Karádi utcarészlet, régi 130-170 éves házakkal....
számos ilyen épület van és a Dunántulon sem ritkák, a tragédia csak az, hogy ezeket a 70-es években szines kőporral bevakolták és műanyag megnagyobbitott nyilászárokat tettek bele.
Külföldiek szeretik ezeket megtalálni, felvásárolni és eredeti történelmi állapotukba visszaadják.
Karádon a népi épitészet egy jelentős része is fennmaradt.
Az a része amely églábol épült. Sajna a tapasztott falu házakból Somogyban kevés maradt fenn.
Ez a sokives tornácos ház, közel 200 éves.
Szépen rendbe hozták. A palatetőt sajnálom egyedül, mert jo lett volna az eredeti nád v. zsup v cseréptetőt visszaállitani.
Ebbe az állapotába kellene a többi, dőleg a Dunántulom megmaradt történelmi lakóépületet is visszaállitani. Az Alföldet már tönkretették, azon segiteni nem lehet. :(
oksa párt perc, a lényeg, hogy a daloktol eltérően, a gazdag népi anyagnak tárgyiasult hagyatéka is van. Különösen az épitészetben és mindjárt mutatom is őket.
Nagyon szépen köszönöm, tényleg érdekes volt, főleg a karádi népdalgyűjtésre vonatkozó infók.
Egyébként úgy tudom, hogy a magyar királyi tévé - azaz az M1 - egyik prominens hírszerkesztő műsorvezetője is karádi származású, de a neve most hirtelen nem jut eszembe.
A 15 500 dal egyetlen falubol, fantasztikusan nagy szám.
De ez még nem minden.
Somogynak van bennszülött néprajzosa és gyűjtője.
Az épület nagyon régi, Hetesen, kis faluban Külsú-Somogyban, talán 200 évnél is idősebb. (tetőzetét természetesen azóta lecserélték, eredetileg zsuptetős volt).
De 1859-ben már biztosan állt, mert ebben született Vikár Béla.
Kardádnak 15 500 (!)-as lejegyzett népdalkincse van (részletesebben a foto alatt)
Ime, foto Cracowius
Az 1920-as években országgyűlési képviselő választás volt a tabi járásban. A képviselőségre Turchányi Egon is pályázott. Többször járt Karádon ez idő alatt, így megismerte a karádiak életét, hagyományait és erről be is számolt budapesti barátainak, a Dávid családnak. A család fia, Dávid Gyula Kodály Zoltán tanítványa volt. Turchányi ajánlata Dávid Gyulának, hogy menjen Karádra népdalt gyűjteni. Ő így is tett. Sokat gyűjtött, és amikor visszautazott Budapestre, beszámolt Kodálynak az eredményről. Kodály olyan elégedett volt a sok eredeti dallammal, hogy ő maga is leutazott Karádra. Az általános iskola mai Kodály termében fonográfra vették fel a dalokat. Megénekeltették Bogdán Györgynét, Markaf Józsefet (ő a rádióban is énekelt), Papp Gyulát (ő Gárdonyi tanítványa volt), Papp Gyulánét is. Utóbbi énekelte többek között a Csopros csillag az ég alján című dalt, melyet Kodály és Dávid egészen Különlegesnek talált.
"Amikor néhány napos karádi tartózkodás után hazautazott, az Est című napilap munkatársa felkereste otthonában és megkérdezte tőle: - Eredményes és érdemes volt-e a karádi utazás? A Mester elővette a viaszhengert, és a fonográfon lejátszotta a Karádon ismert dallamot "Elvetettem a lenemet felibül, hej a lenem, sárga lenem majd megaranyszik" és röviden csak ennyit felelt: - Ez az egy dallam megérte a karádi utazást."
1934-ben Kodály ismét ellátogatott Karádra, és folytatta a népdalgyűjtést. Ebben az évben készült a falu 800 éves fennállásának ünneplésére. Ennek alkalmából Happ József megkérte Kodályt, hogy az itt gyűjtött népdalokból állítson össze egy csokrot férfiakra. Így született meg a Karádi Nóták című összeállítás. 1949 nyarán Kertész Gyula és Kerényi György látogatott Karádra, gyermekdalokat gyűjtöttek. E gyűjtésből került az első osztályos tankönyvbe a Tüzet vittem, lángot vittem... kezdetű dal.
1952. november közepén Vikár Lászlót küldte le gyűjteni Kodály. Tehát "nem hagyta abba Karádot". Vikár László feladata Karád népzenéjének feltárása volt. Ez meg is történt. A gyűjtött dalok száma 15500-on felül van. Vikár László gyűjtéseiből egy válogatás készült 2000-ben, melyben 160 karádi népdal található, Röpülj, madár, röpülj... címen. "Közel fél évszázados adósság törlesztése ez a gyűjtemény." Ugyanebben az évben Vikár László Karád díszpolgára lett.
Itt van az idézet teljesen és hozom mindjárt Karád másik neves emberét,
A klasszicista formáját ma is őrző földszintes iskolaépület falán két emléktábla is olvasható. A korábbi, 1924-ben avatott tábla Gárdonyi Géza írónak állít emléket, aki — még mint Ziegler Géza — itt kezdte tanítói pályafutását 1882-ben. Később írásaiban kissé keserűen, csalódottan örökítette meg ezt az időszakot. Az én falum című novelláskötete a karádi, nem éppen felhőtlenül boldog éveket, anyagi nyomorúságát idézi, ugyanakkor felejthetetlen képet rajzolt benne a környezetről és a falusi emberekről.
Gárdonyi Géza írónak állít emléket, aki — még mint Ziegler Géza — itt kezdte tanítói pályafutását 1882-ben. Később írásaiban kissé keserűen, csalódottan örökítette meg ezt az időszakot. Az én falum című novelláskötete a karádi, nem éppen felhőtlenül boldog éveket, anyagi nyomorúságát idézi, ugyanakkor felejthetetlen képet rajzolt benne a környezetről és a
Először a templomot mutatom, mert ez a legrégibb épülete, középkori. A jelenleg felszinen álló rész barock, 1742-ből, Acsády Ádám épitette, aki akkor Veszrpém püspöke volt.
