Egyetértek Z0155-el, hogy "Egyekiensis", ami latinul "egyeki". Amit te ő-nek néztél, az az elválasztójel a szó közepén, mert nem fért el egy sorban:
Egyeki,,
ensis
Az anyakönyv 100% latinul van, ami legkönnyebben a keresztnevekből látható: Mathias, Franciscus, Josephus, Gregorius. Magyarul írt anyakönyvben ezek Mátyás, Ferencz, Jósef, Gergel lennének.
Lehet, hogy igazad van, de a soproni anyakönyvben szerepel a halála és a temetési helye Sopron, Szent Mihály temető. Beszéltem velük telefonon, hogy utánanéznek, van-e valami adat róla.
Megnéztem az evangélikus anyakönyveket is, abban sem találtam a születését sem Rohonczon, sem Szombathelyen.
3,5 évesen a dédnagyapám került árvaházba, annak meg van minden anyakönyve.
Az anya Aloysia Laxenburger halála, a gyermek születése, mind római katolikus anyakönyvben szerepel.
Megnéztem azt a halottit. Szerintem Etelka lakhelyét adták meg (Rohonc, betegápolda). Semmi nem utal benne arra, hogy onnan származott volna. Persze a biztos tudáshoz megérte ezt is nézni. (Érdekes az a-u elírás. Ez is erősíti, hogy a halálozása helyén nem volt ismert)
Más: ha 3,5 évesen árvaházba került, akkor még annak is jó esélye lehet, hogy nem a halálozása kori vallást kapta születésekor... Néztél más felekezeti anyakönyveket is a vizsgált településeken?
Egy darabig nem jelentkeztem, de vannak új fejlemények Laxenburger vonalon, melyet szeretnék veletek megosztani. A soproni levéltárban a kapuvári anyagok között megtalálták 1904-ből, Laxenburger Pál örökbefogadási szerződését. Valóban 27 évesen fogadták örökbe. Sajnos semmilyen adatot nem tartalmaz, mint az örökbefogadó és az örökbefogadott nevét, valamint az anyja nevét és az örökbefogadott születési idejét, azt is elírva és végzésben javítva.
Próbáltam a soproni levéltárban kérni az árvaszéki anyagok átnézését, de erre nincs idejük, felajánlották, hogy személyesen megnézhetem, de valószínű, hogy nem találok semmit, mivel kb. 3,5 évesen lett árva és árvaházba vihették, azonban Sopronban ilyen nem volt.
Egyelőre itt tartok, most tanácstalan vagyok a születési anyakönyvi kivonattal kapcsolatban.
Valami lehetett ebben az időben Abdán, mert több "külföldi" név is előfordul, ahogy írtad is. Szerintem iparosok lehettek és lehet, hogy itt volt munka, de talán nem tartós, mert nem telepedtek le.
Pl. a Joanna meghalt augusztusban, de nem tudni hol született. A Magdolna ugyan Abdán született (1 hónappal Joanna halála előtt), de utána semmit nem tudni róla. Köd utánuk... :)
Szóval jó nagy nagy jövés-menés lehetett ebben az időben, az egyház pedig nem volt elég precíz az "adatrögzítésben"
Valami néprajzos ismeret kellene a tovább lépéshez. Morvaországi linket kaptam itt a fórumon, de gőzöm sincs hol keressem Morvaországon belül. Sajnos a gyűjteményben nem lehet névre keresni. Kicsit olyan mint szalmakazalban tűt keresni
Ismerős ismerősének segítek, és olyan vezetéknévbe akadtam, amiről azt sem tudom megállapítani, hogy milyen nyelvből ered. Budapest, Tabán RK anyakönyveiben leggyakrabban "Buzake" formában található, de gyakran magyarosítják "Buzáki"-ra is. Van valakinek ötlete, hogy ez milyen név?
Ha nem nézted eddig az Arcanumnál, a teljes Tzutz családra rengeteg adatot találsz ott, több tanulmányban is szerepelnek, Csépa kapcsán kutatták őket is.
Az arcanum adatbázis keresőjébe beírod a nevet, máris megtudod pl. azt, hogy Tzutz Frigyes a Csákovai Takarékpénztár Részvénytársaságnak és a Csáki Villamossági Részvénytársaságnak is igazgatósági tagja volt. Van a névre több találat is, valamelyiknél ifj. megjelölés is van, úgy tűnik, apáról és fiáról van szó, de évszámok alapján ez talán tisztázható.
Láttam, igen. De ez sem jelent sokat. Gyakorlatilag a család férfitagjai állandó mozgásban voltak. Gergely (Gerő) is beutazta az egész Monarchiát a színházi társulattal. Debrecen, Arad, Szeged, Szolnok, Esztergom, Szabadka, Nagybánya.....
Egy katonatiszt pedig még többet mozog abban az időben.
Azt, hogy mennyire szegedi kötődésű, nem tudom, a gyökerek csépaiak. A szegedi kötődés a testvéréé, Aradi Gerőé, mert ott volt igazgató a legtöbbet, és ott is házasodott. De azt vettem észre, hogy a család ezen ágának tagjai inkább jelen voltak felnőttkorukban Arad és környéke felé, mint a Dunántúl irányába. Viszont Frigyes katonatiszt(nek tűnik), szóval lehetett ő bárhol, ahová vezényelték. Katonai iratokban is kéne keresni, de nem tudom hol vannak ilyenek, a korszak kb 1860-1900 közötti (erősen kitolva a határokat).
Viszont ez a Csákova tetszik. Ezt utólag írta oda nagypapa, ceruzával, ez történhetett Trianon után, amikor a román név érthetővé válik.
A körítés annyi, hogy az ükanyám, és legalább négy testvére játszik a történetben. A csépai Tzútz családról van szó, a múltkor itt találtátok meg nekem a szüleik házassági iratát. Eredetileg mind zabigyerekeknek vannak bejegyezve, mert mindkét szülő mással házas. Három fiú, két lány. Alig tudok valamit róluk. Az egyik fiú nevet változtatott, és Aradi Gerőként ismert, és híres színházigazgató. Szegeden nagyon szerették, a városi főmérnök lányát vette el. De hirtelen meghalt Marillavölgyben, és az Oravicai temetőben temették el. Már akkor is próbálta Szeged hazavinni, de valami járvány miatt ez nem volt lehetséges. Két év múlva exhumálták, és Szegeden újratemették. Ennek a szervezéséről tudósító szegedi újságból tudom, hogy ebben a testvére, Frigyes aktívan részt vett. Ennyi az összes ismeretem egyelőre Frigyesről.
Tehát ez az egész hátoldal
A szöveg nagyban
És a delikvens :) Tzútz Frigyes. 