Gusztáv Adolf átszervezte a svéd hadsereget. Rendszeresített egy könnyű ágyút kisebb kaliberrel (vékonyabb csővel), ezt hívták bőrágyúnak. Ez jobban együtt tudott mozogni a gyalogsággal.
Hát nem tudom. Esetleg amit az 1612 című filmben láttunk és nemrég Nagyon Várbarát osztott meg. Bár én nehezen hinném,hogy a lengyel sereg ilyen abroncsokkal megerősített, feltekert bőr ágyúcsővel vonult volna csatába.
"A svéd utóvéd, mintegy 2.000 lovas 60-80 muskétás és 10 bőrágyú vette fel a harcot a támadókkal, amelyek kihasználva a környék erdőinek fedezékét sikerült több oldalról is megközelíteni a védőket."
A hegyi várak túlnyomórészt a kőhajítógépek korában épültek, és mint ilyenek, gyakorlatilag megközelíthetetlenek voltak ezzel az ostromgéppel, így csak kiéheztetéssel lehetett őket bevenni. Kevés őrséggel is meg lehetett őket védeni, a hely szűkösségére való tekintettel nagylétszámú csapat nem tudott felvonulni ellenük.
Még az ágyuk korában is volt jónéhány olyan hegyi vár, amelyik a földrajzi viszonyok miatt kvázi ostromolhatatlan volt.
Sümeget például, ami ráadásul nagylétszámú sereg befogadására is alkalmas volt.
Én kifejezetten preferálom a hegyi erődítéseket a síkságiakkal szemben.
Mire jó egy ilyen hegyi vár? Mindig elgondolkodom ezen, ahányszor találkozom egy ilyennel. A várba túl sokan nem fértek be, ha kijöttek (rohantak) akkor az a néhány tucat ember egy kicsit is komolyabb ellenféllel szemben sokra nem ment. Ha rendőr őrszoba jelleggel használták akkor a környék lakosságának a féken tartására jó lehetett. Itt ennél lejjebb lehet látni a vár alatt egy utat. Mire föntről leértek akár messze is járhatott az akit igazoltatni, megvámolni stb. akartak. A kilátás fentről kétségtelenül szép - ezt régen is értékelték a lakás céljaira is szolgáló váraknál - de mi volt a mindennapos használatban az előnye? Erre még megbízható választ nem tudtam adni magamnak.
Aki ide eljut, az többszörösen elégedett lehet, mivel:
-- Autóval az igen kanyargós, a világ legvadregényesebb {legveszélyesebb?} útjai között számon tartott transzfogarasi úton lehet a Várhegy völgyébe eljutni, amit bizony rossz időben lezárnak a forgalom elől.
-- Aki pedig végül eljutott a parkolóig autóval, annak még gyalogszerrel kell sok-sok és még több lépcsőt leküzdenie, hogy végül elérje a hegyi sasfészket. Kapuja alatt karóba húzott bábuk jelzik, hogy a fenntartók szerint ez "Drakula vára" volt a középkorban, de ez a lehetőség erősen vitatott történész körökben.
Az 1962-es felmérésekor Poenari várromként búslakodott a vadregényes Kárpátok egyik ormán. Napjainkra már restaurált állapotban fogadja az ide felérő, a hegyi lépcsőzéstől igen kifáradó kirándulókat.
Hát nem lehetett a lányoknak túlzottan melegük fent a hegyi sasfészekben. A szöszi próbálta a frizuráját beigazítani, de abban a szélben reménytelen vállalkozás volt...
Szerintem is megfelelő szintre emelték egy várrom állapotát. Minden falát kiásták a törmelékből és felmagasították, míg a belső palota épületeket lefedték kiállító helyiségeknek. Nem láttam kirívóan elütő modern megoldást a középkori vár restaurálásában. Mert ez annak mondható és nem teljes helyreállításnak.
Ha még nem jártál az őrvidéki, egykori várainkban, inkább azokat nézd meg előbb. Legtöbbje igazán szép állapotban maradt meg. Igaz Ausztriában sok vár épen maradt. Érdekes,hogy ottani tulajdonosaik akkor is tudtak velük mit kezdeni,miután elavultak,kényelmetlenné váltak,szemben a mi birtokosainkkal,akik maguk is bontatták olykor őseik sasfészkeit.
Itt is sokat helyreállítottak. Egész szinteket,termeket. Ettől függetlenül egy korrekt várromnak lehet tekinteni,ami már hasznot is hoz az üzemeltetőnek.
