én maradnék a banki alapoknál (raiffeisen), szept 1 előtt vennék még valami ingatlanalapnál izmosabbat.
részvényalap: 2000. évi hozama -10,18%* 2001. évi hozama -9,72%* 2002. évi hozama 5,35%* 2003. évi hozama 10,11%* 2004. évi hozama 36,76%*
nemzetközi részvény alap: 2000. évi hozama 0,9%* 2001. évi hozama -5,43%* 2002. évi hozama -28,29%* 2003. évi hozama 19,32%* 2004. évi hozama -4,68%*
alapok alapja: 2003. évi hozama 19,85%* 2004. évi hozama 12,24%* 2006.07.14-én az elmúlt év hozama 25,48%*
a bank nagyon ajánlgatja az alapok alapját... ostry, az alapok alapjáról írtad: "Szvsz jó alap napsütésben, viszont csak az utóbbi 3 év tőzsdebummja húzta, míg a részvényalapok hozama ezalatt duplája volt kb. " akkor hogy is van ez? részvényalappal jobban járok? mert nem az a célom - teljesen reálisan -, hogy megduplázzal ezt a pénzt, hanem egy évi 15-20% körüli hozamot szeretnék, arra jó lenne?
azt még mondja már el valaki, hogy miért 2004es a legfissebb adat a honlapjukon? talán lusták frissíteni?
Tíz nappal ezelőtt (és korábban is) vásárlásra ajánlottam a nemzetközi részvényalapokat. Aki akkortájt beszállt, már most is dörzsölheti a markát, hiszen szép számokat lát a száláján.
Még további forintgyengülésre számíthatunk szeptember végéig. A nemzetközi tőzsdéken egyre határozottabb emelkedő trend kezd kialakulni. Szeptember végéig nem valószínű trendváltás. Kisebb korrekciókkal tarkított emelkedést lehet valószínűsíteni. Tehát változatlanul a nemzetközi részvényalapokat ajánlanám vásárlásra, hiszen a részvénypiaci emelkedésre rárakódik a forintgyengülés hozamnövelő hatása. Különös figyelmet érdemel az európai, illetve a fejlődő ázsia részvényalap. A fejlődő európai régiót viszont nem merném most határozottan ajánlani, mert az olajár csökkenése az orosz részvényeknél esést okoz. Konkrét kérdésekkel, befektetési szándékkal a weblapomon keresztül lehet megkeresni.
helló, nemrég fektettem egy kisebb összeget raiffeisen ingatlan alapba, és még szept.1 előtt szeretnék 100-150e-t eltenni valami magasabb hozamú/ezzel magasabb kockázatú alapba. lehetőleg bankon belül maradnék, mert ott van az értékpapír számla, így ugye egy díja van csak. az alapok alapját láttam, kaptam is róla tájékoztatást, és tetszik is a 20%körüli hozam... már ha ez így is marad. ezzel mire lehet számítani? írtátok, hogy a korábbi hozam függöt sokmindentől, ami most nem olyan kedvező. kötvény/részvény... ezek hogyan működnek? az, hogy a forint ilyen instabil, mennyire befolyásolja a hozamot? esetleg valami euro-alapú papírban gondolkodjak? természetesen érdekel más lehetőség is, nem csak a rafi alapjai, de írtam, hogy miért ezeket favorizálom. fix időre lekötni nem szeretném(tudom, az ingatlan alapnak is van egy év "nenyúljhozzá" része), mindenképpen nyíltvégűbe szereném tenni, ha nem kell a ez pénz minél nagyobb része mentesüljön a kamatadó alól.
Az elég nagy luxus évi 1 %-os betéti kamat mellett tartani az eurot az OTP devizaszámlán, ami a kamatadó után 0,8 % lesz. Az euro alapú ING UL szerződésbe nem kell semmilyen biztosítási elemet sem belekötni. Az alap balesetbiztosítás költsége havi 0,2 euro. Ezen kívül nincsen biztosítási díjlevonás, ha nem kötsz bele semmit. A számlavezetési díj havi 2 euro. Az egységek vételi és eladási ára között 3 %, illetve az eseti befizetésekre 1 % a különbség. Ha eurot utalsz, nem pedig forintot, akkor nincsen devizakonverzio költség, ami a középárfolyamtól számított 0,5 %. Ha euroban vonsz ki pénzt, akkor sincsen konverzios költség.
A szolgáltatást is figyelembe kell venni. 15 eszközalap között rakosgathatod a pénzedet. Az eszközallokációra ilyen választékot egyetlen konstrukción belül nem lehet találni sehol az országban. Ha oda tudsz figyelni a portfoliodra, akkor az évi 20 % hozam elérhető, ami mellett a felsorolt költségek elenyésznek. Gondozni kell a portfoliot persze ehhez.
Köszönöm a válaszodat! Igazából nem szeretnék életbiztosítást kötni, nem akarok adókedvezményt igénybevenni, /mert már ezeken túl vagyok/csupán az eurómnak szeretnék az OTP ismétlődő 1 havi lekötésénél jobb helyet keresni. Nézegettem a kereskedelmi bankok eurós alapjait, de nem vetettem le magam a járdaszigetről tőle. De talán a Te honlapodon olvastam az Ing devizaalapu befektetéseiről, 2005. évi hozamairól, ami nem rossz! Néhány napom van a dologra, mivel aug 20-tól 31-ig elutazom, és itt van szept.1-től a kamatadó! Van ötleted a számomra?
Az előbb elfelejtettem, hogy az egyszeri díjas 5000 euros után is igényelhető 100 ezer forint adókedvezmény. Mondanám, hogy az ING honlapján olvassál többet róla, de a legfontosabb kérdéseknek, amiket te is feszegetsz itt, nem nagy a marketing értéke (sőt), ezért azok a reklámcélú ismertetőkben nem lesznek benne. Ha eljösz az irodánkba, akkor személyesen engem kifaggathatsz alaposan.
Az egyszeri díjat csak egyszer kell fizetni. Természetesen nem kell utána a havi 108 eurot folyamatosan fizetni. Hagyhatod az 5000 eurot akármeddig bent, de 3 évig azért célszerű hagyni, mert az igénybe vett adókedvezményt különben vissza kell fizetned. Ráadásul van egy visszavásárlási táblázat, ami azt mutatja, hogy ha 1 éven belül veszed vissza, akkor csak 94, ha 2 éven belül, akkor 96, ha pedig 3 éven belül bontod fel a szerződést, akkor 98 %-át kapod vissza a biztosítótól a befizetésedből vásárolt egységeknek. Az egyszeri díjas konstrukció mellett is van eseti számla, amire 2 % tőkejóváírással lehet befizetni egyszerre minimum 250 ezer forintot (ha jól emlékszem). Az eseti befizetésekből bármikor kivonható pénz elvonás nélkül. Persze nem lehet 10-20 ezer forintot alkalmanként kivonogatni, hanem itt is van minimum összeg. Ezek a minimum összegek változnak. Bőven 100 ezer forint fölött van most.
"Az egyszeri díj minimum összege 5000 euro, és a szerződés határozatlan időre szól"
Ezt ugy kell elképzelni, hogy ha egyszerre befizetek 5000 eurót, nincs a havi 108 euró befizetési kötelezettség? És nem kell 10 évig ott tartani a pénzt, alapba teszem, és gyakorlatilag ha szükségem van rá 3 év mulva szankció nélkül kivehetem? Értelemszerűen erre nem jár adókedvezmény sem?! Itt mik a költségek? Hol olvashatnék erről bővebben. Köszi!
Az euro alapú befektetéseket egyszeri díj, vagy rendszeres díj befizetésével lehet indítani. Az egyszeri díj minimum összege 5000 euro, és a szerződés határozatlan időre szól. Az adókedvezmény igénybevétele esetén azonban 3 teljes évig célszerű futtatni, mert különben vissza kell fizetni az adókedvezményt 20 %-kal megfejelve.
A rendszeres díjast havi 108 euroval lehet indítani és 10 évre kell minimum megkötni. Itt is igénybe lehet venni az adókedvezményt, ha egyébként jár a dolgozónak.
Költségek:
havi 2 euro számlavezetési díj,
havi 0,2 euró balesetbiztosítási díj,
a rendszeres és egyszeri díjakból vásárolt egységek vételi és eladási ára között 3 % a különbség.
Ezekre a számlákra is lehet eseti díjakat befizetni, amikor 102 %-on írják jóvá a befektetést, ezzel csökken a vételi és eladási árak közötti különbség.
A lejárat előtti szerződésbontást a biztosító a kezdeti egységek bizonyos százalékának elvonásával szankcionálja.
Ebben a konstrukcióban 15 eszközalap között lehet választani, illetve váltogatni. Itt is évi egy portfolioátrendezés díjtalan, a további átrendezésnek 2 ezrelék költsége van, ami 10 euroban van maximálva.
Megkötötték a tűzszünetet az arab-izraeli háborúban, esik az olaj ára, kedvező konjuktúra mutatók váltak ismertté Európában. Szerintem innen részvénypiaci hossz indul. Még nem késő a beszállás a nemzetközi részvényalapokba és szeptember végéig lehet tartani a pozikat. Azután majd meglátjuk. Ráadásul a forint visszagyengülésére is nagy az esély. Kettős előny a külföldi alapoknál.
Robert! Tetszik, hogy iylen felkészült vagy ezekből a termékekből! én is gondolkozom eg yilyen befektetésen. Láttam, hoyg van eurós változatban is. Ha már a költségeknél tartunk, mik az eurós esetén a költségek? Az előbbi hozzászólásodban a forintosról volt szó, uygebár. Előre is köszi!
Az ING alapok közötti átcsoportosítás egy adott szerződésen belül évenként egyszer díjtalan. A további átcsoportosítások költsége az érintett összeg 2 ezreléke, de maximum 2700 forint, ha interneten keresztül pinkód segítségével hajtják végre. A papír alapú átrendezés díja 3 ezrelék. Fontos még, hogy az átrendezésnél nem alkalmaznak eltérő vételi és eladási árat az egységekre, tehát ilyen veszteség a portfolioátrendezés esetén nincsen. A pénzkivonás díja 3 ezrelék.
Az egyszeri és a rendszeres befizetésekből vásárolt egységek vételi és eladási ára között 5 % a különbség. Az eseti befizetésekhez 4,1 % (ill. 5 millió felett 4,6%) tőkejóváírás jár, ami tompítja a vételi és eladási árak közötti különbséget. Ezek a forintalapú befektetésekre vonatkozó költségek.
Ha hónap vége előtt veszek pár különböző féle befektetési jegyet x banknál akkor azok hozama után a bankok tájékoztatása szerint nem kell majd kamatadót fizetnem. Eddig világos. Ha szept 1 után teszek bele még pénzt ezekbe az alapokba akkor azok után már kell majd fizetnem, vagy ez is úgyműködik mint az UL cuccoknál, hogy a későbbi befizetések sem kamatadóznak ha az alapszerződés a tv. hatálybalépése előtt megvolt? Mi van ha egyik alapból másik alapba tesem át a pénzt? Levonják a kamatyadót mielőtt megvenném az új alapot?
Robert az UL reklámokat már elolvastam, köszi de egy kérdést hozzád is intéznék: milyen tranzakciós díjakért lehet átcsoportosítani az alapok ING között? Milyen árfolyamokon számol el az ING ha bef jegyet veszek, egyikből-másikba átteszek illetve ha kiveszek pénzt a konstrukcióból?
Változatlanul jó beszállási periódusnak tartom a mostani heteket a nemzetközi részvényalapokba. A forint meglepően megerőssödött, a részvénypiacok hetek óta stagnálnak, Amerikában a végéhez ért a kamatemelési ciklus. Részvénypiaci emlekedés várható, aminek a forintban mért eredményét a forint árfolyamának szeptemberi gyengülése tovább javítja majd.
Aki árfolyamnyereségadó- mentesen akar befektetni a jövőben, egy rugalmas, könnyen átrendezhető, széles spektrumú konstrukcióba, annak maradt még két hete, hogy megkeressen bennünket. Elérhetőség a nick mellett.
A 3 éves Cib kötvény alatt mit értesz pontosan? Cib álmok? Sry a tudatlanságomért. Tudsz írni erről a kötvényről kicsit többet? pl egy link is nagyon jó lenne, thx.
Nekem a K&H-nál van válogatott 1 alapban pénzem (stabil, de visz. alacsony, 6-8% a hozam), ezt szeretném kiegészíteni egy másik, jobban növekvő alappal. A költségek miatt ennél a banknál akarok maradni, egy szép nagy táblázat készítése után arra jutottam, hogy az 'Unió' vagy 'Ingatlanpiaci' alap lenne a jó választás. Ti mit ajánlotok? A magyar ingatlanpiacról (is) elég rossz híreket lehet olvasni mostanában....
Az 20% kamatadót szerintem leginkább csak nyiltvégű alapokkal érdemes kikerülni (ha nem akarjuk lekötni a pénzt évekig), a BB lastminute befektetése is jónak tűnt, csak ott a magasabb kamat dec 31-ig van garantálva valamint nem fizet kamatos kamatot 8 évig!
A Raiffeisen Alapok Alapja egy kiegyensúlyozott vegyes alap kb 40% főleg kelet-európai részvényhányaddal. Közepes kockázatú, a 2 év az ajánlott minimum befektetési időtáv, de ha akarod, másnap is visszaválthatod, de volt olyan időszak, hogy 2 év alatt jött vissza 0-ba az alap. Szvsz jó alap napsütésben, viszont csak az utóbbi 3 év tőzsdebummja húzta, míg a részvényalapok hozama ezalatt duplája volt kb. A Raiffeisennél 12 hónapra max 8%-on kötheted le betétbe (az 1 éves standard betét évi 7%) a pénzed, hasonló hozamú az Ingatlan Alap. A CIB-nél a 3 éves CIB-kötvény összesen 24%-os kamatot fizet, a marathon betét 1.5 évre 11%-ot, az 1éves betét 7%-ot.
"Mondjuk 200000-et raknék be alapból és fizetnék 50000-et havonta, 5 év után kivenném ekkor 73%-át kapnám vissza, ha minden évre 20% hozammal számolok akkor olyan 4,2M forint lenne."
Ez a számítás nem jó. Gondolom a visszavásárlási táblázatból vetted ki ezt a 73 %-ot. A visszavásárlásnál viszont csak a kezdeti egységeket terheli ez a levonás. Az összes többi befizetésedből vásárolt egységek 100 %-át visszaadják, amikor felbontod a szerződést. Éppen ezért minimumdíjas szerződést érdemes kötni, ahol a lehető legkevesebb a kezdeti egység. Az összes többi befizetés eseti számlára kerüljön. Persze így az évi 100 ezer Ft adókedvezményt nem lehet teljes egészében kihasználni, mert az eseti befizetésekre nem lehet igénybe venni az SZJA kedvezményt, a rendszeres minimumdíj pedig nem éri el az évi 500 ezret. Mindenképpen érdemes optimalizálni, megfontolni hogyan jársz jobban. Az adókedvezmény maximális kihasználása érdekében vállalod a magasabb rendszeres díjat, vagy lemondasz inkább az adókedvezmény egy részéről. Az is fontos, hogy az utolsó adókedvezmény igénybevételétől 3 teljes évig nem szabad felbontani a szerződést, mert felbontás esetén 20 %-kal növelten kell visszafizetni az SZJA kedvezmény azon részét, amelynek igénybe vételétől még nem telt el 3 teljes naptári év. Az eseti számláról bármikor vonhatsz ki pénzt, azt nem terheli semmilyen levonás, csak az 1 %-os vételi és eladási árkülönbözet. Ez a rész az adónál sem játszik.
Az évi 20 %-os hozam 5 év átlagában nem elérhetetlen. 15 eszközalap között lehet rotálni, amelyek között vannak nagyon dinamikus alapok is (fejlődő európai régió, fejlődő ázsiai régió, délamerikai alap, stb.). Még a devizakeresztek változását is ki lehet használni. Gyenge dollárnál veszek amcsi részvényalapot, erős dollárnál eladom pl. Aktívan kell kezelni a portfoliót. Természetesen van kockázata is. Ha további infora is szükséged lenne e-mailben keress meg.
Hmm OK, akkor hagyom a Cib-et és az ING-et, de akkor mit az amit válasszak? Az ING rizikós... lehet jól elbukom minden pénzem vagy jobb esetben csak egy részét, de természetesen az is megtörténhet hogy 20-30% hozama lesz mind az 5 év alatt, mert ügyesen fogom a portfoliot alakítani... Kevés ez az 5,75% de még mindig jobb mintha csak állna a pénzem. Szóval mibe fektessek, mit tudtok ajánlani? Egy megbizható egyszerűen kiszámítható befektetésre lenne szükségem...még az sem baj ha lesz rajta kamatadó... Talán raiffeisen alap alapok? A konvergencia/nemzeti/részvény alapok sorra 22,8/19,2/12,46%-os hozamot hoztak az almúlt időkben, bár ha jól emlékszem akkor pl a konvergenvia éves hozama már valami10% körül van, szóval ez is szépen ingadozik, ez sem túl biztonságos és valami 2 év a minimum amire kötni kell, arról nem írnak hogy mennyi a max...mivel a lekötés lejárta után ezzel a továbbiakban nem tudok kibújni a kamatadó terhe alól, ezzel ez is "kb" olyan mint a Cib álmok... Na, várom az építő ötleteket, kritikákat.
20 %-al nem érdemes előre számolni, 5 év arra elég részvényeknél, hogy mondjuk 80% os valószínűséggel pozitív lesz az elért hozam. A CIB 5,75-ös hozamja pedig a 7,3-as ötéves másodpiaci állampapírhozam vagy lakáscélú befektetésnél 11,5 %-os adómentes LTP hozam mellett nem tűnik túl vonzónak.
Próbáltam kiszámolni mekkora összeg tulajdona lehetek ha az ING euró alapú befektetését választom, életbiztosítással 10évre. Mondjuk 200000-et raknék be alapból és fizetnék 50000-et havonta, 5 év után kivenném ekkor 73%-át kapnám vissza, ha minden évre 20% hozammal számolok akkor olyan 4,2M forint lenne. Ebből gondolom még le kell vonni a költségeket stb...
Ha viszont a Cib Ámok befektetést választom ugyann ilyen paraméterekkel akkor ez az összeg kb olyan 3,8M. Itt 5,75 körüli kamat/hozam van.
Elképzelhető hogy nem teljesen pontos a számításom (a Cib küldött egy példát, hogy hogyan kell számolni ebből számoltam, ki és ezt vetítettem le az ING-re is) sőt biztos hogy ha egy szakértő átszámolja akkor merőben más értékek jönnek ki, de remélem nem tévedtem milliokat. TEhát a kérdésem, mennyi annak az esélye hogy az ING tudja hozni ezt a 20%-at minden évben? Mert hallotam már azt is hogy 40-45% de "volt már egyik ügyfelemnek 60%-is" elhangzott, beszélgetéseken, levelezésekben. Ahogy nézegettem itt az alapokat természetesen van amelyik 60% körüli, pl a FEjlődő európai régió részvénylapja (ING Invest Emerging Europe Fund (LUX)) 2005-ben 68,67 %-os hozamot hozott...de a Latin-amerikai részvénylap is 55,10%-ot 2005-ben DE 2001-ben az előbbi 3,59%-ot míg az utóbbi -5,92%-ot.
Szóval ahogy látom koránt sem biztos hogy számolhatok évi 20%-al, vagy igen?
Kösz a választ, még egy kis felvilágosítást kérnék.Euro Alap biztosításba szeretnék eseti befizetést teljesíteni.Van hozzá számlaszámom, ami az esetihez kell.Van internet hozzáférésem a számlámhoz.Az üzletkötő miért mondhatta, hogy ha ilyet tennék, szóljak neki?Mi az amit nem tudok elintézni?A pénzt forinban utalom, az ING váltja át Eurora, devizaszámlára csak akkor van szükségem, ha ki akarom venni?Így értelmeztem az üzletkötő által elmondottakat.Így van?Ha akarok pénzt kivenni, hány nap az átfutás?A harmadik banknapon a számlámon van?
Ki tudja nekem megmondani hogy a bankoknál lévő befeketési alapokat is érinti a 20% árfolyam nyereségadóóó?Vagy csak az egyedi részvényekre vonatkozik?>vagy bárhova teszem a pénzem 09.01 után, most már mindenért adóznom kell(20%)????
Az ING szakértők jogértelmezése szerint a 2006. augusztus 31. előtt kötvényesített UL szerződésekre befizetett eseti díjakra járó hozam után nem kell kamatadót fizetni akkor sem, ha az eseti befizetés 2006. szeptember 1. után történik. Tehát a meglevő euros UL-edre fizethetsz később is be kamatadó-mentesen.
Ha valakinek nincsen élő UL biztosítása jelenleg, annak nagyon célszerű lenne most elindítani egy olyan UL konstrukciót, amire később be lehet pumpálni a megtakarításokat adómentes hozam érdekében. Az egyszeri díjast célszerű választani annak, akinek elsődleges célja a jelenlegi és a későbbi befektetés.
Mégegyszer: a Hollandusra is igénybe lehet venni a maximum 100 ezer forintos adóvisszatérítést, ha legalább 500 ezer forinttal kötik. A Hollandus minimális díja 250 ezer forint, amire csak 50 ezer forint adó jár vissza természetesen.
2006-ban még 6 milliós éves bruttó jövedelem alatt vehető igénybe a biztosítási adókedvezmény teljes egészében. Jövőre már csak 3,4 milliós jövedelem alatt jár ez az adókedvezmény.
Szia! ha megkérdezhetlek,Euro alap biztosításra, ha aug. folyamán eseti befizetést teljesítek , akkor abból nem vonódik kamatadó?H a aug. után is fizetek be esetit, akkor arra se?
Másik. Úgy tudom, hogy az adókedvezménynek 3 millió Ft évi jövedelem a határa.Valóban?
