Nagyon szépen köszönöm ezt a részletes és türelmes tájékoztatást!
Az a helyzet, hogy vannak betegségek, amik minden évben megjelennek, akármit csinálok, vannak amik néha, és vannak amiktöl eddig nagyjából megkímélt a sors (vagy nem ismertem föl, hogy van). Ilyen pl. a fagykár, de az atkák is. (Ezalól egyedül az üvegházi uborka kivétel, de az még olyan kicsi, hogy ki se lehet ültetni.) Szölöben még soha nem láttam. Most azonban a ribizli levelein ilyen vörös hólyagosodás jelent meg; okozhatják ezt atkák? Szerencsére a levéllyukasztó gombával sem szokott gondom lenni.
Sajnos a tafrina, lisztharmat és a monilia (virág- és gyümölcs!) olyanok, ami ellen jóformán még soha nem sikerült eredményesen védekezni. A tafrina épp melegben, nyár elején szokott tarolni, amikorra már abbahagyom a védekezést. A lisztharmat az egresen akkora pusztítást végzett, hogy tavalyelött majdnem a teljes állományt kivágtam (ilyet még sose tettem különben). A szölöben tavalyelött a teljes termést elvitte, tavaly is nagy kárt okozott. A meggy és sárgabarackfákat a virágmonilia szokta bántani. A sárgabarck most megúszta néhány hervadt ágvéggel, a meggyen nem látok kárt. Most virágzott el: kell még virágmoniliától tartani/ellene védekezni?
Az almán, birsalmán és az öszibarackon jelentös gyümölcsmonilia kár szokott lenni; az almán jellemzöen úgy, hogy megszúrja valami, és körülötte menthetetlenül kialakul.
A birsalma fölismerhetetlenül moniliás és kukacos ebben a sorrendben.
A cseresznye és meggy bizonyos években szintén kukacos; késöbb majd teszek föl sárga lapokat, de most még sok körülöttük a méh és tavaly egy fiatal cinegemadár is beleragadt.
A szölöre tehát végülis mit javasolsz, Thiovitet vagy Folicurt? Sajnos a méregdrága Topast is meg kell bontanom az egres miatt, de végre sikerült alkalmas tárolóedényt talánom a maradéknak egy ilyen apró, gumidugóval lezárható orvosságos filola formájában. Ezt eddig sehogy se tudtam megoldani.
Az almát, körtét cseresznyét és meggyet tehát most nem érdemes permetezni?
Levéltetü leginkább az öszibarackon szokott jelentkezni, de nem minden évben, és általában inkább késöbb. Most még talán nem permeteznék, mert sok a virágzó növény és a méh. Különben sincs Mospilanom épp.
Négyéves kajszi fáim moníliásak. A vékony ágakról levágtam a beteg részeket, a vastagabbakból kivàgtam a barnult kérget, majd lekentem fagéllel. Érdeklődnék, hogy érdemes-e még Topas-zal is lefújnom, vagy annak már nincs értelme ????
"A kórokozó terjedését jelentős mértékben befolyásolja a hőmérséklet. Az ideális hőmérséklet intervallum 21-32°C között van. Ha a napi hőmérséklet 21°C fölé emelkedik a kockázat 10 pontot emelkedik. Ha legalább naponta 6 órán keresztül 21°C felett van a hőmérséklet ez az érték +20 pont. Ha ezek az értékek 20 és 60 pont között maradnak a normál permetezési fordulót elegendő alkalmazni. Ha ez az érték 60 pont fölé megy csökkenteni kell a két permetezés közötti időt. Ezt az értéket csökkentheti ha a hőmérséklet 21°C alá vagy 32°C fölé megy."
Én még annyit tennék hozzá, hogy a meleg mellett a pára is segíti a lisztharmat fertőzést.
Kártételt azért nem látsz, mert még nincs itt a szezonja. Azt gondolom, hogy most még felesleges a lisztharmatra felszívódó szerrel menni, azt arra az időszakra érdemes tartani, amikor már a a számára optimális viszonyok várhatók.
Virágzáson átesett növények esetében most a Thiovit Jet bőségesen elég, ráadásul még nincs nagy lomb, tehát a növények felülete is elég jól teríthető.
Ettől függetlenül ha a Folicur-ból marad a tankban, ráfújhatod a szőlőre is. Lisztharmatra elég jó, legalább annyira, mint a Topas. Egresre nem szól az engedélye.
A többi esetében:
A korai levéltetű felszaporodásra kell(het) készülni. Érdemes egy sárga lapot ilyenkor is kitenni, a levéltetvek szárnyas alakjainak tavaszi rajzása jelenti az szezonjuk beindulását. Ekkor indokolt a megvédeni kívánt növények első levéltetű elleni permetezése. Alkalmazható felszívódó szerek a Teppeki és a Mospilan. Utóbbi alkalmazhatóságának korlátozott száma miatt csak akkor, ha más ellen is védekezni akarunk, jellemzően nem most. Később, ha telepeket is találsz, akkor érdemes a felszívódó permetezőszerhez kontakt rovarölőt tenni. Gyorsabb hatás érdekében és a rezisztencia kialakulása ellen...
Szintén most van a szezonja az éves atkafélék elleni védekezésnek. Most kell permetezni, két ok miatt.
Egyrészt mert az atkák most kezdenek felszaporodni. Ha ebben az időszakban végzünk kezelést, akkor jó eséllyel egész évre letudhatjuk őket, a ragadozó atkák innentől kordában tartják őket.
Másrészt a fákon kevés levél van még, márpedig atka ellen csak kontakt szerek vannak, vagy transzlaminárisak, azaz a permetezésnél a jó fedéshez relatíve ideálisak a viszonyok.
Megjegyzem a Flumite szokás szerint tavasztól nyárig ismét kapható, kiváló transzlamináris szer atkák ellen!
Gombák esetében az arra érzékeny növények és fajták esetében megelőző jelleggel a levéllikasztó gombák ellen lehet egy pl rezes kezeléssel védekezni. Nálam elsősorban a szilva érintett.
Ha a napi hőmérséklet legalább 6 órán keresztül meghaladja a 15 fokot, akkor az őszibarack tafrina elleni védekezése befejeződik. Egyes őszibarack fajták érzékenyek a levéllikasztó gombákra és a szinte mindegyik a lisztharmatra. Ha a tafrina ellen rendesen védekeztünk felszívódó szerrel (Score, Folicur), akkor május közepéig, de inkább május végéig ezek ellen már nem kell védekezni, mert amit tafrina ellen használtunk, az jó volt rájuk.
Levéllikasztó gombák ellen jó kontakt szer pl. a Cuproxat. Őszibarackra is nagyobb kockázat nélkül lehet használni, ámbár én rézzel ilyenkor sem megyek neki, nem csak nyári melegben. Inkább a Dithane-t használom őszibarackban, már amíg van a készletemben. Ha megjelenik a nyár folyamán a lisztharmat az őszibarackban, akkor ismétlek egyet Score-al, ami megint csak jó levéllikasztó gomba ellen is.
Mára vagy holnapra a következö növényvédelmi intézkedéseket tervezem:
öszibarack: Folicur Tafrina ellen Egres Topas: amerikai lisztharmat ellen szölö: Thiovit jet: lisztharmat ellen fenologiai állapot: 0-4 levélig, hajtások hossza: 1-15 cm. A Topast késöbbre halasztom, amikor jobban föl tudja szívni. Kártétel jelenleg sehol sem látható.
Érdeklödnék, hogy a következö növények igényelnek-e jelenleg kezelést és ha igen, milyet.
Meggy: virágzás végén; lemosó permetezést és virágzásban Chorus kezelést kapott monilia ellen Cseresznye: virágzás végén Alma: virágzás elején: csak lemosó permetezést kapott Vegesollal Birs: bimbós: csak lemosó permetezést kapott, mindenféle betegségre, többek közt Moniliára nagyon hajlamos Sárgabarack: virágzásban Chorus kezelést kapott, a termések jelenleg kb. 5-6 mm-esek. Az ágvégeken néhány helyen moniliás elhalás látható. Szilva: virágzás végén: csak lemosó permetezést kapott. Semmilyen betegségre nem hajlamos, de nagyon öreg, odvas gombás, és minden egyéb tünet nélkül hajlamos ledobálni a félig értett termést.
Cseresznye légy elleni védelemhez akit érdekel Exirel SE rovarölő megjelent mint új szer . Felszívódó azt irja, a levélbe szívódik és azon belül mozog . Azt viszont nem irja a cikk hová sorolták II III kategória ? Van másik is ez a szamócásokat érdekli majd Benevia névre hallgat tripsz ,moly,levéltetű ellen lenne . Burgonyára is ajánlják minden alakra .
Megleltem közben a könyvbe rakott facimkét Rita van . Megyeriéktől vettem vedres fa volt . Sajnos sérülés van a törzsön ,remélem kinövi ,próbálom átoltani ,ha baja lenne legyen egy saját oltásom belőle .
Ajánlom ,nekem is az van az egyik ,csak lehetőleg szilvaféle alanyon vedd ,azon tartósabb . Van egy másik fám is az még korábbi de a bigeruhoz hasonló ,valami lány nevű de nem tudom pontosan fejből .
Bizony nem mindenki olyan okos mint te ((::!! Én legalább elismerem hogy ilyen vagyok ,de megpróbálok néha logikusan is gondolkozni ! Meg cseszhetem ha mint most is mindjárt ide ér a felhőzet és az eső ,és ha permetezni kell a fákat akkor fogom is ,nem fogom megvárni hogy a termésem 5-10 méh miatt tönkre menjen ! Azt is írtam már a nagyüzemek pont letojják hogy a méhek merre mennek ,a gólyalábas traktor egész nap permetez ha repkednek a méhek ha nem !
Az komoly ha már te se tudod megoldani ,akkor én nem is ültetek ,mert nyílt területre terveztem ,a félárnyékos részek a málna miatt foglaltak ,több meg nincs, ahol a tűző nap nem verné .
Az ilyen emberek mint te, fogják elpusztítani a Földet. Minden nap itt sírsz, hogy elfagynak a gyümölcsfáid meg a mákod a földön fekszik, közben meg növényvédelem címszó alatt irtod a beporzó rovarokat, de akkor mi a bds rssbnek ültetsz virágos növényeket, ha azokat a szerncsétldn állatokat gyilkolox, amik a termést biztosítanák a számodra? Ki kell mondjam: te egy végtelenül önző, ugyanakkor nagyon buta és ostoba ember vagy, ha így állsz hozzá a növényvédelemhez!
Én sajnos nem tudom a szedrem fajtáját, mert egy közelben lakó idős nénitől vannak a tövek. Nála az utcai kerítést teljesen sűrűn befutja minden évben és nagyon sok van rajta és mind beérik. Nekünk a töveink onnan vannak, mégsem érik be mind. Nálunk szerintem kevésbé sűrűn van ültetve, viszont árnyékosabb helyen van, mert egy idő múlva a diófa árnyékot ad neki.
Polka folytonero fajtam van. Nalam sajnos permetezni kell a rozsda es a poloskak ellen. Utobbiak kulonosen osszel mennek ra, amikor a tobbi gyumolcs elkezd fogyni, amit szivogathatnanak.
Van szedrem is, ugyanez a helyzet.
De azert egyelore nem vagom ki, mert terem boven, csak a permetezesek miatt az EVI-re oda kell figyelni. Egy-egy hetre kimarad a szedes, kb havonta.
Fajtakérdés(is). Nekem volt egy korai érésű, ott kb 80% ehető volt, egy későbbi érésű, ott 50% volt ehető, a többinél ugyanaz a jelenség volt. A folyton(ill. kétszer )termő málnával együtt felküldtem őket a mennybe-kivágtam, elégettem. Mióta a foltosszárnyú muslicát is sikeresen betelepítették, június közepétől beleette a fene, és folyóssá vált a bogyó, elfonnyadt elszáradt, ehetetlenné vált. Szerintem még a forró nyarak is betesznek, mindkét faj félárnyék kedvelő, erdőszéli származású.
Málnát soha nem permetezem virágzástól kezdve, előtte 1 lemosó és 1-2 réz+ Mospilan vagy karate. Szellősen kell nevelni, akkor nincs szürkepenész.
Van a kertünkben kb 20 tő szeder, tavasszal és ősszel is tolok rá lemosó permetezést viszont rendszeresen megtörténik, hogy nem érik be rendesen a termés, hanem megkeményedik a szeder kb fele. Pontosan leírva az történik, hogy a szeder bogyók kb fele beérik rendesen, kb 40 százaléka megsötétedik de meg is keményedik, szinte ehetetlenre és savanyú is marad, kb 10% pedig zöld vagy piros marad és megkeményedik.
Jól értelmezem, hogy a lenti leírások közül talán a Bálint gazda által említett szürke penész lehet az oka és akkor ez lehet a megoldás? "a fehér virágok kinyílásakor kell megpermetezni a bokrokat Orthocid, Rovral vagy Quadris nevű gombaölő szer előírásos oldatával." (Orthocid hatóanyag: Kaptán. Quadris hatóanyag: Azoxistrobin, ).
Azért bizonytalakodom, mert a lenti linkeket olvasva a szeder gubacsatka is hasonlókat okoz, ha jól értem, amire fenpiroximátot ajánlanak. Vagy ne cécózzak, permetezzem be mindkettőre, mindkettővel, gombaölővel is meg atkaölővel is? A lenti linkeken mindkét fajta permetezésre a virágzás idejét javasolják. Akár össze is keverhetem a két anyagot?
Évekóta így használom ,így is fogom ! Nem kell mindig a méhekkel takarózni ,minek egy kis faluban 1500-2000 kaptárnyi méh ??? Csak a 6 milliós bevétel csábít mindenkit ha meg baj van csak a panasz van, még akkor is ha semmi köze a permetezéshez ! Amúgy meg létezik természetvédelmi terület ahol nem permetez a fene se 50 kilóméteres körzetben sem ,vigyék oda mind a 2000 kaptárt ha nem döglik meg mind ,de megfog mert NINCS ennyi virág hogy ennyi méh tudjon enni meg még hordani is ,ezt tudomásul kell venni mindenkinek ! Az én gyerekkoromban még matadort szórtak DDT és nekünk is volt méhünk és több 5 literes üvegnyi mézet is pergettünk tőlük ! De akkor a faluban csak 10-20 kaptár volt nem 2000ezer na itt befejeztem ! Nem vagyunk ám annyira hülyék ! És az orrunknál is tovább látunk ! Meg még én pl több országot is bejártam de méheket ennyit sose láttam sehol se ,voltak a kertekben szórványban 2-3 kaptárak vagy kasok ! De 300 kaptárt sehol se láttam egy csomóban !
