Nekem az tűnt durvának, amikor olvastam, hogy a Máltai Lovagrend a Szent Elmo-erőd építéséhez földet Szicíliából hozatott!Na jó, ezt még elhiszem... de, hogy követ is onnét, a távoli szigetről hozzanak, azt már nem!!!!!
Igen, a Máltai Nagymester sikeresen alkalmazta a "felperzselt föld" taktikáját, hasonlóan, mint például a magyar történelemben Béla herceg, amikor a német császári seregek előnyomultak a Dunántúlra 1051-ben. De írhatnám a Szovjet Hadsereg 1941-es visszavonulását az európai területekről, amikor még a vasszöget sem hagyták át a Wehrmachtnak.
Mégis úgy érzem, hogy a török vezérek elsősorban az öblök menti erődök s városok ostromára koncentráltak, magát a teljes szigetet nem vonták ellenőrzésük alá.
Leírnám néhány gondolatomat a máltai ostrommal kapcsolatban:
-- A támadó sereget nem I. Szulejmán török szultán vezette. Talán a hosszú hajóút miatt nem vállalkozott erre a hadjáratra a Fényességes Padisah {aki 1494-ben született, pont úgy mint La Valette máltai lovagrendi nagymester, tehát az ostromkor mindketten 71 évesek voltak}.
-- A szultán parancsára a hadba vonuló seregnek 2 vezére volt. Musztafa pasa a szárazföldi erőkért felelt, míg Piali pasa a hajóhadért. Néha bizony az érdekeik ütköztek egymással, ami nem vált az ostromlók előnyére {szerencsére!}.
-- Málta szigete igen kopár, oda mindent úgy kellett hajón vinni. Odaköltözésükkor nem is tetszett a Rodoszról megérkező Johannita lovagrendnek.
-- Szerintem a török túl sokat időzött Szent Elmo-erődjének ostromával. Igaz, a korabeli források szerint 5 napot szántak rá. Valóban igaz a hasonlatod Egerrel, hiszen azt is a török vezérek: "birkaakolnak" hívták, amit könnyű lesz elfoglalniuk.
-- A máltai védelem hasonlóan a szigetvárihoz, több, csak egymás után elfoglalható erődítményből állott. Igaz, hogy míg Zrínyi lassan hátrált {Újváros - Óváros - Külsővár -- belsővár}, addig erről La Valette nagymester hallani sem akart.
Hajreddin Barbarossa a XVI. századi török Földközi-tengeri uralom megszerzésében élenjáró egykori algériai kalózvezér, majd I. Szulejmán szultán szolgálatában {kapudán} tengernagy, pasa.
A wikipédia szerint anyai részről lehetett keresztény {görög? albán?}. De valószínűleg a "Barbarossa" egy az európaiak által eltorzított török név félrehallása által keletkezhetett és nem azért mert valóban vörös szakállú volt, mint a középkorban Frigyes német-római császár.
a spanyol király által országából elűzött muszlimokat Észak-Afrikába szállította át. Ezen akciója által érdemelte ki a Baba Arudzs (Arudzs atya) nevet. A keresztények is ezen a néven ismerték, amit a saját értelmezésük szerint Barbarossára (Vörösszakállúra) torzítottak.
Igen, engem is megzavart, hogy némelyik metszet északról, némelyik pedig délről ábrázolja a máltai ostromot. Jómagam igyekszem ragaszkodni a napjainkban szokásos északi tájoláshoz {ami régen még nem volt általános}, de akkor furcsán néznének ki a "fejjel lefelé" harcoló törökök.
Szigetvár is eszembe jutott az ostromról, és rögtön meg is kell jegyezzem, hogy a Máltai erődök nagy előnye, hogy a tengeren keresztül nem tudtak ostromló töltéseket építeni, mert valszleg túl mély volt hozzá a víz. Ez nagy előny volt a védőknek, mert így a tüzüket tudták koncentrálni a szárazföldi rész felé. A hajóról történő ostromokat szerintem nem kellett túl komolyan venni, egy hajó könnyen szétlőhető a várbeli ágyúkkal, pótlásuk ezen a kopár szigeten reménytelen. Az inkább csak amolyan ijesztgetés lehetett. A töröknek csak a szárazföld felől volt esélye.
Tomi, ez a Barbarossa valami renegát volt? Nem egy szokványos keleti név. Gondolom vörös volt a szakálla, de speciel a normannok hagytak arrafelé is annyi ivadékot, hogy még akár ez is lehet. (Számomra az is tök meglepetés volt, hogy Jordánia tele van szőkékkel, aztán az arab kollégám elmagyarázta, hogy ez keresztes hagyaték)
Pontosan ez a szép, ahogyan a részletekből bontakozik ki ez a véres ostrom. Most gondolj bele, ha a sors úgy adja, hogy Máltán születünk abban a korban, akkor lehetséges, hogy a Szent Elmo-erődben egymás mellett harcolunk az utolsó csepp vérünkig....
De lehet, hogy török topcsik {tüzérek} vagyunk és óriási ágyúinkkal bombázzuk a máltaiak erődjeit...
Ej, csak jobb innen a székből végigizgulni ezt a máltai ostromot.
Kicsit olyan Eger hangulatom van a sztori olvasása közben. Iszonyatos túlerő, segítségre nem lehet számítani, lovas rajtaütések a török táboron. Sokáig vártak erre a csatára a keletről folyamatosan visszahúzódó lovagok, de nem vallottak szégyent. Jől felkészültek!
Ha valaki Dél-Erdélyben vadászik várakra, akkor feltétlenül menjen el Kőhalom {ro: Rupea} szépen felújított erősségébe. Nekem tetszett, kivéve a minden felújított erdélyi műemléken {vár vagy templom} sajnálatos módon ott virító piros tetőket.
Kőhalom 1960-as felmérési rajzai. Megdicsérem az egykori rajzolóját, mivel sok várrész mellé oda rajzolt egy-két középkori páncélos katonát is. Nagyon hangulatossá teszi a művészi rajzokat.
Köszönöm szépen az ugróci fotókat, nagy kedvencem ez a felvidéki vár a zsolnalitvaival egyetemben. De jól gondolom, hogy a teljesen helyreállított fotók azok tervek, de most még nincsen ilyen állapotban?
Mi -- "szárazföldi patkányok" -- elfelejtkezünk róla, hogy a vízen is lehet hódítani. Ahogyan a törökök is tették a XVI. században. Miután Hajreddin Barbarossa tengeri kalóz hűséget esküdött I. Szulejmán török szultánnak az oszmán hadiflotta egyre több hajóval rendelkezett, egyre többfelé vitte el a hódításra, zsákmányra áhítozó "igazhitű" harcosokat. Földközi-tenger keleti térsége már a szultán "fürdő medencéjének" számított. A nyugati irányban MÁLTA szigete állta útját a török hódítóknak. Ezért 1565-ben I. Szulejmán török szultán parancsot adott ki a sziget elfoglalására. A török hajóhadnak Piali pasa, míg a seregnek Musztafa parancsolt. A bizonytalan híradások szerint kb. 50 ezren szállhattak fel az irdatlan sok hajóra, amely kibontott vitorlákkal hajózott Málta felé. Ott a harcra igyekezett felkészülni La Valette nagymester a lovagrendi tagokkal és a zsoldon felfogadott vagy éppen városlakó, de fegyverforgatásra alkalmas férfiakkal. Létszámukat kb. 6 ezer főre tették.
Következő Felvidéki vár ahová szeretnék eljutni VÉGLES vára.
Tudnátok információval szolgálni?
Neten ezt találtam: Napjainkban a kastély területén a hotel Grand Víglas négycsillagos szálloda üzemel, de természetesen a kastély első udvara elérhető a látogatók számára is. A bejáratnál cukrászdák, kávézók várják a vendégeket. A kastélyban naponta többször is indul tárlatvezetés.
Akkor ezek szerint van egy olyan része ami látogatható az emberek számára?
Tudjátok ezen látogatáson milyen kiállítások találhatóak a várban?
Illetve olyan oldalt ahol a belépők árát tartalmazza, meg az induló tárlatvezetések időpontját?
