Keresés

Részletes keresés

annie99 Creative Commons License 2007.04.12 0 0 1998

Arapaho ruha és mokasszin. Meglepő módon a mokasszin talpa is gyönggyel van borítva.

 

 

annie99 Creative Commons License 2007.04.11 0 0 1997

Utánanéztem és tényleg :))

Na de legalább műfajon belül tévedtem :)

Előzmény: Wazull (1995)
23 negedi Creative Commons License 2007.04.11 0 0 1996
Wazull Creative Commons License 2007.04.11 0 0 1995
Ez nem Csillagok Haboruja, hanem az Eger a Marson c. rajzfilm foszereploje 4 peldanyban...
;-)
Előzmény: annie99 (1994)
annie99 Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1994

És ők? :))

Nincs új a Nap alatt, ők hopi lányok.

Előzmény: Wazull (1992)
annie99 Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1993

Hát egyetértek.

 

Van egy kedvenc "indián arc"-om, Crow's Heart. Mandán "hagyományőrző" főnök volt, 97 évesen, 1953-ban halt meg. A kép 1908 körül készült.

Valószínű, hogy az ő irányítása alatt járták el az utolsó igazi bölénytáncot egy nagy aszály idején, de már nem tudom, hogy mikor és ki szerint:)

 

A mandánokról azt olvastam egyébként, hogy europid jellegű nép voltak. Hát nem tudom, lehet.

Egy himlőjárvány csaknem teljesen végzett velük, még mielőtt a telepesekkel összeütközésbe kerülhettek volna. Bár azt is olvastam, hogy szándékosan hívták fel őket egy fertőzött hajóra, de ez nem biztos, hogy igaz.

 

Ő nem maradhat ki ebből a topikból:) A bizsut is érdemes megnézni a nyakában.

Előzmény: Galgadio (1989)
Wazull Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1992
Tatuin, o egy bolygot jatszott a Csillagok Haborujaban...
;-)
Előzmény: Galgadio (1981)
Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1991

Szia Annie!

 

Küldtem egy hosszabb mailt!

 

Szia Tibb!

 

küldtem navaho szőnyegeket mailben.

 

Ha nem kaptátok volna meg, jelezzetek vissza!

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1990

"1898-ban kormányzati támogatással megszervezték az ún. 1. Indián Kongresszust, talán valahol oklahomában."

 

A nebraskai Omahában volt.

Annie megtalálta a linkjét is:

 

http://www.omahapubliclibrary.org/transmiss/congress/congress.html

Előzmény: Galgadio (1977)
Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1989

Namost, nem véletlenül linkeltem be ennyi képet. nézzétek meg jól alaposan ezeket az arcokat.

Szerintem ezek az arcok nem mongolidok...

A képek alapján is én inkább azokhoz húzok, akik azt állítják, hogy Amerika őslakói nem a mongolid nagyrasszba tartoznak, hanem egy ősi, különálló csoportot alkotnak.

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1988

 

Kémlelő, varjú (Crow v. Absaroka).

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1987

 

John Williams, tonkava.

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1986

 

Howard Frost, omaha férfi.

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1985

 

 

Hegyi Főnök, feketeláb törzsfőnök.

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1984

 

Grant Richards, tonkava (Tonkawa) férfi.

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1983

 

Felhőember, assziniboin férfi.

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1982

 

Fehér Bölény, csejenn főnök

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1981

 

Tatuin, vicsita (wichita) asszony

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1980

 

Érintsd-meg-a-Felhőt csejenn (Cheyenne) főnök

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1979

 

Arapaho asszony

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1978

 

Pöttyös Nyúl varjú (Crow, Absaroka) harcos.

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1977

Sziasztok!

 

Nem sokkal az utolsó indián háborúk után a jenkik csak rájöttek, hogy érdemes lenne megőrizni az utókor számára az őslakók kultúráját.

1898-ban kormányzati támogatással megszervezték az ún. 1. Indián Kongresszust, talán valahol oklahomában.

Erre egy sor törzsből érkeztek küldöttek, a legtöbben ekkor még eredeti indián ruhákban.

Akkor már elég fejlett volt a fényképészet technikája, jó sok eredeti fényképfelvétel készült ott.

Egyszer rátaláltam ennek a kongresszusnak az internetes oldalára, de a linket azóta elvesztettem.

Van viszont egy csomó kimentett képem, egy párat felteszek ízelítőként.

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1976

Szia!

Két napig nem leszek gépközelben, de a hétvégén átküldöm.

Előzmény: tibb (1975)
tibb Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1975
Küldd át, légy szíves, s némi rendszerezés után felpakolom!
Előzmény: Galgadio (1974)
Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1974

Annie99 jóvoltából egy csomó indián öltözék és szőttes (azt hiszem, navaho és pueblo) képe van már meg a PC-émen.

Namost jó lenne, ha ezt minden érdeklődő el tudná érni.

Jó lenne egy közös tárhelyet létrehozni, vagy pedig a Tibb honlapján egy új aloldalt létrehozni a ruhák és szőnyegek számára.

 

 

Tibb!

 

Ha átküldöm, tudsz vele foglalkozni?

Galgadio Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1973

Sziasztok!

 

Ezt ugyan nem láttam, de ennél szerintem jobb film volt vasárnap este az RTL-en Hidalgo - a Tűz óceánja címmel.

Indián vonatkozása is van, mivel több jelenetben is van hivatkozás a főhős részben indián származására - pl. az amikor az arab sivatagban a végkimerülés határán lakota nyelven fohászkodik a Nagy Titokhoz, a Wakan Tankához.

Olvastam egy rövidke újságcikkben, hogy a film egy Frank T. Hopkins nevű, valóban létezett cowboynak állít emléket, aki az 1890-es években egy sor lóversenyt nyert.

Ez a Frank T. Hopkins részben valóban indián származású volt, de azt a cikk nem említette, hogy milyen törzsbéli.

Mindenesetre elég látványos film, egyszer mindenképp érdemes megnézni.

Előzmény: annie99 (1972)
annie99 Creative Commons License 2007.04.10 0 0 1972
Ha valaki tegnap véletlenül felvette a Pierre Brice - Gojko Mitic filmtörténeti kuriózumot, szívesen lépnék vele cserekereskedelmi kapcsolatba.
Galgadio Creative Commons License 2007.04.09 0 0 1971

 

Három Ujj csejenn főnök 1898-ban.

Galgadio Creative Commons License 2007.04.09 0 0 1970

 

Hidatsa nő képe. A Hidatsa vagy más néven Minnetaree nemzet a Missouri északkeleti kanyarulatánál élt. A varjak közeli rokonai voltak, azonban a nomád bölényvadász varjaktól eltérően félnomád földművelők-vadászok-gyűjtögetők voltak.

Lélekszámuk a 19. sz. elején 4 ezer fő körül volt.

Leszármazottaik a Fort Berthold rezervátumban élnek Észak-Dakotában.

annie99 Creative Commons License 2007.04.06 0 0 1969

"Már csak hogy így húsvét előtt a kereszténységet is beleszőjjük a topikba:-)"

Legyen úgy:)

 

Tegnap – saját szavaimra hivatkozva – megkérdezte tőlem valaki, hogy antropológus vagyok-e, és valóban jártam-e Fort Sillben. A hazugságon kapottak szégyenét érzem azóta is, és ez a szégyen mindenképp megíratja velem ezt a levelet. Nem vagyok antropológus és nem jártam ott sosem. És mélyen magamba nézve mondom, nem is akartam soha, hogy ezeket higgyétek rólam. Először azt gondoltam, csak rosszul fogalmaztam, azt kellett volna írnom, „olvastam a csirikavák Fort Sill-i életéről”. De mégis, több történt annál.

A léleknek is vannak útjai és találkozásai, és ebben az értelemben „találkoztam” és „maradtam” velük „Fort Sill-ben”. Ahogyan egy író megtalálja regénye rég halott főhősét és megpróbálja életre kelteni, valahogy úgy vagyok én is. De nem vagyok író. Éppen csak találtam egy „főhőst”.

 

Tizenkét éves lehettem, amikor megleptem magam Dee Brown híres könyvével, amiből nem sokat értettem, talán kizárólag csak az indiánok szavait. Szerettem őket. Egy kivétellel. A „Geronimo megadja magát” című képen látható egy lovas, nem tudni, ki ő. Sötét és kemény, gonosz az arca. Féltem tőle. Ma már tudom a nevét, és tudom, ki volt. „Inhuman brutal savage” volt, aki egyes visszaemlékezések szerint nem törődött mással, csak a harccal, a tánccal és az ivással. Személyisége már korán megmutatkozott, így nyerte el a Naiche nevet is, aminek jelentése legjobban a „mischief-maker”, ”meddlesome one” kifejezésekkel adható vissza. Ha látjuk is őt a történelem lapjain, nagyon sokszor részegen, verekedés, lövöldözés közben, vagy éppen kábultan, arccal a földön. Bár ő lett a főnök, Geronimo nélkül ennek a feladatának sem tudott jól megfelelni. Így lett ő könyvünkben a névtelen lovas.

 

Hát ő volt az, akit  - nem tudom másképp mondani – „Fort Sillben láttam viszont”, amikor más témák után keresgélve sorra olvastam a cikkeket a helyről, a korról. Talán igazuk van az indiánoknak, hogy a fénykép „ellopja” a lelket. Az a félelmetes arc egy évszázad után is mesélt a huszonhét év hadifogság nyomorúságáról, reménytelenségéről. De amit mások meséltek róla, az érthetetlen volt. Azt olvastam, „kifogástalanul viselkedett”, udvarias, tartózkodó és büszke volt. Feladatait ellátta, akár ellenőrizték, akár nem. Sőt, valaki úgy látta: a tökéletesség légköre lengi körül. Ha tökéletes talán nem is lett, az ivással, szerencsejátékkal felhagyott. Művésszé is vált: saját eredeti stílusában kezdett állatbőröket festeni a természetről és régi életük fontos eseményeiről. Dalt írt, szívesen ült modellt más festőknek. Szerették festeni őt: ő tudott a legnyugodtabban ülni. Egy másik ember lett. És a másik embernek másik neve is lett: Christian Naiche.

 

Nagypéntek szomorú ünnep a kereszténység életében. Isten Báránya szenvedésétől "elsötétedett a világ és megrendült a föld". A sokaság a mellét verve tért haza, az asszonyok sírtak, a tanítványok kétségbeesetten temették nagyratörő terveiket. De volt valaki, akinek ez a nap a végtelen öröm és megkönnyebbülés napja lett. Az első ember, aki számára a megváltás ígérete valósággá lett: a gonosztevő. „Ma velem leszel a paradicsomban.” Talán el sem tudjuk képzelni, mit érzett.

Nagypéntek a gonosztevők ünnepe, akik már tudják magukról, hogy azok. Tudják, hogy büntetésük jogos, s már nincs reményük a menekülésre. Boldogok azok, akik ekkor ki tudják mondani: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba.”

 

Sokat írtam, de nem tudom megírni a végét. Átadom hát a szót a testvérünknek, aki a saját kezével írta le a legrövidebb nagypénteki prédikációt, amit valaha hallottam: a saját nevét. Jól nézzétek meg:

 

 

"Sok utolsókból lesznek elsők."

Előzmény: Galgadio (1960)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!