A lakás padlóját is lehet hőszigetelni (akár ugyanolyan vastagon),
így a hatása még jobb is lesz, mintha alulról hőszigetelnéd a födémet.
Érdekesség:
Egy hülyén megcsinált (mindenütt hidegpadlós) lakásból szintén azt nyöszörögték nekem folyton, hogy "süt a hideg" a padlóból. Vetrem 10 milliméteres padlószőnyeg alátétet (hőszigetelő réteg) és tettünk rá olcsó (tehát ronda) kopásálló padlószőnyeget (amilyeneket irodákban meg szállodák folyosóin láthatunk) A többi "profi" árajánlathoz képest töredék áron kijött az egész és most már nem süt a hideg, sőt puha+rugalmas lett a padló, nyugodtan el lehet esni részegen :)
Persze fűtésköltség megtakarítás szempontjából a 10 milliméter nem túl vastag (komolytalan) hőszigetelő réteg, de láb hőérzet/hősugárzás szempontjából ég és föld a különbség a szar csempe/kőpadlóhoz képest.
Egy társasházi lakás földszintjén lakunk, ami alatt pince van, ahol tárolók vannak. A probléma az, hogy a ház nem engedi a pince födémjét szigetelni, mert akkor valamennyi helyet (mondjuk max 20 cm) elvenne a pince magasságából.
Viszont így nálunk nagyon-nagyon hideg a padló télen, és nyilván sok hő és pénz veszik el abba az irányba. Azt szeretném kérdezni, hogy mit lehet ilyenkor tenni van-e valakinek ilyenben tapasztalata?
Akkor bádogossal csináltassál rá burkolatot lemezből ( U alak ) . Elöl hozzáérhet , oldalt legyen húszcentivel szélesebb , tömjed meg ásványgyapottal és kész . Ehhez már hozzáérhet az eps . A szerelt kor kéményeknél ( 5cm kerámiagyapottal) 1200 celsius fokos kéménytűznél 140-160 celsius fokos külső burkolati hőmérsékletet írt nálam a tanúsítvány .
Van olyan tégla, amelynek annyira jó erős a külső rétege ("tégla héja/bőre"), hogy a megfelelelően kivállasztott (pl csak a legvégén szétfeszülő) dübel elég, ha csak három centi mélyen fúródik bele és mégis elég erősen tart. Ha viszont egy hosszú szakaszon szétfeszülő dübelt jó mélyen dugunk be egy olyan tégla belsejébe (ahol már nincs erős kerámia-rész, csak papírvékony gyenge üüreg-elválasztó hártyák), ott benn szétfeszülő dübel esetleg kb semmit sem fog tartani.
"minél nagyobb a hőátadó (a fűtött teret és hideg külvilágot elhatároló) FELÜLET, annál nagyobb hőmenyiség távozik tőled"
Ebből adódóan az egyszerű négyzet alakú családi házak SOKKAL olcsóbban kifűthetők, mint a romantikus, cikkcakos alaprajzú családi házak. A legtöbb igazi profi passzívháznak nem véletlenül olyan unalmas a körvonala, ők a fűtésmegtakararítás csúcstartói :)
Tehát: uggyannyi lakó-négyzetméterhez nagyobb külső (hűlő) felület = magasabb éves fűtésköltség!
...némelyike alaprajzon ráadásul durván ront, ha a fűtetlen garázst is hideg külvilágnak tekintjük (nagyon helyesen).
És az energiapazarló alaprajzú (lakásnégyzetméter/hűlő felület arány!) házakhoz tartoznak a felújított parasztházak is: marha keskeny, viszont marha hosszú, tehát kevés lakó-négyzetméter viszont marhasok hűlő-négzetméter..
Ha a hőszigetelő mesterek között van legalább egy, amelyik már dolgozott vakolható kőzetgyapottal, akkor az a csapat nem fog pánikba esni (és jelentősen munkadíjat emelni), amikor közlöd velük, hogy a kémény két oldalánál pár centis szakaszon EPS helyett kőzergyapot legyen a fali hőszigetelés.
"bedugtam csak a dübelt tövig, 2-3szor teljesen kihúztam/betoltam hogy kihúzza a port."
Ha kézzel simám bemegy a dübel tövig a tégla lyukba, akkor én arra gondolnék, hogy túl vastag lyukat fúrtam (túl nagy a fúró) és nem fog elég erősen tartani a dübel.
"Mi az amit szerintetek kihagytunk a szeánszból?"
Talán hiba volt GUMI kalapapáccsal beütni a tüskét. Tudtommal rendes fém fejű kalapács kell oda, kb egy kilós.
Ja az kimaradt hogy lényegében puszta kézzel egyiket se tudtuk kihúzni, úgy kellett levágni a fejét annak ami nem volt jó mert nem húzta be elég mélyre.
"Azt még én is értem, hogy ha vékonyabb a szigetelés, akkor kevésbé hatékony."
Nem szabad CSAK a hőszigetelés vastagságot nézni, mert ez csak az egyik fele a a dolognak. A másik fele az hogy minél nagyobb a hőátadó (a fűtött teret és hideg külvilágot elhatároló) FELÜLET, annál nagyobb hőmenyiség távozik tőled.
Gondold végig, hogy szerinted meliyknek lesz nagyobb a téli fűtésszámlája: egy 5 centi vastagon hőszigetetlt lakásnak, vagy egy 5000 köbméter térfogatú, viszont 20 centi vastagon hőszigetelet sportcsarnoknak? Ha mindig csak a hőszigetelés vastagságát veszed figyelembe, akkor azt fogod mondani, hogy szerrinted a sportcsarnok fűtésszámlája lesz sokkal olcsóbb, mert az négyszer vastagabban van hőszigetelve. Igen ám, de a sportcsarnok határoló felülete 16-szor nagyobb, mint a lakásodé!! tehát a hőszigetelése hiába négyszer vastagabb, a fűtésszámlája ennek ellenére SOKKAL magasabb lesz a lakásodénál. Ha ennek okát megérted, akkor rá fogysz jönni, hogy amikor (100 m2 padlás födém hőszigetelése helyett 150 m2 ferde tető hőszigetelése) 50 négyzetméterrel megnöveled a lakásod körüli hőszigtelendő FELÜLET méretét, azzal miért emeled meg a fűtésszámládat is.
A hőszigetelt (fűtött teret határoló) felület növelése arányosan ugyanannyit ront a téli hőveszteségen (fűtés-forintok!!!), mint a hőszigetelő anyag ugyanolyan arányú elvékonyítása. Te a 100 m2 padlásfödém hőszigetelést megnövelted 150 m2-ere akkor, amikor inkább a ferde tető hőszigetelése mellet döntöttél, ezzel kb harmadával megnövelted a födémen át a tél folyamán megszökő fűtés-forintok számát. Ezek a folyamatosan elszökő fűtés-forintok fogják kellenesen fagymentes hőmérsékleten tartani a padlásteredet egész télen (pl ugyanígy működik a házak oldalához ragasztott télikertek téli fagymentesítése is).
A hétvégén szigeteltünk 20cm fehér EPS-sel egy falrészt. A dübelezéssel meggyűlt a bajunk mert kb 20%-as nem ment elég mélyre és/vagy nem is tartott.
Nem ütvefúrva, 4élű karát fúróval. Fúrószár hossza 300mm, dübel hossza 260mm.
Mindegyiknél eljátszottam hogy bedugtam csak a dübelt tövig, 2-3szor teljesen kihúztam/betoltam hogy kihúzza a port. Aztán bedugtam teljesen, bele a tüskét és gumikalapáccsal beütöttem a tüskét.
Nem jöttünk rá mitől van az hogy valamelyiket behúzza frankón valami meg kilőg a falsíkból.
nem maga a tető ferdesége okozza. abból csak az következik, hogy nagyobb lesz a hűlő felület.
energiaveszteség = hőátbocsátási tényező x felület (nagyon leegyszerűsítve), és neked a magastető miatt kb 1,4-1,5-szöröse a felületed, amin vissza kell tartani a "meleget". így jön ki az a kb-i egyenértékűség, hogy ugyanannyi meleget veszítesz 100m2 10cm-es hősziggel, mint 150m2 15cm-es hőszigeteléssel.
Ha már megvetted a 150m2 15cm-t (22m3), és ezt a padlásfödémre fektetnéd az ott már 22cm vastagságot jelentene, mert csak 100m2-en kell szétterítened.
nagyon lebutítva, arányosítva: 150/15 // 100/22 = 10/4,5 .. vagyis 2szer hatékonyabb a hőszigetelésed a padlásfödémre ledobva (ha fix a hőszigetelés m3 mennyisége).
Azt még én is értem, hogy ha vékonyabb a szigetelés, akkor kevésbé hatékony. Sőt azt is, hogy ha adott összegből veszem, akkor a ferde rész nagyobb felület->vékonyabb lesz.
A kérdés az volt, hogy a ferde részbe rakott 15 cm miért egyezik meg a födémre rakott 10 cm-vel.
Ha odaragasztod, biztos nem penészedik mögötte, mert akkor nem jut oda nedvesség, se penészgomba. Vagy ha mégis penészedik, nem zavar senkit, mert a spórák nem tudnak kijönni. Ezt a drágább polifoam alapúval lehet megtenni. De bármilyen jó, sőt nem is muszály a fényes fele nézzen a lakás felé. (Lapradiátor mögött nem látszik, de tagos radiátor mögött fura a fényesség) Mondjuk a Solflex nyár-nak van fehér fele, két alátétlécre rögzíted, hogy tudjon mögötte áramlani a levegő, úgy hogy a fehér fele néz a lakás felé. Ez esetben nem a "hőtükör visszaver" hanem a "hőtükör nem sugároz" okból működik.
Radiátor mögé tehető hőtükörfólia ér valamit? Nem penészedhet be mögötte a fal? Muszáj odaragasztani vagy elég csak bedobni a radiátor mögé? Tudom, ez a komoly hőszigetelő megoldások topikja, de próbálkozunk mindennel, amig még a idén kevés tartalékból ki lehet hozni.
Már megint kötöd az ebet a karóhoz , meg feltalálod a spanyolviaszt ;-p ... évszázados megoldásokat vonsz kétségbe ill. találsz fel .( jártál a Keszthelyi kastély kertjében ? )
Jaja, csak azzal az aprósággal nem számolsz hogy a szabadonálló télikertet minden irányból a külvilág veszi körül, légmozgás, stb.
Az okosan megépített télikert déli fala van csak a külvilág felé, az északi a ház maga, ahonnan még csurran-cseppen is némi meleg a szigetelésen keresztül.
Azaz a szabadonálló télikert hátrányai jelentősek a házhoz építettel szemben.
és figyeld meg, hogy telente csupán 50-100 órában lesz kellemes idő benne (10 fok felett)
2000 órában viszont recsegő fagy (és az igazi tél első hetében elfagyott növények).
Mert minden hőtároló amikor éppen hőt "eltárol", a levegőből, olyankor hűti maga körül a levegőt, és csak akkor adja ki a hőt magából, amikor a környező levegő már hidegebb nála (fizika alapjai).
Ha lehetne csinálni ilyen "null-energiás" fagymentes télikertet, akkor miliószámra alkalmaznák a kertészetek (én persze tudnék csinálni talajhővel, de azt nem hajlandó megfizetni senki).
