Hajtásnak ott volna a jet, persze annak is megvannak a maga nehézségei, ha pedig 0 merüléssel kell dolgozni, akkor marad a légpárnás. Meg a bili a kézben...
A biomassza fűtőművek számára olyan mennyiségű (és költségű) fosszilis üzemanyag kell egy ilyen attrakcióhoz, hogy az semmilyen mérleggel nem igazolható.
Ennek a hatékony gépesítése sehol nincs megoldva idehaza. Se vízen, se szárazon.
Igen, ámbár én az alapdefiníciót kerestem ehhez a kenderes területhez.
Hogy van-e (volt-e) ott nádas, ami megfelel(t) a lenti definíciónak?
Hozzá kell tegyem, hogy a jogszabály - analóg módon az Evt-vel -, megengedő viszonyú*, azaz nem a művelési állapot lététől teszi függővé a nádast, hanem attól, hogy megfelel-e az ökológiai kritériumoknak. Ha igen, akkor művelési ágtól függetlenül nádasként értendő a terület azon része.
Minden más szófosás.
________________
* erre van valami pontos szakzsargon, de azt nem tudom
Jég nincs, vízen meg nincs olyan hajtás, ami nem vágná át a rizómát.
A Seiga már gyárt, de igazából jég nélkül, csak taposási kárral lehetne bemenni, ami meg nem cél és nem is engedélyezett.
A Truxorok használatát pont ez évben akarata Vizig elkezdni, de a BfNPI teljesen elzárkózott, nem engedélyezte még csak kísérletii területen sem.
Persze nádat vágni, vágatni nem óhajt, csak megint a megtiltás, a teljes merevség. Az nem számít, hogy a világ változik, ők nem akarnak ehhez idomulni.
A vágás a befagyásmentes telekkel kb meg is szűnt. Úszó gépek vannak erre, de olyat nem láttam még, amelyik pl. bálázva be is gyűjtené egy menetben a levágott nádat, hogy a parton hasznosítani lehessen. Biomassza fűtőművek pl. simán tudnak ilyen fűtőanyaggal üzemelni. És persze az megint nem mindegy, hogy nem a halastavakra, csatornákra kitalált kis játékszerekkel kellene ilyen volumenű munkákat végezni...
Gondoltam alapos leszek és megkeresem, hogy melyik jogszabály definiálja, hogy a nádas mikortól és honnantól nádas.
Az analógiát az erdő jogi definíciója alapján kerestem első sorban, ahol érdemes tudni, hogy egy 2005 körüli LB jogegységi döntés taxatíve kimondta, hogy az erdő léte nem a művelési ágtól függ.
Nos , nem könnyen találtam meg.
Viszont a régi Inytv (1997. évi CXLI. tv.) 28. §-a, valamint annak Vhr-jében lévő (109/1999 (XII. 29.) FVM r.) 46. §-ban lévő definíciók összevetése alapján legalább 400 m2 egybefüggő területű területről kell beszélni - ha ingatlan-nyilvántartásban gondolkodom.
Aztán ott van a 22/1998. (II. 13.) Korm r., amit a Tvt. alapján állítottak össze.
Taxatíve ez a jogszabály viszont definiálja a nádas fogalmát (2. § (2) bek b) pont)
nádas: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágra tekintet nélkül minden földterület, amelyen nád-, sás-, káka-, valamint kísérőfajokból álló olyan növényzet található, amelynek meghatározó fajai időszakosan vagy állandó jelleggel a vízzel borított területen találhatóak, beleértve az e területekhez szervesen kapcsolódó száraz területek fenti fajokkal borított részét is.
Szóval itt kerül definiálásra, hogy a nádas mitől nádas. Legalábbis a Balatonnál.
Felteszem a kérdést:
Láttál te itt egybefüggően 400 m2-t meghaladó fenti definíció szerinti területet?
Épp a topic egyik rendszeres olvasója kért meg úgy egy éve, hogy járjam be a területet.
Nos, ami itt nincs és nem is volt az az erdő.
Valóban vannak fás részei, de sem az a néhány öreg jegenye- ill. óriásnyár, sem a területen jelen lévő, egykori fejesfa üzemmódból visszamaradt fűzfa roncsok nem érik el sem jogszabályi, sem ökológiai szintén az erdő kritériumait.
Tudom, hogy sokan szeretnek - a jószándékot véletlenül sem alábecsülve - bármire erdőt kiáltani, de ez nem az.
A másik, ami a területen nincs, az a nádas.
Annak is vannak kritériumai, attól is messze van, mint Makó lovag Jeruzsálemtől.
Az, hogy egy cikk innentől kezdve már csak megrendelt hangulatkeltésnek jó, viszont elszomorító, mert ha tisztességesen megírt ökológiai állapotokról írt volna, akkor még igaz is lett volna.
Ugyanide tartozik, hogy nem újkeletű sittes feltöltésekből sincs itt hiány, szóval a terület több évtizede a roncsolt kategóriába tartozik. Ökológiai szempontból.
Ezek a tények viszont nincsenek leírva.
Hozzá kell tenni, hogy a roncsoltság ellenére is lehet valami (még) ökológiailag értékes, de ahhoz ide ennyi év alatt kellett volna a tiltakozóknak legalább valami felvételezést, adatrögzítést csinálni, amiről egy szót se hallottam.
Egy térképre, ahol látszanak az ing.ny határok vagy egy fedvényre, amely ezen határok leszűrése?
Az előbbire ott a közműtérkép, azon "gyalog-módszerrel" minden látható 19 cm pontossággal és van hozzá egy 2005 és egy 2022 évjáratú orzofotó fedvény is.
