Szervusz Vbela, amiről én írok, az nem az! Ezt valószínűleg észre sem veszed. A vörösszem-csökkentő elővillanásoknak annyival kell megelőznie az igazit, hogy a szemnek legyen ideje összehúzódni. Ez jó hosszú idő, jól felismerhetők az egymás utáni villanások. Az én sunyi elővillanásom szabad szemmel nem is érzékelhető és ki sem kapcsolható. Emellett természetesen vörösszem-csökkentő elővillanás IS van a sérelmezett gépen, az tényleg ki-be kapcsolható.
Itt egy táblazat, amelyik összehasonlítja a Canon Pro70, Nikon CoolPix950, Fuji MX-2700/MX-2900, Sony DSC-F55E, Olympus C-2500L, Olympus C-2000 Zoom kamerákat, CCD felbontást meg egy csomó mindent + árakat is.
Lehet nyammogni, nyálat folyatni, stb. (ki-ki kedve szerint.)
A Fotózás, kellékek topikban jött elő a flash slave használata. Ez az a kis szerkezet, ami egy vaku fényére fovábbi vaku(ka)t gyújt be. Még egy szerényebb géppel is szépen világított képeket lehet(ne) készíteni slave és külső vaku(k) segítségével.
Szomorúan kell konstatálnom, hogy a digitális kamerámmal nem lehet slave-et használni. Ez ugyanis nem egyet, hanem többet villant, valószínűleg előzetes próbavillantással lövi be a helyes expozíciót. A hatás: bár a slave vaku elsül, a képen semmilyen hatása nem látszik, mert már az elővillanásra eldurran, a tényleges expozícióig meg már nem tud feltöltődni.
Van-e ilyen tapasztalatotok? Akinek digitális gépe van, próbálta-e már?
A Porst honlapján is írnak a digitalizálásról, csak az árakról nem.
Érdekes, hogy a digitalizált képeket e-mail-ben is elküldik, persze csak 800x600-as felbontásban.
Gab
ő vett egy 48 MB SM-et, de a fotógép (talán olympos) nem tudta formázni csak kisebb méretre.
Aztán egy Psionos vagy Kodakos formázás után, már ő is látta.
Ha van jó HW beszálítói kapcsolatotok, érdemes elszórakozni, mert a különbség tetemes.
Kösz az infot, akkor inkább veszem a gyári kártyát, még jó, hogy szabványosak.
Ha külön driver kell a floppyhoz, az nem tetszik. A PCMCIA biztos nagyon gyors, és foként a nagyobb megás moduloknál hasznos, de ha nincs laptopom, akkor külön beruházás egy PCMCIA adapter. A soros port vagy infra is lehet nagyon gyors (2Mbit/s), csak hát a fényképezogép nem támogatja. Én akkor már az USB adapter mellett döntenék, de azt meg az NT4 nem támogatja :(((, a w2k viszont fogja, sot spec. digi fényképezogép támogatása van, de az eddigiek nem ismerték a FujiDX10-et, csak a 9-ig volt driver.
Szóval maradok a jó öreg soros portnál, legfeljebb frissen feltöltött aksit kell a fényképezogépbe rakni a képek letöltése elott, akkor kitart pár óráig :)
a SmartMedia kártyák szabványosak, de az egyes gyártók spéci többletszolgáltatásokat is beletehetnek. Az Olympusomhoz kapott eredeti kártyán például van egy panoráma funkció, ami a 3rd party kártyáknál fel sem jön a menüben.
A Fujit nem ismerem, de bízom benne, ott is maximum valami kevéssé használható funkció tűnik el, ha nem gyári kártyát használsz.
Igen, a floppy adapterhez driver kell, adják hozzá. Én nem mertem megpróbálni.
Van viszont PCMCIA adapter is, az nagyon állat! (elég szakszerű voltam?) Benyomod a gépbe, Windows felismeri, megjelenik egy új drive és már olvasod is a JPG-ket, TIF-eket.
K-gabika, ez az Epson szkenner olyan 100 eFt körül volt egy éve, tehát egy
jobb amatőr fényképezőgép ára.
A negatívot természetesen konvertálja, már amennyiben arra gondolsz, hogy
átfordítja pozitívba, kiszűrőzi és leveszi a maszkot.
Eleinte én is arra gondoltam, hogy majd az összes negatívot beszkennelem és
online böngészek. No, ez nekem nem jött be, túl sok a régi negatívom, ha
alvás és dolgozás helyett is szkennelnék, akkor sem végeznék vele. Persze ha
minden új filmet azonnal szkennelsz, szinkronban maradhatsz magaddal.
Ezzel a szkennerrel csak 6 felvételes (vagy rövidebb) szakaszokra felvágott
negatívot lehet szkennelni. Célszerű, ha a film síkba kiterült, de nem ez
lesz a helyzet, ha sótartóban kapod vissza a filmet, mint a Fotexnél vagy a
Kodak Expressznél. Ha már egyszer feltekerve napokat-heteket eltöltött a
negatív, elég nehéz kiegyenesíteni.
Ha viszont már 6-os csíkokban vannak a filmjeid, A4+ méretű áttetsző,
lefűzős dossziéban tárolhatod és és ablak előtt, vagy átvilágítós asztalon
(a Hama-nak van ilyen hordozható, A4-es méretű) nézegetheted, rendezheted.
Szóval nekem még nem sikerült egyetlen üdvözítő megoldásra lelni, de tény,
hogy a jó kamerával jól exponált és áttekinthetően tárolt 35 mm-es negatívok
minősége ma jobb, mint az átlag digitális felvétel, és később a szkennerek
(vagy a szolgáltatók)fejlődésével egyre jobb minőségben fogod tudni az
aktuális digitális képformátumra konvertálni/konvertáltatni.
Egyetlen motívum ösztönzött egy basic digitális kamera megvételére: ott
biztosan nem lesz porszem, ujjlenyomat és karc a felvételen...
Nem tudom van-e még, de a Kodak még egy-két éve csinált PhotoCD-t negatívról. Kiválasztod, hogy melyik kockákról akarod, és felteszik neked CD-re. Max. 100 db képet, 2000x3000 dpi-s felbontásban. Akkoriban 70 Ft/kocka volt a tarifa.
Van-e valamelyikőtöknek tapasztalata a SmartMedia kártyákkal? Szeretnék venni egy 32 megás modult, de van 1-2 márka és az áruk is különböző.
A Fuji-DX10 doksijában azt írják, hogy csak FujiFilm SM kártyával működik helyesen.
Mi az esélye, hogy más márkájú kártyával nem fog működni? (A SM elvileg szabvány vagy nem?) Vehetek bele bármilyen gyártmányú kártyát, vagy csak a Fujissal próbálkozzak?
Még egy kérdés. Az SM-hez létezik floppy adapter. A 3.5" floppy kapacitása 1.44M, hogyan lehet vele olvasni akkor az SM kártyákat? Spec. driver kell hozzá?
Kösz slr !
Engem csak hobbi szinten érdekel a dolog, meg nem is nagyon értek hozzá, de arra gondoltam, hogy csak előhivatom a filmet és beszkennelem a negatívot, és csak arról kérek papírképet amelyikről tényleg érdemes. ( A konvertálás megoldható szoftveresen, ugye ? )
Azt írd meg még nekem légyszi, hogy mennyiért adják ezt az Epsont.
Vagy pl. a netre feltenni képeket, vagy e-mailben küldeni Amerikába ismerőshöz.
Lehet, hogy érdemes.
Egyébként én még nem voltam a Porstnál, szerdán nézek be hozzájuk és megkérdezem.
Gab
Gab, nem tudom, Neked mi jelent túl nagy beruházást. Az általam említett Epson FilmScan talán a legolcsóbb - ennek megfelelően legegyszerűbb - típus a piacon. Sajnos a vele adott szoftver - mármint a driver, amit nem tudsz mással helyettesíteni - elég csapnivaló is, de azért használható. Valami más, sokkal drágább eszközzel hasonlította össze egy expert, azt mondta, a végeredményben nincs nagy differencia. Ezt a kütyüt negatívhoz, diához és némi további befektetéssel APS-hez is lehet használni. Adnak hozzá egy mérsékelt PhotoShopot (elég sokat használom).
A nagy baj az otthoni filmszkenneléssel, hogy nagyon időigényes és nagyon kell vigyázni a porszemekkel. Amerikai guruknak mindenféle nukleáris megoldásaik vannak a porszemcsék eltávolítására :-) Én a tonnányi FF archívum bogarászására szereztem be, mihez laborom már sajnos nincs.
Érdeklődtem telefonon, a Porst digitáliskép-árai (még ha készen, CD-n viszem is a file-okat) elég húzósak a fotóhoz képest.
A legjobb minőségű, kereskedelmi forgalomban kapható nyomtatópapírpapír tintasugaras nyomtatók számára fotók nyomtatásához a
TDK PRO Quality
papír, mely kapható A4 A5 A6 méretekben, Pl. a Cora áruházakban 20 és 50 db-os kiszerelésben, kb 150Ft/A4 lap árban. Ez egy 1440dpi-s papír, különleges, professzionális minőség, valóban fotorealisztikus képvisszaadási jellemzőkkel.
Köszi az infót, meg fogom nézni!
Majd jelentkezek.
Azért is kérdeztem, mert ha jól tudom elég szép ára van egy dia/filmszkennernek, ugye ?
Nagyot nem akarok beruházni.
gab
kösz a linket, de engem jobban érdekelnének az itteni társaság képei, elvégre erről diskurálunk, nem? Szóval ha itt beszélünk valamiről, azt meg is tudjuk valahogy nézni közösen?
A Porst most kezdte el a digitális fotoszolgáltatást. A Fehérvári úti laborban csinálják, de bárhol leadhatod. Semmi tapasztalatról nem hallottam, örülnék ha visszajönnél, miután megtudtál / kipróbáltál valamit.
Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan üzlet/szolgáltató ahol a 35 mm-es negatív filmeket beszkennelik nekem ?
Bocs, ha esetleg volt már lejjebb, de nem olvastam el a topikot.
Köszi
köszönöm a remek összefoglalót! A közelmúltban én is végeztem egy kis összehasonlítást, elég érdekes volt az eredmény, nem is igazán tudom értelmezni.
A hagyományos (35 mm-es) képeket kétféle módon digitalizálom: 10 x 15-ös vagy 13 x 18-as papírképről HP ScanJet 4P-vel vagy a negatívról / diáról Epson FilmScan 200-zal.
A digitális képeket Olympus C-900 Zoom-mal készítem.
A nyomtatás nálam HP 850 C tintasugárral történik.
Az első említésre érdemes 'finding' a papír. Ez a printer nem egy fotó nyomtató, 300 dpi a felbontása színesben. Döbbenetes a papír hatása, nem hittem volna. A Kodak-HP fotopapírra (sajnos beszüntették a forgalmazását) egészen szép A4-es méretű képeket tudtam nyomtatni (mínusz border). Egymás mellé téve ugyanazt a képet öt különböző papírra nyomtatva el sem hinnéd, hogy ugyanarról a képről van szó.
A felbontásról. A képek hosszabb oldala 10 x 15 -ös papírról szkennelve 1800 pixel, a digitális felvételé 1280. A filmről készített nagyítás összehasonlíthatatlanul szebb, tónus- és részletgazdagabb, mint a digitálisból nyomtatott kép. Elvileg - és korábbi érzéseim szerint - még a szkenneltről készült nyomatnak is szebbnek kellett volna lennie, de egymás mellé téve az azonos időpontban filmre és digitálisan készült fotóról azonos méretben printerre kinyomott képet, bizony az Olympus-os felvétel a szebb. Ez összhangban látszik lenni azzal, amit Te írtál.
SandMan és mindenki más! Itt csak chat-elni lehet a képekről vagy valahol nézegetni is lehet azt, amiről beszélünk?
Off : kicsit elvoltam, hazajöttem, nem volt telfon,stb...
On :
Uj kérdés : dye-szublimáció vagy tintasugár?
és meddig tart vajon egy kép dye-szublimációval nyomtatva (a tintasugár gondolom elvan egy pár évig, de nem igazán tudom a másik müködését...)
Valakinek volt itt egy Casioja - milyen minöséget produkál? Tényleg össze lehet téveszteni egy hasonló méretü 35mm-es kamerával készült képpel..(normál kamerára és normál filmre gondolok, amilyet a legtöbben használunk...
Sandman :
Ez érdekes volt, de még mindig ott tartok, hogy a nyomtatott kép van e olyan jó mint az elöhivott...Az ugye fényes, egyebek, a nyomtató meg csak pontokat lövöldözve hozza össze...
Mennyi a felbontása egy hagyományos 35mm-es filmnek? Ez egy némileg vitatott kérdés, lévén, hogy a hagyományos film analóg adathordozó, ezért a digitális gyakorlatban bevett mérőszámokkal nehezen meghatározható. Abban megegyeznek a vélemények, hogy jobb felbontású, mint a jelenleg legjobb digitális hordozóé.
--------------------------------------------------------------------------------
Nagyon röviden:
Ideális esetben, tükörreflexes (SLR) géppel, állványról, professzionális objektívvel, optimális megvilágításnál magas minőségű film esetében kb. 20millió pixelnek megfelelő. Kézből fényképezve, vagy gyengébb objektív esetén kb. 4millió pixelnek megfelelő. Szerényebb fényképezőgépeknél, vagy hibás fókuszállításnál, vagy gyenge, rossz megvilágítás esetén, 1-2 millió pixelnek megfelelő.
Fontos megjegyezni még, hogy a film nem korlátozza 256 fényességárnyalatba (hozzávetőlegesen 1000 kontrasztárnyalatot képes megkülönböztetni), illetve 16M színmélységbe a rögzített képi információt, a filmscannerek pedig a pixelenkénti 32 bites adatmélységgel dolgozva szintén megelőzik a digitális fényképezőgépek 8 bites adatmélység korlátait, ezáltal sokkal több információt képesek kiolvasni. Az emberi szem szivárványhártyája (meglepő!!!) 7 számjegyű felbontással képes megkülönböztetni a fényességárnyalatokat, ennek következtében a 24 bites kontrasztmélység képes kielégíteni az érzékenységét. Az eddigiek a hagyományos film mellett szólnak, de mielőtt eldöntenénk a kérdést, tudomást kell vennünk a következőkről:
--------------------------------------------------------------------------------
A fenti adatok a 35mm-es filmkocka nagyságára vonatkoznak, "pozitív hívás" illetve nagyítás esetén már nem érvényesek!
A hagyományos film kémiai szemcsézettsége még alacsony "sebességű", szuper finom szemcsézettségű film esetében, optimális megvilágítás mellet is zavaró lehet már viszonylag kisebb nagyításnál is, mely "zaj" formájában jelenik meg, ami szerényebb objektívek, gyengébb filmek, és helytelen megvilágítás hatására nagymértékben fokozódik.
Ezzel szemben a digitális kamerák által használt CCD elemek zaja elenyészően kicsi, nagyítás esetén is állandó alacsony értéken marad.
A digitális kamerák szolgáltatásaként ismert "fehér egyensúly korrekció" olyan lehetőséget nyújt szélsőséges megvilágítási esetekben, amit csak speciális színhőmérsékletű filmek, illetve kisegítő (a valós látványt befolyásoló) világítás, esetleg utólagos színkorrekció használatával lehet korrigálni hagyományos fényképezés esetén. Az utólagos színkorrekció csak professzionális laborokban, vagy a kép digitalizálása után hajtható végre, de soha nem tökéletes eredménnyel.
Összefoglalva:
Egy 35mm-es filmnek megfelelő professzionális, állványról exponált képet hozzávetőlegesen 5300x4000 pixel felbontású digitális kamerával (ha az több, mint 8 bites), míg normál "kézből készített" képnek megfelelőt 3000x2000 pixel felbontású digitális kamerával lehet készíteni.
Papírkép készítésekor 200-250 pixel/inch (79-98 pixel/cm) felbontású kép a szokásos, professzionális nagyítás esetén 500 pixel/inch (197 pixel/cm =~20 pixel/mm) az elvárás. 18x13cm-es nagyított kép megfelel egy 1400x1000, néha 2100x1500 felbontású digitális kép minőségének.
--------------------------------------------------------------------------------
*Legjobb minőséget a hagyományos 35mm filmre fényképezve, azt filmscannerrel digitalizálva, majd kinyomtatva,
*Másodikként digitális kamera használatával, majd kinyomtatva,
*Harmadikként hagyományos 35mm filmre fényképezve, azt hagyományos úton papírra nagyítva,
*Utolsóként papírkép be-scannelesével, majd azt kinyomtatva érhetünk el.
Gratulálok, élvezd a géped, kívánok sok jó témát!
Szvsz a digitális zoomot ne használd, ha digitálisan akarsz zoomolni, használj valami erre kiképzett progit!
Megvettem az első Magyarországi FUJI 1700 at.
Mindenkinek tudom ajánlani.(140+áfa)
1280*1024, 3 x optikai 2x es Digitális zoom.
Cigaretásdoboz méretű..... Litium ion aksi+töltö, és tápegység is egyben, amivel 100 képet lehet az LCD vel készíteni, LCd nélkűl 600 kép.
Élesség állítás 4 szint, Vaku fényerő, expozixiós idő, állítás manuálisan is.
7 Fehérszinegyensuly.....
5 cm is LCD folyamatos követéssel.
Elég gyors a gép.
8 Mb ás SM kártya jár hozzá, de 32 Mb ig tud fogadni nagyobbat.
A készített képek élesk, kontrasztosak, és gyönyörűek.
A szinek teljesen valóságosak.
Szerintem ez egyszerűen azt jelenti, hogy ha film lenne benne, az hány ASA lenne. (Vagy ha veszed a logaritmusát, akkor hány DIN :-)
A tartomány alja lejjebb van, az előző gépem 50 ASA-t tudott, vagyis szürkületben már állvány nélkül nemigen tudtam semmit csinálni vele. Ja és a hó rendszerint kékes lett..
Az éjszakai képek meg ferdén csíkosak, ha nagyon kevés volt a fény.
Az Unmbrella-n van egy cikk, 1999.10.20 -i ami összehasonlítja a Nikon D1, Nikon Coolpix 950, Nikon Proneia 600i (APS) +Nikon LS-2000 (scenner) -t. Ugyanazokat az objektiveket használja, igy ez nem befolyásolja a képek minőségét.
Az én olvasatomban, a D1-es (igaz még nem a sorozatgyártott) kb. hasonló minőséget produkál mint egy APS kamera.
A tesztképeket itt lehet megnézni. Vigyázzatok, az oldal japán nyelvű, de képeket lehet olvasni japánul is...
