Mondjuk ez igaz. Kb. egy év tanulás után is vannak még komoly homályos pontok számomra. De sebaj van még két félév. Szóval ma már összesen 4 (!) szemeszteren át gyúrjuk az adatbázisokat. Továbbá Kovács Tanár Úr (KIG - gondolom ismerős) még azt is megmutatja nekünk, hogyan kell ésszerűen felépíteni egy kutatáshoz az adatbázisokat. Vannak perspektívák a programban. Ebben a félévben az 1944-49 közötti kisgazda parlamenti képviselők életútját kezdtük el felvinni egy adatbázisba (több féléves téma lesz), tehát el tudom képzelni milyen komoly nehézségekkel szembesültél amikor játékosok mozgását próbáltad meg rögzíteni. Minden tiszteletem a tiéd.
A nagy tervem, hogy az 1897(?)-1914 közötti klubvezetéseket (intézők, elnökök, tiszteletbeli elnökök, stb.) szeretném egyszer megcsinálni adatbázisként (igen sok forrást kéne még ahhoz átnyálazni) hátha mutat valamit. A hipotézisem egy elitbéli és egy középosztályi közösség feltárása (elit a tiszteletbeli elnököknél, középréteg (alsó) a többinél). Bárcsak lenne elég időm és elhivatottságom, mert így elég nyögvenyelősen haladok. (A módszer: ha könyvtárazok, akkor két kötelező között pihenésként egy kis tiszticímtár meg hasonló nyalánkságok.)
Mivel nem voltam tisztában az adatbázisoddal, azért javasoltam csak a segédletet, mert egy-két gyakoriság ezek elsajátításával is simán lekérhető. Érdekességnek mindenképp jó. Aztán meg, hátha kedvet kap hozzá, hogy ő is felépítsen egyet (miután elsajátította a programot). :)
Megnéztem, igen hasznos oldal. A jegyzeteket el is mentettem, jól jöhet még.:) (De aki először, ráadásul segítség nélkül indítja el ezt a programot, annak szerintem kínai:)
De ez egy bonyolult tábla, mivel egy játékos sok klubban megfordult mind itthon, mind külföldön (ráadásul az országok is ki vannak gyűjtve), ezért ha másban nem is, a multiple response-ban és a sysmis-ek kezelésében (sok az üres rubrika) nagyon otthon kell lenni... Az egésznek az a lényege, hogy országonként, illetve ("küldő" és "fogadó") klubonként lehet összesíteni a játékosokat, illetve edzőket, (továbbá év szerinti bontásban vittem be, így compute-tal időintervallumokat is létre lehet hozni). Szóval nem az a lényeg, hogy játékosokra lehet rákeresni, mert arra ott van a könyv. Nem beszélve arról, hogy program is kell hozzá, amit nem lehet csak úgy letölteni.
(Ne szédítsd lg-t, tudod, hogy SPSS-ből fél év az alapképzés:)))) Nálunk legalábbis annyi volt, 92-ben. Jó kis dos-os SPSS...)
Itt találni alapfeladatokhoz bőven elégséges spss-leírást. Nem egy nagy ördöngősség a program, ha valaki csak alapadatokat akar kinyerni egy adatbázisból.
Most nézegettem Zuglót (AC SC, VII. ker. stb.) és nekem ez is nagyon zavarosnak tűnik, vagy csak kevés a jegyzetem. Mondhatni: nem értem egy kicsit se.
Most találtam: BUDAPESTI TESTGYAKROLÓK KÖRE (BTK): 1910-ben alapították a Typographia SC ifjúsági játékosai. Schaffer is az alapítók között volt, de egy meccset sem játszott, mert rögtön Tatabányára ment.
Sorksárhoz még egy kis érdekesség. Az ő pályájuk volt az első, melyet a profi bajnokságban betiltottak (pedig ilyen súlyos büntetést nem igazán hoztak). Hogy miért? 1927. márciusában rendezték a Soroksár-Turul másodosztályú profi mérkőzést (a Turul a Fővárosi T. Kör és a Zuglói AC-ból alakult egyébként). Espersidt Péter, a Soroksár ügyvezető elnöke: „A mérkőzés után a bíró gyatra meccsvezetésén felbőszült soroksári közönség összeszólalkozott a Turul publikumával. […] A vége ennek ezután az lett, hogy elcsattant néhány egészséges pofon, hol egy soroksári, hol pedig egy Turul-drukker ábrázatán. […] A soroksári állomáson ez a jelenet szinte elölről kezdődött és a amikor a felek jól elagyabugyálták egymást, vége lett az egész zenebonának.” Steiner Ferenc, a Turul futballigazgatója szerint a pályáról levonuló öt játékosukat verték meg, a mérkőzés után pedig a Turul szertárosát, és Kippel Sándort, a klub elnökét is „tettleg inzultálták”. (Sporthírlap)
Egy másik lapban a Turul vezetősége nyilatkozott: „A soroksári pálya közönsége már a mérkőzés folyamán verekedést provokált. A bírót és a határbírákat kövekkel dobálta meg, a mérkőzés befejezése után pedig úgy játékosainkat, mint vezetőségi tagjainkat és közönségünk közül többeket súlyosan bántalmaztak. Szertárunkat teljesen szétdúlták és az árokba dobták, labdánkat pedig felhasították, úgy, hogy csak a legnagyobb nehézségek árán tudtunk onnan menekülni.”
El lehet kérni, csak nem érsz vele túl sokat. Hacsak nem tudod kezelni az SPSS-t.
1936 tavaszán a Soroksár a "B. Zugló VII. ker." nevet vette fel, ezt követte az Er-So. De ez sem tartott sokáig. 1936. novemberében Koh József, az Er.So. elnöke a klub feloszlatásáról beszélt: „Másfél év óta egyebet sem csináltam, mint próbáltam menteni ami menthető. Most feladtam. Csak a klubba befektetett pénzem egy részét szeretném megmenteni, Higgye el, mecénások nélkül ma már egy klub sem életképes. De hol vannak ma már a mecénások?” 1937. január 26-án az Er.So. bejelentette: feloszlik. Később valamikor a Lampart vette át a klubot, de erről nem sokat tudok (Pluhárnál olvastam).
Más téma. Tegnap beszaladtam egy rövid időre a FSzEK-be, és kezembe akadt egy olyan könyv, ami még soha. Nem emlékszem a pontos címére, de kb. Soroksári futballtörténet 1911-1986-nak hívták. Úgy ránézésre olyan könyvnek tűnt, amit sohasem adtak ki, csak a könyvtárban létezik, de ebben nem vagyok biztos. Na szóval, benne megvan a soroksári csapatok (volt egy pár) minden meccse leírással, jegyzőkönyvvel, szöveggel. De úgy, hogy miközben a Soroksár profi csapatának szereplését közlik, közben megvan benne az amatőrök szereplése is. Igazából kb. 2 percem volt rá, csak belelapoztam, de szerintem mindenképpen érdekes. Volt már valakinek a kezében?
Egyébként van benne több furcsaság is. Pl. 1935/36 telén a klub először nem Er-So-vá, hanem valami Zuglói csapattá alakult, és csak pár héttel később lett belőle Er-So.
A másik érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy Dudás Gyula, a válogatott hátvéd 1934 nyarától 1935 teléig játszott Soroksáron, egyike volt annak a két játékosnak, akik nem mentek át az új klubhoz. Vajon mi lett utána a sorsa?
Más téma. Belelestem a Tipográfia TE 75 esztendős története c. könyvbe is, ha már ott jártam. Arra is kb. 1 percem volt. Az szerepel benne, hogy az 1903-ban alakult Típographia a 10-es években már Nyomdászok SE néven, alacsonyabb osztályokban szerepelt, majd a Tanácsköztársaság idején vállalt túl aktív szerepük miatt a fehér terror elsöpörte őket... a klubot csak 1924 körül alakították újra, addig a nyomdászok nem sportoltak... Utána cégligákban indultak.
1939 őszén a nem francia állampolgárságú labdarúgóknak el kellett hagyniuk az országot. Gondolom, fogalma sem volt, mi történik majd vele (bár a második zsidótörvény ekkor már érvényben volt). Brüll 39-ben (?) jött haza Nizzából, utána kiment még vajon? (Egyébként a Hadas-Karády cikkben van egy - Handler könyvén alapuló - anekdota, miszerint Brüll kijavította a Shakespearét pontatlanul idéző Mengelét. Ez nem állja meg a helyét, Brüll tudomásom szerint nem került lágerbe: Kecskemét mellett látták utoljára (gondolom, munkaszolgálatosként halhatott meg). Kenyeres Árpádnak - aki vagy húsz évig volt az MLSZ főtitkára, azánt Gidófalvyék kirakták - valami hihetetlenül triviális halála volt. 1945-ben, a háború után halt meg - villamosbalesetben...
Hámori Tibor: Puskás. Legenda és valóság könyvében (27-29. o.) az vagyon írva, hogy Eisenhoffer ortodox családba nősült, betért a zsidó felekezetbe. A nőt deportálták, Eisenhoffert itt hagyták. Egy budai házban bujkált. Szokodi Imre, a Kispest elnöke, Mészáros JÓzsefet bízta meg, hogy vigyen neki élelmet. Ez egyszer sikerült is. Aztán már közel volt a végelgyengüléshez, vérmérgezést is kapott, végül a budai ház pincéjében halt meg.
Kaposváron volt sportlap (Magyar Tömegsport), a húszas években jelent meg, de nem tudom, pontosan mikor. Azon kevés sportlapok egyike, amit még nem néztem át:) De biztosan volt híradás a meccsről, szerintem ez akkoriban még nagy szó lehetett, ha a Kispest Kaposvárra ment. Hacsak nem volt nagyon gyenge a helyi sajtó, mert akkor lehet, hogy elintézték egy mínuszos hírben. (Namost ezzel biztos nem vagy kisegítve. Ha újra könyvtárazni fogok, megnézhetem neked)
Buday nevét nehéz lenne elfelejtenem, ugyan csak egyszer találkoztam vele, de ahogy szerencsétlen járt...
Nemzeti Sport 1922. 10. 04. Visszatért Szlovenszkóból Buday András a KAC, tárgyalás nélkül profivá nyilvánított játékosa. A labdarúgó egy meccset sem játszott kint, mert kémkedés gyanúja miatt letartóztatták, és tíz hónapig tartották fogva.
Az MKASE-ről meg az ugrott be, hogy azon ritka munkásklubok egyike volt, akiknek sikerült profiügybe keveredniük.
A mai esti mesémben megemlítek két olyan klubot, amelyekről korábban már tettetek említést.
Csida István 1925 júliusában a miskolci MKASE csapatából érkezett Kispestre.
Corinthian-díj: 1925. VIII. 14. Kaposvár Kaposvári Turul SE - Kispesti AC 1-7 Gólszerző: Csida (5), Morvai (2).
1925. VIII. 15. Kaposvár Kaposvári MÁV - Kispesti AC 1-4 Gólszerző: Morvai (3), Beck.
Van-e valaki a díszes társaságból, aki utána tudna nézni annak, megemlékezett-e a helyi sajtó ezekről a mérkőzésekről?
1926 nyarán a Kispesti AC-ból a Somogy FC-be igazolt: Csida István, 1925-26 Kispesti AC 2 meccs, 2 gól a pokróc stílusú Morvai Ágoston, 1925-26 Kispesti AC 12 meccs Budai András 1925-26 Kispesti AC 22 meccs Zaviza (keresztnév???) 1925-26 Kispesti AC 4 meccs, 2 gól
Semmilyen statisztika sincs. De a 45 előttieket spss-re vittem (kb. két hónapos munka), +kibővítettem saját adatokkal, mert azért nem tökéletes munka (de így is grandiózus). "A magyar futball európai expanziója" cikkemben több grafikon is van az adatokból. (Ma akartam szkennelni, meg az olasz újságírónak is írni valamit, erre munkát adtak. De hamarosan meglesznek)
Egy félig off kérdést tennék fel. Az egyik első válogatott meccsünket egy bizonyos Yolland Arthur (máshol: Jolland Artúr) nevű tanárember (a Margit körúton egy középiskolában tanított angolt) vezette. Rejtő Jenő Látatatlan légiójában is van egy Yolland (igaz ő Oliver) gróf, aki csaptatot gyűjt egy afrikai olajlelőhely elfoglalására. Ez egy gyakorinak számító családnév volt a korszakban, vagy a regény szereplőjét a futballbíró/játékos/tanár figuráról mintázta a szerző? Volt közöttük esetleg valami kapcsolat? Az Arthurról amit olvastam és amit Rejtő ír Oliverről azok annyira szöges ellentétben állnak egymással, hogy el is tudnám képzelni.
Én jelenleg az apránkénti fénymásolását vállaltam be (plusz a 42-es Pluhárét). Bár amilyen dühítő (15-20 forintos) árakkal dolgozik a FSzEK még a végén ti jöttök ki olcsóbban :)
Én rajta vagyok, mióta tudom, hogy szeretnéd megszerezni. Csak sajnos mostanság riktán járok könyvesboltokban, antikváriumokban. De lesz ez máshogy is.
A két könyv benne van a magyar sportkönyv top 5-ben. (Ami még eszembejut, pl. Siklóssy László háromkötetes magyar sporttörténete, Pluhár könyve, vagy a pár éve megjelent Magyar Sport Enciklopédiája) A Kalandozó magyar labdarúgókkal ráadásul az az egyik legnagyobb probléma, hogy ha valaki csak beleolvas, azonnal több darabra esik szét. Az enyém oldalakra hullott, és ebben nincs túlzás. Nem tudom tehát, hogyha egy ilyen saláta könyv egyáltalán eljut az antikváriumba, beveszik-e. Amiben bízni lehet, hogy valamelyik könyvesboltban van elfekvő darab. Jó ideje nem jártam ott, de van Debrecenben egy nagy Fókusz Könyváruház ahol elég sok olyan könyv is van, amit máshol már nem lehet kapni (pl. két éve itt vettem a Ki kicsoda a magyar sportéletben három kötetes könyvet, eredeti áron. A megjelenés után 12 évvel...) Valamelyik nap benézek, hátha lehet kapni, de nem igazán bízom benne. Vagy a pesti, Rákóczi úti Fókuszban is el tudom képzelni, hátha...
Én Földessynek az 1926-ban megjelent A magyar futball és az MLSZ könyvét szeretném egyszer beszerezni. Még akkor is, ha életem legdrágább könyve lenne.
