Szerintem is megfelelő szintre emelték egy várrom állapotát. Minden falát kiásták a törmelékből és felmagasították, míg a belső palota épületeket lefedték kiállító helyiségeknek. Nem láttam kirívóan elütő modern megoldást a középkori vár restaurálásában. Mert ez annak mondható és nem teljes helyreállításnak.
Ha még nem jártál az őrvidéki, egykori várainkban, inkább azokat nézd meg előbb. Legtöbbje igazán szép állapotban maradt meg. Igaz Ausztriában sok vár épen maradt. Érdekes,hogy ottani tulajdonosaik akkor is tudtak velük mit kezdeni,miután elavultak,kényelmetlenné váltak,szemben a mi birtokosainkkal,akik maguk is bontatták olykor őseik sasfészkeit.
Itt is sokat helyreállítottak. Egész szinteket,termeket. Ettől függetlenül egy korrekt várromnak lehet tekinteni,ami már hasznot is hoz az üzemeltetőnek.
A Salzach völgyét egy hatalmas, meredek sziklaszirtről vigyázza a festői fekvésű Hohenwerfen vára (Burg Hohenwerfen), mely a mögötte fenséges kulisszaként tornyosuló Tennengebirge masszív hegyvonulataival az egyik legnépszerűbb élményvár Ausztriában. A parádés kilátás mellett a ragadozómadár bemutatók teszik méltán közkedveltté a Salzburgtól délre fekvő lebilincselően szép várat.
A Salzach völgyének (Lueg-hágó) védelmére emelt hatalmas erődítményt a XI. században (1077), az invesztitúraharcok idején kezdték el építeni, a salzburgi érsek parancsára, a salzburgi várral egy időben. 1122-ben bővítik és megerősítik. Kevés írásos emlék maradt fent az első pár évszázadról, az 1500-as években parasztlázadás égeti porrá, 1560 körül itáliai hatásra újjáépítik, néhány évtizeddel később csodálatos harangtoronnyal gazdagodik. Végső formáját 1580-ra éri el. Hohenwerfen a salzburgi vár mellett a régió legfontosabb erődítménye volt, később börtönként is funkcionál, a II. világháborúban a németek katonai erődítményként használják. Napjainkra turisztikai központ, igazi „élményvár”
A tavalyi esztendő során egy-egy helyszínen ha az időjárás engedte, videóztam is. Az elmúlt év során készített kisfilmek második darabja (Zrin várát bemutató kisfilm után) Greben várát mutatja be.
A román műemlékes oldalon ismét átkelünk a Magyar Királyság keleti határát jelentő Kárpátokon, hogy a moldvai fejedelmek egyik fontos várának, az 1961-ben már csak romjaiban búsongó Neamt részletrajzait szemlélhessük.
BUÉK 2019, légy üdvözölve a várrajongók törzshelyén! :-)
valami hordozható kéne, nem a nagy alakú, terepen totál használhatatlan formátum...
Ha a farzsebben elférő váras kiadványt szeretnél, akkor a legjobb választás a
Tájak - Korok - Múzeumok Kiskönyvtárából szemezgetni várak után. Hiszen a kis könyvecskékben rövid történet, megközelíthetőség és váralaprajz is szerepel. Én gyűjtöm belőle a váras témájúakat, nagy haszonnal forgathatók kint a terepen is.
Búék! Szerintem a netről több infót be tudsz gyűjteni. Ha a helyszínen kell leírás,msx kinyomtatod. Aktuális állapotokat mutató könyv nem jut most eszembe,ami 1-2 éves.
Sajnos nem lett teljesen feltárva Tátika. Sajnos a konzerválása is csak részben valósult meg. Pont a valamikori várkapu helye maradt ki, meg az öregtorony. Kár érte. Itt is volt egy jó időszak több,mint 10 évvel ezelőtt. Gondolom pénz hiány miatt akadt el a további munka. Tátika palota fala messziről látszódhatna, de mint letöbb várunkat, ezt is fojtogatják a fák.
„Immár hagyományos módon, a gyulai vár bástyájáról leadott lövésekkel köszöntötték az újesztendőt január 1-jén Gyulán. Ahogy azt Fábián Tamástól, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit NKft. kommunikációs vezetőjétől megtudtuk, Szabó Árpád hagyományőrző és társai XVI. századi fegyverek másolatát sütöttek el a magasból.”
A 12 -16. században épült vár meglehetősen jó állapotban maradt ránk. A török támadásoknak is sikeresen ellenállt. Mátyás király is ostromolta 1488-ban.
Az egyre nagyobb területeket meghódító, annak emberi és anyagi erőforrásait a maga rablóállamának szolgálatába állító Oszmán Birodalom az 1526-os, számára győztesen végződő mohácsi csata után másfél évszázadon át megkerülhetetlen részévé vált Magyarország történetének. I. "Törvényhozó" Szulejmán török szultán alkalmazva a régi mondást, "oszd meg és uralkodj!" alapján elfogadta Szapolyai János magyar király vazallusi felajánlkozását, hogy ezzel megossza a magyarok erejét, egyben alávetett szövetségese legyen a legnagyobb ellensége, az osztrák Habsburg-ház ellen vívott harcában. Szapolyai Jánosnak, majd fiának János Zsigmondnak nem csak katonai segítséget kellet adnia, hanem pénzbeli adót is. Ezért aztán ami értékpénzt {aranyat és tallért} vertek az erdélyi kamarákban, annak jó része az Isztambulba induló erdélyi követek szekerein adóként kikerült Erdély pénzforgalmából. A régi pénzeket kedvelők körében ezért megbecsült és igen drága érme az a kevés erdélyi pénz, ami megmaradt az utókornak.
Az erdélyi pénzverésről érdemes végignézni az alábbi brassói magyar adásban szereplő Tóth Csaba numizmatikust: