Az a kapcsolat sose fog megvalósulni, mivel vágányok sincsenek meg a száva utcától. Viasszaépítetni+ esetlegesen a hízlalónál vágánytcserélni+biztber...stb A Máv ebbe nem tesz/tenne bele egy fillért se.
Hálózati szempontból ugyanakkor nem lenne hátrányos, ha nem kellene megkerülni az egész várost ha a Keletiből a 100a felé szeretnénk kijárni. A Keleti felé igazából még 2 váltó kellene, vagy az elbontott Keleti-kőfelsői vágány déli irányú kapcsolat, aminek még láthatók a nyomai. ON.
A nagyvasúton eddig egyedül Weizben láttam felfutós keresztet (StLB normálon és az FTB 760mm-en), azon viszont sokféle jármű kereke átgördül, köztük mozdonyos személyvonat és tehervonatok is. Mondjuk nem hiszem hogy 20 tonnánál nagyobb a tengelyterhelés, de a Stadler GTW-k miatt a 16-ot biztosan eléri. Az biztos hogy a nagyvasúti abroncsokat jelelmzően nem nyomkarimán futásra méretezik, mégha gyakorlatilag nagyobb részük bírná is (akkor is viszont szinte beláthatatlan procedúra azt igazolni, ha valaki kéri). Érdekes hogy Glasgowban éppen azért lett a villamos nyomtávja 1416 mm, mert a bejáró nagyvasúti teherkocsik kerékprofilja csak karimán futva fért az ottani vályús sínbe, amaz meg csak így, szűkítve tudta kellően megvezetni.
"Ez a vágány egyébként közvetlen kapcsolatot biztosítana a Keleti pu. és a 100-as vasútvonal között, ezért számomra nem igazán érthető, hogy miért nem kezelték kiemeltebben."
Keleti felől nem, csak Kőbánya felső felől lehet lejutni Kőbánya hizlalóra.
Egyébként miként lesz biztosítva a kereszteződés? Marad a sorompó a közút és a villamos számára? Vannak (vagy lesznek) ott a nagyvasúti oldalról vágányzáró sorompók?
Én mindenképpen megtartanám a vasútvonal területét MÁV-területként, hogy kiépíthető legyen külön szintű vonalvezetéssel Köki-Keleti vágánykapcsolat. Jó lenne hálózati szinten egy ilyen vágány (Keletiből kijárni Cegléd felé), akár essbáhnozni is lehetne rajta valamerre.
Így van, a békéscsabai vonal a szegedi 3F-est ha jól emlékszem 80 km/h-val keresztezheti. A probléma inkább ott van - amire a cikkben nem tértem ki - , hogy egyes kerékabroncs gyártási technológiák nem viselik jól az abroncson való futást. A villamosoknál ma már mindenhol alkalmaznak felfutós technikát kitérőkön, keresztezésekben, de a MÁV-nál a jóég tudja, hogy milyen járműveknek milyen kerekei lehetnek az utolsó teherkocsiig bezárólag. Nagyvasúton ezért szerintem nem alkalmaznak felfutást. Esetünkben szerintem a MÁV csípőből utasítaná el azt, hogy átgurulós kereszteződésnél ne a nagyvasút legyen a főirány. A mellékirán viszont 5-10 km/h-nál gyorsabban nehezen képzelhető el.
Ha már így alakult, esetleg el lehetne gondolkodni egy becsavarozható betétdarabon, ami áthidalná a villamosnak a zökkenést - ezzel pedig kvázi feltöltötté tenni a kereszteződést. Ha netán majd a jövőben lesz a szökőévenkénti egy vonat, akkor ezeket a betétdarabokat el lehetne távolítani a használat idejére. Tudom, ez is erősen tudományos fantasztikum; nehéz elképzelni, hogy a MÁV-nak kelljen a BKV-nál intézkednie egy vonat közlekedése miatt, bármennyire is egyenlőtlen a kereszteződés tényleges használata. Ezen a helyszínen történelmileg úgy alakult, hogy a nagyvasút volt ott hamarabb, és erről a helyzeti előnyről nem szeretnek lemondani, bármennyire is megváltoztak a körülmények. De hátha a MÁV mégsem akar a vasúti közlekedés ellensége lenni - esetünkben a városi vasúté. Hátha...
A MÁV döntéshozóit alapvetően a pénz érdekli. A Kőér út és KőKi közötti tulaj valószínűleg fizetőképesebb lehetett, mint a BKK, így kaphatott bontási engedélyt.
Van jó példa is, igaz BKV-HÉV-es kezelésű vágányokon: Törökőrön, ahol szépen füvesítette, és azóta renben is tartja az új tulaj a sinek közötti területet: http://iho.hu/hir/egy-oereg-vandorutja
Az alábbi képek a Hízlaló túlsó (Kőbánya-Kispest) felőli végét ábrázolják. Ránézésre ez pár éve történhetett, hogy ott csak úgy leaszfaltozták a síneket és "belakták" a területet. Ez akkor még nem zavarta a MÁV-ot?
Ez a vágány egyébként közvetlen kapcsolatot biztosítana a Keleti pu. és a 100-as vasútvonal között, ezért számomra nem igazán érthető, hogy miért nem kezelték kiemeltebben. Hasonló a Királyvágány esete, ami a Nyugatit köti össze a 120-assal: ott is van egy vágánykereszt, de azt meg már a villamosok nem használják...
Fenéket ... azt a területet, az egykori pályaudvar felszedése után teljesen rekultiválni kéne (sínek felszedése, ágyazat eltakarítása, környezeti károk, stb.), amire a MÁV nem akar pénzt áldozni, kapóra jött neki a 3-as villamos átépítése, mert így rálőcsölhetné a BKV-ra.
