Búék! Szerintem a netről több infót be tudsz gyűjteni. Ha a helyszínen kell leírás,msx kinyomtatod. Aktuális állapotokat mutató könyv nem jut most eszembe,ami 1-2 éves.
Sajnos nem lett teljesen feltárva Tátika. Sajnos a konzerválása is csak részben valósult meg. Pont a valamikori várkapu helye maradt ki, meg az öregtorony. Kár érte. Itt is volt egy jó időszak több,mint 10 évvel ezelőtt. Gondolom pénz hiány miatt akadt el a további munka. Tátika palota fala messziről látszódhatna, de mint letöbb várunkat, ezt is fojtogatják a fák.
Immár hagyományos módon, a gyulai vár bástyájáról leadott lövésekkel köszöntötték az újesztendőt január 1-jén Gyulán. Ahogy azt Fábián Tamástól, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit NKft. kommunikációs vezetőjétől megtudtuk, Szabó Árpád hagyományőrző és társai XVI. századi fegyverek másolatát sütöttek el a magasból.
A 12 -16. században épült vár meglehetősen jó állapotban maradt ránk. A török támadásoknak is sikeresen ellenállt. Mátyás király is ostromolta 1488-ban.
Az egyre nagyobb területeket meghódító, annak emberi és anyagi erőforrásait a maga rablóállamának szolgálatába állító Oszmán Birodalom az 1526-os, számára győztesen végződő mohácsi csata után másfél évszázadon át megkerülhetetlen részévé vált Magyarország történetének. I. "Törvényhozó" Szulejmán török szultán alkalmazva a régi mondást, "oszd meg és uralkodj!" alapján elfogadta Szapolyai János magyar király vazallusi felajánlkozását, hogy ezzel megossza a magyarok erejét, egyben alávetett szövetségese legyen a legnagyobb ellensége, az osztrák Habsburg-ház ellen vívott harcában. Szapolyai Jánosnak, majd fiának János Zsigmondnak nem csak katonai segítséget kellet adnia, hanem pénzbeli adót is. Ezért aztán ami értékpénzt {aranyat és tallért} vertek az erdélyi kamarákban, annak jó része az Isztambulba induló erdélyi követek szekerein adóként kikerült Erdély pénzforgalmából. A régi pénzeket kedvelők körében ezért megbecsült és igen drága érme az a kevés erdélyi pénz, ami megmaradt az utókornak.
Az erdélyi pénzverésről érdemes végignézni az alábbi brassói magyar adásban szereplő Tóth Csaba numizmatikust:
Nem is elsősorban bontott cserépre gondolok. Hiszen vadonatújban is gyártanak műemlék jellegű cserepeket. A cég megnevezése nélkül csak egy példát ide szúrnék:
" kifejezetten műemléképületek és városrészek korhű felújításához fejlesztette ki a képeken látható kerámiacserép csomag legújabb tagját. A cél a fazsindelyes fedéskép optikai elérése volt. A háromféle tetőcseréptípus háromféle színárnyalat egy tetőfelületen való megjelenése, valamint a barázdázott, karcos termékfelület ezt a hatást kelti..."
A rikítóan vörös cseréptetők esetén megint a tervező építész szakmai alázatát hiányolom, aki nem veszi tekintetbe, hogy egy sok száz éves várromot nem lehet "egy kalap alávenni" egy modern épület tervezésével. Az építésznek kell igazodnia a vár középkori szellemiségéhez és nem fordítva!
A Műemlékvédelem szaklap 1964 / 3-as lapszámában nézegettem Tátika várának alaprajzát, amely Rómer Flóris, a "magyar régészt atyja" gyűjteményéből származik. Napjaink műemlékével összehasonlítva főként a magas toronycsonk hiánya fájdítja meg a várlátogató szívét.
Már a 90-es években előírás volt, hogy műemlék-JELLEGŰ épületre (természetesen műemlékre is) helyreállítás vagy felújítás során csak BONTOTT cserepet szabad fölrakni. Ezt elő is írtuk minden ilyen jellegű terven. Építész kollégámnak joga volt műemlékhez is hozzápiszkálni. Az egyik Andrássy úti palotánál is előírás volt a Zsolnay homlokzat-díszek teljeskörű megóvása. Ez is föl volt tüntetve a terven. A tulajdonosnak jobban tetszett vakolva. Levakolták. Botrány lett belőle, de úgy maradt.
A rikítóan vörös tetőcserepek kivételével nekem is megfelelő a földvári helyreállítás.
Sümeg várában szintén elkövették ezt a hibát, vagyis lakóházakra való cserepekkel fedték le a vár épületeit. Aztán szerencsére rájöttek, hogy oda korhű cserép illik, így újrarakták.
Szerintem keresgélj a neten. Amióta Véglest felújították,nem örvend nagy népszerűségnek. Ez gondolom azért van,mert egy része szállodaként működik. Fenét érdekli a puccoskodás, én így vagyok vele
Az 1956-ban sajnos csak egy alaprajzát és egy oldalnézeti rajzát vették fel. Olyan részletgazdag felmérése nem készült, mint Kőhalom várának. Helyette viszont fényképfelvételeken lehet megszemlélni az akkoriban már sűrű erdővel benőtt, de még viszonylag egyben lévő egykori szász parasztvárat. Később földrengésekben egyre romosabbá vált, mígnem a közelmúltban szépen helyreállították. Lám, "csak" sok pénz + szakmai akarat kell egy várrom romjaiból való feltámasztásához!
A számomra is érdekfeszítő volt a máltai ostrom tanulmányozása, mert ennyire nem ismertem a részleteit. Valahol azt olvastam, hogy a máltai hadjárat a Török birodalom erejének 1 / 3 -át foglalta le. Tehát megmerném kockáztatni, hogy ugyanabban az időben maga I. "Törvényhozó" Szulejmán szultán is hadra kelhetett volna Magyarország felé, még mindig maradt volna elegendő katonája a birodalmának őrzésére.
Az 1566-os magyarországi hadjárat okait Sugár István az alábbi könyvében így foglalta össze:
Ezzel végére értem Málta 1565-ös török ostromának. Dicsőség illesse a máltai hősöket, akik megvédték szigetüket és a keresztény hitüket a "világhódító" oszmánokkal szemben!
Kintről behallani a szilveszteri tűzijátékokat, bent szépen fogyasztom a pálinkát + söröket...
Míg a históriához és a numizmatikához már valamit konyítok, addig a geológiához halvány sejtelmem sincs. Így hát ráhagyatkozom a Wikipédia alábbi szövegéhez:
A szigetek réteges felépítésűek, üledékes kőzetei 40-15 millió évvel ezelőtt rakódtak le a Tethys-óceánban.[2] Az alapot és a felszínt kemény mészkő alkotja, amely puhább kőzetek rétegeit fogja közre. A sorrend a felszíntől lefelé: korallmészkő, zöld homokkő, kék agyag, globigerinás mészkő és végül ismét korallmészkő.
A szigeteken a fő építőanyag a globigerinás mészkő, amit külszíni fejtéssel termelnek ki. Nagy előnye, hogy a levegővel érintkezve megkeményedik, így ellenáll az időjárásnak. Ritkábban korallmészkőből is építkeznek, különösen a tengerparton, mivel ez jobban bírja a vizet. Ez a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend erődítéseinek fő építőköve.A zöld homokkő és a kék agyag csak vékony rétegben települ egyes területeken. A kék agyag - bár csak a dombok lábánál fordul elő - nemcsak talajképző üledékként fontos, de azért is, mert vízzáró, így a felszínre vezeti a kőzetekbe szivárgott esővizet. A réteges szerkezetet sok helyen törések szakítják meg.
