Ez szép meg érdekes, de a budapesti hálózat törzse és gerince nem az 1000 mm-es próbavasútból lett, hanem az 1866-ban megindult lóvasútból, vagy egyéb vasutakból. Az meg szerintem nem járja, hogy egy aspektust ünneplünk (villamos vontatás), míg magát a hálózat genezisét elfelejtjük, ráadásul ezzel kizárunk csomó vonalat (Váci, Rákóczi, 37, 50, 58 stb.) a történetből.
Hé, azért az az 1887-es "nyeszlettség" tényleg elég szép eredmény volt az 1866-es lóvasúthoz képest, amennyiben azt nézzük, hogy New Yorkban például már 1832-ben volt lóvasút... Vagy k.u.k. szemszögből: Bécsben már 1865-ben volt pacivonat, villamos viszont csak 1897-ben. Persze az 1866-os lóvasúti indulás is elég hamar volt egy rakat német városhoz képest, de az 1887-es belvárosi villamosvasút egyenesen forradalomnak számított. Ekkoriban a világ nagy része még jó ideig gőzüzemű, sűrített levegős, gázos vagy éppen kötéllel vontatott megoldásokkal próbálkozott! (Személyes kedvencem a nátriumhidroxidos gőzfejlesztésű üzem Aachenben... ilyen is volt, döbb.)
Svájcban valószínűleg, "rendesen" nem német szónak megfeleltetett idegen szóként lett semleges nemű, az érintett német területeken pedig a die Trambahn lehetett az alap.
"Münchenben Straßenbahnt a köznapi szóhasználatban alig hallani"
Jaja, a tankönyvekben annak idején mindig Straßenbahn szerepelt, így Münchenben csak az oroszóráknak köszönhetően értettem meg, mire akar figyelmeztetni az "Achtung, Tram!" tábla :) De persze a német egy olyan nyelvterület, hogy a nagy részén nőnemű a Tram, mert a Trambahn szó rövidülése, a "Bahn" meg "die Bahn" - viszont Svájcban "das Tram", mert csak (biztos valami francia történet, mindig is lusta voltam utánanézni).
Hozzáteszem, mi vasútban németül beszélünk, a közúti vasút pl. valószínűleg a strassenbahn tükörfordítása, és nem önálló szóalkotás. Ehhez képest a "villamos" egy kedves, mindenki számára érthető leíró szó, legyünk rá büszkék. Főleg, ha azt látjuk, hogy Erfurtban is Stadtbahn van, pedig az tényleg csak egy villamos, különösen a volt NSZK Stadtbahnjaihoz képest.
Nyugodtan írhatod nagy betűvel is, van annyira érdekes ;)
Európában tényleg így van, ahogy írod, az amcsikat azért nem kevertbem bele, mert ott tényleg minden lehet minden: streetcart, de trolley-t is olvastam már mindenféle benzinüzemű szolgáltatásra, míg adott esetben ott a "tram" sok esetben leginkább a "lanovkára" (aerial tramway) utal. Nem egyszerű, na, de azért azt továbbra is tartom, hogy a Straßenbahn / Streetcar / Tramway és az ezekből levezetett szavak írják le legjobban beszélgetésünk tárgyát :)
"Magyarországon valamiért a villamos vontatásra való áttérést nagyonn választóvonalnak tartották, mint a lóvasút megjelenését, Budapesten is az 1887-es évszámot mindenki ismeri, aki közlekedés iránt érdeklődik, míg az első lóvasút kiépítésének évét szerintem innét a topicból is nagyon kevesen tudnák maximum 5 éves tévedéssel megtippelni."
Ez az, ami engem borzasztóan bánt. 1887-es kis nyeszlett próbavasút születésnapját ajnározzák, ahelyett, hogy az 1866 augusztus elsejét, vagy július 31-ét ünnepelnénk, azon ugyanis tényleg lenne mit.
"Ellenben a villamos és a régi, klasszikus HÉV közti különbséget már jóval kevésbé érezték az emberek, hiszen utasszempontból alig volt nagyobb a különbsélg, mint a jármű színe."
Ez sok esetben lehetett így, bár azért korántsem mindig: a budafoki hév villamossá alakításakor volt azért anyazás, hogy a fűtött hév helyett jött a szép kis szélfútta villamos...
Pár éve fordítgattam néha német cikkeket. És nem volt könnyű eldönteni, hogy mondjuk egy adott városra vonatkozó "125 Jahre Straßenbahn" címet hogy fordíts, ha a cikkből kiderül, hogy ez úgy jön össze, hogy 11 évig lóvasút volt, és aztán 114 éve villamos. A "közúti vasút" egy túl szakmai kifejezés, ugyanakkor az egyetlen, ami eben a szövegösszefüggésben az eredetivel azonos értelmű lehet.
Amúgy Németország egy részén használatos a "Tram", de itt, Nyugat-Németországban ezt elsőre nem is értené meg mindenki, hogy ez mit jelent, míg azt valószínűleg nálam jobban tudod, hogy Münchenben Straßenbahnt a köznapi szóhasználatban alig hallani.
Magyarországon valamiért a villamos vontatásra való áttérést nagyonn választóvonalnak tartották, mint a lóvasút megjelenését, Budapesten is az 1887-es évszámot mindenki ismeri, aki közlekedés iránt érdeklődik, míg az első lóvasút kiépítésének évét szerintem innét a topicból is nagyon kevesen tudnák maximum 5 éves tévedéssel megtippelni. Ellenben a villamos és a régi, klasszikus HÉV közti különbséget már jóval kevésbé érezték az emberek, hiszen utasszempontból alig volt nagyobb a különbsélg, mint a jármű színe. Ha a "zöld villamos" kifejezést nem húzták volna rá valami egészen másra, ami ritkán megy sínen, az emberek valószínűleg a HÉV-re is csak zöld villamosként tekintettek volna. Persze az 1950-es, depláne 70-es évek óta Budapesten a HÉV nem is hasonlít a villamosra, akik azóta nőttek fel, azok számára ez már két, egészen különböző dolog (bár a HÉV definíciója az átlagutas számára évtizedenek át az volt, hogy zöld, és jó rá a BKV-bérlet).
Lóvasút már kilencven éve nincs (a tényleges városi közlekedésből már sokkal korábban eltűnt), a HÉV tökéletesen szétvált a villamostól, átjárható rendszerek nincsenek, és mostanában nem is várható a bevezetésük Budapesten és környékén, így aztán manapság maximum történeti értelemben van érteleme ezekről beszélgetni, a jelenkorra vonatkozólag a fogalmak használata teljesen tiszta :-)
A villamos a villamosvasút rövidülése, ami ugye a legjellemzőbb megkülönböztető vonást ragadta meg a korábbi technológiáktól. A közúti vasút túl hivatalos, de hogy miért nem lett pl. "utcavagon", azt ma nehéz megmondani, és szerintem kevés jelentősége van... Tény, hogy az angol tramway átvétele a jellemző sok nyelvben, avagy a vágánykocsi, utcai pálya jellegű helyi összetételek is elég gyakoriak, de korántsem mindenhol. Még a néhai Monarchián belül is ott vannak a szlovák üzemek (električka), és bár a hivatalos szó cseh tramvaj, de Brünnben šalina van (ami elvileg az elektrische Linie rövidülése). A monarchián túl nézve ott az elétrico Portugáliában, ami egy-az-egyben a magyarnak az analógiája. Érdekes az angol, ami a nemzetközi szót adta, de annak a jelentése az angolban annyira általános, hogy konkrétan a villamosra Amerikában nem használják, ott streetcar van, vagy trolley. Utóbbi ugyanúgy nehezen van meg elektromosság nélkül, sőt, egy konkrét (kihalt) technológiát jelent.
...Szóval a kép eléggé vegyes, és egyáltalán nem gondolom, hogy az elnevezés korlátozza azt, ahogy gondolunk a villamosra/közúti vasútra/akármire, hiszen a troli példája mutatja, hogy a név elég hamar függetlenné tud válni a műszaki tartalomtól. Inkább az, hogy mit látunk...
na ja, ha a kontrollert csavargatod, akkor így hívod, ha a gumikerekűben oktatsz, akkor úgy, ha a logarlécet tologatod (tudom, olyan nincs is már...) akkor amúgy. :)
Egyébként meg pont azért rossz ott a mostani kialakítás, mert a metrópótlók (M2, M3 is) is a dugóban araszolásra kényszerülnek, miközben a pálya járható lenne a buszokkal. Rendszerszemléletből 1-es.
Ha már a füvesítés a téma én a Károly körúton nem értem miért nem csinálták meg. Ha már lezárták a pályát teljesen a buszoktól, meg lett elég sok zöld sáv, épp itt lett volna jó látni a teljes zöldet, mert így, hogy a villamospálya megszakítja a "zöldeket" pont nem annyira jó látvány. Na jó, ha villamost fotózok közte, akkor igen, de a teljes zöldben más lenne...
Ilyenkor egy vigasztal, hogy biztos a Nyugati-Lehel felé átkötött villamospálya és az ekkor közösen a buszok által is végig használt útvonal miatt hagyták így. Mennyivel jobb lenne, mint az általam sokat szidott 1,5 megállós felvezetése a 9-esnek, ami miatt sokszor nagyobb lett a menetidő a korábbinál.
Kb. egyetértek. Szerintem füves pályát oda érdemes rakni, ahova amúgy is mehet közúttól teljesen szeparált pálya, pl. magasvágány kerülhetne oda, _és_ dob annyit a környezetén a füvesítés, hogy indokolja a plusz törődést. (A Körösi Csomán pl. nem gondolom, hogy annak a bazi széles keresztmetszetnek feltétlen szüksége van arra, hogy a villamospálya járható legyen más járművel is, hogy konkrétan nagypanel volt, az történelmileg így alakult, sanyi...)
Én úgy látom, hogy füves pályát pont oda érdemes rakni, ahol az jelentőset dob a környezeten. A felsorolt helyeken (Villányi út, Szilágyi Erzsébet fasor) ez pont nem igaz, mert ott megfelelő mennyiségű egyéb zöld van, így fölösleges plusz pénzt erre költeni, és egy nehezebben karbantartható megoldást választani a magasvágány helyett.
Füves pályát olyan helyre lehet telepíteni szerintem, ahol nem jellemző a dugó, mert ott kevésbé számít, hogy a villamospótló/megkülönböztető jelzést használó jármű tudja-e a használni a villamospályát vagy sem.
Az én hozzászólásomnak nem volt előzménye a fűre tévedt busz, már csak azért sem, mert előbb volt. :-p En bloc egyáltalán egy darab pótlómegálló nincs (azaz amikor a földre tették Hízlalónál a vezetéket, nem volt) a vonal mentén. Se az azelőtti héten még használt megállók, sem véglegesek. Taxi-rendszer volt. Ecseri irányában pölö még járda se volt hozzá, így munkagödröket kerülgettek a k. utasok. De ezt leírtam az elején.
Én egy kicsit árnyaltabban látom a dolgot, és nem a BKK-t akarom védeni, de: A füves pálya alapvetően nem rossz, és még esztétikus is, csak a megfelelő helyekre kellene tudni elhelyezni, leginkább olyan helyekre, ahol a villamospálya _még_jobban_el van zárva a közúti forgalomtól. Például tök jól nézne ki, és valószínű senki nem fikázná a füvesített pályát például a Villányi úton, Szilágyi Erzsébet fasoron és még lehetne sorolni. Ugyanakkor senkinek nem jut eszébe (remélhetőleg), hogy ilyen kerüljön a Nagykörút vagy Alkotás utca közepére - bár most egy ilyet láttunk megvalósulni a Kőrösin -, valószínű hasonló fogadtatása lenne. A tipikus magyar jelenség, hogy pár pihentagyú döntéshozó/igazgató/politikus stb. nem képes ide eljutni, kampányfogást csinál belőle, az eredményét meg itt láthatjuk.
Többek között ezért is eléggé egy elcseszett szó a villamos. Méltatlanul kizárja a történet első évtizedeit (lóvasút, gőztramway) és korlátozza a fogalom kitágítását is.
Szvsz a szóhasználat oka máshol keresendő (nem akartak külföldi szót átvenni, ezért nem lett kb. magyarul is tremvej a villamos, illetve a magyar megfelelő túl összetettnek bizonyult - közúti vasút) nem pedig a műfajok keveredéséből. Bécsben pl. sem maradt az "Elektrische", pedig aztán ott is volt minden a lóvasúton kívül.
Szerintem meg elsősorban járműjelleget jelent. Egyébként nekem is fennakad a szemem, amikor (szakmai) folyóiratban gőzvontatású vagy lóvontatású villamost írnak, idézőjel nélkül. Hozzánk elsősorban a német nyelvterület szóhasználata gyűrűzött be, aholis egyértelműen Straßenbahn néven nevezik a villamost. (Igaz, az angoloknál ugyanígy csak tramway.)
