Hát igen, a tartósan egymás közelében, sőt egymással elkeveredve élő népek között óhatatlan a genetikai közeledés. Egyrészt a keveredés miatt, másrészt azért, mert hasonló környezeti hatások elvileg hasonló gének továbbélésének kedveznek. Csehország lakosságának 38%-a volt német a Monarchia széthullásakor. Bécsben is jelentős cseh kisebbség élt. Szóval ez nem meglepő.
A Semino-féle genetikai vizsgálatok sajnos osztrák mintát nem tartalmaznak, de látható, hogy a német és a cseh (+szlovák) populáció a vizsgált markerek tekinteteben közel áll egymáshoz. Annyira, hogy a német mintához a holland után a cseh áll a legközelebb!
A (die) Bajuwaren kukcsszó mellett érdemes rákeresni a Friedenhain-Prestovice (kultur) szavakra is.
A Friedenhain-Prestovice kultúrához tartozó kerámiák a régészek szerint Kr.u. 400 körül terjednek el a Duna mentén Neuburgtól Passauig, majd utóbb egészen Linzig.
A kutatók szerint ezek a leletanyagok jellegzetes elbai germán (elbgermanisch) leletek, azon belül pedig egyes helynevek alapján a thüring törzshöz köthető.
Maga a kultúra részben átterjedt a Cseh-Morva-medence délnyugati részére is.
Mivel a bajuvárok írásos forrásokban számított megjelenéséig (520-as évek legelőször) a térségben nagyobb népmozgás nem volt, a bajuvárok őseit áttételesen a Friedenhain-Prestovice kultúra népességével lehet azonosítani.
A mai Csehország területén mindezidáig csak kevés és kisszámú ószláv temetőt találtak: az itt feltárt leletek többnyire dolicokephál nordikusok és kelet-baltiak, de a mai cseh népesség embertani arculata nem az ő vonásaikat tükrözi.
Pár napja tévedtem a fórumotokra az osztrákok etnogenezisét tanulmányozván, s igen nagy élvezettel olvasgatom. Teljesen kész vagyok az egykori Örökös Tartományok történelmétől, s igencsak kíváncsi vagyok az egyes népek kialakulására, etnogenezisére, kiváltképp a bajor-osztrák-cseh vonalra!
A sör, a knödel (vagy knedlík?), a csülök, a párolt káposzta, a "dűlöngélős Karel Gott zene" aligha lehet a véletlen műve...
Komolyabbra fordítva a szót, meggyőződésem, hogy a kialakulásukat tekintve, s antropológiailag is némiképp alátámasztva, a mai csehek (nem a tótokról beszélek)igencsak "kompatibilisek" az osztrákokkal. A két nevezett nép (bocs de ezt az osztrákokra is értem) egyes "alkotóelemei" igencsak hasonlatosak:
osztrákok:
- ősi "kitudjamilyen" népesség
- kelta - vagy keltizált - népek
- mindez vulgárisan latinizálva
- a bojok földjéről való nép, a bajuvárok - vélhetően a germán markomannok
(nevezzük őket bajoroknak)
- mindezek mellett a szláv - vagy szlavizált - karantánok (ők a legújabb kutatások
szerint nem "délszláv" nép, hanem északról a cseh és fehér horvát törzsi területek
felől érkeztek, s egy szlovén jobban megérti a csehet mint a szerbhorvátot)
csehek:
- ősi "kitudjamilyen" népesség
- kelta bojok
- a germán markomannok (+ kvádok) kik majd ugye a bojok földjéről valók lesznek:-)
- nyugati szláv cseh és morva törzsek (kik talán rokonaik a karantánoknak)
csak a főbb "hozzávalókat" soroltam föl, a XIII-XIV. századtól bedurvult Drang nach Ostenről illetve a Habichtsburg uralom kohéziós erejéről még nem is beszéltem.
Tény ami tény, hogy a csehek az Alpok vidékének népeivel együtt Európa legrövidebb fejű népessége, általában 83-84-es fejjelző fölötti értékekkel.
Ők ugyanúgy nem lehetnek tiszta szlávok, mint az osztrákok-bajorok sem lehetnek tiszta germánok, hiszen mind a két nagy ősi népcsoport a hosszúfejűségéről ismert.
Mindemellett mind a csehek, mind az osztrákok-bajorok pigmentációja, színkomplexióinak aránya nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a sötét és a világos színek között, melyek szintén nem felelnek meg az ősi hamu és aranyszőke szláv-germán vonalnak.
Remélem nem vettek meg a fenti agymenésért, amit azért Prágában egy Sparta-Slavia meccs B-közepében nem mernék előadni...
Persze Kiszelyvel csínján kell bánni, mert különböző szerzők munkáiból ollózgatta össze nevezetes A Föld népei c. munkáját és bizony elő-előfordul, hogy állít valamit aztán 3-4 oldallal odébb meg annak a homlokegyenest ellenkezőjét....:-)
Kiszely István német antropológusok munkáira hivatkozva írta a Föld népei c. könyvének Európa-kötetében, hogy a népvándorláskori (Kr. u. 5-6. századi) németországi germán temetők leletanyagát elemezve megállapítható, hogy a korabeli germán férfiakra az erőteljes vázcsontozat és a hosszú (dolicokephál) vagy középhosszú (mesokephal) koponyaforma volt általában jellemző.
A vizsgált férfi egyedek átlagtermete 172 cm volt, rasszjellegeiket tekintve többségük az ún. dalo-nordikus és cro-magnoni típusokhoz vagy a kettő különböző kevert formáihoz tartozott.
Egyébként a 172 cm az abban az időben magasnak számított, ennél magasabbak a korabeli Európában csak az északi germánok voltak (173-176 cm közötti átlagtermettel).
A principátus korabeli római hadsereg katonáinak átlagtermete Staubach topiktársunk szerint pl. 167 cm volt, ez ma férfiben már alacsonynak vagy max. kisközepesnek számítana.
A mai bajorokról viszont azt állítja Kiszely - szintén német forrásokra hivatkozva - hogy zömében brachykephal (rövid) koponyaformájúak és arcformájuk is inkább a Nyugati -Alpok ősibb lakosságának vonásait tükrözik és nem a főleg nordikus változatokhoz tartozó germánokét.
Az osztrákokra visszatérve, szerintem az osztrákok (és a svájciak ) mindenképpen inkább germanizáltaknak tekinthetők és nem valódi germánoknak.
Bár ugyanez lényegében áll a bajorokra és a svábokra is.
Antropológusok szerint pl. Dél-Bajorország Közép-Európa brachykephál (antropológai szakkifejezés, tkp. rövidfejű vagy kerekfejű) központjának tekinthető.
Bajorország mai népessége - szintén az antropológusok szerint - elsősorban az arcé és fejformát tekintve inkább az alpi őslakók leszármazottjának tekinthető és nem a később bevándorló, de a jelek szerint beolvadó germánoknak.
A beolvadás itt antropológiai értelemben értendő, nyelvészetileg a bajorok természetesen echte germánnak tekinthetők.
Ugyanúgy felvethető, hogy az osztrákok mennyire germánok és mennyire germanizált szlávok, a magyarok mennyire magyarosított törökök, szlávok és germánok, az angolok mennyire germanizáit kelták, az írek meg mennyire keltásított őslakók... Minden európai nép ilyen keveredések szülötte. A genetika kicsit segít feltárni ezt a vonulatot, bár nem mindenható módon.
Időnként azon is elmeditálok, hogy a VII. században a Keleti-Alpok térségébe húzódó szlávok menyiben tekinthetők valódi szlávoknak és mennyiben szlavizált pannonoknak (a Dunántúl illír-kelta keveréknépe)?
"A Wiki szeint a horvátok a VII. század végén telepedtek le a mai élőhelyükön. "
Véleményem szerint valamilyen módon ez is összefügghet az avarok történetével, talán azzal, hogy Kr.u. 670 körül a griffes-indások megjelenése új erőt adott az avar kaganátusnak.
Ausztrián belül Burgenlandban a legmagasabb a protestánsok aránya, úgy 15 % körüli.
A második Karintia a maga 10-11 %-ával, Salzburg tartomány legjobb esetben is csak a harmadik lehet.
A pontos adatok egyébként a német nyelvű Wikipediából kihámozhatók.
A múltban az arányok némileg mások is lehettek:
Stájerországban pl. a XVIII. sz. közepén az ún. titkos protestantizmus feltárásakor (1750-1751) derült ki, hogy a népesség kb. 10 %-a nyíltan vagy titokban protestáns, de egyes stájer körzetekben ez akár 20-30 % is lehetett.
A stájer protestánsok egy részét kitelepítették, így 1752-ben az ún. pürggi csoportot is, amelynek tagja volt többek között anyai ük-üknagyapám is...
Ezt úgy hallomásból meg vallási térképekből vettem, most megpróbáltam leellenőrizni, hogy igaz-e. Nem egyszerű adatokat találni, ennyi sikerült egyelőre:
"Die Katholiken stellen mit 55,6 % der Stadtbevölkerung auch heute die mit Abstand größte kirchliche Gemeinschaft. Die Stadt Salzburg ist dabei in 3 Dekanate und 24 Pfarrsprengel gegliedert, die im Wesentlichen den Stadtteilen entsprechen. Zur evangelischen Kirche AB und HB bekennen sich 6,7 % der Einwohner."
Tehát Salzburg városában az evangélikusok és katolikusok aránya kb. 1:8.
"Nach Ergebnissen der Volkszählung von 2001[9] sind 74,1 % der Bevölkerung Anhänger der römisch-katholischen Kirche. 4,6 % bekennen sich zu einer der evangelischen Kirchen "
" A protestánsok aránya nem véletlenül Salzburg tartományban magas Ausztrián belül hiszen ez a rész került utoljára Habsburg kézre. "
Bocs de honnan ez ? Csak azért kételkedem mert Salzburg valóban az utolsó tartomány lett de elötte Salzburgi hercegérsekség volt, nagyrészt önálló egyházi állam vagy terület, egészen Napoleon járása-keléséig. Na most ezért nem hiszem hogy egy katolikus egyházfő vezette államocskában a protestánsokat nagyon szivesen engedteék volna hitüket terjeszteni...?
A Wiki szeint a horvátok a VII. század végén telepedtek le a mai élőhelyükön. Tehát én inkább az avarok lakóterületéről (Kárpát-medence) elüldözött-elvándorolt verziót tartom valószínűbbnek, mint a Horávtorsázg felőlit. A szlovénekre VI. századot ír, tehát én inkább Dunántólról (dél)nyugatra mozgást tartom életszerűbbnek. Bár nekem az egész részletkérdés.
Más:
Az ausztriai protestantizmusnál nem szabad elfelejtenünk, hogy volt Habsburg uralkodó, akinek bécsi koronázásak álítólag csak ő áldozott katolikus módra egy szín alatt. Tehát a protestantizmusnak valóban komoly pozíciói voltak Ausztriában, amit csak a Habsburgok kemény rekatolizációja változtatott meg. (Hasonlóképpen vált a többségi protestáns magyarság többségi katolikussá.) A protestánsok aránya nem véletlenül Salzburg tartományban magas Ausztrián belül hiszen ez a rész került utoljára Habsburg kézre.
Továbbra is kérdéses, hogy pontosan honnan is érkeztek ezek az ún. alpesi szlávok vagy karantánok?.
Szerintem erre a mai Szlovénia területe és a mai Horvátország északnyugati része a legalkalmasabb jelölt, de érkezhettek szláv csoportok a Dunántúl és Szlavónia területéről is.
Osztrák régészek és történészek szerint az alpesi szlávok bevándorlása Kr.u. 590 körül indult meg. Nem egyetlen nagy invázióról van itt szó, hanem több hullámban lezajló, főleg paraszti bevándorlásról.
Több mint valószínű, hogy az avar függőség elől menekültek.
Vannak ugyan olyan elméletek, hogy a szlávokat az avarok "szervezték meg" és adtak nekik magasabb kultúrát, de bizonyos forrásokból az tűnik ki, hogy a szlávok korántsem voltak elragadtatva az avarok eme állítólagos "kultúraformáló" tevékenységétől. A valóságban az avarok hatalmaskodtak a leigázott szlávok fölött, asszonyaikat meggyalázták stb., úgyhogy nem csoda, ha a szlávok menekülni próbáltak az avar fennhatóság alól...
A szláv jövevények az osztrák források szerint főleg a Sann, a Dráva és a Mura folyók völgyeiben haladtak nyugat felé, de a Niedertauern (Alacsony-Tauern) hágóin átkelve az Enns folyó völgyében is megjelentek.
Kr. u. 610 körül az alpesi szlávok behatoltak a későbbi Osttirolba is (Kelet-Tirol), de a mai Lienz (nem Linz, hanem Lienz) város környékén az északról benyomuló bajorok vereséget mértek rájuk, megállítva további előnyomulásukat.
