Jut eszembe, Hajós-Guttmann Alfréd-Arnold nevét is láttam már mindenféle kombinációban leírva, mint játékvezetőt. Hajós Arnoldtól Guttmann Alfrédig volt ő minden :D
Azért a Kropacsek Keveházi Károlyi Kossuth Ferenc, az MTK válogatot kapusa sem rossz :D
Az ő testvérének az unokája Keveházi Gábor (ezt másodunokaöccsnek hívják?), aki civilben Operaház balettigazgatója. Úgyhogy gondolom a magyarosítás után ez volt a hivatalos neve, míg a másik kettő csak a művészneve volt! Megjegyzem Kropacsekről Kossuthra magyarosítani, ami szintén szlovák név... :)
Rákerestem a jegyzeteimben a magyarosít kifejezésre. Néhány találat.
Nemzeti Sport 1903. 10. 25. Cikk: Magyar név „Örömünkbe oly gyakran vegyül üröm, ha azt látjuk, hogy az a honfitársunk, aki külföldön oly szép sikert ért el, merőben idegen hangzású nevet visel. […] Nagy nemzeti érdek követeli azt, hogy idegen nevű versenyzőink nevüket magyarosítsák meg. Kétszeresen kötelességük ez azoknak, kik kiváló képességeik folytán arra vannak hivatva, hogy a magyar nemzetet a nagyvilág előtt képviseljék. Aki nemzetünk fiának vallja magát, annak kötelessége azt nevével is dokumentálni. A mostani állapot tűrhetetlen. […] Sportunk a legtisztább nemzeti alapokon áll, versenyzőink vannak oly jó hazafiak, hogy önmaguktól lelkesedéssel hozzák meg e kis áldozatot nemzeti dicsőségünkért.”
Amit lg említett: Debrecen 1929. 04. 17. A Bocskai csatlakozik az Újpest és a Somogy akciójához, a nem magyar nevű játékosok új nevet vettek fel (nem hivatalosan, csak a pályán!), így lett Hübnerből Hubai, Dettrichből Debreczeni, Vampetichből Vámos, Keviczkyből Keveházi, Semlerből Szemes, Mertinből Marosi.
Sporthírlap 1929. 05. 23. A Sporthírlap névmagyarosítási akciója. (azt persze nem írtam ki, hogy ez mi volt... no comment...)
Nekem van egy könyvem: Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. Szerk: Bezerédy Győző. Pécsett jelent meg 1987-ben. 400 oldal, tele jegyzetekkel, forrásokkal, szóval nem egy hagyományos sporttörténeti munka. De nem is futballtörténet. Ideológiától nem épp mentes, de igen alapos (bár még nem olvastam), tipikus levéltári kiadvány. Ja és elvileg első kötet (1867-1945), nem tudom, volt-e második.
Nálam a csúcs Baumgartner Károly. A Ferencváros kapusa volt, ahol - ha jól emlékszem - Bangi néven játszott. A Bocskaiban már Budai lett. Aztán már elment Debrecenből, amikor jött a hír, hogy most már hivatalosan is magyarosított. Na nem Bangira. És nem is Budaira. Budavári lett. Ez legalább négy név, de el tudom képzelni, hogy máshol megfordulva más néven is játszott.
A III. kerületes Neuhaus János még válogatott is volt. A 20-as évek közepén három meccset az Újpestben is játszott, kétszer kapus, egyszer jobbszélső volt... :D Minden lehetséges :D
Erről TV tudna mesélni, 1929-ben hozta be az Újpest és a Somogy az ötletet...
Egyébként az NS átvette, a Sporthirlap meg nem. 1930-ból pl. van olyan tudósításom a Sporthírlapból Újpest meccsről, hogy "Kvasz remekül indította Ströcköt, aki Auerhez játszott. Auer továbbadta Stófiánnak, aki a hálóba lőtt." míg a Nemzeti Sport: "Köves remekül indította Törököt, aki Avarhoz passzolt. Avar továbbjátszotta a labdát Sólyomnak, aki a kapu közepébe helyezett."
Vígből több is volt... Víg I. neve már előttem is bonyolult. De a Víg II. tutira János volt, a Víg VI. (!!!) meg Simon. A Víg IV. Újpesten nem játszott, így az ő keresztnevét nem tudom...
Voltak egy páran! Ráadásul az FTC-ben is volt három Wilhelm, (Vígéknek is ez volt az eredeti nevük), nem tudom, hogy közülük valaki azonos-e a Vígékkel. Ugyanis a Víg II. bizonyítottan játszott az FTC amatőrben, és vélhetően a Víg I. is volt FTC játékos. Csak ez esetben a keresztneveket nagyon elcseszte a Nagy Béla... Majd egyszer leírom, hogy kiről mit tudunk. Egy a lényeg: Víg III. és Víg V. nevű élvonalbeli focista nem volt :D
Ez az 1945-ös halálozási dátum a Kalandozó magyar labdarúgók könyvben szerepel (továbbiakban csak "barna könyv). De egy 1934-es Pesti Hírlap képes melléklete szerint egy rendőr önvédelemből agyonlőtte Pesterzsébeten. Dátum nincs, de májusi számban jelent meg.
Egyébként Jeszmásnak az Újpest után játszott még a Vasasban is. És az volt a gondja, hogy 1929 őszén vagy 1930 tavaszán egy térdműtét után elfertőződött a seb, ami miatt teljesen lemerevedett a térde, nem bírta behajlítani. Van pl. egy cikkrészletem arról, hogy kiment az 1930. júliusi Újpest - Ambrosiana meccsre nézőként, és a szurkolók a háta mögött összesúgva sajnálták, hogy vissza kellett vonulnia...
Keresem Dr. Demjén László:A Nagyváradi AC a magyar nemzeti bajnokságban 1941-44 című könyvet,illetve érdekelne bármilyen Pécs labdarúgásáról szóló könyv is!
1948-ban még úgy volt, hogy a Kispest a nyomdászok szakszervezetének csapata lesz. Az FTC elnöke ekkor Budapest kommunista rendőrfőnöke volt. Az Újpest már a háború végétől kisgazda támogatást kapott. A szocdem Vasast a kommunista Rákosi pártfogolta. Talán a Partizán SC nem volt elég baloldali számára? Erre nem sokkal később borult minden. Érdekes lenne megtudni, milyen hatásra változott meg minden.
Egy kérdésem lenne! Lg említette egyszer, hogy Jeszmást 1934 májusában, Pesterzsébeten egy rendőr önvédelemből lelőtte. Tudsz erről valamit? Nálam a húszes évek közepe után eltűnt Jeszmás.
A Kispesti Porcelángyárnak már 1929-ben volt labdarúgó csapata, tehát a Gránit nem újkeletű. A Jacquard a Wekerletelepből lett (elég nekem a KAC és a KISTEXT, bővebbet nem tudok). Az Autóbusz esetében egyről beszélünk.
Kósa (Kohn) II Károly kapus
Olajkár I Károly 1917. VIII. 1. Kispest 1933 Kispesti Húsos, 1935 Gránit, 1935 Kispest, 1941 Csepel, 1942 Kispest, 1946 KISTEXT
Nemes (Nehadoma) József 1911. VIII. 19. Pesterzsébet 1928 PEMTK, 1930 Hungária, 1932 Young Fellows, 1933 Kispest, 1936 Mulhouse, 1937 Kispest Az 1944-es ns Livornoról is tud, de a kalandozókról szóló könyv ezt a fejezetet nem ismeri.
Köszönöm az infót a Typographiáról, de sajnos nem fővárosi vagyok és csak nagyon ritkán jutok fel oda! De ha tehetem megnézem. Addig is Kedves Sjose, nincs valami jó klubösszefoglalód a nyomdászcsapatról?
