Úgy gondolom, érdemes volna megemlékezni történelmünk eme darabjáról, hiszen egyáltalán nincs úgy "népszerűsítve", mint 1848-49.
Szóval miért is felejtődött el (ha elfelejtődött), milyen is volt ez a nyolc év?
ott van például Spanyolország, nem mondhatni hogy szédületes fejlődésen mentek keresztül (gazdaságilag) az aranyuknak köszönhetően...
De, igen csak télleg nem amiatt.
II Fülöp - akinek a bevételei európában először elérték Szolimánéit - elsősorban a spanyol gazdaság fejlődéséből tudta +3szorozni Károlyéit - tehát ez tulképp a beáramló nemesfém tisztán negatív hatásai ellenére történt.
szerintem a bányászat ingadozásai a telepek kimerülésének illetve a fejlettebb technológiák adaptálásának a következményei. én úgy tudom, hogy Erdélyben aranymosással indult a bányászat pl.. Az hogy aranyat termelnek ki , viszont még nem vezet az ország gazdagodásához, illetve a gazdasági élet fejlődéséhez, ott van például Spanyolország, nem mondhatni hogy szédületes fejlődésen mentek keresztül (gazdaságilag) az aranyuknak köszönhetően...
"Az ipari forradalom a fejlettebb országokban is a könnyűiparban kezdődött, azokban az iparágakban elkezdeni nekünk is lett volna lehetőségünk. De erre Rákóczi (és Mikes) után majd csak Széchenyi István jön rá 130 évvel később..."
>>>
Rájött erre már Mátyás király is, amikor textilmanufaktúrát létesített.
Csak hát jött a török....
Nehéziparra meg nem lett volna esélyünk, mert nincs - és nem is volt - nyersanyagunk, plusz a nehézipar, mint olyan, 18. sz végi fejlemény. (Meg az iparfejlődés természetes útja, hogy a könnyűipar előrehaladása teszi szükségessé a gépesítést, a gépgyártáshoz pedig a nehézipart)
A legelső állításodról tudnál szakirodalmat mondani? :) Ui. a középkori kutatás éppen azt mutatta ki, hogy a későközépkori magyarországi nemesfémtermelés stagnált a Jagelló-korban, nyitottak ugyan új tárnákat, de régiek merültek ki. Miben hozott változást a XVI-XVIII. század?
"Ami iparfejlődés volt 1840-ig, azt is csak sváb betelepülő őseidnek köszönhetjük... "
Az én őseim speciel a II. vh. végéig szinte kizárólag parasztemberek voltak, de értem, mire gondolsz.
A Magyar Királyságban a reformkorig az ipar és a kereskedelem túlnyomórészt a nemzetiségek (kereskedelem - zsidók, örmények, görögök, ipar - zsidók, svábok)irányítása alatt állt, míg a magyarok zömében megmaradtak mezőgazdásznak.
Nincs egyébként ebben semmi szégyelnivaló, nagyon becsületes és tisztességes szakma az.
A sok nagyvárosi gyerek bemegy a TESCO-ba vagy az Auchanba, látja az élelmiszerrel digig rakott polcokat, nem is gondol rá, hogy micsoda kemény munka áll azok előállítása mögött...
De kéremszépen, Kaif tényleg muszlim. Ráadásul végzett történész is, amint már mondtam, jelenleg is tart órákat az arab tanszéken, például Arab varázslást. Újabban szabadidejében ornitológiával foglalkozik.
"a pénz a nyugati típusú lassú iparosítással jöhetett volna be és áramolhatott volna ki export révén."
ahhoz hogy iparosíts, kell pénz.
"Erőforrás? Hát pl. az ásványkincsek Erdélyben és a Felvidéken. Bár ha jól tudom, a hollandok sem álltak jól ebben a tekintetben..."
a hollandok nem, de ők kereskedelemmel foglalkoztak a középkor óta. az ásványkincsek erdélyben és a felvidéken ekkorra már kimerültek. (arany, ezüst, réz)
"Ők is a kereskedelmk és iparuk miatt alapozták meg azt a fejlett országot, ami a Holland Királyság manapság."
igen, de ők ezt nem 1700 körül kezdték hanem mondjuk a 13-14. században (ex has). aminek köszönhetően a 17. századra eljutottak oda, hogy fontos tényezővé váltak. Magyarország meg akkor éppen egy helyenként lakatlan, háborúk által lerabolt ország volt. szépek ezek a tervek persze, de nem az volt éppen a legfontosabb feladat.
"... valamikor el kellett volna kezdeni... és az a Habsburgok bűne, hogy lényegében nem hagyták 1867 előtt elkezdeni. Valahogy ezt mutatják a Magyar Kir. akkori mutatói, a horvát és szlavón területek nélkül."
Elkezdték, de nekik EGY volt az egész birodalom (felosztathatatlan és elválaszthatatlan). S volt pont annyi, amennyi erre az 1 egységre kellett.
találtam egy dolgozatot, mely azt írja, hogy "Rákóczi nem volt jelen a zsibói csatában. A csata előtt a közeli Szurdukra ment Csáky László birtokára ebédelni. Itt érte az ütközet híre. Mire Zsibóra ért, a kuruc sereg súlyos vereséget szenvedett Herberville tábornok csapataitól. A kuruc hadrend felbomlott, a csapatok menekültek. A kudarcért Rákóczi tábornokait hibáztatta: Forgách Simont és Károlyi Sándort."
'Elment ebédelni' - mint a székely viccben, mikor Ábel és Áron jönnek le a havasokról a faluba, összekapnak valamin és Ábel hátba vágja a baltával Áront.
"Ma már eléggé máshogy látom a dolgokat: a szabadságharc egy fölöslegesen elpocsékolt évtized volt"
Szerintem meg éppen nagy 'segedelem' volt az a maga idején. Tiszta helyzetet teremtett. A rendi ellenállás azon törzsét, a középnemesség jelentős részét 'iktatta ki' (részben a harcokban történt elhalálozással, részben az 'önkéntes' száműzetéssel) akik 1671-től Thököly mozgalmán át Rákóczi zászlaja alá állva nyíltan szembefordultak - szigorúan rendi érdekek mentén - az udvar erőteljes központosító, és a birodalom egységét (indivisibiliter ac inseparabiliter) mindenek felett tartó törekvéseivel (egységes elvek, szabályok, rendeletek) szemben, mely törekvések erőteljessége leginkább a 'neocquistica comissio' 1690-es bevezetésével, s majd a szabadságharc befejezésével az 1715-ös törvények közti elfogadtatásával (azaz immár saját maguk, a rendek által is kimondatva) jellemezhető. Persze együtt járt egy új közigazgatás kiépítésével (értsd új adóigazgatás, adózás is), mely a szabadságharc idejére ugyan leáll, de utána - a maga tempójában persze - folytatódik.
Tartott ez az állapot az 1741-es országgyűlésig, ahol már egy újabb generáció lép fel. Nagyon hasonlít ez az 1848-tól az 1867-es kiegyezésig tartó időszak eseményeivel). Ez, a passzív ellenállást nélkülőző, mondhatjuk 'szerencsés helyzet' nem állt fent 1848 után. Ezért indult csak meg a fejlődés 1867 ill, a nagyobb közigazgatási reformok igazán 1880 után.
"10-15 évvel korábban meg lehetett volna kezdeni azt a békés országépítést, ami a századot jellemezte"
Megtörtént, folyt, csak az eszközök fejletlensége miatt minden lassabban folyt (felmérések, összeírások, birtokok számbavétele, új birtokosok beiktatása, betelepítések - tekintsd át www.1000ev.hu alatt az 1715-ös 1723-as és 1729-es tv-eket).
Azon az emléktáblán egyébként, amely a veresegyházi termálfürdő bejáratánál van elhelyezve, az áll, hogy a fejedelem 1705. július 6-10. között táborozott ott kb. 8 ezer fős seregével.
Azt a városrészt ma is Tábornak hívják Veresegyházon, nemcsak a népnyelvben, de hivatalosan is.
