus akart lenni. Már nem is emlékszem belőle szinte semmire.
Katona Petra: Mi volt ez a dögunalmas, dallamtalan nagy semmi? Szerintem is jó csaj, de ez komolyan tetszhet valakinek? Ez egy koncepciótlan motyogás volt némi semmilyen prüttyögéssel a háttérben.
Swing á la Django feat. Herrer Sára: Biztos sokaknak tetszik. Tőlem ez a műfaj távolt áll, és ezt is közömbösen, unottan néztem végig. Ez a subidubidúzás nem volt rám hatással.
Csondor Kata: Kettős érzelmeim vannak. A dal érdekes, egyedi. Tetszettek a filmes utalások, de kicsit katyvaszos, összeszedetlennek tűnik. Így élőben előadva meg borzalmas volt. Konkrétan hallgathatatlan volt, ahogy énekelt.
Szekér Gergő: A hanghiba kicsit rossz hatással volt rá. Megszeppenten adta elő. Ettől függetlenül ez egy nagyon szép, autentikus, kellemes dal egy pozitív szöveggel és üzenettel, ami továbbjutást érdemelt volna.
Ha nem "fan"-ként nézem, akkor sem akadt a többi 29-ből olyan ellenfele Andrásnak, akivel a 4-ben megmérkőzhetne az első helyért! (Egyébként Tőled is olvastam korábban: jó a dal).
Eszter jó, bárki bármit is ír róla és nekem tetszett Kozma Orsi is, a hangja felülmúlhatatlan, még a dal is élvezhető, csak megfelelő hangulat kell hozzá (így a "tömegbe ágyazva" nem volt olyan jó, mint amilyen egyébként) és nekem -ugyanilyen meggondolásból- Nagy Adri dala is tetszik. Más kérdés, hogy a színpadi jelenlét, a ruha, a díszlet lehúzta a dalaikat (csak hallgatni jobb).
Nem tudom, tegnap volt-e Bari "Lacika", mert nem mindent láttam, őt várom, mert az Ének Iskolája-beli szemüveges kis duci fiúból szerintem egész jó hangú énekessé lett!
Ilyen a humoruk. Egymást is folyton így zrikálják 40 éve. Főleg Takáts Tamás szereti ezt a fajta ironikus humort. :-) Aztán meg felvette VCS pólóját az egyik fotón. :-D
Egyébként dicséretes, hogy 40 évig együtt maradtak, ritka az ilyen.
Én mindig pqatricius-feudális gondolkodású voiltam sportban, zenében, a politikát kivéve (sport, zene, filémsztárok) mindig Góliátnak drukkoltam és nem Dávidnak (kivéve, ha nagyképű, arrogáns Góliát). Persze tudok új szereplőket (No sugar) is kedvelni. De a Dal frusztrál, SOHA nem nert még az első számú kedvencem!
