A Műemlékvédelem szaklap 1964 / 3-as lapszámában nézegettem Tátika várának alaprajzát, amely Rómer Flóris, a "magyar régészt atyja" gyűjteményéből származik. Napjaink műemlékével összehasonlítva főként a magas toronycsonk hiánya fájdítja meg a várlátogató szívét.
Már a 90-es években előírás volt, hogy műemlék-JELLEGŰ épületre (természetesen műemlékre is) helyreállítás vagy felújítás során csak BONTOTT cserepet szabad fölrakni. Ezt elő is írtuk minden ilyen jellegű terven. Építész kollégámnak joga volt műemlékhez is hozzápiszkálni. Az egyik Andrássy úti palotánál is előírás volt a Zsolnay homlokzat-díszek teljeskörű megóvása. Ez is föl volt tüntetve a terven. A tulajdonosnak jobban tetszett vakolva. Levakolták. Botrány lett belőle, de úgy maradt.
A rikítóan vörös tetőcserepek kivételével nekem is megfelelő a földvári helyreállítás.
Sümeg várában szintén elkövették ezt a hibát, vagyis lakóházakra való cserepekkel fedték le a vár épületeit. Aztán szerencsére rájöttek, hogy oda korhű cserép illik, így újrarakták.
Szerintem keresgélj a neten. Amióta Véglest felújították,nem örvend nagy népszerűségnek. Ez gondolom azért van,mert egy része szállodaként működik. Fenét érdekli a puccoskodás, én így vagyok vele
Az 1956-ban sajnos csak egy alaprajzát és egy oldalnézeti rajzát vették fel. Olyan részletgazdag felmérése nem készült, mint Kőhalom várának. Helyette viszont fényképfelvételeken lehet megszemlélni az akkoriban már sűrű erdővel benőtt, de még viszonylag egyben lévő egykori szász parasztvárat. Később földrengésekben egyre romosabbá vált, mígnem a közelmúltban szépen helyreállították. Lám, "csak" sok pénz + szakmai akarat kell egy várrom romjaiból való feltámasztásához!
A számomra is érdekfeszítő volt a máltai ostrom tanulmányozása, mert ennyire nem ismertem a részleteit. Valahol azt olvastam, hogy a máltai hadjárat a Török birodalom erejének 1 / 3 -át foglalta le. Tehát megmerném kockáztatni, hogy ugyanabban az időben maga I. "Törvényhozó" Szulejmán szultán is hadra kelhetett volna Magyarország felé, még mindig maradt volna elegendő katonája a birodalmának őrzésére.
Az 1566-os magyarországi hadjárat okait Sugár István az alábbi könyvében így foglalta össze:
Ezzel végére értem Málta 1565-ös török ostromának. Dicsőség illesse a máltai hősöket, akik megvédték szigetüket és a keresztény hitüket a "világhódító" oszmánokkal szemben!
Kintről behallani a szilveszteri tűzijátékokat, bent szépen fogyasztom a pálinkát + söröket...
Míg a históriához és a numizmatikához már valamit konyítok, addig a geológiához halvány sejtelmem sincs. Így hát ráhagyatkozom a Wikipédia alábbi szövegéhez:
A szigetek réteges felépítésűek, üledékes kőzetei 40-15 millió évvel ezelőtt rakódtak le a Tethys-óceánban.[2] Az alapot és a felszínt kemény mészkő alkotja, amely puhább kőzetek rétegeit fogja közre. A sorrend a felszíntől lefelé: korallmészkő, zöld homokkő, kék agyag, globigerinás mészkő és végül ismét korallmészkő.
A szigeteken a fő építőanyag a globigerinás mészkő, amit külszíni fejtéssel termelnek ki. Nagy előnye, hogy a levegővel érintkezve megkeményedik, így ellenáll az időjárásnak. Ritkábban korallmészkőből is építkeznek, különösen a tengerparton, mivel ez jobban bírja a vizet. Ez a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend erődítéseinek fő építőköve.A zöld homokkő és a kék agyag csak vékony rétegben települ egyes területeken. A kék agyag - bár csak a dombok lábánál fordul elő - nemcsak talajképző üledékként fontos, de azért is, mert vízzáró, így a felszínre vezeti a kőzetekbe szivárgott esővizet. A réteges szerkezetet sok helyen törések szakítják meg.
Nekem az tűnt durvának, amikor olvastam, hogy a Máltai Lovagrend a Szent Elmo-erőd építéséhez földet Szicíliából hozatott!Na jó, ezt még elhiszem... de, hogy követ is onnét, a távoli szigetről hozzanak, azt már nem!!!!!
Igen, a Máltai Nagymester sikeresen alkalmazta a "felperzselt föld" taktikáját, hasonlóan, mint például a magyar történelemben Béla herceg, amikor a német császári seregek előnyomultak a Dunántúlra 1051-ben. De írhatnám a Szovjet Hadsereg 1941-es visszavonulását az európai területekről, amikor még a vasszöget sem hagyták át a Wehrmachtnak.
Mégis úgy érzem, hogy a török vezérek elsősorban az öblök menti erődök s városok ostromára koncentráltak, magát a teljes szigetet nem vonták ellenőrzésük alá.
Leírnám néhány gondolatomat a máltai ostrommal kapcsolatban:
-- A támadó sereget nem I. Szulejmán török szultán vezette. Talán a hosszú hajóút miatt nem vállalkozott erre a hadjáratra a Fényességes Padisah {aki 1494-ben született, pont úgy mint La Valette máltai lovagrendi nagymester, tehát az ostromkor mindketten 71 évesek voltak}.
-- A szultán parancsára a hadba vonuló seregnek 2 vezére volt. Musztafa pasa a szárazföldi erőkért felelt, míg Piali pasa a hajóhadért. Néha bizony az érdekeik ütköztek egymással, ami nem vált az ostromlók előnyére {szerencsére!}.
-- Málta szigete igen kopár, oda mindent úgy kellett hajón vinni. Odaköltözésükkor nem is tetszett a Rodoszról megérkező Johannita lovagrendnek.
-- Szerintem a török túl sokat időzött Szent Elmo-erődjének ostromával. Igaz, a korabeli források szerint 5 napot szántak rá. Valóban igaz a hasonlatod Egerrel, hiszen azt is a török vezérek: "birkaakolnak" hívták, amit könnyű lesz elfoglalniuk.
-- A máltai védelem hasonlóan a szigetvárihoz, több, csak egymás után elfoglalható erődítményből állott. Igaz, hogy míg Zrínyi lassan hátrált {Újváros - Óváros - Külsővár -- belsővár}, addig erről La Valette nagymester hallani sem akart.
Hajreddin Barbarossa a XVI. századi török Földközi-tengeri uralom megszerzésében élenjáró egykori algériai kalózvezér, majd I. Szulejmán szultán szolgálatában {kapudán} tengernagy, pasa.
A wikipédia szerint anyai részről lehetett keresztény {görög? albán?}. De valószínűleg a "Barbarossa" egy az európaiak által eltorzított török név félrehallása által keletkezhetett és nem azért mert valóban vörös szakállú volt, mint a középkorban Frigyes német-római császár.
a spanyol király által országából elűzött muszlimokat Észak-Afrikába szállította át. Ezen akciója által érdemelte ki a Baba Arudzs (Arudzs atya) nevet. A keresztények is ezen a néven ismerték, amit a saját értelmezésük szerint Barbarossára (Vörösszakállúra) torzítottak.
Igen, engem is megzavart, hogy némelyik metszet északról, némelyik pedig délről ábrázolja a máltai ostromot. Jómagam igyekszem ragaszkodni a napjainkban szokásos északi tájoláshoz {ami régen még nem volt általános}, de akkor furcsán néznének ki a "fejjel lefelé" harcoló törökök.
Szigetvár is eszembe jutott az ostromról, és rögtön meg is kell jegyezzem, hogy a Máltai erődök nagy előnye, hogy a tengeren keresztül nem tudtak ostromló töltéseket építeni, mert valszleg túl mély volt hozzá a víz. Ez nagy előny volt a védőknek, mert így a tüzüket tudták koncentrálni a szárazföldi rész felé. A hajóról történő ostromokat szerintem nem kellett túl komolyan venni, egy hajó könnyen szétlőhető a várbeli ágyúkkal, pótlásuk ezen a kopár szigeten reménytelen. Az inkább csak amolyan ijesztgetés lehetett. A töröknek csak a szárazföld felől volt esélye.
Tomi, ez a Barbarossa valami renegát volt? Nem egy szokványos keleti név. Gondolom vörös volt a szakálla, de speciel a normannok hagytak arrafelé is annyi ivadékot, hogy még akár ez is lehet. (Számomra az is tök meglepetés volt, hogy Jordánia tele van szőkékkel, aztán az arab kollégám elmagyarázta, hogy ez keresztes hagyaték)
