A próbaüzem engedélyezett és szükséges is ahhoz, hogy az invertert installálni lehessen a magyar paraméterekre. (Vannak olyan telepítések, ahol átadáskor jegyzőkönyvezni is kell a teljes rendszert.)
Régi, mechanikus óráknál (ha reteszes is) nincs fizikai lehetőség a próbaüzem hosszának mérésére.
Hálózatkarbantartás során a szolgáltató nem csak lekapcsol, hanem földel is, hisz nincs feszültségmentes szabadon lógó vezeték.
Amúgymeg valóban ajándékba adod a termelés 1 részét.
Köszönöm az észrevételeket, engem csak a műszaki része érdekel, a jogi részével történetesen tisztában vagyok:). Ma rákérdezek a cégnél, hogy lejelentették e a szerelést, aztán lehet becsattogok a szolgáltatóhoz. Két ünnep között voltam, akkor azt mondta a nő, hogy úgyis alvállalkozó fogja csinálni az óracserét (mint az árambekötést anno), azokkal jóban vagyok, majd megpróbálom megdumálni velük, hogy csinálják meg minél hamarabb. De gondolom az az előzetes papírmunka nélkül nem megy.
Igen elvileg a trafó állomástól a házig minden szakaszoló helyen ki kell táblázni, hogy HMKE van a hálózaton. Ez az "átvétel előtt" nem igen szokott megtörténni. Persze az inverter áramszünetkor lekapcsol, de mi van ha valamiért mégsem?
Elméletben az előfordulhat hogy ha nem reagál elég gyorsan egy inverter, és történetesen kettő vagy több is van az adott szakaszon, akkor "táplálják egymást" és emiatt nem kapcsolnak le?
mivel az a bajuk, hogy az LTP nem építésre megy, ezért már a megszüntetése előtt is megtehetik, hogy módosítanak: ezentúl csak építésre lehessen felhasználni...
mert azt ugye Lázártól elég egyértelműen megtudtuk, hogy a lakossági napelem beruházásokat semmiképpen sem akarják támogatni.
nekem a kivitelező cég vállalt minden ügyintézést, és azt mondták jellemzően 7-10 napon belül meg szokott lenni az óracsere.
A telepítés másnapján kaptam tőlük szkenelt szerződésmódosítást, amit nyomtattam, aláírtam, szkeneltem, visszaküldtem emailben, ők ezt leadták a szolgáltatónál.
Ekkor felhívtak, hogy sajnos a kontaktjuk az adott héten táppénzen van, így pár nap csúszás várható. A következő héten vége felé hívtak telefonon óracsere időpontot egyeztetni, és az azt követő héten jöttek is órát cserélni. Így nekem a telepítéstől kb. 2 hét múlva felkerült az oda-vissza mérő óra.
Szolgáltatónál egyszer sem jártam.
Ha nincs táppénzen épp a belső ember, akkor vszínű 1 héten belül meg lett volna.
ezt ne úgy képzeld el, hogy ülnek a kisasszonyok egy nagy teremben és monitorozzák, hogy kifelé vagy befelé megy az áram a Petőfi utca 23-ban.
Azonban óracsere után gondolom felújítják/újrahitelesítik az órákat, és legalább szúrópróba szerűen biztosan ellenőrzik azokat.
Ha itt kiderül, hogy babráltál vele, akkor hasraütésszerűen kapsz egy frankó villanyszámlát + büntit.
A mechanikus óra visszatermeléskor gondolom próbál visszafelé forogni, csak van benne vmi retesz, ami megakadályozza. Ha ez a retesz szándékosan elég gyenge anyagból készült és eltörik/megsérül, akkor máris ott egy indikátor a manipulációra.
Ugyanakkor én több hozzáértőtől is azt hallottam, hogy a mechanikus órákkal esélytelen a lebukás, digitálissal már lehet gond.
Arról, hogy köszönök megkapták a készre jelentést, fáradjak be az ügyfélszolgálati irodába az ad-vesz mérő óra és a hozzá tartozó szerződés megkötésére.
Az ELMŰnél 2014 december 13.-án szombati munkanapon voltam bent, december 15.-én óracsere történt.
Nekem a telepítés utáni munkanapon a kivitelező szólt, és bemutatta, hogy az ELMŰ részére a készre jelentést leadta.
Ezekkel bementem az ELMŰhöz, ahol elmondták, hogy igen, jól tettem, hogy bejöttem, mert az általuk adott igazolással, amit a készrejelentés átvételekor adtak, onnantól bekerül a rendszerbe, és postai úton értesítettek volna.
De! Mivel bementem személyesen, így a postai és ügyintézési időt 5 percre redukáltuk, és az óracsere időpontját egyeztettük le.
Ugyanis a kivitelező elvégezte a munkáját azzal, hogy leadta a készre jelentést.
A szolgáltatót milyen módon szondázzam? Gondolom ne menjek be direktbe közölni velük, hogy megy a rendszer, nézze már meg látják e:), szerintetek hogy tudnám kideríteni hogy szúrja e a szemüket?
A papírokat a kivitelező cég adja be, gondolom intézik. De ha tényleg ekkora műgonddal figyeli a szolgáltató, hogy van e termelés, akkor komolyan kimegyek és lekapcsolom. Valaki elmagyarázná nekem mi az az indikátor?
"A cég is tudja mikor lehet bekapcsolni, de ellenőrizték az órát, előre szóltak is, hogy lehet hogy nem lehet majd bekapcsolni (hivatalosan egyáltalán nem lehet), de mikor kész lett megnézték, azt mondták mehet a történet, nem lesz gond."
Mondták.
Magyarországot ne kevered össze a fejlett nyugati országokkal, ahol a szóban tett kijelentés egyenértékű az írásba adottal!
Ha megbüntetnek Téged, akkor a kivitelező fogja fizetni a büntetést?
"De lehet, hogy az én gondolatmenetem a rossz:)"
Nem rossz, csak ha büntetést kapsz, akkor ne itt sírj majd ;)
Ja technikailag eddig úgy nézett ki a dolog, hogy vagy lassabban pörgött az óra, vagy állt. Gondolom akkor a pillanatnyi többlettermelést nem számolta fel fogyasztásként ugye?
A cég is tudja mikor lehet bekapcsolni, de ellenőrizték az órát, előre szóltak is, hogy lehet hogy nem lehet majd bekapcsolni (hivatalosan egyáltalán nem lehet), de mikor kész lett megnézték, azt mondták mehet a történet, nem lesz gond. Azon meg ne nyissunk vitát mi éri meg jobban:
1: egyáltalán nem termelek hanem csak fogyasztok (fogyasztás van, hiszen fűtenem kell a házat hogy kiszáradjon, meg a mesterek is használnak gépeket)
2: termelek ha tudok, azt elhasználjuk (ha nem elég a maradékot vételezem az órán keresztül, ez történt vasárnap), ha véletlen meg többlet van (ami ilyenkor télen necces hogy lenne, a klíma megy éjjel-nappal) na bumm azt meg addig bebukom. De akkor sem vételezek annyit mintha be se lenne kapcsolva.
hivatalosan az óracseréig tilos bekapcsolni az invertert.
gyakorlatilag, ha mechanikus az órád, nem vszínű, hogy lebukhatsz vele.
technikailag: ha a pillanatnyi termelés több, mint a pillanatnyi fogyasztás, az óra áll, visszafelé nem forog, visszatáplálás tehát ajándék a szolgáltatónak, de ha épp jól termel, akkor tehetsz rá fogyasztókat bőven. Változékony időben persze amint jön egy pici árnyék, egyből pörögni kezd az óra, tehát értelmetlenül pazarolni nem kifizetődő.
A digitális óráknál előfordulhat, hogy külső befolyásolási kísérletként regisztrálja az óra a visszatermelést, ezzel nagyot lehet bukni, akinek már ilyen órája van, szerintem jobb ha nem kockáztat azért az 1-2 heti termelésért, ami az óracseréig hátra van...
nem úgy van, hogy óracsere előtt nem kapcsolhatod be a rendszert?
illetve:
ha nincs visszafelé mérő órád, akkor hogyan gondolod a lejövő energia elhasználását? így nem "működik" a szaldó, nem tudod időben eltolni a termelést és a fogyasztást...
Ilyenkor pontosan annyit (és pontosan ugyanolyan időbeli eloszlásban) kellene fogyasztanod, mint amit megtermel a rendszer.
Ha a rendszer többet termel egy adott időszakban, mint amennyit ugyanakkor fogyasztasz, abban az esetben visszatáplálsz, de azt senki nem fogja neked figyelembe venni, vagyis ajándékba adtad a szolgáltatónak (aki pedig tiltja az ilyen ajándékozást, ne adj isten még meg is bírságol, vagy szerződésszegés miatt akár szerződést is bonthat veled).
És viszont: ha csak 1 perc is van, amikor a napelemről lejövő teljesítmény alá megy a fogyasztásodnak, akkor az már újra a hálózatból fogyasztás, amit kiszámláz neked a szolgáltató, még akkor is ha előtte lévő órában te 10x annyit toltál vissza neki (kéretlenül).
Ha délután 3-kor elmegy a nap, akkor onnantól a köv. reggelig megintcsak a hálózatból fogyasztasz.
Szóval szépnek hangzik a 24kWh, de simán lehet, hogy ebből 18-at betoltál a hálózatba...
460 ezerre jött így ki per kw. A megtérülés, hitel, ltp, bankbetét körébe tartozó kérdésekben én nem szeretnék vitázni, nekem megérte és kész:) aki ezt kezdi el számolni, annak nem hiszem hogy szüksége van egy ilyen rendszerre. (Én is számoltam annak idején, és kijött, hogy még hitelből is megéri feltenni....:)
A céggel nagyon elégedett vagyok, csak ajánlani tudom őket: profiszolar.
Nincs időm visszaolvasni, de látom ajánlatokon megy az eszmecsere. Szóval megosztanám a jó hírt:
Szombaton felszerelték a rendszert!!!!!!!!!!!!!! És végül csak kértem azt a hiányzó 2 panelt is, teljes 6 kw rendszer lett feltéve..... szombat déltől hétfő délig 24 kwh jött le, amit ugye óracsere hiányában el is használunk gyorsan, szárítjuk a házat. Én nagyon elégedett vagyok eddig, a cég nevéhez méltón eddig tényleg profi, nem hiszitek el, 3 óra alatt felszereltek mindent és távoztak, normálisan, szájba rágósan, türelmesen válaszolva és ami fontos jó kedvvel, jó hangulatban! Csak ajánlani tudom őket. Ha összejön az áfa visszaigénylés, már jöhetnek is ki még egy rendszerrel:)
Pont 1 évvel ezelőtt kezdtem el ajánlatokat kérni... sok helyről. 3,5 kWp-s rendszerre. A szórás 440-570 eFt/kWp között volt. Ajánlatokban inverter Fronius, ABB, Growatt. Legtöbb Fronius.
Végül a műszaki tartalom Amerisolar 250W 14 db panel, Diehl Platinum 3800, plusz tartószerkezet, stb... felszerelés és ÁFA. Így lett 424 eFt/kWp. (Tűzvédelmi kapcsoló, az elemeken környezetvédelmi díj még nem volt...)
Nekem fontos volt, hogy a cégről is szerezzek autentikus információt... Ez paya-nak köszönhetően megoldódott.
Úgy látom, mások is azt tapasztalják, amit én is leírtam: sok cég önmagát ejti ki a versenyből, így könnyítve meg a választást.
Azért a 600 eFt fölötti kilowattaonkénti ár kicsit mellbevágó. Értem én, hogy kis rendszer, de akkor is. Tényleg azoknak áll a zászló, akik nagyobbat telepítenek, mert a fűtést is kiváltják. Zöldmezősök és nagyon elavult fűtéssel felszereltek.
Az Electrohomebaunak 3 hét alatt sem sikerült kiszenvednie egy árajánlatot, így most már nem várok tovább, közzéteszem, amit kaptam. 3 ajánlat 2 cégtől, az utolsó oszlopban az itt belinkelt Stabil-Investes ajánlat van.
A tűzvédelmi főkapcsoló csak az egyik ajánlatban szerepelt, a többihez beírtam ugyanazt a számot.
2014 augusztusában kezdtem összeszedni a saját rendszerem, sokkal alacsonyabb árakon. Azóta még annál is alacsonyabb kWp árakról írnak többen is. Az azóta másoknál általam telepített 2 rendszer is sokkal olcsóbb volt. Hivatalosan számlával, ÁFÁ-val.
Mitől lenne márkásabb a Hanwha napelem, mint a ZNShine, a Trinasolar, vagy az Amerisolar? Mind hamisítatlan. :-)
Inkább töröltesd ki ezt a hsz-t, mert még elolvassák :-), és úgy járunk, mint a vasárnapi nyitvatartással. Arról is azt hittük, marhaság, és megcsinálták.
Ha pl pártunk és kormányunk végre felemelné az áram árát a német szintre (3x annyi mint itt) akkor gyorsabban megtérülne és te is boldogan vágnál bele a beruházásba.
Játszottam kicsit az Excel táblázattal. 10-12 év körüli megtérülést LTP nélkül csak irreális paraméterekkel sikerül kihoznom, még akkor is, ha 0-ára veszem a reálkamatot és nem számolok második inverterrel. Vagy a rendszernek kéne feleannyiba kerülnie, vagy az áram árának brutálisan (évi 3%) emelkednie.
A valóságos ajánlataimat és reálisabb becsléseket beírva (áramár 1%, reálkamat 3%) 15-25 év közötti számok jönnek ki, túl a rendszer várható élettartamán.
Továbbra is az maradt a véleményem, hogy az államnak jobban meg kell erőltetnie magát, hogy ez megérje. Nem feltétlenül pénzosztásra gondolok, de minimum ÁFA csökkentés és a szaldó iránti hosszú távú elkötelezettség kellene ahhoz, hogy megérje belevágnom.
Szerintem kötünk egy-két LTP-t és jegeljük a dolgot. 4 év múlva újra megnézzük, mi a helyzet.
de ha én adom meg a csereinverter árát, akkor azt az adott rendszerre adom meg, nem 1kWp-re leosztva, szóval sztem ennek nem kéne nőni a rendszermérettel arányosan.
Valamint a jelenértéken 350e Ft-osra taksált invertercsere 3%-os éves hozammal számolva már 545e Ft 15 év múlva! Szóval azt lehet, hogy érdemes lejjebb húzni. Javítottam azt, hogy jól jelenítse meg a 15 év múlvai inverter értéket akkor is, ha kézzel írod be az inverter árát, itt az 1.1-es verzió:
Hangsúlyozom, hogy minden beírt érték csak támpont, minden átírható. Ha szerinted drágább lesz a kicsi rendszer, mint amit számol a táblázat, nyugodtan írd át! Ha szerinted nem kell második inverter, elég lesz 50e-ért elkókat cserélni, azt is be lehet írni! ;)
Az látszik, hogy nagyjából csak minimum közepes méretű (>3kWp), csak normál fogyasztást kiváltó, LTP-vel megvalósított rendszert lehet 10 éves megtérülés alá vinni, ha bent hagyom az 1%-os reál áramár emelkedés és 3%-os reálkamat várakozást.
A meglévő rendszerem adataival csináltam meg, megdöbbentem:
5. Már van ajánlatom/rendszerem/én akarom megmondani, mekkora rendszert akarok (opcionális, ha kitöltöd, a fogyasztásod alapján számolt rendszerméretet felülírja, de a fogyasztásodat nem!)
Telepítendő rendszer mérete [kWp]: 3750
Telepítendő rendszer ára [Ft]: 1 850 000 Ft
Invertercsere várható ára jelenértéken [Ft]: 350 000 Ft
A rendszer várható ára: 1 850 000 Ft
A csereinverter várható ára 15 év múlva: 160 870 000 Ft
A csereinverterre most félreteendő pénz a reálhozamot feltételezve: 350 000 Ft
160 millió forint????????????????????????????????????????????????? Valami nem van jól :(
Megadható, hogy a jrc az adott telepítési körülmények közt hány kWh éves termelést jósol egy kWp napelemből.
Valamint a táblázat számol a napelemes oldalon a megspórolt villanyszámla kamatos kamataival is, ezt állítja szembe alternatíva költségként a rendszer bekerülési árának bankba tétele esetén kapott kamatos kamattal, így nézi a megtérülést.
Téma volt már többször a megtérülés, engem is érdekelt, úgyhogy összeszedtem magam végre, és csináltam egy excelt rá, itt találjátok: Napelem megtérülés kalkulátor v1.0
Amiket tud a táblázat:
Megadhatók az éves fogyasztási adatok különféle (A,B,H,GEO) tarifákon.
Megadható, hogy évente százalékosan a fogyasztásunk mekkorát változik várhatóan.
Megadható az egyes tarifák ára, a felesleg átvételi ára, valamint az is, hogy ha kevesebb a termelés, azt milyen tarifás villanyból pótoljuk (ha van többféle).
Megadható a következő évekre várt reálkamat, valamint az áramár várt változása.
Megadható, hogy a jrc az adott telepítési körülmények közt hány kWh éves termelést jósol egy kWh napelemből.
Megadható a napelemek degradációja.
A fenti adatokból a táblázat kiszámolja az induláskor a fogyasztást pont fedező rendszerméretet, valamint vannak beletáplálva jellemző rendszerárak, amikből extrapolál egy konkrét rendszerárat a kiszámolt méretre. Számol az élettartam alatt egy invertercserével is, ez is paraméterezhető.
Ha konkrét méretű/árú rendszert vizsgálnánk, akkor a fent taglalt kiszámolt értékek külön cellákban felülbírálhatók, ekkor a táblázat a betáplált fogyasztási adatokkal és az egyedileg megadott napelemes rendszer paramétereivel számol.
Mindezek után a 2. sheeten számolja a táblázat lakástakarék nélküli, a 3. sheeten pedig lakástakarékkal megvalósított rendszer megtérülését.
Sokféleképp lehet játszani a számokkal, érdemes, tanulságos.
Ha valaki (nagy) hibát találna benne, szóljon, igyekszem javítani!
Ahhoz, hogy a H-tarifát meglérd kell egy új villanyóra beszerelése. Amihez új mérőhely kialakítása kell, csak elműs szerzödőtt szerelő lehet, stb... Nagyon sokba kerül ez. 100ezrekbe...
Ebben az is benne van, hogy van egy plusz 250w-os panelem, ami megmaradt, nem kerult fel a tetore, illetve volt benne egy 60ezres munkadij. azaz volt egy segitseg a tetore felrakasnal.
Ne haragudj, de egy szóval nem mondtam hogy használt, meg hogy áfa nélküli. Németo-ból teljesen új, garival. Csak kutakodni kell utána. Aki olcsóbban akar, annak menni kell utána.
Hát nem tudom. Az embertársaimban való bizalom nem az erősségem. Majd visszatekert órájú inverter lesz, meg a 200-as napelem csak 100-at fog tudni. :) Egy ilyen vásárlást csak olyan szakemberrel mernék megejteni, akiben megbízom, de ugye az embertársaimban való bizalom... :)
Fronius IG Plus 30-as inverter, csak 1db készleten. Speciális ajánlat: használt, 3 éves, de gyári és igazolt 20 éves garancia van hozzá (tehát még 17 év).
Ára: 160.000 Ft + Áfa (bruttó 203 200Ft, és az ár a termékdíjat már tartalmazza). forrás: napelem.net
Jól mondod. Amíg nem üzemeltem be a 15m3 medencénket, addig csak 2.200kWh volt az éves fogyasztásom. Múlt évben 2.740kWh lett a 508W-os szivattyú üzemelése miatt.
Ha magadnak válogatod össze a rendszert, szerintem 800e körül megvan (szereléssel, tervezéssel együtt, az alábbi inverterrel). Használt napelemmel tovább olcsósítható.
Akkor bele kell húzni, mert az április már ütős hónap, ki kell használni. Különben szerintem nem szabad ezen sokat agyalni. Aki akar ilyet, vágjon bele. Nincsenek akkora különbségek, hogy az egyik megérné, a másik meg nem. Ami felejtős, az a cop 1 fűtés, meg a napkollektorok. A többi mind megéri. Aki túl sokat hezitál, még jobban mellé lő. Nekem ez a tapasztalatom. Az ajánlattevők egy része önmagát rostálja ki, a maradékból könnyű választani. Anno én 3 közül napok alatt döntöttem, meg sem bántam.
Gyerekek, mi történt? Tegnap reggel voltam itt utoljára, és most 5 oldalt kell visszaolvasnom, hogy képben legyek. Kisütött a nap és Ti árnyékba húzódtatok, be a gép mellé? :)
arról nem beszélve, hogy most olyan alacsonyak a kamatok, hogy innen csak felfelé lehet elmozdulás.
mivel 13-20 vagy akár élettartamot nézve 30 éves beruházásról van szó, simán van rá esély, hogy lesz még akár 10%-os betéti kamat is a következő évtizedekben.
Persze akkor az infláció is nő, ezzel az áramdíjad is. Elméletben.
Azonban
1. az áram árára nagyobb hatással van a politika, mint a gazdaság, tehát simán megeshet, hogy jóval kevesebbet nő az áram ára, mint a betéti kamatok
2. ha most bankban hagyod a pénzt, és esetleg nagyot ugrik az áram ára a jövőben, akkor bármikor vehetsz napelemet.
De ez fordítva nem működik, ha most felteszed a napelemet és 5 év múlva kevesebb lenne a villanyszámlád, mint az adott pénz kamata lenne, akkor az bukta :(
Nem vagyok napelem-ellenes, nekem is van, és ettől én boldogabb vagyok, mert tisztább földet hagyok magam után. De tisztán pénzügyileg nézve sajnos nem a legbiztonságosabb és legjobb befektetés. Lehet, hogy jól járok vele majd, de túl sok a rizikó.
ez éppen ideális napelemhez: mivel a legmelegebb hónapokban jól megtekeri a fogyasztást az öntözés, így neked az átlagtól sokkal kevésbé lesz gond a topik főparája: a szaldó megszűnése :)))
Az Axa 3% kamatot ad a 3 hónapos lekötésre, igaz ebből lejön a kamatadó.
Államkincstárnál is kaphatsz infláció+3% hozamot.
Sőt még az LTP-re is van még 3% betéti kamat a fundamentánál (az állami támogatáson kívül).
Az LTP max. 10 évig fizethető, és tudtommal utána is benthagyható, de ahogy nő a futamidő, úgy romlik a hozam, mivel a 30% csak az adott évi befizetésre jár, szóval nem érdemes sokáig húzni. Persze ha 4 év múlva nincs lakáscél, de 5-6-7 év múlva lesz, akkor még mindig jobban jársz továbbfizetve, mint áll. támogatás nélkül felvenni a pénzt.
Nem. Ahhoz eladhatónak kellene lennie 13 év múlva, nem? Egyszerűen csak azt próbálom meghatározni, hogy mikortól termel nyereséget. És 13 év sajnos még az első inverter valószínűsíthető élettartamán is túl van.
Ja, és korábban kérdés volt, hogy hova kúszik el napi 16-18-20 kWh áram. Simán elmegy, ha az átlagnál kicsit vagy nagyon nagyobb a házad, több a fogyasztód, a világítás, nagyobb a kerted, a fűtésrendszer is többet eszik, főleg, ha padló is cirkulál, esetleg van medencéd, aminek a forgatója óránként 0,5 kWh-t eszik egész nyáron. Van otthon egy párhónapos/éves lurkó, akár több is.
Ezek komolyan meg tudják dobni az energiafogyasztást. :)
valójában még rosszabb a megtérülésed, mert ha a meglévő 1M Ftod betennéd 3%-os bankbetétbe, az is hozna éves 30ezret, így ezt illene levonni a napelemes rendszer megtakarításából, szóval valójában csak 50 ezret takarít meg a rendszered, azaz a megtérülés pénzügyileg inkább 20, mintsem 13 év.
Persze azt sem kéne kihagyni, hogy a napelemet választva az éves 50 ezres megtakarítást bankba téve is kapnál rá némi kamatot, ha ezzel is számolnánk, akkor valahol 18-19 év körül lenne a megtérülés.
Ugyanakkor azt sem kéne elfelejteni, hogy ha bármi okból pénzre lenne szükséged, a bankban lévő 1M-t bármikor kiveheted, a napelemet viszont nem tudod gyorsan pénzzé tenni.
Ezzel persze nem akarom elvenni a kedved, de ha pénzügyileg nézzük, akkor sajnos ez a helyzet :(
1-2 hónapja sokat írtam itt erről, de szerintem pénzügyileg az a legjobb döntés, ha
- a meglévő pénzed 4 évig LTP-be pakolod, azon elérsz 14% hozamot
- ebből 4 év múlva megveszed a napelemes rendszert.
Nagyobb esélyt látok arra, hogy 4 év múlva olcsóbbak lesznek a rendszerek, mint arra, hogy drágábbak. Ha pedig vmiért nem érdemes napelemet venni 4 év múlva (pl. mert paks2-3-4 miatt 10 Ft/kWh az áram ára), akkor költheted másra az LTP-t, ha meg végképp nincs lakáscél, felveheted a pénzt állami támogatás nélkül, ami ugyan hozamot tekintve nem az évszázad üzlete, de mégis meg lesz legalább a tőke egy kis aprópénz kamattal.
Ugyanez nálam 4,6 kWp-nél (434e/kWp bekerülési kötség) elvi 5500 kWh/év, x 38 = 209e = 9,5 év megtérülés, a valós termelés eddig 5700 kWh/év, ami 9,23 éves megtérülést hoz ki, ha minden marad így. Nyilván nem marad, a 10 év egyelőre reálisnak tűnik.
LTP-be befizettem 4 év alatt vmivel kevesebb mint 1M Ftot.
Kaptam belőle 1,4M
Ebből (majdnem) meglett a 2,85kWp napelemes rendszer és a klíma.
A megtakarítás:
korábban 200ezer gázszámlám + 60ezer villanyszámlám volt.
a beruházás után ebből csak 100 ezer gázszámla marad (számítások szerint, így az első teljes tél félidejében úgy tűnik még 100ezer sem lesz, de talán ez a tél enyhébb volt eddig a korábbiaktól)
Az eredmény: 1M saját tőkével éves 160ezer a megtakarítás, így a megtérülés alig több, mint 6 év.
Egy apró csúsztatás: a klíma akár H tarifával is mehetne, tehát a klíma önmagában is 200-ról 140-re csökkentené a fűtésszámlát.
Irigyellek azért a 6 éves megtérülésért. 2 kWp környékén a belinkelt legolcsóbb Stabil-Investes ajánlaté is 13 évre jön ki (ha kell tűzvédelmi fkp akkor 14-re), pedig befektetésre nem is számolok kamatot. Vagy valamit rosszul számolok?
2 kWp-s rendszer ára 1,030,000 Ft, várható termelés 2100 kWh, 38 forintos áramárral az 79,800 Ft megtakarítás évente. 1,030,000/79,800 = 12.91 év.
Az én befektetéseim még hozzák a kétjegyű hozamot, de épp csak. Ha újabb válság lesz Kínából kiindulva, akkor nem fogják hozni. Igaz, akkor a napelem is olcsóbb lehet. :)
az itt megadott mail címedre átküldtem a cég nevét, aki tavaly nálam telepített.
az ügyintézés korrekt volt, az ár is megfelelő, ha tőlük eddig nem kértél még ajánlatot, egy kérdést szerintem megér.
(nem kapok tőlük jutalékot, bár most hogy belegondolok, eléggé sokaknak továbbadtam már őket, mert elégedett voltam velük, azt nem tudom közülük valaki szerződött-e velük, de lassan már jelentkeznem kéne náluk üzletkötőnek :)))
Nekem az egyik neves cég máris kiesett, át akartak verni az inverter árával. Megadtam nekik a lehetőséget, hogy elírásnak mondhassák, de magyarázni kezdték.
ez jó hír, egy egy esetleges meghibásodás közvetlen anyagi hátránnyal nem jár, csak a macera, hogy fel kell mászni a tetőre cserélni.
igaz, ha mernek 25 évet vállalni, akkor gondolom nincs sok gond velük.
egy kis helyzetjelentés: ma is szép napunk volt, 11kWh jött le a 3kWp rendszerről.
Eddig 10kWh volt a téli rekord dec 30-ról, de azóta felkerült egy 12. panel, ami a 10%-os növekedésből 9%-et megmagyaráz. A maradék 1% talán annak köszönhető, hogy 2 hét alatt pár perccel nőtt a napsütéses órák száma...
SolarEdge-hez még egy adalék: Ahogy nézem, a kültéri power optimizer dobozaikra alapból 25 év garanciát adnak, és nincs bennük elkó, csak kerámia kondenzátorok.
Én már 2,5 évnél járok, és én is csak mosolygok. Mondjuk azon nem, hogy sajnos sikerül elriasztani ezzel a károgással azok egy részét, akik belevágnának.
éppen erre írtam néhány hozzászólással ezelőtt egy másik megközelítést:
1,5kWp rendszer kellene nekem a nappali fogyasztásom nullázására. Viszont ilyen kis rendszert nagyon drágán kapnék, legolcsóbban 800e Ft-ért.
helyette veszek 3kWp-t és a második felét elfűtöm klímával.
A klíma mehetne H tarifával is, mivel az olcsóbb.
De ha azt nézem, hogy míg az első 1,5kWp 800ezerbe kerülne, a második 1,5kWp már kijön 500ezerből, így a 3kWp rendszer ára 1,3M Ft.
500ezer / 1,5kWp áron már talán a H tarifát is megéri kiváltani...
Akinek nem csak kiegészítő fűtés a klíma, hanem csak hőszivattyút használ, neki még nagyobb lehet ez a nagy rendszer olcsóbb árából fakadó előny.
Még egy megközelítés:
jelenleg 1,5kWp rendszer kell, de felteszem a 3kWp-t, és a felét elklímázom.
ha pár év múlva valamiért nő a fogyasztás (bővül a család, e-autóm lesz, akármi), akkor a klímát áttehetem akkor H tarifára, és felhasználhatom másra az extra termelést, így is jobban járok a nagyobb rendszerrel.
Annyi biztos, hogy aki energiatudatosan sikeresen nagyon kicsire tudta lenyomni az áramfogyasztását, arra neki kevésbé éri meg napelemet venni.
Biztos írták már , de van olyan verzió is, hogy míg a H tarifa és a vezérelt áram ára olyan alacsony, addig az illatos életben sem térül meg a rendszer. Nem siránkozásból írom természetesen. :)
én azért mosolygok ezen, mert amíg sokan azon paráznak itt, hogy
- megszűnik a szaldó
- nem térül meg a rendszer
közben nekem 1 év már eltelt a 6 éves megtérülési időmből.
Aki meg sokat hezitál, a végén tényleg beteljesíti a saját jóslatát, és mire 5-10 év múlva rászánja magát a beruházásra, rá pár évre a végén még tényleg megszűnik.
Pedig ha helyette az első percben felszerelte volna a rendszert siránkozás helyett, akkor neki is megtérült volna.
"egy föld alatti, hiperszigetelt 190 köbméteres tárolót fűtenénk a nappal egész nyáron"
Bocsáss meg, hogy fel merészeltem hozni egy olyan témát, amelyet TE előzetesen nem hagytál jóvá. Ezután majd tőled kérek engedélyt, ha bármihez hozzá szeretnék szólni vagy új témát szeretnék felhozni.
Épp azon is gondolkodok, hogy van-e olyan kompromisszumos megoldás a ház téli nyári komplett energia igényének fedezésére, ahol az eredmény az lenne hogy nyáron használok több áramot.
A kvára lényeges különbség az, hogy az éves szaldónál a szolgáltatót gyakorlatilag ingyenes akkumulátorként használhatod: a nyáron termelt többletet télen elhasználhatod. Vagyis Magyarországon CSAK a többlettermelésért kapsz alacsonyabb árat; azért a termelésért, amelyet az elszámolási időszak alatt késpbb el is használsz, a fogyasztói árat kapod meg (pontosabban ilyen áron számítják be).
A németeknél nincs szaldó. Amit bármikor (nappal, nyáron, akármikor) megtermelsz, azt megveszik tőled alacsonyabb áron, míg a teljes fogyasztásodért fizeted a magasabb árat.
Szóval Németországban kapsz támogatást a telepítéshez (bár ennek mértékét egyre csökkentik), viszont kevesebbet kapsz a termelésért. Magyarországon nem kapsz semmi támogatást, viszont az éves szaldó révén mégsem jársz nagyon rosszul. Abszolút összegben a német jár jobban, hiszen így is megkap a megtermelt áramért annyit, amennyit te a szaldó révén (12 eurócent körül, azaz kb. amennyi nálunk az A tarifa), de ennek ára a mesterségesen (a zöldadók miatt) magasan tartott áramár (kb. 20 cent/kWh).
(Nálunk is hamar megtérülne a napelem-beruházás, ha annyi lenne az áram ára, mint a németeknél.)
szó sincs fogyasztásnövelésről, csak átcsoportosításról.
Amivel több lett az áramfogyasztásom, annál lényegesen többel csökkent a gázfogyasztásom, hiszen a klímát ősszel és tavasszal hajtom, amikor jó a COP, így összességében nem csak a fizetendő számla, de az ökológiai lábnyom is csökken.
Nem egészen tiszta ez most számomra. Szóval csak a tisztán látásom végett. Most ugye saldos rendszer éves elszámolás (egy órával mérik a termelt és a fogyasztott áramot és az egyenleget kell fizetni egy évre nézve). Ha túltermelnek a panelek akkor egy alacsony árat fizetnek érte.
Tőlünk nyugatabbra (Anglia Német ország) Külön óra van a napelemnek és külön óra a szolgáltatótol vett áramnak. Mindkettőt olvassák havonta és havonta van befizetés vagy térítés. A termelt többletre ugyanúgy alacsony árat fizetnek? Mi a lényeges különbség, hogy havonta van pénzezés és így a túltermelést kifizetik alacsony áron míg pl télen amikor nincs nap lehet fizetni az áram után a normál díjat?
Hogy lehet ezen segíteni a jó panel és inverter optimalizálással? Egyáltalán milyen vagy hogy működik egy optimalizált panel inverter páros?
Nem olcsó a központi egység, nettó 144e Ft. Meg ugye kellenek még panelonként az optimizerek is.
Utólag valószínűleg nem éri meg átalakítani a rendszert.
Újonnan viszont vannak olyan panelek, amikbe gyárilag be van építve az optimizer (tavaly áprilisban Jinko Solar JKMS265P panelekre nettó 64e Ft-os árat kaptam, nem tudom, egy sima 265W-os panel optimizer nélkül mennyi, 50e Ft-ból megkapható e (napelemmarketen kb nettó 14e az optimizer ára)).
Meg van ugye az inverter, fent nevezett honlapon egy egyfázisú 4kW-os SolarEdge (amihez nem kell így ugye a 144e Ft-os SMI, és alapból tud LAN-on logolni, 12 év garancia van rá) nettó 290e, kb ugyanez Growattból (4400TL, 5 év garival) nettó 280e Ft.
köszi, ez a mikroinverter nekem nagyon tetszik technikailag, de hivatalosan biztosan nem éri meg használni, gondolom csak úgy bedugni illegális, az áramszolgáltató meg ha el is fogadja, az ügyintézéssel járó macera és költségek végtelenbe tolnák ki a megtérülést.
mondjuk akinek amúgy is van HMKE szerződése, nála kívülről aligha lehet észrevehető, ha egy ilyen mikroinverterrel kiegészíti a meglévő rendszert, szóval ha nem is legális, gyakorlatilag védve lennék...
Nekem is elég lett volna 1,5kWp rendszer, de mivel azt nem gazdaságos, 2,85 került fel (ami azóta már 3kWp-re bővült) és egy klíma fűti el a többletet.
persze a klíma mehetne H tarifával, így ez rontja a megtérülést, azonban a rendszeren belül a "második" 1,5kWp költsége jóval kevesebb, mint az első, így azt hiszem mégis megérte.
nekem az LTP finanszírozást és a gáz megtakarítást is figyelembe véve 6 éves megtérülési idő adódik.
Ebből 1 már majdnem eltelt, így én akkor is nyerőben leszek, ha 5 év múlva nem lesz ilyen kedvező az elszámolási rendszer.
meg lehetne próbálni azt is, hogy az árnyékveszélyes paneljeidet kiveszed a stringből, és nem Solaredge optimizert raksz rájuk, hanem egyesével mindre mikroinvertert.
"azt tudom hogy a szaldós elszámolás hivatalosan létezik, törvénybe iktatva, a megszűnése pedig nem."
Semmi törvényi vagy szerződéses garancia nincs arra, meddig lesz érvényben. Ahogy most törvénybe van iktatva, ugyanúgy egy törvénnyel megszüntethető, ahogy pl. hosszútávú befektetések adókedvezményének mértékét is a futamidő alatt simán csökkentették olyan mértékűre, hogy úgy már ráfizetés volt.
Krinyo:
Nem nevezném rémhírkeltésnek, ha erre a kockázatra valaki felhívja a figyelmet. Rémhírkeltés az lenne, ha azt írtam volna, hogy idén vagy jövőre megszűnik. Írtam ilyet?
Még továbbra is várok arra, hogy megmutasd, hol állítottam _tényként_ a megszűnését.
Lehet vitatkozni dolgokról, de ne adjál a számba olyan állításokat, amelyeket nem tettem. Köszönöm a megértésedet.
Hát nem tudom, a netes árlisták és kalkulátorok jó árakat mutatnak (főleg a már rég megszűnt cégek ottfelejtett honlapjain), de amikor az ember kér egy hivatalos ajánlatot, akkor az sose annyi... A 2 kWp körüli rendszerre kétlem, hogy 500 ezer alá tudnék menni.
Sokallom a 200 ezres szerelési díjakat is. Összesen max. 3 embernap munka lehet tervezéssel és papírozással együtt. Értem én, hogy a főnököt meg a titkárnőjét is el kell tartani, de akkor is...
Azt se értem, hogy akinek 4-5 kWp kell, az mivel fogyaszt annyit? Nálam is egész nap mennek a számítógépek, itthon dolgozom, folyton megy a tévé és így se tudok eleget fogyasztani. Lehet, hogy vennem kéne néhány új fogyasztót? Meg rakjam vissza a 20W-os halogén spotokat a ledesek helyére? :)
mivel most olcsóbb egy napelemes rendszer, mint 1-1,5 éve volt, ezért a borzalmas forint árfolyam miatt aligha romlott a megtérülési idő, inkább sosem volt 8 év.
Azt persze aláírom, hogy ha nem romlik a forint árfolyam, akkor most már nem 13, hanem 8 év lehetne, de drágulást én nem látok.
Mikor 1,5 éve elkezdtem ajánlatokat kérni az én méretemben 450-500ezer/kWp volt az alja, most már a netes árlisták alapján sem tűnik elérhetetlennek a 400, és azokban még nincs is semmi alku...
Nem rémhírkeltésről van szó, hanem hogy a borzalmas forintárfolyam és az extra adók miatt a megtérülési időszak szaldóval együtt is 8-ról 13 évre nőtt (egy inverterrel számolva is, de valószínűleg kettő kell, erről és az inverterek javíthatóságáról sincs még elegendő információ). Ha a szaldó mondjuk 6-8 év múlva megszűnik, akkor a megtérülési idő elérheti a 20 évet, ahol már nem éri meg a napelem.
Ott van még a szezonális jellegű áramfogyasztás kérdése. Az én esetemben például nagyon nem mindegy, hogy ha a H-tarifát is kiváltanám (a fogyasztás 95%-a a téli hónapokra esik), akkor mekkorát buknék a szaldó megszüntetésével.
Nem tiltottam(?) én semmit, csak szóvá tettem. Ha valaki idejön és végig olvassa a hozzászólásokat azt hiheti hogy ez tény annyiszor szerepel. Nekem sincs konkrét információm, azt tudom hogy a szaldós elszámolás hivatalosan létezik, törvénybe iktatva, a megszűnése pedig nem. Az aggodalmad megértem.
Angoloknál úgy van! Inverternek van egy hitelesített órája, azt is olvassa a szolgáltató a normál mérő mellett.
Az azon mutatott érték alapján fizetnek, amit pedig levon a normál mérőből (helyi használat révén) azt grátisz megnyered. Így kettősen fizetik, és nem kell agyalni mi merre megy ;)
Ez természetes, elektronikában nem járatlanként ezzel tisztában vagyok. Ma a magyar szolgáltatók vsz. nem használnak fel minden adatot, ám ezek ettől függetlenül rendelkezésükre állnak.
Az elektronikus mérő külön méri minden egyes fázis fogyasztását vagy visszatermelését majd ezt összegzi. Kifelé ez látszik. A szoftver tetszés szerint alakítható, innentől bármilyen szűrés szerint lekérdezhető a mért eredmény.
Off: technikailag csak külön-külön tudja mérni a fázisokat, mert mindegyiken a feszültség és áram egyidejűségéből és irányából meg kell állapítania a fázistolást (cosFi), majd ha ezt megállapította, tudja meghatározni, hogy a mért eredmény (-ből mennyi) a fogyasztás vagy visszatermelés. Ezután tudja összesíteni az eredményeket.
Igazából a visszatáplálás fázisonkénti elosztására gondoltam, mzsombi 45600-as kommentje utolsó bekezdése alapján, de ez a feszültség függvényében változik, érthető módon.
"az inverter minél jobban összehangolja a fogyasztást és a visszatáplálást"
Erre egyetlen inverter se képes. Lehet készíteni különféle elektronikákat, amivel a napelemes termelés figyelésével különféle fogyasztókat kapcsoltatunk be.
A mai oda-vissza mérésre képes elektronikus mérők már eléggé "okosmérők" ahhoz, hogy a szolgáltató bármilyen kívánt (és nem kívánt) statisztikát lehúzzon róluk. Az egész csak elhatározás és feljogosítás kérdése. :-(
Én is ezt kérném, hogy ne állítsunk már tényként olyan dolgot, amiről egyelőre közel sincs szó. Az eddigi átalakítási tervezetek sem a HMKE-ről szóltak. A szaldó köszöni, jól van, szó sincs egyelőre róla, hogy megszűnne, tényleg, ha valaki tud valami konkrét infót, akkor ne hallgassa el, de ezt a rémhírkeltést hagyjuk abba...
Ne haragudj meg, amiért ezt írom, de nem hiszem, hogy jogod vagy okod van megtiltani az egyes témákról való gondolkodást.
Az éves szaldó megszűnése komoly és valós veszély egy olyan országban - és ezzel nem politizálok, ez évtizedek óta így van nálunk -, ahol a szerződéses biztonság a bányászbéka segge alatt van. Ráadásul az éves szaldó időtartamát sem törvény, sem szerződés nem határozza meg. A megszűnés következményei pedig tragikusak lennének azok számára, akik pl. hitelből raktak fel napelemet, mert megtérülés helyett garantált ráfizetéssel járna. Mivel pedig éveken belül el fognak terjedni az okos mérők, esélyes és logikus, hogy ezzel egyidejűleg felülvizsgálják a szaldórendszert is.
Jobb az esetleges következményekkel tisztában lenni és ezek tudatában feltenni vagy nem feltenni napelemet, mint kellemetlenül meglepődni és ráfizetni egy változás esetén.
"van konkrét információd, mert abban az esetben mindenki nagyon kíváncsi lenne rá. :)"
Neked van konkrét információd arról, meddig lesz érvényben az éves szaldó? Mert ebben az esetben mindenki nagyon kíváncsi lenne rá. :)
"Hogyan számolják el a hálózatból fogyasztott áramvételezésemet és az oda visszatáplált árammennyiséget, ha 3 fázisú inverterem van és az egyik fázison 2kWh-t visszatáplálok, miközben ezzel _egyidejűleg_ egy másik fázison ugyancsak 2kWh-t fogyasztok?
Ilyenkor fizetem a fogyasztás normál árát és megkapom a visszatáplálásért járó alacsonyabb összeget? Vagy nulla kWh nettó fogyasztást számolnak el, mivel a fogyasztás és a visszatáplálás egyidejűleg történik, még ha különböző fázisokon is?"
Nincs félreértés, a válaszból következik, hogy (fázisonként) két mérőnek kell lennie, különben nem tudnák külön mérni az egyik fázison fogyasztott 2kWh-t és a másikon visszatáplált szintén 2kWh-t. Persze ezek a mérők fizikailag lehetnek akár egy darab is. :) A lényeg az, hogy külön mérik a fogyasztást és a visszatáplálást, sőt a kettőre két külön szerződés is van.
Németországban a napelem felszerelésekor 20 éves szerződést köt veled a szolgáltató garantált visszavételi árral - ez kb. 12 eurócent/kWh, de ebből még levonnak egy nem jelentős hálózathasználati díjat is. A visszavételi ár az országosan már üzembe helyezett napelemes kapacitással publikus, előre megadott módon csökken, így minél később szerződsz, annál alacsonyabb lesz a teljes szerződési időre garantált visszavételi ár. Van egy határ, ha jól emlékszem, valahol 50GWp körül, amelynek elérése után nem kötnek további visszavételi szerződéseket.
Mindez persze csak annyiban érdekes, hogy jó eséllyel nálunk is valami hasonló lesz, ha megszüntetik az éves szaldót.
Tervezgetőknek: valamikor februárban várhatóan keletkezik 6db új Amerisolar 255Wp panel feleslegem. Pontos árat még nem tudok mondani, az abban a pillanatban fog kiderülni amikor kifizettem :) Akit érdekel, keressen emailben.
"a szaldó megszűnése után." Tisztára ördög festegetés, hagyjátok már ezt abba :) Vagy van konkrét információd, mert abban az esetben mindenki nagyon kíváncsi lenne rá. :)
Felmerül itt egy kérdés, hogy az edge milyen "karakterisztikájú" kimenettel bír. Az tulajdonképpen egy DC-DC átalakító, feltételezem, hogy valamilyen kapcsoló üzemű táppal. Tehát az edge valamennyire "pulzál" a napelemek pedig nem. Ha az inverter nincs felkészülve rá a DC bemenetén, lehet az MPPT-je kiakad tőle.
Nincs benne tapasztalatom, viszont UPS-ekkel ilyet már próbáltam, persze az AC. A közel szinus kimenetű simán elvitte az egyszerűbb négyszögjel kimenetűt, viszont fordítva már nem működött a dolog, csak a sipákolás ment. :)
Köszi. Úgy nézem, kicsit félreértették a kérdést. Amit ők leírtak, hogy van két szerződés, és amit az óra termeltként mér, azt az egyik cég, amit fogyasztottként, azt a másik cég fizeti/számlázza, és nincs a cégek közt belső elszámolás.
De én azt is el tudom képzelni, hogy a németeknél a napelemnek külön mérőórát kell feltenni, függetlenül a lakás hálózatától. Esetleg erre rá tudnál kérdezni, hogy hogy van ott? Ha meg egy óra van, mint itthon, a kérdés továbbra is fennáll, nem igazán válaszolták meg.
"Wie werden mein Strombezug aus dem Netz und meine Einspeisung ins Netz verrechnet, wenn ich einen 3-Phasen Inverter habe und über Phase 1 zwei Kilowattstunden einspeise, während ich _gleichzeitig_ über Phase 2 ebenfalls zwei Kilowattstunden beziehe?
Werde ich in diesem Falle den Normalpreis für den Verbrauch bezahlen und die geringere Vergütung für die Einspeisung erhalten? Oder wird ein Nettoverbrauch von 0 kWh verrechnet, da Einspeisung und Bezug gleichzeitig erfolgen, wenn auch über unterschiedliche Phasen?"
A válasz:
"vielen Dank für Ihre Anfrage. Bei einer PV-Anlage ist es so, dass Sie zwei Verträge geschlossen haben. Einmal für den Strombezug mit uns als Energieversorger. Wir rechnen mit Ihnen die Energie ab, die wir Ihnen geliefert haben. Zum anderen haben Sie mit dem Netzbetreiber einen Vertrag abgeschlossen, weil Sie in dessen Netz einspeisen. Dieser erstellt dann eine Abrechnung für Sie über den eingespeisten Strom. Eine interne Verrechnung zwischen Ihrem Strombezug und der Einspeisung erfolgt also nicht. Wenn Sie noch Fragen haben, melden Sie sich einfach wieder bei uns - wir sind gern für Sie da"
Vagyis van két szerződésed. Egyszer az e-onnal mint energiaszolgáltatóval az áramfogyasztásodról. Elszámolják veled a neked szállított energiát. Másfelől van egy szerződésed a hálózat üzemeltetőjével, mert annak a hálózatába táplálsz vissza. Ez aztán elszámol veled a visszatáplált árammal. Az áramfogyasztásod és a visszatáplálásod között nincs belső elszámolás.
Esélyes, hogy nálunk is valami hasonló lesz a szaldó megszűnése után. Ezért érdemes ügyelni arra, hogy az inverter minél jobban összehangolja a fogyasztást és a visszatáplálást.
Sharp 250-es napelemmel, Fronius inverterrel, a szokásos garanciákkal már "csak" 2095000 Ft az ajánlat, 599000 Ft/kW. 435000 Ft/kW mennyire lenne reális egy 3,5 kW-os rendszerrre?
Szocske ugyan azt mondja, mint én: nem biztos, hogy a 20 év inverter garancia annyira megéri.
Nekem 5 év garancia van az inverterre emlékeim szerint, és vehettem volna +5 évet. Minek? Azt szoktam mondani, hogy azon a folyón kell átkelni, amelyiknek a partján állok.
az áram jelenleg nem 40, csak 37,5 Ft, tizenéveknél nem elhanyagolható eltérés.
lehet, hogy egy inverter cserével 20 év alatt több pénzt költesz el, de
- kitudja mennyivel lesz olcsóbb 10-15 év múlva a csereinverter?
- lehet "szerencséd", és kibírhat az invertered 20 év 1 hónapot
- ha a felárat nem most fizetem ki, akkor az tizenévig, míg tönkremegy az első inverter, nálam kamatozik. (vagy veszek az árából +3 panelt, és akkor többet termel a rendszer)
- idézőjel nélkül is lehet szerencséd, és olcsóbb javítással elmehet 20 évet az invertered, ekkor a felár örökre a zsebedben marad.
- persze van egy garancia mellett szóló eset is: ha 19 évet bír az első inverter, és ekkor kapsz garanciában egy újat, ami kiszolgál újabb 19 évet, 38-at meg tán a napelemek sem fognak bírni :)
sajna ezzel kevés lesz összevetni, mert ha az egyik rendszer tájolása vagy a tető dőlésszöge 10-20 fokkal eltér a másiktól, akkor máris nagyobb lehet a tájolás miatti eltérés, mint a solaredgenek köszönhető különbség :S
ehhez két egymás mellé letett azonos méretű teszt rendszer kellene.
mondjuk ha solaredge forgalmazó lennék, lehet csinálnék ilyet, tennék két teljesen egyforma rendszert egymás mellé, és elérhetővé tenném a weben mindkettő termelését, ha tényleg olyan jó a solaredge rendszer, mint páran mondják, akkor pillanatok alatt behozná a mintarendszer az árát, napersze a mintarendszer termelése eleve behozná magát.
Tisztáztam az eonsolarral, valóban csak működési, nem indulási teljesítmény garanciáról szól a szerződés, arra a gyártó a szokásos 25 év alatt 80 %-ig csökkenő hatásfok garanciája vonatkozik.
Ez a garancia így csak az inverter cseréjét biztosítja 20 éven belül, bár ez sem rossz, tekintve, hogy ez az inverter, és napelem kombinációban egy második inverter cseréje 20 éven belül az eredeti ajánlatnál magasabb összköltségre hozná a rendszer árát.
Szerintü ennél a napelemnél a 20 év alatt csak 9 % volt a teljesítmény csökkenése.
Más.
Lehet, rosszul számoltam:
40 Ft/kW árral a 20 éves haszon évi 2 %-ra jött ki, a megtérülés 15 évre.
ha a kis optimizerek egyedi működésre képes eszközök, akkor teljesen logikus, amit írsz, ha viszont szükségük van egy központi egységre, ami esetleg a solaredge inverter, akkor máris nem olyan biztos, hogy más inverterrel is tudnak-e működni.
nem ismerem a solaredge technológiát, így nem tudom melyik a helytálló, de lentebb írtak példát gyakorlati felhasználásra SMA inverterrel, tehát nyilván az első eset áll fenn.
Bocsi, eltűntem az utóbbi időben, de kicsit sok a meló, na meg az építkezés is a végét járja (épp a bankban voltam délelőtt is, de azért majd egyszer visszaolvasok. Csak a jó hírt akartam megosztani veletek: ha minden igaz szombaton jönnek szerelni a rendszert:) kíváncsi leszek. Remélem hamarosan csatlakozom a naplopók közösségéhez. Szép napot nektek.
"Mint írtam többször, az első napokban, hónapokban lesi, számolgatja az ember. Néhány év után senki se törődik vele, csak tegye a dolgát."
Két ok miatt nézem, igaz még csak egy éve (+1,5 hónap): hogy tudjam, mennyi áramot használok el havonta. Lássam, hogy milyen fogyasztási szokás, mennyire dobja meg vagy csökkenti az igényt.
A másik ok pedig az, hogy megbizonyosodjak arról, hogy valóban működik a rendszer, és ne az éves leolvasásnál döbbenjek meg esetlegesen.
Igaz, ehhez tényleg nem kell sem wifi sem LAN, elég egy USB2.0-s FAT32-es pendrive :))))))))))))
(Én a kocsimnak is - még a cégesnek is - állandóan nézem a fogyasztását. Ha indokolatlanul megemelkedne változatlan vezetési stílus mellett, akkor tudom, hogy baj van. Én így nőttem fel :) )
"Mint írtam többször, az első napokban, hónapokban lesi, számolgatja az ember. Néhány év után senki se törődik vele, csak tegye a dolgát."
ebben nagyon igazad van, én ezért nem kértem a wifi modult a growatthoz. Akkoriban az ára majdnem annyi volt, mint +1 panel.
Szóval abból választhattam, hogy 10 panel, és nézegethetem a termelést, vagy 11 panel, tehát 10%-kal több termelés, részletes monitorozás nélkül. Nekem a 2. többet ért.
Nekem Fronius van. Annak idején azon az áron kaptam a 3.0-át, mint a sógor a Growatt 2000-et. :-( A Growatt hajszállal gyengébben teljesít. Korábban írtam a tavalyi termelést. Kétségeim vannak, hogy az optimizerrel ezen 1-2 %-nál többet lehetne javítani.
A leírás, monitoring ismertető videó szerint kb. olyan, mint autónál a Suzuki (Growatt), valamilyen közép... (Fronius), Mercedes (Solaredge) verseny. Mindegyikkel eljutok ugyanoda, nagyjából ugyanannyit fogyaszt (termel) csak az árban van eltérés. Míg egy autóban a komfortnak is van értéke, nem biztos, hogy az optimizer-inverter kombóban is. Mint írtam többször, az első napokban, hónapokban lesi, számolgatja az ember. Néhány év után senki se törődik vele, csak tegye a dolgát.
A telepítő, akivel erről beszélgettem azt mondta, hogy pl. az ő irodájuk tetején vegyesen vannak poly panelek optimizerekkel és mono panelek (magukban).
Lent van egy SMA inverter, ami 2 stringes, és a poly-k az optimizerekkel egy "Solaredge SMI"-n keresztül mennek az SMA-ba. A mono panelek meg a 2. stringen "direktbe".
Ha neked is van 2 stringed, akkor lehet, hogy elég az 1 stringen lévő panelekre venni optimizert+1db SMI-t. Állítólag az inverter nem lát semmit abból, hogy az optimizerek(+SMI) mit művelnek alatta, tehát esélyes, hogy a Growatt se sértődik meg...
a 14% rendszerveszteség általában túlzó, 5-10% között lehet a mai rendszerek valós teljesítménye.
Bár ez is olyan, hogy minden időszak más, nekem idén tavasztől őszig folyamatosan több volt a termelés, mint a jrc becslés, ősszel és télen viszont meg sem közelítette a becslést, de máshol is olvastam, hogy az idei ősz az átlagtól borúsabb volt.
nekem sajnos van némi árnyékom reggelente, ha tényleg más inverterrel is működne, akkor lehet később elgondolkozom az optimalizáló modulok beépítésén, főleg, ha kevés lesz a termelésem, mert a 12 panellel már eléggé kimaxoltam a tetőfelületem.
bár tulajdonképpen 3 panel még elférne, de azok már nem 1 órát, hanem 2-3 órát lennének árnyékban, ha viszont egyenként lekapcsolnának ilyenkor, akkor talán még bővíthető is lenne a rendszerem.
na majd, ha a growatt megfekszik, akkor lehet ilyen lesz az utódja, de azért remélem ez még legalább 10 évig nem következik be...
Ha jól rémlik, akkor a Solaredge-nek van olyan "box"-a, amivel az optimizereket bármilyen más inverterrel is össze tudod kötni.
ergo lehet valami "hibrid" megoldást is építeni, nem Solaredge inverterrel.
a gari asszem 12 év alapból, növelni lehet 20 ill. 25 évre... ki tudja mennyiért...
a tetőn lévő aktív eszköz valóban opcionális hibaforrás, de azért sok előnyt is hoz.
ha igaz a +25% akkor az baromi sok. De ha csak +15% igaz, az is sok...
mondjuk tudni kellene a viszonyítási alap tájolását, meg a paneljeinek típusát (poly/mono és gagyi/márkásabb) mert így simán lehet, hogy annál a fickónál van 2 fenyőfa ami betakar... akkor meg nem mérvadó a dolog. Bár az ő termelésén javíthatna az optimizer, de ugyanakkor azt is jelenti, hogy aki megvette, annál tök fölösleges volt...
szóval ez így nem túl jó viszonyítási alap
én előnynek tekintem a panelenkénti loggolást, és a lekapcsolást ha kell.
Ja igen, azt mondták, hogy funkcióra tudja azt, amit egy tűzvédelmi kapcsoló, hiszen ha az optimizer ott fönt OFF, akkor nem jön le DC...
Az ár, illetve "felár" nem egyszerű kérdés... Az inverter elvileg olcsóbb, mert az MPPT tudás nem benne van (forglamazói duma, az olcsóság max. viszonylagos...)
Viszont a panelenkénti ár alakulása nem mindegy... Arra gondolok, hogy ha egy 40e Ft-os panelhez illesztesz egy 13e Ft-os optimizert, az jobban fáj, mintha egy 70-80e Ft-os panelhez teszed ugyanezt...
És még az is bejön a képbe, hogy ha valaki hajlandó (vagy kénytelen) többet fizetni 1 panelért (mondjuk amit te is mondatál, azért mert nem fér fel több, de neki kell a teljesítmény), akkor az a valaki tekinthet úgy is erre az optimizerre, mint egy biztosításra. Ez biztosítja, hogy a nagyteljesítményű (és drága) paneljei tényleg optimumon dolgozhassanak, és egy kósza felhő, vagy egy galambszar ne rontson el mindent...
Mert annál szarabb érzés biztosan nincs, mint amikor megveszed a drága cuccot, és nézed, hogy tudásának töredékén "szenved"
Az ajánlatomban a várható hozamra (figyelembe véve a helyszínt és adottságokat) 2.938kWh a 2,34kWp rendszerre úgy hogy a +20% hozamot is benne van, amit a SolarEdge P300 optimizer-ek állítólag tudnak.
Visszaszámoltam: akkor nekem optimizer nélkül csak 2.448kWh hozamom lenne, ami 1.046kWh/év/kWp?
Itt a fórumon már többször találkoztam olyan hozzászólásokkal amelyekben 1.200kWh/év/kWp is nagyobb hozamokat írnak.
Nem, nem döntöttem még el semmit, csak baromi dühös vagyok. :) Az is egy lehetőség, hogy én is elmegyek a noname Growattos irányba. Mivel a napelemekről, inverterekről alig van még tapasztalat, ezért úgy érzem, hogy az ügyes marketingért fizetek +100-150e/kWp-t.
én arra jutottam, hogy inkább vennék ugyanannyi pénzért 20%-kal több panelt, olcsóbb inverterrel, ha van hely a tetőn, mert az inverter esélyes legkorábban tönkremenni, és remélhetőleg 10 év múlva olcsóbban kapok majd másikat, tehát épp erre nem költenék szívesen extra pénzt.
Ráadásul a solaredge rendszernél a tetőre, időjárási viszontagságoknak kitett, nehezen hozzáférhető helyre is kerülnek aktív eszközök, nekem ez sem szimpatikus.
ugyanakkor azzal is érdemes számolni, hogy a legtöbb inverterre alapvetően 5 év a garancia, a solaredgre pedig több (10 vagy 15 év??)
Érdekes kérdés az is, hogy sokan kifizetik a WIFI modul felárát egy rendszerre, pedig ez sokszor annyiba kerül, mint +1 panel, és ettől nem lesz több a termelés, csak lehet nézegetni grafikonokon...
- 4 év alatt majd adódik valami, amire el lehet költeni a pénzt, de az alapvetés úgyis az, hogy napelem lesz belőle, csak addig legalább kapsz rá 14% hozamot.
- a kiszámíthatatlanság sajnos esélyes, de addig olcsóbbak lehetnek a napelemes rendszerek, ha meg nem, akkor dönthetsz úgy, hogy mégsem veszed meg
- nem tudom milyen elemekre gondolsz, esetleg túlfeszültségvédőre? szerintem nincs az inverteren kívül jelentős tétel, aminek ára nő a rendszer méretével. A paneleken kívül a tartórendszert is később fizeted az extra panelekre.
- kiszállást és telepítést kétszer fizetsz, de ez egyáltalán nem biztos, hogy dupla akkora összeg lesz
Pl. nekem most feltettek +1 panelt, nem egészen 1 óra volt az egész úgy, hogy csupa hó és jég volt a tető, ha száraz lett volna és nem olyan macerás feljutni, akkor szerintem 30 perc alatt végeztek volna.
Eleve rugalmasan álltam a szereléshez, úgy beszéltem meg a telepítő céggel, hogy szóljanak, ha a környékemen van munkájuk, ami mellett belefér ez is. Így kiszállást nem kellett fizetnem.
Bővítésnél már nincs szükség engedélyeztetési eljárásra, ha ugyanaz az inverter marad, valaki írta itt pár hete, hogy csak egy egyszerű bejelentés kell, talán még díja sincs. Egyébként a paneleket nem fényképezi a szolgáltató, csak az invertert, így ha az nem változik, akkor szerintem még ez is elhagyható, de akinek attól nyugodtabb a lelkiisimerete, az bejelenti a bővítést.
kicsit úgy érzem, hogy te már eldöntötted, hogy a "3. nem csinálsz semmit" opciót választod, csak a megerősítést várod itt tőlünk :)
azt hallottam egy forgalmazótól, hogy a panelenkénti MPPT miatt gyengébb fényeknél (hajnal/szürkület) is jobban működik... amikor egy másik inverter "szenved" a bekapcsolás határán, akkor ezek vígan dolgoznak
ha nem tagolt a tetőd (ua. síkon ül az összes panel, és pontosan ugyanarra, ugyanolyan meredekséggel néznek), és árnyéknak nincs esélye bezavarni egyet sem közülük, akkor neked ez csak pénzkidobás lenne.
Ha a fenti problémák valamelyike miatt 1(vagy több) panel le tudná rontani a teljes telep hozamát, akkor viszont ez jó, mert panelenként MPPT-zik, sőt, akár panelenként le is tudja kapcsolni a termelést, ha valami nagyobb gond van. (kütyübuzik meg panelenként látnak termeési logot, és meg tudják mondani, ha valamelyik panelt leszarta egy galamb. rutinosabbak a galamb méretére is tudnak következtetni).
A kiszámolós cikk alatt van egy hozzászóló, aki azt írja, hogy a solaredge rendszere 20%-al többet termel, mint a környéken lévő hasonló méretű és tájolású rendszerek, pedig neki sincs részleges árnyék, de állítása szerint a termelési grafikonja sokkal kevésbé "recés".
A magyarázat esetleg a panelek elé mozgó bárányfelhők, madarak, falevelek, madárürülék vagy bármi egyéb szennyeződés lehet.
Elég részletesen írt a tapasztalatairól néhány hozzászólásban, keresd meg:
Ennek az opciónak van-e értelme nálam? Az tető tájolása D-től nyugatra 20 fok, 28fokos döléssel. Nagyon jó adottságom van nem árnyékol be semmi sem. Még télen sem.
A CSUN260-60P polikristályos napelemekről és a SolarEdge SE2200 inverterről van már valakinek tapasztalata?
Megkaptam a németországi E-on válaszát a különböző fázisokon való fogyasztás ill. visszatáplálás elszámolásáról. Azóta leült a téma, ha valakit érdekel, szóljon.
ja, az megeshet, hogy 25 év múlva a SHARP majd garanciában cserélné a paneljeit, a gond ott van, hogy ha a telepítő cég elvérzett, akkor megeshet, hogy jobban megéri majd és egyszerűbb lesz zsebből venni azonos kapacitású új rendszert, mint küzdeni a régi panelek garanciás ügyintézésével, esetleg szállítási és szerelési költséget fizetni...
Ahogy lentebb is írták, fejlődik a technika.
Ha pl. lesz 25 év múlva 10 db 200W-os panelem, ami nem hozta a 80% teljesítmény garanciát és nem termel már 160W, csak mondjuk 150W-ot, akkor választhatok, hogy
1. ezeket leszedetem, elküldöm a sharpnak, ők megvizsgálják, megállapítják, hogy jogos volt az igény, visszaküldenek helyette a kapacitást egyeztetve akkor elérhető cserepaneleket, közben elmúlik a nyár, tehát buktam egy év termelését, és fizetem a le-felszerelés munkadíját, így könnyen megeshet a végén rosszabbul járok, mintha: 2. hagyom a francba az egészet és benyelem, hogy 160 helyett csak 150W-ot termelnek a régi panelek, és élvezem a kisebb teljesítmény hasznát még pár évig
3. veszek a rosszak helyett 3 db vaciúj 600W-os panelt (25 év múlva talán lesznek ilyenek) saját zsebből, a régit meg leszedetem és kidobom vagy eladom aprópénzért, így megspórolva az egész macerát...
Röviden: egységnyi pénzből én inkább olcsóbb (azért nem a legalja) eszközöket választottam, így első perctől nagyobb termeléssel, mintsem vettem volna kevesebb, drágább, márkás panelt, reménykedve, hogy pár évvel tovább tartanak.
az USD részét értem, ennek ellenére is olcsóbb árakat látok.
vszínű ha nem száll el a forint, akkor sokkal olcsóbbak lennének, most meg csak néhány százalékkal.
a PC hasonlattal viszont nem értek egyet.
PC-ből kénytelen vagyok jobbat venni, mert ahogy nő az egységnyi pénzért elérhető teljesítmény, úgy nő a szoftverek erőforrás igénye is.
napelemből viszont, ha nekem 3kWp kell, akkor annyira lesz szükségem, függetlenül attól, hogy ezt 5 éve 200W-os panelekből, vagy most 300W-osból kell kirakni.
Ha tehát egységnyi pénzért most már 300-as panel vehetek, akkor 15 helyett elég 10 db, tehát nekem olcsóbb lesz az azonos teljesítményű rendszer a technikai fejlődésnek köszönhetően.
Ha viszont a mai 300-as panel 30%-kal drágább, mint 5 éve a 200-as volt, akkor pénzben ugyanott vagyok, egyetlen előny, hogy kevesebb tetőfelületre van szükség (és esetleg a tartószerkezeten és a munkadíjon tudok egy kis aprót spórolni, hiszen ott nem mindegy, hogy 10 vagy 15 panelt kell felszerelni azonos teljesítményhez)
"De KI fogja majd 19 év 11 hónap múlva állni ezt a most vállalt és kifizettetett garanciát?!!!"
Jobb napelemgyártók banki garanciát kötnek csőd esetére, vagyis a cég csődje után a bank állja a garanciát. Persze ennek is van két kockázata. Az egyik az, hogy mostanában nem olyan ritkák a bankcsődök, másik meg az, vajon milyen feltételekhez van kötve a garancia, hogyan kell bizonyítanod a hibát (mennyibe kerül ez neked), mennyit kapsz vissza stb.
Esetleg Magyarországra nem is érvényes, csak az itteni eladó cégen keresztül, ami jó eséllyel nem fog létezni 10 év múlva.
illetve mint ahogy minden technológiai témánál mondani szoktam: ez is úgy van, mint az asztali számítógép (vagy a laptop), ahol mindegy milyen évszámot írunk, a "jó PC" (vagy a "jó laptop") mindig 150e-be (200e-be) kerül.
Persze, évről évre többet tud amit azért a pénzért kapsz, de mégse az van, hogy féláron árulják a régi technológiát (új termékkén, nem a használtpiacon)
itt annyiva árnyaltabb a dolog, hogy árulják a régi technológiát is, de nem feleződik meg az ára annak se...
Nem kértem ajánlatot, mert amikor elkezdtük a fundamentát, akkor még nem tudtuk mire fogjuk használni.
Amúgy nem a panelek ára csökken, hanem a teljesítményük nő. 4-5 évvel ezelőtt 250-es panelek nem biztos, hogy elérhető áron voltak, 2014ben pedig már szinte mindenki azzal dolgozott. Most már 260-270 körüli panelek vannak a piacon.
a fundamenta 4 év futamideje alatt nem csökkent a napelemek ára?
5 évvel ezelőtt még nem kértem ugyan ajánlatokat, de mindenhol azt olvasom, hogy az elmúlt 5 évben hatalmas esés volt.
Nekem szűk 1 éve van meg a rendszer, az én telepítésem után nem nagyon láttam árcsökkenést, de ennek gondolom a napelem-adó és a tűzvédelmi kapcsoló mizéria az oka, ezek felára épp elvitte a csökkenést. 2015 vége felé és most már valamivel kedvezőbb árakat látok, mint amiket én kaptam 2014 végén/2015 elején.
Akkor még csak nagyon nagy rendszereknél lehetett elérni a 400eFt/kWp árat, most már ez nem tűnik lehetetlennek 4-5kWp rendszernél...
Alapvetően a H tarifát szerintem nem éri meg kiváltani, túl hosszú a megtérülés.
Ha viszont mindenképp megvennéd a kisebb rendszert az A tarifa kiváltásához, akkor a nagyobb rendszer felára már jóval kevesebb, ha csak a felár megtérülését számolod H tarifával, akkor sztem alig lesz hosszabb a teljes rendszer megtérülése, mint az 1. esetben.
Esetleg kombinálni az opciókat?
veszel most egy normál fogyasztást kiváltó rendszert, de nagyobb inverterrel, sőt lehetőleg olyat választva, ami jól tolerálja a túlnapelemezést is.
nyitsz egy fundamentát, amiből 4 év múlva, ha érdemesnek tűnik, kiegészíted extra panelekkel a rendszert?
ennek hátránya, hogy most drágábban, nagyobb invertert kell venni, azonban ezt bőven kompenzálja az LTP hozama...
ha esetleg kedvezőtlenül alakulnak az árak vagy az elszámolási rendszer, akkor 4 év múlva max. másra költöd az LTP-t.
Az Általad írt egyik pontban sincs leírva, hogy a teljesítményre vonatkozik a jótállás. Azt írtad az első részben, hogy a berendezésekre. Tehát, ha pl a napelem deformálódik, elszakad, vagy elkezd rozsdásodni a tartószerkezet. De nincs leírva, hogy teljesítménygarancia!
A második pontban ugyan le van írva, hogy 25 év teljesítménygaranciát vállal, de nincs benne a mértéke. Ergo arra vállal garanciát, hogy termelni fog. Hogy mennyit, azt nem tudni.
Huszon X év utánra senki sem vállalja azt, hogy ugyanúgy 100%-os lesz a teljesítménye egy-egy panelnek.
Ezt kellene, hogy megértsd. Ezt egyetlen gyártó/forgalmazó nem fogja aláírni.
Pl nálam 25 év teljesítmény garancia van, amiben a gyártó vállalta, hogy 25 év múlva legalább 82%-os lesz egy-egy panel hatásfoka.
Gyakorlatilag a teljes döntésképtelenség állapotába jutottam. Az egynapos törvényötletek és a jogbiztonság országában az alábbi alternatívák közül egyik sem emelkedik ki, mint egyértelműen jó választás. Talán az 5. pont a kivétel.
Lehetőségeim:
1. Kiváltom a normál fogyasztásomat 1.5 millióért, kb. 13 év megtérüléssel (második inverter ára nélkül számolva)
2. Kiváltom a H-tarifát is kétszer akkora rendszerrel kb. 2-2.2 milióért, a megtérülést nem számoltam még ki, de talán valamit javul. Ha megszüntetik a szaldót, lövöldözni kezdek a Parlamentben vagy használt napelemboltot nyitok. (Ezzel a lehetőséggel ráadásul kizárom, hogy olcsón gázfűtésre váltsak; ha véletlenül megdöglik a hőszivattyúm és a szaldó még él, másikat kell venni, ami milliós tétel.)
3. Hagyom a p.csába az egészet és fizetem tovább a kevéske villanyszámlámat.
4. Kötök egy Fundamentát és várok 4 évet, hátha megjön az állam esze, feltalálják a feleannyiba kerülő napelemet, stb.
5. Kivándorolok (időutazok) Németországba, hátha egy 21. században élő, kiszámítható országban könnyebb dönteni.
"A 20 éves garancia teljesítményre vonatkozik, addig garantálják a kezdeti teljesítményt, és minden csere őket terheli."
Ezt szépen leírtad, de ugye ezt Te sem hiszed el? :))))))))
Vagy a Vállalkozási szerződésben ez benne van? Ha megszűnik a cég jogutód nélkül, akkor mit érsz a 20 év garanciával.
(Gépészeti berendezésekkel és lakatos szerkezetekkel foglalkozom, akkor vállalok extra garanciát a gyártóin felül, ha évente "zsíros" pénzért karbantartatják VELEM a gépet, mint pl a gépkocsikat)
A másik árajánlatomban csak egy Fronius kommunikációs kártya szerepel bruttó 36 ezerért, ami (gondolom) a netre feltöltéshez kell. Azt mondod, hogy csak a pendrive-ra logolás is feláras lenne? Csak úgy jönne ki a +100 ezres költség, ha az bruttó 64 ezerbe kerülne és beleszámolták a netes modult is.
Sokk! 6500 kWp rendszer 3 f inverterrel ~2450e.- anyagár tervezéssel-engedélyeztetéssel. Ha ~25 % kivitelezéssel számolok, akkor ~3060000.-Ft, Számold vissza a ~3,5-3,7 kWp-re!
A Qcells-re is 20 vagy 25 év teljesítmény garancia van, ami 82%ra van adva.
Megnézted az optenben, vagy a digitális cégjegyzékben a cégeket?
Én pl arra is vettem a fáradtságot, és derült ki, hogy az egyik igazából egy szlovák tulajdonú cég, ergo 1 nap alatt lehúzhatja a rolót jogutód nélkül...
Tehát én sok mindent megnéztem előtte, mielőtt döntöttem.
5 helyről kértem árat, a legdrágábbat és a legolcsóbbat kidobtam, majd utána jött a mérlegelés. A legdrágább visszahívott, eljött személyesen annak ellenére, hogy tudta, hogy ők a legdrágábbak. Aztán meg tudtunk egyezni egy mindkettőnk számára előnyös konstrukcióban.
Én lejjebb adtam az igényeimből, ők garanciában "nyúltak" a zsebükbe.
A hétvégi "afférom" miatt is beszéltem velük, maximálisan elégedett vagyok a supporttal.
Elkezdtem ajánlatokat kérni, egyelőre elég rosszul néz ki a dolog. 630-700e/kWp 2.2 kWp körüli rendszerre (bruttó 80 ezres tűzvédelmi főkapcsolóval). Gondolom a szándékosan gyengén tartott forintnak köszönhetem, amivel simán visszafizetjük a rezsicsökkentést ÁFA formájában.
Ami érdekes, hogy ugyanaz az inverter modell bruttó 100 ezres különbséggel "kapható". Vagy elírták. Majd rákérdezek.
Mindenki jól gondolkozik, csak elfelejtkezik egy dologról: az óra (legalábbis az enyém) nincs felkészítve a fázisonkénti mérésre. Lehet, hogy elvileg és fizikailag is képes lenne rá, de a kiolvasható regiszterek nem fázisonkénti értéket tartalmaznak, hanem összesítettet, illetve az optikai kijelzés is az összesítést mutatja. Én úgy vettem észre, hogy ha a fogyasztás és a termelés megegyezik, akkor a regiszterek nem mozdulnak, és ez független, hogy nem ugyanazon a fázison megy a kettő.
Nálam ha szinte azonos a termelés és a fogyasztás (az inverter az alig használt 3. fázison csücsül) az optikai kijelzés azt mutatja, hogy nem mutat semmit, nem villog a led, nagyon helyesen. Ha nem villog a led, a regiszterek értéke sem változik.
Nálam csak 1 led van, ez jelzi a visszatermelést is, meg a fogyasztást is, ugyanúgy villog 2 KW visszatermelésnél, mint 2 kW fogyasztásnál. Vannak olyan fogyasztásmérők, amik ezt a ledet használják fogyasztásmérésre, na ezeket ezeknél az óráknál nem lehet használni, mert a visszatermelést is fogyasztásnak nézik, fogalma sincs merre megy az áram éppen. :)
A háromfázisú invertereket azért preferálják, mert nem mindegy, hogy egy fázisra nyomsz vissza 18 amperrel, vagy ez megoszlik 3 fázison, sokkal kisebb szükséges feszültségemelkedést okozva. Nálam nyáron a harmadik fázison nem ritka a 254-255 V szükségessége sem, ami már eléggé felső határ.
A magánvéleményem - ami persze semmit nem jelent - az, hogy mivel ilyenkor technikailag megtörténik a visszatáplálás és a fogyasztás, vagyis a rendszerhasználat, a szaldó megszűnése után a szolgáltató fázisonként fogja nyilvántartani a fogyasztást és a visszatáplálást. Hiszen neki ez így előnyösebb. Te pedig remélheted, hogy az inverter gondoskodik a lehető legjobb kiegyenlítésről.
Mindenesetre feltettem a kérdést a német E-on weboldalán, majd meglátjuk, mi lesz a válasz. Valószínű, hogy a szaldó megszűnése után nálunk is ugyanaz lesz, mint Németországban.
De ha azonos fázison fogyasztom el az épp megtermelt mennyiséget, az a fizika törvényei szerint még Németországban sem jut el az óráig, így ki sem kell fizetnem fogyasztásként, de ki sem számlázhatom termelésként. :) (Kivéve persze, ha ott a napelemes rendszert teljesen külön, egy külön ad mérőn keresztül kell a hálózatra kötni, függetlenül a lakás hálózatától. Ha így van, akkor természetesen pörög mindkét óra.)
Az alábbi hozzászólások alapján viszont az rajzolódott ki, hogy ha egy időben termelek és fogyasztok, de különböző fázison történik a termelés és a vételezés, az óra akkor is csak a különbözetet regisztrálja (ha valamivel többet termelek, csak az ad regiszter, ha többet vételezek, a vesz regiszter változik). Természetesen ha délben megtermelek 2kWh villanyt, és azt este fogyasztom el, akkor meg fog jelenni a 2kWh az ad és 2 kWh a vesz oldalon is, ez eddig sem volt kérdés.
A kérdés azért érdekes, mert sokszor azért próbálják az embert rábeszélni meglévő három fázisú betáp mellett a három fázisú inverterre, mert jobban kiegyenlíthető fázisonként a termelés és fogyasztás, és egy esetleges szaldó megszűnés esetén kevesebbet bukunk, több termelés hasznosul promt módon házon belül. Ezzel ellentétben, ha az óra tényleg nem figyeli, hogy mely fázison termelek és melyiken fogyasztok egy időben, teljesen értelmetlen csak emiatt 3 fázisú napelemes rendszert telepíteni.
"Nem változik sem az ad, sem a vesz regiszter, vagy mindkettő növekszik 2kWh-val?"
Számomra az a logikus, hogy mindkettő nő 2kWh-val. Már csak azért is, mert pl. Németországban nem szaldós elszámolás van, hanem a visszatáplált áramot kb. 55%-os áron átveszi a szolgáltató: Az áramot eladja neked 20 eurócentért, és tőled megveszi 12-ért. Ilyenkor nyilvánvaló, hogy tudni kell a fogyasztott és a visszatáplált áram mennyiségét is, nem elég csak a különbözet.
Vegyük azt, hogy ha az első fázison nincs fogyasztó, termel az egy fázisú napelemes rendszer, és tol kifele folyamatosan 2000W teljesítményt, míg a második fázison megy a 2000W-os porszívó. Ebben az esetben mi történik egy óra múlva? Nem változik sem az ad, sem a vesz regiszter, vagy mindkettő növekszik 2kWh-val?
Ebben az esetben fizikailag történik visszatáplálás és vételezés is, de az elszámolás nagyon nem mindegy. Ha tényleg úgy van, hogy ebben az esetben az ad-vesz mérő egyik regiszterének értéke sem emelkedik, az még inkább tol arrafelé, hogy csak 1 fázisú rendszert telepítsek, mert az esetleges szaldó megszűnés esetén is mindegy lesz, hogy mely fázison termelek, mely fázison fogyasztok, az a lényeg, hogy időben egyszerre történjen a kettő.
Gyakorló HMKE-sek, kérnék egy megerősítést, hogy ez valóban így működik!
Hálózatra csak a fölöslegedet termeled. Ha egy adott pillanatban többet adnak a panelek, mint amit éppen a háztartásod igényel, akkor az megy ki az órán keresztül. A többi az advesz órán nem jelenik meg.
Akkor az inverter fázisából kivonódik a másik két fázis fogyasztása és csak különbözetet méri az advesz mérő termelésnek, akkor ezért nem egyezik az inverter és az advesz mérő értéke?
A fázisonkénti feszültség saját tapasztalatom szerint erősen idényfüggő, legalábbis nálam. Nyáron felső határon megy vissza a delej, nem ritja a 254-255 V sem, míg most, télen elég 244-245 V-on visszanyomni az áramot azon a fázison, amire a rendszer kötve van.
Fronius IGTL 3.0. A pendrive pontos típusát nem tudom, most nem veszem ki. Ha jól emlékszek Maxvell. Nem érdemes bele túl drágát venni, hiszen semmi másra nem használod. Volt egy 1 GB-sem, csak elkallódott valahol. Igaz, az nagyon drága volt, 17000.-ért vette annak idején a munkahelyem. Mikor kiment a divatból, leselejtezték. :-(
Semmiképp! Az óra összegezve méri a 3 fázis fogyasztását és táplálását.
Amúgy aki bekötötte tévedett. Az 1 fázisú invertert arra a fázisra érdemes kötni (3 fázisnál), amelyik a legkisebb feszültségű. Ugyanis valszeg ez a legjobban terhelt fázis az utcában, így igen kicsi lehet annak az esélye, hogy magas hálózati feszültség esetén tilt az inverter.
Vegyél USB 2-es pendrive-ot! Nem a particióval van baja. Nálam is 8 GB-os van, FAT32-vel particionálva. 2+ éve hibátlanul gyűjtöget. Már 6 MB fölött a .csv mérete.
Kérdezném tőletek, hogy mi okozhatja azt a problémát, hogy az inverter és az advesz mérőn nem egyezik a megtermelt és visszatáplált menyiség. Az inverter SMA 1 fázisú az advesz mérő 3 fázisú, az inverter azon a fázison van amin nincs fogyasztó, és azt tapasztalom, hogy az inverteren több mint 2×több a termelés mint az advesz mérőn a visszatáplált menyiség.
Sajátgép - Pendrive ikonra jobb egérgomb klikk - Gyorsformázás és kiválasztod a FAT32-t. Ha nem megy a Felügyeleti eszközök > Lemezkezelésben próbáld meg.
FAT16ra húztam egy 1,5GB-os partíciót, a többit úgy hagytam, és beraktam az inverterbe. 15 percig csücsült az inverterben, egy bit-et sem tett hozzá a LOGhoz...
Ment vissza a régi pendrive (ami sajnos instabil), és arra felírta az addig gyűjtött adatokat.
Addig eljutottam, hogy ha a régi pendrive-ot rakom rá, akkor nem csak a pendrive led-je villog, hanem a csatlakozó melletti piros led is.
Ha az új pendrive-ot rakom rá, akkor a pendrive led-je villog egy párat, de a csatlakozó melletti led nem villan fel. Ebből arra következtetek, hogy 8GB-os, FAT32-es USB3.0 pendrive-ot nem tud kezelni.
Ősszel már szórakozott a LOG file-al, akkor formáztam a korábbi pendrive-ot, aztán most újra elkezdett hülyülni, vettem egy USB3.0-s pendrive-ot, megformáztam FAT32-re, és tök üres egy nap után :(
Nekem az van. Márciusban lesz egy éves, szerintem még nagyon újnak számít, de nincs is vele semmi gond. Havonta veszem ki a pendrive-ot napnyugta után, 10 percenként rögzít, hibátlan. Nem tudom, mi lehet a zűr a tieddel.
sajnos nem jött be, reggel volt némi kósza napsütés, de gyorsan beködösödött, és maradt a -5 fok egész napra :( de legalább feltették a 12. panelt, most ehhez viszonyítva nagyon durván látszik, hogy milyen koszréteg van a "régi" (még 1 évesek sincsenek) paneleken :S
Tegnap én is megnéztem, milyen a hóhelyzet a paneleken. A 43 fokos panelek tiszták voltak, a 27 fokosakon fagyott hó csücsült. remélem, a hétvégére azokról is leolvad a hó..
Azert ez profibb, csak nehezebb vele odajutni a napelemekhez.:Blowing Snow With The Stihl Br600 Magnum Backpack Blower . Munchenben az egyetem parkjaban hasonlo masinaval fujtak egy kupacra a fakrol lehullott leveleket. Orom volt nezni, ahogyan pillanatok alatt az epuletek kozott rendet raktak vele. Aztan meg jott a porszivo, az meg felszippantotta es mar gyonyoru tiszta lett a pazsit.
3 nullás nap után a mai felmelegedéstől már reggel leolvadt a 3 sor panelből a felső sor, aztán délutánra a nap is szépen kisütött. mivel a felső sor már teljesen tiszta volt, azt hittem most majd jól melegedni fog a részleges takarástól és hiphop leolvad a többi is.
Hát nem, kb. ugyanúgy olvad le a hó a napelemekről, mint mellettük a cserépről, szóval nem lehet túl jelentős ez a melegedés.
a mai termelésem már 0,2kWh, és a hibátlan napsütés ellenére most is csak 180W a pillanatnyi termelés, ha nem lenne havas még mindig az alsó két sor panel (a mező fele), akkor kb. ennek tízszerese lenne.
Holnapra tiszta, de fagyos időt jósolnak, szóval remélem a hátralévő bő 1 órában még letisztul az összes panel, hogy holnap már dolgozhassanak rendesen.
Bár holnap egy kisebb technikai szünet lesz, ha az időjárás engedi, felkerül egy 12. panel a meglévő 11-hez :)
Az előzetes hőtervem szerint - és a tervező ezt nem tartotta irreálisnak - a max. hőigény 1kW lenne -10 fokon. Azért csak ennyi, mert hiába lesz kicsi a ház (85m2 körül, talán kisebb), azért a hűtő, fagyasztó, konyha, számítógép nem fogyaszt kevesebbet, viszont négyzetméterenként így több a hulladékhő. Most évi 2MWh az áramfogyasztásunk (melegvíz és fűtés gázzal), az új házban még több lesz az indukciós főzőlap miatt.
De a fűtési időszak enyhe hónapjait leszámítva eleve nem is elég egy hétre. Csak a melegvizet adná, a fűtésbe pusztán picit besegítene akkor, amikor a pufferhőmérséklet már nem elég a teljes melegvízigény fedezésére, hiszen fűtéshez már 28-30 fokos víz is elég.
De ez még csak terv, alakulhat másképp is. Engem azért fogott meg a napparabola, mert a koncentrált sugárzás miatt a téli napsütésben is képes forróvizet készíteni. Nem nagy költséggel - ellenben igen sok saját munkával - 15m2 napsugárzás koncentrálható 1m2-re, persze a reflexió miatt némi veszteséggel.
Valami ilyen lenne jó nekem is.Szerinted mostanság is elérhetőek még ilyen tartályok?
Számoltam, és bizony kiderült, hogy bár egy 40m3-es pufferrel egész télre meglenne a fűtés és a melegvíz, egy ilyen puffer olyan sokba kerülne, hogy nem érné meg. Viszont egy 3m3-es tartályt el lehet helyezni a házban is, ahol a hővesztesége nem vész kárba, az is a házat fűti közvetlenül és a hőcserélőn keresztül is. Ha lemondok a legkevésbé napos két téli hónapról, akkor nevetséges pénzből kijön az egész.
2.6m3 puffer és 15m2 tükör évi 75 ezer megtakarítást hozna. Adná a melegvizet egész évben, és valamennyit rásegítene a fűtésre.
Ennek előfeltétele az, hogy minden héten legyen annyi napsütés, hogy feltöltődjön a puffer, mert a 2.6m3 csak kb. 7 napi energiát tud tárolni. Ez persze tavaly decemberben nem teljesült volna.
igazából ha van helyed, nem éri meg forgatni, mert 30-40% extra termelést nyerhetnél a forgatással, de a forgató többe kerül, mint 30-40%-kal több napelem...
a téli nyári átállításon egyébként gondolkozom, ha kevés lesz a mostani rendszerem, a tetőre úgysem fér több, de most akarok a kertbe építeni egy szerszámtárolót.
Azt nyilván úgy tájolom, hogy tökéletes legyen a napelem elhelyezéséhez.
Nos, ennél gondolkozom hogy kap egy zártszelvény vázat, aminek a dőlésszögét kézzel menetes szárakkal tudom emelni.
télre felemelni akár 60 fokig, nyárra leengedni 30 fokig.
addig még nem jutottam, hogy utánaszámoljak, hogy mennyi extrát hozna és mennyi lenne a költsége, lehet nem éri meg.
továbbfejlesztésként eszembe jutott még az is, hogy ha motoroizálnám, akkor érdemes lenne télen is leengedni éjszakára, mert a kelő és a lemenő nap jobban érné, ha laposabb lenne. De mivel télen amúgyis gyér a termelés, nem biztos, hogy érdemes ezzel foglalkozni.
Kézzel 60 fokra feltekerni viszont érdemes lehet, már csak azért is, mert a 60 fokos panelekről gyorsan távozna a hó is, hogy kapcsolódjak az aktuális témához :)
Motorosat már többet is láttam, kitűnően működnek. Azok ráadásul két tengelyen is elfordulnak, totál napkövetőek. Egy egyszerűbb, csak a bólintást végző szerkezet az előbbiekhez képest nagyon könnyen kivitelezhető lenne. Ilyet mégsem láttam :)
Tulajdonképpen elég lenne 2 pozíció, egy téli és egy nyári.
Egy IFA lajtoskocsi ovális fekvő tartálya volt. Régen sok ilyen futott, 10eFt-ért találtam rá. Olyan 6mm körüli falvastagsága van, egy darabig jó lesz.
A hőcserélőket én csináltam bele 18mm rézcsőből (25m HMV, 25m fűtés. 15m napkollektor).
A dómfedelet lehegesztettem, felállítottam, a tetejét kivágtam, belülről is kapott festést).
Kívül 20cm alukasírozott kőzetgyapot fedi, a garázsban lakik, a hulladékhő így jó helyre megy, nincs is fagy benn télen.
Engem ez már kiszolgál, az ükonokák majd leadják a méhbe :-)
Látom, hogy azért titeket is csak foglalkoztat ez a dolog. Épp ezért söpörtem én tegnap: kíváncsiságból.
A tapasztalatok:
1: vacak meló 16 panelt kb 4 méter magasról, létrán nyújtózkodva kotrogatni, nem is veszélytelen.
2: viszont az előtte órákig látható "error" helyett rögtön jött 3-400 W. Később aznap kicsivel 700W fölé, ma 690W-ig is eljutott a pillanatnyi teljesítmény.
3: söprés előtt megnéztem az előrejelzést, van-e egyáltalán remény valamire, mert napi 0,4-0,5 kWh ellenében semmi értelme sincs. Úgy döntöttem, megpróbálom. Tegnap 1,5 kWh, ma 2,25 kWh termett. Minimálbéres a hómunka :)
4: 35° dőlésnél soká csúszna meg a hó, így viszont azóta is folyamatosan folyik rajta a víz. Pedig máshol nálunk nem volt olvadás. A segítségnek köszönhetően öntisztuló lett a rendszer.
inkább megvárom a meleget :) nálunk azért nem jellemző, hogy napokig hó borítsa a háztetőt és süssön a nap, amikor épp havas, de ködös az idő, akkor szinte semmit nem vesztek.
Ha meg évente lesz 1-2 nap, amikor hóesés után hideg marad, de kisüt a nap, na azt beáldozom.
Azonban, ahogy lentebb is írtam, a probléma bizonyos helyen valós lehet, magas hegyeken simán van olyan időjárás, hogy fél méteres hó borítja a háztetőket, de zavartalan napsütés és mínusz 15 fok van napokig, vagy akár hetekig, ott már érdemes lenne a takarításra megoldást keresni...
ha olyan egyszerűen oda tudnék menni a panelekhez wd40el fújkálni, akkor fognám magam és 5 perc alatt leseperném a havat róla, ettől jóval nagyobb felületen kell a járdát takarítanom, ebbe a pár négyzetméterbe nem rokkannék bele. Azonban nincs olyan hosszú létrám, hogy felmásszak a tetőre és ablakból sem tudom megközelíteni, mert azon a részen nincs ablak. Mikor felszerelték még könnyebb volt, mert a terasz fedetlen volt, így egy 3 méteres létrával simán fel lehetett mászni a teraszról, akkor még én is simán le tudtam volna takarítani. Létezik vajon hóeltakarító drón? :)
Mivel nem vegeztem kiserleteket, igy csak azt tudom, hogy felvitelkor a hordozoanyag elparolog es csak a fabol nyert kivonat marad, ami viszont 80°C kornyeken elparolog nyomtalanul. Kikellene probalni egy darab uveglapon.
Van mas megoldas is.:-) A szomszedomnak rolok vannak a napkolin. Nyaron ha tulmelegedes veszelye all fenn, akkor a 4 napkolibol 2-on lehuzza a rolot. Egy napelem mezo ami nem tagolt, meg meg is oldhato ilyen modon. Vagy van egy masik megoldas, mielott bekoszont a havazas, le kell permetezni a napelemek feluletet WD-40-el es akkor nem marad meg a feluleten a ho es a jeg. Ha hadihajokon mukodik a zord sarkvideken, urhajokon , akkor lehet, hogy nalunk is mukodik.
Szerintem minden megoldás több energiát használ el, mint amit nyerünk a dologgal. Mondjuk az más, amikor hirtelen szikrázó napsütés lesz, 12-13 kWh-ért már lehet, hogy megérné letakarítani...
Lerezeik mar ilyen de brutal nagy felulet kell hozza. Lehet hogy a haz oldala is keves egy lakoepulet eseteben. Es akkora legkollektor csinalni mar nem olcso moka semmibol sem.
pontosan ezt mondom én is, kíváncsiságból figyelem mi történik, de nem nagy veszteség ez a mostani kiesés. Bár azért magas hegyeken elég gyakori, hogy komoly hó esik, aztán meg hetekig süt a nap, és ehhez van még -10-20 fok is, ott azért hasznos lenne valami megoldás erre...
ha lombszívóval hozzáférsz, akkor már alig nehezebb egy seprűvel leseperni.
akárhogy is, én a napi 0,3-0,5 kWh-ért nem vacakolnék, ha pedig egy komoly havazás után rendesen kisüt a nap, akkor talán kap annyi fényt, hogy felmelegszik annyira, hogy magától ledobja a vízfilmen a hóréteget. De ezt csak remélem, gyakorlatban még nem láttam ilyet....
Klasszikus sikkolin mar kiprobaltam a leolvasztast, ott mukodik gyorsan. Kezi vezerlessel felkuldtem a tarolo melegvizet. Par percen belul lecsuszott a ho, mivel az also reteg vizze valt es azon lecsuszott a folotte levo ho. A napelemek ala kellene fujni meleg levegot. Az egesz szelessegben egy csovet elhelyezni,aminek a napelemek fele volna a perforalt resze. Mindket vegerol pedig meleg levegot befujni.
nyárra, viharra el lehet csomagolni, cserébe a kicsi anyagszükséglete miatt lehet viszonylag komoly méretű, kihasználható vele a téli napsütés. mondjuk ráapplikálom mágnesekkel a garázskapura, kiveszem az egyik bevilágítót és kész is.
az ötlet jó, a gond az, a hőszivattyú brutál levegőmennyiséget mozgat át a kültérin. tehát ahhoz, hogy emelj rajta 10 fokot kéne többszáz négyzetméternyi légkollektor kellene
Nem lehetne egy hibridet készíteni a légkoliból és a levegős hőszivattyúból?
Úgy értem, hogy a Nap által a kollektorban előmelegített levegőt ráereszteni a hőszipkára. Ha csak -5-ről +5- re javítja, a cop már azzal is tetemesen javul.
Régebben próbálkoztak itt sokan a fóliafedéssel, az a gondja hogy a rossz hőszigetelés miatt használhatatlan télen.
Ha a szoba levegőjét keringeted bele akkor inkább hűtöd azt (és párásodik belülről) ha a külső levegőt akkor meg nem csinál belőle legalább 20 fokosat.
Az üregkamrás polikarbonát fedés is csak korlátozottan elég, olyan helyen vált be ismerősnél ahol a nyaraló nagyjábóli fagymentesítése a cél.
-3 fok volt ma a maximum, de a söprés után folyt a víz a táblákról. 725 W lett a teteje, 1,5 kWh jött össze. Kíváncsi leszek, hogy az ónos eső meddig lesz rajta.
Egy kerdes: ez miben jobb mint a fixen telepitett levegos napkollektor? mert le tudom engedni es elbontani, hogy ne legyen csunya esztetikai latvany? Illetve hogy mobil jellegu?
Jo minosegu uv es egyeb allo folia nem olcso buli. Lasd a jobbfajta mezogazdasagi foliakat, egyebeket. Elsore az az erzetem, hogy tartosra nehez jol megcsinalni. Kicsit ilyasmi, mint a spiralisan feltekert kpe cso a teton mint vizes kollektor.
Elvileg tudja, a rávezetett áramot hővé alakítja, de nem próbáltam. Gondolom valami áramgenerátoros meghajtás kellene, csak kérdés hogy ilyen hidegben érne-e valamit az a párszáz watt.
lehetne rá technológia, hogy mint a klímáknál, itt is megforduljon a folyamat pár percre és leolvassza magát, mert ha nem a mostani pár centi, hanem komolyabb hó esett volna, akkor aligha indul meg a termelés, hogy magától melegedni kezdjen...
nekem sajnos nem öntisztult, mondjuk nagyon nem zavar, a köd mellé némi hóesés is van még itt, szóval nem nagy veszteség, hogy ma nem jön le a decemberben megszokott napi 0,3kWh :S
Nálunk kb 3 cm hó esett. 11 órakor meguntam, hogy az inverter még nem tudott bekapcsolni, pedig kitartóan próbálkozott. Meg kíváncsi is voltam, miről maradnék le, ezért egy teleszkópos nyelű szerszámmal lesöpörtem a panelokat. Azonnal 3-400 W jövögetett, felment 600-ig is kicsit később, közben finom porhó kezdett hullani. De így, hogy megváltozott a felület színe, le is olvadt.
itt egy táblázat a fűtés méretezéshez, ha a pincédben mindig van minimum 5 fok, és 20 fokos víz elég, akkor a 100 liter vízbe 150W fűtés kellene.
Persze érdemes lehet kicsit túlméretezni, hiszen neked lesz hőelvétel is. Ugyanakkor, ha leszigeteled a hordót, akkor jóval kisebb lesz a hőveszteség a falakon...
1. ha úgysem cirkuláltatod a meleg vizet, amikor csak 1 pohár víz kell, ne a hideg, hanem a meleg csapot nyisd meg. Ha nem használta senki előzőleg a meleg vizet, akkor vszínű nem lesz túl meleg, de ha mégis, akkor engedsz hozzá kicsit a fogcsikorgató hidegből.
2. a pincébe, ahol épp van hely, tegyél le egy 120 literes műanyag "cefrés" hordót (ha nincs, 5000 Ft-ért kapsz, újat), töltsd tele vízzel, a tetőre fúrj két furatot.
vegyél bele egy szabályozható akvárium fűtést, tetszőleges teljesítménnyel 10-500W kapható, bár a komolyabbak nem túl olcsók már. állítsd be a kívánt hőfokra (20-25 fok?)
köss be a bejövő csőbe tetszőleges hosszúságú flexibilis csövet, akár a korábban említett padlófűtés csövet, és ezt felcsavarva helyezd a hordóba.
ha nem akarod a pincét fűteni vele, akkor a hordót állítsd egy 10 centis nikecell lapra, kívülről meg csavard körbe üveggyapottal, amit rögzíts akár egyszerűen kötöződróttal.
inkább egy hanyagul kampóraakasztott tekercs slag látványában gondolkozz. van cső mindenféle színekben. a páralecsapódás lesz az igazi gond. tulképp ha központilag akarod megoldani, akkor tényleg mindenképpen a fűtéssel kellene összekombinálni.
Nehéz úgy, 1.44 m2 a wc,. a csésze hátulján van a tartály, felette ablak, ami északra néz. Az egyik oldalt szekrény, a másik oldalon van a "közműoszlop" és riasztó távfelügyelet. Azaz ott mennek fel le a csövek vezetékek kábelek a fszt-ről a tetőtérbe és a pincéból jönnek, ami le van burkolva gipszkartonnal.
A wc-ben csak annyi hely van, hogy elvégzed, felhúzod a gatyád és kijössz :-(.
Eddig még mindig valami kis elektromos tárolót látok a legjobb megoldásnak, a pincében az elfér. Minden máshoz hatalmas bontás, átalakítás kell. A másik a cirkulációs ág felhasználása egy kis mikrovezérlős funteligenciával, mert ráadásul a cirkulációs ág ott megy fel, ahol bejöna víz. de ezt is alaposan át kellene gondolni.
"de a kényelemnek ára van."
A 8-10 fokos víz már tényleg elég gázos tud lenni.
Az nem biztos hogy elég, mert a levegő-víz hőátadó képesség / "hőcserélő"lassabb lesz mint a víz-víz, így az utóbbiból abból jóval kevesebb (térfogat) kell ráadásul több hőenergiát lehet tárolni adott térfogatban a vízben mint a levegőben. De végülis csak csőhossz függvénye :-), annyi kell, hogy az a pár liter kijöjjön, ahhoz nem is kell olyan nagyon sok cső..... Kezdem elképzelni milyen hülyén nézne ki a rengeteg csővel körbetekert wc csészénk ;-).
ne tárolót, annak kicsi a külső felülete. csak simán egy tekercs padlófűtéscsövet felakasztani egy sarokba, és bekötni sorba. persze kellene alá csepptálca.
Először is köszönöm a számítást, visszaigazolást, én is utánanézve a tömegáramnak hasonló teljesítményre jutottam.
Az általad felvetett ötlet az első között volt, viszont nálunk sajnos nem lehet kivitelezni, vagy drasztikusan át kellene alakítani a rendszert. A kazán, kazánház, gépészeti helyiség az a pincében (szuterénben) van ami nincs fűtve, télen a hőmérséklet nagyobb hidegben 12 fok környéke szokott lenni, tartós 0 fok környékén 13C magassága.. Kb azzal lehet számolni, hogy jó esetben ennyire tud felmelegedni. Persze ez is már valami.
Egy esélyt láttam ilyen téren, magába a gépészeti helyiségbe betenni a tárolót, mert ott pár fokkal melegebb van. Ott viszont 0 a hely, és akkor átalakítást igényelne, hogy azt nem kívánnám magamnak. Ráadásul mi fűtünk gázzal is meg fával is, és ez a két hőforrás egymásnak nem szomszédai, két külön helyiség...... Első körben arra jutottam, hogy nem tudom úgy megoldani, hogy ehhez ne verjem szét a rendszert. Ráadásul a hideg víz leágazások nem a kazánházban vannak a fogyasztók felé, hanem ahol bejön pinceszinten a falon, vízszűrő, majd utána megy többfelé, tehát ide lenne érdeme bekötni, hogy mindenhová jusson. Az viszont egy hidegebb része a pincének, nagyon át kellene alakítanom az egész csövezést struktúrát.
Volt egy olyan gondolat is, hogy kémény mellé tenni, füstcső mellé, ezek jelentősen melegednek, de nem látok rá esélyt, pedig szinte a hulladékhő lenen hasznosítva :-(.
Illetve egy kicsit talán tartanék a 100 liternyi hideg víztől egy tartályban (legionella), ami meg tud jelenni könnyen. Volt hogy elutaztunk két hétre, napkoli nem ment, aztán fűthettük fel a tartályt meg engedhettünk ki mindent. de ez egy huszadlagos dolog.
Sajnos úgy tűnik ez a fajta "passzív" hasznosítás nálunk nem járható csak sokkal komplikáltabb módon., ezért nem vetettem fel.
Amit még néztem zárt rendszerre tartályban, az a Hajdu za 10 típus, csak meg kell hekkelni, mert fix rajta a vízhőmérséklet=termosztát kapcsolása. Ami egyedül nem tetszik, hogy fél colos a bekötése....
Illetve van egy stiebel eltron is, ami jó lehetne, de ott meg a gyári termosztát alsó kapcsolási hőmérséklete 35 fok, ami nekem kevés. Viszont van réztartályos kivitelben is, ami tartósabb - és jóval drágább :-(.
HA két 2kW-os mosogatógép fűtőpatront sorba kötök, akkor annak 1kW lesz a felvett teljesítménye és duplázom a hőleadó felületet.. Ez teljesítményre jó lenne, csak ki kell számolnom, mennyit emel a víz hőfokán adott átfolyásnál. Hasra elsőre szerintem kevés lenne teljesítményben.
Ha viszont kevesebbet teljesítmény áll csak rendelkezésre, akkor kénytelen vagyok pufferben (bojlerben) gondolkodni, ahol van idő felmelegíteni a vizet.
Igazából most hirtelen nem tudom mennyi az átfolyásom l/perc szinten, mert ebből számolható, hogy mekkora teljesítmény kell ahhoz, hogy adott vízmennyiséget ideális hőátadás esetén azonnal felemeljen 4-10 fokkal. Ha ez 1-2kW körül van, akkor nyerő lehet az átfolyós melegítő megoldás, ha nem akkor tárolós pufferes megoldás kell akár olyan fűtőpatronnal amit beraktál.
Még ami felmerült az hogy a nagy hmv pufferből a cirkulációs ágon keresztül melegítem fel kicsit ez a bejövő hideg ágat akár egy keverőszeleppel rákeverve. Csak akkor kell keverőszelep, kiépíteni egy mellék csővezetéket és rombolással is jár, de lehet még ez bizonyos szempontból a legjobb. Vagy esetleg a kis 5-10 literes puffer/bojler tartály vizét keverem fel a gravitációs ággal, az melegítené fel, hiszen egy 50 fokos pufferből alíg kell egy litert belenyomnom a bejövő 5-10 liter hideg vízhez. A keverőszelepes esetben az a baj, hogy van késleltetése, mire bekeveredne a cirkulációs ág vizea bejövővel, már el is zátama csapot.....
Mondjuk elektromos megoldás jobban tetszene, nincs kedvem bontani hegeszteni a meglévő rendszert ilyen szinten.
Figyelj, hat elobb azt irtad, hogy kicsi az a teljesitmeny a delimanon. Most meg azt, hogy 8kW-os meg sok. A ket mosogatogep patron sem lesz kisebb teljesitmeny mint az atfolyos csaptelep.
Igen ez felmerült, jellemzően 1800-200W-osak. Triakos nem jó, mert az áramcsúcsot nem fogod meg...... Láttam már kissebbet is 1500W környékén, csak az kérdés átfolyás esetén mennyit emel, nem biztos hogy elég. Az már határeset lehet, vagy 2 db 2kW-osat sorba kötve az negyedelné az eredeti teljesítményt, össz 1 kW lenne, viszont növeli a felületet.... Lehetne játszani vele. Persze kell egy átfolyásérzékelő is, ami indítaná.
A 8kw-ot nem szívesen vállalnám, majdnem annyi az össze betápom. És ha az asszony bekapcsolja a porszívót, sütőt, akármit miközben ez forral? :-).
Szóval ennyi teljesítmény nálam necces, 3x16A-m van és el van osztva, minden fázison van valami nagyfogyasztó.. Amiben gondolkodhatok, az a kb 1 kW-os fűtőizé valami valami kis tartályban, azaz mitn a bojler, csak nagy átfolyással. Már én is gondoltam hogy átalakítok egy meglévő 10 literes bojlert, hogy nagyobb csonkokkal felruházom, és akkor kész is a megfelelő átfolyás, úgyis csak 4-10 fokot kellene emelnem max a víz hőmérsékletén.
Még ami felmerült, a mosogatógépek fűtőpatronja, ott akár kettő párhuzamosan berakva nagy átfolyást eredményez, nem nagy költség, csak a hőmérsékletet kell figyelni. Viszont az egy kis álló tartályban meg nem jó, csak a csőre, kérdés, elég-e.
Már annyi barkácsolni/taknyolnivalóm van itthon, és mindez csak nő az idő előrehaladtával, nem érem utol magam, így lehetőleg egy kész megoldást keresek.
Alapvetően úgy működik a rendszer, hogy nem megy állandóan a cirkulációs ág (nem akarnám a puffert állandóan ezzel kihűteni.. Van egy távirányító és ha melegvizet akarok használni, akkor megnyomjuk, megy 5 percig, és utána van melegviz.
De én türelmetlen vagyok és nem akarok adott esetben várni ;-). Szóval amikor hirtelen kellene kevés hideg víz, de ne legyen vacogtató.
Azert ha mar valami komolyabbat akarsz, akkor lehet egy mondjuk 1m-es darabot a csovezetekbol kivenni es a helyere beepiteni egy elomelegitot(futobetetet) amit termosztattal tudsz vezerelni. Kiszamolod a maximum vizatfolyast, mennyivel kell megemelni a hofokot es mar kesz is. Ugy saccbol 8kW-os betet eleg is lenne,amennyiben nem fullosan engedned egyszerre az osszes csapon a vizet. Azert irtam 1m-es szakaszt, hogy ne kelljen kis helyen atadni a meleget, mert a csapok elzarasa utan a viz esetleg megforrhatna. Az 1m-es szakaszon beepitett tobb gyengebb teljesitmenyu futobetet volna az idealis.
"Elemezte a nemzeti meteorológiai szolgálat Boston térségére vonatkozó adatait, és azt találta, hogy 65 év alatt 9 nap volt a leghosszabb egybefüggő időszak, amikor nem sütött a Nap."
Na, akkor a mi 2015-ös decemberünk negatív rekordot döntött volna.
Igen ezt a csőre tekerhetőt láttam. de attól tartok, nálam ez nem jó. Túl gyors az átfolyás, nem hinném, hogy át tudja adni a hőt olyan gyorsan.Ennek mindenhol fagymentesítő funkciójáról olvastam, nem átfolyás közbeni vízmelegítésről.
Eddig ha jl sejtem nem lesz megoldható éppeszűen kisebb puffer nélkül, legyen az egy 5-10 literes bojler, mert ha teljes átfolyás van, akkor elég komoly energia kell csúcsban hogy emeljen a hőfokon. Csak az ilyen eszközök jellemzően nagyon lecsökkentik az átfolyást. lehet kénytelen leszek barkácsolni/átalakítani. Már arra is gondoltam, hogy valahogy a cirkulációs ággal kombinálni a dolgot, és azt felhasználni, merthogy az van.
Nekem a fő bejövő ágra kellene betennem valamit, nem egy csaptelepre. Ehhez külön betápot kellene kiépítenem csaptelepenként, és az összes jelenlegi csaptelepet eldobhatnám, akkor inkább vacogjanak a fogaim :-).
Nem rég találkoztam valahol ilyesmivel, önszabályzó fűtőkábel, létezik belőle csőre tekerhető. Elő lehet vele melegíteni picit, bár szerintem ezt eredetileg fagyvédelemre találták ki.
Ha már ilyenek itten szóba kerülnek, kérem lehessen nekem is egy kicsit off kérdésem. :-)
Sajnos nálunk télen a bejövő hideg víz hőmérséklete igen alacsony, nagyon nem tudok mit tenni ellene. A mi telkünkön a vízcső 1.20 méteres mélységben van, van ahol ez 2 méter is, és mi vagyunk az utolsók az utcában.
Ezen a bejövő hideg vízen, ami jellemzően olyan 8-10 fok környéke -10-ben, 0 fok környékén 10-11 fok, kellene egy kicsit emelnem, mondjuk 15-20 fokra. Mértem már nagyon nagy hosszútávú hidegben 6 fokot is a belépőnél a házba.... Tudom nem jó jel. A fő probléma amikor csak kevés mennyiségű hideg vizet akarok kivenni. Pl arcmosás, fogmosás, két három pohárnyi, vagy hasonló. Ha több víz kell már keveredik a meleggel, így az nem gond. Az érdekesség az, hogy a pinceszinten jön be a víz, és mire feljut a fogyasztási helyekhez, halad vagy 5-10-20 métert (helytől függően), és ahol áthalad, ott jellemzően ennél a hőfoknál magasabb a hőmérséklet mint a csapvíz, de át nem melegszik teljesen. HA pang benne egy darabig,a kkro melegszik persze valamennyit,de ehhez is idő kell mire ezt megteszi.
Valami átfolyós szerű bojlerre gondoltam a bejövő hideg körbe betenni, mondjuk valami minimál tartállyal, 5-10 literessel. És azt a pár liter vizet amit tárol benne, azt felfűteni mondjuk 15-18 fokra. Ez költségileg minimális, napelem is bőven van túltermeléssel jelenleg, és nem is működne az év teljes szakában. Azonban amiket néztem, ott igen kicsi az átfolyási mennyiség, és szeretném az eredeti átfolyási mennyiséget biztosítani lehetőség szerint.
Annyit megtettünk, hogy pl az ivóvízhez ki van téve két kancsó, és abból iszunk, meg töltjük, az felveszi a szobahőmérséklet körüli állapotot.
itt lehet megint egy apró előnye azoknak, akinek meredek a tető a napelem alatt, a nyári rosszabb termelésért cserébe télen ha néha süt a nap jobb, és talán a meredekebbről könnyebben lecsúszik a hó is...
A zsír-szappan-kosz trió engem is aggaszt, ezért is nem jöhet szóba ellenáramú hőcserélő, pedig az amúgy jobb lenne.
"...és máris elköltötted pár év hasznát."
Szigorúan nézve igaz! Ám ha új házat építesz, akkor már nem lehet olyan élesen elkülöníteni és kiszámolni a hasznot. Egy autót sem a megtakarításért veszel, egy mosogatógépet sem. De ettől még jogos a megjegyzésed.
Ha 5 éven belül behozza az árát, akkor szerintem már megérte. A rezsicsökkentés sem tart örökké, a villany is csak drágább lesz.
A fürdőben soha nincs szükség hideg vízre, nyáron csak takarékosságból szoktunk hideget ereszteni, ha az is jó. Napelemmel épp nyáron úgyis lesz bőven meleg víz, télen meg úgyis lefagyna a kezünk a hideg víztől.
A konyhában szintén ritkán kellhet hideg víz, de ott többször lehet szükség rá, ezért ott külön csap+a tartályt kikerülő lefolyó lenne a hideg víznek.
Mindenhová a villanyboilerből termosztatikus HMV keverőszelepről menne a meleg víz (a rövid szakaszok miatt nem akarom cirkulációval bonyolítani a dolgot), így keverőcsapra nem is lenne szükség.
hogy tervezed megoldani azt, hogy a lefolyó szétválogassa a hideg és a meleg vizet? mert ha a leeresztett meleg vízre ráengeded a hideget, azzal úgy visszahűtöd a tartályod, hogy nem lesz mit visszanyerni belőle.
Köszönöm szépen nektek, szívesen látnám újra a csodát. Az 1000 beállítási lehetőség közt hová áshatták el Gates bácsiék ezt a scientic-numeric dolgot? Ültem rajta egy fél órát, sok szép újdonságot láttam, de ezt nem.
az a baj, hogy télen alig süt a nap, én most látom a napelem termelésén, decemberben összesen 6 napon sütött a nap. az már házfüggő, de nálunk pl. amikor sütött a nap, be sem kapcsolt egész nap (amíg világos volt) a gázfűtés, mert elég nagyméretű déli és nyugati ablakaim vannak, így a szolár nyereség eleve felfűtötte a házat. Tehát amikro a sörkollektor termelt volna, akkor nulla volt a gázfogyasztásom. Persze egy sörkollektor túlfűtötte volna pár fokkal a lakást, így annyit nyert volna, hogy néhány órával később kapcsol be a gázkazán.
Rövidebben: szerintem elenyésző lenne amit megspórol :(
pedig nekem is nagyon tetszik az ötlet... de inkább olyan épületre csinálnék, amit amúgy nem fűtök, de mégis jól jön, ha kevésbé hűl ki, pl. garázs vagy nyaraló, aminek besegít a temperálásába.
Én is terveztem, gyűjtögettem, ragasztottam és félretettem. Rájöttem, hogy kicsit a gőzgép kategóriája már ez. A napelemek olcsóbbá válásával sokkal inkább megéri abba beruházni.
Hévízen bőven van (még?) termálvíz, talán senkit nem is érdekel a kidobott hő. :( A magas ásványianyag-tartalom is nehezíti a dolgot.
Ha minden hulladék melegvizet tartályba gyűjtenék és felhasználnék hővisszanyerésre, akkor 15 fok hővisszanyerés napi 125 liter vízből évi kb. 20 ezer megtakarítás lenne. Tényleg csak attól függ az értelme, mennyiből sikerül SK kihozni. Ez még 100 ezerből kijöhet új háznál, akkor megérheti.
A 3 napelem (csak e célra, visszatáplálás nélkül) további évi 20 ezres megtakarítást hozna, kb. 250 ezres beruházással (felszereléssel és a szükséges elektronika SK elkészítésével). Itt már kétséges, vajon érdemes-e bajlódni vele. Talán csak hobbyból.
Sajnos egyre több takarékossági megoldásnál látom azt, hogy a befektetések megtérülése igencsak kétséges. :(
Szerintem nem elég szélesebbre húzni a cellát, a szám megjelenítésének formátumát is módosítani kell - túl keskeny cella esetén ### jeleket ír ki. Jelenleg vsz. Scientific a beállítás, ezt kell módosítani Numberre. Bár én OOo Calc-ot használok (épp elég pocsék), Excelben talán átvált Scientific kijelzésre.
A hővisszanyerés ilyen tételben "nem nyerő". Egy hete jöttem haza Hévízről, szanatóriumból. Gyógyvizes medencékből százköbméter számra eregetik ki naponta a gőzölgő vizet. Számolgattam kicsit. Még ekkora tételnél is olyan beruházások kellenének, nem biztos, hogy megérné. Ha olyan árakon jut hozzá valaki kidobásra szánt dolgokhoz, mint én egykor a napkollktoromat építettem, saját kivitelben meg lehet építeni, de megtérülést akkor se nagyon lehet számítani.
Köszönöm a válaszaitokat, valami hasonlóra számítottam.
Napi 125 liter 50 fokos melegvízhez (amit aztán HMV termoszeleppel keverek majd a szükséges hőmérsékletre) én is inkább napelemre gondoltam az egyszerűség miatt, mert akkor nem kell sz*rozni csövekkel, tágulási tartáéllyal, szivattyúval. Pár napelem tavasztól őszig elég szépen hoz, télen ugyan nem sokat. Első körben nem tervezek visszatápláló napelemrendszert, de 2-3 panelt közvetlenül is felhasználhatok vízmelegítésre, csak ne legyen túl sok, mert akkor pocsékba megy a termelés.
Én még arra gondoltam, érdemes lenne-e hővisszanyerésben gondolkodni. Pl. a mosogatócsap alá a szekrénybe bőven befér egynapi mosogatóvízhez szükséges tartály, ezen át lehetne áramoltatni egy csőkígyóban a bejövő hideg csapvizet. (Hőcserélő azért nem jöhet szóba, mert a kimenő cső úgyis hamar eldugulna.) Ha csak 10-15 fokot emelek a hőmérsékletén, az már szép megtakarítás. Persze időnként tisztítani kell, de kellő szűrés és ülepítés esetén nem túl gyakran.
Mi a véleményetek? (Biztos nem én hoztam fel elsőként, de nincs kedvem több tízezer kommentet végigolvasni.)
Jól látod, ez történt. Ott tartottunk, hogy nem boldogulunk már. Vettünk végre egy legális op-ot, Win 8, ami mikor 10-re frissült, bejöttek az excelembe ezek az "E" betűk, "+" jelek.
A tizen... évnyi rendszergazdai gyakorlat után már csak akkor váltok Op. rendszert, szoftvert, ha sehogy se boldogulok el a régivel. :-( Telepítettem már eleget.
Sőt, egy ideje már én sem tudok mit kezdeni az adataimmal, mert új módon jelennek meg. Korábban tudtam összegezni, diagramozni, de egyszer csak megváltozott a megjelenítés, azóta nem boldogulok.
Bár nem engem kérdeztél, én pl etetem azt is, de abban nem tudom rögzíteni az óra állásokat, így fogyasztási adatok nem állnak rendelkezésre. A kimutatás miatt gyakorlatilag bármilyen nap/időintervallum elemezhető.
Klíma tapasztalat.Nekem egy 5Kw-os Mideám van(-15-ig fűtésre is)folyamatosan üzemeltetem, felénk a leghidegebb -11 volt.Zokszó nélkül működik.A száraz mínuszokban jobban teljesít mint a párás pluszokban.Van vegyes tüzelésű kazánom is,de csak végszükségletre.
Túl sok volt az adat. Az elején 10 perces naplózásra állítottam az invertert, így a 2+év alatt összegyűlt ~106000 sor. 65536-nál többet nem tud importálni ez az Excel verzió, újabbat meg nem tettem föl. Mostanában már alig használom, az Openoffice is jó. A diagramgyártásra még nem jöttem rá, de annyira nem hiányzik.
A napkollektoros kollégákat kérdezem, tavasztól őszig hány liter hány fokos melegvizet termel meg nekik a kollektor (vagy naponta hány liter hány fokos melegvizet használnak) és mennyi volt a beruházás. Köszönöm a válaszokat.
Gondoltam én is egy kis összegzésre, de megvártam az évfordulót. Kicsit nehéz volt összehozni, mert az Excel (OffXP) nem kezel százezres számsorokat, az Ooff. meg kicsit másképp kezeli a számokat. Végül kivagdaltam egy-egy évet és külön munkalapra tettem. Először magam se akartam elhinni az eredményt. 2013 töredék év, 211,74 kWh.
2014 - 3891.12 kwh = 1197 kWh/kWp
2015 - 4293.12 kWh = 1321 kWh/kWp
A végén el kellett hinnem, mert az inverter össztermelésevel közel megegyezik (+2016....).
jogos, de a napelem hűtése nem egy döntés kérdése, hogy most inkább nem kapcsolom be, a klímánál viszont ez a helyzet.
az inverter elhelyezésénél viszont én pl. tudatosan a ház észak-keleti oldalán lévő mosókonyhát választottam ami alapvetően jóval hűvösebb, mint bárhol máshol lenne. És ha nagyon akarom, a legdurvább melegben, mikor megy a klíma, akár ki is nyithatom a mosókonyha ajtaját, hogy oda is jusson hűtött levegő az inverternek :)
Ellenpelda.:-))) Nyaron Ti napelemtulajdonosok nem hutitek a paneleket a forrosagban, pedig akkor "szegenyek szenvednek" es csak 80%-ot adnak. Az inverter is szenved es megsem hutitek, hogy jobban erezze magat.:-)))
persze, ebben igazad van, egy autó értéke sokszorosa egy klímának, mégis használjuk, én viszont megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy akkro megy a klíma, amikor nem gyilkolom, ezért így használom, remélem ezt hosszú élettartammal fogja nekem meghálálni :)
tavaly tesztből használtam -10-ben is, bár -15 azért akkoriban nem volt.
Viszont akkor nem indítgattam ilyen hidegben, ment folyamatosan januárban.
Akkor megtudtam, hogy a házam alsó szintjét ki bírja fűteni, de azt is, hogy a gázkazánnal 0 alatt már komfortosabb és gazdaságosabb is a fűtés.
Ha egyszer a gázkazánom beadja a kulcsot, a klímám meg még rendben lesz, van némi esély, hogy ez kerül majd átalakításra levegő-víz hőszivattyúvá, ha akkoriban paya kolléga (vagy bárki más) vállal még ilyen munkákat. Na majd akkor lesz teszt, nonstop üzemben. Ahhoz viszont extra szigetelés is kell, mert a klímám -15-ben akkor már kevés lenne a házhoz, ugyanis most 1 nap alatt majdnem 16m3 gáz elfogyott, ez pedig ha jól számolok olyan 150kWh körüli hőmennyiség, ha a (nem kondenzációs) gázkazánom csak 80% hatásfokot produkál, még akkor is 5kW folyamatos fűtési igénye van a háznak, a klímám -15-ben meg ez eurovent szerint csak 4,8kW leadására képes...
Igaz, ha ezt a megoldást választom, akkor a hűtés miatt vszínű kerül fel egy másik klíma, így vészmegoldásnak -15-ben együtt fűthetnek majd. Ráadásul van egy vegyeskazánom is, így megtehetem, hogy -10 alatt megrakom azt, felette meg megy majd a mostani klímám átalakítva. Azért a preferált megoldás az lesz, hogy a mostani 5 cm homlokzati szigetelésem 15-re növelem, ha nagyon szűken még most is elég lenne az 5kW-os klíma, extra szigeteléssel már vígan el kell neki vinni a házat hidegben is...
En altalanossagban irtam az autos peldat, nem a Te esetedre. Nekem is van kocsim es hasznalom telen -nyaron, hiszen azert van. A klima is ilyen. Aki csak azzal fut ( klima vagy hoszipka), azt nem erdekli, hogy kint milyen az idojaras.A gyartok, ha deklaraltak, hogy futesre is van, akkor gondolom ugy is terveztek meg a felepiteset es irtak meg a programot.
azért nem jó az autós hasonlat, mert utazni kell (vagy akarok) -10 fokban is, így muszáj indítani.
A klímától viszont biztosan gazdaságosabban fűt a gázkazán most, ezért csak kíváncsiságból indítanám be, valójában semmi szükség rá. Valószínűleg kibírná persze, de lehet, hogy néhány ilyen extrém hidegben történő indítással 1-2 szezonnal kevesebbet működne, így inkább nem erőltetem csak a játék kedvéért.
Egyébként én az autónál is megteszem amit tudok:
először is mélygarázsban áll, amit amúgy utálok, főleg ha a napokban esik némi hó, és takaríthatom a lejáratot, hogy fel bírjak jönni, de van jó oldala is:
még most is +7 fok van, a napok óta tartó -10 alatti hajnalok ellenére, így legalább mikro itthonról indulok, akkor nem -10-ben indítom az autót, és hidegben indulva nem taposom neki, óvatosan megyek az első pár kilométeren, hogy fel bírjon melegedni.
Erdekes hozzaallas.:-) Az auto tobbszorosen dragabb es ott nem gondolkodik egyikunk sem, hogy -5°C van, akkor nem gyilkolom, inkabb megyek gyalog. Igaz en sem menetem a klimat -5°C alatt, mert van gazkazan, ami olyankor mar egy arban fut a klimaval. Viszont egy egesz futesszezont uzemeltettem proba keppen. A nagy hidegekben volt, hogy 30percet futott, aztan meg 10 percet olvasztott. Kibirta es ma is mukodik.:-)
nálunk ma újra zavartalan a napsütés, tegnap délutánra beborult, de még így is lejött 5,1 kWh.
Azonban összességében nem túl pozitív a mérleg: napok óta -15ig csökken a hőmérsékelt hajnalra, így a 8-10m3 gázfogyasztásom 15-16 közé emelkedett, szóval majdnem duplájára nőtt, ha költség oldalról nézem lényegesen többet bukok a gáz árán, mint a napelem termelése :(
gondolkozom, hogy kíváncsiságból be kéne nyomni a klímát, mit tud az alsó működési tartomány közelében, de cserébe tiszta időben (tehát talán nem lenne túl sok leolvasztás), de csak egy teszt miatt inkább nem gyilkolom egy -5 fokos hidegindítással (még kora délután is csak -5 volt tegnap és ma is ez várható)
Sajna valóban a szeméttermelés korszakát éljük, ezt nem vitatom. Viszont ezt a szeméttermelést a vevők tartják fent. Ha nem vennék ezeket a szemét termékeket, nem lenne értelme gyártani. De ez tényleg messzire vezet nagyon, anyagai lehetőségek, stb....
Egy érdekesség: pár éve rendeltem két tűreszelőkészletet csájnából. Egy az egyben ugyanúgy néztek ki, még a felirat, tokozás is ugyanaz volt. Az egyik párszáz forint volt, a másik ennek kb tízszeres ára, valahol 6-7 ezer között. Igazából csak ez utóbbira pályáztam, de kíváncsiságból megvettem az eldobandót is. Optikailag teljesen ugyanaz a termék volt. A drágábbik a mai napig megvan és használom, az occo 3 húzást bírt ki..... De ha én sem és más sem venné meg, akkor nem gyártanák és nem lenne szemét.........
Én vettem egy 7 csatornás fogyasztásmérőt, az egyik csatornát a bejövő vezetékre köttettem, bár ha lesz napelem, ez pont nem lesz jó fogyasztásmérésre, mert le fogja vonni a termelést. A másik 6 csatorna meg nem fedi le az össz fogyasztást.
Úgyhogy nekem is marad majd a villanyóra. De én most is írogatom a pályázat monitoring kötelezettség miatt.
Ez a lényeg. Túlnépesedtünk és (látszat)munkát kell adni. Csak épp a bolygó erőforrásai nem fogják elbírni ezt a sok fölöslegesen legyártott terméket, mert újrahasznosítással messze nem állunk elég jól.
Illetve az árukat is érdemes összevetni, melyik mennyibe is került. merthogy drasztikusan leestek az inverterek árai mondjuk a 10-20 évvel ezelőtti szinthez képest.
Bocs, hogy belekotty, de nem Slew Rate akart az lenni? Már ha a jelemelkedési sebességre (V/μs) gondoltál, de azt hiszem, arra gondoltál.
Amúgy egyetértek azzal, amit írtál. Lehet, hogy az említett el nem romló inverterek csak 92%-os hatásfokkal működtek, mely esetben ki lehet számolni, mi éri meg jobban: 92% 20+ évig vagy 96%, de csak 8 évig.
Én itt nem az emberi tulajdonságokból adódó többet nagyobbat magasabbra reagáltam elsősorban, hanem hogy régen több anyag volt benne stb.
Most is van mindenben anyag ha megfizeted az árát. Csak az embereknek az ár általában az elsődleges döntési tényezőjük.
Azaz tudsz venni használhatatlan csípőfogót 200 ft-ért is, és jót 5ezerért is. Amiben anyag és minőség van azt meg kell fizetni most is és régen is. A vevő dönt mit vesz meg, és a gyártó azt fogja gyártani amiből sokat el tud adni (piac kereslet kínálat találkozás). Ha valaki olcsó vackot vesz, akkor viszont azt is illik tudomásul venni hogy nem érdemes szidni a minőségét, sőt ezzel a vétellel ő maga is fenntartja az olcsó silány gagyi egyszer (sem) használatos eldobandó termékek gyártását amik már legyártáskor szemetek.
Nem az inverter-kondenzátorokra gondoltam. Azokat a volt cégemnél időtábla szerint cserélték, mert annak az inverternek működnie kellett mindig, amikor szükséges volt. 300 kVA-es kis jószág, az vitte az üzemirányítást.
Én inkább a konzumelektronikára gondoltam, pl. mobiltelefonok. Ismerősi (és családi...) körömben ész nélkül cserélgetik, mert jött egy újabb típus, ami tud egy olyan felesleges dolgot, amit a tavalyi nem tudott. A szomszéd a szekrényajtó méretű lapostévéjét még nagyobbra cserélte karácsonykor, és még lehetne sorolni az eszetlenkedéseket.
Abban az időben mint kezdő műszaki, hobbiból én is megjavítgattam a család cuccait. De csak azért érte meg mert mint írtad a TV fél évi kereset volt és csak pult alól lehetett eleinte kapni pl. a Coloriont.
Ma ugyan azt vásárló értékben a tizedéért megkapod. Ha ma próbálkozol egy százezres TV-t javítani, nem biztos, hogy megúszod egy ellenállásból. Nekem a mosogatógép mágnesszelep triakja szállt el és csak a csere után derült ki, hogy vitte magával a kontrollel lábát is mert opto nélküli olcsósított tervezés volt. És így már ugye mindjárt egy ötvenes.
Ennek azért ellent mond a belinkelt cikk, miszerint volt olyan gyártó aki képes volt mai is működő invertert gyártani. Szerintem a minőségi gyártókat mi nyírjuk ki azzal, hogy a lehető legolcsóbbat vesszük meg mindenből. Az is igaz sajnos, hogy manapság a nagyobb ár nem biztos, hogy magasabb minőséget jelent.
De azért illik azt is figyelembe venni, hogy a mai elektronikai eszközök mára teljesen átalakultak. Tele mikrokontrollerrel, pwm-el, kapcsolóüzemű dolgokkal.
A korábban használt és gyártott, akkori felépítésű kondenzátorok ALKALMATLANOK lennének ezen mai eszközökben. Akkroa feladatuk egyszerűbb és jellemzően kevésbé "terhelő" volt mint manapság. Más paraméterek kerültek előtérbe, ami korábban nem volt ennyire kihegyezve: belső ellenállás, SR (Slow Rate) magas frekin viselkedés, stb. És mivel a követelmények megváltoztak, új kondenzátorokat kellett kifejleszteni új dielektrikumokat, felépítéseket.
Sajnos a fenti paraméterek amikre szükségünk van nem éppen "élettartambarát" fejlesztési irány. Erről a kondenzátorgyártók és tervezők tudnak mesélni. Jó SR-t elérni nem egyszerű feladat, és drága speciális anyagokat vonz. Ráadásul az élettartama is sokkal rövidebb. Ebbe felesleges összeesküvés-elméleteket meg tervezett avultatást belemaszkolni.
Vegyük az invertert, nem kevés kondit igényel. de azért gondoljunk bele a másik oldalba is, hogy ezen eszközök:
- a nap 16 óráján keresztűl működnek jellemzően
- a szezon felét emelt hőmérsékleten kihegyezett (maximális teljesítmény közeli) teljesítményen szinte csúcson járatva
A majd' elmúlt két hétben sokat "szüttyögtem" a LOG file feldolgozásával, és sikerült teljesen automatizálnom, már csak a LOG file letöltése a pendrive-ról, az, amit magamnak kell végeznem.
A nyers file-ból megmutatom, hogy miket tudok kinyerni.
1.
A kiválasztott hónap (tetszés szerint állítható a dátum intervalluma) termelési adatait láthatom:
2.
A kiválasztott évben (tetszés szerint állítható a dátum intervalluma), a nyilvántartásban vezetett óraállásokat felhasználva, láthatom, hogy az évben a
- termélés
- fogyasztás
- termelt napi átlag (az adott hónapban)
hogyan alakult:
3.
A kiválasztott napon/napokon láthatom, hogy a termelés hogyan alakult:
4.
A kiválasztott évben a napi termelés alakulását is meg lehet jeleníteni:
Még nem tökéletes a rendszer, mert nem rendelkezem napsütés és hőmérővel, amiből újabb LOG-okat lehetne gyártani...
Szépséghibája még, hogy a tengelyen a mértékegységeket nem tudom feltüntetni... Mindenhez nem érthetek :)
"vagy TV megvetele ne okozna ervagast a csalad koltsegveteseben nalunk"
Egy TV az átkosban akár fél évi fizetésbe is került és annyira megbízható volt hogy minden második faluban eltartott egy TV szerelőt családostól. Még a kilencvenes években is hülyére kerestem magamat ezeknek a szaroknak a javításából.
Régen alig volt elektronikai berendezésünk, és azok is romlottak, de nem volt olyan fontos ha nem ment éppen.
Aztán megjelent az olcsó tömegtermék, mindenki veszi-dobja-veszi boldogan. Most is vannak jó minőségű termékek (néhány divatcikket, pl telefon leszámítva) csak senki se veszi. Tele vagyunk elektronikákkal, és a gyártó sokszor a 100órás kondit rakja be az 1000órás helyett ha spórol pár centet.
A szervizek meg lusták, tökhülyék, csak cserélgetnek. Mondjuk egyszerűbb is volt egyfajta tv-re ráálni mint most kiismerni ennyi félét.
A héten javítottam meg egy mosogatógép vezérlőelektronikát, csere 50eFt a diagnózis a szakszervíztől. Egy ellenállás volt szakadt, nincs 1Ft rollban, és a harmadik alkatrész volt amire rámértem. 15 perc munkadíj + 1 Ft alkatrész volt
Szóval csak annyit akartam mondani hogy az inverterek is javíthatóak legtöbbször, nem kell 300eFt-ért cserélni.
Bizony nem mindegy, milyen minőségú elkót tesznek bele. Általában alig vagy semmivel sem magasabb feszültségűt a szükségesnél, és jó lesz a 85 C fokos is, minek oda 105 fokos; a tantál meg végképp felejtős, mert drágább.
A baj nem is ott van, hogy esetleg cserélni kell, hanem ott, hogy amikor eldurran vagy kiszárad, mit visz magával a sírba. Egyesek talán még emlékezhetnek a híres-hírhedt Vargáné PC-tápokra, azokban is az alumínium elkók durrantak szét és vitték magukkal általában az egész számítógépet.
Az egyik gond a silány alkatrészekből adódik: volt nálam olyan 8 éves elektronikus szerkezet, amiben 40 db (!!!) elkót kellett cserélni. Családi készülék volt, megjavíttatni nem érte volna meg, viszont a javítás után a várható élettartama biztosan hosszabb lesz, amint 8 év.
A másik baj, hogy a szervizesek nem nagyon értenek a készülékekhez. Elolvassák a gyári szervízutasítást és cserélgetik a főegységeket, de a hibát kiváltó okot már nem keresik meg...
A harmadik ok, hogy a gyártási költségek csökkentése érdekében olyan szerelési technológiákat alkalmaznak, amik az élettartamot is csökkentik és a szervizelhetőséget is rontják...
Csak egy valamit nem vesztek figyelembe! A szociban hianygazdasag volt, tehat kesz termek raktaron nem allt, mert az uzletben vartak az emberek az uj szallitmanyra, auto, mosogep, szinesTV,hutobox,stb. Igy az anyagot nem sajnaltak ki beloluk es sokaig uzemeltek, vagy meg uzemelnek most is. Ma meg minden utcasarkon gyartanak mindent, igy mindenbol temerdek raktarkeszlet van. Mivel az embereknek munkat kell adni es viszont hasznot is kell termelni, igy a vevo az, aki az egeszet finanszirozza. Nem is volna ez baj, csak a fizetesek nincsenek olyan szinten, hogy akar egy mosogep, vagy TV megvetele ne okozna ervagast a csalad koltsegveteseben nalunk. A technika valoban hatalmas lepesekkel halad elore, igy valoban nem erdemes hosszutavon jol uzemelo berendezeseket gyartani. Gyorsan elavulnak a ma modernnek tuno berendezesek, amelyeket nincs ertelme javittatni, mert mindig vannak ujabbak es jobbak.
Anyám a nagyjából 30 éves hajdú automatától csak a csereprogram miatt vett búcsút, mert amúgy hibátlanul működik. Közben felnevelt 3 fiút, apám is eléggé aktív életet él, szóval volt szennyes...
Melyik ma az az inverter, amely ezt tudja?
(gondolom az, amelyiknek lentebb írtátok, hogy már nem létezik, de az eszközei még mennek)
A Minolta nyomtatóval én épp nem erre akartam utalni. Igaz, hogy tizenplusz éves volt, amikor elromlott, de összesen annyit sem használtam, hogy a hozzáadott ált. fél töltetű toner elfogyjon. Használaton kívül meg a saját dobozában, az eredeti nylon csomagolásban tároltam, pormentesen.
Kb. 20 éve is lehet, hogy anyám vett egy Zanussi kombinált mosó-szárítógépet. Nem volt olcsó darab már akkor sem, de az utóbbi pár évben egyre gyengült a motorja, már fél töltéssel sem nagyon forgott. Szerelő csak a vállát vonogatta, valami panelcseréről meg motorcseréről-tekercselésről beszélt, de anyám nem akart annyit rákölteni. Jól tette, mert amikor megnéztem, egyértelmű volt, hogy csak az indító/üzemi kondenzátort (kb. 5 μF-os unipoláris elkó) kell cserélni - azóta úgy megy, mint új korában.
Lehet, hogy ez is több vizet fogyaszt a kelleténél, de vajon a vízmegtakarításból hány évnyi használat alatt hozná be az árát egy új mosó- és szárítógép?
Régenmindenjobbvót, de drágábbanisvót biza. Ha reálértéken annyiért veszel egy hűtőt ma (miele és néhány kihalóban lévő márka) akkor az fasza is. De ki akar 3-4x áron venni...
A szerszámokra is igaz, egy beta szerszám ma is jó minőségű.
A mosógépünk 20 éves, mai normák szerint túl sok vizet fogyaszt, de félek lecserélni. A hűtőt habozva, de 18 évesen lecseréltük A++-osra tavaly a pályázattal. Remélem legalább 10 évet kibír.
Vannak 15 éves Black & Decker barkácsgépeim, hajtottam is őket eleget. Akkor még nem Kínában csinálták. Aztán le kellett szoknom a márkáról, a nemrég vett csiszolóm talán ha 20 óra használatot bírt ki.
Takarítani valóban nem érdemes a hótól, viszont a hófogót nálunk előírták a legalsó sor alá. Valóban az szokta megfogni a 3 sorról meginduló havat, agyon bír csapni egy embert is megfelelő magasságból.
Ne félj, a paneleken nem fog megindulni a hó! Ráesett a 15 cm hó, onnantól kezdve 10 napig 0 termelés. :-( Kicsit nehéz lenne takarítani a 22 panelt, a tető alsó széle 7 m-nél van. Nincs is értelme, túltermelésem van.
Van még egy kérdesem. Ugyan mostanában kevés a hó, de ha lenne, a paneleket lehet/kell hótalanítani.
A képeken nem látok hófogot. Egy nagyobb tető is tele lehet panelekkel. Nekem három sor hófogóm van. Mielőtt feltettem volna, volt hogy tavasszal egyszerre indult meg az egész és tarolta le a növényeket.
Tizenplusz éve vettem egy Minolta PagePro 8 lézernyomtatót, hogy itthon is tudjak nyomtatni, ha éppen úgy adódik. Nem sokat kellett használnom, még a hozzá adott toner sem fogyott el. Aztán idén (már tavaly) nyáron reccsent egyet és elhallgatott.
Úgy döntöttem, veszek egy új nyomtatót. Egy Xerox Phaser 3020 lett, olcsóbb volt, mint amibe egy új toner került volna a Minoltába, a javításról nem is beszélve (már ha egyáltalán van hozzá alkatrész).
Megeszi az egészet a fene, ha két év múlva benyögi a nyomtató, hogy szerinte elkopott a szelénhenger.
Lassan ide jut az élelmiszeripar is. 1-2 héttel a lejárati idő után még simán jó minden tejes cucc, tejföl, joghurt... dobd ki mert lejárt, vegyél másikat...
Nincs már szükség a tervezett tönkremenetelre, helyette reklámokkal meggyőzték az embereket, hogy mindent ki kell dobni két-három évente, mert az új az sokkal <tetszőleges tökéletesen haszontalan új tulajdonság ide beszúrandó>. Így nyugodtan gyárthatnak selejtet és az alkatrészellátás gondja se nyomja a vállukat. :)
14,5 kWh máról, méltó zárása az évnek. 3,486 kWh/kWp.
Kis érdekesség: mivel április másodikán indult a 4,16-os rendszer, idén ~4200 kWh jött le. Az oszlopokat cserélgették az utcán, így volt néhány szünnap. A napi átlag ~15,3 kWh lett.
(Nem mérvadó, mert az első három hónap nincs benne!)
De a kettőt összevetve: a mai átlagon aluli nap volt.
Biztos van benne egy RTC (real time clock), ami jelzi, mikor kell tönkremennie, és ilyenkor szimulálja, hogy tönkrement. Én a HP-ről olvastam régebben, hogy így kényszeríti ki a felhasználóból a cserét, de ezek a szerint a Canon is erre az útra tért. Végül is sokkal biztosabb és olcsóbb megoldás, mint kikísérletezni, melyik alkatrészt gyengítsék le annyira, hogy adott idő múlva elromoljon.
Tényleg nincs tervezett tönkremenetel, ezt csak beképzeled magadnak, meg én is.
A plotterem feje szinte percre pontosan 2 év után tönkremegy. Mindig május elején. Úgy, hogy hétfőn még kifogástalanul működik és kedden, minden előjel nélkül tönkremegy. Tesztoldal kriminálisan szarul lesz kinyomtatva, de a státusz, hogy mit, mikor, mennyit nyomtattam az tökéletes. Nincs csík, kihagyás, folt vagy más hiba. Akkor is ha 1200 m2 volt vele nyomtatva és akkor is ha 700 m2. Ugyan ennek a gyártónak a multifikciós nyomtatója valamiért két év után szintén fejcserés lett. Itt már odáig fajult a dolog, hogy szkennelni sem lehet vele, mivel a fejet még nem cseréltem ki. A jó q...
A "canonizációt" nem folytatom, áttértem más céghez! :-)
Nálunk azért pár év alatt elfogynak azok akik meg tudnak fizetni egy rendszert. Arról nem is beszélve, hogy nem elég a pénz, hely is kell hozzá, lakótelepen nehéz elképzelni.
Ha egy rendszer 30 évig megy 15 év után leáll a gyártás.
A németeknél egyszerűbb. Többszöröse a jövedelem és több mint kétszerese az áram ára. Számukra fillérekért veszik és öt év alatt megtérülhet, még ha kevesebbet is süt arra a nap.
Most már csak azon érdemes elgondolkodni, miért nem léteznek már azok a gyártók, amelyeknek mindegy egyes inverterük működik még ma is. Gyanítom, hogy azért, mert túl jókat gyártottak, ezért tönkrementek. Miközben pl. a jó hangzású Siemens ontotta magából a tönkremenő szarokat.
Egyszer egy beszélgetés során elég világos érveléssel elmagyarázták nekem, miért nincs olyan, hogy tervezett élettartam vagy avulás. Amikor ilyesmit olvasok, nem vagyok egészen biztos abban, hogy tényleg nincs.
"Ami még meglepőbb volt, hogy az inverterek is meglepően jól tartották magukat. Az esetek felében még ma is, 20-23 év távlatában is működik az eredeti inverter. Itt gyártónként azonban nagy volt a szórás: a Siemens invertereinek 80%-át kellett már cserélni, az SMA invertereknél 53%-ukat. Ez utóbbi már összhangban van a mai elvárásokkal is. Néhány, ma már nem is ismert gyártó (ASP és UFE) invertereknek például mindegyike azóta is működik, azaz 0% volt a cserearányuk."
Tehát lehetne hosszú élettartamű invertert gyártani.
Úgy gondolom, mire a tűzoltók kiérnek, a napelem táblák nem a tetőn lesznek, hanem hamuval borítva bent hevernek a házban (monolit födémnél a födémen), a DC vezeték rég elégett, áramtermelésről szó sincs. :)
A tűzoltók a tűz tovaterjedését szokták tudni megakadályozni. Magában álló háznál majdnem felesleges hívni őket, mire kiérnek, úgyis földig leég az egész, de legalább jó száraz. Fölösleges összevizezni. :)
A tegnapi nap szegeden nem volt túl jó, 60kwh jött le. A mai jobb, meglesz a 100kwh. Mondjuk nem izgat a tél, annyira elenyésző az éves termelésben. Nem a legjobb tájolású a telep, reggel beletakar a tetőgerinc a mező egy részébe úgy 9-ig nyáron. Az éves termelés 52720kwh volt eddig.
Elvileg minden esetben az áramszolgáltatót kellene kihívni a helyszínre, és csak áramtalanítás után kezdhetik meg az oltást. Ezért van elvileg a tűzvédelmi kapcsoló.
Én kültérre, terasz tető alá tervezem szerelni az invertert. Ott védve van közvetlenül az esőtől, napsütéstől, a szabad légmozgással hűlni tud. (Főleg hogy passzív hűtésű Growattal tervezek)
Nálam simán beleférne 5 méterbe a napelemtől az inverterig a kábelhossz, ha a tetőgerincről egyenesen lehozom a padláson át a gépészeti helyiségbe. De ha a padlás ilyenkor is szintnek számít, akkor a padláson kéne hagynom az invertert. Ott viszont nyáron 45 fok van, nem hinném, hogy az inverter szeretné.
Valójában nem is nagyon értelmezhető a környezeti hőmérséklet, hiszen nincs környezet ill. szörnyen távol van. :) Szigorúan véve (persze csak elméletileg, mert gyakorlati hatása a hőmérséklet szempontjából nem sok van) ráadásul iszonyú meleg van az űrben, hiszen a Napból érkező atommagok iszonyú sebessége igen magas hőmérsékletnek felel meg - csak hát ugye a vákuumban elég kevés az anyag. Ez hasonló a gázkisüléses fénycsövekhez, ahol a plazma hőmérséklete sokezer fok, de olyan kicsi a nyomása, tehát az egységnyi térfogatban található ionok száma, hogy nem éget meg.
Szerintem itt a szabályt nem azért hozták, hogy mennyire tűzveszélyes a DC kábel vagy sem (akkor is az lenne ha van DC kapcsoló), hanem egy tűz esetén a tűzoltók könnyen ki tudják iktatni és vízzel oltáskor ne rázza meg őket az áram. Itt a DC kapcsoló az ő biztonságukat szolgálja és nem az épületét.
Jól írtad, két esetben kell a DC kapcsoló, ha több mint 5 méter DC kábel megy az épületen belül, vagy ha a paneloktól a string hossza az épület belépési pontjáig több mint 10 méter. (akkor a panelekhez kell szerelni a kapcsolót)
Annyit tudtam meg öcsémtől (KOK-nál dolgozik), hogy meglévő rendszer esetén, ha bővíteni akarsz, akkor NEM kell a tűzvédelmi kapcsoló, mivel a már engedélyezett rendszert bővíted.
Sőt, egy ideje már én sem tudok mit kezdeni az adataimmal, mert új módon jelennek meg. Korábban tudtam összegezni, diagramozni, de egyszer csak megváltozott a megjelenítés, azóta nem boldogulok.
