A világűr nem üres kutatási adatok szerint 1 köbcm, világűr átlag öt részecskét tartalmaz, ezt 1köbmm-es cső formájú tér gyanánt vizsgálva 1m. hosszú térrészben öt részecskét találunk. Vizsgáljunk most részecske átmérőjű világűr teret fényévnyi hosszban, tegyük fel, ha ebbe egy részecske esik, (most nem akarok nagy számokkal bíbelődni) akkor 12 milliárd fényévnyi hosszú térrészbe a valószínűség szabályai szerint 12 részecskét találunk. Ennyi részecskén küzdi át magát az a foton amelyik ilyen messziről érkezik hozzánk. A felkelő és a lenyugvó napból szemünkbe érkező fény valószínűleg ugyan ennyi részecskén verekedte át magát, mivel a sűrű légrétegen ferdén jutott el hozzánk.
Köszönöm válaszod. A Planck idő az időmérés elkerülhetetlen minimális hibája. A létéből szerintem nem következik az, hogy minden változás csak ugrás-szerű lehet.
Egyébként a lényeg az lenne, hogy a kis visszacsatolt mátrixunkban egy mini téridő keletkezik...
Látható benne egy "üres sötétség" amiben mindenféle geometriai objektumok keletkeznek. Már ez az üres tér is egy leképzett dolog. Egy rakat vektor csücsül benne nyugiban. Majd ezek fognak összevissza hullámzani, mindenféle objektumokat ábrázolni... (ha kiküszöböljük, hogy stabil állapotba jusson).
(Az egy elemű visszacsatolt mátrix ugye vagy egy inverter, ami oszcillál, vagy egy sima "igen kapu", ami fel van akadva egy stabil +1, vagy -1 logikai értékbe...)
Nem sok mindenkit találtam, aki ilyen irányból közelít a témához. Magyarországon csak Dienes István-t. (matematikus és fizikus)
Érdekes elképzelései vannak (hát számomra érdekesek legalábbis):
Tekintsünk el ettől a "nem digitális" elképzeléstől. Tetszőleges analóg jelet lehet leírni digitálisan. Fel lehet bontani vektorokra és diszkretizálni lehet. Nem ez a lényeg. Ne menjünk bele, hogy egyáltalán léteznek e "nem digitális" dolgok.
Ez a világ egyébként eléggé diszkrét idejű és diszkrét értékű rendszernek tűnik...Tehát digitálisnak...
Nem tudok róla, hogy ebben lennének igazi "analóg" mennyiségek...
A "filozófiai" kérdés a következő: mely tulajdonság lehet olyan, amely már nem vezethető vissza struktúrákra.
Ha azt gondolnánk, hogy valaminek a mennyisége ilyen, akkor még bekavarhat a számelmélet. Mert a puszta számok között is lehet összefüggéseket találni, például oszthatósági problémák. Tehát mennyiségből is csak az jöhet szóba, ami már tovább nem osztható.
De akár kamera és monitor nélkül is meg lehet oldani a dolgot tisztán szoftveres megoldásokkal. Igen udorító számítási igénye van egy ilyennek, de aki ért a programozáshoz, játszhat ilyenekkel...
Felmerül, hogy ha ilyen érdekes mintázatok tudnak kialakulni egy ilyen visszacsatolt rendszerben, akkor esetleg nem egy hasonló jellegű folyamat zajlik "nagyban is"?
Na dobok be valami érdekességet. Ne csak egy logikai IGEN kaput (2db inverter) vagy egy logikai NEM kaput csatoljunk vissza (kétállapotú oszcilláció), hanem mondjuk egy sok bemenetű, sok kimenetű logikai szerkezettel tegyük meg ugyanezt.
Tehát csatoljunk vissza egy mátrixot önmagába valami transzformáció közbeiktatásával.
Egyszerű kísérlet a camera feedback. Nagyon érdekes mintázatok tudnak megjelenni egy ilyenbe.
A monitor pixelei egy mátrixot alkotnak. Minden egyes cella különböző súlyozottsággal kapcsolódik a többihez, tehát tulajdonképpen egy neuron modellel lehet leírni. Pl 1000x1000 pixeles visszacsatolt rendszerben egy pixel egy olyan neuronnal ekvivalens, ami 1 millió bemenettel kapcsolódik a többihez. Tehát egy visszacsatolt neurális háló, ami labilis állapotok sorozatában oszcillál.
Nagyon érdekes mintázatok tudnak ezekben megjelenni. Mindenféle természetben megjelenő matematikai mintázatok. Spirálok, 6-szögek, mindenféle geometriai formák amik körül kisebb geometriai formák keringenek.
Találtam két nagyon látványos camera feddback ábrát, amit egy sima TV, meg kamera segítségével hoztak össze. Még akár ilyen látványos mintázatok is ki tudnak alakulni spontán...
Nem tudom, szerintem az üresség már egy nagyon konkrét valami, ami nem semmi. Pl definiálhatunk 3 bázisvektorral egy vektorteret, a tök homogén, tök üres, de mégis egy matematikai objektum. Tehát már valami, ami nem semmi...
Pl definiálható benne a térfogat, vannak benne diszkrét távolságok, stb...
"Amit írtál, az természetesen egy HÜLYESÉG, már megbocsáss."
Természetesen nem az.
Hallgass @construct-ra, ő ért hozzá.
A c2 csakis azért van benne Einstein egyenletében, mert más mértékegységben mérjük a tömeget és másikban az energiát. Ugyanez az eset a k Boltzman-állandóval. Az is pusztán csak azért létezik, mert bohó eleink nem tudták, hogy a hőmérséklet is energia, ezért aztán a hőmérsékletnek is más mértékegységet adtak, mint az energiának. Természetes mértékegység-rendszerben számolva a k=1 azaz lehagyható minden képletből.
Hát, végül is az ellentmondás lehet hogy aktív része a létezésnek. ;)
Én most hazudok, azt állítom... Igazat mondtam, hazudtam? Ring osszcillátor... Páratlan számú visszacsatolt inverter...
Van egy olyan gyanúm is hogy a logikai tagadás lehet a dinamizmus oka. Talán minden inhomogenitás és állapotváltozás visszavezethető tagadásra. Logikai ellentmondásra, ami a rendszert állapotváltozásra készteti (pl a visszacsatolt inverterünket, hogy valami nagyon egyszerű rendszerben legyen demonstrálva az elv).
Ha pl az egy millard eve kibocsajtott foton hullamfuggvenyenek a fule mar itt van nalunk, a farka mwg meg a sajat tavol galaxisaban, aztan hirtelen fotonna valik es becsapodik a spektrometerunkbe, akkor pl nem igazan illik neki a tavoli galaxis mostani tavolodasi sebessegenek mwgfeleloen voroseltolodni. Ha viszon a regi tavolodasi sebessegre emlwxik, akkor meg borul a mostanaban divatos gyorsulva tagulo vilagegyetem elmelet.
Én odáig jutottam a felbontással hogy a legegyszerűbb struktúra valami féle A=A jellegű geometriátlan visszacsatoló hurok. Tehát ilyen topológiai hurok, mint egy gráfban egy hurokél.
Van egy olyan gyanúm, hogy minden létező dolog leképezhető egy fekete dobozra, aminek van n bemenete és kimenete és m darab visszacsatoló hurok van a kimenteről a bemenetre. A dobozon belül pedig egy elemi logikai műveletvégző elemekből összerakott hálózat.
Na most a legegyszerűbb struktúra 1db bemenettel és kimenettel rendelkezik ugye. Ilyenekre kéne szétkapni a semmit.
A semmi ugye felfogható végtelen számú nem létező struktúra lehetőségének is. Tehát csomó ilyen nem létező dolgot tartalmaz virtuálisan. Mint egy márványtömb. Példaként hány féle szobor van benne? Hogy az egyikhez hozzájussunk, le kell kalapálni a felesleget.... De elég sok... különböző félét bele lehet képzelni...
Szóval a sok lehetőség közül talán a legegyszerűbb képes lenne a saját maga szempontjából a saját okán létezni, úgy hogy a saját magának az építőeleme. Egy ilyen ön magát okozó függvény...
Aztán beindul a semmiben a logikai oszcilláció, ami leképzi ezt az egész mindent...
Vannak ilyen új megközelítések, hogy az abszolút semmiből ki lehet szülni a logikai törvényeket. Aztán ezekből az elemi önviszonyuló függvényekből struktúrákat lehet építeni. Tehát a semmit szét lehet kapni ilyen ellentétes logikai egységelemekre. És azokkal lehetne talán kezdeni valamit.
Mindenesetre ha teret egy vektortérnek fogjuk fel, amiben az anyagi részecskék ilyen geometriai formák, inhomogenitások a vektortérben, akkor a vektorok számokra bonthatók, azok meg igen-nem sorozatokra, tehát elvileg csak információból összerakható lenne az univerzum, meg minden, ami csak létezik.
Ez egy vonzó megközelítésnek tűnik. Főleg, ha már a teretlen, időtlen, axiómátlan abszolút puszta semmiből ki lehet hozni a logikát és információt. Szóval talán ilyen önreflektáló matematikai függvényekből fel lehetne építeni a dolgot...
"a gravitáló tömeg-energia ekvivalencia LOKÁLISAN érvényesülő összefüggés"
Ez egy dilettáns haladzsa. Ha kicsit is ismernéd az általános relativitáselméletet, nem égetnéd maga ilyesmivel:
"ezért a szingulartáson kívüli részt GARANTÁLTAN NEM LEHET üresnek tekinteni, hiszen ott energia és ezért tömeg is kell legyen"
"A másik idézeted is TÖK HÜLYESÉG"
Erre gondolsz?:
"az egész kvantumfizika annak belátásából indult, hogy ezen a mikroszkopikus szinten többnyire értelmét veszti a mozgás klasszikus fogalma. Illúzió azt feltételezni, hogy a részecskék valamiféle pályákon mozognak, hol ekkora, hol meg akkora sebességgel, miközben egyszer itt, máskor meg ott találhatók meg."
Miből képzeled, hogy itt valakit idéztem?
Nem, ez egyáltalán nem idézet, ám téged azonnal leleplez a magad primitív nyelve, amin megszólalsz.
"A kvantumfizika . . . leírja azt, mely fizikai mennyiségek milyen kombinációban írják le a mozgásukat"
A virtuális részecskék keletkezése és annihilációja semmiféle értelemben nem mozgás, épp ugyanannyira nem, mint amennyire az elektronok se keringenek az atomhéjakon.
"ha valaki úgy igyekszik népszerűsíteni egy tudományt, hogy közben maga sem érti azt eléggé, és ezért komoly tévedések is maradnak a "népszerűsítésében", az áltudományos."
Éppen ezt műveled itt te. Nagyképűen és tudatlanul. Ezen az se sokat javít, ha a szamárságaidat NAGYBETŰKKEL próbálod sulykolni.
