Az építő jellegű, jó kritikát mindig el kell fogadni, s ezt nemcsak illendőségből mondom. Mások tapasztalatait figyelembe venni pedig különösen hasznos dolog, rengeteg időt és pénzt megtakaríthat vele az ember, ha hallgat a jó szóra, és már a mások által kitaposott bevált úton jár. Csak eddig ez az út nem volt fellelhető számomra, csupán a lentebb említett webcímről (www.ingyenenergia.hu) letöltött anyag alapján dolgoztam, ami meg nem volt benne, azt igyekeztem saját kútfőből pótolni.
Úgyhogy köszönöm az észrevételeket, van még mit dolgoznom a projekten!
Köszi, remek ötlet! Én is gondoltam rá, de még nem tudtam beszerezni. Ha van tipped, honnan lehet állandó mágneses generátorhoz olcsón hozzájutni, írd meg légyszíves. Látom, a fórumon többen építenek ilyet, még lehet, hogy egyszer még én is belefogok, de egyelőre pihizek egy kicsit...
Ránézésre egész jó szélgépet építettel, eddig mindenki gratulált is hozzá. Részemről most jön egy ellenvélemény, bár lassan közutálatnak örvendek itt, főleg a 11634-es hozzászólásban feltett kérdésem stílusa miatt, nem csodálom, hogy Inoxy nem válaszolt...
Szóval:
Gerjesztés: A generátor akkor kap gerjesztést, ha forog a szélkerék, ez így logikus is, de ez pontosan úgy működik mint az buszban levő gerjesztő áramkör. Ha a generátor eléri a minimális töltési fordulatszámát akkor felgerjed és azonnal 28,8V-ra szabályoz, és nem foglalkozik azzal, hogy van e elég bemenő teljesítmény ehhez. A busz motorjában van, a szélkerékben valószínűleg nem lesz. Szerintem úgy fogsz ezzel járni, mint én az autógenerátorral, felgerjedt hirtelen leterhelte a légcsavart majd emiatt le is állt az egész, majd újra felpörgött aztán le stb... Áttétel: ez a 35-szörös áttételezés túl nagy lesz, volt itt valaki akinek a 10-szeres áttétellel sem indult be a szélgépe. Nálam 4,8-as az áttétel az is nagyon lefogta az indulási sebességet, felgerjedés után meg lefogta az egészet. Ezekkel a beépített szabályzókkal az a baj, hogy nem finoman terhelik a hajtó gépet, hanem hirtelen és egyből a maximális teljesítményt akarják, mert el akarja érni a szabályzott feszültséget. Az lenne a jó ha, pl.: tizedvoltonként menne feljebb és csak akkor növelné a gerjesztést, ha elérte a célfeszültséget. Pl.: Indulás 24V Cél: 24,1. Ha elérte, utána mehet tovább 24,2V-ra. A generátorokban levő így működik: Indulás: 24 V cél: 28,8V. Ez olyan, minta az autóban leugranál a kuplungról. Persze hogy lefullad.
Szélirányjelző: Ez a szélirányjelző kicsi lesz ehhez a lapátfelülethez. Billegni fog, úgy fog látszani, mintha állandóan keresné a szélirányt. A szélirányjelző felülete, a lapátok által bejárt felületnek legalább a 10 %-a legyen. Tudom, egyszer 25%-ot írtam.
Lapáttartó: Nem akarok vész madárkodni, de én nem bíznék meg azokban a csövekben. Ha jól értettem, akkor átmérő: 60mm falvastagsága:2mm. Ha jól emlékszem Recsiloznak a 40*40*2-es zártszelvénye nem bírta ki a vihart. Ő is ilyen nagy gépet épített. Bár az is igaz, hogy nem fordította ki a szélből. Amúgy a viharvédelmet, hogy oldottad meg? Kifordul a szélből?
Vezetékméretezés: Azt írod túl nagy a feszültségesés, és emiatt tettel ilyen nagy keresztmetszető kábelt. a Mitsubishi generátorok azt csinálják, hogy nem a generátorban lévő feszültséget figyelik, hanem az akkumulátor kapcsain levőt és így nem számít, hogy mekkora teljesítmény veszik el a kábelen. Pl.: 2000 watt teljesítmény mellett neked számítana ha a kábelen elveszik 100 watt? A szabályzónak úgy kellene működnie, hogy a házban levő akkumulátorokon figyelje a feszültséget és a generátoron beállíthat akár 30 voltot is a vezetéken meg elveszik kettő. A diódák kibírják a 45 voltot is. Ha így működne nem kellene olyan nagy keresztmetszetű vezeték. De végül is már mindegy, megépítetted így.
"A buszokban is valószínűleg emiatt van bika vastagságú kábel, mivel ott is 10 - 15 m hosszon kell az esetenként 100 A-t vezetni." Nem. Ott az indítómotor nagy áramfelvétele miatt olyan vastag a vezeték. Azért egy 10350 ccm-es motort télen beindítani nem kis munka.
Amúgy milyen típusú a buszgenerátorod? Bele van építve a szabályzó vagy külön van? Nekem is van egy buszgenerátorom, az 28 voltos és 70 A-t tud, de elvittem leméretni és 3000 1/min-en tudott 100 A-t. Valószínű a tiéd is többet tud.
Lehet lehurrogni a véleményem miatt, én így látom a dolgokat. (Rosszul? :) )
Ránézésre egész jó szélgépet építettel, eddig mindenki gratulált is hozzá. Részemről most jön egy ellenvélemény, bár lassan közutálatnak örvendek itt, főleg a 11634-es hozzászólásban feltett kérdésem stílusa miatt, nem csodálom, hogy Inoxy nem válaszolt...
Szóval:
Gerjesztés: A generátor akkor kap gerjesztést, ha forog a szélkerék, ez így logikus is, de ez pontosan úgy működik mint az buszban levő gerjesztő áramkör. Ha a generátor eléri a minimális töltési fordulatszámát akkor felgerjed és azonnal 28,8V-ra szabályoz, és nem foglalkozik azzal, hogy van e elég bemenő teljesítmény ehhez. A busz motorjában van, a szélkerékben valószínűleg nem lesz. Szerintem úgy fogsz ezzel járni, mint én az autógenerátorral, felgerjedt hirtelen leterhelte a légcsavart majd emiatt le is állt az egész, majd újra felpörgött aztán le stb... Áttétel: ez a 35-szörös áttételezés túl nagy lesz, volt itt valaki akinek a 10-szeres áttétellel sem indult be a szélgépe. Nálam 4,8-as az áttétel az is nagyon lefogta az indulási sebességet, felgerjedés után meg lefogta az egészet. Ezekkel a beépített szabályzókkal az a baj, hogy nem finoman terhelik a hajtó gépet, hanem hirtelen és egyből a maximális teljesítményt akarják, mert el akarja érni a szabályzott feszültséget. Az lenne a jó ha, pl.: tizedvoltonként menne feljebb és csak akkor növelné a gerjesztést, ha elérte a célfeszültséget. Pl.: Indulás 24V Cél: 24,1. Ha elérte, utána mehet tovább 24,2V-ra. A generátorokban levő így működik: Indulás: 24 V cél: 28,8V. Ez olyan, minta az autóban leugranál a kuplungról. Persze hogy lefullad.
Szélirányjelző: Ez a szélirányjelző kicsi lesz ehhez a lapátfelülethez. Billegni fog, úgy fog látszani, mintha állandóan keresné a szélirányt. A szélirányjelző felülete, a lapátok által bejárt felületnek legalább a 10 %-a legyen. Tudom, egyszer 25%-ot írtam.
Lapáttartó: Nem akarok vész madárkodni, de én nem bíznék meg azokban a csövekben. Ha jól értettem, akkor átmérő: 60mm falvastagsága:2mm. Ha jól emlékszem Recsiloznak a 40*40*2-es zártszelvénye nem bírta ki a vihart. Ő is ilyen nagy gépet épített. Bár az is igaz, hogy nem fordította ki a szélből. Amúgy a viharvédelmet, hogy oldottad meg? Kifordul a szélből?
Vezetékméretezés: Azt írod túl nagy a feszültségesés, és emiatt tettel ilyen nagy keresztmetszető kábelt. a Mitsubishi generátorok azt csinálják, hogy nem a generátorban lévő feszültséget figyelik, hanem az akkumulátor kapcsain levőt és így nem számít, hogy mekkora teljesítmény veszik el a kábelen. Pl.: 2000 watt teljesítmény mellett neked számítana ha a kábelen elveszik 100 watt? A szabályzónak úgy kellene működnie, hogy a házban levő akkumulátorokon figyelje a feszültséget és a generátoron beállíthat akár 30 voltot is a vezetéken meg elveszik kettő. A diódák kibírják a 45 voltot is. Ha így működne nem kellene olyan nagy keresztmetszetű vezeték. De végül is már mindegy, megépítetted így.
"A buszokban is valószínűleg emiatt van bika vastagságú kábel, mivel ott is 10 - 15 m hosszon kell az esetenként 100 A-t vezetni." Nem. Ott az indítómotor nagy áramfelvétele miatt olyan vastag a vezeték. Azért egy 10350 ccm-es motort télen beindítani nem kis munka.
Amúgy milyen típusú a buszgenerátorod? Bele van építve a szabályzó vagy külön van? Nekem is van egy buszgenerátorom, az 28 voltos és 70 A-t tud, de elvittem leméretni és 3000 1/min-en tudott 100 A-t. Valószínű a tiéd is többet tud.
Lehet lehurrogni a véleményem miatt, én így látom a dolgokat. (Rosszul? :) )
Én is csináltam Trabi generátorból szélkereket, nemes egyszerűséggel nem foglalkoztam a külső gerjesztéssel. Méghozzá azon egyszerű oknál fogva, hogy minden generátor rendelkezik icicpici remanens mágnesességgel, ha a kimenetet és a gerjesztést összekötöd - akár izzón keresztül -, bizonyos fordulatszámnál magától felgerjed. Nekem csak 5-szöröző áttétel volt, még így is kb. 400-500 (generátor) fordulat körül felgerjedt. Így a figyelő áramkör és a gerjesztés nem zabálta az amúgy is rossz hatásfokkal megterhelt áramot, mivel nem volt gerjesztés, szabadon "ragadás" nélkül fel tudott pörögni, amikor felgerjedt, saját magát fékezte, nem tudott üresen túlpörögni (egészséges szélben). Nekem sajna nagyon karcsú lapátok voltak csak, igaz 150 centisek, igazából még a viszonylag kicsi 5-szörös áttétel mellett is csak egész nagy szélben indult el.
Nagy ötlet ez a minta gyártás! Én erre nem is gondoltam. Hát mindig tanul ujjat az ember..... Gratula!
Én úgy gondoltam hogy vitorla szerű lapátokat csinálok. Ez úgy nézne ki hogy a belépő élnél van az "árbóc" (ez kb 40mm.-es Alu cső) Erre volna rávarva a ponyva, úgy hogy rá lehessen húzni a csőre. Kb. 40cm. távolságra egymástól merevítő lamellákat tennék a ponyvába, az árbóchoz rögzítve. Ezzel állítanám be a lapátok hossztengely mentén a csavarodását És ennyi. Persze az enyém az lassabb lapátozás volna. Úgy 4-es gyorsjárási tényezővel rendelkezik majd. Mivel én áttételezni is fogom a tárcsagenerátort. Persze ez nem szárnyprofil keresztmetszetű. De egy lassabb, nagy nyomatékú lapátozásnál ez nem is számít annyit. Előnyei: olcsó, könnyű, gyorsan elkészíthető, nagy méretben is, könnyen javítható. Hátrányai: rosszabb hatásfok, gyors járású lapátozást nem lehet csinálni így.
A gerjesztés vezérlését úgy oldottam meg, hogy az IKARUS generátor ventillátora melletti palástba fúrtam egy 8 mm-es lyukat, menetet vágtam bele és egy mágneses indukciós érzékelőt csavartam bele. A mégneses indukciós érzékelő érzékeli, ha bizonyos távolságban (ezesetben 2 mm a határ) fém kerül elé, ez itt a ventillátor bordázata. A M.I.É.-re kötöttem egy időrelét, az pedig egy mágneskapcsolót vezérel. A mágneskapcsoló vezérelt oldala zárja a gerjesztés áramkörét, amibe egy 24 V-os, 5 W-os izzó van közbeiktatva. Így lentről is látni, hogy ha megmozdul a lapát, akkor világít az izzó, és kapja a gerjesztést a generátor.
Amint lentebb leírtam, működési tapasztalat még igazából nincs, friss a cucc, még az is lehet, hogy állítani kell a lapátok szögén a hétvégén, úgyhogy van még rajta tökölnivaló.
Tesztelni csak hétvégén fogom tudni a rendszert, mert hétközben dolgozok, mire hazaérek, már tök sötét van.
Szélsebességmérőm nincs, tippem szerint valahol 20 km/h körül indulhat.
Nagyok a lapátok, kb. 12 -13 kg egy db, a váltóműnek is vszonylag nagy az ellenállása (35x áttétel), ezért nem indul be egy könnyű kis szellőre. Mivel még csak 5 napos a cucc, nincs még elegendő tapasztalatom a működési paramétereiről.
Sajnos nekem a 10 mm2-es sodrott rézkábel csak 13% megengedett feszültségesés mellett, max 1000 W teljesítménynél (I = 41,7 A) lett volna elegendő, a 14 m-es háztól való távolság miatt (ami 21 m kábelt igényel az oszlop magassága (6 m) és a 2* 0,5 m bekötési hossz miatt). A buszokban is valószínűleg emiatt van bika vastagságú kábel, mivel ott is 10 - 15 m hosszon kell az esetenként 100 A-t vezetni.
A házhoz max. 5 - 6 m-rel raknám közelebb a tornyot (14 m helyett 8 - 9 m-re), nem akarnám én sem, hogy a fellépő turbulencia bekavarjon.
Gratulálok a szélerőműhöz! Nagyon jó lett! De kíváncsi lennék a teszt adatokra, hogy mekkora szélben indul, és mekkorában adja le a 2400w-ot.
A lapátoknak megvannak a negatív formái?? Mert akkor lehetne ebből több lapátot másolni! Engem érdekelne a dolog.
Illetve van nekem egy ugyanilyen felújított busz generátorom. Ha valakinek kell akkor szívesen eladom. Mert én inkább egy állandómágneses tárcsagenerátort építek.
Gratuláció hozzá! Hát igen, a műgyantázás nem egyszerű és főleg olcsó. Van még oszlop ahol cserélted? Nekem van 2 db 6310i telefonom:))) Milyen kábelt vettél 70mm2-esben, réz vagy alu? A szeles haverom 10mm2-es sodrott rézkábelen hozza le a 2-3kW-ot (24V-ra), az közel ugyanennyi Amper, szerintem a 70mm2 elég komoly túlzás még alukábelben gondolkodva is. Egyébként szerintem az sem jó, ha közel van a gép a házhoz, mert jobb szél esetén, ha a szél a generátor felől fúj, a ház és a generátor közti tér megtelik levegővel, és már esetleg a szélkerék előtt szétválasztódik a szél, így a gépet sokkal gyengébben hajtja. Én legalábbis ezt tapasztaltam, pár méterrel távolabb vittem és határozottan jobban forgott. Ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a kocsiban kiszedik az első szélvédőt, mennek akár 100-120-szal, a hiányzó szélvédő ellenére már az elől ülök sem éreznek semmit a menetszélből.
A szélgenerátorom főbb paraméterei a következők: oszlopmagasság 5,90 m, lapátméret 2,50 m (tehát 5 m rotorátmérő), Ikarus generátorral (28 V, 100 A, 2400 W teljesítmény), 35-szörös gyorsítású váltóművel.
A vezérfonalat az alábbi linkről letöltött dokumentáció adta:
Jó ötletek vannak itt leírva, a lapátokra elég konkrét "tervet" tartalmaz... Ennek megvalósítása volt számomra a legnehezebb és legidőigényesebb feladat, mivel eddig életemben nem műgyantáztam. És valószínüleg - ha fogok még csinálni másik szélgenerátort - legközelebb nem műgyantából készítem hozzá a lapátokat. (elég szívás volt, egy teljes hónapnyi szabadidő ráment :))
Az oszlopot egy Nokia 6210 mobiltelefonért kaptam cserébe, "csak" le kellett rozsdamarózni és festeni, ez egy heti szabadidőmbe került...
A generátort MÉH-telepről szereztem be, amelyet sikerült egy jó ismerősömmel felújítatnom. A váltóműnél már jobban a pénztárcámba kellett nyúlni, 20 ezerbe került, elég masszív, Bonfiglioli típusú. Anyagilag a műgyanta a legrázósabb, a vázat adó rozsdamentes 60-as 2 mm vtg falú acélcsővel együtt kb. 60 ezer volt. Ettől nem sokkal maradt el a kábel ára, amelyből 2*21 = 42 m 70 mm2-est kellett vennem a háztól való kb. 14 m-es távolság miatt - NE rakjátok ilyen messze az oszlopot a háztól, mert akkor iszonyú méretű kábelt kell vennetek a nem kívánt mértékű feszültségesés és a melegedés elkerülése végett. Mert muszály bevinni egy fedett, páramentes helyre az akksit meg az invertert, ha üzembiztos megoldást akartok... Még szerencse, hogy 24 V-os a generátor, 12 V-os esetén 300 mm2-es kábelre lett volna szükség, mivel a kábel k.metszet a hosszal és az áramerősséggel egyenesen, a feszültséggel fordítottan arányos...
A legtöbbet a szélirányba való beállást biztosító forgózsámoly kialakításán és a gerjesztés vezérlésén agyaltam. De a többit majd később...
Ne feledd, hogy a csapágyak tengelyirányra merőlegesen terhelhetőek, és a tengelyt a forgó tömeg esetleges kiegyensúlyozatlansága erősen terheli. Egy kis láncáttétellel is megoldható, a nehéz indulást a szélgép nagyobb mérete kompenzálja. Én azt gondolom, hogy először építsünk egy működő nagyobb méretű szélgépet(ha a szél érdemessé teszi), amihez utána keresünk, építünk generátort.
Köszi Robi! Ezek szerint 12V-os rendszer töltésére még a viszonylag kis fordulatú vawt-vel is fel lehet használni. Végül is ha olcsón hozzá lehetne jutni ilyen agymotorhoz, a küllőlyukaknál csak 3 kart kellene felfogatni 120 fokban, rá a lapátokat. A lapátok még kérdésesek, lehet megcsináltatom a szeles haverral, de lehet, hogy meghajtjuk alulelmezből. A tengelyt, amelyikből a drótok kijönnek, csak le kell fixálni az oszlophoz és máris mehet.
Híddal is, vezérlővel is azonos a feszültség a fordulatszámhoz viszonyítva, és a két motor sem tér el jelentősen egymástól. A kerék kerülete 195cm. 12V-os pakkot 12-15km/h-tól tölt 120-130/min(2 fordulat másodpercenként) fordulatszám. 1V 1km/h. Zsinórt tekerve a motorra, és meghúzva terheletlenül 70-80V-ot is mértem, 48-at biztosan tud. A zsinórra súlyt téve mértem a hatásfokot, egyenirányítással 60% körül számoltam(mért U,I , illetve mxgxh energia), ha jól emlékszem. 1,18Nm kell a forgás megindításához(8cm sugáron 1,5kg körül, rugós mérleg), a vasmag-mágnes vonzás miatt. 2kg-os súllyal 0,9A-t mértem. Magasabb feszültségen gyorsabban süllyedt a súly, de ugyanúgy 0,9A volt. Diódahíd+rövidzár helyett szimplán rövidrezárva a vezetékeket a súly 4X annyi idő alatt jutott 1m-rel lentebb.(7 helyett 28s).
Annyi a hatás, hogy esetleg átfedi a haladó mágnes a két szomszédos tekercset, azon a részen meg csökken az összes indukált energia ( attól függ, hogyan vannak a tekercsek kötve ).
Mindenesetre a belső ellenállást fölöslegesen növeli, a réz árát is. Téglalap-mágnesnek téglalap-tekercs dukál ( persze a lehetőségekhez képest).
Úgy olvastam hogy csak az erővonalakra merőleges vezetékekben indukálódik feszültség. Akkor ugye a kör alakú tekercs szinte használhatatlan? Sokkal jobb egy kivágott körcikkely forma? Sok különbség mérhető vajon?
Sztem nekem írta. De közben megnéztem a mágneseimet,és gond van az erővonalakkal... A legvékonyabb keresztmetszetű részei az északi és a déli pólusok:( Valaki egyszer már írta ezt,most rájöttem magamtól :D
Kérdeznék. Vagyis inkább kérnék. Egy függőleges tengelyű gépet szeretnék építeni, generátorként valami elektromos bringa agymotorját szeretném használni. Még anno megmértem a 48V-os rendszeremet diódahíddal, hogy mit termel, de valamiért nem találom a hozzászólásaim között. Megköszönném, ha megtennéd, hogy a vezérlő helyére diódahidat teszel és megmérnéd, hogy kb. 1-2-3 fordulat/másodperc sebességgel megforgatva mekkora feszültséget ad. Ha lehetséges, érdekelne a 48V-os agymotor meg a 36V-os Tornádó agymotor által termelt feszültség is. Előre is köszi.
