Egy picinke türelmet kérek, ha már így megszólíttattam. Ugyanis minden mozog, ugye... Itt a cégben is, én magam már nem dolgozom ott, ahol régebben, amikor még sajátkezűleg kiadhattam egy-egy olyan 183,33 Hz-es (nem kHz, nem MHz) impulzustáviratot, ami Megawattokat kapcsolgatott. Azt a rendszert halálra ítélték sajnos. Néhány mérnökpalánta diplomamunkáját még egyengethettem konzulensként, ebben talán kicsit tovább él az emléke, meg egy néhány megmentett hardver, amit otthon dédelgetek, és ami lassan egyedivé válik (Landis&Gyr cuccok), de nagyon kicsi a QTH-m, véges a befogadóképessége. Airband barátomnak még meg tudtam mutatni győri látogatásakor néhány dolgot, de a központi vezérlőkonzol is hamarosan elhalálozik, ámbár az alighanem jó kezekbe kerül a Kandó főiskolán (de már azt sem úgy hívják...)
Amikor a rádiós vezérlés jött, én kb. akkor kényszerültem váltani, tehát az új technikáról közvetlen tudást már nem szerezhettem, bár az előkészítő szakaszban még benne voltam, kellemes volt látni Balla Évát a belinkelt német honlapon. Ő mesélt annak idején a 100 kW-os Telefunken adókról, meg arról, hogy a szivarra kötik rá. Köszönet a linkért, nagyon szép képeket láttam ott, órákig túráztam. Egyébként előzőleg volt már kísérlet rádiófrekvenciás vezérlésre, a középhullámú adók vivőjének frekvenciamodulálásával. A találékony fogyasztó rájött, hogy ha ráhúzza a bilit a vevőre, a ferritantenna nem tudja végezni a dolgát... Van egy-két példányom ebből a győri középhullámú adóra hangolt ketyeréből is eltéve, hátha egyszer valami múzeum... A Rádiótechnika hasábjain is lehetett erről olvasni, bizony, bizony a sokat szidott Rádiótechnika akkoriban foglalkozott ezzel, mint műszaki újdonsággal. Bocsánat a szómenésért... Kérek tehát egy kis türelmet, és hozok anyagokat, ha érdekel valakit.
A nagy rádióállomáson (a halásztelki út jobb oldalán, ha kifelé megyünk) van:
1 db 135 kW régi Standard adó 540 KHz-re.
1 db 2x150 kW EMV adó 540 kHz-re.
1 db 873 kHz adó. (20 kW?)
Ezek mind a nagy adóépületben vannak, ami a telep Dunához közeli részén van. Az épület maga is talán műemlék. A terület másik, a halásztelki út felőli részén már eladtak jókora részeket, ott lakóházak épültek, bejárattal a főútra.
(A hatalmas földterületen kertészetek, meg más bérbe adott dolgok vannak.)
Az 540-esek csak múzeumi. ill vésztartalék adók. Ha esetleg Soltot valami érné, akkor lenne szerepük, vagy esetleges full karbantartás esetén.
Ezek táplálják (táplálnák) a légkoaxon keresztül a nagy szivart.
A 873-as táplálja ugyanezen a telepen bent lévő kistornyot.
Ez volt a nagy rádióállomás.
2.helyszín:
A nagy szivar tövében 2 házikó van. 1 db, ami a légkoax illesztőnek és a diplexernek (közösítőnek) ad otthont. A másik, mellé épült házban van a 135,6 kHz-es ipari adó.
3.helyszín:
A legdélebbi kistorony 810 kHz-es adója nem tudom hol van. Ha a nagy rádióállomáson, akkor biztosan földkábelen etetik. Az is lehet, hogy a tövében van és mikrón kapja a műsort. Erről az adóról többet nem tudok.
Sziasztok! Kenytelen voltam megvenni a Yaesu VX-7R radiomhoz programozo kittet, mert sehonnan nem tudtam letolteni a software reszet. Emule-vel lehet letolteni rolam egy 8 MB-os filet egy ideig, erre a nevre keressetek: "Yaesu VX-7R ADMS 1G v3 serial included.zip" Pipu
Akkor innen volt ilyen ismerős (Calypso), ám az emlegetett rádió már nincs, és ezért nem értettem, hogy mit hordozhat az a vivőfreki. De így már világos! :-)
873-on ment régen a B. Tóth féle Calypso rádió, most nem tudom mi ül ezen a frekin. ... Szal még így sem világos, hogy ki kivel van a szivarka környékén. :)) Sztem elbeszélünk egymás mellett, vagy én nem értek valamit. Az 540-es _adó_ van a kisházban? A diplexer az a kis kutrica a háztól a Duna felé, ugye? A nagy telephelyen, ahol a 873-as antenna sugároz, ott a 873-as adó és a villanyvezérlős adó van? A hosszú tápvonalon ezek szerint a villanyos adó jele megy a szivarhoz? A hátsó kis toronyról nem tudni semmit, ez OK.
A solti állomásról próbáltam keresni részletesebb weblapot, de nem találtam. Pedig az is érdekelne. Ha valaki tud ilyen honlapról, tegye közkinccsé! Egyszer láttam messziről a tornyot, ennyi élményem van vele kapcsolatban összesen.
monitor36-nak köszi az infókat, s ha van még, akkor jöhet!
873kHz-en mit sugároznak? 540kHz a Kossuth, van a kapcsolójel, de ez a 873 nem mond semmit.
A szivarantenna mellett több berendezés van, éspedig: a korábbi hozzászólásomban említett hosszúhullámú adó, a diplexer, amelyik az 540 kHz-en a tápvonalon érkező és a hosszúhullámú adó teljesítményét a 314 m-es toronyra csatolja. Egyben biztosítja, hogy az adóteljesítmények csak az antennára és ne a másik adóra jussanak, ezt szemléletesen úgy is mondják, hogy az adók ne lássák egymást.
Ami a sokvezetékes tápvonal alatti térerősséget illeti, az azért nagyobb, mint ha ideális koax. tápvonal lenne, azaz fémcső burkolná. A külső huzalok között azért a tápvonal sugároz. Becslésem szerint a tápvonal alatt úgy fejmagasságban néhányszor 10 V/m lehet a térerősség, ami a rendelet által megengedett határérték alatt van.
Biztosan hallottatok az éneklő ívnek nevezett jelenségről. Ez akkor keletkezik, ha a tápvonal átível, vagy az ember direkt csinálja. Én egyszer a solti tornyot körülvevő fakerítés csavarjához húztam ívet a kulcsommal és az ív intenzitása a moduláció ütemében változott és hallhattuk az adáshangot. Ami a tápvonal átívelését illeti, az ma már nem fordul elő, mert az adó védelme rövid időre lezárná a vivőt, úgy mint akkor, amikor villámcsapásnál a torony szikraköze begyújt. Ami a huzalok zizegését illeti, az szerintem a szél muzsikája.
Na állj. Akkor az a kisház ott a szivar mellett közvetlenül, bekerítve, bekamerázva, "csak" az antenna hangoló? Ha nincs adás a szivaron, akkor miért zizeg a tápvonal? Csak nem a 'svédek' miatt, villanypásztor módban dolgozik?? :)))
Még a 60-as években is saját laktanya és katonaság is volt a területen belül. PPS géppityukkal őrizték az adóépületeket a kiskatonák. A telepen lakó bimbózó tinilányok nagy érdeklődésére.
Akkoriban még a környék igen szegényes volt, a rádióállomásnak saját busza hozta vitte a bevásárló lakosokat, a szórakozni vágyókat, az iskolásokat a csepeli Tanácsház téren lévő Postahivatal elé.
A rádióállomás többhektárnyi belső területén van a nagy adóház, lakóházak, kertészetek, stb. Az 540-es adók is itt vannak. Innen megy a koax át az úton a nagy szivarhoz. Ugyanebben az adóépületben van az egyik kistorony 873-as adója. Ez a torony belül van ezen a kerítésen, a Dunához közelebb.
Gyerekkoromban odajártunk pecázni a Dunára, mert az adók hűtővize mindíg melegebb volt a környezeténél és a halak szerették a langyosat.
A régi 135-ös adónak még a végfoktekercseiben is keringett a desztillált hűtővíz.
Hmm... én úgy tudom, hogy a Kossuth adása Soltról megy 540-en, a szivar a tartalék. Az adóház mellett a kerítésen belül nem láttam antennát. Van egy kis torony a szivartól kb. déli irányba, oda nem vezet ilyen koax, de valami fehér dobozkák vannak az antennára csatlakoztatva. Északon meg egy nagy telephelyen elkerítve a másik kis torony, oda vezet a koax, sztem az a 873 és működik. De ha ezt megnézed, látod, hogy 873 a kis torony. A diplexertől nem megy most máshova koax.
A 873 az az adóház mögötti kisebb torony, ami bent van az állomás területén.
A 810 kHz-es másik kis torony, ami a nagy szivar mögött van, az nem tudom honnan és hogyan kapja a szuflát, az nem volt, mikor még közelről ismertem a területet.
Végülis 873kHz, ott zárhat is rendesen az a huzalos koax. Csak hát amikor jóval magasabb frekikre többszörösen árnyékolt kábeleket készítenek konkrétan alucsövekkel árnyékolva, szal ebben a világban furcsa ilyet látni, na.
Kissé hosszú lesz a következő hozzászólásom csak akkor olvasd el, ha van időd!
Nagy örömmel olvastam, hogy rokonlátogatási távollétem alatt milyen nagy eszmecsere folyt a lakihegyi szivarantennáról és a kapcsolt témákról.
Szerintem meg lehet szervezni a belépést, de nem egyénileg, hanem valamilyen szervezet, pl. rádióklub, iskola, stb. keretében. Ha valaki felvállalja a szervezést, akkor az Antenna Hungária Zrt.-hez kellene fordulnia. A "központi" mail cím, ha mostanában nem változott: antennah@ahrt.hu , innen biztosan továbbítják az illetékeshez.
Érdekes a logo kérdése, ehhez először az "amerikai terevező" kérdését szeretném tisztázni: Az 1932-ben felépült torony rádiótechnikai tervezője Istvánffy (akkor Rainer) Edvin, a budapesti Standard főmérnöke, a későbbi műegyetemi professzor volt. Az önsugárzó torony megoldás valóban amerikai, a Blaw-Knox cég, a konstrukció névadója dolgozta ki.
Ami a logot illeti, a szivarantenna a Standard gyár jelképe volt az ötvenes évek elejéig, ezután még évtizedekig a Magyar Rádió "címere" volt, bár kissé zömök formában.
A dicsért Internetes oldal "tulajdonosa", Bernd Waniewski, a berlini Telefunken mérnöke, aki egyik tervezője a felsorolt létsítményeknek, tehát nem begyüjtője a dokumentumoknak.
Ami Lakihegyet illeti, ott nem csak az 1948-ban üzembe helyezett 135 kW-os adó van, hanem a 2x150 kW-os és további 2 középhullámú adón kívül egy hosszúhullámú adó, ami egy német cég számára az áramszolgáltatók részére sugároz kapcsolójelet (135,6 kHz). A Waniewski honlapon olvasható lakihegyi diplexer ezt az adót és az 540 kHz-es -esetenkénti- adást kapcsolja a 314 m-es szivarantennára.
A belinkelt oldalon megtalálható ám a szolnoki KH torony is! :-) Bizony! Egyszer azt is megnézhetnénk belülről.... A Szivar-látogatásban is benne vagyok!
Ma volt pár szabad órám, munkából kiruccantam kirándulni. Megnéztem közelről a szerkezetet. Sose jártam arrafelé, pedig itt van közel. Hát tátott szájjal bambultam! Az a kilométeres koaxkábel a szétosztóval... hát bexarás milyen durva cucc. :)))) Zizegő huzalcsoport. :) Mekkora térerő lehet ott alatta?
Jó 25 éve egy kártyalapon láttam a "Szivar" fotóját. Már akkor megbabonázott, pedig akkor még nem nagyon érdekelt a rádiózás. Az a szerkezet azóta is érdekel, ám csak az Internet óta ismerhettem meg alaposabban. Erre a honlapra azonban teljesen más apropóból bukkantam rá (villámvédelem). Engem leginkább az antenna talpponti szigetelője nyűgőz le.
A jászágói állomás tényleg impozáns látvány, elég gyakran járok arrafelé, és mindig megcsodálom. Éjszaka, kivilágítva az igazi! (Egyszer láttam éjszaka egy komolyabb zivatarban is, de villám kartárs elkerülte a tornyokat).
Nyilván csak vágyálom, de jó lenne, ha az amatőr igazolvány birtokában látogathatóak lennének ezek az állomások!
Szegecs!
A belinkelt oldalon megtalálható ám a szolnoki KH torony is! :-)
Lehet, hogy a szivarantenna meg az amcsi tervezőnek a védett logója?
Ami még fontos, az a többszáz méter átmérőjű földbeásott csuklóvastagságú réz földelőhálózat. Anélkül bakfittyet sem érne az antenna. Abban is még "van anyag".
Amikor nagyapám nyugdíjba ment, a kollégáitól egy kb. 80 cm-es szivarantenna makettet kapott. Az adócsőgyári kollégáitól pedig egy 3 kW-os triódát emlékül. A gyönyörű ezüstözött réz adócső most a szervízben a vitrint díszíti.
