Jó, persze, a soha nem azt jelenti, hogy tényleg nem lesz kész, mittudomén, 2074-re, amikor éppen szépen 100 éves leszek. de azt tényleg nem hiszem, hogy én végig fogok autózni az M9-es nulla kilométerétől az utolsó kilométeréig (bár ahogy az őssejtkutatás áll, talán reménykedhetek, hogy százakárhány évesen, néhány kicserélt szervvel igen)
Terkep (netrol nyomtatott), az volt nalunk. Eleg is volt, kiveve itt. Minden leagazast meg fog a fene ily' alaposan megnezni elore, terkepileg (ezen amugy meg se talalom azt a korforgalmat, ahol megfordultunk, hat kb. ennyit er).
Se. (Akkor mar Pesttel is "beertuk volna".) Legalabbis kitablazva nem volt, remelem, ezt is megerositi a googlemaps.
"lehet itt mindenfelé kanyarodni, csak akarni kell... :-)"
Mondjuk ilyenkor sokat segitenek a tablak. Semmi olyan nem volt, ami nekunk kellett volna (elotte meg kiirtak BP-t is).
"ráadásul dél felől a főpálya elmegy eszék felé, épphogy a Bp/HU felé haladáshoz kell balra letérni a pályáról..."
Que? Egyenesen, az befele vezet a varosba, es volt egy bazinagy tabla, hogy Pest meg meg ez meg az jobbra. Se Eszek, se Sisak, se Mirovitica nem volt kiirva ra, tovabb meg, ugye, nem ismertuk a kisebb varosokat a palya menten, mivel Barcs fele mentunk. Es mivel a pesti palya megy eszaknak, az eszeki meg keletnek, tan lehetne egy tablaval az utobbit is jelezni (vagy valamit rajta).
"amúgy ajánlom a guglit (jó az, csak akarni kell), a teljes zagreb elkerülő megvan nagyfelbontásban, szépen végig lehet tanulmányozni..."
Igy utolag ma' minek? :-) Akkor meg gep se volt nalunk, nemhogy Gugli.
Azért nem minimális, a németek nem a semmiért akartak revansot venni a lengyeleken. Ha jobban megnézed egyébként az egykori Osztrák-Magyar Monarchia határa is ott! :)
"zagreb: habár nem teljes gyűrű, csak 2/3 kör (nem is tervezik a bezárását), de az elnyúlt forma miatt a tranzitnak megfelelő elkerülést biztosít..."
Mondjuk aze' emlegettuk a felmenoiket rendesen, mikor a delrol jovo autopalyarol felmenve elkeveredtunk (Eszek fele szerettunk volna menni, de csak Pest volt kitablazva, az elkerulo szerkezeterol meg ugye akkor megmit se tudtunk), aztan par km utan visszafordultunk -- es nem lehetett Pest fele kanyarodni. (Tehatugye a varosbol jove az elkerulore, balra.) A fizetokapuk elott meg szepen ki volt tablazva, hogy megfordulni tilos, neztek is a rendorok szepen, hogy ki az, aki megis. (Aztan atrohanva az otok elott megkerdeztuk oket, es balkani kedvesseggel megengedtek, hogy mostazegyszer.)
"sajnos sokakról nem mondható el, hogy országos szinten nézik a fontossági sorrendet, inkább a saját(lakóhelyük) kicsinyes érdekeit helyezik előtérbe..."
Na ja. Pedig az orszagos fontossagi sorrendet nezok kozott meg oly' altruistak is akadnak, akik mindenaron ujabb hidakat akarnak a helyiek ellenkezese mellett is. :-)
Itt egy teljes lakosságcsere lezajlott brutális háborús pusztítás után, mégis a szegény régiók etnikumtól függetlenül szegények maradtak, a gazdagok gazdagok. Mennyire nem számít, hogy ki lakja a tájat, mennyire csak az számít, hogy milyen környezetben él.
(van itt más is: sorbaveszi egész közép-európát...)
"1976-tól építenek sztrádákat Lengyelországban, azonban az A4-es, az A6-os és az A18-as egyes szakaszai még a múlt század 30-as éveiben lettek kijelölve, s nem is Varsóban, hanem Berlinben (mint ismeretes, 1945 után Lengyelországot gyakorlatilag nyugatra „tolták”; megkapta a Német Birodalom keleti területeit, azaz Kelet-Poroszország nagy részét, Sziléziát és Pomeránia keleti részét). Ennek a „történelmi hagyománynak” köszönhetően Szczecinből (Stettin) Berlinbe, vagy Wrocławból (Breslau) Prágába könnyebb eljutni, mint Varsóba. Külön érdekesség, hogy a fővároshoz, Varsóhoz a legközelebbi autópálya 130 kilométerre fekszik, és mindössze 17,5 kilométer hosszúságú."
másrészről viszont túlmenően a decentralizáltsághoz az is hozzátartozik,, hogy a térszerkezetet megnézve látszik, hogy a nagyvárosok (mondjuk 400000 felett) elhelyezkedéséből adódóan Varsó nemhogy középen, hanem inkább szélen van, a középponthoz pl. Łódz sokkal közelebb van. Nem véletlen*, hogy mind a nagysebsségű vasútvonalakat, mind az autópályákat itt ágaztatják el, itt metszetik egymással.
*Viszont az sem véletlen, hogy bár Łódz az ország második legnagyobb városa, a többi regionális centrum (Krakkó-Katowice, Wrocław, Poznan, és a Trojmiasto) fontosabb szerepet tölt be talán, amibe Varsó közelsége is beleszámít.
(s bár lehet, hogy ap. nem épül, híd viszont igen: 2004-ben 5 olyan hidat láttam a Visztulán, amit még 2000-ben, amikor ott voltam, nem láthattam. Pedig a Visztula nem egy patak...)
A lengyel város-térszerkezet egész más, mint a magyar, sokkal decentralizáltabb. A főbb központok jóval lényegesebbek mind országos, mind helyi szinten, mint nálunk. Az ottani elsőrendű városok majd' egyenrangúak Varsóval, itt pl. egy Debrecen meg sem közelítheti. Ebből következően a forgalom sem annyira centralizált mint nálunk, sokkal jobban eloszilik ezek között a centrumok között.
ezt a belső ap. gyűrűt helyesled?f/i]
igen. Prágában bentebb az úthálózati és domborzati adottságok miatt nem nagyon van lehetőség akár nagyobb kapacitású, harántoló jellegű út építésére. Ez a vonal valahol meg a 20-as években Prágához csatolt, meg a 70-es években Prágához csatolttelepülések között halad.
igen, akkor a hungária nyomvonalán is helyeselnéd? nem, mert vároisszerkezetileg a Hngária egész máshol helyezkedik el Budapesten belül, mint Prágában a "Jizsni szpojka". A munkáskörút ilyen kialakításra sokkal érdemesebb lenne, lásd még a Kis-Prága - Nagy-Prága, Kis-Budapest-Nagy Budapet összefüggést.
mármint arra gondolsz, hogy azért igyekeznek minél jobban eltitkolni a részletes nyomvonalrajzokat, hogy csökkentsék az akadékoskodók számát???
ez még méltányolható érvelés az engedélyeztetési fázisban...
de amint megvan az építési engedély (vagy legkésőbb, amikor elindult az építkezés) akkor már nyugodtan közzétehetnék...
pl. az M0 Kszektor 3 szakaszáról készült 3 pamflet, amikben részletes nyomvonalrajzok voltak, és amiket a lakossági fórumokon osztogattak, de az m0.hu weboldalra csak jóval később rakták ki ezeket...
Azt hiszem ezt már beszéltük... Nálunk ha valamilyen tervet vagy elképzelést nyilvánosságra hoznak, arra keresztet is vethetnek. Ez egy ilyen társadalom.
Itt egy teljes lakosságcsere lezajlott brutális háborús pusztítás után, mégis a szegény régiók etnikumtól függetlenül szegények maradtak, a gazdagok gazdagok. Mennyire nem számít, hogy ki lakja a tájat, mennyire csak az számít, hogy milyen környezetben él.