Cserépkályhát is építenek betéttel, akkor biztosan megoldható a külső légbevezetés.
A betét nagyjából meghatározza a légbevezető cső méretét, hacsak nem szükséges nagyobb az ellenállás miatt (nagyobb hossz, sok könyök/ átalakító) Erről már volt szó a 3282-be
Elszívót tilos üzemeltetni a kályha mellett, még akkor is ha van légbeejtőd, egyrészt mert annak (azoknak) valószínűleg kisebb a névleges teljesítménye (20-100 m3/h / db) mint az elszívóknak (100-1000m3/h), másrészt pedig a légbeeresztők teljesítményét egy bizonyos nyomáskülönbségre adják meg, tehát ha valami megszívja, pl. a kályha, vagy az elszívó. Ha az elszívó teljesítménye nagyobb, mint a légbeeresztőké (elég gyakran így van), akkor még nagyobb lesz a nyomáskülönbség (légbeejtő teljesítménye nő, elszívóé csökken amíg kiegyenlítődnek) A tűztér biztosan nem bír akkora „szívóteljesítménnyel”, hogy akár csak a névleges nyomáskülönbséggel versenyezzen -> visszafüstöl.
Ha teljes szellőztető rendszer van, akkor jobb a helyzet (alapból nem csinál nyomáskülönbséget), de biztonsági okokból oda sem szabad nyitott tűzteret tenni.
„gáz lenne a gázzal” Szerintem nem a gáz a kritikus, hanem az áram. Ha ugyanis tartósan nincs gáz, eleve kiesik egy csomó erőmű, viszont rengetegen kezdenek árammal fűteni, más nem lévén. Az eredményt könnyű elképzelni. Lokális szinten is inkább szokott áramszünet lenni, mint gázhiány. Márpedig a pelletes, faelgázosító, vagy akár csak vízszivattyús dolgok mind nem mennek áram nélkül. Ezért jó egy cserépkályha vagy kandalló, víz nélkül annak nem kell áram sem. (vízzel is lehet, gravitációs módon, de akkor vastag csövek kellenek)
A másik dolog, ami a vízteres rásegítés ellen szól, hogy azt elvileg csak nyitott tágulási tartállyal szabad kivitelezni, a mi egyébként felesleges macera.
És még az OFF részére:
Amerikai konyha igenis jó dolog, én nem választanák szeparált konyhát semmi pénzért. Ha olyan helyre megyünk társasági életet élni, ahol külön konyha van, idővel mindig oda gyűlik a tömeg, ami nem a legpraktikusabb, hiszen arra van a nappali,. Nálunk ilyen probléma nincs
A kamrában egyetértek, hogy a konyhából praktikusabb nyílnia. És az amerikai konyha lényege (számomra) is jobban kijön ha nem U alakú konyha, ahol leginkább háttal dolgozhatsz a nappalinak, hanem befordulhatna a pult, az étkező elé, és a kamra felé lenne a kijárat (kamra falon rövidebb konyha) és ott lehetne bejárat a kamrába is. De ehhez meg talán nincs elég hely a teraszajtó felé. Na szóval talán nem is rossz ez a terv így, bár én biztosan próbálkoznák reszelni, hogy valahogy legyen beforduló pult a nappali/étkező felé.
A falfűtés pedig nagyon jó dolog, de erősen megköti később a szobák berendezhetőségét, ami néhány túlméretezett háznál nem probléma, de itt az északi szobák nem olyan nagyok, ott nagyon ki kell előre találni mindent, hogy jó legyen.
Háztáji használatra műanyag csövek. Jellemzően nagyobb méretekben használnak profi rendszerekhez fém csöveket. Bár a műanyag sem olyan olcsó sajnos...
A tisztításnak nem csak a hossz az "ellensége", hanem az átalakítók (pl téglalap-kör keresztmetszet), és a könyök elemek, de leginkább a kettő kombinációja.
Én zárt égésterű cserépkályhát még nem láttam, ami nem zárja ki hogy nincs is (már igencsak jöhetne egy szakember okosítani bennünket).
Elszívó gyönyörűen visszaszívja a cserépkályhát nálunk, pedig amúgy hatalmas a légtér, a konyhán van légbeejtő is, a nappali és a konyha között nálunk van egy előszoba ! De a mai elszívók olyan teljesítményre képesek, hogy 300-900lm3-t megmozgatnak óránként.
Az égéshez mindenképp kell levegő és a te esetedben ezért valamilyen mesterséges levegőellátás vagy zárt égésterű készülék kell.
Az ablakokkal ne spórolj (ha lesz pénzetek rá, ajánlom az Internorm ablakokat, nem olcsó de megéri), az 1.0 üvegnél manapság már csak jobbat szebad berakni.
Ez a ház már közelíthetne egy passzív házhoz. A mesterséges légcsere kiépítése esetén a kiszívott levegő hője egy hőcserélőn keresztül felmelegítené a bejövőt. Létezik gyári megoldás és össze is lehet állítani ilyet némi barkácsmunkával (viszont ezt felújításkor vagy az építkezés után már nehéz kivitelezni, azaz most vagy soha !). Épületgépészt kellene fülönfognod (jót nem biztos hogy az első sarkon fogsz találni).
35kw hmv tejesítmény ??? Egy ekkora és ilyen minőségű épülethez egy Inka 24kw-tal bőven elég. A HMV legyen tárolós lehetőleg, 100-120 liter 60 fokos vízzel ki lehet húzni egy napig.
A cserépkályha hátfala nem lesz túl meleg szvsz, bár ez függ a járatok kialakításától is (gyerekre nem veszélyes a megoldás). Persze oda akkor nem kéne szekrényt rakni... Lehet mázatlan csempe is a hátulja, akkor azt lehet vakolni.
Ha megengedsz egy-két megjegyzést az alaprajzzal kapcsolatban, ha már szóba került (nem bírálat, csak tanácsok, meglátások):
- én alapból nem vagyok híve ennek az amerikai stílusnak, csomó problémát vet fel
- életformától is függ (mennyire lesz otthon sütés-főzés), de kicsi a konyha
- a kamra és a konyha között nincs közvetlen kapcsolat, körbe kell járni (ezzel együtt nem tudom miért kéne a kamrát a nappali-étkezőből elérni)
- gázkazán helyét jó lenne kitalálni, mert akkor a kéményt, a fűtési rendszer szerelvényeinek elhelyezését (kazán, HMV tároló, osztó-gyűjtő szerelvények) kalkulálni lehetne
- fűtés vízoldali csöveit rejtve (falban vagy aljzatban) vezessétek
En csak annyit szeretnek hozzaszolni ,hogy a konyha kozelsege miatt figyel az leszivo berendezes meretezesere / levegoellatasara ha szeretnel ilyet is !
Nalunk egy legterben van a kandalloval es ezert telen ha befutok akkor nem is hasznaljuk ! : )
A rajz lehet hogy kicsit félrevezető, de nem feltétlenül ragaszkodom az íves üveghez, csak így jobban mutatott az alaprajzon... Amiket írtatok, azok szerint még nem tudtam eldönteni hogy melyiket is válasszam. Mindegyik megoldás lehet szimpatikus. Mindkét típusnál megoldható a zárt égéstér, külső levegő csövön történő bevezetésével? Biztos ami biztos én ilyet szeretnék.
A vízteres megoldás mennyi plusz költséggel járna hozzávetőlegesen (nagyságrendileg)? Arra próbálnék törekedni, hogy a gázkazán kiváltható legyen ha valami "gáz lenne a gázzal"... esetleg HMV rásegítés.
Egyébként egy korábbi alaprajzzal már kerestem boattist falfűtés ügyében és keresni is fogom, ő a kazánra egy zárt égésterű kondenzációs kombi kazánt (Inka) 6-24kW fűtés oldali teljesítménnyel, és 35 kW HMV oldali teljesítménnyel javasolt. Mivel külön méretezés még nem készült eddig ezért csak erre tudok hagyatkozni.
A cserépkályha hátfala a kisszobát nem fűtené fel nagyon ? Tudom ezt szabályozni valahogy? (azon kívül hogy nem gyújtok be:))
Mesterséges légcserére még nem gondoltam, még csak tapogatózok... van vmi ötlet erre is? :)
Hű mindig csak kérdezek...
A ház tervét egyébként asszonykámmal jó pár héten keresztül érleltük, szinte teljes egészében saját szerzemény...
Van egy tüzterem(kandallóbetét). Rá lehetne ezt valahogy kötni a fűtésre(padló) rásegítésnek,esetleg valaki már megcsinálta? Minden építő választ előre is köszönök.
ha vízteresben gondolkodsz, amit rá is kötsz "párhuzamosan" a rendszerre, akkor a kandalló teljesítményének kb annyinak kell lennie, mint a gázkazánénak, amit feltételezem már méreteztek neked. Ha csak a nagyszobába akarsz rásegítést, akkor szinte a legkisebb is elég lehet.
Mondjuk nem mondtál semmit annak a kb 13m2 ablaknak a minőségéről, amit a nagyszobába teszel.
Harmadrészt ha falfűtést vagy padlófűtést (is) akarsz, akkor a vízteres kandalló nem igazán jó megoldás. Szerintem. Abból olyan alacsony hőmérsékletű vizet kintyerni, ami nem terheli túl a hőcserélőt nem könnyű, illetve akkor nem tudsz rendesen rásegíteni a nappaliban.
Tehát ezen esetekben javallott a víztér nélküli kisteljesítményű tűztér. Akár kandalló, akár cserépkályha.
Ha választani kell a cserépkályha és a kandalló között, akkor úgy kalkulálj, hogy a cserépkályha lassan melegszik fel, nem látványos a tűz de lassan is hül ki és keveset "fogyaszt" míg a knadalló látványos, nagyon gyorsan ad meleget az üvegajtón keresztül de sok fát igényel (a cserépkályhához képest) és nem tartja olyan sokáig a meleget (mert pl. a léglezárás is kevésbé teljes és a hőtehetetlensége is kicsi - a víz ezen kicsit javít.).
mm
PS: Egyébként igen jó elrendezésű a terv. Tipus, vagy valaki megálmodta neked...
A jövőre felépítendő házunkba szeretnénk majd kandallót (esetlegesen víztereset, fűtés rásegítés lehetősége miatt) A hozzáértőktől szeretnék a mellékelt rajzok alapján javaslatot kérni, hogy milyen teljesítményű, gyártmányú tűztérben gondolkodjunk. A piros színnel jelölt helyre szeretnénk elhelyezni a kandallót, szükség esetén a kisszoba rovására tudunk helyet biztosítani.
A tervezett épületről röviden: 38 cm vtg. Porotherm 38NF, 12 cm vtg. EPS hőszigeteléssel, egyszintes, fafödémes épület, pince nélkül, 2,7 m körüli belmagassággal, valószínű kondenzációs kazánnal, esetleg falfűtéssel.
A kandalló által közvetlenül befűtött légtér: 51 m2 (nappali, étkező, konyha) Az épület hasznos alapterülete kb 117 m2.
Kérdéseim: Mekkora teljesítményű tűztérre van szükségünk? Mekkora teljesítményű tűztérre van szükségünk ha vízteresben gondolkodunk? Mekkora kéményt és milyen típust kell beépítenünk, illetve hova érdemes azt elhelyeznünk? Ha zárt égésterű megoldást keresünk, akkor a külső levegőt honnan és mekkora csövön, hová kell bevezetnünk?
A mostanában beadásra kerülő építési engedélyes tervünkben szeretném már a végleges állapotot bemutatni, hogy a kéményseprőknek se legyen később kifogásuk.
Az idő rövidsége miatt elnézést ha mostanában volt ez téma, de nem tudttam átrágni magam visszamenőleg a hozzászólásokon.
"Valaki írta, hogy azért drága a keményfa brikett, pl. mert az nem tüzifa - forgácsból és fűrészporból készül, hanem bútorminőségű 90e/m2-es tölgyből. De már csak továbbra is az a kérdés, hogy a 90eFt-os faHULLADÉK miért drágább, mint a 20eFtos faHULLADÉK. Azért hulladék mert útban van."
A kiindulási ponttal van gond nálad. :-) A bútorgyártásnál vagy épp a raklapgyártásnál keletkező kisebb fadarabok és fűrészpor mint hulladék jelentkezik az adott tevékenységnél. Ám amikor ezt a hulladékot átviszik a brikettálóba, akkor ott már nem hulladékként, hanem nyersanyagként kezelik. Ott pedig a végeredmény szempontjából sem mindegy, hogy száraz keményfa az alap vagy pedig nedves fenyő. Természetesen 3-4x-es különbséget én is sokallanék a kétféle "hulladék" ára között. :-)
A másik topikban már írtam, de ide is beírom, hogy nem csak az árat kell hasonlítani, hanem a minőséget is!
A pelletesek is azzal szívnak, hogy ha rossz minőségű a cucc, akkor egyszerűen nem működik rendesen a kazán.
A fabrikett egy darálmány, ennél fogva olyan, mint a darált fűszer, darált kávé, és akármi ami darált. A vevőnek sok esetben f*ngja nincs, mit vesz abban a darálmányban pontosan.
Főleg a nyugati, zárt dobozokban vagy csomagolásban érkező anyagról lehet tudni, hogy pontosan miből készült, és főleg ezeknél lehet garantálni a szabványban előírt paramétereket. A brikettálást, gyártást is szabályozzák, minősítése is létezik az EU-ban.
A magyar brikettek jelentős része nem rendelkezik semmiféle CE, a német DINCERTCO, vagy pl. az osztrák ÖGH jellegű tausítvánnyal -bár van ilyen is, én csak egy cégről tudok itthon aki minősített-. Legtöbbször arról van szó, hogy egy asztalosműhely, vagy valamilyen faipari cég vesz egy brikettálógépet és kész. Ezek lehet, hogy olcsóbban adják, csak épp fene tudja, mit darálnak bele, fene tudja, milyen fából fan, fene tudja, hogy a nedvességtartalma valóban annyi-e, amennyit állítanak róla. Én már legalább 7féle brikettet teszteltem. Volt közöttük olyan, amit konkrétan egy asztalosműhelytől vettem. Az osztrákhoz képest jelentősen rosszabbul égett, érzésem szerint rengeteg fenyőfűrészpor volt benne.
Itt is megjelentek a gyengébb minőségű termékek, általában sufni gyártóktól, ahol tulajdonképpen semmit sem lehet tudni a termékről, a csomagoláson semmi infó, a gyártó kiléte sem ismert, és általában sehol semmi infó, csak egy átlátszó műanyagzsák. A "bemondásra dícséret" nekem igen kevés, mondani akármit lehet. Tehát érdemes olyan brikettet keresni, aminek a csomagolásán ott vannak a minősítések, a gyártó elérhetősége, vagy utánanézni a gyártónak, hogy valóban rendelkezik-e a szükséges minősítésekkel.
De a lényeg az, hogy a szabvány szerint gyártott, megfelelő minőségbiztosítással rendelkező fabrikett kiválló tüzelőanyag.
A Te gondolatmeneted meg ott santit, hogy azt hiszed, hogy az asztalosuzemek belefulladnanak a fureszporba ha nem lehetne brikettnek eladni.
Meg volt annak a helye eddig is, hidd el. Sot, meg lennek lepodve ha kiderulne hogy az eves fureszpor es forgacs termeles tobb mint 5%-abol brikettet csinalnanak.
Félek, hogy jövőre már 4.000 alatt sem lesz fabrikett. Főleg így, hogy a legolcsóbban gyártó is tudja, hogy emelhet az áron. Szóval a 2.500-as ár csak illúzió, és biztos a tűzifa is csak drágább lesz már. Megjegyzem én sem adnám 2.500-ért, ha 4.000-ért is elkapkodják. :-)
Az olajos párhuzamod - mint általában a hasonlatok - kicsit sántít. Merthát lássuk be, a sejknek az olaj nem van útba. Van hol tartani (ott van a föld alatt, nem zavar senkit) és tulképp csak szivességből bányásszák ki a művelt nyugatnak. :-))
Nomost a fűrészporral a bútorgyárban nem egészen ez a helyzet...
De abban igazad van, hogy látszik, hogy alálőtték, mert elfogyott. És ez mutatja azt is, hogy marad a m3 fa :-)) mint megoldás...
Ezt magam is említettem... mert ha nincs hely szárítani, akkor nem sok alternatíva marad. Viszont a méretrevágott 2500 a hasított 2900/q. Marad a szárítás még. Ez viszont biztos drágább, mint megvenni m3-ben... Ja, és ez az ár Pest közepén érvényes ár. Tehát az átlag azért ettől olcsóbb...
Valaki írta, hogy azért drága a keményfa brikett, pl. mert az nem tüzifa - forgácsból és fűrészporból készül, hanem bútorminőségű 90e/m2-es tölgyből. De már csak továbbra is az a kérdés, hogy a 90eFt-os faHULLADÉK miért drágább, mint a 20eFtos faHULLADÉK. Azért hulladék mert útban van. Elszállítás, elpaterolása pénzbe kerül. Ezért mondtam én, hogy az lenne a normális ár kezdőpontja, ha a fafeldolgozó maga állítana be présgépet, amivel nem csak megspórolná a hulladék eltüntetésének költségét, de még pénzt is kapna érte.
és végül, ami miatt most mégis írni kezdtem, hogy megkaptam a mátrások díjszabását. 3480 a hazai, és 4200 a külföldi. 90% tölgy. Nem írták, hogy csak raklap lenne, de azt igen, hogy ezévben már nincs, elfogyot...
Összességében, a csepeli 3500 jó ár lehet, ezt már én is belátom, de az igazi az lenne, ha az általam írt igazi "hulladékhasznosítás" megvalósulna. És akkor talán a 3500 az csak 2500 lenne, ami már kiváló ár... minthogy ott csak a gépköltség és üzemeltetés rakódik rá, az alapanyag van hleyben.
Ha már összehasonlítjuk az árakat, akkor a fabrikett árát nem a nyers tüzifával kellene összehasonlítani, hanem a három évig szárított, méretre vágott fáéval. Már ha van ilyen egyáltalán a piacon.
Hárombol kettő igaz. Jó ablakok, elszívó.Konyha, nappali egyben, ide menne. + nem a benti meleg levegőt használnám el, energiatakarékossabb lenne így. Biztonságosabb, nem jöhetne vissza co. Azt nem tudom, megvalósitható e ez az ötlet?
Szeretnék egy kandallót rakni a házikómba. Azt szeretném kérdezni, hogy a kandalló alapját és a körülötte lévő falat valami speciális hőálló falazóhabarccsal kell-e felrakni, vagy jó a sima falazóhabarcs is. Ha valami spec. kell, megtudná valaki írni, hogy milyen néven(neveken) fogom megtalálni?
Még egy kérdés: a ház fafödémes, és a kandalló kürtőjének a teteje elég közel esne a födémhez. Mivel lehet a födém és a kürtő között szigetelni a lehető legbiztonságosabban? Esetleg valakinek valami tanácsa?
Előre is köszi a válaszokat, bocs ha hülyeségeket kérdeztem...
Mi átrakattuk a régi kályhát és így került csak a samott 55eFt-ba, munkadíjjal együtt 165 Ft-t fizettünk. (Mondjuk az agyagot a párom lapátolta és hozta haza.) De nem bántuk meg,hogy átrakattuk, mert amióta begyújtottunk vele előszőr ,azóta szinte állandóan fűtünk vele. Ha nincs 1 nap begyújtva ,akkor szinte fázom. ( Egyébként a gázcirkó azóta szinte nem is megy, csak a gyerekek szobájában és a fürdőben fűtünk.) Nagyon sokáig meleg marad a csempéje, igaz a bácsi telerakta samottal és cseréppel is a kályha oldalát. Szóval jó ötlet!
