Pontosan ez a szép, ahogyan a részletekből bontakozik ki ez a véres ostrom. Most gondolj bele, ha a sors úgy adja, hogy Máltán születünk abban a korban, akkor lehetséges, hogy a Szent Elmo-erődben egymás mellett harcolunk az utolsó csepp vérünkig....
De lehet, hogy török topcsik {tüzérek} vagyunk és óriási ágyúinkkal bombázzuk a máltaiak erődjeit...
Ej, csak jobb innen a székből végigizgulni ezt a máltai ostromot.
Kicsit olyan Eger hangulatom van a sztori olvasása közben. Iszonyatos túlerő, segítségre nem lehet számítani, lovas rajtaütések a török táboron. Sokáig vártak erre a csatára a keletről folyamatosan visszahúzódó lovagok, de nem vallottak szégyent. Jől felkészültek!
Ha valaki Dél-Erdélyben vadászik várakra, akkor feltétlenül menjen el Kőhalom {ro: Rupea} szépen felújított erősségébe. Nekem tetszett, kivéve a minden felújított erdélyi műemléken {vár vagy templom} sajnálatos módon ott virító piros tetőket.
Kőhalom 1960-as felmérési rajzai. Megdicsérem az egykori rajzolóját, mivel sok várrész mellé oda rajzolt egy-két középkori páncélos katonát is. Nagyon hangulatossá teszi a művészi rajzokat.
Köszönöm szépen az ugróci fotókat, nagy kedvencem ez a felvidéki vár a zsolnalitvaival egyetemben. De jól gondolom, hogy a teljesen helyreállított fotók azok tervek, de most még nincsen ilyen állapotban?
Mi -- "szárazföldi patkányok" -- elfelejtkezünk róla, hogy a vízen is lehet hódítani. Ahogyan a törökök is tették a XVI. században. Miután Hajreddin Barbarossa tengeri kalóz hűséget esküdött I. Szulejmán török szultánnak az oszmán hadiflotta egyre több hajóval rendelkezett, egyre többfelé vitte el a hódításra, zsákmányra áhítozó "igazhitű" harcosokat. Földközi-tenger keleti térsége már a szultán "fürdő medencéjének" számított. A nyugati irányban MÁLTA szigete állta útját a török hódítóknak. Ezért 1565-ben I. Szulejmán török szultán parancsot adott ki a sziget elfoglalására. A török hajóhadnak Piali pasa, míg a seregnek Musztafa parancsolt. A bizonytalan híradások szerint kb. 50 ezren szállhattak fel az irdatlan sok hajóra, amely kibontott vitorlákkal hajózott Málta felé. Ott a harcra igyekezett felkészülni La Valette nagymester a lovagrendi tagokkal és a zsoldon felfogadott vagy éppen városlakó, de fegyverforgatásra alkalmas férfiakkal. Létszámukat kb. 6 ezer főre tették.
Következő Felvidéki vár ahová szeretnék eljutni VÉGLES vára.
Tudnátok információval szolgálni?
Neten ezt találtam: Napjainkban a kastély területén a hotel Grand Víglas négycsillagos szálloda üzemel, de természetesen a kastély első udvara elérhető a látogatók számára is. A bejáratnál cukrászdák, kávézók várják a vendégeket. A kastélyban naponta többször is indul tárlatvezetés.
Akkor ezek szerint van egy olyan része ami látogatható az emberek számára?
Tudjátok ezen látogatáson milyen kiállítások találhatóak a várban?
Illetve olyan oldalt ahol a belépők árát tartalmazza, meg az induló tárlatvezetések időpontját?
Van még egy ilyen sziget, sokkal közelebb. Lissa (Vis) szigete az Adrián Spalatoval szemben. Ott nem olyan nagy az erődsűrűség mint Máltán, de azért van ott is a napoleoni időktől kezdve. Van még tengeralattjáró barlang is, némi macera árán látogatható. Jugoszlávia széteséséig zárt sziget volt, jugoszláv állampolgárok sem mehettek. Most már lehet. Mintegy 15 éve jártam arra, a hajójegy autónak nagyon drága, embernek elviselhető volt. Autó igazából nem kötelező, egy út megy végig a szigeten. Viszont meglepő volt, hogy kb. egy hét után a szigeti árak (olcsóbbak mint a "szárazföldön") kompenzálták a drágább hajójegyet. Nagyon rusztikus volt akkoriban, üzlet nem nagyon volt, reggelente a pék, a zöldséges végigment a falun és minden utcasarkon ordítva reklámozta az áruit. Nem tudom, hogy most is így van-e még? Akkoriban a standokon 100méterenként volt egy-egy fürdőző. Én élveztem. A tengeralattjáró barlangban nem jártam, de nagyon élveztem a szigetet. Hajóval megkerültük és a hegyoldalakban gyanús házak voltak. Fénykép van, nem annyi mint a későbbiekről, de van.
Drónos légifotók a várakról jöhetnek a Topikba vagonszámra. De már a műszaki adatok részletezése gyanúm szerint kiverné az inkább históriás időkre kíváncsi olvasók ingerküszöbjét. Köszi! :-)
Tudtommal még nem volt! Pompás ötlet lenne ismét, így "virtuálisan" végigmenni az 1565-ös ostrom részletein. Hogyan támadtak a törökök, hogyan védekeztek a máltaiak? Én belekezdek, de számítok a te hathatós segítségedre.
Természetesen ez ne zavartasson más Topiklakókat, hogy egyéb várakról témázzanak.
Kedves Topiklakó barátaim! A drónos szerkentyűk műszaki dolgait, úgy mint sjose javasolta, tényleg privátban tárgyaljátok már meg. Nagyon szépen köszönöm!
