Ez a hetedik generáció. Szóval nem mindjárt. Több mint 10 éve kezdték.
Amúgy már saját youtube csatornája is van a cégnek (https://www.youtube.com/@HelionEnergy), ahol már TikTok szerű rövid videókban is elkezdte promózni az építést.
Az az MHD generátor, amikor a mozgó töltésekkel a mágneses térben. 50-60 éves találmány. De nem a tároló kondenzátor volt a probléma amikor kitalálták akkor se, hanem az elektródák amik mennek gyorsan tönkre a nagy áramerősségtől.
Ők sem látják a plazmától az erdőt, ez tisztán látszik. Vak tyúk módszerrel cserélgetik az alkatrészeket, hátha egyszer bejön a dolog. Ami biztos, hogy 2030-ra kereskedelmi termék lesz belőle.:)
Írták is, hogy azért akarják magánszemélyeknek eladni, mert a rendes hálózatba nem engednék fel őket, ha elkezdene működni.
Collisional-merging is a way to form high-performance field-reversed configuration (FRC) plasma. An experiment device named HUST-FRC (HFRC) is under construction in Huazhong University of Science and Technology, which will be used to investigate the FRC formation through collisionalmerging. In this research, a magnetohydrodynamics simulation software called USim is used to study the effect of the initial density of plasma, the amplitude of the bias magnetic field, the configuration of the bias field, the rise time of the main field and the magnetic field ripple on the plasma parameters to facilitate the design and operation of HFRC.
Valamivel kevered, itt nem kell stabilan tartani a plazmát. A videóriport alapján a fő gondjuk az volt, hogy valamivel erősebb fúzió keletkezett a vártnál, ezért épül 25%-al nagyobb gép. Stabilitásról csak az ITER ( vagyis stellarator és tokamak) rendszereknél beszélhetünk. Ennél a módszernél nem kell stabilan tartani a plazmát. A kezdeti két plazmát meg elég jól tudják már kezelni, amúgy elég komoly szakirodalma is van:
Pont az előbb írtam, hogy ez nem így működik. Amiről beszélsz, az a vízforralós ITER, ahol folyamatosan van egy forró plazma, ami vizet melegít. És valóban, a plazma instabil lesz rövid idő után.
Ez a Helion ciklusokban állít elő fúziót. Nagyon nagy energiákkal préselik a plazmát, millió amperes áramról beszélünk, ami viszont csak rövid ideig áll fent. Ha beindul a fúzió, akkor ugyanúgy órási energiával kezd tágulni a plazma. A mozgó másgneses tér tekercs közelében áramot indukál. Ezt az áramot óriási teljesítményű kondenzátorok tárolják. Amúgy ezeket a spéci kondenzátorokat is elkezdték maguk gyártani már.
Jelenleg, a most nyugdíba vonuló 6-ik generációs gép percenként egy ilyen fúziós robbanást generál. A 7. generációs gépet úgy tervezik, hogy másodpercenként legyen ilyen fúzió.
Bármelyik fúziós csapatot nézed, mind ugyanazzal a problémával küzd már évtizedek óta.
Ennek is úgy kellene működnie, mint a kazánnak, vagy (atom)erőműnek. Belapátolod az üzemanyagot, begyújtod, majd figyeled a tüzet. Amikor elég, újratöltöd. Ezt nem tudják megoldani. (vagy az ITER így működne?)
Amit idéztél, az nem a Helionról szól, hanem a lézeres-kapszulás NIF (National Ignition Facility). A NIF állami pénzből működik, leginkább a hadsereg számára. Ugyanakkor a cikkben valóban van szó a Helionról is.
A Helionról viszont ez van ott:
The LLNL news generated a similar response from CEO David Kirtley of Seattle-based fusion startup Helion, backed by $600 million from tech tycoons Peter Thiel, Sam Altman, Dustin Moskovitz, Reid Hoffman and Jeff Skoll. “We are excited that they hit their science milestones for their machine,” Kirtley says. Which is “a research device not designed to make electricity.” By contrast, the operation of Helion’s 60-foot-long fusion generator involves injecting plasma balls at each end, smashing them together in a 100 million degree reaction controlled by intense magnetic fields. In Helion’s novel system, the energy released in the fusion reactions continuously pushes out against its magnetic containment field, which pushes back — causing oscillations “like a piston,” says Kirtley, that generate an electric current, which Helion captures directly from the reactor, with no need to convert thermal heat into electricity. (For more, read up on Faraday’s law of induction.)
Helion is building its 7th prototype and designing its 8th, which Kirtley hopes will be the first commercial fusion generator — possibly connected to the power grid by the end of this decade, if all goes right. He says federal nuclear regulators look set to subject their fusion generator to the same rules as particle accelerators and the kind of imaging machines used at hospitals.
Ők ezen évtized végére remélik a kereskedelmi terméket. Azt is reméli, hogy a hatóságok, mint részecskegyorsító berendezés vagy mint kórházi képalkotó berendezés fogják kezelni ezt a berendezést.
A wikipédián találtam egy jó linket arra, hogy hogyan alakult az USA fúziós energia politikája. Elég vaskos doksi, de érdemes átpörgetni, több másik projectről is beszámol. Lényegében kétf fő alappillére volt a fúziós kutatásnak. Egyik az ITER, a tokamak rendszerű erőműveké, a másik a NIF féle. A kettő kb. a két véglet, a Helion kb. középen található.
A videóban kihangsúlyozta az alap erőmű szerepét a cégvezető. Lényegében másodperces felbontással lehet szabályozni a teljesítmét. Ugye a napsütés igen erősen időjárás és évszak függő. Este pl. kiszámítható módon nincs, de havas vagy esős időben is megűsznik a napenergia termelés. Ugyanakkor ha van működő fúziós erőmű, akkor mit ökörködünk nap és szél energiával egyáltalán? Az egész menni fog a levesbe.
Még nem bizonyították be, hogy működik, de Callahan biztos benne, hogy néhány éven belül kísérleti projektjük 10x-es energia-nyereséget fog elérni. Ezt követi majd egy második erőmű, amely 30-szoros nyereséget ér el, majd a 2030-as évek végén az első kereskedelmi generátoruk, amely remélhetőleg 100-szoros energia-gyarapodást ér el, és másodpercenként 10 üzemanyagkapszulát lő ki.
Ez azonban egy különleges kihívást jelent. Másodpercenként 10 üzemanyag-kapszulával a gépük naponta közel 900 000 kapszulát használna el. Ez nem olyan, mintha szenet lapátolnának egy kemencébe; minden egyes kapszulát szigorú szabványok szerint kell gyártani, és tökéletes időzítéssel kell a gépbe lőni.
Én nem aggódnék azon, hogy milyen gyorsan lehet majd legyártani egy ilyet. Ha működik, akkor robbanásszerűen el fog terjedni. A robbanómotornak sem kellett egy évtized, hogy a lovakat kiszorítsa. Lehet árulni fognak liszenszeket is, nem csak készterméket. Exponenciális növekedés lesz, ha működőképesnek bizonyul.
A nagy kérdés az szerintem, hogy le tudják-e gyártani ezt a berendezést az ígért paraméterekkel. Az időpontot nagyon nehéz előre jelezni, szóval jogos a kételkedés a 2024-es dátummal kapcsolatban. Ez ugye két évet jelent, ha négy lesz belőle vagy hat, igazából mindegy. Senki nem ígért korábban ilyen korai időpontokra olyan fúziót, ami több áramot állít elő, mint amennyit fogyaszt. Én is csak pár napja hallottam erről. Ugyanakkor utánanézve, ez már megy már egy évtizede, nem is annyira a fű alatt.
Az hogy mennyire lesz rádióaktív az jó kérdés. Az biztató, hogy itt azért nehézfémek nincsenek. A kórházakban, fogorvosi rendelőkben is megférnek a rádióaktív röntgen berendezések. Itt meg azért elég minimál sugárzás keletkezik.
"De még az is lehet, hogy nem is lehet tartós fúziót létrehozni földi körölmények között és csak egy árnyat kergetünk."
Meg se próbálnak tartós fúziót előidézni. Mindig csak pár tizedmásodperces fúziót hoznak létre, eleve valami pulzálós rendszernek hívják az egészet.
Olyan gázplazmát hoznak létre, ami mágneses tulajdonságokkal bír, így külső mágnesekkel lehet irányítani, mint valami mágneses lebegővasutat. A gép két végén a két plazmát úgy irányítnyák, hogy egymáshoz csapják, középen meg össze is préselik. Adott nyomás és hőmérsékleti viszonyok között beindul a fúzió, ami kitágítja a mágneses plazmát. Ha a mágneses plazma körül tekercs van, akkor abban áram keletkezik. Kb. olyan mint egy robbanómotor, csak nem benzint robbantanak benne, hanem D + 3He robbanás lesz és nem egy dugattyút mozzgatnak vele, hanem maga mágneses plazma ami mozogva áramot termel majd.
Ezzel a módszerrel nem kell tartósan plazmát létrehozni, hanem csak néhány miliszekundomos robbanásokat kell ismételni. Az ismétlődési sorrend lesz kb. az erőmű "fordulatszáma", ha maradok a hasonlatnál. Ha több energia kell, akkor több robbanási ciklust gerjesztenek. Másodperc pontossággal lehet szabályozni a leadott teljesítményét, legalábbis ezt állította a videóban az alapító.
Különben a bejelentett 10 $/MWh vagy a (solar) 25 $/MWh-ja között nem tul nagy a különbseg (1,5 Cente/MWh).
Ha az egyik "dramai attöres", akkor a masiknak se kell elbujnia ... es a solar egy elegge biztos forrasnak szamit, hiszen a Nap kivaloan es stabilan müködik, jol lehet vele szamolni ...
Ez egy svajci ceg, kb. jo ~100 alkalmazottal ... es ki van irva ~8-10 nyitott allas ... ha pl. egy repülöt fejlesztenek, akkor ennek legalabb a ~8-10-szeresere van sztükseg ...
De nem tünik remenytelennek ... bar azt hiszem, hogy ~2024.ben ebböl meg nem lesz semmi se ...
Különben ök is aszongyak, hogy keszen kell allni a "distributed grid"-re. Aztan pl. (korabban mar ragoztam) egy ~50 MW-os modulbol kellene vilagmeretben ~100-120 000 db (egy reaktor produkal evente 1 GW-bol -> ~8 TWh/ev-et ... ez pedig az 1/20-a annak, vagyis 0,4 TWh/ev). Ezt ki tudna ... es mennyi idö alatt legyartani? A ~2050-ben varhato 40 000 TWh/ev-hez kellene ~100 000 db ... es mindnek kellene hozza legalabb egy nemzetközi engedely ... ugyanis a környezeteben minden fel lesz aktivalva a neutronok altal ...
Itt egy új Mini Tesla hiányzik, aki meglátja a fúziógépet a sűrűben. De még az is lehet, hogy nem is lehet tartós fúziót létrehozni földi körölmények között és csak egy árnyat kergetünk.
A Helion Energy dolgozóinak a fúziós berendezés megépítése a feladatuk. Minden nap az irodába járni azt jelenti, hogy az A részt a B részbe és a C részbe rakjuk, azokkal az alkatrészekkel babrálunk, teszteljük őket, majd újabb alkatrészekkel rakjuk be, teszteljük azokat, szétszedjük ezeket az alkatrészeket, ha valami nem működik megfelelően. majd újra összerakja, amíg meg nem történik. Aztán áttérünk a D és az E részre.
We estimate that Helion’s fusion power will be one of the lowest cost sources of electricity.
Helion’s cost of electricity production is projected to be $0.01 per kWh without assuming any economies of scale from mass production, carbon credits, or government incentives.
There are four main components of electricity cost: 1) Capital cost 2) Operating cost 3) Up-time 4) Fuel cost. Helion’s fusion power plant is projected to have negligible fuel cost, low operating cost, high up-time and competitive capital cost. Our machines require a much lower cost on capital equipment because we can do fusion so efficiently and don’t require large steam turbines, cooling towers, or other plant requirements of traditional fusion approaches.
...azzal hajthat kompresszort is...? lehet, de talán az egyszerűbb szerkezet egy fűtőtest? vagy akkor meg kell egy tápszivattyú? ...szóval a fene tudja... )-: de kellene ezzel foglalkozni. )-:
... az jár a fejében a zöldkomcsinak, hogy a gőzsugár ejektoros hűtőgép az kiment a divatból 60 éve körül. A rengeteg hőfelesleggel dolgozik azért, de mint hőszivattyú az nem is nagy hátrány.
Ha árammal fejleszti a gőzt akkor az nagyon egyszerű szerkezet.
(bár tulajdonképpen, egy festékszóró kompresszort is lehet annak használni)
... hogy beérett egy új technológia, masszívan átírhatja a jelenlegi terveket.
Jo, az esetleg atirhatja ... de kivancsi lennek a (legalabb) elsö költsegszamitasra is. Ha minden bizonytalan, meg megközelitöen se lehet mondani egy arat, akkor mit is akarunk? Ismeretlen költseggel egy "forradalmat" bejelenteni? Majd csak kerül valamennyibe ...
Mennyibe kerül 1 KW? Mennyi lesz a felügyelet/service? LCOE? Ezek nelkül minden "bemondas" komolytalan. Az arat ugyanis a konstrulcio hatarozza meg, meg az epitesi kötsegek (es abba beletartozik az elözetes fejlesztesi költsegek elosztasa is ...).
