Remélem én is hogy ez irányban megyünk el, de a sok fejlesztés mellett még egy 50 évig az olaj/gázlobbival is meg kell küzdeni. 2-3 dolláros önköltség mellett 60-80dollár egy hordó. Ha nagyon akarna valami gazdaságos alternatíva terjedni akkor leviszik 20 dolcsira és kampó minden alternatíva megtérülésének.
Hátha megérjük még az olcsó áram kánaánt.
Én mindenesetre nem merek arra alapozni hogy az áram ára lefelé megy, amint a kereslet erősödik.
Az áramból földgázas projekt sem rossz, ott is megoldódik a tárolás/szállítás.
No nem kárálok többet, mielőtt félreértenéd zöld árampárti vagyok csak sajna tanítottak energetikát és közgázt is, attól lettem szkeptikus, az a rohadt pénz és az üzleti érdekek. Nem jó az ha független egy állam energetikailag, nyersanyagilag, nem lehet befolyásolni.
Amire fel szoktam hívni a figyelmet, hogy szerintem veszélyes irány van terjedőben, egyre többen alapoznak a szaldós napelem/fűtőkábel párosra új építésnél, a fűtésrendszer lehetőségét is kihagyva. Szerintem abból pofáaesés lesz a jövőben. Túl sokmindentől függ a dolog (szaldó, áramár).
De a klímák nyári túlfogyasztását Japánban (meg sok más helyen) úgy oldották meg, hogy aszongya: 20Cfok helyett lehet 25Cfok is az irodában, viszont nem kötelező öltöny-nyakkendő, helyete ajánlatos a rövidujjú ing...
Én pl. télen otthon az emeleten (ami nincs állandóan fűtve) felveszek egy +pulcsit s már nem is fázom :) hajrá energiatakarékosság!
Egy dolgot ne feledts ki a napáramnál. Nyáron sok van, télen lófütyi.
Amerikában most is komoly gondot okoz a sok klíma, korlátozzák időnként a használatot, nem bírja a hálózat. Erre jó a napelem, egybe esik a csúcsfogyasztás a termeléssel. Mondjuk este is kell klíma, de akkor kisebb a fogyasztás.
Autó: baromi sok energia kell hozzá télen-nyáron, gyakorlatilag megduplázza az éves áramfogyasztását egy átlag háztartásnak. Rakjunk hát fel sok napelemet a tetőre, nyáron probléma kilőve. Viszont télen is autózunk, sőt többet, sőt fűteni is kell az autót árammal. No itt a bibi, honnan lesz az áram? Erőműből, hálózaton szállítva. Azaz kell az a fránya drót továbbra is az erőművektől a fogyasztóig.
Köszönöm a számlázással kapcsolatos infót. (Persze googliztam előtte, de nem volt egyértelmű. Pl. azt hámoztam ki belőle, hogy a teljes ár 85% a számlázható ki magánszemélyként, ha nem vagyok ÁFA alany, ill. hogy a megkapott összegből -16% szja. Ráadásol 27% EHO is terheli a kifizetést, amit azonban nem a számla kiállítója, hanem kötelezettje köteles megfizetni!?)
Szóval összességében, akkor a 15HUF ot számlázhatom, amiből 16% szja t fizetek, de EHO t ELMŰ fizeti!? (Lényeges állítólag, hogy ÁFA mentes MAGÁNSZEMÉLYKÉNT, adószzámmal HKME TEÁOR al, számlázzak.)
Ezek a rendszerek pár masszívabb gerincvezetéken kívül még intelligens elosztókat kívánnak, "vastagabb drótokat" nem, mert a terhelés-termelés, mint ahogy fórumtárs is írta ELOSZTOTT.
És miből tartana, hogy a nagyobb fopgyasztókat, autó, mosógép, stb... olcsóbb tarifával motiváljuk, esetleg vezéreljük, hogy a mindenkori csúcstermelési időszakokban kapcsoljanak be?!
Az áramnál az a gázos hogy drága infrastruktúrát kér és nem túl jó hatásfokú, sok a szállítási veszteség is.
Gondolj bele mekkora kapacitásbővítés kell majd ha tömegesen fűtenek, autóznak az árammal. 5-10-szeres? Az egy szem paks II-n is makkolunk évtizedek óta, a hálózaton is van mit fejleszteni.
Valami forradalom előtt vagyunk az tény, lehet minden vellanyos lesz de én biztosra megyek, jó az a 2 független energiaforrás.
Tudna valaki segíteni, hogy amennyiben nem használom el a többletenergiát, ELMŰ területen, mint adószámmal rendelkező magánszemély , nennyiért számlázhatom ki ELMŰ nek a többletet?
"Vagyis már most érdemes a gáz (és a fa) helyett az áramra alapozni, új építésnél."
A gázra is ezt mondták a 70-es években.
640kByte mindenre elég lesz. Bill Gates, Microsoft. Ismerős?
Én mindig óvatos vagyok ezekkel a jövőbeni dolgokkal.
Most olcsó az áram mert túlkínálat van.
Mivel olcsó és univerzális mindent azzal akarunk majd hajtani (autó, fűtés stb).
Megnő a kereslet, a kínálati oldalt lassú bővíteni, azaz drága lesz.
Biztosítékként mindig jó az a fatüzelés mellé (kandalló, kazán). Fa mindig lesz, gyorsan növelhető a termelőkapacitás (energiacserjék szalmabrikett, stb), nem olyan kiszolgáltatott a politikai széljárásoknak.
Egy kicsi utánajárással (google) nem kevernéd ennyire a fogalmakat. A kocsi esetében a mágneses tér bejut, viszont a sofőr minden pontja egy potenciálon van, ezért nem rázza meg az áram.
A napelem DC áramot állít elő, ami vezetékben haladva DC mágneses teret gerjeszt. Ezt mondta Condens is. Erre mondtam hogy ez ellen a tetőd nem véd.
Az erőtér mimimális, ráadásul a két egymás mellett futó kábel erőtere kioltja egymást.
Nem gerjeszt gyorsan változó (AC) mágneses teret. Ezt állítottam én.
"A napelem megfelelően kábelezve, védve van az induktív hurok ellen és ez által a DC mágneses mező is minimális. Megaztán a földnek is van egy statikus mágneses mezeje..."
Condens írta! Szerinte, van, de kicsi, ha minden okésan van kötve...
De akkor mi a helyzet az autóban ülő manus esetében? Ott van, qurva nagy vaslemez mentes felület, körbe, körbe, az ablak! És mégsem nyúvassza ki a faszit, ha belecsap a villám az autóba.
"A napelem szerencsére semmiféle változó mágneses teret sem bocsájt ki, ott aztán nincs mitől tartani."
Hátt itt lejebb valaki azt írta, h bezony van. Most akko döntsétek el, h van, vagy nincsen!
A lassan változó mágneses tér ellen nem véd a vaslemez, max. a megfelelő permeabilitású lágyvas. Ha leföldeled akkor sem hatásos, a Farady kalitka pláne nem, azok max. az elektrosztatikus tér ellen nyújtanak bizonyos védelmet, vonatkozik ez az egyéb (pl. réz) fémekre is.
Az alacsony frekis mágneses mező sem a több millió voltos távvezetékek mellett a legveszélyesebb, hanem a lakás mellett menő 230V os légvezeték (ha sodrott akkor is)!
Tudniillik az relative közel van hozzád és a relative kis feszültség miatt nagy áramok folynak benne. A mágneses teret az áram generálja.
Fejlett országokban már sok helyen csak lágyvasas árnyékolással kerülnek beépítésre a lakáson belüli 230, 110V os kábelek is a sugárzást csökkentendő...
Jó példa ezekre, a mágneses sugárzás káros hatásaira (meg még ki tudja miről nem tudunk?), hogy pl. a társasházaknál a trafók környékén (alul, felül, mellett) lakók nagyobb gyakoriságú megbetetgedéseiről is előg sokat lehet olvasni...
No persze, mindjárt jön a válasz, hogy akkor menjek vissza a fára...
"Ha beleépíted egy DeLorean autóba csomó fisz-fasszal együtt, és beállítasz egy időt a műszerfalon, majd felgyorsulsz 88 mérföld per órás sebességre, akkor pontosan abba az időbe jutsz, amit beállítottál..." Sic! Vissza a jövőbe
Emlékezz vissza milyen ketrecben ült az öreg a bemutatóin!
A Faraday-kalitka működése egyszerű: a jó vezetőképességű fémből készített, teljesen zárt "dobozba" az elektromágneses tér nem hatol be, levezetődik a héjon. Mivel a kalitka minden része azonos potenciálon van nem rázza meg a manuszt. Ilyen amikor a repülőbe villám csap.
A gyakorlati megvalósítás ennél egy kicsit bonyolultabb: a "teljesen zárt" jelző általában nem igaz: a szinte mindig jelenlévő rések, lyukak miatt valamennyi zavarjel átjut. Minél több a rés ill. lyuk, és mennél nagyobbak geometriai méreteik, annál több lesz a bejutó zavarjel.
Azaz a híresztelésekkel ellentétben egy földeletlen fém tető ahol a lemezek nem csatlakoznak elektromosan nem sokat árnyékol, ahoz a falaknak, és a padlónak is fémböl kellene lennie. Vagy teli lemez, vagy ha jól emlékszem a hullámhossz 1/20 része lehet a háló mérete (mikrosütő eleje). Be kell vonni az ablakokat is, és fémesen csatlakoztatni a falhoz.
Egy teljes átverési iparág épül a hatástalan árnyékolók árusítására.
A napelem szerencsére semmiféle változó mágneses teret sem bocsájt ki, ott aztán nincs mitől tartani.
Hogyan tenné energiatakarékosabbá a fluxus kondenzátor? (magyarul fázisjavító kondenzátor) Legfeljebb a szolgáltató örül neki, de PWM vagy fázishasításos szabályzásoknál úgyis kötelező zavarszűrő használata. Fűtőkábeles fűtésnél egyszerűbb a termosztát vagy egyéb "ki-be" kapcsolású szabályzás.
Bármilyen fém csökkenti a mágneses sugárzások hatását. Jól vezető, de nem mágnesezhető fémek, réz, alu a nagyfrekvenciás sugárzásoknak állnak útjába, míg a vas (pléh = horganyzott vaslemez) mindenféle mágneses hatást gyengít vagy jó esetben teljesen leárnyékol (félrevezet :-) ).
