Erről TV tudna mesélni, 1929-ben hozta be az Újpest és a Somogy az ötletet...
Egyébként az NS átvette, a Sporthirlap meg nem. 1930-ból pl. van olyan tudósításom a Sporthírlapból Újpest meccsről, hogy "Kvasz remekül indította Ströcköt, aki Auerhez játszott. Auer továbbadta Stófiánnak, aki a hálóba lőtt." míg a Nemzeti Sport: "Köves remekül indította Törököt, aki Avarhoz passzolt. Avar továbbjátszotta a labdát Sólyomnak, aki a kapu közepébe helyezett."
Vígből több is volt... Víg I. neve már előttem is bonyolult. De a Víg II. tutira János volt, a Víg VI. (!!!) meg Simon. A Víg IV. Újpesten nem játszott, így az ő keresztnevét nem tudom...
Voltak egy páran! Ráadásul az FTC-ben is volt három Wilhelm, (Vígéknek is ez volt az eredeti nevük), nem tudom, hogy közülük valaki azonos-e a Vígékkel. Ugyanis a Víg II. bizonyítottan játszott az FTC amatőrben, és vélhetően a Víg I. is volt FTC játékos. Csak ez esetben a keresztneveket nagyon elcseszte a Nagy Béla... Majd egyszer leírom, hogy kiről mit tudunk. Egy a lényeg: Víg III. és Víg V. nevű élvonalbeli focista nem volt :D
Ez az 1945-ös halálozási dátum a Kalandozó magyar labdarúgók könyvben szerepel (továbbiakban csak "barna könyv). De egy 1934-es Pesti Hírlap képes melléklete szerint egy rendőr önvédelemből agyonlőtte Pesterzsébeten. Dátum nincs, de májusi számban jelent meg.
Egyébként Jeszmásnak az Újpest után játszott még a Vasasban is. És az volt a gondja, hogy 1929 őszén vagy 1930 tavaszán egy térdműtét után elfertőződött a seb, ami miatt teljesen lemerevedett a térde, nem bírta behajlítani. Van pl. egy cikkrészletem arról, hogy kiment az 1930. júliusi Újpest - Ambrosiana meccsre nézőként, és a szurkolók a háta mögött összesúgva sajnálták, hogy vissza kellett vonulnia...
Keresem Dr. Demjén László:A Nagyváradi AC a magyar nemzeti bajnokságban 1941-44 című könyvet,illetve érdekelne bármilyen Pécs labdarúgásáról szóló könyv is!
1948-ban még úgy volt, hogy a Kispest a nyomdászok szakszervezetének csapata lesz. Az FTC elnöke ekkor Budapest kommunista rendőrfőnöke volt. Az Újpest már a háború végétől kisgazda támogatást kapott. A szocdem Vasast a kommunista Rákosi pártfogolta. Talán a Partizán SC nem volt elég baloldali számára? Erre nem sokkal később borult minden. Érdekes lenne megtudni, milyen hatásra változott meg minden.
Egy kérdésem lenne! Lg említette egyszer, hogy Jeszmást 1934 májusában, Pesterzsébeten egy rendőr önvédelemből lelőtte. Tudsz erről valamit? Nálam a húszes évek közepe után eltűnt Jeszmás.
A Kispesti Porcelángyárnak már 1929-ben volt labdarúgó csapata, tehát a Gránit nem újkeletű. A Jacquard a Wekerletelepből lett (elég nekem a KAC és a KISTEXT, bővebbet nem tudok). Az Autóbusz esetében egyről beszélünk.
Kósa (Kohn) II Károly kapus
Olajkár I Károly 1917. VIII. 1. Kispest 1933 Kispesti Húsos, 1935 Gránit, 1935 Kispest, 1941 Csepel, 1942 Kispest, 1946 KISTEXT
Nemes (Nehadoma) József 1911. VIII. 19. Pesterzsébet 1928 PEMTK, 1930 Hungária, 1932 Young Fellows, 1933 Kispest, 1936 Mulhouse, 1937 Kispest Az 1944-es ns Livornoról is tud, de a kalandozókról szóló könyv ezt a fejezetet nem ismeri.
Köszönöm az infót a Typographiáról, de sajnos nem fővárosi vagyok és csak nagyon ritkán jutok fel oda! De ha tehetem megnézem. Addig is Kedves Sjose, nincs valami jó klubösszefoglalód a nyomdászcsapatról?
Kb. fél éve keresett meg a gdanski egyetemről egy prof, hogy Puskásról ír könyvet. Adatokat kerestem, lg-n keresztül kaptam segítséget egy Kispest-történetet kutató embertől. Esetleg Te voltál az?
Soha nem hallottam, hogy Kispesten létezett ilyen csapat. Amelyekről tudok: Kispesti AC-Kispest FC, Kispesti Húsos, Kispesti Törekvés, KMTE, KNAFC, Wekerletelepi SC, KISTEXT, később Gránit, Autóbusz (most ne menjünk bele, miből lett a Jaquard). Meg volt a Kispesti Polgári Serfőző SE, amelynek olyan játékosai is voltak, mint Mick (Mikes, Monostori) Károly, válogatott játékos és Varga László dr., aki KK-meccsen az Internek gólt lőtt.
Néhány szó a KISTEXT-ről: 1938-tól Kalmár Jenő játékos-edzőként tevékenykedett. Az 1943-44-es NB III Pestkörnyéki csoportjának megnyerése után szerződtette edzőnek a Gamma. 1945-től ismét Kispesten dolgozott. 1945-46-ban megnyerték a Budapest bajnokság 1. oszt. 2. csoportját. A négy csoportgyőztes helyosztóján még Kalmár is beszállt, de nem segített, a Testvériség jutott fel. Szalai István a csepeli bajnokcsapat tagja volt. Három mérkőzés erejéig edzője volt a csapatnak Olajkár II Sándor is. A DVTK és a DVSC ellen 0-1, a Bp. Spartacus ellen 1-1, ezzel elég is volt neki. Edzősködött ott Pósa (Poch) "Prakker" Béla is.
Akkor emlékezzünk meg egy sporttelepről, amelynek a megszépülése és szörnyű pusztulása a vizsgált időszakra esik: 1913-ban Kispest község telket adományozott a Sárkány utca végén a KAC-nak. Gyűjtést indítottak a kispesti iparosság és kereskedők körében, és elsősorban Polacsek (más forrásban Potasek) Ferenc szállodatulajdonos és Herbacsek Ferenc fakereskedő hathatós anyagi segítségével felépítették a pályát. A játéktér hitelesített mérete: 110,20 x 62,40 m. 1927-ben Kispest városa 80000 pengőt adott a klubnak a tribün és a kerítés megépítésére. A terveket Benedek János készítette, a kivitelező a Benedek és Stieber cég volt. A lelátó 64 m hosszú volt, 34 db 6 személyes páholyt foglalt magában, 15 sorban 1200 néző számára volt továbbá ülőhely. Az avatás 1927. IX. 11-én 3000 néző jelenlétében a Kispest - Vasas (3-2) mérkőzésen történt. A létesítmény hat és fél évig szolgálta a sportot. 1934. V. 6-án a Kispest - Attila (2-0) mérkőzés második félidejének 12. percében miskolci sportbarátaink felgyújtották a lelátót. A tűz olyan rohamosan terjedt, hogy mire a tűzoltók kiértek, a tribün a lángok martaléka lett. Szerencsére emberéletben nem esett kár. A város szinte azonnal a klub segítségére sietett. Már augusztusban 100000 pengőt szavazott meg az újjáépítésre. A stadion ekkor került a mai helyére. 1939. II. 12-én az őszről elmaradt Kispest - Nemzeti (1-2) volt az avató mérkőzés. A Városi Sporttelep később a Budapesti Honvéd Sportegyesület Sporttelepe nevet viselte. 1986. október elsején, a Bp. Honvéd - Bröndby IF (2-2) mérkőzésen kapta meg a klub legendás játékosának, Bozsik Józsefnek a nevét. A régi pálya körülbelüli helye megtalálható a temetőben. A legenda szerint a pálya kezdőkörében temették el Mayer Bélát, a klub egykori mindenható sportigazgatóját, a kispesti profiper egyik főszereplőjét. Nem messze Mayer sírjától nyugszik a legidősebb Bozsik testvér, István, a klub saját nevelésű, fiatalon elhunyt kapusa.
